Évértékelés.
Nagy horderejű változások éve volt 2015, kedves polgártársaim. Bár a brüsszeli fenevadak és a délről jövő hordák szorongatták kicsiny államunk, a magyar nemzet és a családok élni akarása…
A kutyánk ma Babadávid karácsonyi csokiját zabálta ki az egyik táskából, míg minket a legnagyobb tesóm és felesége levitt anyámhoz.
Ahol nem történt semmi különös. Mintha mi se. A gyerekeim is feltalálták magukat.
Anyám tett befőttesüvegbe egy kis lencsét. Amikor megláttam, mit művelt a kutya, levágtam a szatyrot, és eltörtem. Ajjaj.
A lányom szerint tizenkettőkor lesz éjfél. Most mondta.
Találtam egy üveg igen menő pezsgőt a mosogató alatt. Egy kicsit ágrólszakadtak vagyunk, mert tegnapelőtt vásároltam csak.
Elfogyott a kávékapszula, filterest csinálok, Perté, bio.
Eldőlt bennem, mi felé tartok szellemileg és blogilag.
Jelentősnek mondható bevételem volt ebben az évben a blogírásból. A kávémeghívások mellett rengeteg értékes segítség, fuvar, meghívás, gyümölcspüré, érzelmi támogatás és berlini képeslap érkezett tőletek. Külön köszönöm a december nagyvonalú adományait, nagy könnyebbség volt. Jó átélni, hogy hosszú távon működőképes a blog, és fő tevékenységem lehet. A blogon nincs és nem is lesz semmilyen reklám, promóció. Igyekszem nívós tartalmat írni, óvni a kommentszínvonalat és a beszélgetések meghittségét, és örülök, hogy egyik támogató sem akarja előírni, mit csináljak.
Ellenben egy igen buzgó olvasó figyelmezteti a t. közösséget, hogy ti az elmebajomat finanszírozzátok, és meg lehet élni munkából is!
Akivel csattantam, azt volt, hogy megbántam. Intenzív üzem ám írni is, reagálni is, és nem egyszer éreztem, hogy sok ez már, megint valami kötözködés, nem akartok érteni, nekem szegezitek a valóságotokat, hagyjatok írni. Biztosan voltam igazságtalan is. Bocsánatot kérek.
Nem kellett kitiltanom kommentelőket (leszámítva az említett buzgó új és új álneveit): ősszel többeket csak megkértem, hogy légyszi, ne kommentelj többet, és akkor leálltak. Ez nagy dolog. Meg kellett tanulnom határt húzni és felelősséget vállalni, nem bántási felületként létezni.
Lekoptak nagyrészt az antifeministák, viszont több helyen agresszíven és nagyon bután tárgyalják ki a személyemet.
Tudom, hogy a következő években is lesz, hasonló lesz, napi frisssítésű marad a blogom. Valószínűleg élesedik a mondandó. Felszabadító ezeket írni. Nem, nem haragszom senkire, pont a harag tisztul ki belőlem.
Lesz könyv végre, és lesznek képzések. Január 5-én figyeljétek a blogot.
Feldolgoztam több súlyos traumát, és könnyebb a lelkem is. Nem vagyok érzelmileg kiszolgáltatva senkinek.
Egészen biztos, hogy soha többet nem fogom vagdosni magam.
Életmódot váltottam, meggyógyult a pajzsmirigyem. Vérnyomásom 95/60, ébredési pulzusom 45, zsírszázalékom 16. Átformáltam a testem. Pontosan annyi kiló vagyok, mint februárban (69), és egész évben 3-4 kilós ingadozások voltak csak.
Az étrendem és életmódom összeegyeztethető a gyerekekével, nem trauma a muffinsütés. Ketogén leszek, maradok, új ételekkel kísérletezem. Az edzéseim ihletői viszont egyre inkább street workoutos és ritmikusgimnasztika-videók, jógaelemekkel. Sokat kardiózom, és csak kiegészítésképp súlyzózom.
Felmérhetetlenül termékeny hatású lett a “sportrovat”, amely spontánul alakult ki a sporttémájú bejegyzések kommentfolyamaiból, végül elkülönült. Ne haragudjatok, ha sok volt ez a téma. Fel kellett dolgozni magát az átváltozást, a testképzavart, rengeteg új élményt, és azt a megdöbbentő finnyogást és kötözködést, ahogy erre néhányan reagáltak. Le is tisztult, hogy nekem ez a womanpower, és ebből a mondandóból mozgalom nőtt: sokan kezdtek részleteiben vagy egészében új életet. Szeretném, ha a hozzám kapcsolható feminizmus nem tagadás lenne, hanem igent mondanánk az életre, az örömre, az erőre, és felismernénk a bennünk rejlő hatalmas kapacitást, amellyel meg tudjuk változtatni a személyes életünket és a világot is.
Nekem nagy énfejlődés volt, hogy fotóztak, mert korábban ezzel hadilábon álltam, és kitenni, vállalni a fotóimat is, ezeket a minimál utómunkás, mozgás közbeni, nem sminkelt fajtát, ami szinte új műfaj. Köszönet Spingár-Westerlund Anitának, Raffay Zsófinak és Crisnek.
Januárban minden tanítási napon le fogok járni edzeni, ez volt decemberben is, és nagyon jót tett.
Ha elkenődött vagyok, tudom, mit tegyek, nincs ez a nem-is-tudom-mi-bajom. Mert nagyrészt biokémia.
Vagy nem tudom, talán olyanná tettem az életemet, hogy már csak az zavar, ha nem süt a nap, vagy két napig nem tudok edzeni, vagy mégis ettem egy kis… almapürét. (Így nassol a fitnesznő: HIPP almapüré, ez az új szenvedély.)
Van még egy-két helyzet, amelyben félek konfrontálódni, de nem árnyékolják be az életemet.
Már nem szeretek szenvedni, boncolgatni.
Készülök arra, hogy húsz év múlva teljesen egyedül fogok élni, és ez már nem tölt el rémülettel. Nagyon, nagyon gazdag az életem, és ennek nagy részét köszönhetem nektek.
Boldog 2016-ot mindenkinek!
ez annyira kedves lett
és mára kikelt
azt hitted, csak madár lehet a tojásban?
vagy csak krokodil?
2015 legolvasottabb bejegyzései:
dilemmázóknak: lépni vagy maradni?
most akkor elmesélem, nekünk milyen volt
a blogtörténet legosztottabb, egyben legolvasottabb bejegyzése továbbra is: normálisék, megjelenése másnapja a blogtörténet legtöbb napi kattintását hozta (még 2014-ben)
a legnagyobb vihar kiváltója: ha igazi Nő akarsz lenni, ez is vicces
a legsűrűbb napok 2015-ben:
a legtöbb olvasó: december 10. (a majdnem, az majdnem semmi 1. és az előző napi miatt is, ami a dilemmázóknak… volt)
a legtöbb kattintás: november 11. (valakik nagyon sokat tanulmányozták a fotótár képeit)
csak az olvassa. én szóltam 
Neked is boldog 2016-ot, és csupa jó dolgot jövőre is!
Köszönöm azt a sok-sok élményt, segítséget, ötletet, gondolatot, amit idén a blog adott, csakazolvassa nélkül nekem tutira szegényebb lett volna a 2015-ös év.
KedvelésKedvelés
Köszönöm a gondolataid, lendítenek sokat rajtam, mai nap igencsak összegzős bár nem szokásom, évvégén különösen nem. Most mégis csak folynak, zubognak bennem az idei év történései. Erős vagyok és színes, szeretem magam így, az árnyékaimmal együtt is. Nagy lépések amiket tettem úgy ahogy eddig még soha. A blogod az én bibliám. Boldog évvégét és újévet Neked és családodnak.
KedvelésKedvelik 1 személy
jó, hogy vagy., és remélem ez a kattintás is számít.
KedvelésKedvelés
Mintha ti sem történtetek volna?☺ Szerintem benneteket nem lehet meg nem történtté tenni,köszönöm,hogy vagy,hogy ilyen vagy,boldog új évet neked és a szeretteidnek!
KedvelésKedvelik 1 személy
Mintha szoknánk járni, úgy. Ez a normális, nem is történt semmi, nincs szó karácsonyról, semmiről, ellenben nyomatékosan mondja elmenet, köszönjünk be apámnak, de én nem. Se ujjongás nem volt, se különösebb figyelem. Nem lát jól anyám, de megdöbbentett, mennyire semmi kontaktus nincs a jelen levő unokákkal. Anyám több éves fényképeket nézeget a jelenlétünkben, pedig ott vagyunk élőben. Minket is, más unokákat is néz a képeken, kedves szokása, hogy nekünk másokat mutogat, őket hangsúlyozza, tekintet nélkül arra, hogy érdekel-e, ismerem-e az illetőt. Nem neheztelek rá, tényleg idős, és neki nem az unokák, nem a lánya, nem a személy kell, nem képes kapcsolódni, új viszonyt létrehozni, naponta frissíteni a szoftvert, csak a halványuló emlékeiben él. Neki a tudat kell, hogy odamegyünk, nyugi van a családban, nincs semmi konfliktus, el lehet mondani másoknak is, hogy ott voltunk. Azért szervezte meg ezt az egészet szállításostul a sógornőm, mert annyira sajnálta: az nem lehet, hogy én nem megyek el anyámhoz karácsonykor sem, nekik ettől kiakad a műszer. Ő akarta, anyámnak csak valami ürügye van hetek óta, hogy intézzek el neki valamit. Bátyám kényszeresen takarít, nem beszélget, egy kicsit összeraktuk a szemetet, sógornőmmel beszélgettünk (legalább), ettünk grapefruitot, a gyerekek meg, amit találtak, azzal játszottak, ők nagyon édesek mindenhol. Lőrinc előző éjjeli filmnézéstól álmosan fetrengett. Mindenki kapott StarWarsos kulcstartót, ami meglepően jó fej és korszerű ajándék, és örültek is neki. És mindenki megmérte a vérnyomását, én is anyámét. És anyám úgy adott egy csomag tésztát (van egy ilyen csak METROban kapható spirálmakaróni, “göndör hajú tészta”), hogy hozzátette, hogy tudja, hogy én nem eszem szénhidrátot, de a gyerekek. Ez nagy szó. Meg is ették, még aznap este. Régebben mindennel szemben ellenállás volt bennem, ami anyámtól jött, az adás kontrollja miatt.
Az egész történetünk tanulsága az, hogy időben kell konfrontálódni, átrendezni, mert ez a 75+ már nagyon nem az az életszakasz, ők mennek kifelé, minden erővel az őgymaradást őrzik, új infó nem megy már be. Már csak úgy megsimítanak és milliméterre odébb raknak tárgyakat, lakást át nem rendeznek, se életet. Csak hát sokan vagyunk, hogy negyven körül ébredünk, erősödünk meg, és jövünk rá: nem hazudott a gyomrunk, és a család csak makacs hiedelem, valójában diszfunkcionális.
KedvelésKedvelés
Boldog 2016-ot Éva !
Köszönöm az eddigi éveket !
Bocsi,hogy az éjjel nem kattintottam,a családra való tekintettel lekapcsoltam a gépet.
Azért írom ide,mert nagyon tetszik a történet tanulsága,örülök,hogy erre jutottál, mind igaz : “sokan vagyunk, hogy negyven körül ébredünk, erősödünk meg, és jövünk rá: nem hazudott a gyomrunk, és a család csak makacs hiedelem, valójában diszfunkcionális.”
Szép.
Én azért úgy örülök amikor anyámban pislákol néha a parázs. Rajtakapom ahogy szórakozik valamelyik szomszédasszony kényszeres takarítási szokásain,vagy csak ahogy előadja logikusan a véleményét,tudását dolgokról.
Van sok panasz is.
Érdekes,az idén karácsonykor,16 év után először kijelentette,hogy ne menjek haza,nekem is szükségem van a nyugalomra,legyen meghitt családi ünnepünk.
Amúgy ez a fokozatos lemondás már régen folyik,az aktív élet óta sok szakaszon ment át.
KedvelésKedvelés
“családra való tekintettel kikapcsoltam” habár nekünk olyan ez a blog mint egy távoktatás 🙂
KedvelésKedvelés
Nahát, remélem, nem utál a férjed…
KedvelésKedvelés
Nem.Szereti a szövegedet.
KedvelésKedvelés
Ez ütött…és sajnálom. Akárcsak az én szüleimről szólna,ők sem kapcsolódnak velünk,ülünk az asztal mellett,mindenki elvan,anyám tukmálja a kaját,apám csùnyán néz csak úgy,legszívesebben sikítva menekülnék. Ma délelőtt áztattam a habtestemet és azon kattogtam,meddig fog ez így menni,hogyan tudnám feldolgozni az egészet,és arra eszméltem,hogy jó nagy krátert piszkáltam a bőrömbe,basszameg nem akarom,hogy újrakezdődjék! Pedig amúgy jól vagyok,de néha mintha valami fenyegetettségérzésem lenne,mintha valami lógna a levegőben. Lehet csak kimerült vagyok.
KedvelésKedvelés
Kicsit alább került a kommentem,azÉváé alá szántam.
KedvelésKedvelés
“Anyám több éves fényképeket nézeget a jelenlétünkben, pedig ott vagyunk élőben.”
Szerintem ez teljesen általános, hogy két ember valaki harmadikról beszélget, aki nincs ott.
Idén nyáron a Balatonban szembejött egy húsz éve nem látott ismerős. Örültem, hogy felismerem, neki az első kérdése az volt: Te ugye ismered Kovács Pityut, aki ugyanabban a kórusban énekel, mint te? Semmi mivanveled, mitörténtazóta.
KedvelésKedvelés
De ő nem beszélget. Ő nézi a képeket. Minket is, akár. És én érzek valami mögöttest abban, bezzegelést, amikor másokról mesél. Nem csak a családi eseményeket sorolja, hanem viselkedésmintákat állít be. Hogy a másik unoka mennyit jön. És velünk meg egyáltalán nem, semmit se kérdez.
KedvelésKedvelés
Kell egy kis távolság, esetleg az új, saját család élménye, meg sok-sok tapasztalat, hogy valaki meg is tudja fogalmazni, hogy amiben felnőtt, az abnormális volt.
KedvelésKedvelés
Akkor legyen ez a be- es megköszönö kommentem: köszönöm, boldog uj evet!
KedvelésKedvelés
Szia!
KedvelésKedvelés
Lehetek az első 2016-ban?
KedvelésKedvelés
Igen, de tartalmas kommentet kérünk! 🙂
KedvelésKedvelés
Tegnap hárman (csak nők) leléptünk, férjek/élettársak gyerekekkel maradtak.
Évet értékeltünk. Megünnepeltük H. nehéz, de végül lezárt válását. G. karácsonykor rájött, h a férjének van valakije, és megkönnyebbült. Attól tart, mit szól majd a család, h ő nem akar küzdeni. Épp éjfélre eljutottunk oda, hogy az új év leghatékonyabb kérdései, amelyeket magunknak minden helyzetben feltehetünk:
EZ ENGEM TÉNYLEG ZAVAR? vagy EZ TÉNYLEG ENGEM ZAVAR?
Gondoltam, megosztom. 🙂
Mindenkinek zavarmentes új évet!
KedvelésKedvelik 1 személy
Jó, megadop az esőséget!
Ez nagyon jó! Régóta kérdezem: hol vannak azok a feleségek, akik megnyugszanak és nem kapaszkodni-kepeszteni-hibáztatni-vesszőfuttatni kezdenek, ha kiderül a “megcsalás”? Annyi szar házasság van, már csak statisztikailag is lenni kell ilyeneknek… ha nem játszmának fogják fel, meg kenegetik, hogy de ők mégis szeretik egymást…
KedvelésKedvelés
Boldog uj evet!
Figyeld a kutyat, a csoki mergezo lehet (tipustol es adagtol fugggoen).
KedvelésKedvelés
Azt már néha remélem, bocsánat… iszonyú drága, a gyerek szívének kedves, szerszámkészletet formázó, elég nagy adag csoki volt.
KedvelésKedvelés
Úristen, Rózsavölgyi… zsigerileg érzem a veszteséget.
KedvelésKedvelés
Köszönöm.
KedvelésKedvelés
Hozz nekünk fényt, örömet, játékot, mesét. Maradj velünk sokáig még.
KedvelésKedvelés
Boldog új évet! Kutya csokievéssel meg vigyázzatok, mert a csokiban lévő teobromin a kutyákra mérgező, remélhetőleg nem lesz gond.
KedvelésKedvelés
Köszi a jótanácsot, én nagyon vigyázok, de ő mindenhonnan kiszedi.
KedvelésKedvelés
Köszönöm a blogot. Nagy öröm, hogy mindig találok itt valamit, ha betérek. Kávézgatok, tepertőzgetek és olvaslak. Imádom, hogy van, ami tetszik, van, ami nem és ezt itt szabad. Nagyon inspiráló, ahogyan vállalod a jobb és rosszabb napokat is. Boldog új évet, mindent, amire csak vágysz! ❤
KedvelésKedvelés
Hanem Áder beszéde, az nagyon kínos volt. Meghallgattuk Lőrinccel.
Először is: a fenyegetettségérzés mint közös nemzeti referencia: nehéz év volt, mert migránsok és párizsi terror, természetesen egy lapon említve (mert arabok, nem így mondta, de Egyszeri Hallgató így értette). Továbbra sem érdekel senki elégedett közjogi anyámkínját, hogy a migránsok áldozatok, pont ugyanannak az áldozatai, mint a párizsiak. És migránsok és Párizs — más baj nem volt itt 2015-ben, kérem szépen.
Aztán, külföldre szakadt gyermekeink, nem a boldogulásuk az érdekes már, hanem az, hogy épségben viszontlássuk őket. ( = Jöjjenek haza. Kint veszélyes. Kurva kínos a tény, hogy innen is mindenki menekül, és kint négyszer annyit keres pincérként, mint itt tanszékvezetőként tudna.)
Aztán, legyen útravaló az új évre, na mi? hát a karácsony, amikor szeretetben voltunk együtt, mindenki beszélgetett, csillogó szemű gyerMekeinkkel éjszakába nyúlóan játszottunk.
Biztos mindenki jóban van. Biztos mindenki hetero és családos. Biztos mindenki megüli a karácsonyt. A többiek le vannak szarva, érezzék szarul magukat, nekik nincs útravaló. Néhány hajléktalan, mentáls beteg, meg a szokásos öngyilkosok, meg az elváltak, meg a “szinglik”, nem tétel. Szingli, ha még anyukájával sem ünnepel harmóniában, csillogó szemmel, megérdemli.
Szeretet, pálapostol, szeretethimnusz végig idézve új fordításban, de csak honfitársaink vonatkozásában, családegybenmaradási maszlagként, a migránsoknak ebből se jut. Kínosan sokzor mondja, hogy honfitársaim.
Szent Erzsébet szokott felháborodni, hogy ők a fideszes mintacsalád, velük példálóznak, és velük ne, mert ők nem homofóbok, nem kotorásznak más méhében, nem részvétlenek aokkal, akiknek kevesebb jutott, és nem kaparják maguknak az adókedvezményt sem.
KedvelésKedvelés
Tényleg suta beszéd volt. Én egy eltévedt lovagnak néztem.
Segítsük embertársainkat, akik nem tudnak boldogulni ebben a világban.
Úgy nézett ki,hogy ő sem tud sokat erről a mai,bonyolult világról,ügyeskedni kell
manapság ebben a káoszban.Azért egy egészséges,pozitiv mondatra tellhetett volna…
A férjem azt nevette,hogy a gyerekek néma jele az ujjal fenyítés 😀
KedvelésKedvelés
Várom a könyvet, a képzéseket! Csak így tovább Éva, én 2016-ban is biztosan olvasni foglak. Ami az egyedüllétet illeti, bár tíz évvel fiatalabb lehetek nálad, már én is elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy nem találok olyat akivel elemien és boldogságosan tudnék kapcsolódni. Nem azért mert ne lenne jelentkező. Újabban sok olyan pasasba futottam, akik tulajdonképpen statisztát keresnek az életühöz. Kész a terv a fejben: az exisztencia megteremtve, karrier szépen fejlődik, már csak egy barátnő, feleség hiányzik családalapítás / lehorgonyozás projekt megvalósításához. Meglengeti, hogy ő abban, hisz, hogy a férfi szállítja az anyagaikat és mellette a nőnek nem kell munkával fáradozni. Ő meg teremti a jólétet, csak bele kell ülni. 😀 Én meg kellemetlennek érzem az egészet és menekülőre fogom. Ő meg nem érti, és kiborul, hogy mégis mi a fene bajuk van ezeknek a mai finnyás nőknek?
Biztos, velem van a gond, mert én nem szeretnék sem szerepeket, sem funkciókat betölteni senki élettervében. Vagy szabadon és spontánul vagy sehogy. Utóbbira azonban csak kevesek nyitottak, legalábbis nekem most ez úgy tűnik. És most nem panaszkodom, csak furcsa nekem ez az egész.
KedvelésKedvelés
Pont nemrég olvastam valahol egy magányos férfi sirámait, aki nem érti, hogy miért nem marad mellette senki, hiszen ő gondoskodik mindenről, nem kell a nőknek semmit adni, csak magukat… Én se lennék biodíszlet senki romantikus filmdíszletében.
KedvelésKedvelés
Egészségben, élményekben, bejegyzésekben gazdag új évet!
KedvelésKedvelés
Összeességében olvasó (IP) több lett, kattintás egy kicsit kevesebb, mint 2014-ben.
KedvelésKedvelés
Bár idén kevesebbet olvastalak, a sportos témáktól különböző gondjaim voltak, de még azokon is átsütött a szellem, úgyhogy maradandó élményekkel távoztam, akármikor kinyitottam ezt az oldalt. Nagyon őszinte, egészséges, boldog, fényes 2016-os évet kívánok neked és minden olvasónak, meg magamnak is. Sok-sok ölelés és kolbászzsír!
KedvelésKedvelés
Nálunk éjfélkor nem ám pezsgőbontás, himnusz, Áder János volt az izgalom tárgya, hanem a google tojás! A gyerekem egész nap azt várta, hogy éjfélkor mi fog belőle kikelni 🙂 Van egy teknősös is, láttad?
BÚÉK!
KedvelésKedvelés
Nahát, beleraktam, kösz!
Áder János a szembeszomszéd, nem az izgalom tárgya. 🙂
KedvelésKedvelés
A kis krokodil is haláli!
Nálunk éjfél után anyukám tévedt először gépközelbe, és kiabált, hogy kikelt, kikelt! 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Ez nagyon jo hir, hogy lesz konyv. A blogbejegyzeseket fogja tartalmazni? (ha szabad ilyet kerdezni)
Majd figyelek jan. 5-en.
Es persze BUEK mindnyajatoknak!
KedvelésKedvelés
Évek óta rögeszmém, hogy illene újakat írni, de a napi bejegyzés és a kommentek, szerkesztés elsodorja ezt. Mindig este lesz, és akkor edzeni még nem is voltam. Hát még a fordítási munkámat, a youtube csatornát, a regényt… mindent elsodornak a napok. Mostanra inkább az a terv, hogy a legjobbakat nagyon erős kézzel átszekesztve, és csak egy-egy új írás bele. Van itt sok erős szöveg, folyamatosan azt érzem, hogy én még nem is írtam semmit, meg kell írnom a megírandót (ez imposztorszindróma, meg egy kicsit olyan, mint Karinthy, egész életében meg akarta írni az Enciklopédiát, miközben rendkívül sokat írt ide-oda, megrendelésre is, vegyesen efemer dolgokat és remekművelket). Aztán visszaolvasok (tegnap a reggel címűt, meg a ha igazi Nő akarsz lennit– gyerekek, ott mi volt a kommentekben! parádés), és látom, hogy de hiszen meg van ez írva, csak én valahogy elfelejtem a saját szövegeimet.
KedvelésKedvelés
Szerintem is jol megirt szovegek, jo oket tobb ev utan is visszaolvasni. Jo lenne, ha meglenne egyben nyomtatott formaban. Ugyis te dontod el, de szerintem nagyon ne formald at oket, szepek, erosek igy is.
KedvelésKedvelés
Csak egyszerűsítek, húzok. Nagyon köszönöm! Kíváncsi volnék, melyek a legjobbak szerintetek, ilyen könyvbe valóan, mondjuk harminc szöveg. Lehet, hogy csinálok erről egy szavazást.
KedvelésKedvelés
èn mindjárt le is adom a szavazatomat a Friend Zone-ra. Nekem az volt az év posztja, pedig igen erös volt a mezöny. De a népszerüek között sehol se láttam, se nyár után, se most az évesben.
Én is köszönöm a 3. blogévet nálad és minden jót az újra.
.
KedvelésKedvelés
Jé, tényleg, van egy olyan.
KedvelésKedvelés
Akkor én is leírom, ami a legjobb nekem.
Az egyik a ‘Miért kell magyarul tudni’ a másik a ‘Mert ember’ a feltétel nélküli alapjövedelemről, a harmadiknak nem tudom a címét, megkereshetném igaz, de nem tudom, mikori.
Szóval abban van, hogy a Jánostól kapott töltőtoll nincs meg, és aztán megtalálod az íróasztalon.
Ez gyönyörű.
Boldog új évet!
KedvelésKedvelés
Köszönöm! Nem tudom, melyik lehet, de keresem.
KedvelésKedvelés
…és a válaszok:parainesis lányomnak -erre szavaznék elsőként.
KedvelésKedvelés
Kösz!
KedvelésKedvelés
Amiért a nő nem 1-2. BÚÉK !
KedvelésKedvelés
Köszönöm! Neked is!
KedvelésKedvelés
Én is köszönöm ! Ez a fent említett két írás számomra már-már kordokumentum, velem együtt sokan mások is akkor figyeltek fel a nevedre. De ha kötet, abból pl. nem hiányozhat az az írás, aminek a csattanója olyasmi volt, hogy “… szép ember, a temetésemen is minden nő őt nézte.”
Közönségszavazást feltétlenül érdemes lenne csinálni, még akkor is, ha csak részben szolgálna a beválogatás alapjául, amiben nyílván vannak egyéb preferenciák is. De a szavazás több okból is hasznos. Válogatáshoz adhat némi alapot a kommentek száma is, pl. azok száma szerinti sorrendben lehetne közönségszavazásra dobni a vezető párszáz írást. Biztos sokan végigolvasnák mindet, pl. én is szívesen, akár újra, akár újként. Technikailag persze gőzöm sincs, mekkora meló egy ekkora anyagból a szavazáshoz a linklista előállítása.
KedvelésKedvelés
Kösz a tippeket, nagyon konstruktív, olyan ritka, hogy így tágulok, és nem idegesít, hogy valaki “meg akarja mondani, mit csináljak”…
Nekem a statisztika mutat olvasottsági sorrendet, minden idők-éves-havi is van. A kommentszám egy-egy elfajuló vita, flame miatt nem igazít el, van, ami alá én írtam sokat, kiegészítéseket kommentben, vagy válaszokat. A kommentelők száma per bejegyzés már inkább. Meg most, okulva a nagy viharokból, sokkal csendesebbek az amúgy többszörös olvasottságú posztok kommentfolyamai. Kevesebb a szerepelni akaró, saját személyiségét mániákusan toló, nyílt színen bulizó, egymással kapcsolódni akaró olvasó (hogy nagyon finom legyek).
KedvelésKedvelés
Igen, néztem már, hogy épp van olyan menüpont is, hogy legolvasottabbak, na az tényleg jobb támpont a kommenteknél és gyakorlatilag készen is van. nade én imádok szervezni, és arra a felhőre emlékeztem, ami a kommentszámot mutatja. Ki tudja, mi minden egyebet mutat még meg a statisztika, mindenesetre improvizáltam, nyílván ezt jobban át kell gondolni és lehet hogy egész más koncepció a nyerő. Pl. ha magam adnék ki írásaimat, akkor én egész biztosan azokat tenném be, amiket én szeretek a legjobban 🙂 De hát én egy önző hidegfejű matekos vagyok 😀 De ettől függetlenül persze csinálnék közönségszavazást is, mert csakolvassa a csakazolvassa-olvasó, no meg kíváncsi is lennék az eredményre. 😀
KedvelésKedvelés
(Meddig “gyűjtöd” a szavazatokat?) Engem az “innen nyerhetsz motivációt” szippantott be ide, az meg is maradt alapműnek. Azóta meg csakazolvasom a többit, és attól függően változik a kedvenc, épp mi foglalkoztat. Bökj rá random 30-ra:)
KedvelésKedvelés
erre gondolsz?:https://csakazolvassa.hu/2015/11/04/de-akkor-most-hogy/
mert az innen…, az a sportrovat, ott nincs szöveg
Azt hiszem, a sportot ki kell hagynom, és valami homályos, de mégis egy mondatban megfogalmazható profilt választani a könyvnek.
KedvelésKedvelés
Ne hagyd ki a sportot teljesen, ha lehet! Engem pont egy “sportos” posztod hozott ide a Facebookról legelőször egy megosztáson keresztül. Nem muszáj edzésközpontúra venni, ha úgy érzed, ez kilógna a koncepcióból, de a saját erő és a testtudat felfedezése számomra elválaszthatatlanul kapcsolódik a blogodhoz, meg a saját testi-lelki-szellemi fejlődésemhez is.
KedvelésKedvelés
Kétféle panasz volt:
— ő általában nem szereti a kajatémát, sportot, nem érdekli, nem érzi át, unalmas, bizonygatós ez a rész (én a szövegekben, írás közben dolgoztam fel az átalakulásomat), szóval ez nem intellektuális tartalom/téma (én meg mindig akként írtam róla, újszerűen).
— esetleg: nem hittük volna, hogy egy ennyire populáris kedvtelésbe merülsz el, nagyon megváltoztál, egy özvegy három gyerekes anya nem ilyen, így nem tudunk sajnálni. Tehát sztereotípiák, ebben benne van az én törekvésem, hogy ne lehessen engem dobozba gyömöszölni, se leintellektuálisozni, se negyvenesjónőzni, se letestépítőzni, se azt rámfogni, hogy pasizás miatt van, mert egyik sem. Az is benne van, hogy én sosem éreztem, hogy nekem bizonygatnom kéne, hogy mekkora intellektuell vagyok, inkább attól féltem, a vitathatatlan értelmiségi létezésem béklyóz és elrekeszt az “igazibb”, pl. testi vagy másféle emberek között szerzett élményektől
— (ez a második, az elvi, dogmatikus bírálat) a fogyástéma, a narancsbőr, a lustaság néven nevezése, az fatphobia, meg amikor médiatartalmakat és -jelenségeket bírálok (Lena Dunham, Tess Holliday, bikiniszezon, fitneszmodellek fikázását tettem szóvá, nem mernek kimenni a strandra című poszt), az mind testszégyenítés, és ekképpen én megtagadtam a feminizmust, elváró és normatív vagyok, a patriarchális szépségelvárást tolom azzal, ha azt hangsúlyozom, hogy felelős vagy, meg ne maszatolj, hát látszik, hogy szarul vagy a testedben, és szívesen néznél ki te is jól.
Utóbbiak nem voltak túl értő olvasók, egyszeren nem ment át, szrtereotípiákkal beérték, lásd Gumi “egy kötekedő restépítő lett a nagy feministából” igen jellemző megjegyzését, illetve simán irigyek és lehetőségfosztottak, vagy akként élik meg magukat.
De ha mondjuk Dézsát olvasunk, az ő feminizmusa igenis rámutat arra, hogy miért korrektebb hangulatkeltés, nyomásgyakorlás (önigazolás?) (ezt csinálném én, de nem rólam írta) helyett rábízni másokra, mit kezdenek a testükkel, és milyennek látják. Levenni róla a Tekintetet. Bennem nagyon erős a Tekintet, és az bizony patriarchális.
Na de akkor is önmagam leszek, van, amit nagyon erősen érzek, és ezek az erős testi élmények és az új közérzetem bizony olyan. Engem a régi-távozott olvasók, kommenteők elvárásai nyomtak agyon. úgy érzem, használtak, és én nem voltam az. És nagyon megharagudtak ezért, ha 1. sikerem volt, 2. nekik nem, 3. szerelmes lettem, ráadásul szerető, 4. nem lehetett engem sajnálni, pedig az nagyon erős vonal volt, 5. ennyire megszállottan izéltem a testem, meg teszem ki képeken is.
KedvelésKedvelik 1 személy
Amúgy nem, nem hagyom, persze, lesz sok ilyen poszt még, helyzetjelentések is, meg működik a sportrovat is.
KedvelésKedvelik 1 személy
ezek mind elég jellemző reakciók a neten másutt is a hasonló témájú “sportos” meg pláne testépítős posztokra, a megfogalmazás minőségétől és a tartalmi igényesség szintjétől függetlenül. Vannak bizonyos triggerek, amikre bizonyos érintettség esetén ugranak a kommentelők. Meg hát sokan csak önmegerősítő dolgokat szeretnek olvasni, és ha egy helyen megszokák, hogy megerősítést kaphatnak, rosszul érinti őket, ha egszercsak triggerek jönnek. Kiváncsi vagyok, milyen lesz a könyv,ha lesz, meg a reakciója. Máshogy, másért olvas az ember könyvet, mint blogot, és ebből a blogból szép kötetet lehetne összeállítani, esszé, publicisztika, önvallomás -sokféle téma, sokféle müfaj. sokat vonatoztam ma és közben olvasgattam, az anyáknapjás különösen a szívembe lopta magát, mint egy kis novellaszerűség, a humora is finom, az önirónia is, és még tipikus budai életkép is hozzá. (kétgyerekes barátnőm lakott pár évig valahol arra, akkor jártam többet a “fogasmegálló” felé.) A másik poszt, ami meg csak úgy eszembe jutott a kedvenceken gondolkodva, az egy nekem nagyon szórakoztató nyelvi fejtegetés volt arról, hogy kell-e félnünk a szóismétléstől. Én ezt is beszavaznám a kötetbe, vagy ha ez nagyon rétegdolog, akkor valami más általánosabb témájú nyelvészkedést.
KedvelésKedvelés
Hm, kösz.
KedvelésKedvelés
Arra bizony. Szerintem ez nem csak a sportról szól.
Elárulod, miért kell homályolni?
“Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!”
Ez megy itt, kéhhrlek.
KedvelésKedvelés
Óhhh, a középiskolást nagy kudarcnak érzem úgyis.
KedvelésKedvelés
Lesz könyv, ma megbeszéltük. 🙂
KedvelésKedvelés
Idén én és a szövegek bennem rosszkedvem telét tündöklő nyárrá változtatták át. Egyelőre fejben és szívben főként. De sok kiút lett, ami már nem tölt el rémülettel. Köszönöm szépen!
KedvelésKedvelés
Nahát! Nagyon örülök. Erős, nagy, tartós változás volt nekem is 2015. Olyan jó most.
KedvelésKedvelés
Köszönöm, hogy még mindig és egyre inkább!
Idei személyes kedvencem az alcímek, amin a legjobban kuncogtam magamban, mert annyira eltaláltad: “haladóknak”
KedvelésKedvelik 1 személy
En azert vagyok itt, mert jo nekem.
KedvelésKedvelik 1 személy
Ez remek!! 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Boldog új évet! (Nem szeretek ilyenkor mást mondani mellé.)
KedvelésKedvelik 1 személy
Tegnap és én ettem meg a körte-birs kompozíció legvégét.
KedvelésKedvelés
Egészségedre, remélem, ízlett. És köszönöm, hogy említésre méltó volt.
KedvelésKedvelik 1 személy
Boldog új évet Éva! Én “régi” vagyok, de olvaslak még mindig, rendszeresen. Ez a blog sok mindenben nekem nagyon igen, néha nem. 🙂 Bár nem kommenteltem már nagyon régen, de sok téma megérintett, mert abban a helyzetben voltam, vagyok, vagy mert megnyugtatott és megerősített, vagy felbosszantott és elgondolkodtatott. Most például megyek is edzeni, súlyzós edzés bukásig. 🙂
KedvelésKedvelik 1 személy
Örülök neked, egy kicsit hiányoztál. Mi nem?
A bosszantás a célom, ne feledd.
Az önbosszantás is, nagyon termékeny állapot.
Tudod, milyen azt leírni szeretői múlttal, hogy “téged a hiány definiál”?
Hogy minket az hajt, hogy elégedetten nyugtázzuk, hogy mi vagyunk a jobbak, még a táskánk is?
Hogy nem ám szenvedélyből és bohóságból vagyunk megdugva a hátsó ülésen?
KedvelésKedvelés
tudom.
azt is tudom.
és azt is.
azért olvaslak.
KedvelésKedvelik 1 személy
Köszönök mindent. A tavalyihoz hasonló, illetve annál is jobb évet kívánok, drága Éva, és jó egészséget neked és a gyerMekeidnek is.
Majdnem a kezdetek óta olvasok, és ez nem is fog változni.
Sokat köszönhetek az írásaidnak.
2015-ben velem is sok minden történt, rengeteget erősödtem. Szorongások múltak el, fontos döntéseket hoztam. Én ezt amolyan felnőtté válásnak nevezem.
És úgy érzem, hogy ezután is csak egyre jobb lesz!
Minden jó szándékú kommentelőnek és olvasónak is a legjobbakat kívánom az újévre.
KedvelésKedvelés
Boldog új évet! A kezdetektől olvasok, közben férjhez mentem, szültem, betöltöttem a harmincat. Egyikre se számítottam. Szereztem kedves ismerősöket innen, sokat beszélgettem élőben is meg itt is. Igaz, most már nem igazán kommetelek, de még mindig a napindító szentháromság webhely egyike a csakazolvassa.
KedvelésKedvelés
Boldog uj evet, Eva. es az olvasoknak is.
KedvelésKedvelés
Sziasztok, én nagyon lemaradtam, tehát megkésve kívánok mindenkinek boldog új évet!
KedvelésKedvelés
Boldog új évet kívánok én is! Én igazából 2015-ben kezdtem olvasni a blogot – találtam itt inspirálót, megerősítőt, elgondolkodtatót, szórakoztatót egyaránt, köszönöm mindezt! FOkozatosan és utólag fedezgetem csak fel azt, hogy honnan indult az egész, milyen témák dominálnak, és hogy működik (és hogy nem működik) a kommentelés. Ha lesz könyv a posztokból, én valami olyasmit tudnék elképzelni, ami valamilyen személyes intuitív csoportosítás alapján, saját idézetes vagy eredeti címmel ellátott fejezetekbe csoportosítja a legjelentósebbnek, legjellemzőbbnek vagy más legnek érzett posztokat, esetleg bevezetővel, szerzői kommenttel, de magukon a szövegeken nem változtat. HA Majd megpróbálom összeszedni azt is, nekem melyek voltak a személyes kedvenceim és miért
KedvelésKedvelés
Köszönöm!
KedvelésKedvelés
A második “Ha” után véletlenül csúszott az ujjam a Sendre – csak azt akartam írni, ha én lennék a blogger, színes Post-it lapocskákra írnám a számításba jövő posztok címét, és Mood Boardon játszanék velük, hogy hogy állhat össze belőlük az ideális forma… (nem tanácsadásnak szánom, csak meglódult a fantáziám, hogy hogyan lehet egy blogból könyv)
KedvelésKedvelés
A felhő a válladon nem tudom melyik bejegyzésben van…
Tetszett nagyon azoknak a bejegyzéseknek a hangulata amire a kommentelők jól rezonáltak.Volt egy olyan amikor mindenki elmesélte,hol járt… Balint is írt akkor, a repülő csíkjával …
Nem tudom már melyikek voltak…
Néhányat a frissebbekből :
hogy ez micsoda?
egy tökéletes nap
Van egy ismerősöm
istenem figyelj egy kicsit
a sportrovat is tetszik ,inspirál.
Sok tetszik-mindegyik-de sajnos rossz a memóriám.Ha van időm újraolvasok.
KedvelésKedvelés
A kedvenceim, mármint ma:
normálisék (nyilván. már szénné idéztük.)
jakab beszél (valahogy mindig visszakapaszkodik)
micsoda különbség (ez hozott a blogra)
jegyzőkönyv
egy nap a városban
regényigény
a lángolás elmúlik
trágár
milyen is? (ez nagyon…)
már nem képzelt ház üres telken (Hrúz Mária, minden költők anyja)
KedvelésKedvelés
Ésés! ha több pénzünk lenne. Bálázni kell a mustot!!
KedvelésKedvelés
Micsoda agyad, érzékenységed van neked, nagyon köszönöm. Szerkesztem a ciklusokat.
KedvelésKedvelés
engem az “én nem akarok sárkány lenni” hozott ide – es meg is allapitottam hogy de kar lesz ha abbahagyja ez is mint a tobbi blog, mert nemcsak mondanivaloja van, de meg jol is ir.
a “normalisek” remek iras – en ezt csak csunyabban (karomkodva) tudtam elmondani, az Eva verzioja sokkal szebb – es talan hatekonyabb is.
a ” ha több pénzünk lenne” – meg elso hazassagom tortenete – istenem miben eltem en…
KedvelésKedvelik 1 személy
Köszönöm, mindhárom esélyes a könyvbe!
KedvelésKedvelik 1 személy