A szöveg:
együtt jobb címkéhez tartozó bejegyzések
flaubert: bovaryné (elolvastuk) — együtt jobb 5.
Ez is eljött!
Ilyenek az olvasók, amikor ki-ki felmutatja a Bovarynéját (én A majom mamáját is, amilyen vagyok), nincs már mexikói sör, és nagyon késő van: Bővebben…
szép város kolozsvár + híreink
Ilyesmi volt:
és, köszönet handrellának és csinevának, van hangfelvétel is! Még harmincöt perc, míg letöltődik, de fölteszem, ha tudom!
További ügyrendi információk: Bővebben…
mi legyen
Be kell ismernem, lassú így a Bovaryné, nekem is ezer dolog vitte szét a figyelmemet közben, beteg is voltam, egy könyv szövegét szerkesztettem, és a bulira készülök.
Mi legyen a hátralevő résszel? Bővebben…
flaubert: bovaryné, második rész — együtt jobb 4.
bovaryné én vagyok
Most van az, hogy nagyon feltorlódtak a feladatok, nem tudom ma éjjel a Bovaryné második egységéből a kvízt elkészíteni, így ez keddre csúszik, de nagyon szép lesz 16-án, a blog egyéves születésnapján ajándékul Rodolphe szerelme.
Így aki csak most vág bele, akár mind a két részt behozhatja, aki meg nem haladt eléggé, az kap még egy napot. Az első részről itt beszéltünk:
flaubert: bovaryné, első rész — együtt jobb 3.
Keddtől a regény második, mintegy hetvenoldalas részét beszéljük meg, vagyis a Második rész című egysége első nyolc fejezetét, a Yonville-ba költözéstől a tenyészállatvásár-jelenet végéig (az utolsó szó dőlt betűvel Gyergyai Albert fordításában: úrék.”).
flaubert: bovaryné, első rész — együtt jobb 3.
A Bovaryné (Madame Bovary), Gustave Flaubert botránykönyve öt év remetelét munkája. Könyvalakban 1857-ben jelent meg, Vidéki erkölcsök alcímmel. Folytatásokban már 1856 végén közreadta a Revue de Paris. Az írót, a folyóirat szerkesztőjét és nyomdászát perbe fogták, majd felmentették. Charles Baudelaire A romlás virágai című verseskötetével együtt a Bovarynét mint a romantika végét, az európai irodalmi modernség első fegyvertényeként tanítjuk. Emma maga is a romantika áldozata. Baudelaire a szimbolizmus, Flaubert a naturalizmus felé nyitott utat.
Teszt. Bővebben…
szerkesztői közlemények
Kedves beszélgetőtársak, egy nagy elnyújtott orgazmikus katarzis a bloglét nekem körülbelül február óta, de különösen az együtt jobb projekt óta. Előtte sem volt semmi, de ami most van, bennem és körülöttem, az legszebb álmaimon is túltesz. Bocsássátok meg, hogy nem szerénykedem meg játszom el, hogy “ó, hát semmiség”. Bővebben…
ványa bácsi — együtt jobb 2., frissítve
A bejegyzés alján kérdések!
Remélem, vagyunk azért néhányan, elszánt Ványa bácsi-értelmezők! Higgyétek el, nagyon izgalmas ez is!
Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) a klasszikus és a kísérletező vonalat kedvelő színházak repertoárjának egyaránt ki nem kopó szerzője. Bővebben…
holnap
Csehov: Ványa bácsi, Makai Imre fordítása
Videókat is nézünk, jó lesz!
a magdolna-nővérek — együtt jobb 1.
A film- és könyvprojektet fél kettőkor kínomban együtt jobbnak neveztem el. Most jött el az ideje, együtt vagyunk, szeretünk pörögni, filmet nézni, olvasni.
Mától április 1-jéig A Magdolna-nővérek című, 2002-es ír filmet vesézzük ki, amely hihetetlen pontosan mutatja meg, hogyan is gondoljuk néhányan, hogy nem az egyes ember a felelős, hanem a rendszer, mert “szorítja, fogja, összenyomja / egyik dolog a másikát”.
cvd/hohorgász, aki a filmet is javasolta — és előtte nemrég a civil nők levelezőlistáján ajánlotta az egyik tag, köszönjük! — volt olyan kedves, és összeszedett néhány információt és érdekes linket annak, aki továbbolvasna. Íme (a csillagig):
A szinkronizált film:
http://www.youtube.com/watch?v=vteWwORSCi0
színes, feliratos, angol-ír filmdráma, 119 perc, 2002
Dolby Digital
rendező: Peter Mullan
forgatókönyvíró: Peter Mullan
operatőr: Nigel Willoughby
díszlettervező: Caroline Grebbell, Jean Kerr
jelmeztervező: Trisha Biggar
zene: Craig Armstrong
producer: Frances Higson
látványtervező: Mark Leese
vágó: Colin Monie
szereplők:
Nora-Jane Noone (Bernadette)
Anne-Marie Duff (Margaret)
Dorothy Duffy (Rose/Patricia)
Eileen Walsh (Crispina)
Geraldine McEwan (Bridget nővér)
Britta Smith (Katie)
Eithne McGuinness (Clementine nővér)
Frances Healy (Jude nővér)
Phyllis MacMahon (Augusta nővér)
Netes infók a filmről:
http://www.port.hu/a_magdolna_noverek_the_magdalene_sisters/pls/w/films.film_page?i_film_id=54137
http://bezzeganya.postr.hu/elnezest-kertek-a-magdolna-mosodak-aldozataitol
http://hetek.hu/hit_es_ertekek/200309/rabszolgak_a_zardaban.
Ír újságíró kutatta a témát, dokumentarista könyv magyarul:
http://moly.hu/konyvek/jack-holland-nogyulolet
http://www.mindennapi.hu/cikk/egyhaz/ugyvedek-harcolnak-a-magdolna-mosodak-aldozataiert/2011-06-06/3824
http://nol.hu/kulfold/20130208-a_magdolna-mosodak_szornyu_rejtelye
És a könyvről, Betlen Anna (egy kicsit le kell görgetni):
http://magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0712/07124.html
*
Ami a filmeket illeti, nem szakterületem, ezért most kevésbé szeretnék tanár lenni, csak néhány gondolatébresztő kérdést teszek fel, de nem azzal a céllal, hogy teljesítsétek. Lehet csak némán, teregetés közben gondolkodni rajta, vagy egészen figyelmen kívül hagyni. (Uramisten, többen írtátok tegnap, hogy “ki kellett mennem közben teregetni”.) Szóval ez nem kötelező feladat, csak az én felvetéseim, vagy elindítója lehet az egyik vagy több kérdés a beszélgetésnek.
Általában is biztatnék mindenkit az egész együttes nézelődés-olvasás alatt, tehát a most következő sok héten, hogy ne fogja vissza magát, ne igazodjon, ne féljen, írjon, amiről szeretne, illetve egymás kérdéseire, felvetéseire. Nincsen helyes válasz, egyetlen megoldás, minden szempont gazdagít, a filmekhez különben sem kell olyan szakértelem, mint az irodalomhoz. Na, jót nevettünk. Biztos, hogy nem lesz kínos csend, mert sokan lettünk, a törzskommentelők igen erősek érzékenységben, tudásban és intuícióban, és előbújtak a néma olvasók, meg még érkeztek is sokan, mert megpörgettem az egészet egy kis promoted storyval a fészen.
Két apró adalék, mert nem aludtam be a stáblistán, hanem az utolsó taktusig végignéztem:
A végén van a szöveg, hogy ‘entirely fictitious’, vagyis teljes egészében a képzelet szülötte a karakter, a cselekmény, de a Magdolna-nővérek intézménye létezett, hasonló tendenciákkal, és valóban 1996-ig. (Aki olvasta a — dokumentarista igényű és Betlen Anna kritikájából feltételezhetően a filmnél jóval durvább — regényt: van-e átfedés? Milyen művek és dokumentumok állnak még rendelkezésre, amelyekből összerakhatnánk a valóság mozaikjait?)
A másik, hogy ennek ellenére, tehát hogy — valószínűleg jogi védekezésként — azt állítják, a képzelet szülötte, az egyik apróbetű a Sex in a Cold Climate című dokumentumfilmet nevezi meg a film előzményének.
És eszembe jutott az Ördögsziget című norvég film (2010), amelyet tavaly láttunk még Jánossal moziban, és amely nagyon hasonló jellegű, csak fiúkkal, durva homoszexuális visszaéléssel és katarzisos vérengzős leszámolással. DE AZ LEGALÁBB AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT VOLT, ***SZAMEG.
És a kérdések:
1. A film nagyon tudatosan tartja vissza az információt a cselekmény idejéről. Mi ennek a célja? Melyik a legelső utalás a korra, mikor döbbenünk rá, hogy nem a harmincas években járunk? Vajon miért a filmnek azon a pontján árulják el ezt?
2. Megérdemelte a sorsát — mondja Katie holtteste fölött Bernadette. Érvelj mind amellett, hogy ez igaz, mind amellett, hogy nem!
3. Melyek az igazság pillanatai? Szedjük össze! Melyik a legnagyobb pillanat?
4. Mit szolgál, sugall a meztelen jelenet, a “játék”? Ne nyugodjunk meg egyszerű válasszal!
5. Gyűjtsük össze azokat a mozzanatokat, amelyekkel Bridget nővért “emberíti”, a pribéken túl árnyalt karakterré teszi a dramaturgia! Mi ennek a célja?
6. Mi tartja vissza Margaretet a nyitott kapuban?
7. Mit gondoltok Bernadette férfiakhoz való viszonyáról? Mi motiválja őt? Nem akarunk erkölcsileg ítélkezni, hanem meg szeretnénk érteni, mivel talán ő a főszereplő: milyen ő, miért ilyennek ábrázolják, miért az ő kezében van az oly fenyegető fallikus gyertyatartó a végén, és miért az ő arca és reakciója az utolsó képkocka, ez az egyháznak szánt felemelt mutatóujj.
8. A filmben van néhány szépséges, beszédes szimbólum, motívum, irodalmi toposz. Melyek ezek?
És ne feledjétek: itt és ebben az időben mindenki mélyen vallásos, de legalábbis bele van szocializálódva ebbe a miliőbe, amelyben a tiszteletes és a pap ab ovo tekintélyszemély.