kik vannak a javítóban?

Bár eltüntették, meg lehet nézni a friss “gyermekvédelmi” ügy szereplőit: Juhász Péter Pált, aki hosszan beszél, meg Kovács-Buna Károlyt. 2019-re ilyen szép mackó lett az egykori katona:

Azt hittük, ő az, de nem. Ez egy rendőr (igen, használunk emberre is mutató névmást!), a benti dolgozók nyaki akasztója zöld:

És JPP élettársát, Aisah-t is látjuk, itt a cikk:

https://444.hu/2025/12/19/ezt-a-szolo-utcaban-forgatott-videot-tuntettek-el-a-kek-feny-archivumabol-benne-juhasz-peter-pallal-es-kovacs-buna-karollyal

Ez a videó, nekem csak a Chrome nyitotta meg:

https://gofile.io/d/4d0iah

A szerkesztő-riporter az a Berkes Béla (A FIDESZES KÖZMÉDIA RIPORTERE!, emeli ki a 444), aki utóbb prostitúció elősegítéséért lebukott. Vicces, hogy ő beszélget a jómadarakkal. Meg a sok hazugság rendről, együttműködésről, férfivá válásról. Juhász Péter Pál a “papos” artikulációja alapján egyértelműen meleg.

Most leírom, hogy miért hazugság tévelygő, szeretéhes fiataloknak, nem pedig minibűnözőknek tartani a javítósokat. Nem azért írom, mert ellenzékellenes vagyok, hanem mert feltűnő, sokkoló butaság, amiket hajtogat például Gyurkó Szilvia vagy a videókat közzétevő Juhász Péter, és megint az agresszorból faragnak áldozatot. (Épp azért lettem ellenzékellenes, mert feltűnt, hogy elkeserítő színvonalú, a gyengeségük és tehetetlenségük deklarációja mindaz, amit mondanak.)

Kérdezzük meg a Grokot, amelyet én magyar nyelvű válaszaiban sem kaptam még ferdítésen, tévedésen, ellentétben a ChatGPT-vel. Segített abban is, hogy megtaláljam, melyik háttérkép Kovács-Buna Károly (lásd fent).

…a 2025-ös botrány után sajtócikkek (pl. HVG, Telex, Magyar Hang) és X-posztok egyértelműen azonosították a képen látható testesebb, ősz hajú férfit Kovács-Buna Károllyal. A riportot később megvágták és eltávolították a hivatalos csatornákról, de archivált verziókban és cikkekben említik, hogy ő szerepel benne (pl. mint nevelő vagy vezetőhelyettes). Összehasonlítás a 2025-ös botrány videóival: A arcvonások (kerek arc, szemállás, orrforma, állvonal), alkat (testes, közepes termet) és haj (ősz, rövid) tökéletesen egyezik a 2025 decemberében nyilvánosságra hozott biztonsági kamerás felvételekkel, ahol egyértelműen ő látható bántalmazás közben.

Aztán arról kérdeztem a Grokot, ami a riportból is világos: a javító inkább börtön, mint bármi más. A riportműsor szóhasználata sem véletlenül rabok, foglyok, kölyökrabok, letartóztatás, négy évre ítélték, vádlott:

Magyarországon egy fiatal nem kerülhet javítóintézetbe véletlenül vagy nagyon apró bűnökért .(pl. kisebb lopás, csínytevés vagy szabálysértés). A javítóintézeti nevelés kizárólag súlyos bűncselekmények elkövetése esetén alkalmazható büntetőjogi intézkedés, amit bírósági döntés alapján szabnak ki. Véletlen bekerülés kizárt, mivel szigorú eljárási szabályok vonatkoznak rá: nyomozás, bírósági eljárás és ítélet szükséges. Apró bűnökért (pl. kisebb értékű lopás vagy garázdaság) jellemzően figyelmeztetés, próbára bocsátás vagy közösségi munka jár, nem zárt intézeti elhelyezés.

Rablás, kifosztás és lopás: A leggyakoribb okok, különösen ha szervezett vagy ismétlődő. Pl. bandában elkövetett vagyon elleni bűnök. Súlyos testi sértés: Ökölharcok, késsel támadások vagy csoportos verekedések. Szexuális erőszak: Nemi erőszak vagy kiskorúak elleni cselekmények. Emberölés vagy kísérlete: Ritkább, de előfordul, pl. halálos kimenetelű verekedések. Terrorcselekménnyel fenyegetés vagy drogkereskedelem súlyosabb esetekben. Egyéb: Ismétlődő garázdaság, betörés vagy közrend elleni bűnök, ha a fiatal nem együttműködő.

A kérdésem: Csak büntetőper folytán kerülnek-e fiatalok javítóintézetbe?

Igen, kizárólag büntetőeljárás (nyomozás, vádemelés, bírósági per) után kerülhetnek fiatalkorúak javítóintézetbe. Ez lehet:

  • Előzetes letartóztatás: Ha a fiatal gyanúsított súlyos bűncselekmény miatt, és fennáll a szökés vagy bizonyítékeltüntetés kockázata.
  • Jogerős ítélet: A bíróság javítóintézeti nevelést szab ki büntetés helyett vagy mellett (max. 4 évig).
  • Nem gyermekvédelmi okokból: Nem kerülhetnek be pusztán szülői kérésre vagy magatartási problémák miatt; ehhez büntetőjogi felelősség kell (14 éves kortól).

Innentől én írok:

Ez nem azt jelenti, hogy ilyen intézményben eszköz lehet, vagy akár elnézhető az öncélú kegyetlenkedés, megalázás.

Ezt nem is állíja senki, fölösleges ezt újra elmondani, nincs ebben vita.

Elvileg a cél reintegrálás, de a javító szankcionáló jellegű, zárt intézmény, annak minden keserves dinamikájával. Fő- vagy mellékbüntetésként vannak ott letartóztatottak, az ítéletig, a börtön előtt vagy helyett. Áldozataik vannak.

Aki nem tudja vagy nem akarja megvédeni a bántalmazástól a legelesettebb gyerekeket egy állami intézményben, sőt elhazudja az ellenük elkövetett bűnöket, annak mennie kell.

(Magyar Péter)

Viszont az csúsztatás, amit Magyar vagy Juhász Péter ír, hogy legelesettebb gyerekek, meg hogy a “neveltek” ártatlanok, akik véletlenül vagy apró csínyért kerülnek be, de még az is, hogy könnyű lenne rendet tartani rendészeti eszközök nélkül, félelemalapú fegyelmezés híján, “óvodapedagógiai” módszerekkel, csupa kedvességgel. Hogy ez csak jó szándék kérdése.

Majdnem minden bűnöző előéletében találunk hajlamosító, traumatizáló előzményeket, olykor mentális zavarokat is. Sokukat bántják informálisan is (jogszerűtlenül) a börtönben. Mégsem őket tekintjük áldozatnak. Súlyos probléma az, hogy már gyerekek is bűnözői közegbe kerülnek, és ez részben a rendszer mulasztása, de sokkal konkrétabban a tudatlan, sodródó családok bűne. (Felelős még az a képzet, pontosabban ennek a teljes társadalomba ivódása, hogy a szexualitásban csakis az erősebb fél vágya számít, így a hajlandóság valuta, és nem aljas az, aki megvásárolja a rá nem vágyó másikat, vagy erővel bírja rá, belemanipulálja abba, hogy az eltűrje az aktust. Különösen szexuális cselekmények kapcsán. Ez ellen léptem fel mindig is, és emiatt neveztek bigottnak.)

Amiben a javító különbözik Tököltől, Kecskeméttől (a fiatalkorúak börtönétől): a körülmények, kedvezmények, működési rend és a fenntartó (technikailag a gyermekvédelem alá tartozik, nem büntetésvégrehajtás). Nincs cella és maximum négy évre lehet oda kerülni.

Ezt azért írom le újra, mert a szurikátaösszenyomó tízéves gyereknek ugyanezek az akkor “állatvédő” hőzöngők követeltek börtönt, verést, megszégyenítést, akik most a drogos, fosztogató, kiszolgáltatott társaikat megalázó, prostitúcióban érdekelt kamaszok védelmében kommentelgetnek meghatottan, több tízezren. Mikor merről fúj a szél, ugye.

Ezek megoldhatatlan problémák. Nincs tragédiamentes társadalom, és akik közül kiemelték őket és javítóba zárták, azok is védelemre szorulnak.

Rég nem hiszek az univerzális emberi jóságban. Ez kultúrafüggő és csak gazdag országokban merül fel egyáltalán, mindenestül csőlátású, nyugatias elképzelés, ahogy a humanizmus, a demokrácia és az egyenlőség is. A gonoszozás viszont mindig árulkodó. Mindig lúzerek csinálják.

Szülőként is komoly szembenézésre ösztökél a téma. “Nem lehet túlszeretni őket!” Hát dehogynem. Látok anyákat, akik szolgái a gyereküknek, rettegnek tőle, miközben mindent megadnak neki. Ezek meg kivégzik őket (Rob és Michelle Reiner fia, vagy a magyar Lázár Levente, ez nagyon érdekes ügy).

Egy szegény országban hogyan, miből lehetne a nyomort, a munkanélküliséget, értékrendi defekteket felszámolni? És miért csak a választás előtt négy hónappal jut eszükbe?

újra a szerepjátékos gyilkosságról

Ez a poszt összefügg az előzővel. Azt röviden összefoglalom:

azért nem szállok be a gyerekvédelemmel kapcsolatos hergelődésbe, mert durván nem az, aminek tűnni akar. Jó ügynek akar tűnni, de a gyerekvédelem csak ürügy. Ez érzelmi jellegű, indulatos hangulatkeltés. Rengeteg az elhallgatás, hamisság, csúsztatás, nemcsak kommentelőktől, hanem véleményvezérektől és sajtómunkásoktól is. “Someone must be wicked so I can be good.” Mint minden demonstratív, neten hirdetett jóemberkedés, ez is alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a felháborodók személyes kudarcairól, bűneiről, mulasztásairól, általában a felelősségről, valamint az össztársadalmi, józan megoldásról. Kívülre helyezi a gonoszt és jóvá avat.

A javítóintézetek körülményeit, vezetőit és nevelőit rendberakni szakpolitikai feladat. Nem értek hozzá, nem is teszek javaslatokat. De annyit mondok, hogy egyre kevésbé viselem el a sajnálatra alapozó követeléseket: “hibát követtek el, de jár nekik új esély”, “ha szerették volna őket, nem bűnöztek volna”, “mindenkiben lakik jó” – ez részben nem igaz, amennyire pedig igaz, azzal nem megyünk semmire.

Mindaz, amit skandináv gyakorlatként csodálok, csak gazdag országban reális – és még nekik sem sikerült felszámolni a társadalom kórságait. Sőt, épp a tolerancia hat a megoldás ellen, a befogadó politika következtében durván fokozódott a bűnözés például Svéd- és Németországban vagy az angoloknál. Mi még gazdag ország se vagyunk, nekünk a korláttalan bevándorlásról összeomlott volna a társadalmunk.

Bővebben…

kik ezek a nagy gyermekvédők?

Üti most mindenki a vasat: egymást érik a szőlőutcázó híradások, érzelgős vélemények, dühödt hibáztatások és demonstrációk. Magasra habzik az erkölcsi giccs megint. Mindenki kérdez egy még keményebbet, számon kér, ostoroz. Mindenki érzékeny jóember és mintapolgár, védi a kiszolgáltatottakat.

A mai bejegyzés nagyrészt kompiláció a számomra elgondolkodtató mondatokból. Vegyesen ostoba moralizálás, giccs és árnyaltság. Némi saját vélemény.

Annak, aki képes magyar mondatokat értelmezni, nem kell, de a többieknek leírom, okulva abból, hogy mindig is az olvasási és értelmi képességek, a nyelvi lyukak okozták a csakazolvassa-konfliktust, a rosszindulat vegyítve szövegértés-deficittel:

Értelmes ember nem ismételgeti nóvumként a konszenzust, pláne axiómákat: “kegyetlenkedni helytelen”, “nem ütünk meg gyereket”. Felesleges ezzel “szembesíteni” bárkit, nem ezen megy a vita.

Senki nem állítja, hogy függő helyzetűeket, fiatalkorúakat ütni helyes – egyáltalán bárkit. A kérdés: reálisan elkerülhetetlen-e az ilyesmi, szadisták csinálják-e csak, nincs-e eltúlozva, mennyire átható. A magam részéről idegenkedem minden fizikai erőszaktól, a küzdő- és kontaktsportokat, késes, öklözős harcokat és a fegyvermániásokat sem bírom.

Bővebben…

negyvenkilenc éves lettem én

Csodálatos volt a születésnapom! Köszönöm a köszöntéseket és mindazt, amit küldtetek!

Mondom magamnak a hétvégén: ezt a napot emlékezetessé tesszük!

Bővebben…

…tehát mi a lényeg?

…Most, hogy a “stylist” lebukott, az a lényeg-e akkor szerintem, hogy a melegek, lám, ilyenek?

Milyenek? Visszaélnek, használnak kiszolgáltatott fiatalokat.

És én megmondtam?

Mondjam meg most is! Bővebben…

a hergelt, őrjöngő gyűlölet tárgyat keres magának

nyilvános poszt, a blogger állásfoglalása, a szerk.


Azt hiszik és éreztetik is: ők a többség. Pedig csak hangosak és láthatóak. El ne hidd! Ez egy maroknyi ostoba, frusztrált júzer.


Mert a többség hallgat. Akinek esze, szíve van, borzad ettől, ahogy ütik a vasat napokon át, és nyilvánvalóan ez az örömük. Élvezik.


Na, de mi történt, tele vele a média: a Burda egy varrós magazin, amit tényleg csak a legretróbb DIY asszonyok olvasnak, néznek ma már, kirakott egy anya-lánya ruhaösszeállításban egy serdületlen kislányon egy kék, bő felsőt, elöl középen volt rajta egy hasíték, a feliratra az került, rossz érzékkel, hogy szexi. “Szexi hasítékkal.”


Van a Hintalovon Alapítvány, ők újabban ilyen nagy gyermekvédők, a wmn-be is ír a Gyurkó Szilvia. Borzad és ásít az ember, mert az ő posztjaik alatt szokott menni a szadisztikus kommentelés, például halálbüntetésezés pedofília ürügyén. Mérő Vera is nyalja őket, szentként tiszteli őket. Azt meg kell hagyni: Kaleta kapcsán mértékletes, szakmai véleményük volt, Gyurkó Szilvia pedig diszkrét szöveggel, de félreérthetetlenül kiszállt a wmn posványából, ezért jár a pont.

Valaki lefotózta ezt a burdás kontentet nekik a vitás szóhasználattal, az alapítvány írta privátban a szerkesztőségnek egy javaslatot, mert ez a szóhasználat nem okés. Eddig minden kulturált és okos. De a főszerkesztő, Acsády Judit kommentben feltette a kérdést a Burda oldalán: ez a “szexi kivágás” felirat tényleg ennyire ciki?

Na és ezt SZEMLÉZTE Arany Vera az ő csodálatosan emberi jogi alapítványának oldalán, #agyerekjogvilágnézet, kirakta posztba. Írták is a kommentelők a főszerkesztőnek azonnal, felpaprikázva, százával, hogy ez nagyon ciki, pedofília, majd ha a te hatéves lányodat egy szörnyeteg megkörnyékezi stb. Lerítt az egészről, hogy ürügy és vasárnapi meg lockdownos feszkólevezetés, rég nem dugtam alapú, üres lincs, olyanoktól, akiket sem a Burda, sem a gyerekek kicsit sem érdekelnek, viszont szeretnek hatalmaskodni.

Természetesen ki indítja be megint az őrjöngést? És mi a célja vele? Kinek lesz jobb? Ez a lényeg:


https://444.hu/2021/03/13/burda-foszerkeszto-a-szabaszati-megoldasra-ertettek-hogy-szexi-nem-a-gyerekre-de-szerencses-lett-volna-masik-szot-hasznalni


https://facebook.com/Burdamagazin/posts/3789787861099929?__tn__=-R


Egy kicsit olvassatok bele, hamar világos lesz, kik nyomják ezt és meddig mennek el, milyen a trollhorda profilja. Hogyan fajul az egész pár komment után személyes lejáratássá, bosszúéhes, legalja hatalmaskodássá. Tőlük függ a Burda jövője! Soha nem is olvasták.

Az aktuális célpont nem Damu Roland, nem a kisvárdai klubvezető és nem is olyan megosztó személyiség, mint mondjuk Oravecz Éva Csilla, hanem egy ártalmatlan, politikán kívüli, tiszteletreméltó, régi újságíró. Nincs hatalmuk persze, semmi következménye nem lesz az egésznek, de éreztetik, hogy ők bezzeg élet és halál urai, és eljött az ő idejük most. Ahogy minden semmiségből politikai hisztit faragnak, és erőltetik, hajtják, nagy giccses magyarázgatásokkal, logikai bakugrásokkal, hatalmas aránytévesztéssel, fontoskodva, pár betanult, lebutított ballib frázissal, olyanok, akik a társadalmi folyamatokat alapvetően nem értik, ezzel szemben minden trendnek, hörgésnek behódolnak, bármilyen divatos gesztust utánoznak, hashtageznek buzgón. Személyes, emberi jó ízlésük, mértéktartásuk sincs.


Megérti az ember ezekből, hogyan eszkalálódott egy pogrom. Ott is eredetileg értéktudat volt a kiindulópont, a gonosz ellen harcoltak.


És ahogy ezek az örök jóügymelléállók, kommentben vég nélkül hadakozók kinéznek, érdemes megnézni a profilképeiket: szemüveg, rettenetes behízott fej és két-három demonstratív képkeret (szivárványcsalád, oltás, valami hergelt balhé), facebook-lét, egymás majmolása.


Én megundorodtam tőlük, engem ezek, LMBT meg anyámkínja warriorok próbáltak kicsinálni. Annyira átlátszóak, nem is leplezik a hatalomvágyat, az aljasságot, be se csomagolják.


De vannak amúgy férfiak is, őket nyilvánvalóan a kiéletlen agresszió, a hatalmaskodás hajtja, kell az ürügy: Nincs itt olyan, hogy a júzer a véleménykülönbséget látva (ő nem nevezne szexinek egy hasítékot, és nem vásárol ilyen lapot) tudomásul veszi, hogy ez neki nem kell, elítéli, leiratkozik és ennyi. Mert nem a téma a téma. Ezek nyíltan zsarolják a szerkesztőt, röhögcsélnek, hogy ki mindenkit rúgnak majd ki. És ezek ugyanazok, akik Koronczay Lillára is ráugrottak arany Vera parancsára, nem tanultak semmit abból, sőt, azóta többen lettek. Az a legmenőbb, aki rögtön reagál, az elsők között. Van itt még terep, ötlet: rohan trollkommentelni a német Burdához, árulkodni. Egymást szívecskézik, és nem érzik cikinek. Nem is leplezik, mi a cél. Micsoda leereszkedés egy nagy szakmai múltú, idős, egyetemen is tanító főszerkesztővel szemben:De Acsay Judit nem engedi magát zsarolni, és jól teszi. Még ha hajlott volna is rá, hogy “mindent a közönségért!” alapon alázatoskodva kezelje az ügyet, na de ezt látva, ezeknek…? Sóval behinteni az egész gyermekvédelmet. Iszonyatosan megalázó, aljas ilyesmibe keverni a lapot.

Egyébként ezek nem is a Burda célközönsége, soha nem olvasták, csak erre gyűltek oda.

A karanténunalom, a netflixes hergeltség és a facebook együtt termeli ki, majd manifesztálja ezt az ürügyeket kereső, bután moralizáló, áljóügyeken pörgő, semmihabosító agressziót. Mintha egy nem-pedofilt (vagy épp egy pedofilt) felhergelne egy ilyen szó pont a BURDÁBAN! És mintha a Burda vagy a szabásminta bűne lenne a gyerekek elleni visszaélés, nem a férfiaké:Valaki írta, hogy ha 99-en mondják a véleményt egybehangzóan, én meg századikként az ellenkezőjét, akkor nekem hogy nem esik le, hogy velem van a baj (én vagyok a helikopter). Hát pont ezért. Milyen 99 az? Mindig én leszek a századik, mert én nem vagyok csőcselék. Sőt, akár ezredik is leszek szívesen. Nem fogok elkussolni.


Ez rólam, és megint ő, ismét 1. élvezik, 2. “hehe, most sokan vagyunk, mienk a hatalom”, 3. pleykaéhes informáltság-fitogtatás, további mobbing-tüzelés, tippadás. Pont azért, mert a blog közeléből elzavartam őket, nem tudnak itt erősködni, így erőszakolnak meg.


Milyen sunyi.


Az én eredeti kommentem a Burdánál: Aztán, látva a fejeket:


És persze:


Ami nekem személyes tanulság:


Ezek az emberek tényleg azt hiszik, bár vadidegenek, nem is Burda-előfizetők, hogy majd bárki az ő követelőzésükhöz igazítja döntéseit, véleményét, közérzetét. Hihetetlen, milyen jogosultságérzetük van.


Ennyire hergelhetőek az emberek, ezt jó szem előtt tartani. Ez nem az ő véleményük, de készséggel beállnak, ha van rá alkalom, és izgalmat élnek át. Mindez jól élt élet helyett, alkotás helyett, szexuális energia híján, helyett, levezetésére. Eredetileg nem is ezt gondolták, de ha Mérő Vera kiadja a vadászengedélyt, megőrülnek. Mer’ ő Vera.


Ez ember alatti viselkedés: aki nem úgy vonul-ordít, mint a csorda, azt kipécézik, tépik, szaggatják. Ha így se lesz engedelmes, akkor kiközösítik.


Csakhogy ez az egyed egy másik faj, nem velük vegyül – ember. Saját gondolatokkal, arányérzékkel, a hörgés ellen védetten, tisztán látva, mire megy ki a játék. Úgy megkérdezném ezeket: volt nektek valaha egyetlen saját gondolatotok? Amikor nem tekintélyekre meg a közhangulatra hivatkoztatok, nem mások szövegeit mondtátok fel, nem egymást hajszoltátok bele a hülyeségbe? És ezek ugyanazok az emberek, akik a netes mobbing meg a kamaszok cyberbullyingja alatt kiállnak!

Kentek már rám hasonló méretű bullyingot, mondjuk az fél évig ment (Teeztnemtudhatomhajnalkám találta ki és szervezte, illetve rajta kívül, szerepelni vágyva, szubretthősnőként tavasztündér nevű kommentelő hajszolta, és sajnos több, nem ennyire aljas olvasó is), és más élvezkedők is velem vitették volna el a balhét, mert ők elegánsan kiszálltak, eltűntek, a mai napig nekem róják fel ezt a sajátos amnéziájukban. Én meg réteken csókolóztam akkor. Ott egyértelműen gonosz volt az, akit űztek (Kozma Szilárd), és engem bántott, de ők cukkolták, és amikor kérdeztem, mi ez, ellenségesen mondták, ők nagylányok, ne féljek. De őket nem bántotta, nem őket bántotta. Hanem engem. És aztán nagyon hamar ők, akik ennyire védtek engem, engem kezdtek űzni, rángattak végig a trágyában, beszéltek szét. Jaj, fúj. Hogy lehullott az álarc a sok hízelkedés meg a jómból részesedni akarás után! Ahogy BLOGOLNI meg EDZENI kezdtek, meg Tamással barátkoztak – és ők gonoszoztak le engem. A máglyán nem sajnálnám ezeket.


Azt találták ki, amit itt most a Burda-főszerkesztőnek szánnak, hogy én ellehetetlenedem, senki nem akar velem dolgozni, szóba se állnak velem, tönkremegyek magánéletileg, mély depresszióba esem, a blog megszűnik, senki nem fog szeretni. És amikor nem ez történt, sőt, ők buktak bele a szar életükbe, én meg kivirultam (nélkülük, végre, ez is benne volt, mert iszonyú dózisú méreg volt ennyi ilyen jellemtelen, unatkozó haszonleső), akkor még agresszívabbak lettek.


Én azt gondolom, ezek a netes őrjöngések mutatják meg az álszent módon gyermekjogokért, bántalmazás ellen, szexizmus ellem, szivárványcsaládokért stb. harcoló tömegek igazi lelkületét, indítékait, morális defektjeit és hozzáértésüknek az abszolút hiányát. Ezt sokan látják, leszerepelnek ezek az emberek és világnézetek, és emiatt nem lesz itt semmilyen kormányváltás 2022-ben.


Vagy a Vírusnapló. Gyenge, harsánykodó, képzavarral dús szöveg, ezt is élvezik, ahogy ők a hangosak, jól odamondtak, olcsón sztárkodnak, egymásnak gratulálgatnak. Hogy én hogy gyűlölöm ezeket!

https://upload.facebook.com/100644471581663/photos/a.101495171496593/281965993449509/?type=3&theater


Ők hajtják, hogy legyen minél szarabb, legyen sok halott, ők akkor mennek mennybe. Legyen mindig min háborogni. A gyomrom forog.