beköszönök

Most megpróbálok egy bejegyzés erejéig olyan blogger lenni, mint aki az ismerőseinek ír az internet egy zugában, és nem akar semmi magvasat, protest-érvelést, éleset, megrázót, mert nincs is semmi vélemény vagy dráma… csak úgy írja, hogy hm, mik is történtek mostanában. Nem rossz ez amúgy, van, aki ízesen nyomja, az olyat élvezet olvasni!

Nosszóval, olvasok sokat, buszon és ahol érem, néha késő éjjelig:

befejeztem a dán krimit (Nyugtalanság). Én nagyon szeretem, amiket az ilyen sztorik elárulnak, mert a skandináv krimi nem öncélú izgalom és rejtély: a gyilkosság csak ürügy, de a lényeg a társadalomról szól; hőse, a nyomozó mindig esendő, sosem szuperhős, és emberi jogi, igazságossági problémákat vet fel, amelyekre ha optimista válaszokat nem is ad, de emlékezetes szúrásokat igen

utána Shrivertől olvastam el az újat, türkiz színű, A Mandible-család 2029–2047 – megmondom őszintén, ez a legelnagyoltabb, legtöbb szerkezeti hibás, legkevésbé sikerült és legszájbarágósabban társadalomkritikus, legkevésbé realisztikus-átélhető, ráadásul száz ponton üvöltően bénán fordított műve neki, de Shriver annyira éles, élvezetes író, hogy tőle mindent elolvasunk. A regény egy apokalipszis, az amerikai álom bukása és borzalomba fordulása, megrázó és közben ironikus részletekkel, aztán váratlan idilli hepienddel (na, ez az elnagyolt); ezúttal nem központi az alakmás-hősnő, a fia viszont nagyon is. Nincs jó véleménnyel ez a zseni a klasszikus közgazdaságtanról, keresi és kedveli a deviáns, eredeti figurákat, hisz a családban, a munkában és a mértékletességben, a túlélés parancsának villámfényénél úri huncutságnak tartja az összes trendi nyavalyát: a depressziót, az életközépi válságot és a gluténérzékenységet is, végül óvatosan leszámol a halálukat túélő nyugdíjasokkal,

most Jo Nesbø Vörösbegyét kezdtem el,

színház:

nagyon izgalmas zsonglőrszínházat láttunk 19-én Franciaországból a Trafóben (Flaque), Lőrinc kritikája itt,

Szkéné–Zsámbékiak Kohlhaas, Nagy Zsolttal a címszerepben, kissé megkésve látom a 2015-ös előadást, amely lenyűgözően sűrű, velőig hatoló, üresjárat nélküli, pontos (eszembe is jutott a Magosságos Gimnáziumból a kolléga, aki NEM látta ezeket, úgy fikázta, csak azért, hogy mondjon valami löttyöset, merő vicsorgásból és bántani akarós gőgből, hogy aszongya: NAGY ZSOLT A LEGROSSZABB SZÍNÉSZE GENERÁCIÓJÁNAK – most azért nagon szemen rúgnám),

film:

Volt egyszer egy Németország Mácsaival! melankolikusan éles és szellemes forgatókönyv, főszereplője igen szuggesztív,

iráni dokumentumfilm a dokufesztiválról: Starless Dreams fiatalkorúak rehabilitációs intézetében élő kamaszlányokról, nagyon erős volt,

Teljesen idegenek, ezt is csak most láttam, nagyon erős, kamaradráma-jelleg, lebilincselő és nagyon valós érzetet hagy, behúz, nincs rossz másodperce,

Thelma, norvég thriller, igazak rá a skandináv krimiről mondottak, képileg nagyon esztétikus, és felhordta a vallási szál meg a letagadott gyerekkor az apámat és a pszichiátriai betegségek poklát,

edzünk, nagy csoportos csajos zúzások, régi és új tagokkal:

futok, kint is, bent is, egyelőre 10-eket,

úszásból kimaradt egy hét, de most már megint,

Julis sztárul: kétszer volt castingon, és a másodikra esélyes (reklámfilm) (mindent vállalunk, csak gyógyszert nem),

flamingó akar lenni farsangkor, gyakorolta a pózt (de már jobban van),

Dávid kicsit beteg volt, de már okés, és még újdonság, hogy péntekenként korcsolyázik, és nagyon szereti!

Májat eszem, diót, zsíros húst, sajtot, sok omega 3-as tojást, omega 3-at és BCAA-t külön is. Szénhidrátként alkalmilag banánt, néha hűtött rizst és egyszer lencsét. Nagyon jól vagyok, csak a plazmán egy kicsit alacsony volt a hemoglobin, ezért is kapcsoltam rá a májra,

blogszületésnap. A hatodik év rendhagyó ünnepléssel jár, csakis régieknek-ismerősöknek szeretnék egy különleges estét, ez áprilisban lesz

Ne felejtsetek el tavaszi futóversenyekre előnevezni, a Vivicittára kedvezményesen ma éjfélig lehet! Találkozunk ott, én (akkor már talán reálisan) félmaratont futok, és van 7 és 10 km-s táv is.

http://www.futanet.hu/cikk/telekom-vivicitta-felmaraton-2018/17210

Ti hogy vagytok, mit láttatok?

17 thoughts on “beköszönök

  1. A Mandible szerintem gyakorlatilag élvezhetetlenül szarul lett fordítva, nem értem, hogy engedhetik ezt meg maguknak. De olyanok vannak benne, hogy ‘csúf kiskacsa’. Eddig is nagyon rosszak voltak a Shriver-fordítások, de ez valami parádésan elbaszott. Jelzem a kiadónak.
    Aztán Tatyjana Tolsztaja: A macskány. Tegnap fejeztem be harmadjára. Ez most a kedvencem, annyira sűrű. Nagyon ajánlom.
    Az aranypinty jön, másodjára, hátha most majd jobban tetszik.

    Székesfehérvár, színház: 1. Halál Thébában, ez egy norvég drámaíró Oidipusz-trilógia-sűrítménye, a téma és a szöveg izgalmas, de a mozgásszínházas rendezés, amely a nagyszínpadon egy másik darab esetében elementáris élmény volt, most nem működött kamaratérben, sokszor volt inkább nevetséges ott, ahol nyilvánvalóan nem annak volt szánva. 2. Jóembert keresünk, ez egy Brecht-darab, de ez sem a legjobb volt, amit ez a színház tud – nem működtek a songok. Pénteken Leonce és Léna, ez egy nemtommi, de papírkoronában játsszák, máris tetszik.

    Filmeket nem szoktam, de most megnéztem a Csillagok háborúja előzmény-trilógiáját, mert az öcsém karácsonykor elcipelt a VIII-ra moziba, amelyre úgy mentem, hogy majd végigunatkozom, meg miért megyek én ilyen hülyeségekre, és úgy jöttem ki a moziból, hogy ha ez a Csillagok háborúja, akkor mostantól az összeset látni akarom. Na, hát nem kellett volna, az I-II-III. nagyon szar, unalmas, idegesítő. Ettől még igaz, hogy megfogott a VIII története, érdekesnek, jól megírtnak tartom, különösen a nyűglődő gonosz szereplő vonalát tartom izgalmasnak.
    Ezen kívül a Black Mirrorral haladunk, szerintem ez egy olyan hype-vonat, amelyre érdemes felülni. Kedvencem idáig a Be right back című, a 2. évad első része, és hát még mindig rágódom rajta.

    Tegnap áttörést értem el spárgaügyben (nem a zöldség), nagyon büszke vagyok magamra. Utoljára 16 éves koromban tudtam spárgázni, és nagyon úgy fest, hogy újra tudok. Nagyon szeretem az érzést, amikor le tudok menni spárgába, egyszer még álmodtam is ilyet, amikor még nem ment, hogy megy, és milyen jó.

    • A Black Mirror első hat részét mostanában láttam én is, beszippantott teljesen.
      Nekem a White Bear a kedvencem, háromszor is megfordult a világ velem 45 perc alatt.

    • black mirror rulez

      Az egymást pontozós rész, valamint az, amelyikben az emberek nem segítenek, ám a telefonjukkal felvesznek mindent, és a végén egy valóság show-ban kötnek ki a ‘megmentettek’…..
      borzasztó, és valóságos

  2. Én most, hogy süt a nap sokkal jobban.
    A Terrort láttam a Katonában, nagyon tetszett, igazán összetett és nehéz kérdéseket feszeget a darab, a közönséget is alaposan bevonjak.
    A szolgáló lány meséje, sorozat, na az nagyon-nagyon ijeszto volt, tenyleg azt ereztem, hogy ez barmikor megtortenhet akar itt és most is. vagy nem sok hianyzik hozzá.
    A jogával küzdök, de nem adom fel.
    új kedvencem az algachips, imádom! 🙂

  3. Semmi extra mostanában.
    Ja de. 🙂
    Egy hete a teljesen elektromos autósok nem túl nagy táborát szaporítjuk. Más világ teljesen.

      • Nissan Leaf. Első tapasztalatok alapján városban teljesen ideális.

      • Azért is érdekes, mert 1500-2000 között van jelenleg a tisztán elektromos autók száma itthon. Ez 3,5 millió hazai autó között elenyészően kevés, de még annak is csak az ötöde, mint amennyi a ’30-as években volt.
        Így ez kicsit hasonlíthat arra az időre, mert lehet nyugodtan beszélgetni a másik villanyossal amíg töltünk az oszlopnál, kávézni egyet a kúton amíg megy a gyorstöltő és nem árt megtervezni az utat, mert kevesebb töltő van mint benzinkút 80 éve. (bár nagyrészt mi is itthon töltjük majd) Továbbá nagyon intellektuális mikroközösség verődött össze a neten a témában indított portálon.

      • Úgy értettem, összesen annyi autó volt. Elektromos nem volt akkor. Kezdetben sokan kísérleteztek vele, futottak is szériában, de végül a belsőégésű motor lett az irány.

  4. Elolvastam az Aranypintyet, meg most ismétltem a Titkos történetet, utóbbi szerintem sokkal jobb. És év elejénvolt még Agatha Christie életrajza, nyolcadszorra legalább. Semmi irodalmi vonatkozás, egyszerűen ennél életigenlőbb írást nem olvastam még. Minden januárban kötelező.
    Gyűröm még az Augusztus fényét, másodjára. Még mindig nem tudom hogy állok vele.

    Múlt héten írtam egy mondatot az elnyűhetetlen makkegészségemről, meg a sportolásaimról, na másnap ledöntött az influenza, meg a szövődményei, 5 év után először jött az antibiotikum, ez van, de a tüdővel nem viccelünk. Alakulok már, de hiányzik a jóga.

    Film ügyben: befejeztem a Mr Robot utolsó részeit, szerintem zseniális, kevés olyan sorozat van ami film szinvonalú, ez olyan.

    Színház volt decemberben kettő is, egy táncbemutató, és egy kísérleti videoperformansz-színház-zene-tánc előadás , A halál kilovagolt Perzsiából adaptációja. Jó volt az ötlet, szuper tehetséges fiatalok, mégsem állt össze élménnyé. A hétvégén megint Trafó, szintén alter előadás, várom.

  5. Jaume Cabré Én vétkemjét olvastam másodszorra és tök máshogy értelmeztem kb az egészet, mint terhesen olvasva. Fitzgerald nemrég megjelent novelláskötete van most, még nem tudom milyen. Meg Tisza Kata: Akik nem sírnak rendesen. Hát én sírok rajta…
    Dumaszínházban KAP önálló estje nagyon jó volt, vicces és intelligens. Úgy tolja a politikai humort, hogy közben végig azon járt az eszem röhögés közben, hogy leginkább sírni lenne jó, mert amiről beszél az igazából sajnos nem is vicces. Aztán lesz két hét múlva Kálmán nap, Éva ajánlására. Várom már. Készülök félmaratonra a Dunakanyarban, már be is neveztem. Eddig nekem is tizek mennek ésegyszer volt kettő is a lányommal, aki tízévesen az öt lefutására készül. És úszás. De csak nagyon ritkán, pedig azt nagyon szeretem.

  6. Dés Mihálytól olvasom a Pesti barokkot, karácsonyra kaptam, egy férfitól. Úgy meg vagyok hatva, pedig a Ready player one-t szerette volna, de pillanatnyilag sehol sem kapható, mert jön ki a film.
    Amúgy meg mozaikos kézikönyvet angolul, nagyon élvezem, hogy szakkifejezéseket tanulok.

    Provokatíve futok hóban, vízben, meg is örökítettem, naná hogy felvágok rá, egy kicsit. Tegnap hófürdő szaunázással.

    Júniusban Future Islands koncert Berlinben, a sexy daddy kategóriát maxolja ki a csávó, és olyan hangja van, mint a gyűrt bársony, beleborzongós.

    Filmben a The Dark Knight trilógia, Ledger tiszteletére, amúgy meg Submarino és Ameddig a lábam bírja, távoli északról hazagyaloglós alkotások, most több is, azt hiszem ez egy jel.

    Big mouth, netflixes sorozat, legjobb a témában, animáció felnőtteknek a kamaszkori testi és lelki tragédiákról, hormonszörnyekkel és Family Guy-os hatással, de annál sokkal intelligensebben.

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.