panta rhei

A tegnapi bejegyzés sokakban riadóztatta a szülőt, pedagógust, nyelvművelőt. Tarolt a facebookon, kaptam miatta számos levelet. Hogy én itt a káromkodást propagáltam. Holott a bejegyzésem nemhogy nem helyeselte, nem is érintette a “mindent kötőszónak és töltelékszónak használunk” jelenségét, sem a szabadszájú értelmiségi körökben dívó sűrű trágárkodást. Egyáltalán nem helyeslem és nem is hirdettem a sűrű bazmegezést. Nem szokásom nekem sem, és nincs a helyén, mert ennyi bajunk, indulatunk egész egyszerűen nem lehet, passzióból meg nem stimmel, mert nem kifejező.

Erről, a kétszázharminchármas buszon kötőszóként használt geciről, a mai fiatalokról egyáltalán nem írtam, nem vettem védelmembe őket. Bővebben…

szófogadó

levenának

A minapában (!) egy kommentfolyamban felmerült a kérdés, mi a gond a szófogadó gyermek mítoszával, amely nem mellesleg asztrológusék eszménye is.

Miért baj az, ha egy gyerek szót fogad?

Nem baj, csak Bővebben…

meg-fej-tés

A rég várt kvízmegoldások. A helyes megoldás a legfelső, de csak mert mindig azt találták el a legtöbben, és zöld. Utána a százalék: az összes válaszoló közül ennyien tippeltek helyesen. Kérdésenként magyarázat. Beszéljünk róla! Kérdezzetek, keressetek, válaszoljatok.

Bővebben…

tiltakozom

Én, Gerle Éva, a csakazolvassa blog szerzője, úgy is, mint egyike azoknak a magánszemélyeknek, akik egyedül, durva támadások közepette próbálnak tenni a nők egyenlőségéért és a nemek kölcsönösségen és szolidaritáson alapuló viszonyáért, az igényes gondolkodásért,

TILTAKOZOM Bővebben…

legyen békesség

Koncentrálódnak a dolgok. Mindig csomagban jönnek.

Most az a visszatérő élményem, hogy amikor reagálok valamire, ami felháborít, amikor cselekednék, akkor jönnek, jönnek véleményezni, mellébeszélnek.

Miért vagyok ilyen dühös.

Inkább békésen, egyeztetve kéne, mert ez nem vezet semmire.

Mindenesetre másképp, és ők fogják megmondani. Mert Valamilyennek kell lenni, s az egyféle. Öntőforma.

Bővebben…

kellene neked egy férfi

2013. decemberi. Akkor még pláne ízléstelen volt.

parádés kommentek, vita is: a provokatív mondat a poszt végén van:

szánalmasnak tartok mindenkit, aki a lelke űrjeit minden áron szerelmet, szexet kergetve akarja kitölteni.

Most, 2016 őszén csak megerősíthetem: nem érdemes ezt kergetni, a kapcsolódási igénynek kiszolgáltatva lenni.

Jaaaj, férjhez akarnak engem adni.

Ezt nem hittem volna.

El akarnak adni engem, mióta kint vagyok az interneten.

Én teljesen meg vagyok döbbenve ezen, mert soha ilyet nem tapasztaltam korábban. Bővebben…

mire volt ez jó?

A fősodor is érdekes volt, de a hordalék!

Ebbe én most beleálltam. Nagyon tanulságos volt.

Egyrészt — ez a fősodor –: megfigyelek. Minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő. Ezúttal nemcsak emberileg tanulságos, rendkívül szórakoztató is. Íróként és emberként figyelek. És hát nyelvileg!, trambulinon ugrál bennem papírsüveggel a fején Parti Nagy Lajos. Bővebben…

elemi kíváncsiság

2013. decemberi bejegyzés

Elemi és olthatatlan és szerteágazó. Mindig is az volt, és egyre inkább. Szerencsére az írás és némi lektorálás főfoglalkozásom lehet, és nem köti le időmet, tereli el a figyelmemet más.

Rengeteg e-mailt és üzenetet kaptam az elmúlt napokban, köszönöm. Bővebben…

torz rettegés

Honnan tudhatjuk egészen biztosan, hogy nem hazabeszélünk, hanem az antifeminista érvelés mindenestül torz? Bővebben…

az önkielégítéshez szokott lelkük nem fogadja be az igazságot

Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában
jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.
Gyümölcseikről ismeritek meg őket. Tüskebokorról
szednek-e szőlőt, vagy bogáncskóróról fügét?
Máté 7,15–16

A lelkünk…!

Ebből megtudjuk, hogy Joó Violetta nagyon meg van döbbenve a reakciónkon, hogy nem láttuk be a morális korrekciót és az spirituális igazságot amúgy ősmagyar módra.

Fény derül a tanulmány szó használatára is.

Bővebben…

akkor mi most szeretünk szexelni, vagy nem?

2013. decemberi írás (a linkből mindig kiderül a dátum, bejegyzés esetén /vagyis oldalnál nem/)

Azért ha eleget kacagtunk már Ádámon, és ráadásul még Violettán is, azt mondja:

…legyen világos mindenki számára, hogy a feminizmusnak első sorban nők az áldozatai! Nem én, aki ellenállok 😀 Hanem ők maguk a feministák, akik férfigyűlöletükben nem tudnak egy jót szeretkezni és nem lehetnek őszintén szerelmesek! Bővebben…

“önhitt, és műveltsége, nagyintellektusa ellenére maximálisan felelőtlen nőtípus”

Hát mi fogad engem reggel a facebookon, amikor a karomnyi faág és egy vaddisznótetem alól kiszabadítom az internetkábelt?

Joó Violetta, Kozma Szilárd asztrológus (igen!) élettársának meglehetős terjedelmű jegyzete, amely tekintélyes részt szentel nekem név szerint. Nősovinizmus, mobbingoló gyerekek és morális válság, ez a címe. Én itt csak idézem, a teljes szöveget itt olvashatjátok (a hibáktól hemzsegő szöveget azóta leszedte, de itt olvasható egy hasonló változat): Bővebben…

légyszives ne az összes férfit tessék szidni

Ádám hozzászólása. Úgy látom, hasznos lesz, ha megfontoljuk a tanácsait és alkalmazzuk a saját életünkben. Betűhíven.

Na figyeljetek ide! Én nem fogok itt míves körítésben írni, szerintem meg fogjátok így is érteni. Előszöször is: Bővebben…

nem vagyok én gondolatolvasó

Még mindig van, aki erre jár, csodálkozik, megjegyzéseket tesz. Kurvasok ideje van, mégsem olvassa el a kommenteléssel kapcsolatos kéréseimet. Azonban kommentel. Mivel sírnivalóan ismerős a helyzet, nem engedem be, de írtam neki azért. Ezen meghökkent. Megpiszkál, mint valami állatkerti állatot rácson át Bővebben…

fessük piros pöttyösre!

Avagy: mitől megy át az üzenet. A mi karcos, nehéz felvetéseink emészthetőek-e.
Ahogy Adèle élete nyomában keringtünk moziról mozira, az egyik előcsarnokában találkoztam Dézsával. Bővebben…

a kártyavár összedőlt

De áll még Buda vára.

Csak annyit írnék most, mert késő lett, hogy ha az újabban rendkívül diadalmas apa rágalmak miatt panaszkodik értő női fülekbe, akkor tetszett volna tartózkodni a közszerepléstől, avagy közszereplőként nem gyanús ügyletekbe keveredni, nyílt utcán családtagokra nem rárontani, erőszakos cselekményeket el nem követni, és egyáltalán, magánéletét nem ötszáz fős nyilvánosság körében, izgatott levelezések formájában élni, bízvást számítva a kapcsolati hálóra és arra, hogy a válogatott pesti értelmiség lekötelezett vagy megdelejezett nőtagjai, köztük magukat feministának nevezők is, akik ugyanúgy nem tudhatják, hibázott-e az a sok szakértő, mert azt egyedül az apa tudhatja, tehát ez a sok társasági ember buzgón, némi irigységgel vegyült kárörömmel és azonnal, levelezőlistán is továbbítja az Ímhol Mégsempedofil Apa tényként kezelt sorait. Erre mindig is bízvást számíthatott. (Az asszisztencia nagystílű revansa, hogy az általa szerkesztett kulturális rovatba nem és nem teszi be azt a feminista filmklubot, amelynek én a vendége vagyok, hát hová fajulna a világ?) Megpendült a lelkünk azon, de meg ám, hogy a Nők lapjának hosszasan nyilatkozó, a témáról külön blogot vezető, mindenkinek a hasába lyukat beszélő apa neve, ím, már nem titok a nyilvános térben. Ám ő ezt csak azért sérelmezi, mert szeptemberben más is megjelent az interneten, mint az ő állításai. Értjük a finom fenyegetést is, nem számítottunk másra, minden teljesen kiszámítható volt.

Mindenesetre hogy neve, képe fölkerült a kurucinfóra, azt ne nekem tulajdonítsa: az én bejegyzésem szeptember 18-án este jelent meg, és nevet nem tartalmazott, az épp az apa írói álnevét használó személy, akiről a facebookon az egyetlen érdemi információ, hogy az Egymillióan a kurucinfóért! oldal rajongója, szeptember 6-án tette fel névvel, ügyiratszámokkal két helyre is az apa ellen folyó eljárások listáját.

De abban igaza van, nem csak az ő panaszait, diadallal keveredő mártíromságát, kényszerítő erejével dicsekvő sorait olvassák sokan, hanem ezt a blogot is, sőt, ezt akárki olvashatja. Fogja is, bármi is jelenjék meg ezen a — hogy is fogalmazott? — kis önépítő blogon.

Mindenkitől elnézést kérek, hogy most csak ennyi és így, egyáltalán, hogy üzengetésre használom a blogot, de ezt biztosan olvassa a római jellem, és hát ez az egyetlen hely, ahol nem szólnak rám a jóakaratúak és nem gúnyolódnak rajtam azok, akik eddig is sandán lesték a blogot.

többször vált

Mit szóltok a projekthez? Valóságos karthauzi lettem, egy kemény hétre, nem írtam, csak ötleteket, abból mondjuk sokat, meg szerkesztgettem a versenyzők írásait (alig kellett!), meg kommentben bólogattam nyökögve.

Jaj, erről el kell mesélnem Szilfa történetét a bakonybeli csendtáborról, te, majd meséld el jobban, konfabulálok. Ilyen meditáció, elmetisztítás. Természet, minden. Személyiségformáló. Lelki méregtelenítés.

Amíg nem érkezik látogatóba a tábortárs felesége kurvanagy béemvével. Bővebben…

ők is szenvednek 1.

Felmerült, hogy az erőszakos férfi sem jókedvéből csinálja. Ő is ember. Aki ugyanúgy szenved. Őt sem kéne magára hagyni.

Ezt írta privátim az olvasó: Bővebben…

enyhhely

Nem azért írtam meg ezt a bejegyzést, mert ne tartanám fontosnak a gyerekek igényeit és jogait. Körülbelül mást sem hallok tizenkét éve, mint hogy mi a gyerekek igénye, és mi volna anyaként a dolgom. Bővebben…