Vegyes maradék. A sorozat többi része itt, itt, itt és itt.
a plakátoktól féltek a gyerekek
Valójában egy gyerek se félt a plakátoktól, hacsak az anyja nem volt félőrült, wmn-ről tájékozódó aktivista, aki ezt beledumálta a gyerekbe a már gondosan ápolgatott szorongásai, ADHD-ja, különlegessége és “atipikus tehetsége”, értsd: lustasága mellé. Egy normális gyerekek nem az utcán nézegetve lesz szorongása. Sokkal jobban ki lehetne akadva a hajléktalanoktól, a négyes-hatoson kéregetőktől, akiket ugyanez az ideológiai közeg lelkesen dédelget, holott a drogos ítpus valóban veszélyes is. A wmn ömlengő cikket ír karácsonykor: “Ne fordítsd el a fejed”. Téged hülyítettek be, hogy a plakát milyen durva, te taglaltad a gyereknek, “mi az igazság” (még erről is írt ideológiai-pedagógiai cikket Gyurkó Szilvia!). A gyerekek pontosan tudják, hogy a hirdetések, képek nem a valóságot tükrözik. Depressziós lehetne attól is, hogy a csodamosószerrel sem jön ki a folt, levesporból nem lesz mesteri gulyásleves, vagy hogy Gáspár Evelin nem úgy néz ki a valóságban, mint az x magazin címlapján… esetleg a neten ömlő, nőalázó pornótól, vagy épp az átszexualizált netes tartalmaktól, de ezek ellen nem szoktatok szólni.
a vendégmunkások már itt vannak, ők nem migránsok?
Nem, ők nem migránsok. Ezért is nevezzük őket vendégmunkásoknak. Két évet lehetnek itt. A vendégmunkás nem azért van itt, mert “üldözik a hazájában”. Munkaszerződéssel érkezik, lakhatását megszervezik. Szigorúak a feltételek. Nem egyesít családot, nem lesz állampolgár. Nem illegális bevándorló. Illene már odafigyelni és gondolkodni a rasszizmus óbégatása helyett: alig írtak Henry Nowakról, akit decemberben egy szikh férfi késelt halálra, ő is rasszizmust kiabált, így a vérébe fúló fiút bilincselték meg a brit rendőrök. Meghalt, tizennyolc évesen. A napokban Belfastban megkíséreltek lefejezni egy férfit, a fél szeme biztosan odavan, kómában fekszik. Németországban egy régebbi ügy pattant ki: hétéves kislányt erőszakolt két iraki, kétszer is. A grooming gangek több ezer kislányt érintő botrányát megint csak a britek évtizedekig maszatolták el, és Starmer nem bukott bele ebbe sem! Ezek dúsgazdag országok, és gyakorlatilag feladták a befogadó szemléletet. Mindenhol a rettegett szélsőjobb, a konzervatív párt erősödött. El kéne kezdeni a lényegről beszélni.
mindenkinek pszichológushoz kéne járnia, ez menő, nem ciki
Akinek a menőség, cikiség szempont, azzal más gondok is vannak. Nem, nem kéne mindenkinek pszichológushoz járnia, sőt. Elég, ha nem netezel annyit, és rendet raksz a szobádban. És mennyivel olcsóbb! Ez csak a lélekturkász foglalkozások művelőinek a lobbija, illetve urbánus divat, státuszfitogtatás. Pszichológushoz, -iáterhez járni méregdrága, időigényes és kockázatos, mert nagyon sok a kókler. Mégis könnyű szívvel javasolják nyomorgó anyáknak: ugye a gyereked lelke a legfontosabb?
Aki belekezd, évekre benne ragad. A panaszaira diagnózist kap és gyógyszert, és nincs megállás. A pszichológushoz, segítőhöz járás mint megoldás csak mélyíti a magányt és a hisztit. Olyan környezetet teremt, amelyben mindig más lesz a hibás és amelyben destigmatizálnak kínos viselkedéseket, elit helyzetű nők védenek ki minden kritikát. Ma a fél internet a hátrányaival takarózik, a tények nem számítanak: “amit érzek, az érvényes, az én problémám a legsúlyosabb”. Csepelyi Adrienn cikkei szimptómák: ez, ez, ez, ez és ez. Minden érvényes, ha ő állítja, továbbá az a legnagyobb dráma. Mi mindenre volt már felmentés az ADHD, a diszkalkulia, a depresszió! Ez pedig már paródia. A wmn tényleg úgy gondolja, hogy ha a szerzőnek problémája van (súlyosak: szégyelli a testét bikiniben, nincs ideje főzni a családnak, feledékeny, menstruál, tiktokfüggő), akkor a “személyes érintettség” miatt az ÜGY rovatba való. Ebből lesz a döbbenetes önimádat és frusztrált vádaskodás az elfogadásra, nőjogokra, szeretetre hivatkozva. Szerencsére Adrienn abbahagyta a bőrök nyúzását a depresszióról, elmúlt neki (reménykeltő ez minden érintettnek!), visszatért a zenei, kulturális témákhoz. Vannak problémái az életben! Dermedten nézik a telefonjukat, a mindig csinosra rúzsozott-fotózott szerzőt a héven kókadozó, három műszakban robotoló, egyedülálló anyák.
Bring back online shaming… Sokáig nem értettem, mire mondják.
mindenki szeresse egymást, az összes kudarc, sérelem, unalom, csapás kiküszöbölendő…
…és ha eleget érzékenykedünk, edukálunk, cenzorkodunk, sulykoljuk az ideológiát, akkor egy nap végleg megszűnik mind! Még a mikroagresszió is (PEDIG AZ NAGYON DURVA!). Akkor senki nem szól majd be (az bullying!), mindenki szeretni fog ENGEM alanyi jogon.
Az élet, drága barátaim, tele van zavaros érzésekkel, sérülésekkel, nehéz történetekkel. Nem csak lehetetlen ezeket megszüntetni, hanem iszonyú gőg is: “nekem minden jár”. Örülj, ha csak annyi a bajod, hogy nem tetszik a pohár, amiből az almafröccsöt iszod!
minden legyen élmény
Szabadidőközpont-iskolák, falfestés, “kreativitás”, “szabad véleménykifejtés”…
Ahol celebek vizuális üzenetei diktálják a jó életet, ott kényelmi szolgáltatásnak, élménynek fogják fel az emberi élet vállalásaival kapcsolatos ügyeket, utazás, kiskutyák és családalapítás egyformán kontent lehet, és egyenrangúként jelenik meg. Hamis elvárásaik lesznek, minimális kényelmetlenségtől sikítanak, traumatizálódnak. Így keletkeznek olyan mondatok, hogy “a szülés nem is volt akkora élmény”. Mint? Mint azt az Instagramon látta.
túl sok húst eszünk
Hozzá a tehéntej, mindenféle állati termék kritikája, ebben Ács Bori jeleskedik, illetve egy időben Szabó Adrienne, aki a LIDL dietetikusaként igyekezett a növényi kutyulmányokat szakértőként promózni – ez a cikkírással összeférhetetlen, mert jelöletlen reklám.
Ma a városi ember elképesztő mennyiségű, borzalmas fajtájú szénhidrátot fogyaszt ülő életmód mellett, és súlyosan keveset minőségi fehérjéből. (Ami éppenséggel a vörös hús volna: nagytestű, négylábú állatoké.) Nem gyúrós étrendet ajánlok: átlagemberek görnyednek a szarkopéniától és az izomhiány okozta mozgásszervi bajoktól már negyvenes éveikben is.
táplálkozási ajánlások
Ács Bori érvelés helyett világszervezetekre mutogat: ez a hivatalos ajánlás, így kell enni. Mindenki 2000 kalóriát igénylő egyenpolgár lesz, és 10 százalék (!!!) lehet a keretben a zsírból bevitt kalória. Találd ki, a szénhidrát mennyi. És ne egyen húst, egyen babot! Megint a pancsolt élelmiszereket futtatná fel a lopakodó vegán propaganda.
Magyarországon a hivatalos ajánlásoknál sokkal több húst fogyasztunk átlagosan, így kijelenthető, hogy a magyarok étkezéseiben az állati eredetű élelmiszerek hangsúlyosabbak. A tudomány jelen állása szerint viszont a fenntarthatóbb étrend növényi alapú lenne, ami azt jelenti, hogy több növényt kellene fogyasztanunk, mint húst.
Korábban azért foglalkoztunk a Telexen a vegán január témájával és a növényi étrenddel, mert ezeken keresztül építettünk be a mindennapjainkba több húsmentes ételt. Ezek segítségével lehet könnyebben áthangolni az amúgy húshangsúlyos (bár azért nem reménytelenül) hazai étkezési szokásainkat nem vegánra, csak zöldséghangsúlyosra.
Azt a feltételezést, ami szerint az ajánlások kétszeresére is szüksége lehet fehérjéből a szervezetnek, mindegyik általunk megkérdezett dietetikus cáfolta. Mindegyikük hangsúlyozta, hogy a napi ideális fehérjemennyiség függ a korunktól és attól, hogyan és mennyit mozgunk.
Az ajánlás hülyeség. Használd az eszed, nézd meg, mennyit fizetsz értékes kalóriáért, ha növényt és mennyit, ha állatot eszel. Azokat is nézheted, akik “tisztán” étkeznek, sok fehérjével! Mert ha stréberkedve ajánlásokra alapozod a makrotápanyag-beviteled, végignézheted, hogy tűnik el az izomzatod, életkedved, idegrendszered, rugalmas bőröd, hajad.
Ez a legviccesebb. Bori! EGYÉL STEAKET!
az ADHD
…., az nagyon súlyos probléma, amúgy is minden apróságot el kell nevezni, majd a fontoskodó fogalmakat kiüresíteni, kenegetni, szubjektív megélésekre alapozni: mindenki más, mindenki maga tudja, neki mi a nehézség, érzésekkel nem lehet vitatkozni. Végül lehet minden felelősség alól felmentést kapni. De szerencsére ma már felismerjük az ADHD-t! 😀
A Threadsen támolyog a lusta, élhetetlen (a tetejébe vegán) huszonéves, aki naphosszat posztolgat, tüntetésekre jár, cigizget, a legrosszabbul fizető alkalmazotti pokolban teng, és arról ír, hogy őt nem érti, sőt, bántja a világ, mert ADHD-s.
A munícióul szolgáló cikkek fent.
A kis ovis bánt, harap és a szülők áldozatot faragnak belőle, mert neoroizéje van, miközben semmit nem tesznek a megoldásért. Se szeri, se száma a tematikus, a neorodivergenseket kímélő-dicsőítő oldalaknak. A trendvonatra felszálltak pszichológusok, mert élni kell valamiből, és erre van kereslet. Harminc perc netes konzultáció negyvenezerért.
A felvételi idején mindenki koncentrál, tanul, teljesít – amint bejutott, ő ADHD-s, nem tehet róla. Párbeszéd:
– Autista/ADHD-s vagyok.
– Akkor hogy tanultál, vizsgáztál, lett állásod, koncentrálsz napi tíz órában, lépsz elő…?
– Maszkolnom kellett. Nekem sokkal nehezebb volt. Rengeteg szenvedés ez.
– Nekem is nehéz volt, honnan tudod, hogy nekem mennyire volt nehéz?
– De nekem nehezebb.
– Miért nem mondtad előbb?
– Régen ezt stigmatizálták és nem voltak fejlett diagnosztikai módszerek.
– Most sincsenek. Bemondásra megy, átélted-e ezt meg azt. Persze azt mondod, átélted. És fizetsz a diagnózisért…
– De miért tennék ilyet, ez az igazság…
– Egy ideje kímélet jár érte, elfogadás, sőt, munkaidő-kedvezmény és elittudat. Abban a pillanatban lett több tízezer ADHD-s. That’s why.
Már nem veszi ezt senki komolyan, hiába megy a segítő szenteskedés. Ti szúrtátok el, a facebookoldalaitokkal, áldozati agressziótokkal.
És hiába minden kártyajáték, támogatás és nyugimódszer, továbbra is szenvednek az “érintettek”. Akiknek a szülei valós panaszok nélkül is, nevelési mulasztásaikat fel nem ismerve felszállnak a trendvonatra, azokra gondolok: egyszerűen elbasztátok. Cseppfolyós minden nap, minden cselekvés, a gyerekek lemaradnak, panaszkodnak, fegyvernek használják a diagnózist, majd közutálatnak örvendenek. Akkor jön a cenzúra: nem szabad megbélyegezni…
embertelen a felvételi, az érettségi – miért nem azt tanítják, ami érdekli a gyerekeket?
Háborgás a leíró nyelvtan vagy a klasszikus irodalmi műveltség ellen. Matekkal ez valahogy nem szokás, azt tisztelik, pedig a matek-értés alkatrésze sokkal többek agyából hiányzik.
Nem a vizsga a nehéz. A mai gyerekek NEM TUDNAK OLVASNI és NEM TUDNAK ÍRNI. Akik a járvány éveiben voltak 1-4. osztályosok, azok túlnyomó része nem tud. Értelmes, jómódú családból származó gyerekek képtelenek egyetlen egyszerű magyar mondatot értelmező módon felolvasni, de panaszkodnak, hogy őket nem érdekli. Ez katasztrófa, ezt orvosolni kell. Része a problémának, hogy mesének nevezik a Disney-t és a butus, kommersz animációt (“hadd pihenjen, mesét néz”). Biztosan nem azzal kell és lehet segíteni, ha még lejjebb visszük a követelményt. Ettől csak végletesen eltávolodik az átlagtól a maréknyi, szívesen tanuló, intellektuális hajlamú diák, áthidalhatatlan lesz a szakadék. Csak az olvas szívesen, aki a gyakorlómondatokat érti, és gyakorlásra való kötelező olvasmányokba legalábbis belenéz, és megírja AI nélkül a leckéit. Vannak még a zsenik: nekik mindegy, négy-ötévesen olvasnak, hatévesen könyvet. De a nagy többség nem tud és nem is akar. Betűzd ki szépen:
L U S T A
De követelőzik. Ami becstelen az igyekvőkkel, belátóakkal szenben.
Régebben a képességzavar fejlesztendő volt és szégyen. Ma büszkék rá, követeléseket alapoznak rá, poroszosnak titulálják a műveltséget, sőt, a népszerűséget hajhászva celebtanárok is beleálltak a kórusba. Annak ellenére kellene tudni gondolkodni, analógiát és összefüggéseket felismerni, hogy van AI (és épp az AI miatt, ellen is). Magukat literátusnak alító, diplomás facebookszereplők is elemi egyeztetési, nyelvtani és raghibákat vétenek, tévesen használnak közismert szavakat.
a Lannert-hazugság: a gyerekek a mindennapi testnevelés miatt híztak el
…mert nem volt idejük az edzéseikre. És nem az új tárgyak (hon- és népismeret, honvédelem, etika) miatt, hanem a TESI miatt… Az egyesületi sportolók felmentést kaptak heti két testnevelés alól, ezt nem tudja a miniszter? Persze a lózung helyeslést, szavazatokat hoz.
A helyzet az, hogy a reménytelen iskolai közhangulatban, termek, kapacitás hiányában, illetve a generációs lustaság miatt nem vették komolyan a mindennapos testnevelést az intézmények, rájuk rótt kényszerűségnek élték meg és nem volt kedvük gyerekkel, szülővel csatázni. Pedig nincs olyan iskola, amelynek a környékére, iskolakörre, parkba, erdőbe ne lehetne kivinni fél órára a gyerekeket, és épp ez lazítaná le őket, volna pihenés, ami jogos igény. Csakhogy is az agyonféltő, gyerekeiktől rettegő szülők írják a felmentéseket, és persze minden kamaszlánynak gyötrelem minden menstruáció minden napja három hétig havonta. A megúszás norma lett.
luxizás: zebra, táska, jacht, magángép, meccsek, nyakék, cipő, “palota”, “luxusberendezés”, könyvtár
Micsoda demagógia! Aki azt nézegette, gazdag embereken milyen cucc van, sőt, akkor is azt vette egyedül észre, amikor ezek a gazdagok épp százmilliókat adományoztak kórháznak (Szentesi Éva, természetesen), azt nem lehet komolyan venni. Ez maga a prolihergelés. A Karmelitában minőségi volt a felújítás, és KÖNYVEK, FESTMÉNYEK voltak, nem aranyvécé vagy kristálytorony. Bizony, nem kelti bugris ország benyomását, ahol ilyen térben dolgozik a miniszter vagy a miniszterelnök, és ahol közgyűjteményből kölcsönzött festmények láthatók, nem divatos lakberendező falidekorjai. Eközben tucatjával voltak kiállítások az elmúlt években közgyűjtemények anyagából és kölcsönzött műtárgyakból, de épp a fikázók nem jártak ilyenekre. Akik most kiabálnak, hogy az állami festményeken ült a gonosz Orbán, pont azok nem nézték meg Szinyeit, Tihanyit, Gulácsyt, Ország Lilit, Vaszaryt, El Kazovszkijt, Renoirt…
A luxizás bírálata emberi gyarlóság, de ebből önálló üzenetet, nemes gesztust, leleplezést faragni lehetetlen. Nagyon is vágytak ők olyan nyakékára stb., csak nem volt rá pénzük. Egyvalami okkal zavarhat, engem is zavar: a pusztán státusszimbólumként hordott, méregdrága márkák léte és tulakdonosai. Maga a kapitalizmus. A divat, amit imádtok, követtek. A vicces az, hogy a divat nálunk csökevényes, épp az európai álomként emlegetett országokban meg a kistigriseknél, öbölállamokban van ezekre számottevő kereslet. Ha nincs ingerenciád antikapitalistaként betörni a LV vagy a Hermés kirakatát, akkor egyszerűen irigy vagy. Te Szalai Vivien zakójának árán háborogtál, majd megvetted magadnak…
oktatás: legyen könnyebb a tananyag, a vizsga
Sokat taglaltuk ezt, főleg a facebookon, de itt is a felvételi és az érettségi idején. A lényeg: nem a szintet kell levinni, nem a fogékony gyerekeket visszafogni a szabadidőközponttá és ideológiai képezdévé vált iskolákban. Ez is irigykedés. Ha elengeded az alapműveltséget, akkor soha nem találkozhat vele az se, akinek való volna.
Nem kell ötösnek lenni. Az ötös a jeles. Nem kell maximális eredmény. Lásd tisztán magatokat! Nem a rendszer hajszolta a gyereket, hanem te.
mindenki tehetséges
NEM. És a …valamiben kiegészítéssel sem, ha a tehetség szó jelent még valamit.
A középszerű azt kiabálja: ne legyen stressz a suli, az elvárások, a verseny. A vizsga ne okozzon nehézséget, kudarcot! (Lásd fenn.)
Ne legyen életidegen, ne kelljen Kölcsey-verset elemezni az órán, ahol tíz perccel csöngetés után még pisilni sem szabad, nahát! Pedig az fizikai szükséglet, megtagadni kínzás!
Ha az oktatás meg akarja óvni a gyereket a kudarctól, az a kiválóság elleni merénylet.
Megugorhatatlan? Valahogy mindig megtelt okos gyerekekkel a Trefort, az Apáczai. Az elitet nem érdekelte, hogy a be nem jutók szülei mit pampogtak, egy vértanú hitével őrizték a színvonalat. és igyekeztek kedvesek lenni a felvételizőkkel. De a ponthatár, az ponthatár. Az X pont fölötti gyerekek lettek a legjobb tudósok, mérnökök, orvosok mindig is. Gondolkodj el, hogy ezzel mi bajod van.
Az a bajod, hogy a kor rászoktatott: neked minden jár, csak a szép és jó, a siker.
Mindig lesz elitgimnázium, fakultáció, ahol Kemény Zsigmondot olvasnak. Mindig lesz, és egyre inkább kuriózum az egy szem gyerek, aki latin szónokversenyen döntőbe jut. Nem ti vagytok az. Nem is mi. Ne puffogj ezen! Tiszteld a kiválóakat!
A gyerek fogékony volt, vihetted volna, találkozhatott volna magas kultúrával. Soha nem volt még iylen könnyű és olcsó művelődni. Nem a rendszer hibája, hogy nem vitted. Egyébként te mivel töltöd a szabadidődet?
Közepes sulikban sem kéne elvenni az elvi lehetőséget, hogy találkozzanak sokféle íróval.
Ha igazatok lenne abban, hogy a tananyag és a neres szemlélet volt a baj, akkor a gyerekeitek jól fogalmaznának, értenek az ingatlanszerződést és nem lenne pocsék a kézírásuk.
az oktatásirányítás Herczeg Ferencet, Wass Albertet, náci írókat magoltatott a fiatalokkal
Ezt úgy mondod, hogy Móricz Zsigmondot vagy az Édes Annát sem olvastad, és ideges leszel, ha fel kell idézni, MELYIK FA SZEREPEL A TÖLGYEK ALATT CÍMŰ ARANY-VERSBEN. Mérhetetlenül óvatos, épphogy említés szintű, kihagyható volt minden kérdés a jobbos írókkal kapcsolatban. Nem ezért nem tudták – Aranyt.
Ennek az évfolyamnak a jövőjét az tette tönkre, aki felhasználta a fiatalokat politikai célra. A teljes felkészülésük lehetetlenedett el az éjszakázó, tüntető, neten lógó, bulizó, nem is feltétlenül választókorú érettségizőknek. Az volt az ígéret, történelmet csinálnak. Helyette gyatra történelemérettségit csináltak.
*
Iszonyat idegesítőek vagytok, és tudjátok is, hogy egy végigküzdött életből annak tartalak titeket, ugyanakkor biztos lehetek benne, hogy az utolsó betűig végigolvassátok, érvetek nem lesz.
csak az olvassa. én szóltam 