méltó címkéhez tartozó bejegyzések

sajnos, a nők manapság

Közzétéve Szerző:
71

Hüledezem. Kedvelt produkció netszerte: felvenni a jövőért, az ép családokért és férfi–nő viszonyokért aggódó, tudományos álarcot, bezzeg régen a fonóban!, és morális pánikolni egy kicsit, hogy a nők, lássuk csak a hosszú listát:

  • hibás párválasztási stratégiákat követnek, aztán majd jól megszívják, de mi megmondtuk!
  • túl sokat képzelnek magukról, tökéletesnek hiszik magukat, fenn hordják az orrukat, pedig buták és csúnyák,
  • biztosak lehetnek benne, hogy a férfiaknak így is kellenek, debezzeg szegény férfiak, szűzen dögölhetnek meg, ha ez nem tetszik nekik
  • föléválasztanak, be akarják magukat biztosítani, csak az alfákkal állnak szóba (a definíció úgy néz ki hovatovább, hogy akivel szóba állnak, az az alfa)
  • elérhetetlen pasik után sóvárognak,
  • számító módon keresnek férjet, előre tudják, mit akarnak
  • debezzeg a rendes srácoknak nemet mondanak, velük csak játszanak!
  • nem szülnek, vagy nem eleget, nem időben
  • csak gyerekcsinálásra kell nekik a férfi
  • nem szeretik a szexet
  • túl sokakkal szexelnek, nem őrzik meg a jófeleség-séghez szükséges “tisztaságot” (értsd: van már fogalmuk a szenvedélyes és minőségi szexről vagy csak arról, milyen egy 15 centis cerka, juj, veszélyes!)
  • vagy nem is heterók, nem kérnek a férfiakból
  • egymás között pusmognak, hülyeségekre biztatják fel egymást
  • tönkreteszik a jóságos, jámbor férjet állandó követelőzésükkel
  • elválnak, unalomból és hisztiből, vagy mert jobbat találtak
  • gyerektartást akarnak, kihasználják a férjet anyagilag
  • macskájuk van
  • …

Vajon ha mindez igaz, vagy sok olyan nő van, akire igaz, azzal mi a baj? Neked is lehet macskád. Bővebben… →

amiért “a” “rossz fiúkra” “bukunk”, és amiért “a” “béta” nem kell, 1.

Közzétéve Szerző:
165

Ezt vágják a fejünkhöz. Hetente vagy húsz ilyen tartalmú komment érkezik: nekem miért nincs nőm? Engem hogy kihasználnak, pedig rendes vagyok, bezzeg a jóvágású gengszter, aki meg is aláz, az kell nektek! Mindez egyféle forrásból csörgedezik, az antifeminizmusból, ami — mivel a feminizmus mint olyan a nők egyenlőségét és javát, meg nem különböztetését, saját jogú létezését, hátrányaik elismerését és kompenzálását jelenti — nem más, mint nőelnyomás és nőgyűlölet.

Jönnek ezek a terjedelmes panaszok, elméletbe csomagolva, idézetként, de szívós dühhel és frusztációval. Most kibontom, részletezem a kérdést és a mögötte álló problémákat, és meg is válaszolom.

Két állítás bukkan fel, külön-külön  és vegyülve is:

  1. a nőknek “alfa” kell (de nem jut, és hoppon maradnak),
  2. kifejezetten az kell, aki bánt, a deviáns, nem ám az állhatatos, kedves, hű, lelkizős rendes fiú. Őt, azt mondják, dobjuk, semmibe vesszük, kihasználjuk, friend zone-ban tartjuk. Aztán meg sírunk.

Az a fajta férfi, aki kell a nőknek, aki válogathat, akinek mindig akad valakije, szerintem nem homogén típus. Nehezen megfogalmazható, leírható. A nőknek nem egyféle férfi kell, és a tetszetős, emlékezetes férfiak sem egyformák. Ezt a fajtát ti alfának nevezitek, én viszont elemien tévesnek tartom az evolucionista, botcsinálta rendszeralkotást, és ezért nem is használom e terminusokat. Az alfa eltúlzott, külsőségekkel jellemzett, démonizált és irigyelt figura, ahogy azt Móricka elképzeli: BMW, vastag pénztárca, státusz és mellizom. Bővebben… →

féltékeny vagy?

Közzétéve Szerző:
59

M-nek és V-nek

Igen? Mardos?

Nagyon szemét érzés. Megaláz. És egyre rosszabb. Korrumpál. Hazugságra tanít és önfelmentésre.

Nem, nem a társad, és nem az a harmadik aláz meg, hanem a féltékenység érzése. Bővebben… →

engem nem érint

Közzétéve Szerző:
36

Hol jelenik meg az én életemben az, hogy nőként elnyomott csoport tagja vagyok? Mikor, hogyan érzem én ezt a bőrömön?

Engem a többi dimenziómban meglévő előnyöm miatt sok minden megvéd, és én is abban az illúzióban vagyok hajlamos élni, hogy engem ez nem érint, én ezzel nem találkozom, nekem jó. Meg is bolondulnék, folyton ezzel a tudattal élni. Erős szeretek lenni, nem akarok félni.

Engem nem bántalmaznak az otthonomban, én nem élek anyagi függésben, nem használják a testemet, nem él a vérverítékes munkámból másik felnőtt, rám nem tesznek szemét megjegyzéseket, én nyugodtan végigmehetek lenge ruhában is az utcán, sötétedés után is.  Bővebben… →

ugyanaz, nőbe’

Közzétéve Szerző:
155

Évek óta ki akarom mondani, és most kimondom. Mert nagyon zavar, hogy nem szisszennek ellene többen.

Mi, ugye, látjuk a felénk irányuló erőszakot, lélektelenséget, hallgatjuk a szemét szövegeket, megéljük, hogy kihasználnak. Amióta western woman létezik, megszületett az a fajta reakció is, hogy most majd jól visszakapják. Most mi jövünk! Bővebben… →