rá se ránts

Szard le lett volna a bejegyzés címe, mégpedig azért, mert ezt mondják. Nagyon megvonják a válladat, és arra figyelmeztetnek: azt csinálsz, amit akarsz, felnőtt ember vagy! Nem kenheted másra a bajaidat. Bővebben…

három vers

Felhívtam a kezelőorvosomat, aki azt mondta, nagyon fontos, hogy ebben a hőségben elegendő magyar lírát vigyünk be a szervezetünkbe! De azért fél liter vizet is ittam, tisztítottat, hideget, mert Illy kiűz belőlem minden levet.

Varró Dániel: Ha szívemen a félelem (facebook)

Petri György: Hogy elérjek a napsütötte sávig

a keletkezés megrendítő története, kézirat itt

Tandori Dezső: Wittgenstein–Hamletc.

én többé nem

Én többé nem félek átgurulni a Kékgolyó utcán. Lefelé, egyirányú. Felfelé egyirányú. Mindig szél, mindig alkonyat, mindig bizonyosság. Bővebben…

olvassunk még!

Szeretném, ha olvasnánk, beszélgetnénk tovább. Mi legyen a következő együtt jobb-mű?

 

Javasoljatok nyugodtan más műveket is, a szempontok: legyen benne női sors; klasszikus és viszonylag könnyen hozzáférhető legyen; az Iszonynál (kb. 200 oldal) hosszabbat nem merek, nem működik, nehézkes.

Vonjátok be nagyobb kamaszaitokat, akiknek úgyis el kellene olvasniuk ezeket, pengék lesznek őszre!

rövidre tépte a haját

Szóval, ezúttal nem Lőrinccel, hanem Balázzsal mink ismét felültünk a kilencnegyvenes járatra, én megint nagyon színes ruhákban, ezúttal görcsösen időben indultam, sőt, még stoppoltam is, így aztán beszerezhettem az utazás kellékeit: készpénz, sajtóorgánum, gyümölcslé, kilógó belű szendvics, csokolád’, és bár nem tudtuk, jegyünk lesz-e, nem-e, nekivágtunk a reménynek, mert tudtuk, ránk sár ott freccsen, ebédlőasztal ott dől Bővebben…

kétezertizenháromban kiteljesedem

fotó: Erdőháti Áron

Megjelent a júliusi szám, így már publikus, hogy a Marie Claire Kiteljesedés 2013 kampányában a Törődj a nőkkel! témában indultam, s hogy megnyertem, az azt jelenti, lesz blogkönyv, bemutatók és közösségek, ahogy a csillag megy az égen.

Szeretettel gratulálok a többi kategória nyerteseinek, a képek sorrendjében:

Törődj az egészséggel! — Salamon Adrienn, aki az endometriózissal küzdőknek szervez közösséget, klubnapot, honlapot,

Törődj a művészetekkel! — Horváth Rita, aki csapatával rászorulóknak tervez tereket és újít fel bútorokat,

Törődj a gyerekekkel! — Fülöp Brigitta, aki legendás kerámiatanár Dunakeszin, és égetőkemencéért pályázott.

A Garnier-különdíjas Laurik Szilvia, aki jógastúdiót működtet.

Köszönöm a Garnier-nek, a Marie Claire-nek, hogy meghirdették, a lap munkatársainak, hogy a fülcimpámat is lealapozták, a zsűrinek, hogy engem választott, és nektek, hogy a bloggal, e “már működő projekttel”, ami a kiírásban feltétel volt, pályázhattam.

A Szervusz bisztróban toljuk éppen az ebédet a kicsinyekkel, akkor hívtak a szerkesztőségből, és ma is beléptem oda, és ugyanaz a mámor! Az ottmaradt metonimikusan.

Részletek a júliusi számban, Ónodi Eszterrel a címlapon — amikor fotózták, még nem tudhatták, hogy ő egy arany nimfa.

És Móga Piroska, akinek magyartanára lehettem, Bulgáriában kapott díjat. Ez átszerkeszthetetlen (tudom, hogy méltatlan így a végén): gratulálunk!

nincs is probléma!

pompás kommentek

Különösen a facebookon olvasom, de ide is leírják néha, hogy igazából nincs is probléma, egyenlőtlenség nem létezik, vagy nem úgy, ahogy mi látjuk, esetleg pont az a nemek viszonyában a probléma, hogy az öntudatos nők így hangoskodnak, túllőttek a célon. Mit akarunk még (figyelitek? mi akarunk, és a többiek, akiknél jog és hatalom van, ha nagyon ugrálunk, adnak belőle, és ez valami mesterséges fejlemény a természetes állapothoz képest. Érdekes, hiszen alapjogokról, minden emberi lényt megilletőekről van szó). Kész is a magyarázat: mivel ez az egész téma túlzás, a mi frusztrációnk csak, túlpörgettük magunkat, önigazolunk.

Egészen értelmes, jól érvelő férfiak írnak le ilyeneket: Bővebben…

magasra teszem a lécet

Vendégposzt Esztertől.

“Ha lenne pasid, nem kerültél volna ilyen helyzetbe. Nem kéne ilyen magasra tenni a lécet” – szól a lényegre törő, frappáns komment a Facebookon Bővebben…

ígéretek

Megjöttünk, hm… megjöttünk Kolozsvárról, mert én bizony nem hagytam annyiban ezt a Nya bácsi-ügyet, és elvonatoztunk leghűbb színházi partneremmel, és megnéztük az — úgy tudtuk — utolsó előadást, Andrei Şerban Ványa bácsiját.

És elannyira nem késtem le a vonatot, hogy a 9.40-es indulás előtt, már negyedkor, de nem, sőt, tizennégykor ott voltam, de ezt nem számítják be a múltkoriba, megkérdeztem az információn, azt már nem lehet utólag ilyen átlagos időbenodaérés-átszámolással megváltoztatni.

Elannyira, ez jó szó.

Bővebben…

mások meg évekig hiába

Abortusz, váratlan terhesség, lombik — a babás fórumok, általában a közbeszéd örök, első számú mondata, nőgyógyászati rendelők honlapjának mottója (kukkantsunk be a keresőbe): egy nő két dologért hajlandó bármire: hogy legyen gyereke és hogy ne legyen. Ezt persze mindig rosszallva mondják, a nőket azonnal 1. erkölcsös, ám sorsüldözött, illetve 2. léha, ám érdemtelenül megajándékozott típusra osztva ezzel. A felosztást az 1. csoport végzi. Bővebben…

azt mondja vujity tvrtko

Az úgy volt, hogy hazajöttünk Keneséről nappirítottan, kaotikusan, békatalpak, gumiállatok, száraz kenyér, moszattal borított telefon satöbb szanaszét, tej savanyú, illyt esmég üzembe helyezzük, mivel lejött velünk ő is kultikusan, volt is a csajokkal nagy kávézás, na, végül a gyerekek ráuszultak valami rajzfilmre, én meg szétcsaptam kölcsön botmixerrel némi tehéntúrót tejszínnel, vaníliával és agavésziruppal, és kúszok megérdemelt pihimre, nézem egyenlő szárú háromszögben, mi van a blogon, gmailben, facebookon

— az ilyen részletek, meg a szövegbeli személyes részletek arra szolgálnak, hogy ne lopják le az írásaimat se szó, se beszéd, mint tette legutóbb a Fővárosi Hírhatár —

, és a levelezőlistán jött a hír, hogy TomCat, vagyis a Tolvajkergetők vezeti a Vodafone Főállású Angyal pályázatát, Bővebben…

az óvodás farsangok infernója

Azt írja Péter, okos és építő kommentelő egyébként:

hoztam-vittem a gyerekeket bölcsibe, oviba, iskolába, és videóztam anyák napi ünnepségeken és évvégéken, és jártam tébolyítóan fárasztó és butácska szülői értekezletekre, részt vettem számos rém uncsi osztálykiránduláson miért is? Azért, mert úgy gondoltam és éreztem, hogy ez mind dolgom nekem, ha már megnősültem és gyerekeink vannak, ami ugye egyáltalában nem muszáj. A gyerekeim iránti szeretetből. Bővebben…

szeretettel gratulálunk!

Tegnap részt vettem a Terézanyu pályázat díjkiosztón, kísérőként, drága gyermekeimmel, és nagyon jó volt ott lenni.

VIDEÓ!

Közzétettem én is a felhívást áprilisban, és vagy negyvenen jelezték az olvasók közül, hogy indultak. Összesen háromszázhetvennyolc pályázat érkezett be Rácz Zsuzsáéknak.

http://www.terezanyu.hu/category/projektek/terezanyu-palyazat/terezanyu-palyazat-2013/anya-lanya-kapcsolatokrol-tabuk-nelkul/ Bővebben…

kitŰnni

Még a hegymászós cikket bíráló írás után kérdezte V. L. (21) pécsi olvasónk, és ezen harsányat kacag majd, hogy beszéljünk erről a kitűnni vágyásról.

Vajon tényleg ez az értékrend csúcsa: kiválni a tömegből? Szívesen beszélgetnék én is erről! Nem lesz ilyen vitaklub? Bővebben…

de akkor mit lehet tenni?

A nők nevelték őket is című bejegyzésre érkezett hozzászólás részlete:

Ezt nem ér így hagyni, tessék már valami fogódzót is adni, valami “Tíz dolog, amit föltétlenül meg kell tanítani a fiúknak”, vagy “Öt mondat, amit sose ejts ki előtte” ! Bővebben…