nincs rendben a tested 1.

Nézem Sarka Kata FitBalance-os képeit, és persze értem, miért húzzák annyian a szájukat. Igen, idegesítő, férjestül, bulvárostul, az egész, a celeb a mezőnyben, akinek nagyobb a hírértéke, aki egy kis hobbiszerű edzegetés után ellopja a show-t a becsületes fitnesznapszámosok elől. És látom azt is, hogy a fényes idomok mutogatása, a heti hat edzés menyire távoli az átlagos női életmódtól és testalkattól. Ugyanakkor tudomásul veszem, hogy vannak emberek, akiknek a teste vagy a sport a munkája, vagy az egész életüket átható hobbija (érdekes, hogy az ostor ritkán csattan az élsportolókon, akiket pedig szintén szexualizáltan jelenít meg a média. Csak a fitneszmodellek lettek gyanúsak). Továbbá gyanítom, hogy az agyonhájpolt és eredetileg is jó alakú Sarka Kata is mennyi melót és lemondást tett bele ebbe a testbe, néhány hónap alatt is. Ezt ismerem.

Én nem akarok Sarka Katára sem hasonlítani, sem őrajta (sem) csattanni. Nem akarok csattanni. Nem fogom gyűlölni, nem frusztrál. Nem bántott engem, és a reprezentációja sem bánt.

(Viszont a hírszekesztő tudja, mit gondol az ilyesmiről az egyszeri internetező, él is vele. Kínozza magát Sarka Kata. Én egyébként szénhidrátmentesen élek hét hete, és nem annyira durva. Mondjuk nem éhezem-szomjazom.)

Nem járok versenyekre, nem szeretem a külsőségeket, a látszatkeltést, a rivalizálást, viszont nem gyűlölöm ezeket az embereket. Stadionom magányos, csodálatos, versenyszámait magamnak találtam ki, a legyőzendő ellenfél ott a saját rossz beidegződés, önáltatás, halogatás, kifogáskeresés. Jellemformáló hatása van annak, ha nem magyarázom meg, miért jó az, ami szar, hanem csinálom, kitartok, célokat tűzök ki, és egyedül tájékozódom, igazodom el ebben az ismeretlen világban: edzésmódszer, táplálkozás, kiegészítők.

IMG_3140_resize

Eközben egyszerűsödöm, és ez csodálatos folyamat: igazán erős test, igazán könnyű léptek, kevés étel, éhségalapú étkezés, egyszínű ruhák, rövid köröm, nem maszkírozás, nem elrejtés. Tudok egy csomó adatot a testemről, nincsen maszatolás. Nekem ez fejlődés.

Gyanakodva néznek azok, akik “nem érnek rá sportolni” vagy “nekik ez nem fontos”. Arról beszélnek, amúgy összmozgalmilag, hogy mi az, ami a nők helyzetét igazán javítja, és éreztetik, hogy az nem ám a ráérős, privilegizált edzőterembe járás.

Néha ennél konkrétabbak.

Képernyőfotó 2015-03-30 - 6.18.42

(A Gumiszoba facebookoldaláról)

Én nem azt mondom, hogy nekem “szabad” fitneszezni, mert én ezt is “okosan” csinálom.

Nem arról van szó, hogy addig magyarázom, amíg valahogy igaz feministává nem válik ez is. Ha előkerül ez, hogy mi az igaz feminista, már baj van. Engem mindenek felett az árnyalatlanság, a csatakiáltás, a hergelődés, a butaság irritál.

Hanem kiállok: ez az én valóságom, nekem most ez jött, ez az öröm, egy amúgy meglepő és felfedezetlen terület, és van ilyen is.

Nem véletlen az, hogy olyan az alkatom, hogy meglátszik három havi edzés, és az sem véletlen, hogy örömömet lelem benne. Ez a kettő együtt jelenti azt, hogy nekem való.

Állandóan a testről van szó, igen. Az arányos, a feszes, a kidolgozott testről, és már-már riasztó mértékben az új fétisről: a fenékről. Bőrfeszesítésről és fittségről. A normák (vagy inkább: eszmények) erőltetik a vékonyságot, fogyást, trükkösen egészségügyi propagandaként is, meg nyíltabban, szexualizált így-kell-kinézned alapon is. Továbbá, a pénzünket akarják, meg kell vennünk mindenfélét, fitneszbérlettől a paprikakrémen át a krómtablettáig.

Hagyjanak már békén, ne legyen nyomasztás, mondja erre a Nő. Ez undorító szexizmus, felületesség és mocskos kapitalizmus. Én ilyen vagyok, ez az én testem. Én aztán nem fogom gyötörni magam, meg azt a sok szart megvenni, rákenni, elérhetetlen célokat kergetni, a fitnesz köré rendezni az életem. Egy csomó más érdekes dolog is van a világban. A modellek pedig éheznek és retusálják őket. Az emberi test sokféle, elfogadom a magamét.

És tök igaza van. Én egyetértek vele.

Csak én máshonnan jöttem, én abból jöttem, hogy az én testem egy komplett szégyen, elfogadhatatlan, titkolnom kell, hogy olyan. Sose volt nemolyan. Viszont nem gyötörtem magam, nincsenek kudarcos diétáim (tizennégy éves kormban volt az első és utolsó), nem rendeltem csodaszereket.

Hozzáteszem, hogy példabeli Nőnk ezt a fajta médiát, amelyből ez és így dől, kezelhetné a helyén. Régóta a helyén kezeli például a Tuti tipp, hogy eltüntesd a hasi zsírt! felugró hirdetéseket. Na, úgy. Iksz. Hacsak nem az van, hogy imád felháborodni.

Vagy, ha olvas angolul, átnyergelhetne jezebelre, guardianre, buzzfeedre, ezek lélekmelengetőek. (Csak pont Sarka Katáról nem lesz semmi.)

Én, mivel sportolok, és erről keresek információt, a bodybuilding.comra nyergeltem át. Ott a norma és az olvasói öntudat más. Feszes seggek szexizmusmentesen, “go hard” motiváció nyomasztás nélkül, ez komoly mutatvány, és tetszik nekem. A hazai edzős protáloknak meg nem győzöm visszajelezni, hogy ne szexistán, ne kirekesztően, ne nyomasztóan, ne infantilizáljátok az olvasót, ne már.

Érik egyikükkel, amelyik nem sértetten reagált, egy együttműködés (részletek hamarosan).

Szóval, a lényeg, hogy ne nyomasszanak már a testünkkel.

De trükkös ám ez.

Tegyük fel, hogy szót fogadsz a nyomasztásnak, részben azért, mert nem vagy kritikus-tudatos, részben azért, mert akarod az előnyöket, amelyeket ez a társadalom a vonzó, karbantartott külsőért nyújt neked (és miért ne akarnád, én nem rovom ezt fel neked). Hogy milyen a vonzó test, azt a társadalmi konszenzus mondja meg, te ezt elfogadod, és megpróbálod hozni, mint valami teljesítményt. Ezért a testedet sokat macerálod, kened, van neked külön szemránckrémed, sportolsz, szolizol, fiatal maradsz, hajhosszabbítasz, divatos cuccokra vadászol, mész ajakfeltölteni, minden. Mindez ugye idő, erőfeszítés, pénz.

Ez esetben olyan durván reagálnak a körülötted élők, épp az úgynevezett társadalom, hogy összezavarodsz (egy-két speciális kontextust leszámítva, amelyben ez az örökös bjutizás a norma). Értetlenül, elnémulva, megvetőleg és pletykásan. Lebutáznak, felszínesnek tartanak.

Mert az a feladat, az előnyös, szexualizált kinézet, de igazából mégsem.

Nem ám a szemöldökszedetést, gyantát, szoláriumot, divatos ruhák fellelését, turkálómániát támadják és nézik görbe szemmel, véleményezik és gúnyolják (én ezeket sem, szerintem mindenki nagylány, és eldönti, miért mit vállal, csak én örülnék, ha eközben kevesebbet szorongana, szenvedne, és minél élvezetesebb módon költené el a puszta megélhetés fölött rendelkezésre álló keretét).

Hanem a szaunát, a félmaratont, a gyógyító-regeneráló magányt, makrobiotikus táplálkozást, elegendő alvást is. Azt, hogy időt szánsz rá, hogy ez a fontos neked. Ezzel különleges és szokatlan leszel, pedig ez volna a norma, ugye, az imént tisztáztuk: küzdeni a jó alakért, salátát enni, proteinturmixszal.

A kollégáid, mint arról az életmódváltók némelyike beszámolt, a minőségi, egészséges, tudatos kajádat kinézik a szádból, megjegyzéseket tesznek. Nyilván fájdalmas az összefüggés: tényleg az vagy, amit megeszel. Ha nincs kis pocakod, mert leadtad, ízléstelenül célozgatnak, hogy beszeretőztél.

Megmondom, mi az igazi üzenet:

Csináld a dolgod, dolgozd ki a beled, legyél jó szülő, néha bulizz, járj társaságba (családi körben, lehetőleg), egyébiránt meg töltsd a szabadidőd ugyanolyan tunyán, mint a többiek.

Legyél egészséges, de legyenek azért kisebb panaszaid, egy-egy influenza, becsípődés, allergia, nehogy már itt kicsattanjál.

Nézz ki jól, átlagosan jól, ne legyél túl szép bőrű, túl divatos cuccú, túl kisportolt, és ez a “normálisan jó” kinézet ne kerüljön erőfeszítésbe, időbe, ez csak úgy magától legyen neked. (Ezt már elsütöttem: olyan nadrágot keresni kamaszként hetekig, ami úgy néz ki, mint ha engem aztán nem érdekelne, hogy mi van rajtam.)

A sport, az egészség plakátokra meg ifjúságnevelő könyvekbe való. Nyavalygunk, hogy kell, hogy izzaszt, a faszom fog erőlködni, kérsz csokit? Maradj szépen a helyeden, ne különbözz.

Ez a norma. Ez az igazi norma, az embereké.

És erre akkor ébredsz rá, amikor igazán megváltoztatod az életedet, a testeddel kapcsolatos szokásaidat, tevékenységeidet, belülről fakadóan, mert valami rádöbbent, hogy meg kell lépned, itt az idő, és hogy téged átvertek (a szénhidráttal, például).

Az ilyen embereket nagy hökkenet övezi, túlzásoktól óvják őket kifejezetten passzív és rossz egészségi állapotú emberek, magyarázzák nekik, hogy ők miért nem sportolhatnak sajnos, régi sikereiket, sportéletüket sorolják, illetve bizonygatják nekik, hogy ők is szoktak ám.

Mint ha rá akarnád őket venni valamire, annyira védekeznek. Feltűnő. Pedig te nem akarod, te elvagy a magad kontextusaiban.

(holnap jön a második rész, akkor megmondom, rendben van-e a tested 🙂 )

Magyarul fitt, angolul fit, fitnesz és fitness egy té.

36 thoughts on “nincs rendben a tested 1.

  1. “Mert ez a feladat, az elonyos, szexualizalt kinezet, de igazabol megsem.”

    Ez telitalalat. Az, hogy szep, vekony, kivanatos legyel, az ugy alaphangon jojjon, sot, inkabb csak defaultban legyen. Ahogy a szep pofika is. Mindig elamulok azon, amikor a fiuk, “ferfiak” azt mondjak egy lanyra, hogy alapbol szep, nincs szuksege sminkre. Aki pedig erintett, az tudja, hogy mennyi macera olyan sminket csinalni, mintha nem is lenne. Hat meg mennyi penz…

    Defaultban kell kinezned ugy, mint Pamela Anderson fiatalon, 6 oranyi fotosoppal.

    Kedvelés

    • Igen, magadtól kell tökéletesnek lenni, erőfeszítés nélkül, mert ha erőfeszítést teszel, az már nyomasztó a környezetednek, esetleg tőlük is erőfeszítést kíván.

      Mint mikor azt mondja a férfi, hogy ő szereti a jó alakú, vékony, szép, csinos nőket, akik sokat és jóízűen esznek, zsíros kenyeret, fánkot, csülökpörköltet nokedlival és rántott húst, és természetesen el is készítik ezeket, de utálja, ha egy nő diétázik és mindenféle egészséges cuccokon meg “nyúlkaján” él. Az igazi nő ezen férfiak szerint mindig ápolt és szexi, de úgy, hogy alig költ a ruhatárára, sminkre, fodrászra, kozmetikusra, és villámgyorsan elkészül, ha menni kell valahova. Ha az igazi nő sportol, akkor azt úgy teszi, hogy nem terhel vele másokat – nem kell a férfinak előbb hazaérni, hogy vigyázzon a gyerekre míg anya edzésen van, és mindig el van végezve a házimunka is. Ezt szöveget nagyjából pont így hallottam egy volt kollégám szájából…

      Kedvelés

  2. A sarkakatás hihetetlenül rosszindulatú kommentfolyam engem is foglalkoztatott tegnap este, épp most akartam nektek is írni róla. Meglepett, hogy egy ilyen teljesen ártatlan tevékenység mint a sportolás, a fitnesz és versenyzés, milyen borzasztóan negatív reakciókat vált ki az emberekből és hogy a hozzászólások minimum 80 százaléka rosszindulatú. Csak úgy röpködnek, hogy ez a nő “undorító”, meg “csontváz”, meg “fogpiszkáló”, aki biztosan műtéttel tüntette el a logó bőrfeleslegét.

    Az egy dolog, hogy nem mindenkinek tetszik ez a vékonyság, de azt ilyen stílusban és ilyen gyűlölettel kell világgá kürtölni? És tényleg ennyire frusztráló ha egy nőnek van ideje és pénze sportolni? A kommentelők nagy része ugyanis azon háborog, hogy foglalkozna inkább a gyerekeivel, egy férfi egyenesen a gyerekek belső értékeiért aggódik -“Ha ennyi energiát fektetnél a meleg családi fészekbe, mint önmagadba, még a gyermekeid is a belső értékeket vélnék fontosnak”- mintha ez vagy-vagy lenne. Mert aki sportol az elhanyagolja a gyerekeit és családját nyilván. És az a legfurább, hogy ez a stílus és az a vélemény, hogy csak az agyonhajszolt, pénztelen nő teljesítménye számít, akik -“Reggel korán kelnek, megcsinálják a dupla reggelit, elviszik a gyerkőcöket az oviba / iskolába, aztán rohannak dolgozni, majd este haza, irány a konyha, hogy legyen vacsora és másnapra fitness ebéd, aztán irány a terem”-, egy bodybuildinges oldalon is megjelenhetett. Ott ráadásul Sarka Katát a sporttársai húzták le, de valami egészen alpári és minősíthetetlen stílusban 😦 Az Éva által linkkel oldalon, az alsó fényképen, a Kata mellett, bal oldalon álló versenytársnak például sikerült kiokádnia magából ezt a förtelmet: “Kata fenekéről pedig annyit, hogy úgy néz ki, mint egy striás lottyadt nejlonszatyor”
    Hogy mondhat egy sportoló ilyet a versenytársáról nagy nyilvánosság előtt?
    http://bodybuilding.blog.hu/2015/04/27/van-e_helye_sarka_katanak_a_fitnessversenyeken

    Kedvelés

    • Nagyon durva ez, főleg, mert amikor meg ducibb volt, akkor meg azért szólták meg.

      Egyébként, ha valaki celeb, híres sztár, akkor nem lehet sehogy sem jó, mindig lesznek azok a ráérő, frusztrációjukat a netre ömlesztő kommentelők, akik szidják valamiért. Ha felszedett pár kilót, akkor dagadt tehén, elhagyta magát, ha lefogyott, akkor vézna, anorexiás, rossz példát mutat a fiataloknak, ha kigyúrta magát, túlzásba vitte, mert ez már nem nőies. Aki sokat felszed a terhesség alatt, az gusztustalan, bojlertestű, aki kockahasat villant a szülés után, az meg elhanyagolja a gyerekét. Nem szoktam celebhíreket olvasni, de nem olyan rég egy Emma Watsonról szóló cikk alatt olvastam rengeteg olyan hozzászólást, amiben zömében férfi kommentelők azt elemezték, hogy milyen ronda, kövér és mekkora térde van. Szinte ijesztő volt.

      Az amúgy igaz, hogy aki lenyomja a három műszakot, gyereke van és pénze nincs, az nem fog ráérni ennyit sportolni, szóval a Kata által hirdetett “csak rajtad múlik” szlogen is hazug, de ez a gyűlölethullám túlzás, ez a hozzászólókat jellemzi, nem őt.

      Kedvelés

      • Ja, hat az az Ungi is pont ugy nez ki mint aki harom muszakban nyomja.(o lottyedt szatyrozta le a Kata feneket) Tok gusztustalan a cikk es akkor is az, ha ok azt gondoljak, hogy a Hajdu befolyasara lett harmadik a Kata, mert akkor azt kell leirni. Annyira primitiv es mocskolodo, hogy bar en nem rajongok a hajduert (finoman fogalamazva) de itt nem a Kata a hunyo. Katat amugy sem lehet a ferjevel azonositani.

        Kedvelés

      • Hát én láttam csodálatos átalakulásokat hat négyzetméteres sufnikból, saját súllyal, húzódzkodva, felvőtámaszozva. De biztos kamu.

        Ami az én edzéseimben a leghatékonyabb: a futás, a kitartó futás, az meg a cipőn kívül ingyen van.

        Nem akarnak az emberek sportolni, nem is értik a mozgás örömét, ez a helyzet. Jobb a tévé.

        Kedvelés

      • Valóban van ilyen – például elég csak a saját anyámra gondolnom, aki szegényen és sokat dolgozva is sportolt, meg is kapta a magáét a falubeli öregasszonyoktól.

        Ennek ellenére, ha a statisztikákat nézzük, a magasabban képzett, jobban kereső emberek között sokkal nagyobb azoknak az aránya, akik sportolnak, mint az alacsony végzettségű, keveset keresők között.

        Ez részben pénz és tanultság kérdése is szerintem, akárhogy is nézzük, mert a pénzen és a képzettségen nagyon sok múlik: a gondolkodásmód, a lakóhely, a táplálkozás, a lehetőségek – aki hátrányos helyzetű, annak nem lesz módja a gyerekét edzésekre járatni, így a gyerek nem szokik hozzá a rendszeres mozgáshoz, és később sem fogja keresni erre a lehetőségeket. Elég megnézni az én diákjaimat, szörnyű az egészségi állapotuk, az erőnlétük, és a zömük bizony hátrányos helyzetű – keveset mozognak és azt eszik, ami jut: kenyeret, tésztát, krumplit. Ha elmegyünk egy elit suliba, ahova a gazdag szülők gyerekei járnak, ott bizony sokkal jobb egészségi állapotban lévő, többet sportoló gyereket fogunk találni.

        Régen egyébként szerintem annyiból jobb volt, hogy a falusi gyerekek sokat mozogtak, ott voltak a földek, gazdaságok, ahol részt kellett venni a család munkájában – kiskamasz korunktól mi is nagyon sokat kapáltunk, ástunk, hordtuk a permetlevet, gyűjtöttük a szénát, fát szedtünk, fát vágtunk, meg még ami adódott, tehát rendszeresen, heti több alkalommal mozogtunk, fizikai munkát végeztünk. A tévében alig volt valami értelmes műsor, számítógépünk nem volt, ezért állandóan kint játszottunk, futkostunk. Most meg sajnos az van, hogy a háztájikat már nem művelik, az erdőre nem járnak – falusi tanítványaim nem ismerik az erdei epret, a gombákat, a kökénybogyót – és csak elvannak, tespednek. Persze ettől függetlenül élhetnének ők is egészségesen, meg minden, de ami ehhez kéne, rálátás, egy másfajta gondolkodásmód, tudatosság, azt pont az iskolázottság és a magasabb jövedelem adhatná meg, ami meg nincs. Ördögi kör…

        Kedvelés

    • Nekem ami feltunik, hogy az arca is mas lett es nem is kicsit. A szaja, szemoldoke, nem tudom mi, de sokkal sajatosabb, egyedibb arca volt regen, most akarmelyik trendi lany lehetne. Elinte fel sem ismertem az arcat.

      Kedvelés

    • Szerintem ez messze nem arról szól, hogy Sarka Kata sportol-e vagy sem. Ő egyszerűen csak egy celeb, akit lehet utálni, kritizálni, csámcsogni rajta. Szerintem ha zoknit kötne és azt mutogatná az interneten, abba is belekötnének. Nem maga a tevékenység váltja ki a fröcsögős kommenteket, hanem a személy (akit persze valójában nem ismernek), illetve annak ismertsége.

      Kedvelés

    • Balról egy különlegesen szép, ápolt nő, akinek a haja is, a sminkje is, a teste is természetes(nek tűnik), jobbról állítólag ugyanez a nő, de magamtól nem ismerném fel: műbarnaság, műmell, műhaj, smink helyett cirkuszi maszk az arcán. Nekem ebbe facsarodott bele a lelkem: miféle önbizalom-vesztésen kellett átessen ez a nő, hogy előállítsa önmaga mesterséges változatát, és utána falatnyi bikiniben állítsa közszemlére, osztályoztassa, zsűriztesse azt a testet, hogy végre valaki visszaigzolja neki: elég szép/karcsú/fitt/egészséges/szexi/stb. vagy? És ezért sajnálom igazából, nem a rosszindulatú kommentek miatt.

      Kedvelés

      • Ugyanilyen a “cirkuszi maszk” is. Nem hinném, hogy mondjuk egy versenytáncosnak szóvá tenné ezt bárki is, pedig ugyanilyen erős sminkek vannak ott is ám.

        Kedvelés

      • Akkor megint ott tartunk, hogy sokan nem tudnak eleget erről a világról. Én elolvastam több verseny kiírását is, mi tilos (például a gluteus maximus legalább egyharmadát takarnia kell a fürdőbugyinak, platformcipő nem lehet, csak magassarkú, rágózni tilos — nagyon érdekes). Meg még sok mindent. Azóta máshogy tekintek erre.

        Kedvelés

      • Tényleg nem tudok róla sokat, mert most meg azon kezdtem el agyalni, hogy miért fontos a csillogó bikini, a smink, a magassarkú, a fodrászolt haj ott, ahol fitneszről van szó (a barnítás leesett, jól elmagyarázta tollampapírom eggyel lejjebb). Morcog bennem a feminista, hogy miért nem lehet fitt egy nő anélkül is, hogy megfelelne a standardizált szexiségi elvárásoknak. Mondjuk egyszerű sportfehérneműben, sportcipőben, lófarokkal, akár mezítláb?

        Kedvelés

      • A fitnesz és a testépítés különleges sport, célja a kinézet, azt pontozzák. Annak minél előnyösebb prezentálásához szükséges a barnítás. A farizom látványos, közönségbarát megmutatásához kell a bikini (de ízléstelen tanga ne legyen), a testarány javításához és a csábító szexualizáltséghoz a magassarkú. Valójában ezek showműsorok, nagyon sok a látszatkeltés. ez egy olyan világ, ahol csak mellékhatás az izomerő, az erőnlét, a teljesítmény, és a szép arc is az összkép része. Egy súlyemelőnél meg eléggé mindegy, esztétikus-e a teste.

        De amúgy a többi sportoló is ékesíti magát, fonja a haját, medált tesz a nyakába, divatot diktál egy-egy versenyszámhoz viselt szerelésével, sminkjével, bemelegítő mozgásával vagy gesztusával.

        Kedvelés

      • Az egy fellépő ruha/kinézet, a mindennapokban nem így néznek ki. Be kell kenni magukat, hogy jobban látszódjanak az izmok, így néznek ki ezeken a versenyeken, ez a szokás, a protokoll. Kívülről furcsa, de ez egy kb. pár órás állapotot mutat, ami csak a verseny alatt van.

        Kedvelés

      • Köszi, most megnéztem a pasik hasonló versenyeit is, tényleg ők is barnák. A kisördög viszont továbbra is keresztben áll, mert íme, a teremtés koronáit elfogadják mezítláb és bő rövidnadrágban is. A nők meg kell hozzák az izmokat, meg a szépségversenyes kiszerelést is egyszerre? És nem szőrszálhasogatni akarok, vagy kötekedni, tényleg, csak érzek itt egy kettős mércét.

        Kedvelés

      • “igazából miről is szól a testépítés? Arról, hogy testünk izmait a lehető legnagyobb méretűre fejlesztjük, amit versenyen a lehető legszárazabb formában tálalunk.

        A szárazág még hagyján, de ha ránézünk egy Physique-es versenyzőre, egyből szemet szúr, hogy itt az izmok mérete, sűrűsége jóval kisebb, mint a valódi testépítőké. Nem véletlenül van ez így, hiszen a túl nagy izomtömeg pontveszteséget eredményezne. Testépítő verseny, ahol nem lehetsz „túl izmos”? Elég furcsa. Ezek a srácok inkább modelleknek tűnnek, mintsem vasat zabáló izomkolosszusoknak.

        Ami pedig az egészet komolytalanná teszi, az a szörfnadrágban megtestesülő úgynevezett „fellépőruha”. Mert milyen verseny az, ahol mellékes, hogy az illető milyen combizmokkal rendelkezik? Valószínűleg nincsenek különösebben lemaradva, de ezt a meglehetősen idióta szabályok miatt sosem fogjuk megtudni. Márpedig ahol nem látható a versenyzők izomzatának 40 százaléka, az nem testépítés. Valami hasonló, de nem az.

        „De ők biztosan naturálok”

        Sokan ringatóztok e tévhitben, de sajnos titeket is ki kell, hogy ábrándítsunk. A Bikini Modell (ha így kell helyesen írni) kategóriától kezdve az Athletic-en át mindenhol jelen van a dopping. Kiváltképp gyanús, ha egyes Men’s Physique versenyzők azzal dicsekszenek, hogy mindössze 1-2-3 év edzés előzte meg a versenyfellépésüket.”

        “A testépítés egyre kevésbé szól a sportról, ennek következtében egyre többen ábrándulnak ki belőle, és bújnak el a dohos, rozsdás gépekkel ellátott pincetermek mélyén. De még többen vannak, akik pont a Physique és hasonló kategóriák miatt figyeltek fel rá. Ezzel együtt rohamléptékben csökken a súlyzós edzés underground jellege, szaporodnak a semmirevaló divatos „edzésmódszerek”, mint pl.:

        Kettlebell

        TRX edzés – mire jók ezek a gyakorlatok?

        Harcosok étrendje – testépítőknek hatásos?

        GFlex edzés – izmot épít és zsírt éget?

        Fegyencedzés – mire lehet ez elég?

        Valószínűleg egyik sem lesz hosszú életű, még valószínűbb, hogy újabb ökörségek születnek, és válnak bestsellerré, de egy fontos dolgot ne felejtsünk: a szigorú értelemben vett testépítőknél sokkal többen vannak (és nagyobb vásárlóerőt képviselnek) azok, akik a sportág holdudvarába tartoznak, és nem feltétlenül értelmezik ezt a sportot életformaként.”

        Kedvelés

  3. Csak, hogy ilyen is van… én azt hiszem egy elég alternatív vonulatot képviselek. Mindjárt szülök (na jó, mét hátravan pár hét), a hasamban egy majdnem 3 kilós gyerek és aktívan sportolok. Heti többször lejárok úszni nem keveset. A nyugdíjasok meg dícsérnek, hogy úristen én úszó voltam, hogy ilyen tempóban, és ennyit… 🙂 Igen, régen az voltam. Meg jógázok. Majdnem minden nap, mert most megtehetem. Elmondani nem tudom, hogy a sport, még terhesen is, mennyit hozzátesz a közérzetemhez. Mennyivel könnyebb így minden. A 4. vagy 5. hónapig futottam is. Utána már nem esett jól.

    És sok dicséretet kapok, persze vannak akik rettentő mód “aggódnak” értem. Hogy ez vajon jót tesz a babának? Eddig híztam összesen 9 kilót, és a nőgyógyásznál a nagy többséghez képest még megvannak a vonalaim.

    Azért írom, ezt mert én sem gondoltam volna (előző két gyerkőcnél ücsörögtem a kanapén), hogy ezt így is lehet, és hogy ez mennyire jó így. Ha kint lennék a kirakatban, valószínűleg engem is rugdosnának.

    Kedvelés

  4. Üdv!
    Régóta nem volt időm kommentelni, de hébe-hóba akartam; örvendek, hogy megvan belül a jóérzés, az elégedettség.
    Ne neheztelj az emberekre! Sokan csak a vita kedvéért vitatkoznak. (ezt most magamnak mondom, mert én is gyakran beleszaladok ilyenekbe és nem könnyű)
    “Menjen el mellettünk, és bocsássa meg a mi boldogságunkat!” . Nekem ez jut mindig az eszembe.

    Kedvelés

  5. Láttam néhány hete egy képet Hosszú Karinkáról súlyzós edzés közben. Ott is elképesztő kommentek voltak, pedig ő olimpikon. Azt hinné az ember neki megbocsátható, hogy izmos. Hát nem, őt is savazták rendesen.

    Egy nő ne legyen izmos és erős, mert a végén nem kell férfi a befőttesüveg tetejének lecsavarásához…

    Kedvelik 1 személy

  6. Hát nagyon érdekes téma a body shaming, nagyon sokat foglalkoznak vele mostanában tudóskörökben is, az én véleményem az, hogy a nyílt rasszizmus helyett csinálják az emberek. Ha megnézzük, rengeteg celeb van, aki azért kap, mert kövér, vagy mert lófogú, vagy anorexiás, vagy olyanamilyen. Nem kell különösebben semmilyennek lenni, ahhoz, hogy megkapd a magadét. Egyszerűen az elemi gyűlöletet amit más színű-fajtájú- viselkedésű-vallású-körömágyú emberekkel szemben érezünk, kifejezetten kényszerünk van kimondani.
    Amúgy lehet cigányozni-buzizni-zsidózni egy sarokkal arrébb, nagyon tanulságos, ha mondjuk Sarka bejegyzése után, vagy egy plus size modell posztja után átmegy az ember a kurucra. Ugyanaz.
    Erre nincs gyógyszer, a normális testtudathoz ennek semmi köze. Ez testrasszizmus.

    Kedvelik 1 személy

    • Más testével foglalkozni, definiálni, méregetni, kommentálni eleve ciki. Ahelyett, hogy például hogy csináltad, én is ezzel küzdök, de érdekes, amit írsz, vagy gratulálok az erőfeszítésedhez!
      Itthon minden túlzás, minden kilógás, feltűnősködés, talmiság, pénzszórás, luxus, fúj. Eközben olyan a népegészségügyi állapot, olyan testtartásuk, testzsírjuk, betegségeik vannak már a harmincasoknak is, és anynit panaszkodnak is a súlyuk, kinézetük, kórságaik miatt is, miközben kifogásokat is keresnek, hogy az szörnyű.
      Vajon hol a határ a testszégyenítés meg a nemtestszégyenítés között, ha leírom, az én testem hogy alakult, én hogy jöttem ki a megúszós-hárítós-nemnézekoda öncsalásból, ha leírom, milyen szeretnék lenni vagy milyen lett a testem, ha mutatok egy mintát, ha hangsúlyozom, hogy ez jó érzés, ha észrevételezem, hogy titkon mások is kínlódnak, bajuk van, lefogynának szívesen, hiába mondják, hogy jó nekik úgy; ha sokszor elmondom, hogy érdemes és jó a testtel foglalkozni, vagy hogy katasztrofális az emberek testi állapota? Vagy ha az engem nyíltan támadóknak elmondom, hogy szerintem ezt csak azért írod, mert bajod van a testeddel, ellenben nincs akaraterőd? Vajon ezt csak az irigyek, hárítók tartják tetsszégyenítésnek, vagy valóban az? Vajon az én törekvésem, hogy pozitív üzenetekkel csináljam az ismeretterjesztést és motivációt, hiábavaló, mert így is, úgy is frusztráció lesz belőle sokaknak, hogy ők még ezt se tudják megtenni? Vajon csak úgy tudjuk elkerülni a testszégyenítést, ha kellően dundik maradunk (vö. “mennyire elgáns addig szolidárisnak maradni a túlsúlyosakkal, amg mi magunk is azok vagyunk”!!!), és/vagy sűrűn hallgatunk a testről, ellenben tekintetünket a mozgaloma, a társadalomra függesztjük?

      Ha az amerikai testizélő oldalakra bekommenteli valaki, hogy dear Mark, az elmúlt évben fogytam 39 fontot, de még mindig 40 százalékos a zsírom, mit javasolsz, akkor nincs az az isten, hogy Mark ne úgy válaszoljon, hogy gratulálok a weight loss jouney-dhez, és nagyon nagy vagy. Ez a norma.

      Kedvelés

      • Jaj, te szegeny, hagynad mar abba ezt a csucshisztidet, hogy teged mindenki irigyel, te sportapostol… rohejes amit tolsz. Ki a fene irigyelne a konyhasneni karodat? Ne altasd magad, szep nem lettel. A labad rettenetes, ijeszto. (Mondjuk a fejed is.) Vastag Margot… maradtal volna csondben. A bokam kb. olyan mint a te csuklod, most komolyan. Mit kene azon irigyelni, hogy halfarkakon elsz es szarra edzed magad es igy vagy akkora, mit egy domper? Amint abbahagyod, egy pillanat alatt a duplaja leszel, vehehe. Szoval csak szerenyen… jol az orrodra koppintott a csaj akit kikezdtél, aztan milyen hasa van, na, olyan neked sose lesz 🙂 🙂 🙂

        Kedvelés

      • Nem hiszti volt, hanem mérlegelés. Olvasd el!
        Te például engem nézegetsz. Ez egy. És vannak még sokan.
        Sehol nem állítottam, hogy szép vagyok, vagy vékony. Ez a ti elég buta beakadásotok.
        Hogy jól nézek ki, azt mások mondják. Olyanok, akik láttak, ismernek.
        Én azt mondom, hogy meglepően hamar izmos és szálkás lettem, és leírtam, miket ettem, hogyan edzek. A DEXA mérés, ami a létező legpontosabb, meg azt állítja, hogy 16,6 százalékos a testzsírom. A korombeli nők közül csak 3 százaléknak van ennél kevesebb zsír a testén. De tekintve az izomtömeget, amihez viszonyítódik, van még bőven háj rajtam. Én nem félek az igazságtól, ezért nem tudsz bántani.
        Mi zavar ennyire, mondd?

        Kedvelés

      • Es ha Eva nem is akar olyan hasat?
        Erdekes, hogy megis azok az elegedett gyonyoru hasuak jonnek ide mas hasat megnezni, a masiket fujolni.
        Szerintem pont ok azok, akik nincsenek rendben magukkal.
        A blogger senki masnak a testet nem kritizalta. Es foleg nem ilyen undormany szavakkal…. Es ra sutik megis, hogy testszegyenit, nem szolidaris.

        Kedvelés

  7. “A bikini körül kialakult szorongás különösen ironikusnak tűnhet, ha azt vesszük, hogy amikor a Louis Réard által megalkotott ruhadarab a hatvanas években meghódította a strandokat, a nők felszabadulásának a jelképe lett: a korábbi évtizedek szexuális prüdériáját azzal próbálták ellensúlyozni, hogy minél többet megmutattak magukból. Néhány pluszkiló pedig senkit sem akadályozott meg abban, hogy kivegye a részét a forradalomból, vagyis, hogy jól érezze magát.”

    Ööö.

    Szerintem fiatal nők nem érzik magukat jól, ha túlsúlyosak. Akkor se, ma se.

    A woodstocki nőknek ilyen alkatuk volt, ez volt a trendi, jóval a médiamanipulált tömeges ízlésterelés előtt:
    http://player.hu/eletmod/ilyenek-voltak-woodstock-szabad-es-gyonyoru-noi/

    és negyedannyi szénhidrátot ettek, mint a mai amerikaiak.
    ” Ma már azonban a bikiniről nem a felszabadultság, hanem a fogyókúra jut először az eszünkbe. És normális testtel szinte lehetetlen jól érezni magunkat.”

    Nem normális. Ebben a cikkben a modellek teste sem az, ezek lefogyták az izmukat, ki se nőtt, kevéske fenekük lóg, öt évük van a ragyákig. És szerintem tudják is a magukat rosszul érző nők, hogy lehetnének jobban, tehetnének többet, ugorhatnának, úszhatnának, ehetnének élőt, ihatnának vizet, nem kéne cigizni, lehetnének rugalmasak.

    Ha elkezded látni az anatómiát, minek hol a helye, mi mekkora nem túltápláltan, milyen a tónus, elképedsz, mennyire eltorzultak ezek a testek.

    Nem, nem én vagyok ortorexiás (sue!), nem, nem én vagyok izomfetisiszta, zsíriszonyos, edzésfüggő, hanem eszement ez az életmód, meg a következményei, és én nem akarok úgy kinézni és olyan panaszokat sem. Feltűnő vagyok, ritka vagyok. Itthon. Dánia, Franciaország tele van ilyesmi testekkel.

    És nem csak a comb, a has, a lecsúszott és izomvesztett fenekek tűnnek fel. A bőr, a haj, a fog is, a testtartás, csúnya járás, az ügyetlenség, nehézkesség. Abszolút nincs szó gerendán szaltóról, spárgáról se. Tök egészséges emberek nem tudnak fél lábon állni, előrehajolni.

    Kedvelés

  8. Visszajelzés: tíz szem áfonya | csak az olvassa — én szóltam

  9. Visszajelzés: populáris, bulvár, trash | csak az olvassa — én szóltam

Hozzászólás a(z) csak az olvassa bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .