dicső sumér rokonaink

Az egyik olvasó a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló írás alatt Padányi Viktort idézte mint történészt. Kommentje nem jelent meg, szemöldököm felszaladt. Utánanéztem a figurának, minimum kétségesnek tűnik, és miért nem vagyok meglepve, hogy publikációi témái között felbukkan a sumér–magyar nyelvrokonság is.

Na, mondom erre, ezt már megírom, amúgy is terveztem, egyetemista koromban hosszasan kutattam a témát.

Tehát, a magyar nyelv a sumér nyelv rokona. Esetleg: a magyar nép is a sumér nép rokona.

Először is, feltűnő, hogy kik képviselik ezt az álláspontot. Nemzetközi tudományosság: nem. MTA: nem. ELTE, nyelvtörténet tanszék: nem. Híres, publikáló nyelvészek: nem, sőt, elzárkóznak tőle, érzékelhetően jobban, mint például a nem teljesen légből kapott török elmélettől. Sumerológia: nem. Könnyen hevülő, ideológiailag átitatott emberek tömegei, nyelvészeti vagy bölcsészvégzettség nélkül, szemerkélő esőben nagygyűléseken, béna dzsekiben: igen. Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.

Akik az elméletet megalkották és népszerűsítették, például Badiny Jós Ferenc és Bobula Ida, szintén nem nyelvészek. Előbbi Ludovikát végzett, majd a műegyetemen tanult, utóbbi történész. Padányi Viktort nyelvészként említi a Wikipédia, de nyelvészetet ő sem végzett (hanem irodalmat, filozófiát és történelmet). Attól még kiképezheti magát autodidakta nyelvésznek, nem? És persze, mit csodálkozunk a tudomány hivatalos fórumainak kíméletlenségén: az igazság keresőit kicsinálta a nyelvészközösség, katedrát, kutatási lehetőséget nem kapnak, kénytelenek magánkiadásban meg szamizdatban publikálni, ugyebár.

Másodszor is, sajnos, az elmélet hirdetői a tudományos megközelítést mindenestül nélkülözik. Azt sem látszanak érteni, hogy a nyelvi, a kulturális és az antropológiai rokonság nem ugyanaz: létezik nyelvcsere, lakosságcsere, keveredés, kultúraváltás, például, és a népek nem évezredes moccanatlan tömbök. Minden apró adaléknak, hasonló szónak úgy örülnek, mint utcagyerek a színes üvegcserépnek. Kapva kapnak mindenen, ami alátámasztja eredeti feltevésüket, ezért publikációik hemzsegnek a módszertani hibáktól. Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz). Nem értik, miféle az alapszókincs természete: növénytermesztéssel nem foglalkozó ősnépek esetében, például, biztosan nem része az eke és a borona (nem ezeket rokonították, ez csak példa, mifélét kell kizárni a vizsgálat köréből).

Erőltetett és esetleges szófejtéseik láttán egy korrekt érettségizett is fogja a fejét: néhány rokonnak vélt szóból meredek következtetéseket vonnak le. Tiszta anakronizmus. Fáraók oszlopán vélik felfedezni a puszi szót.

Az ilyen elképzelések további közös vonása, hogy általában túllépnek a nyelvészet határain. Jelentős részükben a nyelvi kérdések csupán mellékesek, valójában inkább őstörténeti fantazmagóriákról van szó.

http://www.nyest.hu/renhirek/a-finnugor-elmelet-es-a-finnugorellenes-elmeletek

Harmadszor: a dicső múlt iránti igény hatja át ezeket a konstrukciókat, a kutatókat éppúgy, mint a befogadókat. Az nem lehet, hogy mi holmi tajgákon halásztunk, vadásztunk. Az nem lehet, hogy mi nem voltunk nyilazó lovas nép mindenki más előtt. Kínos nekik a halszagú atyafiság, ahogy Komoróczy Géza mondja. Amúgy is, belénk fojtani diadalmas múltunkat, primitív és nemtelen őstörténetet ránk sózni, ez szovjet mesterkedés! Népek barátsága, cseremiszek, mordvinok, nyenyecek, hóóógyisne, hát fel sem szabad vetni, hogy esetleg nem úgy? A tilosban járás izgalma, szakképzettség nem feltétel.

Aki ráharap ezekre a nézetekre, az szerintem általában is fogékony az összeesküvés-elméletekre. Ahogy a Nyest.hu-n írják:

…a finnugorellenes elméletek mai népszerűsége nem a finnugor népek iránt érzett ellenszenvből vagy a más népek iránt érzett (szó szerinti) rokonszenvből, hanem egyszerűen az összeesküvés-elméletek iránt érzett szomjból fakad. Mint arra korábban utaltam, a „finnugor összeesküvés” realitását megerősíti az a tény, hogy a Kádár-korszakban egyfajta „hivatalos álláspont”-nak tűnt. (A finnugorellenesek egyébként is szívesen beszélnek úgy a finnugor nyelvrokonságról, mint „hivatalos” álláspontról, azaz ideológiáról. Az a legkevésbé sem zavarja őket, hogy gyökeresen eltérő politikai felfogású kormányok sem szokták ezt a kérdést abajgatni: sőt, inkább megerősíti azt a hitüket, hogy rendkívül átfogó összeesküvésről van szó.) Sok frusztrált, magát különlegesnek érző, de sikertelen egyén számára a legkézenfekvőbb világmagyarázat az, hogy ő valójában különleges és világuralomra termett, de ármánykodó gonosz erők jogos jussától megfosztották.

http://www.nyest.hu/renhirek/akiknek-el-akarjak-venni-a-multjukat

Negyedszer: van még egy feltűnő momentum a tudósok életében: Badiny Jós Ferenc 1946-ban Argentínába, Bobula Ida egy évvel később az Egyesült Államokba költözött, Padányi Viktor is ekkoriban emigrált, előbb Németországba, majd onnan Ausztráliába. Nyelvrokonító tevékenységüket már ott fejtették ki. Az argentin kolléga tanszéket és vallást is alapított. Mindaz, amire távolra szakadván jutottak, idehaza a rendszerváltásig tilos volt: titkolt, illegális tudás, minden külföldi, nemszovjet áramlattal és földi jóval egyetemben. Talán nem túlzás ezt a jelenséget, könyveik hangulatát is tekintve, emigrációs pszichózisnak nevezni.

Tény, hogy van néhány szóegyezés a sumér nyelvvel, például kad –> köt, és más indoeurópai nyelvekben is találhatóak sumér szavak, pontosabban: nem zárható ki, hogy vannak (azért fogalmazok így, mert a sumér írásbeliséget is, hangzást is igen nehéz rekonstruálni, és ha nem hozzáértő végzi, biztos a tévedés). Tény, hogy a sumér is agglutináló (ragot hozzáillesztő) nyelv, valamint egy időben megjelent benne a zöngés-zöngétlen hangzókontraszt. Tény továbbá, hogy voltak a témának nyelvész végzettségű kutatói is: Csőke Sándor, Gosztony Kálmán, akik óvatosabbak voltak, az eredményeiket kevésbé világmagyarázatként és paranoiaként, titkos tudásként tálalták — és nem ők lettek az igazán híresek, bestsellerek a Szkítia bolt polcain. Tény, hogy nehéz elfogultan koncepciómentesnek és józannak lenni. Tény, hogy az ilyen nézetek szellemi táplálékai, egyben lelki igényei sokaknak, identitáskérdéssé váltak, ahelyett, hogy sima tudományos hipotézisek lennének, mint például a vízimajom-elmélet. És tény, hogy a dolog kellemetlenül átpolitizálódott, nemigen vethető fel többé érvényes módon.

Az is tény viszont, hogy a régészet nemigen tűnik serényen szállítani az adalékokat a finnugor eredethez, és máig sok a kérdőjel (nem annyira a finnugor nyelvösszehasonlítás, inkább az őstörténet terén). Valamint ritka a karizmatikus ismeretterjesztő ezen a tudományterületen. De ami az alternatív nyelvelméletekből a nép ajkán vált, az sírnivaló, az méltó megnyilvánulása a mi életfától miskakancsóig terjedő, “és azt tudtátok, hogy a magyar nyelvben van a legtöbb szó?” jellegű szellemi horizontunknak, és ez ellen tanárként, művelt emberként küzdenünk nem túlbecsülhető jelentőségű feladat.

311 thoughts on “dicső sumér rokonaink

  1. Ez a téma is egy szép méretes darázsfészek, lassan már alig valaki mer a közelébe menni és délibábos kedvenceinknek ellentmondani. Örülök, hogy megtetted, hogy megírtad.

  2. “Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.”

    Hát ez nagyon jó 😀

    Egyébként ezekben az összeesküvés-elméletekben egy dolog megtalálható, ami valós: a megszépült(?) múltba vágyó sírva vigadás.

  3. “Először is, feltűnő, hogy kik képviselik ezt az álláspontot. Nemzetközi tudományosság: nem. MTA: nem. ELTE, nyelvtörténet tanszék: nem. Híres, publikáló nyelvészek: nem, sőt, elzárkóznak tőle, érzékelhetően jobban, mint például a nem teljesen légből kapott török elmélettől. Sumerológia: nem. Könnyen hevülő, ideológiailag átitatott emberek tömegei, nyelvészeti vagy bölcsészvégzettség nélkül, szemerkélő esőben nagygyűléseken, béna dzsekiben: igen. Tehát azok, akik magyar öntudatban utaznak, mert máshová nem vették fel őket.”
    Nagyon jó akár összefoglalónak is! 🙂

    • Pont ezt akartam idézni én is, csak megelőztél 😉 Annyira gyönyörű, pillekönnyű, gyilkos szöveg, visszatér az emberiségbe vetett hitem, amikor ilyeneket olvasok…

      Amúgy duplanyelvész vagyok (angol szakot és elméleti nyelvészetet is végeztem), és mostanára jutottam el odáig, hogy a sumér (egyiptomi, szíriuszi, klingon, mittoménmilyen) nyelvrokonságot harsogó holdkórosokat már nem próbálom meg népnevelni, csak mosolygok bájosan, és témát váltok. Olyan sokáig próbáltam logikusan érvelni, elmagyarázni, hogy hogy működik a nyelvészet, milyen adatokat használ, mik a módszerek, de ezzel az erővel zümmöghettem volna szamojéd népdalokat is, ugyanakkora hatásfokkal. Részemről származhatunk a Raxacoricofallapatoriusról is, bármilyen két nyelvben fogunk találni két szót, ami hasonlóan hangzik, hát ha valakinek attól habzik a sör, hogy maga a nagy Asgardi flotta pottyantotta őt ide Európa közepére, akkor hadd örüljön, csak ne az én agyamat zsibbassza az elméleteivel.

        • Dehogy nem, csak rejtve van a beavatatlanok elott.
          Kazarozas, utalas a zsido vallast felszedo turk nepre, akikbol 3 torzsmaradek csatlakozott a “7magyar”-hoz (ebbol csak 1 volt magyar” 🙂
          Ettol lettek On Gar, ami 10 torzset jelent, es ami az Ungar, Ongher, szo eredete a nemet es olasz nyelvben, + meg masokban is.
          Arpad neve pl., egy okori sziriai varos neve is (semita) es akarhogyis delibaboztok, a nev sumer sza’rmazasu, mert a semi nyelvek tele vannak sumer szavakkal.
          Kesobbiekben, majd tovabb borzolom a kedelyeket. 🙂

          • Ez tök jó, hogy írod! Pont hiányoztam erről az óráról.
            A borzról jut eszembe! Azt tudtad, hogy az akkád ékiratos táblákon találtak borzviadalra, pontosabban a borzok kedélyének befolyásolására utaló célzásokat? Nekem senki ne mondja, hogy ez véletlen!

            • Ja, és még az is eszembe jutott, hogy Sarrukin felirataiban is szerepelnek magyar szavak. Az ötödik uralkodási évéből maradt fenn ez: “I-na-Sal-si gi-ri-ia ana Maat Hatti lu al-lik ma”, bocs, nincs akkád billentyűzetem. 🙂 emben Hatti országáda mentem. Egy hadjáratról van szó, egyes értelmezések szerint annyit tesz, hogy “ötödik évemben Hatti országába mentem. DE!!! És ez nekem a gyanús! Vajon nem jelenthet mást az utolsó 3 szó: “lu/ló allik/ellik ma”? Tudjuk, hogy az akkád lovas nemzet volt! És pont a hettitákat támadták akkor! A hettitákat! Akik a lótenyésztésről könyvet írtak! Na?! Ez nem lehet véletlen! Nézz utána a szövegnek kolléga, mert nekem ez a “ló ellik ma” rész gyanúsan ismerős. (Nem emlékszem pontosan, honnan került elő a töredék, de valami sziklafelirat lesz, azt hiszem.)

            • Ez a Sarrukin a masodik lesz, aki asszir volt, i.e.720-705 kb.
              Ez, talakozhatott a hettitakkal.
              Ez a “lu” pedig nem lo’, szal valami mas lehet, de nincs aszir szotaram, nem tudom ellenorizni.

            • Kinlodtam egy kicsit, de itt a “lo’ “.
              sumer=sisi (magyarul: sziszi 🙂
              Akkad=sisu (magyarul:sziszu)
              Heber=sus (magyarul:szusz)
              Lathato a szofejlodes. (epp kifogytam a szuszbol 🙂

            • “Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz).”

              Csak arra szeretnem felhivni a tisztelendok figyelmet, hogy a finn “pata” megfelelojet megtalalhatjuk az angol “pot”-ban es nem hiszem, hogy az angoloknak a finnekhez kellett jarulni a szoert,, mert ez, egy osgerman szo, amit inkab a finnek vettek el a germanoktol.
              Akarcsak, a hut>kota-t.:-)
              Ami ha’z let a magyarban, annak ellenere, hogy a ha’z asumerben is szerepel, mint “cover”.
              (mert en a hazammal coverolom magm 🙂

        • Akkor látom, rájöttél, mit akarok. Már épp szólni akartam, hogy ne hozd magad kínos helyzetbe. Mivel már az első hozzászólásomban jeleztem, mit gondolok az nyelv-elméletekről, őszintén meglepődtem, hogy ennyire könnyen megvezettelek. A tények és a fikció megfelelő mértékű keverése valóban félrevezető tud lenni, és ezzel sokan visszaélnek, erre akartam rávilágítani.

          Egy igazi szakértő egyből kiszúrta volna, hogy a fent idézett hettita hadjáratot nem Sarrukín, hanem a fia Szín-ahhé-eriba vezette. Gyanút kell fogni ilyenkor, ez a fikciós rész volt, ugyanúgy, mint a lovas értelmezés is. Igazi viszont az idézett szemelvény (mínusz “ma” nyomatékosító szócska a végén, azt ugyanis én költöttem hozzá, bár nyelvtanilag helyes így is, úgy is), és a hettiták magasan fejlett lovas kultúrája is valós tény. Így működik ez. 🙂 Ahogy már arra Csakazolvassa utalt, az ilyen elméleteket jellemzően nem nyelvészek, hanem többnyire kiugrott bölcsészek kreálják. Én is efféle volt bölcsész lennék, bár az ókori nyelvekről való tudásom azt hiszem, jobb az átlagnál.

          Az, ahogy a többi hozzászólót lerohantad, kissé kihozott a sodromból, úgyhogy arra gondoltam, nem árt, ha a te hiányosságaidat is megmutatjuk egy kicsit. Semmi sincs tanulság nélkül.

          • Mekkora arc vagy! Kérdezek is gyorsan valamit. Perzsa uralkodókról fordítok egy szöveget (Sápúr), az inscriptiont sziklafeliratnak fordítsam vajon? nagy építmény, belül a falán körben felirat. Bocs, csak ha már…

              • Rövid kérdés: tényleg nem értetted a kérdést? Ha tényleg, akkor azért neki kellene futni az általános alsó tagozatának még egyszer. Ha meg értetted, akkor nem volt jó a poén.

            • Szerintem azt kérdezi, hogy az inscriptiont (ami szó szerint ugye belső felirat) hogyan fordítsa le minél tökéletesebben.
              Csak ha már… ilyen profi vagy.
              (De csak gondolom mindezt én, a matekos, így hajnali négyre járón… nem, nem vagyok másoDállásban éjjeliőr, csak egyszerűen minél öregebb vagyok, annál jobban sajnálok aludni… pedig de szeretek !

            • Magyarkent, annak hivod, aminek akarod.
              Fal vagy sziklafelirat, te dontsed el.
              Eredj a Merriam-Websterre, aszt lasd, mit jelent egy angolnak.
              Onnan konzultalok.
              blaci200 meg, ne kanaszkodjon el, mint egy atlagmagyar.

              • Én már csak ilyen kis átlagmagyar vagyok, vagy átlagsumér, ha úgy tetszik. Azt az érzésemet, hogy nem olvasol, vagy legalábbis nem értelmezel, csak írsz, egyre erősíted. Nagyon félreértesz nagyon sok mindent, mondhatni feltűnően.
                Nagy arc = jópofa, jó arc. Itt legalábbis, a blogon. Nem azonos a de nagy arcod (=pofád) van kifejezéssel. Ráadásul nem is neked írták.

            • Mindenkitől elnézést kérek, Ptahetnek írtam, mert az ő kommentjében bukkant fel a sziklafelirat szó. A mekkora arc nálam azt jelenti, hogy nagyon jó fej valaki. Usumindával nem nagyon tudok beszélgetni, mert nem érti, mit kérdezek. Tőled is elnézést kérek, tanácsot nem.

              • Ha az utolsó mondat nekem szólt, akkor én kérek elnézést, bár csak félig az én hibám szerintem (félig meg a motoré, nem látszik, mire válaszoltam), mert épp usumindának szántam, nem neked, és főleg nem szántam senkinek tanácsnak.

          • Laci! hogy fordulhat meg ily eretnek gondolat agytekervényeid szövevényében? Hát köztünk elejitől fogva egyetértés van, mindenképp, de úgy ám.

            • Csak halvány félelemként, mintegy tisztázni való ügyként, biztos, ami biztos alapon. Ez is nyilván annak következménye, hogy az én agyamat is átmosták holmi “állításokat bizonyítani is kell”, meg hasonló tudományos tévhitekkel. 🙂

  4. Hú, de trollgyűjtő téma! Nagyon jól írtad meg.
    Arra kíváncsi lennék, mert csak tippem van, hogy “sikeresebb” nemzeteken belül milyen arányban vannak ilyen érzelmi alapon gyökereket keresők.

    • Az ilyesmi engem is mindig érdekelt 😀
      Jó lenne pl. tudni, hogy más országokban is voltak-e olyan szerepben nemesasszonyok, mint nálunk Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya, Zrínyi Ilona, Bornemisza Anna, stb.

      De ez az agymenés a sumer-magyar rokonságról, tényleg borzasztó.
      Nem is értem amúgy, hogy mit számít, a hős sumerok-e az őseink, vagy a “halszagú” finnek. Kezdjük azon, hogy a tajgán, tundrán nem is olyan könnyű életben maradni. Ahhoz kell az igazi állóképesség és ügyesség…

      • A nemesasszonyokkal kapcsolatban úgy tudom, hogy igen, de még a nem túl nőbarát Oszmán Birodalomban is volt olyan időszak, amikor nők irányították a politikai életet. Volt olyan szultána is, aki rendszeres levelezésben állt nyugati uralkodókkal, pl. I Erzsébet királynővel.

      • “De ez az agymenés a sumer-magyar rokonságról, tényleg borzasztó.
        Felborzolodik hatadon a szo”r?
        A sumerek nem voltak ho”sok, senki se mondta.
        A “halszgu”-t meg a sumerellenesek talaltak ki.
        Van meg valami?

        • Most velem van bajod? Ugyan mi?
          Dehogynem mondta (Évától idézem):
          “Harmadszor: a dicső múlt iránti igény hatja át ezeket a konstrukciókat, a kutatókat éppúgy, mint a befogadókat. Az nem lehet, hogy mi holmi tajgákon halásztunk, vadásztunk. Az nem lehet, hogy mi nem voltunk nyilazó lovas nép mindenki más előtt. Kínos nekik a halszagú atyafiság, ahogy Komoróczy Géza mondja. “

  5. anyám egyik távoli rokona, az ismeretlen körülmények között brazíliába távozott nyilas győző bácsi (eznem a vezetékneve, hanem a foglalkozása volt) idős korában műkedvelő nyelvészként is működött, és így például kiderítette, és egy családi ebéd alkalmával tálalta is az akkor olasz szakos anyámnak, hogy a magyar és az olasz nyelv rokonok, figyeljük csak meg a LÓ és a CAVALLO szó hasonlóságát, mert mindkettőben benne van, hogy ló.

  6. Szkítia könyvesbölt, igenigen!! Minden alkalommal, amikor a Kossuth Lajos utcai üzlet előtt elhaladok, agyvérzést akarok kapni a cégérüktől: Szkítia Könyvesbolt (rovásírással is!) – alatta: thousand years before
    Before!! Before what??

  7. Az árpádsávos hungaro-ezoterikusok jóságos mikulása Badinyi Jós Feri bácsi, akinek minden elméletében annyi igazság van mint vöröshagymában proletár öntudat. Menekülőre fogom, ha szóba kerül, mert nemigen bírom ki lelki sikoltozás nélkül, ha fanatikusai körében szóba kerül.

            • És készített-e tudományos munkát Feri bácsi? Jól sejtem, hogy egyet sem?
              Senki tényleg lehet, hogy komolyan vesz olyan embert, akinek csak ilyen termése van.
              Azért azt lássuk be, hogy még ismeretterjesztő jellegű munkában is van lábjegyzet, ha azt akarja az ember gyereke, hogy valóban érdeklődő, gondolkodó emberek komolyan vegyék – ráadásul éppen a valóban érdeklődő, gondolkodó embereknek segítség a további tájékozódásban. Tudománnyal foglalkozó emberek megteszik, csak azok nem, akik maguk sem törődnek az ilyen apróságokkal, hogy az elméletüket alá is támasszák.

            • Anno Michael Crichton írt többoldalas lábjegyzetlistákat a regényei végére, pedig senkivel se akarta elhitetni, hogy lehet dinókat zárványban lelt szúnyogokból klónozni. Viszont az alapossága tiszteletreméltó volt, értékeltem is nagyon.

          • Azt nem tudom, de ahogy itt hergeltek, gondoltam benezek egy kicsit Badinyiekhoz.
            Nyitottam egyet a neten letezo dolgozataibol, valami partosjezusfelet.
            Gyorsan lenyargaltam a vegere, nehogy bunbe essek.
            Az istennek se olvasom, akarmit is ir.
            Hat mitteszisten, vot ottan vagy 40 mindenfele idezgetes.
            Namondom, ezt biztos, hogy csak nekem tette ide megtevesztesnek.

  8. engem ez a téma nagyon szórakoztat, imádom mikor emberek ölre mennek ilyesmin. tiszta montipájton só. hogy kitől származunk, ki a Nagy Ős, akitől az összes jó tulajdonságunk ered és rossz meg ugye nincs. ilyenkor azt szoktam mondani, hogy én leginkább az első újszájú élőlényekkel érzem a meghitt rokonságot, ők voltak az elsők akik elkezdtek segget csinálni a szájukból.
    én kérek elnézést…

  9. A sumér szálról én egy Wass Albert kötetben olvastam (Magyar Örökségünk) de sosem vettem komolyan, nekem a finnugor vonal is megteszi. 🙂

    “Az a tény (?) , hogy a kilencedik század derekán a Kárpátok medencéjében megjelenő magyarok ékírása, valamint kultúrájának egyéb megnyilatkozásai (plö??) is majdnem azonosnak (?) nevezhetők Ur városának romjaiban lelt kőtáblák ékírásával és a sumér kultúra egyéb nyomaival, arra enged következtetni, hogy a magyar nemzet eredetét a hatalmas sumér birodalomban kell keresnünk.”

  10. És az megvan, hogy a magyar volt az ősi világnyelv a bábeli zűrzavar előtt? Azután minden nyelv abból fejlődött ki, hisz a legtöbb nyelvben vannak olyan szavak, melyeknek a töve magyar, pl. az angol “remember” szó, hisze abban benne van az ember!! Nagyanyám imádja az ilyesmit, szinte minden alkalommal kapok valami új, izgalmas tudást. Bár amikor elmagyaráztam neki, hogy Szili Katalin vezetékneve mit is jelent angolul, és ez alapján az angol is lehetne az ősi világnyelv, megint azt mondta, hogy nem rezgek elég magas szellemi szinten ehhez. Most tudtam meg azt is, hogy Jézus magyar volt (bár a “híres magyarok” wikipédia oldalon tegnap még nem volt fent, de a nagyi azt mondta, ne gúnyolódjak).

  11. Egy ismerősöm bukkant Plessa Elek munkásságára a neten, miszerint a magyarok őse Elek-Űr-Ős volt, aki űrhajójával érkezett a Földre és ő hozott ide egy csomó fajt, közte a magyarokat is. Nemtom, igazából hogy volt a sztori, de a lényeg, hogy mikor visszafele indult, magával vitte a sziú törzsfőnök fiát, mert állítólag a sziúk is rokonaink. De a törzsfőnök fia babrált valamit a billentyűzeten – mi egyébként azt tartjuk, hogy itt igazából egy szerelmi történetről volt szó és szexeltek a műszerfalon – ami miatt a hajó reaktora felrobbant, lezuhant, és az égő roncsokból született az Égei-tenger (égő-égei). Meg persze a görög kultúra. Úgy látom, az erről szóló könyvet meg is lehet venni, az antikvárium.hu-n a paratudományok szekcióban szerepel – parának eléggé para az tény.
    De volt egy olyan elmélet is, ami szerint az emberek a MU kontinensről jöttek, ami valamikor i.e. 11 ezerben elsüllyedt, de onnan származtak a maják és a magyarok, akik természetesen rokonok voltak, és eredetileg a Szíriusz csillagképből érkeztek. Ők építették a piramisokat is, meg minden, ma megnézésre érdemes történelmi emléket – ez már majdnem olyan sztori, mint a Csillagkapu, biztosan az ihlette. Állítólag az ősmagyar táltosok ismerik ennek az egésznek a történetét, és a Dobogókőn megtalálták a Föld szívverését (vagy a Csilagkaput).
    Aztán állítólag létezett egy Káld-ősanya is, aki a magyarok őse, szent álltai a puli és delfin(!) és ezek az állatok is magyarok valójában – hogy miért pont ők, azt nem tudom, a delfin okos és cuki, a puli meg okos és szőrös, talán ezért. Ha jól emlékszem, ebben a sztoriban voltak még valami dimenzióváltó ősmagyar sámánok is, de hogy mit csináltak, azt már nem tudom.
    Régen gyűjtöttük az ilyen sztorikat, az ásatásokon jókat lehetett röhögni rajtuk.

  12. Finnugrász (is) vagyok, jaj, de megörültem az itt felvázolt kórképnek (apám az, aki itt-ott vonulgatva, félinformációktól és önnön magyarságától megrészegülten, elektroműszerészként hadoválva, “béna dzsekiben” :D, engem nemzetárulónak bélyegezve kitagad, miközben fátyolos szemmel, elérzékenyülve emlegeti megannyiszor az áldott jó “Badinyi” Jós Feri bácsit).
    Finnugrászként én már óvatos vagyok, réges-rég meguntam már nyelvészetidegen embereket győzködni arról, hogy a magyar finnugor nyelv; ha új társaságba kerülök, sokszor szendén csak azt említem, hogy uráli nyelvészettel vagy udmurt nyelvvel foglalkozom (ilyenkor nagy szemeket meresztenek, “nahátéletembennemhallottammégilyennyelvről”, mondják (mintha nem lenne érettségi tétel a finnugor nyelvrokonság), aztán ha hozzáteszem, hogy az udmurt más néven votják, akkor mintha megvilágosodnának, “jaj, hát kezdhetted volna ezzel is”, könnyebbülnek meg).
    (Izé, szerintem az, hogy a sumér nyelv agglutináló volt, és főleg az, hogy egy időben megjelent benne a zöngés-zöngétlen ellentét, sehogysem túl erős érvek. Persze, a finnugor nyelvek javarészt agglutinálóak, de az agglutinálás maga lehet pusztán tipológiai egybeesés is, a zöngés-zöngétlen párok nagy része meg tudtommal a magyar nyelv különéletében jelent meg, ill. ez a korreláció elég sok, nyilvánvalóan nem finnugor nyelvben is jelen van).

      • Hát, tényleg köszi, h összeszedted, én magyarosként is rángó arccal hallgatom végig – a vigyort és a szemberöhögést kell elnyomnom, h ne legyen sértődés. Bár lehet, h túl jó vagyok az emberekhez.

        A lényeg – az a baj, h ezeket az embereket nem lehet meggyőzni semmiről, mert nekik ez egy vallás. Nem aggyal gondolnak erre a dologra, hanem szívvel. Pont, mint a politika. Vagy – igen – az összeesküvéselméletek.
        Mint A Fouccault-ingában. Nonszensz az egész.

      • Értem, értem :)… és persze oppozíció, nem korreláció, miket beszélek.
        Ja ja, sok ilyennel találkoztam, jellemzően korosodó bácsikkal, és sokszor irigylésre méltó (na jó, inkább bicskanyitogató) az az agresszív, lehengerlő magabiztosság, amellyel – mindennemű nyelvészeti felkészültség nélkül, félinformációkat nyilvánvaló baromságokkal vegyítve – bizonygatni tudják a sumér/ szkíta/ maori/ szíriuszi stb. rokonságot/ eredetet. Alázat, alázat, sikít bennem ilyenkor valami: ha valamihez én igazából nem is értek, vagy ha a beszélgetőpartnerem feltehetően jobban ért a témához, akkor én nem oktatom őt magas lóról (egyébként sem), baromságokat összehordva, hanem mondjuk kérdezek vagy felvetek egy problémát (ami lehet, hogy igazából nem is probléma, csak nekem tűnik annak, mert én nem értek az ő területéhez). Nevetségesek.

  13. Az a legjobb, amikor behozzák még a gonosz Habsburgokat is. Merthogy Budenz József német volt, és őt bízta meg a Bécs-Tel-Aviv-New York-tengely, hogy szakítsa el a csodás magyarokat az ősi kultúrájuktól! És ez ma is tart, benne van az MTA is. Jobb, ha tőlem tudjátok 😀

    • Ha megígéritek, hogy nem mondjátok el senkinek, elárulom: tényleg benne van az MTA. Pótlékot is kapunk ezekért. Sékelben. Mondjuk én nem sokat, mert nekem csak Széchenyi öngyilkosságát kell terjesztenem, de a Nyelvtudományiban meg a Régészetiben nagyot kaszálnak ezen a kollégák. Persze, tudni kell szakmát választani 🙂

        • Amit persze az angolok erőltettek cinikusan, utalva a shake-el, rázni szóra, látjuk, világméretű a dolog.
          De nem tudták az értő szemek elől elrejteni, hogy a SHE-gyökben a női (jin) princípium szerepel. A sötétség, mely elnyeli a fényt.
          Nagy a gond, és a világ egyre csak sötétebb lesz, láthatjuk már a jeleit. Aki tud olvasni ezekből a jelekből, az már érti, a többiek sajnos mind sötétben tapogatóznak.
          De főleg az értelmiség, mert nekik átmosták az agyukat az iskolában.

          • “še [BARLEY] (28315x: ED IIIa, ED IIIb, Ebla, Old Akkadian, Lagash II, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian, Middle Babylonian, 1st millennium, unknown) wr. še “barley; grain; a unit of length; a unit of area; a unit of volume; a unit of weight” Akk. uţţatu; û; uţţatu”
            Persze, ez a’rpa es nem buza, de itt a szem merete az, ami a mertekegysegekben szerepet jatszik.
            tpu, ertekelem hsz.-odat, de csak annyiban, hogy viditani kivantad ezt a somber tarsasagot. 🙂

            • Még hogy vidítani. Teljesen komolyan gondoltam, ezek az igazán komoly dolgok, nem holmi fiszfasz szegénység meg egyéb ún. “jogsérelmek”, azokkal csak a liberális mételytől megfertőzött alacsony rezgésű elmék foglalkoznak.

          • Basszus, én egyszer próbáltam meg nem kevés pálinka mellett, egy csíki fogadósné gyönyörű panorámás teraszán beszélgetni nyelvi rokonságunkról egy könyvelőként végzett zenésszel és egy matematikusként dolgozó költővel, ugyanezt mondták: nekem kimosták az agyam az egyetemen.

            • Nem kell az emberekkel beszélgetni, ennyi.

              Mindig rádöbbenek, milyen jó, hogy szinte alig vannak random beszélgetéseim, magam válogatom az embereket, akikkel az időmet töltöm, és láss csodát: mind árnyalt, érzékeny, ironikus, élvezetes ember.Gazdagítanak.

            • Azért valahol bájos ez a retorika, nem? Nyilvánvaló az iskolázatlanság a másikhoz képest, és akkor úgy csavarják, hogy még ez lesz a tuti, mert aki tudja, az csak rosszul tudhatja, aki nem tudja, na az tudja jól. Vagy érzi, jaja, a harmadik intuíciójával látja, a sumérokat is, kijavíthatnák a tudósok könyveit de mit érdekli őket ilyen világi hívság, ez a tulajdonság amúgy mindenkinek megvan, de hát csak egyesek képesek bizonyos felismerésekre jutni, és így tovább.
              Én is nagyon igyekszem már az ilyet elkerülni, de éltem egy ilyen turbómagyar wannabe-vel, és szeretek magamon röhögni, amikor eszembe jut az egész. Tényleg tök viccesek, ahogy igyekeznek.

  14. Nekem is gyanusak voltak ezek a taltos jelensegek, es amugy a kulonfele elmeletek is megkerdojelezhetok. Mennyire lehet biztos egy elmelet?
    Sokkszor gondolkoztam azon milyen jo lenne tudni biztosan a multat.
    Tapasztaltam peldaul hogy hogy tortent valami a szemunk elott es par ev mulva mar teljesen el volt ferditve az igazsag az esetrol.
    Ugy ahogy Gabriel García Márquez:Szaz ev magany-regenyeben is olvastam.
    En azon almodozom, hogy meg fejlodik a tudomany ami hozzasegit meglatni az igazat .Majd idoutazunk… 🙂
    Amugy mit erdemes olvasni a mar kesz elmeletekbol egy kozonseges erdeklodonek? Mivel en a dako-roman elmelettel vagyok atitatva azt szivtam magamba az anyatejjel- ertitek,hogy nemigen vagyok biztos a dolgomban.
    Manapsag mar tanulnak a gyerekek magyarsag tortenelmet is. Ez haladas szamunkra.

    • A táltos es saman témák meg a kereszténység előtti időkből származnak es legjobb tudomásom szerint van alapjuk, nem a párás szemüek esti meséje.
      Mondjuk szimpatikusabb is mint a keresztény hobelevanc.

  15. Nehany eve egy eleg reszletes, elemzo tanulmanykotet is megjelent errol (nyelveszek irtak, ja ok biztos az “ellen” szovivoi). De persze aki sosem tanult nyelveszetet, annak ez mind sci-fi. Hogy pl. attol mert ma hasonlit ket szo, meg nem biztos, hogy ugyanaz az etimologiaja.
    Oo-ban is el (t) egy ilyen emigrans onjelolt nyelvesz, aki az etruszk nyelvben talalta meg a magyar rokonat. Az etruszkrol szinten keves a targyi tudas, mert nincsen irott nyoma, viszont reg kihalt.
    A fontos nokhoz: a del-francia trubadurkolteszetben (10. Sz-tol) emlegetett nemes nok nagy resze sajat vagyonnal birt es volt sajat mozgastere (udvartartas stb).
    A reneszansz olasz udvarokban is volt jo nehany ilyen no (13-14. Sz). Pl Medici csaladban. Akik nem aproztak el, rogton a francia udvarban mukodtek jelentosen. Es nem csak a fr kiralyi haz jelkepeve lett firenzei liliomot, meg a fel francia gasztronomia alapjait koszonhetjuk nekik…..

  16. Márpedig a rokonság igenis létezik, erre elkötelezett ismerősöm megdönthetetlen bizonyítékkal szolgált: papirusz = papi írás, de a két háború közötti szakirodalom is felsorolt hasonlókat. A britek pl. még hazájuk nevét is a Berettyó folyóéból képezték, Berettyó-Britannia, sőt asszem volt a Koppenhága-Kappanhágó is.
    Én amúgy is inkább a hun-magyar rokonság híve vagyok, mert előbbiről nincs nyelvi emlék, így nem lehet avval kötekedni.

  17. “és ez ellen tanárként, művelt emberként küzdenünk nem túlbecsülhető jelentőségű feladat.”
    Na, nem gondoltam volna, hogy valaha ebben a témában megnyilvánulok, de az utolsó mondat miatt mégis.

    Két évig tanultam ókori nyelveket (klasszikus egyiptomi, ógörög, akkád, latin), és mégis számtalanszor kerültem olyan helyzetbe, ahol elfogott a mindenféle kisebbségi érzésekkel vegyes szorongás az amatőr vitapartnerrel szemben. Ez miért van vajon? Túlzott félénkség? Álszerénység? A másik ember felesleges, és talán káros kímélése? Máig előfordul, hogy ilyesmin kapom magam. Az biztos, hogy bármennyire felkészületlen is a nyilatkozó, mindig arra gondolok, hogy hátha ráhibázik valamire, és hátha olyan terepre tévedünk, ahol az én tudásom is kevés. Mert az is hétszentség, hogy kevés, és egyre kopik.

    Így történhetett, hogy amikor egy rutin sebészeti beavatkozásra szorultam, az engem műtő doki lelkesen győzködött a sumér-magyar (ill. bocsika, ilyenkor a “szumír” kifejezést használják) eredetről, én meg udvariasan hallgattam, és nem zúztam össze a magabiztosságát. Mentségemre szolgáljon, hogy be voltam drogozva érzéstelenítővel, a dokinál pedig szike volt és nem félt használni.

    Aztán még az egyetemen, az első napok egyikén odajött hozzám a karlendítős B@csfi Diána (évfolyamtársak voltunk) és amikor azzal mutatkozott be, a max.pontos felvételijére célozva, hogy “szia, én vagyok a harmincpontos”, akkor nem vágtam neki vissza azzal, hogy “szia, én meg a huszonkilencpontos, és ennek ellenére tegeződhetünk-e”. Vele amúgy sem lett volna érdemes vitatkozni, több okból kifolyólag sem. Az biztos, hogy nem sokkal ezután eltűnt a tanszékről és máshonnan szerezte a megvilágosodást, majd nevet változtatott, ami a neonáci előéletét tekintve – lássuk be – indokolt volt. Pár éve mutattak nekem egy videót, de inkább megkíméllek titeket a részletektől, ha valaki kíváncsi, írja be a youtube keresőjébe a “4 szellem avatara” kifejezést.

    A kedvencem, amikor, ha jól emlékszem Bobula Idára hivatkozva, felvázolják az ó-egyiptomi nyelv ősmagyar eredetét, a “Mátyás-az-igazságos-az-ugyanaz-mint-az-egyiptomi-Maat-igazság-szó” gondolati ív mentén. Az ilyenkor egyáltalán nem ellenérv, hogy a fonetikus hasonlóság kevés az egyezés bizonyítására, pláne ha nem ismerjük az eredeti kiejtést, nem beszélve arról, hogy az egyiptomi igazság szó felbukkanása és kiváló uralkodónk igazságosként való első említése között eltelt évezredek, valamint e két történés sorrendisége pont nem támasztja alá az elméletet.

    Engem amúgy a vitapartner hangereje és magabiztossága gyakran elbizonytalanít sajnos. De dolgozom az ügyön. 🙂

    • Drukkolok, hogy sikerüljön! Ne hagyd magad a békesség kedvéért! A bunyóig azért nem szoktak elmenni, a vége általában: én ebben hiszek. Ja, akkor nincs helye érveknek.( Remélem, nem ugyanazt a sebészt ismerjük, társaságban szoktam ölremenni eggyel, én élvezem, ő kevésbé. Szerencsére a kézügyességét nem érinti, hogy szumiréktól már eljutott valami tau ceti-i társaságig.)

      • Köszi, fejlődőképes vagyok, asszem… Hitről meg tényleg nem vitatkozunk. Azért ez a tau cet-izé?! Mindig tanulok valami újat. Az ilyen műkedvelőkre mondjuk amúgy, hogy szakbarbár. Vagy simán csak amatőr nyelvészetbúvár?

        • Hát búvárnak elég búvár. :)) A Tau Ceti létező csillag, a többi hagymáz, szerintem simán képzelgés. Leírva még nem láttam, csak hallottam, olyankor szeretek logikusan magukat adó kérdéseket feltenni, nem tudom megállni sajna, pedig nem kéne vitát nyitni. Végül is, amíg senkinek sem árt, magának sem, addig nem akkora gáz a helyzet.

    • Jajjj. Én nem bírom, ha a származás érzelmi kérdés, és iPoddal a kezükben hadoválnak dicső múltról, őshazáról, Attiláról. Ez volna a nemzeti érzelem, ahelyett, hogy megtanulnának rendesen írni, megismernék a klasszikus és a kortárs irodalmat, kontextusban és nem önmagában látnák a magyarságot. Az a bajom vele, hogy a műveletlenek mint titkos tudásra kritikátlanul, érzelmileg fűtötten ráharapnak.

      • Szerintem ő abból él meg, hogy ráharapott az USA-ban, Kanadában élő ázsiaiak igényeire, lényegében őket szórakoztatja, rengeteg kulturális különbséget karikíroz, bevándorlók nehézségeit, nyelvi finomságokat is tud. Ez az alpári vége. Mondom, gáz, de én elröhögtem párszor azon, ahogy azt meséli, hogy nőtt fel indiaiként Kanadában.

        • Na most nem azért, de erre speciel ráhibáztál. Kincsként őrzök otthon egy könyvecskét valamelyik antikváriumi túrámról, amelyben tételesen bizonyítják az angol nyelv magyar eredetét (illetve a két nyelvet a hajdan fél Európát elfoglaló Engwer-Saecel (angol-ungar-székely) birodalomban használatos lingua francából eredezteti a szerző, aki mellesleg különös vonzalmat érezhetett a magyar nóták iránt, mert a példamondatok szinte kizárólag az “Eltörött a hegedűm” és “Darumadár fenn az égen” c. örökbecsűkből vétetnek.)
          (Üdv mindenkinek, régóta olvasok, ez az első kommentem, és csak jelzem, hogy én ettől a kombótól (rendszerkritika+feminizmus+gyilkos humor+értő közösség+NYELVÉSZET(!!!) kilóra meg vagyok véve. :))

  18. Nálunk a főiskolán úgy kezdték a nyelvtörténet kurzust, hogy lediktálták nekünk az összes akkoriban létező nyelvelméletet, és mindenféle indoklás nélkül kijelentették, hogy ez mind hülyeség, az egyetlen üdvözítő út a finnugor rokonság. Ezt kicsit egyoldalúnak találtam, és felébredt bennem a “csakazértis” érzése. Gondoltam, ha már ennyire leszólják a többit, akkor most már bizonyítsák be, hogy igazuk van. Hát, nem lettem 100 százalékosan meggyőzve. A szabályos hangváltozások, az alapszókincs rendben van, de azt akkor is el kell ismerni, hogy nagyon kevés a bizonyíték. Amikor már a hatvanadik olyan tanulmány olvastam, hogy: “Ha ebből az ötbetűs szóból egy betűt elveszünk, négyet pedig megváltoztatunk, akkor megkapjuk a mai magyar alakot. A köztes hangváltozásokról ugyan nincsenek írásos feljegyzéseink, de az általunk kidolgozott és szemléltetett folyamat tűnik a legvalószínűbbnek.” , akkor kezdtem egy kicsit szkeptikus lenni. Nem állítom, hogy a finnugor nyelvrokonság hamis, sőt, eddig ez tűnik a legvalószínűbbnek, de nekem öt félév alatt senki sem tudott megdönthetetlen és elégséges bizonyítékot adni rá.
    Az is lehet persze, hogy csak rossz tanáraim voltak, és jobban utánanézve világosabbak az összefüggések, de igazából ennek soha nem jártam utána, mert sokkal jobban érdekel a mai magyar nyelv. Nekem tök mindegy, hogy a finn, a kínai, a bantu esetleg a hx!3ad nyelv (utóbbi egy szíriuszi dialektus) a rokonunk.

    • Az ugor-torok nyelvvita utan, a torok ag ejtve lett es teljes erovel a finn agat nyomtak.
      Habar, Padanyi szerint, a 7 “magyar” torzsbol, csak 2 volt FU.
      Kulfold fele a torokos nevunk hasznalatos, amin megismertek minket.
      Un Gar, On Gher. stb.
      Anonymus hasznalta eloszor a “mogerii” szot, az osszmagyarsagra.
      Anonymus annyit meselt francia paptarsanak a sytha/hun szarmazasrol, hogy a francia, onkenyesen odairta a H-t, az On ele.
      Igy terjedt el a Hongroi/Hungar
      Szal, a valosag az, hogy FUTURK vagyunk. 🙂

      • Ez a két törzs, ez nem úgy van, hogy két törzsnek a neve? Én eddig így tudtam.
        Akkor a német jobban megőrizte az eredetit az Ungar-ral (Ungarn, Ungarisch)?

          • Félreérthető voltam. Én úgy tudtam, hogy két törzs NEVE volt FU, a többi török. Tehát a népességről, vagy maguknak a törzseknek a nyelvéről nem állítanak ilyesmit. Egy törzs neve egyáltalán nem kötelezően ered magának a népnek a nyelvéből, bár nyilván logikus, hogy többségében igen. De pl. a szlovákok nagyon sok helyen (a mai Magyarországon legalábbis) még 100 éve is kikérték maguknak, hogy ők szlovákok lennének, tótoknak tartották magukat, ami viszont tudtommal a teuton lovagrend nevéből alakult.

    • A legkorrektebb hozzászólásnak tartom ELANOR 03.08. 20:39 bejegyzését.

      A nyelvtörténészek rendre elfelejtik, hogy tudományuk NEM TÉNYEKEN, hanem főként FELTÉTELEZÉSEKEN alapul. Egzakt tudományokkal példálózni informális érvelés.
      Két fontos anyagot tudnék ajánlani, mindkettő aktív NYELVÉSZ munkája:
      Pusztay János : A magyar nyelv eredetéről
      http://www.vasiszemle.t-online.hu/2010/01/pusztay.htm

      Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói
      mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc

      • A matematikán kívül minden tudomány bőven alkalmaz feltételezéseket a tények mellett, a különbség a kettő arányában lehet. Mondjuk ettől még az tény, hogy a történettudomány éppúgy, mint a nyelvészet nagyon sok feltételezést alkalmaz. De ugye a fizika, amit elég objektív tudománynak tartunk, Newtontól kezdve elég sokáig azzal a feltételezéssel élt, hogy Newton mechanikai, optikai, stb. törvényei érvényesek. Aztán jött Einstein, aki bebizonyította, hogy csupán a mindennapi életben tökéletesen használható megközelítések, de semmilyen körülmények között nem pontosak.

        • a matematika is. gimiben nagy trauma volt nekem mikor erre rájöttem, addig az volt nekem a fix pont (specmat). de aztán kiderült, hogy a pontot nem bizonyítjuk, csak elhisszük. egy világ omlott bennem össze akkor. másrészt meg egy új nyílt ki később, ami azon alapul, hogy minden mögött a hit van, mindent abból vezetünk le. ezért is annyira nem mindegy nekem, hogy hit ügyben ki mit merészel másnak előírni.

        • Kedves blaci200 !

          Nos akkor még problémásabb egzakt tudományokkal példálózni egy társadalomtudományi témában :)) Én alapvetően a párhuzamba állítást tartom hibásnak, mivel ezáltal igyekeznek nagyobb hitelességet szerezni a feltételezéseknek, illetve “tényesíteni” a feltételezéseiket.
          Amit a fizikáról mondtál, ott alapvetően az áll, hogy ha matematikailag nem állja meg a helyét ( és mint jelezted a matek az egzaktumok egzaktja), akkor bizony marginalizálódik az a fizikai elmélet. Vagy esetleg kiderül az elméletről hogy jó, csak a módszer volt hibás ….
          Mindezekről :
          http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/heller.html
          http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/almar.html
          http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/laczko.html
          http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/bencze.html

          Főként erre a reflexióra szeretném fölhívni a figyelmet:
          http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/hisz/balazs.html

          • Őőő, nem értem, hol az ellentmondás? Pont ez az, hogy mikor kiderült, hogy a relativitáselmélet írja le matematikailag helyesen a világ működését, akkor a newtoni mechanika megmaradt – mint a mindennapi életben elégséges közelítés – a mérnöki tudományokban, de már nem tekintjük a világ működését leíró “képletnek”. A tudományban ilyen értelemben marginalizálódott, nem? A biológiában is tanuljuk a mendeli genetikát, de már tudjuk, hogy messze bonyolultabb a genetika működése. Ez pont az, amit te is mondasz, szerintem. Arra hoztam példának, hogy bármilyen “kemény” is lehet egy tudomány, az új eredmények és módszerek megcáfolhatnak régebbi elméleteket. A “puha” tudományok szerintem abban különböznek valójában, hogy egyrészt sokkal összetettebb területeket vizsgálnak, másrészt a módszertan, a vizsgálati eljárások talán még alapvetőbben változnak. Bár persze Newton és az atom- illetve az asztrofizika között is épp elég nagy a különbség.

            • Egy társadalomtudományi dologban akár kétféle (vagy több) magyarázat is fönnállhat, az egzakt tudományokban azonban rendszerint a fönnálló magyarázatok NEM MONDANAK (nem mondhatnak) ellent egymásnak. A newtoni sem a relativitáselméletnek, mint ahogy az euklideszi sem a Bolyainak, merthogy az első kisebb szelete a másodiknak, és adott körülmények között az mindig és MINDIG ugyanúgy működik. (Maximum a levont következtetés lehet hibás.) A NYELV viszont olyan szellemi termék, amely folyamatosan VÁLTOZIK és KÖLCSÖNHAT akár úgy hogy egymás között, illetve a környezeti hatások okán belső változásként illetve generációnként.
              Más szóval az egzakt tudományok rendszerint a természet rejtvényei, amiket meg lehet fejteni és szabályai vannak, ellenben a társadalomtudományok ( benne akár a közgazdaság vagy éppen a történelemtudomány) még ha tényeken is alapulnak, nem rejtvények amik megfejthetőek, hanem NÉZŐPONT (és érdek) szerint MEG(- és ki-) MAGYARÁZHATÓ események.

              • A newtoni NEM kisebb szelete az einsteininek. Semmilyen módon, semmilyen szűkítéssel nem vezethető le előbbi az utóbbiból. Nem arról van szó, hogy bizonyos körülmények között a newtoni igaz, hanem arról, hogy a mindennapi életben elég jó KÖZELÍTÉS. Az euklidészi a Bólyai-féle speciális esete, ez igaz. A newtoni nem speciális esete a relativitáselméletnek, ahogy a newtoni optika sem speciális esete az egyszerre hullám ÉS részecske fényleírásnak. Nem is érvényes a newtoni a tudományban. Csak a mérnökök világában, mert elképesztően sokkal egyszerűbb, és bőven elég pontos. Arra a célra.
                De, a közgazdaság és a történelem, a nyelv is megfejthető, csak nagyon sokkal több adat kell még hozzá. A kemény és a puha tudomány között az a különbség, hogy a keményhez általában van elég adat (de mint tudjuk, a relativitáselméletet a kvantummechanikával nem sikerült még egyeztetni, és van ott is párhuzamos elmélet bőven, akkor a fizikának is vannak puha területei, vagy hogy?), a történelemben meg az ókort is beleértve nagyon kevés. Az európai középkor már úgy-ahogy, az újkor elég jól adatolt.

                • Nos, azért ha nem is “szelete” (tehát része) a newtoni a relativitáselméletnek, akkor is számos aspektusban a relativitáselmélet visszavezethető oda: például a gyenge terek esetén (tömeg térbeli eloszlásának hatása a metrikus tenzorra) a Newton-féle gravitációs törvényre. Az ekvivalenciaelv alapjait ha úgy tetszik Galilei és Newton rakták le. Einsteinnél ez látásmódváltozásként jelenik meg, nyilván jóval továbbgondoltabb és szélesebb formában.

                • Röviden: Einstein MEGDÖNTÖTTE Newton elméletét. Előzmény vagy nem, ez történt. Ellenben van pl. az asztrofizikában egy rakat elmélet párhuzamosan, ld. a fekete lyukak esetét, ott az információ megsemmisülése/meg nem semmisülése kérdését. A relativitáselmélet és a kvantummechanika ott IS egy csomó ellentmondásba kerül egymással. Amennyire tudom, a szubatomi területen is vannak ilyen ellentmondások.

                • Ez valóban így van, de ezek a dolgok már olyan világok határai ( anyag vagy hullám vagy mindkettő? stb..) , amik kevésbé férnek bele abba a hétköznapi valóságba, amit a hét érzékszervünkön keresztül észlelünk, és közvetlenül tudatosíthatunk. Éppen ezért mindenképpen hibás a társadalomtudományokban egzakt tudományokkal példálózni, és akként érveket felhozni, hogy még ott is ellentmondás van. Mint írtam, kevésbé valószínű, hogy a FIZIKAI VALÓSÁGban ellentmondás lenne, csakis arról van szó, hogy nem ismerjük azok részleteit és azok működéseit olyan szinten, hogy egységes egészként megjelenjen a szemünk előtt.

                • Hát egyrészt állítottál valamit, amiről kiderült, hogy téves. Másrészt a nyelvi valóságban sincs több ellentmondás. A magyar nyelv pl. érthető minden magyar ember számára, a fejlődésében sincs ellentmondás, hacsak azt nem tekintjük ellentmondásnak, hogy sok hatás érte, és minden hatásnak volt, van következménye. Te állítod be a társadalmat mint olyan valamit, ami önmagában ellentmondásos, de nem igazolod, hogy ellentmondásosabb volna. Az, hogy bonyolultabb (ha ugyan, mert épp az asztro- és a szubatomi fizika mutatja, hogy a világ fizikai része is milyen bonyolult), nem jelenti, hogy nem lehetnek benne törvényszerűségek, vagy hogy önmagában ellentmondásos.

                • Állításom melyik része volt téves ?
                  Én nem a nyelvi (vagy akár társadalmi) valóság ÖNMAGA létezésének és önmagán belüli viszonyainak ellentmondásáról beszéltem ( merthogy olyan nincs is /nem csak az én meglátásom szerint !/) hanem azok MEGKUTATÁSÁnak és MEGMAGYARÁZÁSÁnak visszásságairól. Egyszerűbben szólva: mindezekben a döntő többségű összetevő SZUBJEKTÍV látásmód.

                  A NYELV”tudomány” még mindig inkább BÖLCSELET(filozófiai kategória, kvázi ELMÉLKEDÉS!!) mint tárgyi bizonyítékokat fölvonultató,egzakt ismerethalmaz. Egyfajta empirikusság jellemzi, bár a ma tapasztalata nem egyenlő a múltbéli tapasztalattal, tudniillik az emberiség változásai nem ismétlődőek, csupán hasonlóak lehetnek. (Mindebből következően nevezendő FORMÁLIS tudománynak). Ezért is létezik benne az az ismérv, hogy MEGEGYEZÉS (hatalmi,befolyási, iskola– neves professzorok köré csoportosulók, mint kutatási irányzat –elismertségi reláció) szintjén (és nem diszciplináris, magától értetődő vagy egyértelmű logikai eredményként) határoznak egy-egy elgondolás elfogadásáról (az aktuális ésérvényben lévő rendszerbe történő illesztéséről, hivatalossá tételéről) vagy elvetéséről, mely egy előre nem látható következő (akár logikai) lépésnek ágyaz meg, vagy éppen zsákutcába futtat. A nyelv”tudomány” alacsony szintű egzaktsága ellenére jóval nagyobb tudományosságot próbál magáról mutatni, mint ami eleve megilletné. Vagyis olyannal kérkedik, aminek nincsen a birtokában. Ezt palástolandó úton-útfélen megpróbálja természettudományos evidenciák párhuzamba állításával körülbástyáznia magát, hivatkozva a LOGIKA lehetőségeire, védendően még a védhetetlent is.

                  Lásd újra Szilágyi N. Sándor: A szent mókus, avagy a módszer buktatói
                  http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/mokus.doc

                • A természettudományos párhuzammal kapcsolatos érveid voltak enyhén szólva tévesek (newtoni mechanika). Valljuk be, Newton mechanikája éppúgy dogma IS volt, mint sok minden biztosan a nyelvtudományban. Oly annyira, hogy még ma is azt hiszik sokan – ezek szerint te is – hogy a relativitáselmélet egyik határesete, holott semmi köze a relativitáselmélethez. Einstein relativitáselméletét illetve a kvantummechanikát nem is fogadták egykönnyen. A fény korpuszkuláris természetének hirdetése, illetve pláne az alapból korpuszkuláknak tekintett elektronok hullámtermészetének felvetése enyhén szólva eretnekségnek számított – aztán ma mégis van elektronmikroszkóp.
                  A nyelv- és egyéb társadalomtudományok kétségtelenül abban az állapotban vannak, mint pár száz éve a természettudományok, de sok tekintetben még ma is. Ezt nem is vitatom, a tekintély szerepe nyilván erősebb, mint MA a természettudományokban, és azt sem vitatom, hogy tényleg puha tudomány pl. a nyelvészet. Csak azt állítom, hogy ez nem érv amellett, hogy nincsenek is nyelvi vagy egyéb társadalomtudományos törvényszerűségek, még ha ezek mai ismereteink szerint inkább sztochasztikusak is, mint determinisztikusak – de hát a biológia is tele van ilyen összefüggésekkel. Abban teljesen egyetértek, ha erre gondolsz, hogy még sokat kell csiszolni a módszertanon, és nagyon sok dogmát letenni. Ez volt nagyjából minden tudományág fejlődésének az útja, a társadalomtudomány fejlődését nagyban gyorsíthatja pont az, hogy a természettudományok azért az alap (gondolkodásbeli, érvelési) szempontokat kialakították.

                • Newton és Einstein viszonyáról majd később. Egyelőre csak annyit, hogy Einstein is azért dolgozott egy kis speciális relativitás elméleten, hogy a newtoni ellentéteket feloldja, végül is Galilei relativitási elvét használja fel.

                  A társadalomtudományokban minden empirikus dolog eleve természettudományi szempontból vizsgálható, és nagyjából vizsgálat tárgyát is képezte és képezi . A biológiai véletlenszerűségben — de magában a véletlenszerűségben sem ! – NEM “hiszek”. OK nélkül (értsünk alatti itt most bármit) semmiféle történés nincs. A társadalom (kivált mondjuk a nyelv) viszonylatában a kölcsönhatások bonyolultsága és az ESHETŐSÉG / no és a “megtehetném de még se teszem” / okán a törvényszerűség csak szoros származásvonalon létezhet (újlatin nyelvek, germán nyelvek), minden más esetben kevés az olyan információ, amire épülhetne érdemi módszertan.

                  Fehér Krisztina írja:

                  “Jóllehet a nyelvészet e bő százéves periódusát az irányzatok sokfélesége jellemzi, a magyar
                  nyelvtudománynak a nyelv(struktúra) természetéről kialakított álláspontja — legalábbis ami annak lényegi jegyeit illeti — mégis csak néhány iskola hatásáról tanúskodik.
                  A 20. század nyelvészeti tárgyú publikációinak túlnyomó többsége a strukturalizmus és a
                  (poszt)generatív grammatika szemléletét, illetve — a nyelv(szerkezet) változásaira irányuló történeti kutatásokat is figyelembe véve — az újgrammatizmus és az összehasonlító iskola alapelveit tükrözi. Ennek a négy iránynak a kitüntetett tudományos helyzetét mutatja az is, hogy a standard magyar grammatikákban és nyelvtörténeti összegzésekben az utóbbi száz évben rendre az ezek által közvetített ismeretek jelennek meg, egyéb iskolák eredményei e munkákba — legalábbis relevánsan (azaz: a koncepció egészére kiható módon) — nem épülnek be. Az
                  általános és középszintű nyelvtantanítást, a nyelvi ismeretterjesztést, a nyelvoktatást és nem utolsósorban a felsőfokú nyelvészeti képzést is döntően ezek az irányzatok uralják, a nyelvleírás egyéb ágai (így például a pszicholingvisztika, a kognitív nyelvészet vagy a szociolingvisztika) jórészt csak az egyetemek és főiskolák kiegészítő stúdiumain, a klasszikus keretben tárgyalt hangtani, morfológiai, szintaktikai és jelentéstani előadások sora mellett kapnak helyet. ……
                  …A nyelvtudomány klasszikus axiómáinak problémái ugyanis konceptuális nehézségek, amelyek — éppen nyelvfilozófiai jellegükből adódóan — nyilvánvalóan nem csak a hazai nyelvészetet jellemzik. Különböző mértékben és eltérő módon, de feltűnnek minden olyan munkában, amelyben a történeti-összehasonlító nyelvvizsgálat, az újgrammatizmus, a strukturalizmus
                  vagy a (poszt)generatív grammatika (illetve ezek alirányainak) tanai — határozottabban vagy latensen — megjelennek. ”
                  Itt olvasható: http://mnytud.arts.unideb.hu/feherk/feherk-tezisek.pdf

                  Sajnos számos olyan módszertan van, amin nem csiszolni kell, hanem egész egyszerűen eldobni, mert az általa nyert eredmények tévutak.

                • És? Ki mondta, hogy nem kell kidobni módszertanokat? Megdöbbensz, ha utánanézel, hogy a természettudományban hány módszertant dobtak már ki.

  19. Szomorúan olvastam végig a fenti sorokat. A blogbejegyzést is, a kommenteket is. Rég kesergek azon, hogy a magát “nemzeti” érzelműnek valló oldal pocskondiázza a finnugor rokonságot. Nem győztem mindig hangsúlyozni, hogy pl. a finnek nem lennének szégyenlendő rokonok, tekintve, hogy igen harcias, erős, értelmes nép. Erre a rokonságra csak büszkék lehetnénk.
    Ugyanakkor elítélem a másik oldal átgondolatlan gúnyolódását is. Mindkét oldal esetében azt látom, hogy meg sem próbálják a felszínnél mélyebben megismerni és megérteni, majd komolyan átgondolni a másik oldal feltevéseit, érveit.
    kijelentem, hogy van olyan felvetés a “délibábos” oldalon, melyet érdemes lenne átgondolnia a “halszagú” oldalnak. Akár azért, hogy értelmesen cáfolja, akár azért, hogy esetleg olyan tény birtokába jusson, ami lehet, hogy valós. mindkét félnek nyitottabbnak kellene lennie. Kívülről csak marakodásnak látszik az egész. Én pedig tojok arra, hogy mindkettőnek sérti a szakmai öntudatát a másik véleménye. Én egy korrekt, megalapozott elméletre várok. És egyáltalán nem győzött meg egyik oldal sem. A finnugor elmélet többek között azért nem, mert nem adtak még közérthető magyarázatot, olyat, melyben nem száraz adatok hangzanak el 500 oldalon, és amelynek az első 15 oldala után elegem van. Szóval, a finnugor elmélet képviselőinek le kellene szállniuk a magas lóról és az egyszerű halandók közt népszerűsíteni az elméletet, mert ennek hiányában a plebs ott keres magának tudást, ahol találni vél. Ugyanakkor a türk eredet képviselőinek pedig sokkal tudományosabbá kellene tenniük, (ha tudják, ha valóban van alapja) tevékenységüket, mert így csak a kommentekben felsorolt nevetséges, erőltetett magyarázatokról híresülnek el.

    • Szegény, szegény tudomány, most jól megjárja, nem vagy hajlandó végigolvasni őket… Kedves Vaszil, üdv a blogon, a szomorú hírem az, hogy nem két oldal van, hanem van a tudományosság és van az érzelmileg fűtött, hozzá nem értő,más téren is megrázóan műveletlen, reménykedő, önjelölt, holdkóros és sokszor agresszív, paranoid népség — előbbi érthető okokból nem áll szóba utóbbival, sőt, nem tekinti oldalnak. Szerintem is hiányzik a karizmatikus ismeretterjesztő a témából, de például a középiskolában elég korrektül megtanítják finnugor témában a lényeget, benne van a tankönyvekben. Művelődni volna jó, a sértett türelmetlenség nem vezet jóra, a tudományt nem hatja meg az, hogy te nem érted.

    • Tudod, a száraz adatokat hívják bizonyítéknak, az adatok nélküli ötletelést meg vagy teóriának, amennyiben az a cél, hogy a száraz adatokkal bizonyítsák. Ha ez nem cél, hanem alapból valóságnak tekintjük, azt meg úgy hívják,hogy fantazmagória. Utóbbihoz tényleg nem is szükségesek adatok, sőt, azok csak zavarnak.

    • Kb.10 even keresztul az origoba rakosgattam be sajat gondolataimat, velemenyemet, megfigyelesemet a sumer nyelvrol.
      A vege az lett, hogy nacifasisztanyilasantiszemitava lettem nyilvanitva 1-2 szemely altal. 🙂
      Mindez azert, mert volt miket betenni, ami a temat eltette es nem hagyta kialudni.
      Az origo forumat megszuntettek a kanaszok miatt. 🙂

  20. En ezt az egész identitás -kérdéssé vált magyarkodast megértem, mint agymosásra adott utólagos reakció.
    Emberi ez szerintem, meg ha oly taszító jelenséggé is válik a gyakorlatban, persze az ártalmas következményét nem tudom elfogadni.
    Az jobban aggaszt, hogy ez méginkább élesíti az ellentéteket.

  21. Hihetetlen! Fordítok egy szöveget ókori perzsa uralkodókról, és az egyik király nevére a gugli ötödik találatként kiad egy értekezést, ne akarjátok tudni, milyen fejezetcímek voltak! Eljutott 240 oldal alatt a szerző az ókori keleti népektől az ősmagyarok íjászati szokásáig, a párthusokon keresztül. Minden út Pannóniába vezet…

  22. “Tény, hogy az ilyen nézetek szellemi táplálékai, egyben lelki igényei sokaknak, identitáskérdéssé váltak, ahelyett, hogy sima tudományos hipotézisek lennének, mint például a vízimajom-elmélet.” Igen, de épp ezért szívesen vennék néhány komoly, pusztán nyelvészeti alapokon nyugvó, ideológiamentes elemzést is, ami napjainkban készült. Egyszerű, laikus érdeklődőként, érzelmi érintettség nélkül.

    Emlékszem arra, mit írt az ötödikes nyelvtankönyv a sumér-sztoriról: azt, hogy ez egy ideológiai vonal, nyelvészeti érvek nélkül. Én úgy nőttem fel, hogy ezt tényként kezeltem, és nagyjából 15 éves koromban leesett, hogy ja, a radjobb, igen, és később jött ez a Bácsfi Diána/Avatara-féle “Jézus, a pártus herceg”-vonal is mellé, ami egy elképesztően intellektuális zsidózás, ezoterikus new age- keretben, sok nagyon szépen hangzó, kontextusból kiragadott féligazsággal. De mindezek fényében ha nyelvész pályára lépek, legyintettem volna, és nem keveredek ebbe bele. Pedig lehet, van ott okos alapanyag is.

    (Na, azért Avatara is megérne egy misét, amikor pl. kifejti, mit olvasott az ősi kánaánita tekercsekben “a mi őseinkről”, mi másról. “Mert anyanyelvi szinten beszélek kánaánitául”, teszi hozzá szerényen. Mellesleg a zsidók 613 parancsolatában benne van, hogy minden kánaánitát ki kell irtani, tehát szépen körbe is értünk: ezért zsákmányolják ki a zsiráfok a gyönyörű hazánkat, ugye, hiszen a kánaániták is a mi vérünk, szellemi parancsolat ez, az elpusztításunkra…)

    Persze szinte minden nép a választott nép akar lenni, a legősibb, a legelső, akié “a teremtés nyelve”, csak nálunk azért lel különösen termékeny táptalajra az ilyesfajta mag, mert szinte mindig elnyomásban éltünk, a történelmünket a győztesek írták… “tehát miért ne lennének csúsztatások is a történelemkönyvekben?”, spekulálnak sokan. Lehetnek is, amúgy, én nem zárom ki. 🙂

    Ami azt illeti, azt viszont nem értem igazán, miben változna az én életem – akár materiális, akár szellemi síkon -, ha kiderülne, hogy az őseim mondjuk dúsgazdag sumer mágusok voltak, vagy éppen északi halászok. Az én feladatomon mindez nem változtat, az emberiség gyökere meg így is, úgy is közös. A beteges, önigazoló múltba révülést nem tartom egészséges dolognak…

    • Mindenki a hal/asz/ok-ba akad bele.
      Pedig a hal, az egy nagyon jo etel.
      Ezt, mar a sumerek is tudtak, amikor rajzoltak egy hal abrat az agyagba es elneveztek a kepet HA-nak.
      Amikor lattak, hogy a hal hogyan uszik, akkor kinyogtek egy ujabb szot, HAL(ad).
      Itt, csak a sumer nyelvrol lenne szo, ahogy elindul a beszedjuk, az egyszeru hangokkal, az osszetettebb szavak fele.
      Mert a sumerek is halaszoltak serenyen, amint szamtalan halnevuk mutatja.
      Szal, nincs gazdag sumer magus, de boven akad sumer halasz.

    • A kérdés már ott feltevődik hogy igaz-e a tény, hogy a szkiták a magyarok ősei lennének.
      Annak ellenére, hogy a őshagyományaink, krónikáink egyértelműen a szkítákat a magyarok őseiként jegyzik, és a szkíta-magyar folytonosság a régészeti bizonyitékok alapján is kimutatható, de amit azért nem tartanak bizonyitó erejűnek, mert a közvetlen, embertani leszármazás nincs meg.
      A szkita kérdés amiatt érdekes,mert a kutatók azt állitják, hogy a a mezopotámiában élő, őstelepes nép, akiket a kulturájukat tanulmányozó Julius Oppert francia tudós nevez el suméroknak, valójában szkita jelellegű volt. Szkitáknak pedig az ókorban a Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig élő lovasíjász népet nevezték.

      Szoktak hivatkozni még a Sorbonne egyetem nyelvészei által végzett számitógépes összehasonlitásra, melynek során kideritették, hogy mely nyelv örzött meg legtöbbet az emberiség ősműveltségének alapelemiből, az ősetimonokból.
      Nos, ebből az alapszókincsből , míg a mai magyar nyelv hatvannyolc százaléknyi tartalmaz, addig példáúl az őstörök (türkmén) csak huszonhat, a tibeti szankszrit tizenkettő , a mai angol viszont csak négy százaléknyival rendelkezik. Kiváncsi lennék, hogy az arhaikus magyar hány százalékban tartalmazhatott ősetimont.
      Aki megakar győződni az igazságról ezzel kapcsolatban, úgy tudom kérhet angol nyelvű referenciát az egyetem honlapján. Leginkább arra lennék kíváncsi, hogy az un “ős gyök”-nek milyen kritériumok szükségesek az azonosításához?

  23. Azért szívesen elolvasnék egy több 100 éves történelem könyvet!
    Amúgy vannak Erdélyi magyar és szlovákiai magyar barátaim is. Mesélték, hogy a románok és a szlovákok, hogy tanulják a történelmet. 😀 😀 😀 Persze teljesen máshogy mint mi.
    És a Román és a Szlovák tudományos akadémia ezt el is fogadja!!! NA akkor most melyik hazudik a magyar, román vagy a szlovák vagy ……????? Mindegyik tudományos akadémia mást bizonyít és támaszt alá!!! Valaki hazudik!! Szerintem mindegyik! 😀
    Szerintem a jelenlegi történelem nagyon durván elferdített. A mi történelmünket átírták a Habsburgok és a Szovjetek is. Pl: Szüleim úgy tanulták, hogy az 56-os forradalom milyen csúnya dolog volt és az oroszok milyen jók, a kommunizmus a tökéletes eszme stb.
    Én már nem hiszem el egyiket sem teljesen, de szerintem tökmindegy, mert ez a múlt és csak sajnálni tudom azokat akik a múltban élnek. Az idióta náciknak csak annyit üzennék, hogy 1000 éve együtt élünk a kárpátmedencébe, már rég nincs magyar, szlovák, horvát stb. Ennyi idő alatt már összekeveredtünk és csak a nyelvünk különböztet meg.
    (A finnek 2003-ban kivették a magyar-finn nyelvrokonságot a tankönyvekből)

    • Hm, te ilyen magyarságtudattal és elkötelezettséggel tényleg naggyal írod az édes anyanyelveden, hogy erdélyi, román, szlovák, román, és kicsivel és egybe, hogy Kárpát-medence???
      Tudom, hogy ez olyan középiskolás, az én tanári beakadásom… te viszont már felnőtt vagy.
      Amit a finnekről írsz, nem igaz, sőt, nagyon buta, viszont nagy rössel terjesztett tévhit. http://www.nyest.hu/renhirek/nem-tanitjak-a-finnugor-rokonsagot-finnorszagban

      • Jobban belegondolva én is kíváncsi vagyok, hogy a különböző nemzetek mi alapján bizonyítják és támasszák alá az ő igazukat. Mert általában ellent mondanak egymásnak. 😀
        Én Kolozsváron születtem és amit mi tanultunk történelemből az pffff eléggé vicces.
        Pl: a „bátor” románok harcoltak a török ellen meg milyen sokat köszönhetünk nekik stb.:D
        Amúgy jó a cikk!

      • Bocsánat a helyesírási hibákért, de 8 éve Valenciában élek és én is észre vettem, hogy a magyar helyesírásom sajnos évről évre romlik. 😦 Mióta a spanyolt felsőfokon beszélem.
        Az első spanyol tanárom valencianó volt és nem SPANYOL!!, ha lespanyolozták az neki sértő volt. Ő mindig azt mondta, hogy a történelmet a nyertesek írják és ők sem hiszik el, amit az iskolában tanulnak, pedig az összes spanyol intézet bizonyítja, hogy az úgy van. Szerintem, az is nagyon buta, aki mindent elhisz csak azért mert valamilyen állami szerv bebizonyítja vagy az iskolában azt tanítják. Lehet 100 év múlva a tibetiekkel leszünk rokonok 😀 😀 és ha ezt fogja mondani az MTA akkor az olyanok mint te azt fogják elhinni. 😀 Na mindegy mindenki másban hisz én ebben te abban. erről vitatkozni nem fogok. 😀 Inkább megyek a tengerpartra. 😀 Ne izgulj többé nem írok. Légy jó. Szia!

    • Figyelemre méltó karriert ért el az összeesküvés-elméletével. Nem nagyon hagyta mosni az agyát, egyetemi végzettségig sem jutott el, ha figyelembe vesszük, hogy a BSc nem jelent egyetemi végzettséget. Ellenben jó sok pénzt keresett a könyveivel. Ügyes, mondhatjuk. Mint Dan Brown.

          • A vallas/ok ellen.
            “Figyelemre méltó karriert ért el az összeesküvés-elméletével”
            Nem erre celoztal Acharyaval kapcsolatban?
            “The Christ Conspiracy: The Greatest Story Ever Sold.”
            Masok is irtak hasonlo temakban.

            • Nem, hanem arra, hogy ahhoz képest, hogy a tudományhoz mennyi köze volt, szépen megélt belőle az összeesküvés-elméletek hívei révén. Elért egy BSc fokozatot. Már-már tudós, ja.
              Igen, írtak, Allegro is. Arra is válaszoltam. Biztos nagyon jó, ha hinni akarsz benne, sajnos hit nélkül csak egy szenzációhajhász alak marad. Már írtam, az esszénusok nem voltak szegények. Sem. Világtól elzárkózók sem. Nagyon valószínű, hogy különös szekta sem, sőt, már rég hallottam arról egy tudós rabitól, hogy gyakorlatilag abszolút a mainstream zsidóság részei voltak, már a barlangokat feltáró Roland Guérin de Vaux-nak is fel kellett volna tűnjön, hogy a barlangokban bőségesen vannak pl. ékszerek. Csak nem illett az elméletébe az ékszer.

            • “Scholar: The Essenes, Dead Sea Scroll ‘authors,’ never existed

              Prof. Rachel Elior says Josephus, inspired by descriptions of life in the Greek city of Sparta, made sect up.

              A Haaretz mai szama.

  24. Azt írja pl. a szerző: “..Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz). …”
    Ez így ÁLTUDOMÁNYOS ! Tudniillik valami feltételezést TÉNYKÉNT beállítani messze NEM TUDOMÁNYOS. Egyáltalán NEM BIZONYÍTOTT, hogy a finnségi *pata-ból alakult volna ki a magyar fazék. Semmi egzakt magyarázat nincs arról, miért és hogyan vált szükségessé a magyar alapszavak megváltozása, ellenben a finnségieké meg megőrizte voltaképpen az ősi (uráli – finnugor kori) kiejtést, noha germán érintkezéseik már vagy 5-6 ezer évre is visszanyúlnak, a finnek előkelő rétege pedig köztudottan svéd volt.
    Ma ugyanúgy a Grimm-Bopp féle TÖRVÉNY szerinti szigorral járnak el, ami a tudományos leiratokban már törvényszerűség -> tendencia -> egyszeri hangváltozás – vagyis egyre lazuló – minősítést járt be. Ha a hangváltozás annyira “kőbe vésett” dolog lenne, akkor bizony napjainkban is rendre megismétlődne, és minden nyelvben, kivétel nélkül, szemben a valósággal, ahol csupán egyazon nyelvben jött létre úgymond tájszólási specializálódásként, majd nyilván ebből a meglehetős nagy eltávolodás okán önálló nyelvekként éltek tovább.
    Állítják például, hogy a hangváltozás csakis a K->H formában jött létre vagyis a *KALA -ból lett a HAL, és mondjuk nem fordítva. Ez ha a germán nyelvekre áll is, egyáltalán nem biztos, hogy más nyelvekre is igaz. Itt van például a HAVER (magyar) esete, ami a héberben ugyanúgy HAVER kiejtésű, de mint állítják, hozzánk a német (jiddis) vagy szláv nyelven keresztül érkezett. Csakhogy német nyelven KHAVER kiejtésű, és a finn nyelvben is KHAVER. Vagyis a német vagy finn a kezdeti “H” kiejtést “KH”-ra változtatta.

    A szerző írta”..Nem értik, miféle az alapszókincs természete: növénytermesztéssel nem foglalkozó ősnépek esetében, például, biztosan nem része az eke és a borona (nem ezeket rokonították, ez csak példa, mifélét kell kizárni a vizsgálat köréből)…”

    Nem lehet elkülöníteni ilyen egyértelműen a régmúltban, mely népek nem foglalkoztak növénytermesztéssel, mivel a nagyságrendekkel több ásatások rendre azt igazolják, hogy mindazon az éghajlaton, ahol lehetett, ott bizony volt valamiféle növénytermesztés már a korai időktől kezdve. Aztán hogy ez a növénytermesztés milyen gazdasági formában (“nagyüzemi” vagy csak családi ellátás céljából) zajlott, azt egyértelműen a társadalmi berendezkedés, a népesség összetétel és az alkalmazott technika szabta meg.

  25. Samuel Noah Kramer, a sumerologia legnagyobb alakja szerint, azert van “atyaisten” ma, mert a semitak (arabok) fokozatosan kiszoritottak, elnyomtak, elhallgattatak az istennoket.
    Lasd, a nok helyzete az islamban.

  26. Evekkel ezelott olvasok egy cikket, ahol a nafta elofordulasarol, Kozel-Keleten esett szo..
    A nafta nevet, egy akkad “naptu”=langra lobbano (valami)-hoz kapcsoltak.
    Angolul ugy adtak, hogy “az, ami langra lobban”.
    Ez a valami, persze vilagit es meleget ad amikor eg es ez a magyar Nap, aminek “ismeretlen” az eredete az etimologiai szotarban.

            • Mi? A kulta kicsinyítése az aurinko? Ez aztán a bátor etimológia. Na most adtam fel. Éreztem, hogy viccelsz, de viccnek is következetlen.

            • “Mi? A kulta kicsinyítése az aurinko? ”
              Nagyon mellenyultal, mert nem ezt mondtam.
              Kulta, az arany finn neve.
              Aurinko, a Nap finn neve, amit valszeg az aurum-bol alkottak es a -ko valszeg egy kicsinyito kepzo. Felteteleztem.
              Semmi mast nem irtam.

          • Akkor minek emlegeted? Csak azt bizonyítja, hogy zavaros, innen-onnan összekapkodott, tisztán feltételezésekre alapozott zagyvaságot borítasz ide. A naphoz hasonlóan. Nyoma sincs annak, hogy a sumérban létezett a nap(tu) szó bármilyen következménye, de te már tényként hozod ide, ráadásul a szemita szót hozod bizonyítéknak a sumér eredetre. Pedig sokkal nyilvánvalóbb volna, ha már, hogy a zsidó vallást felvett kazár birodalomban ragadt a magyarságra.

          • Kedves Usuminda! Egy hete érkeztél, és írtál azóta hatvanegy kommentet. Teljesen másképp viselkedsz, mint a közösség többi tagja, semmit nem látsz, belőled sem látunk semmit, megszállottan erőltetsz itt valamit, amiről olvashattad, hogy mit gondolunk róla — én, a blog szerzője és üzemeltetője szakképzettséggel állítom, amit írtam. Kérlek, olvasd el az itt a bejárat: nemtrollok menüpontot a fenti kép alatt, és ahhoz tartsd magad, vagy csináld ezt valahol máshol.

      • Az akkadban a “nap” szoosszetetelekben szerepel, ahol a feny es ho” esetleg az ido” a szo vonatkozo ertelme.
        Ez a jelentese a “nap”-nak ragadhatott meg az elvandorolt sumerek (kengerek) beszedjeben.

        • Egyebkent, i.e. 2000 korul, vagy utan, egy tartos sza’razsag tortent, valszeg egy El Nino miatt Mesopotamiaban.
          Ekkor tortent egy jelentos nepvendorlas Eszak fele, elelem dragulasa es hianya miatt.
          Ha hinnek Abraham letezesebe, akkor ez lehetett az idoszak amikor Harranba ment.
          Most jon megint, egy El Nino, a meteorologusok szerint.

  27. “A sumerok valóban nem voltak a rokonaink. De ettől a cikk írójának nem kellene ilyen fölényesen kioktatónak lenni, megint előjön a százszor lerágott gumicsottal és az orrunk alá dörgöli:

    “Fogalmuk sincs például a rendszeres hangváltozásokról, például arról, hogy a finnugor szókezdő p a magyarban f lett (pata –> fazék, pää –> fej), az intervokális t meg z (sata –> száz).”

    Kár hogy a szokásos finn k (kala) magyar h (hal) hangváltozást nem említi, mert akkor talán azt is megmagyarázná, hogyan lett a finn ‘kaksi’ a magyarban ‘kettő’ és nem ‘haksi’. Vagy miért a finn ‘haalistua’, ami a magyarban ‘halványul’.”

    Parting shot az indexbol.

  28. Kedves Posztoló!
    Lehet, hogy igazságod vagyon, viszont amivel “érvelsz” az szánalmas. Összesen 3 dologgal támasztod alá (dehogy támasztod alá) az álláspontod.
    1.”Azt tanultam…”
    Tudod én azt tanultam, hogy 9 bolygó van és a Holdnak nincs légköre, most meg már tudjuk, hogy nem így van.
    2. “Mindenki fogja be az arcát, aki nem nyelvész, a történész se szóljon bele…”
    Edison nem volt tudós, végzettsége se volt, mégse tartjuk inkompetensnek a fizikában.
    3. “Pl. ez a finn szó magyarul így van, meg a p-ből f lett…”
    Én már mióta hallgatom, hogy kb. 10 szót, és egy-két hangzó megfeleltetést kivéve semmilyen érvet nem hallok tőletek, nyelvi rokonságnál rengetegnek kellene lenni.
    Szerinted mindenki hülye, aki más irányban kutatgat (még a történész is), lehet savazni, gúnyolni, mert ugye te vagy a helikopter. Anélkül persze, hogy a másik oldalt kicsit is tanulmányoztad volna.

    Összegezve a cikked senki értelmes embert nem győz meg arról, hogy a finnugor nyelvrokonság igaz, meg arról se hogy a sumér nem, hisz egyiket sem tudtad érvekkel alátámasztani, viszont hülyézni, alázni, kiröhögni a más véleményt igen.

    • Ahhoz kepest, hogy teljesen elvannak szallva maguktol, mert ugye, ok egyetemet vegzett emberek, nem sokat ertenek a sumer kerdesrol.
      Csak az jon le nekik az egeszbol, hogy aki foglalkozik a sumer/kengerekkel, az “antiszemita”!
      Ezek utan, meg hallani se akarnak a temarol.
      Par hsz.-om, valamifele elotanyulmanyt szuksegeltet, amit itt ne keressunk.
      Ebben, tevedtem es ezert is ez a hely nem alkalmas egy csevelyre.
      Meg, a kiveteles egyetemi vegzettseggel rendelkezo b+laci is belegabalyodott a tarsalgas folyaman, amit azzal probalt elutni, hogy nekem ajanlott holmi alapfoku iskolazast. 🙂

  29. BLACI200 – március 18, 2014 – 13:28 szerint:

    És? Ki mondta, hogy nem kell kidobni módszertanokat? Megdöbbensz, ha utánanézel, hogy a természettudományban hány módszertant dobtak már ki.-
    ————————
    Senki. De ha már szóba került újfent a párhuzam a természettudománnyal, akkor bizony amellett a nagy különbség mellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a természettudományban nem élnek meg (mert nem tudnak megélni !) a rossz módszertanok 80-100 vagy több évet , míg a társadalomtudományban vígan!

    • Mint kiderült, de, meg tudnak. Mert bizony Newton módszertana ROSSZ VOLT! Linné módszertana is! Az ő statikus szemlélete még ma is hat, pedig már több mint száz éve tudjuk, hogy a faj mint kategória például nem lehet(ne) statikus.

    • Ja, a másik, ha a módszerek validálásával baj van, akkor a másik módszerével is. Tehát valóban, sok elmélet működhet egymás mellett, és lehet azt mondani, hogy a te elméleted nem biztos, hogy igaz – de abból egyáltalán nem következik, hogy az enyém meg igen.

  30. Al Zab Al Aszfal, Also Zab folyo, ami a sumerek altal nevezett Subartu kornyeke.
    Ezt nevezte meg Tormas, sumer eredetu neven TAR.MAH (Magasztos Torveny) csaladjanak vagy nemzetsegenek sza’rmazasi teruketekent, Bizancbsn.
    Ebbol torzult el a “szabartoi aszfalu” kifejezes (ZABartoi aszfal), ami tovabbi torzitasoknak es ertelmezeseknek lett a kiindulo pontja.
    E nepseg mellett eltek az u.n. “irani” nepek, akiktol hozhattak “irani” es arab (sumer/semi)szavakat.
    Ha elfogadott lesz a sumer/kenger nyelv urali eredete, akkor nem sok ertelme lesz semi nyelvekre hivatkozni.

  31. Egy mellek ag, ami nem tartozik szorosan a sumer temahoz, de megemlitem, mert fontosnak talalom.
    I. Istvan, u.n. “poganykori neve”, Vajk.
    Nem egy nev, hanem egy cim, amivel fiatal eveiben illettek.
    Nemzetkozi irodalomban ezt ugy irnak, hogy Bayq es a jelentese, Kis Ur, Fiatalur.
    Torok, Bay=Ur es -q vagy -k, kicsinyito kepzo.
    Ameddig apja, Geza elt, o volt a Bay, Istvan volt a Bayq (Vajk).

    • A Flintstone család című rajzfilmsorozatról sokan nem tudják, hogy az eredetileg a magyar ősemberekről szól! Az alkotók féltek a nemzetközi cenzúrától, de egy finom utalást elrejtettek benne a magyarokra. Flintstone Frédi ugye minden alkalommal úgy kiáltja el magát az eredeti rajzfilmben (tehát ez nem a Romhányi-féle, zseniális fordítás még!), hogy: “Yabba-dabba-doo!”, amit a következő sumér szókapcsolatra lehet felbontani:
      [j]ab-ad ab’ a d[u]
      Ez azt jelenti: “a paradicsom atyja”, azaz a bibliai Ádám! Tehát itt a világ teremtésére utaltak a rajzfilm készítői. Kevesen tudják ezt.

  32. Kedves usuminda! Olvasom a meggyőző sumerológiai érdeklődésről és kitartásról árulkodó kommentjeidet, de sokszorosan megszegted a blog kommentszabályzatát — a főoldalon olvashatod, mielőtt kommentelnél a címe –, ezért már búcsút intettem körülbelül hat hete, mert nagyon untuk. Egyetlen kommented sem jelent meg azóta. Így, hogy most meg is fenyegettél, még szebb a történet. “Valami nem működik a site-tal” — ez egy blog, független blog, én működtetem, én döntök. Nem tetszett, amit itt csináltál, ezért nem kommentelhetsz.

    • Hát én megmondom őszintén rég röhögtem ennyit mint most, usuminda hozzászólásain… Vagyis pontosabban azon, amilyen vehemenciával védi a saját igazát és ezzel tökéletesen hozta is a “fajtájára” jellemző tulajdonságokat.
      Hát ez egy élvezet volt… Az meg külön csodálatos, hogy mindenfélét összelinkelt, de a kommentszabályzatot egyszer sem nyitotta meg szerintem…

  33. Ebben a semmi ágán üldögélő ős – és újmagyarkodásban az legrosszabb, hogy ahol és amelyik társkapcsolatban ez az egyik téma, ott rendszerint tompák – és vak vezet világtalant a személyiségek. Érdemes belehallgatni néha pl. a magyaros ökofalvak hétköznapjaiba is, akár. Elkeserítő párbeszédeket, sőt még inkább monológokat lehet kihallani a dumálásból. Munka nem megosztás.

  34. Visszajelzés: édes erdély | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s