“pedofilozó”

Cikk:

Nem gyerekjáték — A filmtörténet 10 halálos Lolitája

Tiltakozás:

http://www.peticiok.com/pedofiliamentes_magyar_narancsot

Fenyegetés:

http://www.peticiok.com/a/76560

Cikk:

Pedofilozó online petíciót fenyeget a Magyar Narancs

Komment:

…ez az itthoni közélet tényleg a jómódú fehér férfiak játszótere, puszi neked, liberalizmus, és ha valakinek ez nem tetszik, az minimum emancipunci.

Ezt pont tőletek nem vártuk volna, Narancs, le is mondom az előfizetésemet.

ÚJ, NŐGYŰLÖLETMENTES, FELELŐS, ÉRZÉKENY SAJTÓT AKAROK

IMG_7576

 

miért járok oda

Most megírom ezt az újabb keletű, korábban elképzelhetetlen szokásomat, hogy ovi, bicikli, laptop, és a Helyen töltöm a délelőttömet.

Kávézó, étterem, bisztró. Délelőtt! Gyűlöletes, henye tempó, mi? Három jav van, ami drága: a Helyek, a taxi és a bébiszitter. Havonta átgondolom, és választok a háromból egyet. Esetleg két felet. Olyan jó ebbe belelazulni, életemben először. Megengedni ezt magamnak. Véletlenül szívbéli ismerősbe botlani. Nem én kenem a kenyeremet, nem én törlöm a morzsákat. Homályos hálát érzek. Bővebben…

olvassuk újra 3.: majd megöregszel

Felháborító a világirodalom, én mondom. Gyerekek, ez nagyon durva. Legnagyobbjaink lemanipulálnák a kiszemelt fiatal nőkről a rokolyát, hogy brazil tangát ne mondjak, s a cél érdekében nem restek jambusokat, sőt, szonettformát sem bevetni. És ez itten a klasszikus szerelmi költészet legközepe. Nem azt mondják: carpe diem. Nem azt mondják: addig szeress, míg ifjú vagy. Hanem azt: engem szeress, mégpedig most, mert majd megöregszel, rusnya leszel, na, add csak a zúzádat!

Az irodalom történetében visszatérő motívumot, metaforát, gondolatot toposznak nevezzük. Ez itt a majd megöregszel-toposz. Bővebben…

portrék 7.: a távirati iroda

A hírközpont-rokon szinte mindig nő, nagyon gyakran anyós vagy nagynéni, aki egyszemélyes háztartásban él, vagy egy nagyon csendes férjjel, akin a nő által kötött kardigán van. Egyeduralkodó a területén: ő és csak ő az, aki figyel, mindenkit számon tart; gyerekfoganáskor, gyászhírrel, veje köztársasági érdemkeresztjekor körbetelefonál. Esetleg van egy halovány másolata, szövetségese, helyettese, de a mikrofon nála van. Keringeti a családban a híreket, különös gondja van rá, hogy ő legyen az első, aki értesül és értesít, aki a legpontosabb részleteket és az ebből levonható következtetéseket sem késlekedik megosztani bárkivel.

Vezetékes telefonja van, vajszínű vagy piros. Bővebben…

történelmi pillanat

: a Férfihang, amelyet Violetta mint közös ellenséget gyűlöletdagasztó, trolltoborzó céllal megkeresett, hogy szállnának be ők is ellenem az eredetileg az én dühöngő felületemnek létrehozott “petíción” (amelyre én soha nem írtam), nőnap másnapján megszólal, állást foglal és egyik kommentelője jóságosan mediációt ajánl a két retikülpárbajozónak. Bővebben…

milyen tavasz

Milyen tavasz! A régóta rügyek, az új, cserregő madarak. Szagok. Eső is, sár. Értelmetlenné váló cipők, kesztyűk. Minden tágasabb. Ballonkabát. Több a fény. Könnyebb a reggel, az este, az emlékezés, a test, a fűtés, a minden. Bővebben…

dicső sumér rokonaink

Az egyik olvasó a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló írás alatt Padányi Viktort idézte mint történészt. Kommentje nem jelent meg, szemöldököm felszaladt. Utánanéztem a figurának, minimum kétségesnek tűnik, és miért nem vagyok meglepve, hogy publikációi témái között felbukkan a sumér–magyar nyelvrokonság is.

Na, mondom erre, ezt már megírom, amúgy is terveztem, egyetemista koromban hosszasan kutattam a témát.

Tehát, a magyar nyelv a sumér nyelv rokona. Bővebben…

még mindig, sőt

Még mindig militáns vezényszavak röpködnek és hadászati értékrend uralkodik az általános iskolás testnevelésórákon.

Újabban felnőtt egy tanárnemzedék, akik közül néhányan megpróbálják az erővel, a kíméletlenséggel, a megfélemlítés légkörével, a szociáldarwinista értékrenddel szemben a kooperációt, az empátiát és a pozitív motivációt gyakorlatba ültetni. De hol vannak ők? Bővebben…

olvassuk újra 2.: madárkááám…

A nagy sikerre tekintettel két, összetartozó verset hoztam ma nektek, minden kilencedikes szöveggyűjteményben szerepelnek.

Caius Valerius Catullus a Krisztus előtti zaklatott század közügyekre fittyet hányó, provokatívan a testi örömöknek hódoló és valószínűleg rövid életű lírikusa. Szent Jeromos szerint 87 és 57, korszerűbb adatok szerint 84(?) és 54 között élt (54-es eseményre utal is egy versében). Sok más költő élt és alkotott ekkoriban, akikről keveset tudunk: egyedülálló, hogy Catullus száztizenhat darabból álló versgyűjteménye, benne vegyes műfajú versek, hosszabb carmenek, illetve negyvennyolc epigramma, majdnem sértetlenül fennmaradt kódexekben. De csak száztizenhárom vers, mert három hiányzik.

A heves szerelmes versek múzsája a Lesbia álnevű férjes asszony, a heves szerelem mellett erkölcsi bukását is megénekelte a költő. Bővebben…

olvassuk újra 1.: sándor, te viccelsz velem

Kis instant irodalomtasakok, és mindig vicces vagy pikáns lesz. Egyelőre egy másik van a fejemben, nem tudom, lesz-e ebből sorozat. Azt szeretném nektek megmutatni, hogy a középiskolai tananyagban szereplő verseket mennyire más automatizmusaink, a korszakról, a költőről avagy a költészetről alkotott félművelt eszményeink segítségével értelmezni, és milyen az, ha mai szemmel, ám a költő koráról is szerzett ismeretek birtokában nyitottak, kíváncsiak vagyunk és felfedezzük, hogy az irodalom csupa jófejség, grandiózus gesztus, meg azokat a pillanatokat, amint az alkotó kinéz a versszövet mögül, és csippent a szemével. Bővebben…

azt hiszed, megúszod

Azt hiszed, de most komolyan azt hiszed, hogy csak mert nálatok apa nem vonul ki, ő is mosogat és tereget és pelenkáz, és te is úgy igyekszel A Megfelelő Dolgokat Mondani Neki, tehát NÁLATOK nincs egyenlőtlenség, ebben nő fel a lányotok — azt hiszed, hogy ő akkor majd megússza, meg van oldva a patriarchátus?

Ezek az emberek azt hiszik, hogy egy ilyen megvédett lány biztonságban lesz, majd csupa szép kapcsolata lesz, majd nem választ bántalmazót. A helyzet az, hogy bántalmazót nem lehet választani, mert bár a gyerekkori erőszakos minták és a későbbi bántalmazás vagy az áldozatlét összefüggést mutat, bántalmazó mint személyiségtípus, profil, közös lélektani jellemzők összessége, nem létezik. Vagyis a bántalmazás nem kórság, nem agresszív alkat, nem személyiségzavar, aminek szeretik hinni a “csupa szerető férj, minden rendben van, csak az a néhány aberrált ember valahol messze” logikájú, elégedett középosztálybeli polgárok. A patriarchátus annyira közel van, hogy pixeleket látnak csak, összképet nem.

A bántalmazás, amely nem annyira ütést jelent, inkább hatalmaskodást, kontrollszerzést a másik fölött, nem más, mint működésmód, a jelen hatalmi helyzetek megnyilvánulása az egyénben, szoftver, amely bizonyos feltételek fennállása esetén bekapcsol. Azokban is működik hiedelmek, meggyőződések, ítéletek formájában, akik nem bántalmazók, és azok is szenvednek tőle, azokat is korlátozza, akik nem közvetlen áldozatok.

Tudom, hogy van, aki visszahőköl az ilyen radikális állításoktól, de az erőszak kultúrájában élünk. Mindenki az áldozatot hibáztatja, minden abba az irányba hat, hogy akit sérelem ért, hallgasson, s különösen ha nő, önmagát eméssze érte. Önmagát tartsa nem elég nőiesnek, önmagát beszélje le a méltó életről.

Nem elég kerülni a habos-fodros cuccokat, építőjátékot adni a kezébe, kalandparkba vinni, Barbie-t nem venni neki (vagy ha mégis, Kent is hozzá), nincsen garancia. Nem elég önbizalomtelivé nevelni, egyetemre járatni, mert az, amitől a nők szenvednek, nem az egyénből indul ki. Nagy önbizalmú, szerető családban felnőtt lányok is áldozatául esnek, és még csak azt sem tudják éveken át, min mennek át, mi ez az egész. Nevelhetünk mi nagy figyelemmel lánygyereket, hihetünk benne, talán ettől gyanútlan is lesz, és vak lesz mások kínjaira, egy különleges hópihe. Egy kicsit jobb lesz neki, igen. Sőt, sokkal. Nem fojtja magába önmagát. Nem lesz annyi akut és krónikus kínja, traumája, feldolgoznivalója. Ez nem kevés, ez fontos, ez nagy előny. Igen, megteheted, hogy figyelsz apával, miket mondotok neki, tedd is meg. Higgy benne, légy rá büszke, beszélj neki okosan a világról, a szexről. Sőt, mindenkinek kötelessége ilyen elfogadó, meleg, kiegyensúlyozott légkörben nevelni a gyerekeit. Ez elengedhetetlen, de sine qua non és nem non plus ultra: ne várjuk tőle, hogy ezzel meg van oldva minden probléma, ő átmegy a mocsáron fehér cipőben. Voltaképpen azt reméli az ilyen szülő, hogy ha ő mindent megtesz, akkor majd… akkor majd mások lányát fogják megerőszakolni. De még ebben sem lehet biztos.

Ma sem tudok megoldást, annyit szeretnék mondani: a rendszer a rossz, és nem lehet egyénileg kicselezni.

a szeretet természetrajza

Rendre azonos szerkezetű címek jutnak eszembe, volt már itt egy ilyen: az erőszak természetrajza. Így lesz ebből is sorozatféleség.

A szeretet: azonosság.

Vérség, avagy lelki rokonság, nagy igen a másikra, és súlyos elfogultság.

Ismerősnek érzem őt, és akkor ő én leszek, és nem hagyom őt-magamat, ne bántsák! Bővebben…