újra a megbocsátásról

…részben olvasói kérésre. Ez ritka: általában nem használok témajavaslatokat, mert nem tudok úgy írni, hogy más gondolata, érdeklődése indítja el.

Viszont most több gondolatom lett, folytatva a témát. Ez, ez és ez a korábbi poszt a megbocsátásról.

Kerülni fogom a trauma, bántalmazás és áldozat szavakat, mert ezeket egy érdekcsoport kisajátította, kiüresítette és lejáratta, és nem szeretnék olyan találatok között kijönni a keresőkben, amilyenekben ők.

Három témáról írok: 1. a szó jelentése, 2. a veszteség és a megbékélés mint monetarizálható termék, 3. Esterházy Péter.

Bővebben…

a túljóság veszélye

Most látom, megint látom, hogy hányan vagyunk vele hasonlóan. Sok minden kijött, feltört belőletek a gondolataid mélye című poszt hatására. Amit most írok, az nem akkora reveláció, csak nyomatékosítani szeretném vele, ami logikusan következik a tegnapi posztból.

Aki szintén ilyen “őszinte”, mindent vállalós alkat, aki állandóan éberen vizslatja magát, aki azt gondolja, hogy másoknak joguk van tudni a gondolatairól, és kontrollálni, helyteleníteni azt, ami a legsajátabbja, aki erőlködve, önostorozva akar még és még jobb lenni, abban a reményben, hogy akkor majd szeretik, hogy egy nap elég jó legyen,

az legyen tisztában azzal, hogy ennek szaga van. Bővebben…