…, mely épp hűvös, mindenféle élmények vannak, és nem nagyon tudok írni. Időben megoldanám, de tudatállapotilag nehéz most.

A feleségem története forgatásának magyarországi szakasza 5-én, pénteken ért véget hivatalosan, de rátettünk még egy napot. Öltözésnél a szép női szolidaritás jegyében megosztottam a legendás zero feel melltartómat egy leánnyal. Mármint, az egyiket nekiadtam. Kávéházas jelenet volt, meg utcai, és volt valami olyan életöröm, zsongás, spontaneitás, amit eddig nem éreztem. Igazán beléptem a filmbe, és annyira, de annyira tele volt a szívem. És kényelmes volt a magas sarkúm, persze ehhez az kellett, hogy 41-es legyen, de ezzel tünetmentesen elvoltam reggeltől estig, macskakövön kacéran vonulva is. Noha a szombati Spárta-edzéstől még mindig gyötrelmes a combizomlázam. A ruhám ezúttal kicsit lebernyegszerű, sötétkék nagynéném-sztájl volt, vállban nehéz nekem találni méretet.

Tele volt tehát a szívem, meg a hajam, hajtűvel, bodorral, lakkal. Nem szabad nagyon fotókat publikálni, na de ez a haj! A Marcel-hullám. Szerintem egy l.

Azért szeretem a forgatást, mert mindig történik valami. A kor és hely (Párizs, 1930-as évek) illúziója, és a filmkészítés: jó a forgatagot figyelni, munka közben látni a nagyokat, mindenekelőtt Enyedi Ildikó lényét, stílusát, Rév Marcell operatőrt, a fővilágosító Miki bácsit és az oly szigorú Flesch Andrea jelmezest is. Monitoron azt, ami elkészült, épp készül. De a kellékeseket, helyszínbiztosítókat, veteránautó-sofőröket is.

A Centrálban vagyunk, benne az irodalomban, meg mellette a Cukor utcában. Este, amikor már a jelenetben nem kellettem, kisebb sajtótájékoztatókat tartottam az Irinyi utcában feltorlódott autósoknak, hogy miért és meddig kell várni, hogy ne kezdjenek dudálni. És akkor megjelent Palya Bea, zöld ruhában, akinek János nagy rajongója volt, és beszélgettem vele egy kicsit.

De ami a legeslegjobb: a statisztálás alatt kiszállok önmagamból, megszűnik a civil énem, másvalaki leszek. Olyasmiket csinálok, amiket amúgy nem: bagettet eszem a Cukor utcában (micsoda szénhidrátdömping!), nincs kifestve a szempillám, elképesztő a ruhám, dohányzom (bizony, elszívódott életem második szálja is, szipkából, és alig éreztem meg, nem volt kellemetlen, mert annál viccesebb volt, igaz, nem tüdőzöm le). És szerelmespárt játszom.

Ezt a mai napot, amely a legintenzívebb és egyben a legjobban bírható is volt a négy statisztálásom közül, nagy élmény lesz majd viszontlátni a filmben. A hivatalos bemutatója 2020. szeptember 20., az Imdb-n pedig részleges stáblista olvasható:

https://www.imdb.com/title/tt8205028/fullcredits?ref_=tt_cl_sm#cast

*

Amíg visszatérek írós állapotomba (de előtte még fordítok sokat), addig ajánlom a tavalyi Támogató Július kampány írásai közül ezeket:

https://csakazolvassa.hu/2018/06/30/hogy-vagy-legyel-jobban/

https://csakazolvassa.hu/2018/07/03/naaa-csak-egy-kicsit/

https://csakazolvassa.hu/2018/07/04/a-kreativ-enem/

https://csakazolvassa.hu/2018/07/05/a-testem-nem-dekoracio/

https://csakazolvassa.hu/2018/07/07/a-dolgok-egyszerubbek-mint-hinned/

Ha pedig egy konkrét téma érdekel, akkor képezz linket, így:

csakazolvassa.hu/tag/(érdekestémacímkéjeékezetnélkül), mondjuk csakazolvassa.hu/tag/ketogen vagy csakazolvassa.hu/tag/szex – és jé, kijön egy csomó írás, amelyet ezzel a címkével láttam el.

Köszönöm mindenkinek a blogtámogatást, és mindig meghatódom, amikor látom, hogy Japánból, Svédországból, Egyiptomból jön a kattintás!