tizenhét népszerű félreértés 1.

Hazugságnak is nevezhetném ezeket. Soha nem árnyalják, nem foglalkoznak a részletekkel. Én pedig nem is értem, hogy mondhatnak ilyeneket! Mint akik megbolondultak.

Nemrég rákérdeztem Hajnal Edinánál is, a Hétköznapi feminizmusom oldal szerény verbalitású gazdájánál (ezt most nem élezem ki), aki a választás után sem állt le a verklivel, hogy ugyan, miféle sérelmek érték a nőket a Fidesz-érában. Beszéljük már meg, mik ezek, mert annyit hajtogatják, olyan boldogok tőle, én viszont nem értem. Afféle mindenki által osztott axiómák lebegnek a térben családról, szexualitásról, oktatásról, és a buta vércsék köröznek fölötte. Axióma az az állítás, amely nem igényel bizonyítást. Üres mondatokat ismételgetnek fölényeskedve, ellenségteremtésre használják a feminizmust, politikai hasznot és önigazolást remélve. Millió szervezet és megmondó nem tud mihez kezdeni április óta, ellenség híján, így kéznél vannak a bevált szövegek. Ahogy az lenni szokott, az állításaiknak volt valamiféle magvuk, aztán elkezdtek módosulni a nép ajkán: nemváltó óvodások, abortusztilalom, nem fogadhatnak örökbe a melegek, a gyerektelen nők szankcionálása…

Annyi gonosz erő van: vigyorgó kapitalisták, nőgyűlölők, embereket eszközként kezelő, végletekig felszínes, antiintellektuális és simán gonosz légiók. Volna mi ellen küzdeni. És akkor az állítólag nőjogi csoportok is ontják a hülyeséget és pont a sátánt ölelgetik!

A feministának és androgünnek keretezett David Bowie-t imádják. Pedig

Nekem nem kenyerem az ideológia a kulturális választásaimban, nem bojkottáltam a Weinstein-, Polanski-, Woody Allen-filmeket, teszem hozzá. De feminista ikont csinálni David Bowie-ból, az van olyan meredek, mint Péterfy Gergelyből.

Nem kétlem, hogy sok jóindulatú nő is van: soha át nem gondolták az axiómákat, jó ügynek hiszik a hangoskodást, élvezik is, és nekik csak egy kis gondolkodás hiányzik, hogy ne legyenek ijesztő karikatúrái a jogvédelemnek. Most sorra cáfolom a lózungokat, így számukra is világos lehet a helyzet. Ha ebből sem, akkor ők szándékosan hazudnak. A hallgatólagosan elfogadott állításaik, kedvenc mantráik mögött zavaros agendák és érdekek állnak. A többségük szimbolikus: rámondják, hogy ez sértő, megalázó, “rosszul érzem magam tőle” – és még a mandulatej is elfogyott! Hát akkor ne érezd magad rosszul. Ezek a témák nem okoznak valódi hátrányt, és nem tükrözik azt sem, hogyan “bánik a hatalom a nőkkel”.

A kritikátlanul ismételgetett rettegtetés, trükkös panaszkodás, áldozatiság mondataiból választottam tizenhetet. Csokronként teszem közzé, naponta egyet: gyermekvédelem/pedofília, a nők helyzete, LMBT, oktatás, egyéb és összefoglalás.

Első csokor.

pedofidesz

Bővebben…

mi minden NEM genocídium?

Nem tudom eldönteni, ki a kínosan hiúbb, ami a szépséget és fotós pózolgatást illeti: Mérő Vera vagy Perintfalvi Rita. Ahogy azt is nehéz eldönteni, melyik személy vagy orgánum él vissza undorítóbban az elesettek segítéséke témájával, teszi magát bírálhatatlanná azzal, hogy ő a gyengéket védi. Az említettek mellett versenyben volt a wmn, amely biztosítóreklámok, Kubu és győrikeksz közé teszi Lakatos Márk “regényének” ajánlóját, meg azt a kihagyhatatlanul fontos információt, hogy a HIV nem is betegség, teljes életet lehet vele élni (háromhavonta kurvadrága kezeléssel), de ha mégis baj, akkor nem a meleg férfiak körében terjed, nem, nem!

Ez jutott eszembe, amikor egy sétahajón átmentünk a vérvörös Lánchíd alatt december 1-jén.

Mérő Vera és Perintfalvi Rita most Alien vs Predator: utóbbi szerint Ábrahám Róbert és a Magyar Jelen podcastja maga a gyűlölet, előbbi szóba áll velük, mert az áldozatok védelme fontosabb, mint az ideológiai ellentét, és ő amúgy is egészen különböző emberektől ír elismerően (Varga Judit, Magyar Péter, Puzsér), ügyesen helyezkedve.

egy kis trükközés a képekkel. én meg tudnám csinálni fordítva

Bővebben…