és még az is van

Na, már el is múlt a lebegős jó érzés… tele vagyok megint zaklatottsággal (többet kéne jógáznom?), és egy kicsit még beteg és ettől levert vagyok. Pedig wellness és kiszakadás volt hétvégén, test és lélek egyben.

Lassan állnak össze bennem a dolgok, de az legalább úgy van: a sok mindenből, ami felmerült bennem, ennyit szűrtem le még:

1. Iszonyú vicces azt magyarázni egy mégoly tahó férfinak, hogy mit kívánnak szexuálisan “a” férfiak és hogy működik egy férfi. Ez az “ahogy a nők elképzelik” móka megint… jaj, annyira gyerekes. Itt van, nem csak a test számít, hanem:

Előfordul, bizony, hogy értékelik, amikor nagyon nehéz helyzetben is kitart a másik mellett, vagy törődik vele, csak úgy… szeretetből.

https://wmn.hu/ugy/52118-szentesi-eva-kikerem-magamnak-a-ferfiak-neveben-is–a-schobert-ugy-margojara-

Nekünk nőknek jól jönne persze, ha a párt összetartaná a “törődés”, az áldozathozatal – sajnos, a valóságban ez inkább mártírjátszma, kodependens kapcsolat és a pátyolgatott fél számára bűntudatforrás, egyébként meg a feleség alapértelmezett, elvárt működése, és ekként súlyos megfosztottság-lét. Miközben nem annyira erkölcsi vállalás, inkább kényszer. Mondom egyszerűbben: tudja ő, hogy mély ráncaid a miatta való éjszakázástól lettek, hogy te nem magadra gondoltál, hanem a gyerekekre és őrá, és ebben egy kicsit tönkre is mentél, de a tönkrementség ettől nem lesz vonzó. Azt kívánja ő is, aki feszes, vidám és nem olyan leharcolt, és akinek a szemében ő még jó ember lehet. Ha te lennél olyan szabadságfokon, ha nem szorítanád görcsösen a párkapcsolatodat, mivel nem lennél enyire ráutalva sem, akkor a te szemed is megállna az ifjabb, a kedvesebb férfiakon. Mindenki az öröm felé törekszik, ha ép a lelke.

És már szentté is van avatva a “kitartás”, amitől majd biztos szeret a férfi és ott marad (kívánni fog-e? kívánják-e az anyafigurát?). Aki sokat, túl sokat tesz meg a partneréért, az ettől szexuálisan biztosan nem lesz vonzó, de még a hála meg a ragaszkodás is olyan, hogy ne várd el, ne ródd fel a hiányát. Az “én mindent feláldoztam érted, maradj mellettem” egy sima biznisz, a jelek szerint megéri a nőknek, mert nagyon hajtják. Aki igazán szereti a másikat, az nem mindent tesz meg érte, hanem annyit csak, amennyi tönkremenés nélkül telik. A krízis, a betegség, a függőség jellemzően tönkreteszi a kapcsolatot, ezért a megmentősdi, a kitartás nagyon is kétséges stratégia: nemcsak az alkoholizmus, a “csapodár” természet vagy az egózó hajlam eseteiben, hanem még krónikus betegségeknél is azt látjuk, hogy a segítő sokkal inkább benne tartó, enabler szerepű. Nagyon veszélyes. Minden “én akkor is kitartok” veszélyes. Magát szerető ember feláll egy idő után. Írom ezt azért, mert a borzalmas, kihasználós, játszmázós házasság nálunk norma.

2. Férfiról, nőről, párkapcsolatról, egészséges szexualitásról szintén vicces azokat olvasni, akik telehisztizik azzal a netet, hogy milyenek a pasik, a tinder, a ghostolás, a csak szexet akaró férfiak. Ők valamit nem értenek, már azt sem, hogy a boldogságot hozó párkapcsolat nem jár alanyi jogon (a többiek sem ilyenben élnek), hanem az élet ritka és nagy ajándéka. Nekik a jól működő kapcsolat, pláne a szenvedély és gyomorreszketés  ábránd és idea csak, a valóságát nem ismerik. Van ilyen, de hogy minek szakértenek, fel nem foghatom. Ha kudarcos a terület, és mégis egyre csak beszélsz róla, hogy milyen legyen, milyen az “egészséges” módja, akkor szükségképp kompenzálni fogsz, és a hiányaidról írsz.

És még ezek előtt egy fontos elv: a saját erkölcsi szabályaidat magadra tartsd kötelezőnek. Ne ismeretlen, általános férfiaknak írd elő, mit kívánjanak meg, hogyan és miért szeressenek, mert ezek a te vágyaid csak. Emellett még annyit tehetsz, hogy elkerülöd azokat, akik nem tartják ugyanezeket magukra kötelezőnek, és ezzel megsértik a te érdekeidet. De erkölcsi bunkóként használni úgy általában, hogy “egy normális ember nem tesz ilyet”…? Ne tudjuk már mi olyan jól, hogy másnak mit kellene tennie. És: nézz szembe azzal, ami ugyan nem helyes, de emberi és gyakori.

(Nem erről volt szó, de párhuzamos jelenség. Egy másik eset, amikor nagyon jól szokták tudni, más mit tegyen, mert nekik az jönne jól. Gyakran jönnek a morális diktátummal a sértett feleségek is: “de hát tudta, hogy foglalt a férfi, kicsi gyerekei vannak, milyen nő az ilyen”… Bekapcsol a birtokvédelem. Hogy is van ez, hogy a férj meg nem tudta ugyanezt? Miért nem neki rója fel a feleség? “Hogy tehet ilyet, micsoda kurva”, lehet ezen lírázni, de úgy néz ki, hogy tehet, tett, és megvannak neki is a magyarázatai. Általában vagyok rosszul a szenteskedéstől, amikor a romokban heverő páros megcsalt tagja rákezdi, hogy az eskü meg a közös húsz év, miközben fél éve ezt még nem hangoztatta, és ezt a nagyon értékes jószágot, a házasságukat ők maguk rontották el. De baltával ám, kekecen, feszülve, szeretetlenül. Lett volna háromezer estétek egymást szeretni, kedvesnek lenni, megkérdezni a másikat, hogy mi lenne jó, figyelni, türelmesnek lenni, de ti panaszkodtatok, durcáskodtatok és baszogattátok egymást, elvárásokkal bombáztátok a másikat, nem derogált játszmázni, cirkuszolni; kihalt minden öröm és adakozás, önös érdek feszült érdeknek – hirtelen kiderült, hogy ez mekkora érzelem és milyen fontos és szép. Most persze a szeretőre fújtok, aki viszont kedves és szerethető és nem baszogatja a szerelmét, annak ellenére, hogy nem kap valami sokat, és tükröt tart nektek, hogy mivé lettetek.)

3. Van ez az érv, hogy nem hízott el, mégis megcsalták. Vagy: kövérebbel csalták meg. Hitetlenkedve olvasom: hát nem értitek? Nem elég nem elhízni. Nem akarok senkit elkeseríteni, és nem is csak a kinézeten múlik, de annak, hogy szexuális önbizalommal létezz, ne félj a fénytől és ne rémülj meg, ha tükör van a hálószobában, az el nem hízás csak az egyik pillére. Az idő mindenkit megvisel, a hétköznapok és az együttélés évei nem tesznek jót a vágyakozásnak. És akkor a tetejébe még el is hízol, és szorongsz tőle és nem jó rád a régi nadrág és kínszenvedés a melltartó, a bikini, a strand, sugárzod a keserűséget, rossz kedved van, kimagyarázod, nem jó a közeledben lenni. Elszakadsz a régi, csinosan öltözködő, tetszeni vágyó, lelkes, örömre képes önmagadtól; mártírálarcban magyarázod, hogy nem a külső a fontos, és téged szeressenek úgy, ahogy vagy, tagadod a lelki leromlásodat, és azért leszel feminista is, dobod be, hogy testszégyenítés, szépségeszmény, elvárások, mert ezzel kicselezed azt, hogy edzeni kéne, jól lenni kéne, felelősséget vállalni – nem, te sajnos nem tudsz, nem szeretsz. Ettől nem leszel jobban.

Nem csak elhízás van. Sőt, ami főleg van, az az üldögélős életmód miatti izomleépülés. Telnek az évek, és amit nem használsz, az elfogy, leépül, megrövidül, közben a csonttömeg is, és a gyenge pont előbb-utóbb fájni fog, mert az emberi test nem erre az életmódra van tervezve, amit te normálisnak tartasz.

Mindannyian küzdünk. A leghamvasabb ifjúság varázslatos, és a született szépségeknek könnyebb a dolguk – akinek se ez, se az nincs, az meg munkálkodik és tataroz. Ezen sírni, hogy ez igazságtalan, na, ez az önelnemfogadás és felszínesség. Az eleven kapcsolatokban az intim kommunikáció része, hogy “érdekel, hogy tetszem-e, ezért ápolom/leborotválom/szépbe öltöztetem”. Nem ez a legfontosabb, de csodálatos érzés. Lásd itt is, én passzoltam a feladatot, de Zsolt megírta:

https://shop.builder.hu/tulsulypara-a5559

Egyáltalán, miért nem lehet érzékenykedés nélkül kimondani, hogy a szépség, a sima, ruganyos, fiatal test vonzó? Miért fáj ez ennyire? Fiatal, nektek nem ártó nők lesznek ellenségek, pusztán attól, hogy edzenek? Amilyen gyűlölet áradt a nőktől az elképzelt ellenség-nő felé, borzalmas.

Ebben a vitában egy szót sem ejtettek arról, hogy a férfiak a képzeteiket és szexuális elvárásaikat a pornóból veszik, és az tényleg romboló, egyenlőtlen és antifeminista. Edzeni, szépnek és délcegnek lenni, kifogást nem keresni viszont határozottan feminista tett.

4. Aztán. Szentesi Éva írja, hogy az agy is lehet szexi. Ez amúgy igaz, csak mint ahogy szexuálisan nagyon vonzó test is kevés van, úgy az ilyen módon vonzó agy, személyiség is ritka. Ha így van, azt más fogja rólad-neked mondani: amikor te magadról deklarálod, az megint a bilibe lógó kéz esete. Persze sokan vigasztalgatják magukat: a külsejük nem nagy durranás, de ott van a személyiségük, eszük, humoruk!… azért számolj azzal, hogy se szép, se vicces/vonzóan okos/kedves nem vagy, és ezt azért mondom, mert összességében nagyon is empowering arra buzdítani mindenkit, hogy ne verje át magát.

Na és akkor? Mi lesz velük? Hogyan találnak ők párt?

Ha ez a kérdés: szerencsére a lehetséges partnereknek sem kiemelkedőek a kvalitásaik. Ők se genetikai csodák, ők se karizmatikusak. Azért elvagyunk. Nem csak érdem van, hanem véletlen is. Közös történet és sors. Ámor ráadásul tréfás fiúcska. Nem kell sokaknak tetszeni, bár akkor kétségkívül több a lehetőség, de ha nem hódolatfürdőt keresel, hanem szeretést, akkor tudd: egyetlen ember elég. Sose fogod igazán érteni, mit eszik rajtad, de a lényeg, hogy eszi.

Egyébként, ha már az el nem válás a cél: mi tart össze két embert?

Egy nagy csoport tűr a házasságban, viseli a másikat, robotol és gyereknevel, és elhal az életöröme, na, úgy könnyű. Csalni nem fog, de a robbanós, igazi élményt kihagyja, mindenkinek jobb így. Kiégés, fásultság, kapuzáráskor talán beüt a mennykő, de visszakullognak. Elhalt szexualitással, rutinos misszinonáriusokkal, szorgos hivatalnoklélekkel könnyű hűségesnek lenni.

Egy másik típus látszatra jól van, hűséges, de bolond lesz “nem élni”: a melót rányomja a feleségre, és szépen, sunyiban élvezi a változó kapcsolatait. Remek…

És van az a nagyon ritka néhány páros, akik nem őrlik fel egymást, és igazi szeretés van, eleinte erős testi résszel, aztán szelídülve. Ők kivételek.

A többiek meg egyedül élnek, elválnak. Rendbehozás NINCS. Megalkuvás van.

5. Azoknak írom, akik haragszanak a sok lemondásra, szigorú módszerre… hogy is írja Antoni Rita: a kényelmetlen életmódra. Ők nem akarják magukat gyötörni! Tán kötelező?

https://24.hu/kozelet/2020/01/23/schobert-norbert-velemeny/

Nos, alapesetben a test jól működik; te elrontod, aztán meg haragszol azokra, akik nem. Persze, hogy szerinted edzeni gyötrelem, és persze, hogy rosszul esik, ha ezzel szembesítenek. De ettől még így van, és a fájdalmas igazságok a legfontosabbak: régóta nem működik jól a tested, mert nem tartottad karban. Szeretnéd, ha ez valami rejtélyes betegség volna, amiről te nem tehetsz, de nem így van. A nagy akrobatika például, hogy keresztbe tudod rakni ülve a lábad, és lihegés nélkül bekötöd a cipőd. A futás, amit utálsz, az kettőszáz méter volna egyben, a busz után. Nem megy ennyi se, pedig harmincas vagy és nem is szültél? Akkor te elbasztad. Mondhatod, hogy neked ez nehéz és lemondás, és ezt nem kéred, én pedig ableist vagyok, de súlyosan átvered magad.

Oké, hogy nem akarod gyűlölni a tested, meg hogy aki segíteni akar, az ne baszogasson, de nem kell gyűlölni semmit, és én nem akarok segíteni (és a guru sem akar), én az elvi igazságot mondom ki, hogy az a sok PCOS/IR-es/pajzsmirigyes/emésztőrendszeri beteg, gyulladt, fájós térdű mind felelőtlen volt, mert ezek életmóderedetű betegségek, ezek már következmények – egy ideig bírja a test a visszaélést, aztán beadja a felmondását.

Min csodálkoztok? Miért volna ez normális, érthető, szükségszerű, pláne leszarás és jó élet? Ha nehéz csomagot kaptál, mert rosszabbul hasznosítja a szervezeted a szénhidrátot, vagy mindenkinek magas a vérnyomása a családodban, akkor az a feladat. Nem más a hibás, hogy te nem teszel magadért.

A sport nem életcél, vagy extra, nem prioritás, vagy különlegesség, hanem olyasmi, mint a fogmosás. Egyszerű, rendszeres jó szokás. Mintegy mellesleg, mindig is, régóta csináljuk, hogy ne legyen baj. Nem nagy ügy. Nem dumálni kell róla.

6. Szintén Rita: “különböző alkatok vannak”. Na most, van magas és alacsony, erős csontú és törékeny, izmosodó és hardgainer. De kövér alkat nincs, és ez talán a legnagyobb fatlogic csúsztatás, hogy az is alkat, és egyenrangú verzió. Nem az, hanem az eredetinek az elrontása. Miért “nincs alkatuk” a maszájoknak, a japánoknak, a norvégoknak? Miért olyan hasonló mind? Mert az életmódjuk jobb, és nem híztak el. Aki ezt nem látja, az dekontextualizál és kulturális vakságban szenved.

Az, hogy ne hízz el/fogyj le, nem jelenti azt, hogy egyformán vékonynak, modellszerűenk kell lenni. Igen széles az a sáv, amelyben rendben vagy (testkép és egészség szempontjából), és mindenki tehet valamit magáért.

Van egy lányom, és ezért is kérdés, hogy hogyan élek, hova rakom a hangsúlyt, mi felé terelem. Amikor a tetteket, stratégiákat mérlegeljük, és azt mondjuk, “lehet így is, meg úgy is, nem kötelező az egyik út és nem felsőbbrendű”, akkor nézzük már meg azt is, hova jutott ki-ki a maga útján, milyen élete lett. Én nem szeretném, ha a lányom értékrendje az ilyen önfelmentős, álfeminista üzenetek közepette formálódna, mert abból nem lesz jó élet.

Én sem akartam olyan életet, kinézetet, kifogásözönt, hétvégéket, lelki védekező stratégiákat, mint azok, akik ezeket a “nővédő” érveket mondogatják. És délceg öregasszony szeretnék lenni.

7. Minden sértettség és védekezős magyarázkodás ciki. Szégyenteli, kínos, megúszós, mármint akkor, ha magadat gondolkodó embernek tartod. Ha sokat mondogatod, hogy fogyni nehéz és hogy a diéták kudarcosak, fenntarthatatlanok, a leadott kilók úgyis visszajönnek, hogy egyesek erőszakot tesznek az alkatukon, és ez rossz, satöbbi, az megnyugtató lehet a számodra, de nem ártalmatlan állítás. Először is, mert nem is igaz anatómiailag (káros szokásokat tartotok normálisnak, és jó szokásokat fölös szigornak meg orthorexiának), másodszor a mégoly becsületes, jóakaratú, igényes értékrendű ismerős is ellendrukker lesz tőle. És ez nincs rendben. Nektek zavaró a sikertörténet, bárkinek a kitartó edzése, jól élt élete, aktivitása, mert az gyengíti azt a magyarázatot, amelyet olyan szépen kitaláltatok magatoknak – és máris a mások lehúzásánál, az irigységnél tartunk. Vakság, önámítás, buta vádak, tudatlanság és koncepciózus ítéletek mindenhol.

Edzeni így lesz bűn az ilyen közegben, mint a magyar. Beszólogatnak, ferde szemmel néznek, tüntetőleg némák, ki is közösítenek, hát mi ez, hogy topban fut a nő több szülés után, ott vigyorog a célban, és bikiniben domborít, mit örül magának, minek itten frusztrálni másokat. Amit nem lát, amikor nincs fotó, az mindennek az előzménye, háttere: hogy kimegy a jeges reggelben is, hogy készüljön a nehéz távra, és lemondott valami másról, hogy legyen olyan, valóban drága, lábhoz kíméletes futócipője. És izzadt és kócos és izomláza van, és nem és nem megy a húzódzkodás, és mindez időbe és melóba és pénzbe kerül, és igenis, ennek erkölcsi értéke van, és ez nehezebb, mint panaszkodni, de azért könnyű, mert csak ennek van értelme.

köszönöm azoknak, akik kiálltak, és nem dőltek be

20 thoughts on “és még az is van

  1. mostanában sajnos nem szoktam értelmeseket kommentálni, mert golyozik a szemem és azt se tudom, merre állok arccal, de ez annyira összefoglal mindent amit gondolok erről, a feminizmuskent tálalt előnyt követelő hőbörgésről, az általánosan elterjedt kovetelestol, hogy a kapcsolat maradjon fent és legyen jó attól, hogy áldozatot hoznak, meg a szemét szeretőkről, meg mindenről. ha osztom, akkor lehet hogy a rendes feminista ismerőseimtől jól megkapom, amire nem biztos hogy fel vagyok készülve, de talán még akkor is kéne, mert ez ilyen egyben mindent elmondós.

    Kedvelés

    • Örülök ennek. Az önvállalás az érés része amúgy, a maga konfliktusaival. Az is egy út, hogy külön olvasod és közben olvasod az ő bornírtságaikat, kifogásaikat, és nem mondasz semmit, és azt hiszik, te is úgy vagy feminista, és csak véletlenül edzel. De nem hiszem, hogy ez értelmes.
      Érdekes, hogy bárki, aki elkötelezetten edz, idegenkedik ettől, hogy a hangoskodók élvezik a dühös odamondogatást, és még szentté is avatják magukat, hogy a nők érdekében lépnek fel (miközben mindenki elmondja, hogy jaj, foglalkozni se kéne vele). “Egy ország üvölti”, na, akkor ebből is lehet tudni, hogy ez hergeltség, hígság, butaság, jobb távol maradni tőle. Ha árnyaltan mondják ugyanazt, mint Mérő Vera a Klubrádióban, akkor is.

      Kedvelik 1 személy

    • Igen, nagyon jól összefoglalja, amit megfogalmazni se tudtam erről a hőbörgő, jogosultságérzetben tocsogó valamiről, amit szeretnek feminizmusnak mondani.
      Én amúgy nem edzek elhivatottan, mostanság sehogy sem, de ne már. Csak azért nem fogják kötelezően szexinek látni a hurkás hasam, mert egy ostoba ember mondott valami nem kedveset az elhízott nőkről. Nincs összefüggés, nem hiszem el hogy ennyire becsapják magukat a nők és ennyire teret ad ennek a női média.

      (Teljesen készen vagyok attól, hogy a szerencsétlen, ostobenkó Szentesi Éva feminista megmondóemberré kezd válni. Egy szüfrazsett csendesen felsír a sarokban.)

      Kedvelés

      • Neki ez nagy dolog, ahogy G. mondja, megtanult írni-olvasni, jé, egy város, jé, írás, értelmiség, nahát! és ezzel lehet menőnek lenni, sőt, albérletre is futja! ÍRÓNŐ!

        A többi nem látszik. Egy bölcsész hangosan felsír középen.

        Kedvelés

  2. Nem akartam nyilvánosan hozzászólni ehhez a témához, mert igyekszem magam kivonni a magyar bulvárból, és mert amennyit láttam ebből az “üvöltésből”, az is elég volt. Aztán mégis kicsit beszippantott, tegnap megnéztem Norbi és Szentesi Éva “vitáját” az ATV YouTube csatornáján, és elborzasztó volt. Norbi előadta a marketingszövegét meg kicsit finomítva kifejtette a provokatív szövegét, jóval értelmesebben, mint hittem volna, Szentesi Éva meg csak egészen röhejes érveket tudott néha közbeszúrni – hogy 5 éve ez a hangnem még elment volna, 2020-ban már nem, hogy az elhízás olyan, mint a rák, nem szabad az áldozatot hibáztatni, ezután viszont a Rékát gyalázó megnyilvánulásokért is Norbit hibaztatja, majd azzal jön, hogy a szexualitás nem a testről szól , és itt valami olyasmi wtf,, hogy “Te nem szoktál az ágyban arra gondolni, hogy milyen jót beszélgettetek Rékával a konyhában” (én tényleg sokat és jókat szoktam beszélgetni a kedvesemmel a konyhában, de az ágyban pont eszembe se jutnak ezek a beszélgetések…)
    Kicsit az jutott eszembe, mint mikor O. V. vagy valamelyik samesze mond valami primitív féligazságot, direkt úgy, hogy megszólítsa vele szavazóbázisa frusztrációit és kijelöljön nekik valami fals okot vagy utálható csoportot, majd erre ráugrik a fél ellenzék és a legsilányabb retorikával járatja le magát (a parlament meg közben megszavazza Paks Ii-t, a bíróságok átszervezését stb.). Aztán a fideszes még az áldozat szerepében is tetszelegheti, ogy “ő már meg se szólalhat”.
    És egyébként meg iszonyú káros eleve elrendeltetettnek tüntetni fel az elhízást. Pár napja olvastam a Facebookon egy intelligens, jó humorú, kedves, tájékozott, és súlyosan elhízott (férfi, nem magyar) ismerősöm vitáját valakivel, ahol komolynak látszó cikkel érvelt amellett hogy be van bizonyítva, hogy a diéták nem működnek…. biztos sok kudarcos próbálkozása volt, de a saját lehetőségeit TUDOM, hogy nem merítette ki az életmódváltás tekintetében.

    Kedvelés

  3. Jött egy törzsolvasói üzenet, hogy nagyon igazam van amúgy, és ő is edz és megéli az erőt, de Norbi szavai gonoszak és fájdalmasak (de hiszen ez volt a cél! innentől ez ennyi – ha ugrasztanak, én nem ugrok, főleg akkor nem, ha személytelen az üzenet!),
    és írjak én is finomabban.
    A szavaimat az tartja erősnek, akinek érzékeny a terület, vagy aki ki akarja olvasni belőle azt, amit nem írtam, másféle vádakat, hogy akkor mindenről ő tehet, vagy kövéren ő értéktelen, vagy szerintem egyféle test szép csak, vagy mindenkinek egyformán intenzíven kéne edzenie, és aki nem, az ássa el magát…
    Nem írok enyhébben, mert egyedül vagyok, ilyen hang nincs, nem értik, nagyon prüszkölnek ellene, és ezért erősen, ébresztősen kell mondani.
    És mert fontosnak tartom, hogy ne verd át magad. Ne ringasd el, hogy ez jó így, ne gondold, hogy a lányod nincs veszélyben.
    Kövérnek lenni, testileg leromlani szar és szomorú folyamat, nem lehet felfancyzni. Aki rákezdi, hogy de Ashley Graham is milyen szép, meg izéke is kövéren jógázik (elkeserítő, ami jóga címén megy, ami amúgy sem sport), van olyan férfi, aki erre bukik, meg ő jól érzi magát így, az nem érti a lényeget.
    Nem férfiakból vezetjük le magunkat.
    Ashley Graham millióból egy, fiatal még, rengeteget keres, épp terhes, és ő is az instán borong, amikor épp nincs nagyon megdizájnolva a kép, hogy annyira nem szép úgy közelről a ragya, stria, hurka már most sem.
    Nem lényeg, hogy kinek mi tetszik, sose írtam erről, nem volt szempont, mert én teljesen kimaradtam a társkeresős üzemből: a szerelem rádköszön – vagy nem, akkor meg nincs.
    A lényeg, hogy magadnak megadod-e azt, hogy minden kísértés ellenére ne falj, eddz, odafigyelj. Az önszeretet. Hogy időt szánsz erre, hogy fontos vagy. A saját méltóságod, jó érzéseid, életminőséged, egyenes derekad, emelt fejed a tét itt. Aki erős, az nem magyaráz, hanem beleáll, törekszik, edz. Edzés közben erősödik meg jellemében is, hagyja el a kifogásokat, a hamiskodást, a látszatmutogatás. Aki erős, nem megy bele méltatlan kapcsolatba se, határt húz, kiszáll, van más lehetősége.
    És az egészséges terhességed, munkabírásod, problémátlan klimaxod, negatív leleted a tét. Az, hogy mire kell a pénzedet, idődet fordítanod akkor, amikor beérnek az életviteled gyümölcsei. Most még nagyon vidám az eszemiszom és a lusta hétvége.
    Az erodálódott, elgyengült lelkű, fájdalmakat cipelő embernek sok minden érzékeny, nehezére esik szembenézni a valósággal, az okokkal, a felelősséggel, nem kéri a melót, de a fájdalmai eredete is ez, hogy nem nézett szembe, nem kérte a melót annak idején sem. És abba harap, aki erős és jól van.
    Én ébresztő akarok lenni, és nagyon kis arányban hirdetek, beszélek: a java példaadás, segítség, szervezés, tett.
    Egy olyan közegben csinálom ezt, amelyben ha áldozat vagy, veszteség ért, akkor sajnálnak, szeretnek és feministának tartanak, de legyen csak jó külsejű szerelmed, bevételed, népszerűséged és izmod, tüntetőleg kirekesztenek, alattomosan kavarnak, elásnak, a feminizmus árulójának tartanak.

    Kedvelik 2 ember

  4. “Az én seggem akkora mint Brazília (köszi Bridget Jones) mert (az évek óta tartó krónikus stressz miatt) IR-em van, amit most diagnosztizáltak, tehát 4 év alatt 50 kg-ot híztam. A férjem mégis kitart mellettem, szeret, imád, kíván, de a doki megfenyegette, h új ruhatarat fogok venni. Azt is imádja majd.
    Valszeg Réka ilyet nem tud elmondani magáról…, mármint azt, hogy a bajban is kitart mellette a férje (merthogy 40 kilós fitnesszlédiként is félrekúrt mellette)”

    Kedves Nő! Nem az a lényeg, a férj “megcsal-e”. Nem az ő tartozéka vagy: önmagad vagy. Az a lényeg, hogy neked, azzal az élettel, külsővel, habitussal és önbizalommal, amilyen a döntéseid nyomán lett, mekkora szabadságfokod van. Hogy van-e más választásod. Mondhatod-e, hogy nekem ez a férfi nem tetszik, változzon meg, vagy kénytelen vagy szeretni és örülni, hogy “össze akar bújni”. Virítani széázkilósan a hű férjet a facebookon, és Rubint Rákát sajnálni, ez borzalmas.

    Kedvelik 2 ember

    • Hmm… vajon miért van az, hogy szinte mindig azt írják, felszedtem 30-40-50 kilót, de a férjem így is imád, bezzeg a tökéletes testü Mancikát…!
      Azt valahogy sokkal ritkábban hallani, hogy felszedtem 30-40-50 kilót, de így is imádom magam, és nézzétek, mennyit javult az életminöségem! (De aki mégis ezt írja, abból rögtön influenszer lesz…) Ez utóbbi szerintem egy esetben lehet igaz: ha valaki görcsös megfelelési kényszerböl, gyakorlatilag önkínzással érte el a vágyott alakot/testet, majd kiégve/ráébredve ennek hosszútâvon tarthatatlan voltára úgy dönt, hogy ezentúl leszarja, és csinál, amit akar. Na, ez tényleg eredményezhet életminöség-javulást. Amire én kiváncsi lennék, meg lehet-e vajon ezen a ponton állni, hogy az ember âtmenjen csakazértisbe. Ha egészen idáig csodâlták és irigyelték a külsejéért, a gyönyörü alakjáért, fog vajon ezentúl átlagos fizikummal tudni élni, vagy szükségszerü, hogy Saulból Paul legyen, és + x kilóval ezentúl böszen hirdesse, hogy eddig mérhetetlen szenvedést okozó tévedésben élt, alacsony önbecsülés, boldogtalan gyerekkor, meg amit akartok…amíg végre meglátta a fényt az alagút végén, ami megmutatta az egyedüli igaz utat.
      PS 1 Rájön vajon valaha, hogy az a fény valójában a vonat volt (még ha nyilvânosan nem is vallhatja be)? Ha igen, akkor mi van?
      PS 2 Londonban – de tuti, hogy nemcsak ott – létezik olyan terápia, amellyel olyan híres vagy nemhíres, de feltétlenül tehetös embereket kezelnek, akik valaha gyönyörüek/észvesztöen vonzók voltak, de aztán elmúlt a szépség, és ezt képtelenek feldolgozni.

      Kedvelik 1 személy

    • Másik komment: “Az én férjem 85 kgsan ismert meg. Most 120 kg vagyok. Nem részletezem, de ha 2 nap kimarad az összebújásból, akkor nem lehet vele bírni, hisztis, minden baja van.” Csodálatos lehet. A magyar házasság valósága. Hogy a nő élvezi-e az “összebújást”, az nem derül ki.

      Kedvelés

      • De az epic komment egy NorbiRékát üvöltve gyalázó tematikus oldalon azé a nőé volt, aki kiakadt, mert Norbi azt mondta, hogy aki csak 10-15 kilót hízik a terhesség alatt, annak nem lesz csúnya a hasán a bőr, és ő tízet hízott és mégis, neki Norbi hazudott.
        :O
        Itt jegyzem meg, hogy megnéztem RR idővonalát, és ahogy posztol, kommunikál, le a kalappal.
        Szégyellem magam, a sok hörgő “teisbiztosfelháborodsz”, egyetemet végzett, állítólag nőkért tevékenykedő háborgó helyett is.

        Kedvelés

      • Dehogynem, házasságok tízezreiben. A leghökkenetesebb ez nyafogás, hogy nem bírja, de az se piskóta, hogy erre egy nő, akinél ki tudja, mikor volt vágy, orgazmus, ennyire büszke.

        Kedvelés

  5. Meghallgattam az ATV-s Rónai Egon–Szentesi Éva–Schobert Norbert beszélgetést. Most volt rá időm, egész pontosan: most van olyan helyzet, hogy erre se sajnáltam az időt (statiszta-felügyelet, forgatás után nagy nyugi van a szálláson, pihenünk, háztartás nincs, se kutya).
    Meglepett, mennyire határozott Schobert Norbi. Nem jól fogalmaz, de nem hagyja magát, és átjön az igaza. Nem érzem sértődöttnek sem. És ugye én nagyon is ismerem, hogy milyen az, amikor “egy ország üvölt” valamit (értsd: egymást hergelik bele, jól hangzik, de hamis, amit hajtogatnak; a középszer érdeke harsog, aki pedig igényesebb, az hallgat).
    Az országnak nincsen igaza, mert az ország önigazol, kifogásokat sorol, erkölcsösködik, direkt értetlen, hallani sem hallott arról, hogy tök rossz egy lehúzó, ideges, magával kapcsolatban önelégült és gyanútlan, karban nem tartó házastárssal az élet. Én aztán tudom, hogy a sok “családcentrikus” férfi hogy felcsillan, ha lát egy vidám és kisportolt férfit (jaj, na. mármint nőt, de biztos van sok olyan is, aki férfit). “Az ország” védelmezi a saját elbaszott életét, gyarlóságát és rossz hajlamainak következményét (pletykásság, árulás, önsajnálat, szar élet, irigykedés, csóróság, mindennek a mószerolása, amihez erő kell, ami pénzbe kerül vagy ami öröm másvalakinek, visszaélés az elvekkel).
    És a kisebbségnek vagy az egy szem kimondónak van igaza. Nem a harsogó többségnek.
    Ne üvöltsön az ország, hanem nézzen magára, ne másokat nézegessen és pletykáljon ki, ne szövögessen bűnözőkről sem kommentelőként erőszakos megtorlás-ábrándokat, ne találja ki, amikor nem ért valamit, vagy csak erkölcsösnek és helyesnek akar tűnni, hogy nárcizmus, bántalmazás, testszégyenítés, orthorexia…
    Meg kell mondjam, nem komálom a szexizmust meg a leegyszerűsítést, nem szeretem, ha a nő tárgy, de ez nem is fenyeget sokakat: olyan nagyon szuper nő, akit a testéért, kinézetéért tárgyiasítanak, molesztálnak, alig pár akad. Szerencsére mi, akik nem vagyunk olyan nagyon szépek, kell, hogy kedvesek, figyelmesek, eredetiek, okosak legyünk, és emellett legalábbis adjunk magunkra. Ez a hatalmas hiszti és sértődés, a feminista érvek lebutítása és elbulvárosítása azt mutatja, hogy baj van, mégpedig a nők gondolkodásában, lelkében, reakcióiban és a magukat példamutatóként, lelkiként, szeretetteljes férjként beállító, eközben szintén elhízott férfiakban. És ez a probléma. Norbi nem probléma.
    Mindenki eljátssza, hogy mekkora a szerelem, meg hogy ők milyen szent anyák, őket megértik, kívánják, mindenki kíván mindenkit, és pompás a szexuális élete, heves és remek… ahha.
    Régen nekem is jólestek ezek a “mi, rendes nők jól megmondjuk nekik” szövegek, aztán elkezdtem a nyájszerűséget kínosnak érezni, őket butának, visszaélősnek, hörgőnek látni, és újabban itt vannak a saját megértéseim arról, hogy jól kinézni, magunknak tetszeni, pénzt költeni magán eüben vizsgálatra, jó kajára, menő cuccra, arckezelésre stb. nem bűn, tök jó érzés azt a pénzt megkeresni, megkeresni tudni, és azok kárognak, akik soha, semmilyen módon nem tudták kimatekozni ezeket az egyszerűen fontos dolgokat (helyette mennyi mindent, faszságokat, cigit, műkörmöt, te jó ég). Szép testre vágyni, erre gerjedni, test miatt kívánva lenni nem bűn. Itt van ez a nagy változás, amit az okoz, hogy sok kemény munka után nem félek a tükörtől, és nézem és látom és szeretem a testet, és nem akarom a drága, “divatos” lebernyegeket, magas sarkút, gondos sminket, nagy hajzatokat, körmöket, státusszimbólumokat, ha nincs derekam és nem arányos a testem. Nincs pofám. És azóta másképp látom a dolgokat…
    EZ a baj azokkal, akik ebbe mint “ügybe” beszálltak, és felmondják mindazt, ami import közhely és egy kurva nagy női jóléti önzés, hazabeszélés, megúszás, hiszti és gyengeség (body positivity).
    Szentesi Éva béna, felkészületlen, gyenge a mondandója, és nem ússza meg a gyanút, hogy ő is túlsúlyosként van ennyire megsértve, esetleg tudatos brandépítés és önpromó az “ügy”. Hatásvadász próbál lenni, de még ennyi sem megy neki.
    Hazudik a testsúlyáról, miért kell…? Láthatólag küszködik a testével, nem edz annyit, nem maradt meg az a büszke állapot, pedig azt is megsétáltatta jól eldicsekedve híresbaráttal, drágahellyel az interneten, meg micsoda lifelong életmódváltás…
    Tökre nem igaz, hogy Schobert Norbert ne hagyta volna beszélni Szentesi Évát, épp Rónai Egon intézte úgy, hogy inkább Norbi és az ő dialógusa legyen ez, és semmit sem kérdezett, kezdeményezett SZÉ felé, ami szakmai hiba. Ezért szorult rá Szentesi Éva, hogy közbevágva (!) bele-beleszóljon, de sem nem frappánsan, sem nem hitelesen, sem nem szimpatikusan, sem nem jó érvekkel. Aki ezt komálja, csakis azért teszi, mert SZÉ az ő nótáját fújja.
    “Egy ország mondja”, ezt a szöveget előre egyeztették Péterfyék műsorában, de mit jelent ez? és mi van akkor? egy ország nézi a Barátok köztöt! akkor az a jó, igaz? egy fél ország iszik, dohányzik, cukros sütikben éli ki magát, gyűlölködve kommentel, és lakásdekorál ocsmányan, az is jó?, “ilyet nem lehet mondani”, “2020-ban ezt már nem lehet”??? Egy férfi szereti a nő agyát is, ő is azt szerette, amikor túlsúlyos/kerekes székes szerelme volt… ??? Ez mitől kívánás? Vajon hány nő beszél csakis azért lélekről, mert nem tapasztalta meg soha, milyen egy mámorító, fiatal, esztétikus testre vágyni és vágyhatni?
    Egészségügyileg (a betegség mint az elhízás következménye) igaza van Schobert Nobertnek, és összességében is, legalábbis abban, hogy elvárni dolgiokat a gyerekre meg az összeházasodott állapotra hivatkozva, és erkölcsi érvként lengetni ezt, közben csúful lenni szürkének, szeretetlennek, unalmasnak, rossz fejnek.
    Szóval, lehet, hogy ez durva, de sokkal jobban tetszik, amit és ahogy ő mondott, leszámítva a hímsoviniszta részt, a nőkre tolást. A két másik képmutató volt, és a vágyaikról, félelmeikről, hiányaikról beszéltek.

    Kedvelik 2 ember

  6. Komment a Prae cikke alól.
    https://www.prae.hu/article/11393-helyzetjel-a-sovanysag-fetise

    “Igen, persze, akarjuk már megmagyarázni a természetnek, a biológiának, hogy az emberi lények 90% (valójában a maradék 10%, akinek a kórosan sovány, vagy lógó hasú, elfolyós elhízottak jönnek be, az az aberrált) miért a jó alakú, formás ésvagy sportos, izmos embertársaira izgul JOBBAN szexuálisan! 😀

    A jó felépítésű test azt mutatja, hogy egészséges vagyok, megfelelően tudok táplálkozni, meg tudom védeni magam, egészséges utódokat tudok nemzeni-szülni és azokat megfelelően tudom gondozni, védelmezni, táplálni!
    Az elhízott ember teste meg azt közvetítit, hogy nem vagyok annyira gyors, edzett, egészséges (mint a nem elhízottak legtöbbje), hogy nem tudok annyit és olyan gyorsan mozogni, mint mások, hogy nem tudok olyan ügyesen vadászni, harcolni, hogy nem tudok olyan gyorsan menekülni a ragadozók elől, hogy sokat eszem, hogy valami baja van a lelkemnek…hiszen valami helyett is eszem! (Persze, vannak kövér emberek, akik gyorsak, ügyesek, edzettek, stb. …csak éppen arról soha nem esik ilyenkor szó, hogy ők, ezek az emberek is sokkal jobbak lennének, ha mellette nem lennének kövérek…)

    Nem arról beszélünk, hogy valakin van 5-10, ha nagy darab, akár 15-20 kg túlsúly…hanem az elhízásról!
    Az van, hogy a Norbi nem tud rendesen kommunikálni, meg néha mond tényleg baromságokat…de ti meg rohadt sokan álszentek vagytok, és sokatoknak meg fáj az igazság!

    (És mielőtt még valaki beszólna ezért: 35-40 kg plusz súly van rajtam…egy pillanatát nem élvezem, úgy jött föl rám, hogy rosszul voltam, rosszul is vagyok tőle, az egészségemre ment, és évek óta próbálok tőle megszabadulni…
    Úgyhogy nem, nekem ne akard bemesélni, hogy milyen faxa is a duciság, meg hogy “boldog éntudat”, elfogadás-önelfogadás, meg mindenki úgy jó, ahogy van, meg hogy ez nem kóros, nem betegség, hogy nem hat ki a személyiségedre, az önbecsülésedre, a kondidra, a szexualitásodra, stb. meg hasonlók! Ezt max magadnak mondogasd!)”

    Kedvelés

  7. “teljesítménydilis csajok, akiknek az élete egyetlen célja, hogy használati tárggyá avanzsálhassák magukat, és valaki vegye meg őket kilóra”
    akinek nem kéne személyeskedni
    ha ezerötszáz muffom volna, akkor se adnék egyet se, mert a pasi úgy hányinger, ahogy van
    kockás hasú, férfitestű, műmellű, igazából nőnek nem tudom nevezni, agyatlan pasira neki áll? ennek inkább a melegséghez van köze

    Kedvelés

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.