gilicze bálint

Te Bálint, benned tényleg egy pillanatra sem merült fel, hogy ezt nem kéne? Tényleg zászlódra tűzted az én felébresztésemet, megjavításomat, pofáraesésemet? Ez a te küldetésed? Akkor is lenyomni, ha a lenyomás ellen ír hónapok óta? Majd megtanulja? Erőből?

A blog azért ilyen, mert így gondolkodom, és ennyire tudok írni. Pont így, pont ennyire. Hogy mi mindenen keresztül jutottam el idáig, arról elég sok szó esik itt, és hogy azt te semmibe veszed, az téged minősít. Nem a te kis szemétkedésed kell ahhoz, hogy jobb legyen a blog. Nem erre vártam egész életemben, hogy te megmondd a tutit arról, hogy én miben tévedek. Megint milyen jellemző önhittség ez is.

Ez, amit csináltál, ez csak fájdalmat okoz, erre jó. Értetlen, döbbent, szívszakasztó fájdalmat, hogy a kapcsolatom jelképét odatetted a tuti “feminista” hívószó mellé. Hivatkozhatsz mindenre, magyarázhatod, hogy ez nekem milyen hasznos, most már mindenki tudja, mekkora görény lettél. Nem én lettem erről híres, hanem te.

Ha már itt nyomozgatsz: a demotiválótól is engedélyt kértem, pedig ők megosztásra gyártják, és még a Zahia-fotóssal is leleveleztem, nemkülönben a kecskés kép fotóművészével.

Minek ez, tényleg? Hogy a férjemet, ezt az angyalszerű lényt taglalják ott ezek a nímandok, meg hogy én az ő farvizén érvényesülök? És hogy most egy ideges anyjuk van a három- illetve ötéves gyerekeimnek? Alig bírom el az életemet. Mire jó ez neked, tényleg?

nincs istennő

Ez valami egészen megrendítő.

Nem kevesen vannak, akiknek, bolyongva évtizedekig a szűk útvesztőkben fénytelenül, új meg új folyosókon, elegük lesz a másik nemből végképpen. De az valami döbbenet, hogy mennyire másképp élik meg ezt a nők, mint a férfiak. Bővebben…

nőnapra kaptam

Nem hagynak egyedül — az erős nőket ünnepeljük

élőben NEM ekkora a fejem, és aki amott kiflit eszik, az nem Lőrinc. Fotó: Kállay Márton, helyszín: Villa Bagatelle — köszönjük, meg is ettem az őszibaraclekvárt

bloggerina, szívem, bloggerina

Eldőlt a verseny.

Gratulálunk és rágcsáljuk a tanulságokat, telefonok, levelezőlisták, kommentek zsonganak, halványan felsejlenek ellenkampányok.

Bővebben…

a legszebb kommentek — frissítve

“Adjunk az utolsó mondatnak: én is folyó volnék, nem uszadékfa, és ha folyik arrafelé megfelelő folyó, sőt, folyam, összetalálkozunk a torkolatnál.” megint nagyon beletaláltál, KÖSZÖNÖM!
Kinek hány év kell, hogy folyóként találkozhasson egy másik folyóval, aki folyót vár és nem uszadékfát? Bővebben…

mi jön?

Kis műsorelőzetesünket hallják.

Ma, dermedt ujjakkal írtam, míg a szerelő felmérte a terepet: hulljon, sőt, hulljék — válasz az ügyvéd válaszára (Hulljon a férgese?, seveled.cafeblog.hu)

És a következő napokban:

tanulságos mesék, avagy mi a baj az erkölcsi tanítást is hordozó történetekkel?

egészen kivirult — Zsuzsi szerelmes, és csak úgy ragyog!

szükséglet vagy emberi kapcsolódás? — újra a szexről, a nagy dilemma feloldása

finom, nőies hobbik — már megint mi a bajom velük?

Maradjanak velünk, olvassanak a kandalló duruzsoló fénye mellett (ó, jaj), javasoljanak témákat, kérdezzenek, egyenek sok narancsot! És kezdjenek éssel meg háttal mondatot nyugodtan!

a hetedik én magam lettem

Én itten hónapok óta lebegek, mézes-tejszínhabos-pezsgős a flow, hogy milyen csoda ez a blog, milyen sokan lettünk, és milyen igényesek az olvasók, mennyi történet érkezik, és egy-egy olvasó milyen fontossá tudott lenni. (Jelez a giccsérzékelőm: sajnos, a másik szemem sír közben, mert van a János utáni életünknek sok természetes és néhány váratlan nehézsége. Nem írok erről most, volt, hogy írtam ilyesmit, de azóta változott egy kicsit a blog, az irány, a témakör, és az olvasottság is.)

img_3006.jpg

Itt most köszönetet szeretnék mondani. Bővebben…

jövök föl

, mint a talajvíz, látszom, jó ez.

Bloggerina 2013 toplista

Nézzetek körül, érdekes médiaszociológiai jelenséggel és kiváló blogokkal találkozhattok. Rákattantam mégis.

Én… én lefekszem most három napig fél tízkor. Fogselymezek is. Semmi Milka éjjel. Én… én nem rágom többet a hajam. Jó leszek. Szépen táncolok holnap. A hetedik főbűn a jóra való restség, tudod!

Ezt csak úgy Szent Antalnak; nem szeretem a manipulációt. (Esetleg, ha nagyon profi.)

IMG_7052

(Tökmindegy a helyezés, nagy csalódások lesznek itt, mert a zsűri az első ötvenből választ egy fődíjast, és egy közönségdíjast, és semmi, de semmi nem köti őket ezen kívül. A fődíjas dögös laptopot és publikációs lehetőséget kap az nlc-n. A különdíjat a közösségkovácsolásért adják, laptop jár vele. Nem tartom kizártnak, hogy a munkabírás, a személyes varázs és az olvasóvonzó képesség dönt. Jó sokára dől majd el: a szavazás után egy hét csönd, mi blogolunk fesztelenül, meg kommentelünk tovább, viccesek leszünk, egyre meredekebb bejegyzések születnek, új olvasók százai érkeznek. Február 24-én döntenek, és március 1-jén lesz a díjátadó. Aztán pályázaton is indulok, és nyakunkon a Goldenblog.)

mindenki igyon kávét

Úgy értem, üdv a rengeteg új olvasónak — ez a kávé, ez azt jelenti, hogy szeretettel látunk minden olvasót, kommentelőt!

Szózatomat abból az alkalomból intézem Hozzátok, hogy bár a blog legtöbb kattintását a ha igazi Nő akarsz lenni közzétételének napján, február 3-án mérték a grafikonok, de a legtöbb egyéni olvasó (ahányan kattintanak) tegnap volt, a gyomorgörcsös gyermekeink hatására. Sokan lettünk.

Ezek nem friss információk.

Egyébként sokféle témáról írok, de az olvasók rendre azt kérik a szavazásokon, hogy a párkapcsolati problémákat boncolgassam még, még. A színházas meg irodalmi bejegyzések mindig visszavetik a napi olvasottságot, és a kisebbségekért való kiállás sem menő. Az a helyzet, hogy az olvasó leginkább azt szereti, osztja, amelyik éles, kritikus, de másokon csattan. Ilyenek vagyunk. Például a régebbiek közül:

most persze mindenki

mi a baj azokkal a szép képekkel?

kicsi kunyhó, szerető szív

Többen jeleztétek, hogy nehéz eligazodni a blogon. Néhány javaslat:

  • A főoldal hozza ki az ötven legújabb bejegyzést, annak a tetejére tűzök ki egy-két régit, amit erre méltónak és érdekesnek tartok. Az egy-két régi alatt van mindig az aznapi.
  • Lehet még tájékozódni az oldalsávban, ahol a FRISSEK alatt látható az utóbbi néhány nap termése.
  • A leghasznosabb a menü, a fekete sávban a fejléc-kép alatt: ott van tematikusan csoportosítva a blog java, illetve a legolvasottabb, a szerintem legjobb bejegyzések, valamint a jelszavasak.
  • Egy-egy bejegyzéstől az Előző és Következő funkcióval lehet lépegetni időrendben.
  • Mostanában mindig linkelem az új bejegyzésekbe a kapcsolódó témájú régebbieket.
  • A főoldalon a bal oldalsávban vannak a legnépszerűbb címkék, aszerint is kereshettek kedvetekre valót, például ha a szex érdekel.

Általában naponta van bejegyzés, de ha egyiknek-másiknak nagyon sok a megosztása, sok helyre jut el, vagy nagyon sok és izgalmas komment érkezik, akkor visszatartom a következő napit, hadd fussa ki magát a téma, ne temessük el a következő bejegyzéssel, és aznap latte macchiatót iszom, meg gyönyörködöm.

Én bírom. Ti bírjátok?

És akkor a kávé.

cropped-dsc_0013.jpgEzt én iszom.

img_6421.jpgFoglaljatok helyet.

IMG_6333Fizetni a kasszánál lehet.

IMG_6489

megint rádió

A FUGA-ban, fugaradio.net!

Február 12.

15.00 – 16:00 Műterem: Csakazolvassa — a blogger a blog mögött

A FUGA rádió vendége a csakazolvassa blog szerzője. A blog még nincs egy éves, de komoly olvasottságot ért el, többszázas megosztásokat, pedig nem a habkönnyű gasztrovonalat vagy női praktikákat ígér. Helyette: fajsúlyos irodalom, harcosan beszólós közéleti témák, kemény genderharcok, ökoéletmód, őszinte én-boncolás.

“elrendezik a lyukas zoknit és az alkoholizmust”

Dübörög a médiagépezet, kibővített interjú jelent meg hat új kérdéssel a Science Caffe igazán igényes oldalán.

“Elrendezik a lyukas zoknit és az alkoholizmust”

bemutatkozom

a blogírásom

Azért írom ezt a blogot, mert hajt valami. Óvodás korom óta megfogalmazom, megalkotom a világot. Sokat írtam, mindenfelé, levelet kézzel, magazincikket, fórumkommentet, formálgattam a mondataimat, közösségeket alapítottam, de mindenhol kicsorbult. Nekem a blog való, és ez az első és egyetlen blogom. Mára egészen íróként élek, úgy jár az agyam, olyanok a történeteim – irodalmat élek. A 2012 tavaszi blogpróbálkozásból szenvedély, majd főfoglalkozás és brand lett. 2016 áprilisában megjelent a blogkönyv is, a legjobb írások gyűjteménye.

Bővebben…

egy kis pihenő

Annyi komment jött tegnapelőtt a mosogatógép-témára, hagyni kellett volna még burjánzani azt nagyon jó beszélgetést, de nem tudtam az öt óra valahányra időzített bejegyzést (akkor eldobják) feltartóztatandó felkelni. Nem hagynak a gyerekek se aludni, se felkelni.

Aztán abból is nagyon jó kommentözön lett. Úgyhogy végül ma tartottam vissza a következő bejegyzést. Írjatok, szóljatok hozzá!

IMG_5054

Két napja kizárólag kommentelek, olvaslak titeket, meg írok, néha megpisiltetek egy s más gyereket, építek egy legótornyot — nagyon élvezem, nagyon jó ez a pörgés, állandóan intenzív flowban tartja az agyam. Csak közben beáztunk, hideget eszünk, meg akartam a galérián takarítani… na, majd, nem szalad el.

Mára, így estére a Nőkért.hu interjúját ajánlom nektek, az itt is kommentelő (de nem áruljuk ám el a nickjét) rd jóvoltából:

Kétszersült a sületlenségtől megfáradtaknak — interjú a Csak az olvassa blog írójával

a főoldalon

Véget értek a tematikus hetek. Nem mindenki szerette, mert nem az új bejegyzéseket látta először a főoldalon miattuk, viszont ez a hetente frissülő válogatás forgalomba hozta a legjobb régi írásokat, újraindított fontos beszélgetéseket, és megkímélt attól, hogy ismételjem magam. Mondjuk nekem se volt kizárólag buli: vasárnap volt mindig kapkodás, szokatlan fegyelmet kívánt tőlem, hogy hetente frissüljön, és kikeressem a beígért témákat.

Mostantól egy-egy bejegyzést választok a régiek közül, néhány naponta fog változni, alatta lesz mindig a napi bejegyzés. Nem, nem tudom lejjebb rakni: amit kiemel, azt legfelülre teszi.

Bátorítanám az ősz óta érkezett olvasókat, nézzenek körül a menüben (a kép alatt) a legjobbak és a legolvasottabbak pontra kattintva, vagy érdeklődésük szerint a címkék között.

És újra megkérdezem.

az első verseny

Én? Bloggerina? Pláne a legjobbak között? A Nők Lapja Cafén…?

De jó itt, nem? Vicces? Pörög? Elgondolkodtat? Hát szavazz egy jót, utána a kávé is jobban esik!

http://bloggerina.nlcafe.hu/item/toplist

A kiírásnak mindenesetre úgy megfelelek, mintha én lennék a Közgép: 18 éven felüli, magyar állampolgárságú, magyarországi lakóhellyel rendelkező blogger; 2012. július 1. előtti a blog; következetes munka (hetente, tíznaponta friss tartalom); csakis nő, vagy nők írják a blogot. És nem vagyok hivatásszerű újságíró.

És:

a blogolás közösségteremtő érték

!!!

Február 17-ig lehet szavazni.

IMG_6820

A lelkem legmélyén és ilyenekben szemérmes vagyok, nem akarom ezt görcsösen, szeretném, ha nem a rábeszélhető ismerősök száma döntene, mint amikor Zsülike indul a babaszépségversenyen, úgyhogy a facebookon meg itt közzéteszem, meg ha van fejlemény, aztán sodorjon a jó szél.

csak bátran

Feloldottam az általános moderációt. A trollokat letiltottam IP cím szerint. Az új hozzászólók első kommentjét megnézem, a türelmüket kérem, a régiek szabadon írhatnak.

Írok egy hosszabbat éppen, remélem, estére meglesz.

Kommenteljetek, beszélgessetek, ahogy eddig! Üdv az újaknak, a rádióadás nyomán érkezetteknek!

Némelyik napi idézetnél már ott van a forrás, folytatom majd a többi linkkel — ha volt érdekes, olvassátok el az egész bejegyzést!

A tegnapi rádióadás, még egyszer:

http://tilos.hu/index.php?form=adasnaplo&musorid=511&adasid=42856

antifeminista? nőgyűlölő?

Ma a nőgyűlölet természetéről tűnődöm, mert nagyon meglepett a sok visszajelzés Török Monika blogján — azóta a legtöbbet törölte –, és azóta itt is, meg leginkább e-mailben. Bővebben…

mielőtt kommentelnél

Kérlek, ha hozzászólnál, ezt olvasd el előtte.

A csakazolvassa blog egységes, nehéz bejegyzésenként megérteni. Célja nem az általános igazságtétel, hanem az, hogy a nőkre nehezedő nyomáson egy kicsit enyhítsen, megerősítse a nőket, hogy lássák végre a saját szempontjaikat, szükségleteiket is. Mára a közösség a blog fő vonzereje, amely a felvetett témákra idegyűlt és megosztja a gondolatait. A blog hisz a sokféleségben, nem szab normát, de soha nem biztat senkit erkölcstelen, jogtalan lépésekre. Ha neked itt bármi annak tűnik, nem jó helyen jársz.

Mielőtt véleményt formálnál vagy megírnád az első hozzászólásodat, legyél körültekintő:

ne ragadj le a bejegyzés címénél: a cím gyakran a leleplezni kívánt állítás (az anyjára van szüksége; nincs mimika, gesztusok; akkor eldobják; nekik szerelem nélkül is megy; ebben a nagy egyenlőtlenségben),

olvasd végig a bejegyzést, ne ítélj öt sor után — amikor írok, értelmes, kíváncsi, figyelmes, poént-utalást is értő olvasót feltételezek;

nézz szét a főoldal segítségével a címkék között, a kapcsolódó és a korábbi bejegyzésekben, ne egyetlen írásból alkoss véleményt, próbáld megérteni az előzményeket és a kontextust. Sok félreértés származik abból, hogy az olvasók nem pontosan értik a szavakat, nem tudják, mit jelent például a szexizmus vagy hogy idejekorán, vagy azt hiszik, minden egyes férfiról állítom azt, ami tipikus (vagy-vagy elv, “száz százalék vagy nulla” logika).

Azok olvassanak, akik ezen a szinten túl tudnak jutni.

Itt akkor fogod jól érezni magad, ha

  • érdekelnek a témák,
  • nem kened oda az egymondatost,
  • nem igyekszel görcsösen, hogy jaj, csak ki ne derüljön rólad semmi személyes, tehát ha lehetőség szerint szimmetrikussá teszed a kapcsolatodat a többi olvasóval és velem,
  • gyönyörködtet a gondolatok sokfélesége, a vélemények ütközése,
  • nem kapkodsz, nem vagy felületes,
  • nem arénát keresel, nem a feszültségedet levezetni jöttél,
  • nem eszményítesz engem — nagyon gáz vagyok,
  • nem engem jöttél megszaglászni, kiismerni, leleplezni, nem velem akarsz kapcsolatba kerülni, hanem azzal, amit írok,
  • nem teszel meg gurunak, nem akarsz utánozni, nekem megfelelni, nem előírásként, üdvözítő útként fogod fel az itt olvasottakat, különösen a személyes jellegűeket, és nem is kelt benned kellemetlen érzést mások életmódja, világnézete, hogy nekem például elvi okokból nincs autóm,
  • képes vagy irodalmi befogadásra, tehát ami olyan, azt megformált szövegként, esztétikailag olvasod,
  • érted a poént, az árnyalatokat, az iróniát, az utalásokat.

A “nem mindenben értek egyet” érv nekem érthetetlen. Miért kellene mindenben egyetértenünk? Ez nem tábor, hogy valahova kelljen állni, zászlót lengetni, kiabálni. Mindannyian különbözünk egymástól, sőt, érdekesebb is a különbség a hasonlóságnál.

Naponta van bejegyzés, mondjuk két hét alatt tizenhárom, általában fél hat körül teszem ki a korán kelők kedvéért. Bővebben…