trollok

Én tudom, hogy az internet névtelensége, az, hogy a tetteknek alig van következményük, csábít téged, hogy kihasználva az olvasottságot, amelyet más a munkájával ért el, elmondhasd, amit gondolsz. Én megértem, hogy unatkozol és sikertelen vagy, és azt is, hogy izgalommal tölt el a blogom, mert látod, hogy itt nagy a forgalom, és mindenféle írások vannak. Tudom, hogy könnyű prédák a címkéim és a személyes történetem, és azt is, hogy lázasan keresgélsz a szextémájú írások között, mert nagyon szeretnél belém kötni. Tudom, hogy felháborodni jöttél, a biztonságos homályból szeretnéd támadni azt, aki látszik, és rendkívül irritál, hogy nekem ez a blog nem csak siker, hanem a megélhetésem is. Vagy csak unatkozol, azt sem kérjük.

Az ilyen fal melletti nedves résekben surranó lények viselkedését módunk volt kitapasztalni az elmúlt egy évben, a finom, az intellektuális és a súlyos beteg típust is, így arra kérlek, játssz valami mást, kezdj valamit az életeddel, tegyél le valamit az asztalra, állj bátran a fényben, sisakrostély nélkül. De ennél, amit itt csinálnál, az is jobb, ha kivered a cerkát.

Nem kíváncsi rád senki, nem fogod itt jól érezni magad, vita sem lesz, amint kellemetlenebb vagy, mint amennyire látványosan illusztrálod azt a sötétséget, ami ellen a blog létrejött, szó nélkül foglak kitiltani. Nem szeretnénk újra elolvasni azt az öt unásig ismert mondatot, amire a fajtád képes, nem fogjuk megint végignézni, ahogy besunyulsz egy ártatlan-semleges kommenttel, aztán provokálni kezdesz és végül jönnek a fenyegetések meg a nőgyűlölő trágárságok. Ne erőszakoskodj, ne rajtam kérd számon a szólásszabadságot, az igazságosságot és az emberbaráti viselkedést általában, hiszen a te definíciód, a léted alapja az, hogy ezeket lábbal tiprod. Keress fel egy jó szakembert, még talán van néhány éved, amit nem ilyen rettentően szánalmas anyagi-mentális-életstílusbeli nyomorban töltesz.

És egy dobása van mindenkinek. Ne kommentelj agresszív névvel, és ne adj meg kamucímet. Ezt most azért teszem hozzá, mert van egy kommentelő, aki az egyszer már letiltott IP címmel fáradhatatlanul próbálkozik, valósnak mondja az új, ám ugyanúgy kamu címét, valamint nagy H-val írja, hogy Hölgy, és itteni olvasóra utal vele. Na, és ő írja:

Nem tudom mi a gond az email címemmel,de ha szükséges megpróbálhatjuk másikkal. Most kipipálom a “kérek értesítést”, megnézem átjön-e és szólok, hogy sikerült-e megkapnom.

És akkor még ha a Te vagy-e Napóleon? kérdésre is igennel válaszolsz, a tiéd Olaszország és Németalföld is. Csak írj majd.

napi idézet — január 1.

a katolikus magyar menyasszonynak

<Ezek> a férfiak (a hatalom birtokosai) rendkívül sokszor csóválják a fejüket, hogy hová jut a világ. És bizony, történelmi értelemben ők (még mindig a hatalmasok) tették társadalomszervező erővé a keresztény erkölcsöt, a monogám házasságot is, és találtak ki másfelől olyan intézményeket, mint a cölibátus. Ők harsognak ma rettenetes öltönyeikben arról, hogy fogy a magyar, és védeni kell a hagyományos családot. Persze csak azt tükrözik vele vissza, amit az egyszerű bamba tévénéző állampolgár akar: az úgynevezett a hitet az úgynevezett alapvető értékek fontosságában. Komolyan, ez az egész kereszténynek nevezett erkölcs, ez az erőltetés — bizonyos fénytörésben nézve — vajon nem csak arra szolgált, hogy a nőket megrendszabályozza, elhallgattassa, vitalitásukat megölje…? És hogy közben például a velencei, firenzei gazdagok, köztük a papság is olyan életmódot folytathassanak, amilyent mi el sem tudunk képzelni, ma sem.

A család ugyebár a szocializáció elsődleges terepe, a populáció újratermelésének helyszíne, tömeges értékteremtés, adófizetés csak családi háttérrel történhet. A család nem eshet szét, ezért lózungokkal védjük, kampányokat indítunk, gyerekszülésre szólítunk fel mindenkit, meg körmeneteket tartunk, de valójában a családot a nők viszik el a vállukon, és a családfő közben (aki akar) azt csinál, amit akar (“levezeti a feszültséget”, “szórakozik”).

És ennek megfelelően nevelik a nőket is, és ezért történhet meg, hogy a gyanakvó fiatalasszonyt (“talán mégsem szeret a férjem?”) a százszor megtiport — és mindebből kényszerűen ideológiát kovácsoló — ötvenes nőtárs fogja elhallgattatni és visszaterelni szépen az akolba…

természetüknél fogva poligámok, október 1.