Van most minden. Főleg aszály.

Régóta rengeteg szó esik arról, hogy a nők milyen életet válasszanak,

mitől nehéz gyereket vállalni,

ki érdemel támogatásokat,

hogyan szexelnek és döntenek a nők,

liberalizálják-e az abortuszt,

kivezetik-e a csokot és a többit,

elfogy-e a víz és a hűvösség,

mi lesz Magyarországgal hosszabb távon.

Ez mind összefügg a demográfiával.

Akkor leírom azt a néhány állítást, amely biztosan igaz:

Fontos, hogy gyerekek szülessenek. Nem olyasmi, hogy nézzük bambán, hogy ja, nem születnek, hát akkor ez van…

Gyereket szülni és nevelni nem rontja el az életet. Esély és privilégium.

A felelőtlen, korán kezdett, durva és partnereket váltogató szex sokkal többet rombol a női testen, mint akár három szülés. Akár rákot is okoz.

Az LMBT- és queerpropaganda is benne van, hogy ennyire ritka, ha egy huszonéves gyereket akar.

Az állam, a társadalom, közvélemény, közösségek dolga, hogy a gyerekvállalást és a gyerekek életét megkönnyítse. Nem csak a szülőké. Aki ellenséges a gyereket nevelőkkel, hatalmas csapdába sétál. A rendszerre is gondolok: rengetegen gyötrődve titkolják a problémáikat, mert félnek, hogy az állam vagy a keselyű másik szülő elveszi a gyereket, vagy stigma kerül rájuk. Ebből lesznek a tragédiák!

Minden gyerek megérdemli, hogy szeretettel fogadják.

A feministák számára a demográfia (népességnövekedés) témája tabu, mert a női sors béklyójának gondolják a hagyományos családot. Joggal, mert a nők termékenységével, gondoskodásával és tűrőképességével mocskosul visszaél az egész társadalom. Ha bármelyik gyerekkel gond van, mindig az anyát veszi elő: hogyan neveli, sőt: miért szülte meg. Ez méltánytalan.

A házasság és család jelenlegi formájában milliók számára béklyó, valóban. Mindent meg kéne tenni, hogy könnyebb életük legyen!

Ugyanakkor ilyen családokból is produktív, boldogságra képes emberek kerülnek ki.

Minden egyes megszületett gyerek kincs, esély és csoda. Nekünk felnőtteknek, egyénenként és társadalomként kell az Élet folytatódásának mitikus törvényéhez igazodni, nem a magzatoknak a mi ADHD-s/sorozatnéző/albérletben baszó/munkanélküli igényeinkhez.

Ne legyen tömeges bevándorlás, legális se. A multikulti megbukott. Magyarországon van homogén nemzetiségi többség és nincs ijesztő munkaerőhiány. Nem szeretnénk ezrével érkező, fiatal, muszlim férfiakat. Te sem szeretnél.

Nem csak kívánt gyerekek szoktak születni – sosem volt így. Teljes jogú emberkezdemények ők is, sokukat a nehéz kezdet ellenére szeretetben nevelik. Hozzáigazították az életüket. Ha megfogan egy nem kívánt gyerek, akkor nem áll meg az a szöveg, hogy “milyen élete lesz, ha az anyja nem szereti, ha az apja lelép?”, hanem tessék jó szülőnek lenni. Nem az államot nyomasztani esemény utáni tablettáért, abortuszért. Teljes luxus elvárni a betonerős anyagi hátteret, a lelkes vállalást. Sok koraterhes nő azért gyűlöli és tartja a magzatát élősködőnek, mert a médiából rettegtetik, hogy a gyerek miatt tönkremegy az élete, és hogy a szülés testi valósága gusztustalan.

Lehet felelősen szexelni, lehet kevésbé emberi jogként kezelni a másikat használó ürítést.

Túl van szexualizálva a közbeszéd: áruvá és szórakozássá tették a nemiséget, ez teljesen legitim mára, és még kiabálnak, hogy mennyi a tabu a témában. Le akarják választani a szexualitást az emberi lényegéről. Emögött politikai, ideológiai érdek áll, ez is Nyugatról jön.

Viszonylag tanult nők nyekeregnek rendezett körülmények közül, döntési szabadságuk teljes birtokában, hogy nekik irreális anyagi és életvitelbeli teher lenne a gyerek. Valójában kamaszok akarnak maradni öregségükig.

Általános gyerekiszony van. Jellemző az élveteg önzés hangoztatása (“életminőség”), a nemiséggel együtt járó fogantatás elutasítása, sőt, a mások gyereke iránti gyűlölet (Homonnay Gergely indulatos posztja: őt mennyire irritálják a babák a repülőn). A médiából (filmek, streaming, influenszerek, a telex, 24.hu, 444, wmn stb. cikkei, Reddit, a kommentmezők) áradó üzenetek nagyban felelősek ezért a légkörért. Felmagasztalják, izgalmas, értelmes lényként mutatják be a “tudatos gyerekteleneket” (akik morális csődök, a saját életüket tekintve is kudarcosak. Ugyan miből lesz Hegedűs Bettinának nyugdíja?).

Senki nem azt szorgalmazza, hogy szüljön az, aki nagyon-nagyon nem akar, másféle életre vágyik – az a kérdés, e fiatalok hogy lettek ennyien. A cél az lenne, ha józan életű, dolgozó, kultúrát is továbbörökítő, a gyereket lelkesen fogadó, mi több: művelt, komoly teljesítményre képes családokba érkezne sokkal több gyerek (igen, úgy értem, “Vágó úr, a helyes válasz…”, és ezt is tudja mindenki). Mindent meg kell tenni, hogy egészségesek legyenek. Ezért sokat tehet a szülő az életmódjával.

Akárhogy búslakodtunk a haláleseteken, a COVID-tól megkönnyebbült a szociális ágazat és a nyugdíjrendszer, mert egy kicsit nyesett a járvány a korfán. Túl sokáig élnek az emberek rossz életminőségben, gyógyszerekkel-műtétekkel összetákolva, szenvedésben. Az önkéntes távozás tabu, az abortusz miért nem? (Én nem akarom senkivel kapcsolatban, hogy ne létezzen. De ti igen!)

Érzelmileg, agyilag, sorsbeteljesítés szempontjából máshol van az a nő negyven, negyvenöt évesen és egész hátralevő életében, aki nem szült és szoptatott. Úgy értem, regrediál és rengeteg frusztrációt önt akaratlanul is a világra. Nekik van a mai médiában a legnagyobb szájuk: a depressziós, önmegvalósító, ADHD-s, rendes tanulmányokkal és szakmákkal nem rendelkező, negyvenéves csiribiriknek.

Nem igaz, hogy a felvilágosítás hiánya a gond, ezt azok írják, akik szeretik magukat tanácsadó szerepbe fontoskodni. Nem igaz, hogy a kamaszok ne tudnák a szexualitás tényeit. Felsőben is, gimiben, érettségire is tananyag, bárhol rá lehet keresni, névtelenül kérdezni. Rossz tanulóknak állandóan jelen van a menstruáció, szülés, terhesség, vetélés, szex a filmekben, sorozatokban. Régen sokkal kevesebb, szégyenkezőbb információ volt.

Az abortusz így vagy úgy, de gyilkosság. Soha nem kaptam választ, hogy ez miért nem igaz, azon túl, hogy ilyet nem szabad írni, gondolni. Iszonyatosan drasztikus módszerekkel szedhető ki a Beköltöző a fészekből. Él (életjelenségei vannak), utána meg halott. Nem járja, hogy kutyusokon meghatódsz, de az abortuszon nem. (Az egész “gyerek helyett kutyacica” életvitel is gáz.)

A tágítás, kaparás durvaságáról persze nem akarsz tudni: téged altassanak. Már a szívhang is zavar. Sőt, legyenek végig kedvesek, mert a te lelked, a te traumád a legfontosabb! Az egész társadalomnak nagy teher a rengeteg, még mindig évi húszezer fölötti abortusz, különösen a drágán képzett orvosoknak, a szűkös erőforrású egészségügynek.

Your body, your choice? Ez azt jelenti, hogy nem kérsz másoktól semmit, a terhesség a magánügyed, megoldod, és elvárod, hogy ne büntessenek meg érte. Igaz?

Így volna korrekt. Ha nem akarod, intézd magadnak! Éld át te a horrort, amit most rátolsz az állam által kiképzett eü dolgozókra.

És nem büntetnek. Magyarországon nem létezik a tiltott magzatelhajtás nevű, elvben létező paragrafus alkalmazása a gyakorlatban. Nincs ilyen eset, se tárgyalás, se sajtóhír. Ez azt jelenti, hogy nem lesz komoly ügy (életveszély, haláleset, büntetőeljárás) az otthoni vagy illegális magzatelhajtásokból. Melyek ugyanakkor (az abortusztabletta is!) rendkívül veszélyesek a női egészségre, főleg tudatlan, szégyenkező közösségekben.

Igenis fontos, hogy lesz-e aktív polgár húsz és negyven év múlva, ezen múlik a te öregkori életminőséged is, és az is, hogy száz év múlva lesz-e még magyarság, kultúrástul. Aki ezt nem érti (de közben pedagógus, jézusom!), az ostoba. Legalább ne írnál uszító baromságokat!

El tudod képzelni, hogy ezek egyszerre igazak?

Mindez egyszerre. Ha nem vagy egysejtű, akkor érted.

Mutatom a jóasszonyt, aki szerint a nőket szülésbe nyomasztják:

Szerintem eddig sem volt.

Kutatás = neten kattintgat, AI-jal írat részeket.

Ha szomorú vagy, olvass Murinait! A frusztráció, az erényfitogtatás, az önigazolás, a végletes ostobaság szórakoztató. (Megváltoztattam a tabuszavaim helyesírását, ksz-szel írom a Facebookon, hogy sz3xuális, és i helyett kis L betűt használok – azt is átvette. Folyton figyel. De én zaklatom őt!)

Megkérdeznék valaki okos balost, olyat, akit érdekel is a kérdés (nemzet? megmaradás?), tehát mondjuk szuverenista, legalábbis antiimperialista, de elég az is, ha csak a magyar kultúra fennmaradása érdekli (ez minden gondolkodó embert érdekel), hogy mit gondol a népesedésünk kérdéséről. Mi a gond, miért nem sikerül választ találni a fogyó népességre, mi lehetne megoldás?

Az biztos, hogy aki a fenti állításokat nem fogadja el egyszerre igaznak, az nem kerül a válaszok közelébe.

Szerintem akinek a gyerek nyögés és teher (férfiakra is gondolok), az simán embertelen, önös, és tőlem nem kap rokonszenvet az ilyen.

Nincsen semmilyen adminisztrációs, jogi eszköz, amellyel az állam be tudna avatkozni abba, hogy te szüljél, házasodj, heteró legyél. Nem volt, nem lesz abortusztilalom, -szigorítás se.

Te döntesz, kivel, mikor, hogyan szexelsz. Sőt, az abortuszról is. A titkod maradhat. Senki nem turkál a méhedben, épp ellenkezőleg: a felháborodott nők kérik, hogy amikor csak eszükbe jut, turkáljanak a méhükben éles eszközzel, és nem jelképesen. Az állam pénzén, egy drágán kiképzett orvos és több szakdolgozó turkáljon… ők nem aluszkálnak bódultan közben!

Aki jót akar a nőknek, az szeretettel szól az anyákról, a gyerekeikről, elviseli őket buszon, boltban. Nem a kárukra kompenzálja a sivár életét, hanem mindenben segíti őket. Nem képez háborút, nem irigykedik a csokra, védett munkahelyre. De legalábbis kussol.

Ez volt a kedvencem. A 3 százalékos hitel mindenkinek járt, nem kellett hozzá gyerek. Úgy érti, a NER rúgott belé:

Nagyon veszélyesek azok, akik a politikai érdek által ferdített, ideológiavezérelt mondatokat bután megsokszorozzák a nyilvánosságban.

És pont ezek gyermekvédelmeznek: idegen, buta, ciki, rég felnőtt bűnelkövetőket dédelgetnek könnyes szemmel, a kutyuskájáról és a mentális egészségéről szónokolnak, amikor Semjént remélik kicsinálni, Fideszt buktatni. Közben minden második szavuk fröcsögő fegyelmezgetés: minek szül xy, milyen anya, ne is gondoljon stabil egzisztencia és betonerős házasság nélkül senki gyerekre, ő szülte magának, ez önző hobbi, úgy kell neki, oldja meg. Bántalmazott nőket aláznak a sutyorgó csoportokban, tömegesen. A heteró családokban nyilván csak verés, alkohol, elhanyagolás van, de az “örökbefogadó” melegek bezzeg mintaszülők!

Szerintem az élet csodája, ha valaki, akinek nehéz az élete, mert bántják, mégis megtartja a magzatát. Hős, aki a gyerek életéért vállalja a nehezebb sorost, akár a rabságot. Ők azok, akik tényleg nem dönthetnek szabadon a fogantatásról.

Ritkán írok erről, de jelzem: a lelki és mindenféle gyötrést alkalmazó, béklyót jelentő vagy élősködő férfiak többsége végül igen rosszul jár. A nő legyőzi, kilép, újraépíti magát – és ehhez épp a gyerekei adnak erőt. Nagyobb szenzáció a tragédia, de rengetegen mondtak nemet a bántalmazásra, és – barátok, család hathatós segítségével – új életet kezdtek. Ezt azért írom, mert róluk nem beszélünk, pedig erőt adhatnak.

És ne kezdj gázos férfiakkal, ez is fontos.

Egyáltalán fel sem merülnek a férfiak a “mire szüli, megtartsa-e” vitákban, holott az apaság nem vállalás, nem döntés, hanem a fogantatás pillanatától tény – az anyaság is. Nem a nők loholnak a szex után, nekik a használatban, durvaságban nincsen öröm. Gyerekek általában a férfi követelőző szexuális igényeiből és felelőtlenségéből fogannak. Ha kevésbé lennének e téren arrogánsak, nem lenne ennyi krízis és tragédia. Gyúlékony anyag nem való éretlenek kezébe, ezt legalább akkor lehessen kimondani, amikor porig ég minden.

Teljesen máshogy kellene beszélnünk a szexualitásról, az abortuszról, a gyerekvállalásról. Oda jutottunk, hogy ha te nem hőbörögsz a Hétköznapi feminizmusom oldalon, hogy szülésbe nyomaszt a társadalom, hanem örülsz a vállalt gyerekednek, hálát adsz az Istennek, hogy ép és vidám, akkor te fideszes és tudatlan ősanya vagy. “Baszni az állat is tud” – húszéves, szakközepes végzettségű lány írta nekem.

Én a középsőért adok hálát különösen, mert iszonyú nyomás volt rajtam. Öt különböző ember jelezte, hogy abortáljam vagy ezt kellett volna tennem. Ugyanazok, akik szerint a Fidesz turkál a nők méhében, vígan turkáltak az enyémben. Tök világos volt, hogy vállalom, egyedül is, nem érdekel a következmény. Remélem, a pokolban rohadnak meg.

Így lett ő istenbizonyíték. És ha arra gondolok, hogy anya lesz, lehet…!

Persze tyúkaggyal nehéz ezt be-, felfogni. Egyszerűbb és főleg népszerűbb, szinte morális tettnek számít üvöltözni, hogy ne szülj, mert nem lesz ivóvíz, étel, lakható hely, ne tedd ezt a gyerekeddel (milyen gyerek, ha nem szülsz?). Mintha érdekelné Angélát! Aki rendszeres totálkárokat okoz, úgy autózgat hobbiból!

A klímaváltozás nem fogható fel – két jól hangzónak szánt mondaton túl – ezen az agyi színvonalon. Akik a neten kiáltoznak róla, azokat is jobban érdekli az outfit, a Netflix, a kozmetikus. Ha érdekelne a klíma (vagy bármi az önző kinyilatkoztatósdin túl), akkor máshogy élnél!

Én az üres nejlonzacskómat nem bíznám olyanra, aki a Facebookon azt harsogja, hogy egyes gyerekek miért élnek, aki ősanyázik, meg kérdés nélkül hörög: őt nem érdekli, hogy egy másik nő szült, oldja meg, őt idegesítik a gyerekek. Ijesztően vállalható vélemény lett ez. Semmilyen munkakörbe nem valók, ahol emberek vannak, mert ez éretlenség és gonoszság.

Az ilyen nők a poklot árasztják magukból, és nem mentség az sem, ha azt a fájdalmukat kiabálják ki anyák gúnyolásába, hogy nem lehet gyerekük rák, miegyéb miatt.