még mindig sportrovat

Folytassuk itt!

Az előző beszélgetések:

hogyan kezdjek bele?

fejben ott lenni

sportrovat

Mit mondjak még, hogy legyen teste a beszélgetésindításnak… csütörtökön megyek DEXA testösszetétel-mérésre, mert hazudós a mérlegem.

Aztán, ki szeretném próbálni virezma ajánlására az antigravitációs jógát. Általában mindaz vonz, ami ellensúlyozza a nagy súlyokat: hajlékonység, szép mozdulat, erő.

Amin még gondolkodom sporttáplálkozásilag: Superstarch az UCAN-tól vagy Waxy Maize Starch a The Protein Works-től. Ha valaha szénhidrát, ez lesz.

Közben a TPW kijött egy hiper-szuper vitaminozott új proteinnel:

Life Shake

Van benne rost, kálium, kalcium, magnézium, króm, bélflórabaktérium- és vitaminkeverék is. De a 4,3 gramm szénhidrát adagonként sok egy kicsit. Én maradok ennél, és olyan hardkór lettem, hogy ízesítetlen változatban rendelem, és magam fogom kotyvasztani vaníliával, narancshéjjal (a DM fűszerei, nagyon elégedett vagyok), málnával, kókusszal, kakaóval, meg eritriollal. napszak szerint tejjel, tejszínnel, mascarponéval, avagy vízzel.

Zajlik a közösségi élet. Imádnak a fiúk a teremben, rajongótáborom lett, hogy milyen szép a vállam, testtartásom, spiccem, futásom, evezésem. (Ezek a fiúk 3, illetve 55 évesek.) Szép kinyomni 55 kilót ferdepadon, szép a tizenhatos sprint, szép az, hogy lenyomok 4×12 combgyötrést, vagy kétszer 16 kilóval csinálni a walking lunge-ot, meg amennyire ettől hirtelen fényes és feszes lesz az én kásás és homályló combom, de amiért a leginkább lejárok: a lassú erősítések, kitartott mozdulatok, nyújtások, talajtorna-elemek, akrobatika. Odavagyok a koncentráció, tudatosság, harmónia élményétől. Asszem, ez az egyetlen hely, ahol nem szólnak rám, hogy nem rendeltetésszerűen használom a súlyemelő rudat, hanem mászókának.

Kép is legyen, jó.

IMG_3059_resize

1 100 thoughts on “még mindig sportrovat

  1. Én is elmentem megnézni az antigravitációs jógát (denevérjógát), ugyanitt, a restorative órát választottam. Volt benne egy kis lógás, a többi nyújtógyakorlat, nagyon tetszett. Tíz éves korom óta nem lógtam fejjel lefelé, először elég félelmetes volt, de mondjuk neked ez nem szokatlan. Akarok még menni, aztán ha megszokom az eszköz használatát, a nehezebb, akrobatikusabb órát is megnézem.

  2. oké, próbálok nem hozzászólni a régihez 🙂 folytatódik rettenetes kálváriám a cukorról való leszokásban, hát komolyan mondom, hogy ez elképesztő. azt gondoltam, hogy a saját függőségeimmel felnőtt létemre legalább tisztában vagyok (cigi, körömrágás, telefonnyomogatás, kényszeres nassolás, hajbuzerálás stb stb) de arról fogalmam se volt, hogy ez itt igazi testi elvonási tünetekkel jár. eddig egyáltalán nem megkönnyebbítő, se nem felszabadító, ellenben annál inkább fojtogató (bizonyos percekben teljesen konkrétan!), tegnap komolyan mérlegeltem, hogy az egyik kollégám asztalán látott almát ellopjam-e, mert abban legalább van cukor. és milyen hihetetlen az emberi test, ez is új megfigyelés, hát kínomban ittam még egy kávét szacharinnal, hogy az legalább édes, akkor két perc nem telt bele, elmúlt, mert az agyam gyorsan megkapta az ingert, hogy hurrá, édesség, és amikor a szervezet realizálja, hogy ez mégse az volt, addig eltelik mondjuk tíz perc, és utána még rosszabb lett. fene gondolta, hogy ez ekkora kihívás. hátígy.

    • Hihetetlen önismereti út, nem? Ki hitte volna? Hogy ennyire?

      Nekem voltak nassolásrohamaim, azonban nem esett le a vércukrom drasztikusan soha, nem ismerem a vércukor-hinta jelenségét, a “most azonnal adjatok valami édeset” falkaparást. Kitűnően koplalok, észre se veszem, inkább az van, hogy ha már eszem valamit, nehéz megállni. De akkor, midőn az emberiséget ostorozom, felveszem eszköztáramba a “tudjátok-e, miért isszátok cukorral a kávét?” fordulatot is.

      A szacharin kurvagáz, bocs. Ízre is, hatásában is. Ami nem gáz: eritriol (folyadékban egész jó íze van), stevia (itt nagyon gáz ízeket is sikerül létrehozni, épp egy méregdrága, folyékony, patikában beszerzett magyar gyártmányon vagyok kibukva, keresem az igazit), xillit (kicsit gáz, mármint inzulinszempontból).

      És van egy csomó remek nass, ami enyhítheti ezt, új szerelmem: DM Alnatura kókuszcsipsz, kellően édes, és zsíros! csak abba kell tudni hagyni. Mandula, makadámia (kifejezetten édes). Fekete csoki (Lindt 80 százalékos, búbántaos vagyok, mert most csak 70-eset kaptam). Szerintem ez emberi dolog, valamennyire civilizáltan kell ezt az őskori izét csinálni. És a legjobb: kacsatöpörtyű. Na de ez már a ketogén világ.

      Baconös-zsírossajtos omlettet fogyasztok a Bagatelle teraszán, agyontejszínezett kávéval, trapézizmomat és deltoidomat (mi van még geometria? rombusz, haskocka) süti a nap, jól vagyok, reggel futottam 15720 lépést nyugis tempóban, de abszolút terepen, sziklás ösvényen, csúcsfutással, térd- és bokafegyelem, a mozdulat szépsége. 1 óra 49 perc.

    • A korábbi helyre is írtam de akkor ide is: érdemes lenne candida tesztet végezni, mert ha elszaporodnak túlságosan ezek a gombák, érdekes dolgokat tudnak művelni a szervezettel, pl ilyen cukoréhséget okoznak, mivel ez a táplálékuk. Amúgy természetes része a bélflórának, csak vannak olyan helyzetek amikor felborul az egyensúly…

      • köszi, próbálok kitartani 🙂 ma már jobb volt, legalábbis délután, de most meg ilyen dührohamokat kapok és idegesít ha hozzám ér bárki. na ez milyen már. és hiába, hogy teleettem magam viszonylag, ott van ez a rémisztő üresség. már bocs, hogy részletesen beszámolok, de olvassatok jó kis elvonókúrát is 😀
        ja, ráadásul úgy mentem délben hot ironra, hogy frankón kialudtam magam, megettem a reggelit, fel voltam készülve (nem úgy, mint amikor reggel öttől délig meló, négy óra alvás után támolyogva állítok be, mert akkor bezzeg úgy megy, mint az állat, ezt többször megfigyeltem, ez vajon miért lehet?), erre többször is szünetet kellett tartanom, mert fulladtam és hideg veríték csurgott a fejemről, de olyan nem jó értelemben. nyilván az ember ilyesmiket produkál, ha átállít dolgokat, ezek elég érdekes mutatói azért annak, hogy mennyire más üzemanyaggal működik egy-egy ember.
        és nem is kellemesen fáradtam el, mire hazatekertem ferihegyről, hanem idegbetegen.

        • ja, és hát gáz vagy sem, ez ízlés kérdése, engem nem különösebben zavar az íze, az zavar, hogy nem cukor, mindenesetre ha ez elfogyott, tervezek mást is kipróbálni, de különben a munkahelyemen például ez van ingyen 🙂

          • ó, ez jó, tutira tényleg ez van. akkor legközelebb se alszom ki magam, akkor simán jó lesz 🙂 mondjuk, most is halálosan fáradt vagyok, és nagyon szeretnék ma autóval menni dolgozni, de már megígértem egy haveromnak, hogy este találkozunk és biciklivel leszek, úgy könnyebb is ide-oda mozogni a belvárosban, és most már nem akarok beégni előtte 😀 ez most nem fog jólesni, de legalább legyőzöm magam. amúgy a gyömrői úton már tegnap olyan pokoli hőség volt, hogy szó szerint égett mindenem, és ezen az arcomba pöfögő 193-as busz kipufogója se sokat segített 🙂 mi a túró lesz még itt nyáron, vízzel kell majd a fejemet locsolni. azt szoktátok nyáron, aki bringázik amúgy rendszeresen?

            • nincs alternatív útvonal? lehet hogy csak pár perc lenne a különbség (vagy sőt, gyorsabb lenne). fejet locsolni ritkán, talán csak kánikulában szoktam. mondjuk akkor igyekszem eleve délelőttre vagy kora estére tenni a menéseimet. valamint: szellős ruha, pl. egy ujjatlan valami inggel, kardigánnal, amitől nem ég pecsenyére a vállam, viszont tudok párologni. de átmeneti évszakban, mint most, mindig sok ruhát cipelek tekeréskor, estére nagyon le tud hűlni a levegő: kabát, pulóverek, sálak, kesztyűk, meleg zoknik (nekem 30-40p a belvárosból haza, min. 5°C-kal hidegebb a kertváros, ott már nem mindegy a megfázás, felfázás).

              • Viszont e megfázás nem a hidegtől van, hanem az elszaporodó baktériumok/vírusok miatt (akik esetleg a folyó orrban tudnak tobzódni). A hideg egészséges és szükséges inger. Mondom én, aki borzalmasan fázom, de tudatosan küzdök ellene, szoktatom hozzá/vissza magam ujjatlanban, sortban.

            • van fasza alternatív útvonal, persze, az üllői út 😀 de az is ugyanoda torkollik. van még a kerepesi-keresztúri-bélatelepi, ahol lehet kerülni, a vége egy szép árnyas fasor, de az röpke tíz kilométerrel hosszabb, meg annak az elején ott a kerepesi út, ami szintén poklot lehel. a gyömrői is, és a kőbányai is. este meg kurva hideg van, de az engem nem zavar, engem a meleg zavar rettenetesen. és gondolom nem lehet megúszni. amikor vettem a bringát, elfelejtettem, hogy ezekkel szembe kell majd nézni 🙂

  3. Én úgy jártam ,hogy nagy akarással tudatosan kezdtem táplálkozni,nagy hangsúlyt fektetve az elegendő fehérjebevitelre ugyanis nem fogyasztottam el az ajánlott 1g/kg testtömeg adagot eddig.
    Gyermekkoromban nem ettem húst egyáltalán de tésztafélét,edeset,zsirosat azt igen.
    A nagy tápanyagszámlálásomnak egy gyomorterhelés lett a vége és ez most nagyon mérgesit, mert én diétázom tulajdonképpen. (Gondoltam is evés közben,hogy ha valamit akarok az nem szokott sikerülni,lehet nem tudom megemészteni, és tessék…)
    Most várom,hogy lohadjak 😦

      • Nagyon megtetszett a Shopbuilderes étrendkészitő.
        Össze is állitottam a tegnapra egy étrendet amiben volt este hatig 52g fehérje,78g szénhidrát meg 57g zsir.El is fogyasztottam szorgalmasan a cél érdekében, de utána kezdett fájni az oldalam, és még most is fáj.
        Igaz gazdag étrend volt nem csipegetős mint a tied -normál joghurt,zabpehely,dió,mandula,1főtt tojás,darabka növendéhhús,rizs,rozskenyér,50g 25zsirszázaléku sajt.
        Ez volt a kisérlet 🙂

      • “de a leglaktatóbb tápanyagfajta”
        Ezért eszem én sok fehérjét és zsírt.
        Egyrészt azért is, mert a túl sok szénhidráttól szinte idegbeteg vagyok (gondolom, összevissza ugrál a cukrom), másrészt meg éhes vagyok.
        Soha életemben nem laktam még jól pl. tésztától, vagy pizzától, de se krumpli, se péksütemény, se semmi ch.
        Éhes vagyok tőle egyszerűen, max. fél óra, és ennék.
        Nem akarok egész nap enni, éhesnek lenni rossz.
        A fehérje és a zsír telít.
        Egyszer akartam vegetáriánus lenni, de majdnem megdöglöttem éhen, úgyhogy abbahagytam.

          • 😀
            Tudtam, hogy nem jól írtam, abban a percben, ahogy leírtam.
            Pontosítva: Úgy éreztem, hogy azon nyomban megdöglök éhen.
            Minden tiszteletem a vegetáriánusoké, pláne azé, aki tejterméket se eszik, nem beszélve a raw-food-ról.
            A raw food-ot mondjuk nem tudom, hogy lehet kibírni, nem éhesek úgy istenigazából soha?
            Mivel sose leszek raw foodist, sose tudom meg.

            • Kicsit régi hozzászólásra reagálok, de hátha írok valami érdekeset vagy informatívat… 🙂

              Hasonló vagyok, ezért sem voltam sosem kenyeres, mert éhes maradtam tőle 😀 Igaz, a krumplit szerettem, de 1 kiló sült krumpli? No, azzal se laktam jól. Igaz, a zöldségek egyikével sem, nehéz nekem.
              Viszont sok évig voltam vega és most is igen közel állok a vega paleo ketogénhez, mi ezzel a baj? Jópár vega ketogénező van, szerintem remekül összeillik a két életmód, ha képesek vagyunk nem kilószámra enni a zöldségeket s más szénhidrátos dolgokból sem vágyunk sokra (sokan persze tejtermékeznek ezerrel, én nem, csak vajat eszem és igen pici sajtot, de csak mert igen finomak, simán menne nélküle). Pont hogy ha húst eszem, akkor borul a ketogén, mert túlszaladok a fehérjén (extrém ritkán eszem húst, de ha már kivételt teszek, jól akarok vele lakni, mit kezdjek pár falattal?) 😀 A jó vega fehérjeforrások jelentős része zsíros (főleg az állatiak, de az olajos magvak is), a zöldségekhez is jól megy a zsír, vegaként lehet enni egy csomó jóféle növényi zsírt és ízes vajat is… Úgyhogy nekem a vega ketogén eléggé jó kombó, persze kinek milyen az ízlése és a testi működése. Azért zöldségimádóként ritkán megyek napi 20 gramm szénhidrát alá, de erre nincs is szükségem, nekem a 40 gramm is jó a ketózishoz. S ha néha többet eszem, akkor sincs semmi, pár órára kiesek a ketózisból, na bumm. Néha kell, elég bizarr lenne, ha olykor kényszerítenem kellene magam, hogy ne egyek annyi karfiolt vagy paradicsomos káposztát, amennyire vágyom…

              A nyersvegánokat néha én sem értem. Amikor előadják, hogy egy kisebb paradicsomot megtöltenek valamivel és az az ebédjük… Vagy amikor a kevéske durván kalóriaszegény zöldségfasírtjukról (ami persze nekem fél fogamra se lenne elég) kijelentik, hogy a család azt ette 3 napig. Azért egy normális nyersvegán biztos visz be kalóriát, lehetősége bőven van rá.
              Tervezek egy nyersvegán hetet valamikor, természetesen szénhidrátszegényen, élvezetesen és sok kalóriával. Esznek olajos magvakat, szerintem muszáj is nekik, ők már nem hagyhatnak ki további táplálékcsoportot… S persze direkt zsírt is ehetnek, elég sok hidegen sajtolt növényi olaj van, gondolom.
              Nyersevőként pedig még könnyebb lenne, elvégre megmaradna táplálkozásom alapja, a tojás 🙂 Inkább a sárgáját enném persze, a nyers tojásfehérje nem annyira előnyös. Nyers húst nehezen tudnék enni, tengerparton könnyebb lenne, a friss, nyers lazac nagy jóság, de más fajok se rosszak.

              Sokminden megoldható, az ember nem is gondolná, milyen sok táplálékcsoportot ki lehet zárni gond nélkül.

  4. Hat basszus, en hosszu hetek, mithetek honapok ota eloszor ettem egy keves teljes kiorlesu organikus tesztat. Ugy erzem mintha kovek lennenek a gyomromban. Meg a hatizmom is faj egy kisse tole,(mondjuk az amugy is, ha egy picivel is tobbet eszem mint amit bevesz konnyeden a gyomrom.) Ezert nem eszem mar regota kenyeret sem, ha igen az is fitnesz kenyer, de tesztat vegkepp nem es ennyi kihagyas utan nagyon durva ez a hatas.

    • Én ma bűnbe estem egyharmad, vendéggyerek által meghagyott banánnal. Tejszín-görög joghurt keverékébe törtem bele villával. Így alakult. Furcsa, rég nem érzett íz.
      Az elmúlt két nap extrém sportteljesítmény volt, tegnap hosszú edzés, 22 féle gyakorlattal, nagy súllyal, evezéssel, futással, vállam, hasam és gluteus mediusom sajog (végre valami izomláz-szerű), ma a 15720 lépéses hegyi futás, bicikli, és este még egy igen nagy kutyaséta, erdőben.
      Ételek
      Futás egy kávé+1 csepp tejszín után, éhgyomorra
      utána 6 darab libatepertő, 8 deka zsíros, nulla ch-jú maasdamer sajt felkockázva, két evőkanál 25 százalékos tejfölbe kevert kókuszreszelék+vanília+stevia
      3 tojás, bacon, reszelt sajt, koktálparadicsom, kávé sok tejszínnel
      2 deka 70 százalékos étcsoki
      este az említett banános püré, lazacot terveztem, azt majd holnap
      És feljön rám a 34-es nadrág. Még nem az igazi, ahogy áll, de majd.

    • ‘egy keves teljes kiorlesu’ hát ja, a teljes kiőrlésű gabona ráadásul, ha lehet még kevésbé jó. Minden ellenkező promo ellenére. Bár más szempontból meg szinte mindegy, hogy finomítottat vagy teljes kiőrlésűt eszel, ha egyszer nincs megfelelően előkezelve.

        • A bizonyos szemponttal arra az egyre utaltam, hogy a teljes kiőrlésűben ott az egész mag korpástul. Egyesek a korpában található antitápanyagokat, így pld. a fitátokat kíméletlen és hatékony ásványi anyag-rablónak tartják, azaz szerintük egyenesen rontja az ásványi anyagok felszívódását ezek jelenléte (ezt összefüggésbe hozzák a csontritkulással, a fogak állapotának romlásával /vannak egyébként olyan fogorvosok, aki ezért inkább étrenddel és nem fúróval, vagy egyéb csiszatolókkal működnek/). A teljes kiőrlésű egyetlen előnye az, hogy fokozza a bélperisztaltikát. Ezt meghaladóan hiába van benne kimutathatóan ennyi meg annyi ásványi anyag és egyéb mikrotápanyag, ha ez a jelenlévő antitápanyagok, pld. fitátok és enzimgátlók miatt (és egyéb körülmények okán sem) gyakorlatilag nehezen vagy alig hasznosulnak. (Adjuk még ehhez hozzá a zsírparát, ami szintén szépen betesz számos tápanyag felszívódásának.) Hagyományos kultúrákban, jobban mondva hagyományosan ez az előkezelés erjesztést (ld. kovászos kenyér /nem a gyors, ipari kovász/, megfelelő áztatást (pld. tejsavóban, ecetes vagy citromos sós langyos vízben), csíráztatást jelent akár több napig, vagy éppen hosszabb főzést csontlében (pld. fehér rizs). Így redukálható az antitápanyag-tartalom, csökkenthető valamelyest ennek az előbb részletezett hatása; enzimek és baktériumok dolgoznak ezen az előkezelés során. Emellett az előkezelést azért is tartják fontosnak, mert pld. egy hagyományos kovász képes kvázi előemészteni, hacsak részben is, a hírhedt glutént és ez nem mindegy sem egészségesnek, sem már betegnek. Így legyen az teljes kiőrlésű, vagy finomított, mindenképpen hasznos az előkezelés (habár így is csomó egyéb izé van a gabonákkal és a finom liszttel más sem okés). Ha jól megnézed, ma viszont amellett, hogy mindenütt gabonából készült valamit dobnak utánad, gyakorlatilag nincs előkezelés, de legalábbis nagyon nehéz korrekt és szakszerűen elkészített kovászos kenyérhez jutni. Másról nem is beszélve. Csak meg kell nézni, hogy bánunk a gabonákkal a konyhában: gyors rizs, extrudált vackok, pár perces tészta, élesztős kenyér és péksütemények, egekbe magasztalt kelt tészták etc. Azt gondolom, hogy előkezelés híján a teljes kiőrlésűt teljesen félrevezetően hirdetik egészségesnek, különösen problémás ez, ha a teljes kiőrlésű gabonaszemek esetleg hevített növényi olajok és/vagy cukor társaságában ugranak ránk valami ‘egészséges szelet’ formájában. Vagy szintén az előkezelés miatt van az, hogy a reggeli zabkását úgy indítjuk eredetileg, hogy akkor egész éjszakát áztatod. Na de ugyan már, helyette itt vannak a jó kis crunchy gabonapelyhek … miről is beszélek én itt.
          Amúgy ha már nagy mennyiségben fogyasztva, akkor a magvaknak és a hüvelyeseknek sem árthat az előkezelés, sőt. Ezért is lehet csapda pld. a paleoban sok magból rendszeresen sütit sütni vagy éppen magvajakkal traktálni magunkat /bár tény van pár magvaj, amelyet előkezelnek/. Ezért a lusta paleos, mint mi, nem sütünk sütit, ehelyett inkább relaxáltan elrágcsálunk pár szem diót. És a kovásszal sincs annyira ínyemre bajlódni jelenleg, bár ez csak egy ok. Szóljál, ha linkeljek.

          • sue, jól értem, hogy a zabpehely (illetve gondolom más gabonapelyhek) éjszakát áztatva a jobbak (akár összehasonlítva a főzéssel)? merthogy a vízben ázás kicsit előemésztés is? simán “nyersen” áztatott ilyeneket szoktam reggelire enni, azért érdekel. (ugyanez főzve nem is esik olyan jól, csirizesebb)

            • Ja, aztatni javasoljak a gabonakat, foleg a teljes kiorlesut a porridge-hez is. Azaz tedd langyos, sos vizbe, amelybe ontesz 1-2 ek joghurtot, tejsavot, almaecetet vagy citromlevet, tartsd szobahomersekleten min. 7 orat, majd azert kicsit fozni is kell. Par perc fozes kimeletesen kis plusz viz, meg so tarsasagaban, vegul pedig ne fukarkodj a vajjal, mar ha ugy diktalja az izlesed is. A mas gabonapelyheknek, ha azok extrudaltak, azoknak mar meszeltek, szoval azt felesleges igy abajgatni. /Forras: http://www.newtrendspublishing.com/SallyFallon// Igen erjedni fog, bakteriumok es enzimek teszik a dolgukat, hozzak ki a cuccbol a legtobbet, a so azert kell, hogy kozben ne rohadjon meg.
              Itt, kb. 13 percnel a zabkasa elokesziteserol: https://www.youtube.com/watch?v=nX3RcU5Hhqg Meg a tobbi gabona, huvelyes kapcsan is ad tippeket.

            • ó, a vaj megvolt, magamtól, de jó (nálunk sose volt margarin, apám kattanása volt anno, utóbb derült ki, hogy milyen igaza volt)
              a savakat meg a sót még sose hallottam, de akkor kipróbálom, áztatás után se főztem eddig. köszi a leírást meg a videót. és akkor ezek mind a nem jó anyagok “eltávolítását” célozzák, ezek szerint.
              extrudáltat nem szoktam, csak a sima biobolti lapítottakat. főleg zab, mert az a legolcsóbb, néha vegyes (árpa-búza-stb.) és tönköly is kerül. és kolláth-osan magok, aszalványok, gyümölcsök, kókusz, mák is szokott ázni vele, vagy utóbb belekeverem.

            • Sue, az almaecetnek/citromlének nincs utóíze a porridge-nál? Ott van öblítés vagy nincs főzés előtt? Zabkorpával is működik vagy az állaga miatt nem lehet vele bánni?

              A spelt sourdough bread-del kapcsolatban olyat is olvastam, hogy gluténérzékenyeknek még mindig nem feltétlenül jó (ez kb olyasmi lehet, mint a krumpli meg a rizs a paleoban, eszi akinek bírja a bélflórája) meg a UK-ben nem is találtam olyan terméket, ahol spelt flour van feltüntetve, nem pedig csak organic flour, ami ugye akarmi is lehet. Találtam egy sütőben süthető spelt sourdough loaf receptet, sokat kell abajgatni a tésztát, sok idő, de amúgy kíváncsi vagyok, lehet egyszer megcsinálom. http://bakesourdough.blogspot.co.uk/2010/11/spelt-sourdough-loaf.html
              Te kísérletezel még zabkásával és kenyérpótlékokkal, vagy elhagytad ezeket teljesen?

              A fémdobozos babon és csicsriborsón gondolkodtam még, mekkora fából vaskarika, ha eltekintünk a nem tudjuk mennyire toxikus doboztól, megörülünk milyen kis ügyesen be van áztatva. Itt az emberek dobozszámra gurítják le a full breakfast-höz a babot ugye. Hogy érzik magukat tőle, azt én nem tudom, de tegnap vendégségben ettem egy nagyon kevés sütőtök-csicseriborsó mixet, kókusztejjel, rizsfőzőben lassan összerottyantva, hát még az se bírt javítani semmit a csicseriborsón. Edzettem utána egy jó órával, azt hittem leesek a futópadról, nem kaptam levegőt egyszerűen. Megérdemlem, jó gyökér módra csak nemet kellett volna mondanom a szívélyes kínálásra. 🙂

            • Csillagdune, igen, ez a klasszik, tejsavas, ha savoval, joghurttal, ha meg massal, akkor inkabb a wild fermentation-ra hajaz.
              Ellaella, jo kerdes, hogy van-e utoiz. Nem tudom. De sztem oblitheto. A fent hivatkozott konyvbe belelapozgatva azt latom, hogy huvelyest, rizst oblitenek. De nezd csak ezt toluk: http://www.westonaprice.org/health-topics/living-with-phytic-acid/
              Itt meg egy kis troubleshooting (http://nourishedkitchen.com/soaking-grains-nuts-legumes/):
              ‘2. I’ve been soaking grains, but do I need to rinse them prior to cooking?
              Not necessarily. Soaking grains degrades phytic acid, meaning that your soaking water should not contain an overly large amount of phytates. If you’ve soaked your grains overnight in an acidic solution to help mitigate the effects of phytic acid, an antinutrient which binds up minerals preventing your body from fully absorbing them, you do not need to discard the soaking liquid or rinse your grains; however, I recommend doing so because I find that rinsing grains, beans and legumes after the soaking process improves their flavor. Similarly, the Weston A Price Foundation, a nonprofit dedicated to nutrient-dense diets and founded on the principles of Weston A Price, recommends that if you’ve finished soaking grains, you rinse them well.
              Beans, however, are another story: in order to maximize the nutrient value and the digestibility of beans, they’re best when soaked, drained, rinsed and soaked again repetitively for upwards of a day or two. ‘
              Igen, a lisztek eleg valtozo minoseguek tudnak lenni, meg ha egyfelek is, vagy, ha organikusak is.
              Nem, se kenyer, se potlek.
              Kovaszos kenyerhez nem konyitok, remelem sikerul, ha elkezded, nem konnyu a kovaszt megcsinalni, marmint gyakorlat, meg odafigyeles kell hozza, az biztos. Egyebkent szerintem sem birja el mar sok ember emesztorendszere eleve meg elokezelve sem ezeket a cuccokat, kulonosen, hogy a glutenintolerancia is csak egy tunet mar, komoly elozmenyekkel, mint pld. atereszto bel. Es hat ezen egy szimpla eliminacios dieta is csak atmenetileg segit, ha egyaltalan.
              De nem mindenki gondolja ezt igy es, itt egy kis kovaszos kenyer-pro: http://www.cheeseslave.com/top-10-reasons-to-eat-real-sourdough-bread-even-if-youre-gluten-intolerant/
              viszont ehhez ‘mindossze’ ennyi kell elvileg:
              ‘their ultra-slow method of making sourdough bread (fermenting it for several days and up to a month) is what breaks it down to the point that gluten intolerant people can eat it.’
              es gyakorlatiolag ez is csak inkabb sejtes, mint bizonyossag.
              Es akkor itt az erem masik oldala: http://www.drperlmutter.com/about/grain-brain-by-david-perlmutter/
              A bab/borsohoz: szerintem ezek az eljarasok nem veletlenek, siman tesztelheto kinek-kinek maga magan a kulonbseg.

            • ellaella: egyszer próbáltam kovászos kenyeret sütni. nálam a kovászt kellett abajgatni, hogy megkeljen, éljen, az volt sok idő. utána a vele készült kenyér dagasztása és sütése könnyebben megvan. viszont a közte eltelő kelesztő időt nekem nem sikerült eltalálni (12 óra alatt se kelt meg a dolog, tél volt, hűvös konyha), de hát ez nem ipari élesztővel nem is csoda. ami mégis ehető része lett a kenyérnek az meglepően tömör, de rágható lett, jó illatú, savanykás, mindenkinek ízlett, a kenyeret utáló anyám is szívesen evett belőle, nem nyomta a gyomrát, nem lett rossszul, mint más ipari kenyérfélék esetében. (forrásom pedig Szabó Balázs Mindennapi kenyerünk c. könyve volt, azt jó szívvel ajánlom)
              ő egyébként szokott almaecetet is inni reggel, valahol olvasta, hogy az jó. higítva, mintegy limonádéként. de nagyon kevés bolti almaecet iható, bio változatot szoktam keresni neki, néha déem sajátmárkását.

            • ellaella: én tk. tönkölybúzából csináltam kovászt, és azt dagasztottam fel bl80as liszttel. az első kenyér nem sikerült (lehet hogy lepénynek kellett volna, “szalonnás lett”, nem volt benne elég buborék, a korpától volt), de az abból nyert kovásszal lett a második (szintén bl80as liszttel), a jóízű. a kovászt Mo-n is el szokták így rakni szárítva, tényleg.

            • csillagdune, koszi, ha lesz erzuletem majd nyaron, akkor hozzafogok. megjegyeztem, kovasz trukkos, ne bizzam el magam. sue, baromi jol hangzik az egy honapos fermentalas, latom magam egy honapig fermentalni (nem).

          • Sue, elnézést a nagyon késői reakcióért, igen fékezett habzásúban nyomtam, amikor ezt olvastam. Ez a fogas dolog szöget ütött a fejembe, brutál módon fokövesedtek az utóbbi időben a fogaim, amióta olvastalak teljesen leálltam a tk kenyérrel is, leállt a fogkövesedés is, ez egészen megdöbbentő. Bélnyűgöm nincs, inkább megszokásból, az ízélményért ettem eddig is.

            • Hú, ez igen. Mármint, hogy önmagában az elhagyás is eredményt hozott. Szuperjó! Gratula!
              A szuvasodást – egyes fogorvosok szerint – nem baktériumok okozzák elsősorban, a probléma oka alapvető tápanyaghiány, elsősorban ásványi anyag- illetve vitaminhiány. Itt pld. http://www.curetoothdecay.com/Tooth_Decay/why_cavities_happen.htm
              Itt jönnek be a teljes kiőrlésű cuccok, amelyek csak úgy szippantják el a szervezet elöl, fogakból és csontokból ezeket a mikrotápanyagokat: http://www.curetoothdecay.com/Tooth_Decay/whole_grains_cause_tooth_decay.htm
              És ajánlások arra, hogy hogyan töltsük fel a tápanyagraktárakat és így hogyan álljuk útját a fogszuvasodásnak, illetve járulékainak étrend útján: http://www.curetoothdecay.com/Tooth_Decay/foods_stop_decay.htm
              A fogorvos könyve önmagában megér egy misét. Az alapján, ami sokkal részletesebb testreszabhatóbb az étrend, külön problémára bontva, gyerekre, felnőttre etc. Itt egy interjúban is elég jól összeszedi: http://www.extremehealthradio.com/ep-22-ramiel-nagel-how-to-cure-tooth-decay-naturally-prevent-cavities-gum-disease-root-canals-with-diet-10-15-2012/
              Nekem hasonló eredményeim vannak, évekkel ezelőtt brutális fogromlás, egyebek voltak, most szülések, hosszú szoptatások közben, után semmi és most itt hangosan le is kopogom, maradjon így, el se hiszem szinte. Amúgy a gyerekek fogain is érzékelhető a különbség, úgy értem a kortársakkal összevetésben: eddig semmi jele ilyesminek, miközben több egykorú máris rendszerint járja a fogorvosi rendelőt.

            • Szívesen.
              Most látom, hogy kihagytam, de van egyébként egy ún. oil pulling technique (így érdemes rákeresni), ami elég hatékonyan szedi le a plakkot a fogakról, bár ugye a plakk súlyossága is meghatározó abból a szempontból, hogy mennyi idő alatt hatékony. Egyéb előnyei is vannak, most konkrétan a fogkő kapcsán írom. Napi szinten használni nagyon jó. Szóval 1 ek jó minőségű növényi olajat (hidegen sajtolt, extra szűz; olíva, kókusz, szezámmag – ezekt írja) a szádba veszel és forgatod, amíg ki nem fehéredik, ez általában 10-20 perc körül van. Majd kiköpöd, nem szabad lenyelni. Hatékonyan méregteleníti, tisztítja a nyelvet, a szájat, a fogakat, én mindig látom, ahogy lejönnek a plakkok, tisztul a fogtő, érzésre utána nagyon könnyű, friss, tiszta, a lehelet is. Nem az a fogkrémes mentolos frisseség, hanem más. A kókuszolaj azért jobb, mert antibakteriális. Állítólag nagyon hasznos fogágybetegségek esetén is, szuvasodásnál is etc.

              • Köszi szépen a tippet, Sue. Ki fogom próbálni – az alsó metszőfogaim belső oldalán érzem/látom a plakkot durván, egészen döbbenetesen és dühítően gyorsan rakódott fel 😦 Van itthon kókuszolaj, összeszedem hozzá a lelkierőmet – én nem vagyok azért a zsírt zsírral könnyedén alkat.

      • Sue, mit gondolsz a superstarchról? Peter Attiától van az UCAN, aki oda meg vissza van tőle mint sporttápláléktól, és a TPW böngészésekor jött ez a másik. Mi lehet a titkuk? Kukoricáből csinálják, amelyet a britek elegánsan nem cornnak, hanem maize-nek neveznek.

        • A titkuk az, hogy az előállítás módjával belenyúlnak a felszívódásba, belassítják azt, azaz
          “Super Starch is derived from waxy maize and processed using a proprietary heat-moisture method. This process develops a unique high molecular weight product that is between 500,000 and 700,000 g/mol (compared to glucose at 190g/mol). This results in low osmotic pressure in the gut, and slow absoprtion characteristics that significantly blunt spikes in blood sugar and insulin. SuperStarch has advantages over other commercially available sports drinks (and other ‘me-too’ waxy maize products) for use before, during and after workouts and competition. In addition to its fueling applications, and added benefit associated with regular use of Super Starch is improved body composition.” Phinney-Volek – Low Carbohydrate Performance
          Így azért “könnyű” ch-t tölteni 🙂 Eredetileg egy betegség kezelésére találták ki ugye, valami glycogen storage disease-re, ahol fontos, hogy stabilan legyen tartva a vércukorszint a máj kapacitásától függetlenül.
          “A study was recently published in high level cyclists who ingested SuperStarch or maltodextrin before and after cycling for 2.5 hr. SuperStarch blunted the initial spike in blood glucose and insulin while enhancing the breakdown and oxidation of fat during exercise. Subjects also consumed the supplements after exercise, and again the atheletes showed a greater use of fat during recovery.” ugyanonnan
          Ettől úgy tűnik meg lehet táltosodni.

      • Igen, en sem nagyon dolok be a teljes kiorlesnek, de nem volt mas valasztasom ma es nagyon kikeszultem tole. Amugy ujra kell gondolnom ezt az egeszet. Csak tudnam mi a szart egyek vagy ne egyek? Szenhidrat szinte semmi, tej, tejszin, gomba, husos bacon volt az elmult hetekben es brokkoli, olykor sajt. Nemi alma, azert. Semmi nem valtozik, zsirok kiloszam maradnak, tokom tele. Szet tudnam torni azt a kurva tukrot, plane mivel a kaddal szemben van. Minden egyes zuhanyzaskor latom magamat. Olyan cifrakat tudnek karomkodni, hogy a fel varos osszefutna.

        • Mit szeretnél? Csökkentett szénhidráttartalom, tiszta kaják? Kalóriadeficit, akárhogy? A ketogén kemény meló, folyamatos stressz, lehetetlen helyzetek, ha nem tartasz disznót. A para, hogy legyen meg a zsírbevitel… nagyon nyugodtan, nagyon erősen megy csak. A minap valaki kért a mascarponémból, ami ki volt centizve, meglepett, milyen indulataim lettek, de szólni nem mertem.

          Tükröt leszerelni. Stressz (kortizol) csökkentése. Örömteli mozgás fellelése. IF?

          Ellie, merre jársz?

          • Eszemben sincs ketogen dietara fogni magam. Mar dieteazom. minimalis szenhidrat. Kaloria def. mozgas. Nem kinlodos, de azert az tok szar, ha ennek ellenere semmi sem mopzdul. Nagy hullamvolgyeim vannak.

            • ‘Amugy ujra kell gondolnom ezt az egeszet. Csak tudnam mi a szart egyek vagy ne egyek?’ ‘Nem kinlodos, de azert az tok szar, ha ennek ellenere semmi sem mopzdul.’

              ‘(…) I came to understand that what we’ve been taught about dieting is wrong—even what I was taught in medical school more than twenty-five years ago. Harsh deprivation, beating myself up over the waning willpower, daily fights with food and whether to be “good” or “bad” in my nutritional choices—these dieting skirmishes actually left me more stressed; worsened my hormonal imbalances, body shame and food addiction; and kept me out of a genuine conversation with my body and what it actually needs. (…)
              These diets don’t work for most women because they fail to address the hormonal root cause. Hormones dictate what your body does with food. Fatness is the result of major hormonal misfires in women, and forceful approaches to losing weight fail to address the hormonal root cause in strategy, tactics and delivery. (…)
              When misfiring hormones are allowed to spiral downward, you’re left with a broken metabolism; and you store fat no matter what—even when you try popular diets like Paleo or Weight Watchers. Soon the bathroom scale seems weirdly stuck 10 or 25 pounds higher than you’d prefer. If you struggle to get and stay lean, I promise that your hormones are to blame. Your hormones govern nearly all aspects of fat loss, from where you store fat (and how much) to your cravings, appetite, gut bacteria and even your addictive patterns with food.’
              http://mariashriver.com/blog/2015/04/hormone-reset-diet-heal-your-metabolism-to-lose-up-to-15-pounds-in-21-days-sara-gottfried/
              Tudom nagyon amerikas a talalas, de adott esetben elore is vihet: http://hormonereset.com/

          • Erről eszembe jut testépítő cimborám. Keveri valamelyik este a túrót, fehérjeport magának és már mondja is: ebből nem fogok adni neked. Egyszerűen megmondta, és el is fogadtam. A más ételébe evéssel amúgy is óvatos vagyok, sokan nem szeretik.
            Ő sem “úgy” testépít, tehát nem profi, de ahogy írsz magadról ebben, sok a közös jellemvonás. Egy “amatőr”, aki élvezi, utánanéz, fejlődni akar benne.

            • A kiszámolt fehérje, a kiszámolt zsír, az kemény dolog. Ha nincs meg a zsír, nincs meg a ketózis se, és vasárnap különösen nem vicces az ilyesmi, nekem szombaton se, mert nehezen jutok el kajáért.

              Én kínálgattam amúgy, míg bőven volt, a fehérjémből másokat is, a gyerekeim is itták, úgy képzeltem, nőnek tőle (mozgás, sok fehérje tényleg beindítja a növekedési hormont, gyanús, nem ettől nőttem-e meg). Ma érkezett az új fajta (TPW bedtime fuel), talán megoldom egy dupla adaggal az esti nyughatatlan éhségeket.

          • Ha nem tartasz disznót… 😀 Erről eszembe jut, hogy a keresztszüleim mezőgazdasággal foglalkoznak. a nyári szabim alatt szervezek oda ketótábort. Reggel némi mozgással kezdjük a gazdaságban, szénát hordunk, etetünk, majd kilovagolunk, aztán levágjuk Bubut, a vietnami malacot.

  5. Keto: most vettem először tesztcsíkot. Az első héten tuti jó lett volna, múlt hét végén nem jól csináltam, bár csökkentettem a szénhidrátot, alig vittem be zsírt. Tegnap újra összeszedtem magam, az első teszt eredménye: éppen csak rózsaszínbe hajlik.

    • Lassan, de biztosan. If in doubt, eat more fat. Eat less ch. Nekem a ketózis fontosabb, mint a kalóriadeficit (meg is látszott, négyhetes plató, most kezdtem újra fogyni, igaz, a DEXA mérés miatt nagyon odafigyelek).

      • Rózsaszín a csík, befotóztam emléknek, hogy majd tudjam összemérni a későbbiekkel; kár, hogy ide nem lehet képet tenni, mutatnám, milyen.Tudom, ez már abszurd, hogy a vizeletcsíkomat is mutogatnám nyilvánosan, de ez egy ilyen üzem. Most próbálok kevesebb tejterméket, több zsírt enni, eredmény súlyban, egyebekben nincs, de türelmes vagyok, játék, próbálgatom, majd lesz valami.

  6. Az utóbbi két hétben igyekszem rendszeresen mozogni. Hétvégente egy-egy túra (22 és 12 km-esek) lassan tudok csak haladni, emelkedőkön küzdök, de örülök hogy legalább ennyire is megy, bár a hosszabbik után halálos izomlázam volt. Az edzés egyelőre itthoni edzésből áll, heti 3-4 alkalommal erőm szerint – mivel új szemüveg és kontaktlencse kellett, plusz dokiköltség, ami kinyírta a költségvetést, nem tudtam kondibérletet venni, de valahogy a mostani állapotomban nem is kívánkozom mások közé edzeni. Van itthon egy ellipszistrénerem, kézisúlyzók (2,5 kg, de jelenleg ezt is pont elégnek érzem), lábsúlyzók, hulahoppkarika, meg a neten egy csomó gyakorlat, azokból állítok össze olyan edzéseket, amelyeket végig tudok csinálni. Jobban érzem magam sokkal, bár minden nap irgalmatlan izomlázam van, de ezt már megszoktam, ha edzek, én konstans fájok, pedig bemelegítek, meg lenyújtok, meg minden. Ha már nem fájok, akkor emelem az adagot és akkor megint fáj… Igyekszem sokat gyalogolni, pl. a belvárosból haza, az 3,5 km, kifejezetten jól esik. A hétvégén megyek a diákokkal egy 2.8 km-es futásra, tudom, hogy ez röhejes táv, de nekem nagyon sok lesz, évek óta nem futok, majd lekocogom szép lassan a dagiszekcióval. (Tök örülök, hogy a túlsúlyos gyerekek közül is többen felbátorodtak és eljönnek.)
    Azt eszek, amit megkívánok, a reggeli továbbra is keksz teával, és valamikor a nap folyamán jön egy joghurt, meg a diétás ebédem, vacsira zöldsaláta tojással, virslivel, vagy hallal, de igazából nem számolok, nem mérek semmit. Ha szénhidrátot kívánok, azt eszek – tegnap pl. borwnie-t sütöttem – most minden akaraterőm rámegy az edzésekre, míg tart a tanév, biztosan nem lesz erőm még diétázni is.
    62-61 kiló vagyok a 168 centimhez, ami meglepő, mert sokkal többre számítottam, hiszen szeptember óta nagyon keveset mozogtam, és annál többet ettem. Nagyjából ennyi szoktam lenni máskor is – csak most többnek tűnök, csúnya mindenem, mert löttyedt vagyok nagyon. Esztétikai okokból ideális lenne egy 3-4 kilót fogyni, de az már a csúcsok csúcsa lenne, igazából álomszerűnek tűnik.

    • Ez nekem egyáltalán nem tűnik túl sok kilónak (168 cm, 57 kg vagyok). Szerintem ejtsd le magasról, mekkora a táv, menj picit, ha épp annyi esik jól, gyalogolj, túrázz, tornázz rendszeresen (a rendszeresség számomra nagyon hangsúlyos), mikor mennyi megy. Így is, úgy is, erősödni fogsz a hetek alatt és az nagyon jó érzés. Sokkal nehezebb kevés kondiból fejlődni, mint évtizedes edzéssel pár hónapra leállni és újra kezdeni – én az utóbbi eset vagyok, de nagyon biztatok mindenkit, hogy kezdje, mozduljon, valamennyit, icipicit, annyival jobb úgy a testben, hogy használható!
      Tudsz türelmes lenni magaddal, biztosan, hajrá :).

      • A túlsúllyal és gyatra állóképességgel az a baj, hogy nehézkes, szenvedős vele mozogni, és az ember a szabadidejében nem akar szenvedni, ez érthető. Ördögi kör.

        Körülöttem a 35+ ismerősök egész sora taglalja, hogy ő mennyit sportolt régen, a szégyent takargatva, hogy most meg a klotyóra is kocsival jár. Mindenki kérdezget, kíváncsi, én elmondom századszor is ugyanazokat a tényeket, erre jön a védejezés, hogy ő nem, meg ő inkább mást, meg nem jó a szélsőség… áááá. És amúgy meg a gyerekek utáni rohangálás, a házfelújítás, az iskola, a pénzkereset minden figyelmét elviszi, csak néha eszmél rémülten, mivé lett a teste. Tizenöt évek elszaladnak így.
        Én egészen tudatosan a klimaxra készülök, hogy ne akkor döbbenjek meg a lelassult anyagcserén, összeesett formákon. Amiket Liv írt a ketogénról és a menopauzáról, az nagyon biztató.

          • Több helyen olvastam, hogy pl. ágyban fekvő betegeknek, fájós derekúaknak, inaktívaknak nagyon számít az, ha megfésülik a hajukat, kimennek a konyhába, felsöprik az előszobát stb., tehát az ilyen apró, rendszeres mozgások is meglátszanak az anyagcseréjükön és alakjukon.

      • Én kamaszkorom óta sportolok (különféle fajta aerobicok, aztán végül évekig konditermi súlyzós edzés) és azóta – most vagy 35 éves – pár hónapos, fél éves, kihagyásaim voltak. Van egy meglévő alap izomzatom, ami jól emlékszik, és viszonylag hamar formába lendül, de azért a kihagyások után mindig nehéz újra elkezdeni, sok fájdalommal, izomlázzal, kínlódással, nyűggel jár. Aztán egy idő után már pörgeti magát a rendszer, de addig…

        Rossz belegondolni, hogy mit élhet át az a velem egykorú, vagy idősebb ember, aki az utált középiskolás tesiórák óta semmit sem sportolt, fizikai munkást sem nagyon végzett, és esetleg még komoly súlyfeleslege is van. Ők nagyon nehezen állnak neki, és sokan ragaszkodnak a tagadáshoz: nem érnek rá, nincs pénzük, nekik ez úgysem megy, minek is kéne stb. Ezért lenne nagyon fontos, hogy már gyerek és fiatalkorban hozzászokjon a rendszeres mozgáshoz, mert utána már igénye lesz rá.

  7. A face-ről et a gyöngyszememet idemásolom(készülnek a gyúrós novellák, hasonló hangulatban):
    “Most például, ahelyett, hogy befejezném végre a holnapi posztot, itt bizsergek, hogy mi legyen, vigyek-e külön cipőt az olimpiai guggoláshoz, kiszámítottam fekvenyomásból az egy ismétléses maximumomat, és esküdözöm, hogy a hétfői zúzós terem és a mai tizenöt kilométeres hegyi futás után holnap inkább nyugis nyújtás, plank, szauna (haha, ebből is mi lesz: edzők és pultosok jönnek-mennek, a nap már a másik oldalon süt, a fűrészpálma levelei lehullottak, tizenkilencedszer szólal meg A Szám, Amitől Féltem, Hogy Az Jön, de én még rámegyek hétféle gépre, valami elbaszott hetvenöt kilóval lábtolózom, turmix után felötlik, hogy hohó, haskerék is van a világon, és visszamegyek, enyhe hányinger közepette csapódom vele a falnak).”

  8. Többször szembejött már a a hídba lemenős (vagy feljövős) fotód és az jut róla eszembe, hogy egy héten keresztül akartam kézen állni, aztán megpróbáltam, ráestem a radiátorra, akkora lila foltom lett, mint a ház 🙂 Aztán nézegetve a foltomat, pár nap után újra próbáltam….sikerült.
    Most egy porckorong agybaj eredményére várva, félig használhatatlan testtel várom, hogy elmúljon ez az állapot és sírok, hogy nem tudok mozogni. Sorvad az izom, a lélek, hiányzik a terem, a szauna.
    De ha egyszer végre….akkor én gyúrni fogok, de keményen.
    Meg kézen állni. Fal nélkül.

    • Átfordulós. És valami négy hónap után próbáltam csak meg (gyerekkori után újra), csikorogva, nehézkesen, bordásfalnál, lassan. Már könnyedén megy, sőt, hétfőn sikerült alkarra is. örülök, nagyon. Nem nézem én le a jógát, zumbát, aerobicot, spinninget, pilatest, saját súlyos dolgokat, de semmi nem formál annyira látványosan, mint a nagy súlyok. Vagy mondjuk kézenállva karhajlítások. Megtartani fal nélkül egy kézenállást, az a valami.

      • Sziasztok!
        Igazán nem akarom védeni a jógásokat, de azért egy kicsit. Egy jang típusú jógát űző jógás simán, eh, erős, mint egy bivaly, na. Itt egy link, én ettől a csajtól tanultam mindent eddig. Asszem 37 éves és 15 éve jógázik.

        • atyaúristen, de durva ez a videó. igen, a jóga azért az egy nagyon kemény dolog. egyébként a jang típusú jógáról jut eszembe, én valamelyik nap így youtube-ról megcsináltam egy másfél órás jin jógát, és azért az is valami pusztító volt, pedig nem néz ki olyan nehéznek, csak nyújtás van benne (pont arra is volt szükségem), de szerintem jó, ha a harmadát meg tudtam csinálni azoknak, amiket mutogatott a csaj. sose voltam hajlékony, pláne mióta súlyzózok, lehajolva örülök, ha lábszárközépig elérek, ezért jó kihívások ezek, és hát ránézésre a fene gondolná, hogy egy lótuszülés vagy egy behajlított lábra sarokülés egyszerűen megcsinálhatatlan, mert olyan magától értetődően csinálják a videókban. mondjuk ez, amit linkeltél, már ránézésre is áll-leesős. az aerobikot meg a zumbát lehet, hogy kissé már túlhaladta a sporttudomány, de a jógát mondjuk tényleg nagyon nincs miért lenézni 🙂

        • Nekem nagy miszterium ajoga. Kismama szuloszban, lotusz ulesben is, de nem csak, meg sem rezzent. (biztos editalta is, azt nem tudom) Ugy kontrollalta a testet, hogy az maga volt a csoda. Meg a muszerek sem voltak kepesek olvasni benne rendesen. Azota azt gondolom, hogy a joga (ha mesterien muvelik) valami egeszen kulonleges minoseget adhat.

      • Kozelrol nezve, akar erot, akar latvanyt is, egeszen dobbenetes pilatestestek is vannak. De jogauzot is lattam olyat, hogy ihaj.
        Most pont az oktatomat nem tudom linkelni, de valami hihetetlen, ahogy az izmai labujjhegytol orrcimpaig latvanyra csak rezdulve, de az erofeszites legkisebb jelet nem adva, de megtartjak a legkeptelenebb pozicioban is. Pont kerdeztem, hogy mi mast mozog? A valasz lakonikus volt, semmi egyebet, csakis pilatest. Na hazabeszelek.

        • Szerintem ez nem lenézés. Én azt gondolom, hogy a látványos szón van a hangsúly. Jógával, azt gondolom, lassabb ütemű a test változása, mint nagy súlyokkal.
          Tapasztalatom azért az, hogy a jógával is változik a test, pl. én karcsúsodtam, de ezt úgy 5 évnyi jóga után vettem észre.

            • valószínűleg a leggyorsabban tényleg nagy súlyokkal lehet átváltozni, és én is hazabeszélek, mert én is azt csinálom. attól függetlenül azok, amiket ezek a profi jógázók bemutatnak, nekem nagyobb teljesítménynek tűnik, én legalábbis mindig úgy érzem, hogy igazán nem lehetek erős, ha a saját testemet nem tudom megtartani, “csak” a súlyzót. nekem az tűnik valahogy igazán nagy dolognak, ha nem is ahhoz szokott, hogy negyven kilóval bicepszezzen, de milyen erő lehet már abban, aki képes egy kézen megtartani az egész testét, meg a nyakába venni a lábát, mindig ámulok ezektől. nem hiszem, hogy valaha képes lennék ilyesmire.

            • Sue, nem írtál, csak összevissza rakódnak a kommentek. Liv kommentjére írtam, hogy nem kell védeni szerintem a jógát, egyszerűen máshogy, más ütemben alakít. Bár érdekelne, hogy ez olyan embernél is így lenne-e aki nulla sportháttérrel kezd jógázni. Én mindig sokat mozogtam, így csak hozzájött a jóga, lehet, hogy ezért lassabb a hatása.

      • nekem a jóga egyrészt “gerincmobilizáló”, másrészt “belsőelválasztásúmirigy-karbantartó”. Sivanandát csinálok, annak az alap gyakorlatsora fentről lefele jól végigmegy a mirigyeken – orvos jógaoktatóm volt, ő mondta. a gyertya-eke-(híd-kerék)-haltartás kombó után konkrétan bizseregni szokott a pajzsmirigyem 🙂

  9. Tegnap a csík éppen csak rózsaszínbe hajlott, így összeszedtem magamat, újult erővel hajrá, mert az elmúlt egy hét nem volt jó, nem volt életmódváltós kései fekvések miatt. Azt hiszem, nálam az egész azzal kezdődik, hogy kipihent legyek, akkor tudok figyelni a kajára, főzni, sportolni, stb..

    A tegnap estét Ketogénia istennő oltárán áldoztam fel: este főztem, többfélét, hogy 2 napig legyen mit ennem. Ma bringával jöttem dolgozni. Kíváncsi vagyok, fog-e jelezni a csík, és ha igen, akkor mikor.

      • Azóta események vannak. Lehajoltam a táskámért, és úgy maradtam. Valami becsípődés.

        Tényleg nem értem. Én változtatni akarok, és mindig ilyen szarok jönnek, ha belevágok. Most nem lehet mozogni, bringázni sem, pedig ma azzal jöttem. Eléggé megijedtem, el is bőgtem magam, de a céges orvos és ápolónő megnyugtattak, hogy nem kell beszarni, elmúlik majd.

        Kérlek, írjatok valami biztatót, erre most nagy szükségem lenne. Hogy az akadályok azért vannak, hogy legyőzzük, meg ilyeneket, nem baj, ha oravecznórás. Meg hogy ez elmúlik.

        • Ezt ugyanigy érzem magam is. Tényleg jönnek bosszantó akadályok,mint nekem a gyomorrontás a diétázásom közepette. De tapasztalatból tudom,hogy ha valamit igazán akarok azt véghezviszem !
          A baleset ami veled történt biztos kezelhető.Lásd johannát, vele is történt baleset,és már edz tovább.
          A lényeg hogy belevágtál.Ne hagyd abba mert van értelme! Türelmes légy 🙂
          Jobbulást !

          • Ez lesz, a főnököm olyan jó fej volt. Egyből felajánlotta, hogy haza hoz a bringával együtt, meg küldött hátizomra gyakorlatokat. Nem szabad feladnom, hogy semmi nem jön össze, hanem figyelni kell magamra. Lehet, hogy annyira edzetlen vagyok, hogy a bringa fel-le cipelése betett. Úszni kell, tornázni, csak most pár nap pihenő lesz.

        • Szerintem ne keseredj el, hasonló malőr történt velem tegnap, eredményeként lokalizálhatatlan hasi fájdalom, majd gyomori, orvos lett a vége. Gyanúsan a súlyzózás után kezdődött, remélem holnap kiderül, mi okozza. Én csak annyit mondok, hogy nem lóverseny, helyrejössz, és folytatod. Én így tervezem.

          • Köszönöm, és neked is jobbulást, Verona Drive! Lehet, tényleg az van, hogy nem vagyok edzett, könnyebben sérülök, de majd lesz jobb. Csak így nehéz most, hogy akadályozva vagyok. Lásd, honnan indult a mai kommentem… lelkesedés és tudatosság, aztán meg a reccs.

              • Igen, a másodikra cipelem (a fsz is fél emeleten van), és sokszor úgy, hogy vásárolok, és tele van a hátsó kosár. Lehet, hogy rosszul emeltem meg, és ezért lett ez a mai. Na, most néztem meg, 17 kiló. Ezért ne mondja senki, hogy nem tudja megoldani a tárolást. Nekem a nappali közepén van, vagy az ablak előtt, és cipelem állandóan.

              • Igen, de a sötétebb ketózis nem jobb ketózis. Ami a pisiben van, az fölösleg, érd be a rózsaszínnel. ha tartósan a kalóriabeviteled 70-80 százaléka zsír, akkor nem lehetsz nemketózisban.
                Figyeld a tested. Van valami másérzet?
                Nekem van még mélaság, szorongás, edzés előtt is, biztos vagyok benne, hogy a glükóz miatt, illetve hosszas guggoláskor szédülés, ez vérnyomás is lehet. Enyhül. Ötödik hét amúgy.
                Valahogy nem gondolom, hogy komolyan fogyni fogok a ketogéntól (néha azon kapom magam, hgy az edzés is mágikus tevékenység a tudatomban, igazán nem hiszek benne, hogy hat, tök vicces, pedig a lábam pl. őrületes sebességgel formásodik, kétfejű a vádlim, ma vettem észre, és ha megfeszítem, elválnak a combomon az izmok, és vékonyodik is. Viszont teljes döbbenet, hogy nincs hat kockám a hasamon, csak négy). Meg borzasztó szívás is ez az egész kaja, látni a tök idegesítő péksütiző népeket, tegnap tizenöt fős turistacsoport tódult ki a SPARból a Király utcánál, és mindegyik kezében valami fehér lisztes szar volt, nem kívánom, nem azért, csak borzadok. Meg minden feliratot megnézni, állandóan figyelni, hogy tartsak itthon zsírt, megtervezni a kajákat, mindent visszautasítani, amivel kínálnak. De már kezdem megszokni, és nagyon finomakat eszem. Ma egy nagy adag zöldsalátát (rukkola, zöldborsócsíra, koktélparadicsom, sárgarépa, retek, zeller) tejszínnel, kevés majonézzel, és bőséges vajon sajttal sütött lazackockákat, nem sokkal az edzés utáni dupla savóturmix után.
                Holnap túrót eszem.

            • Én reggelire lenmagot ettem tejjel, ebédre húst, tejszínes gombát ás brokkolit, amit a tejszín előtt kókuszzsírban sütöttem meg, jól rajta is hagytam a cuccot, vacsorára meg ettem egy (cukormentes) panna cottát. Ez magas zsírtartalom eléggé szerintem, de tegnap is hasonló volt, de akkor ettem salátát is.
              Miért maradjak rózsaszínben?
              Most fáj a fejem, de mert stresszes voltam a derekam miatt. Nem érzek semmit, erőm van, talán a figyelmem kevesebb vagy kevésbé tartós, jobban vágyom a szünetekre munka közben, de ez mindig így van, amikor jó idő lesz.

              • Ketophan a tesztcsík? A lilásabb árnyalaok már nem a jó (zsírégető, egészséges-ketogén) tartományok. Eredetileg cukorbetegek nézik vele az aceto-acetátot, vagyis, hogy keto-acidózisban vannak-e. Szép kiegyensúlyozott rózsaszín, stabilan

                Nem tudom így megmondani a kajádról, elég-e a zsír, szerintem te se tudod, ha nem mérsz. Soknak tűnik a tejtermék. Az elején keményen kell nyomni a zsírt. Nagyon idegen tőled, hogy snacknak mondjuk töpörtyű, meg valami zöld leveles saláta sok-sok olívaolajjal? Mandula?

                • Ketophan a csík, igen. Nem mérem pontosan, csak azt nézem, hogy minél több zsír, és minél kevesebb szénhidrát legyen benne. Az olívaolajat nem szeretem salátán, a töpörnyű jöhet meg a mandula is. Most azt fogom csinálni, hogy összeszámolom a mait és az estit.

            • Amikor szamoltam szuroprobaszeruen egy-egy napot jol meglepodtem. Meggyozodesem volt, hogy iszonyu mennyisegu zsirt eszem, tuti elerem a 80 %ot. Nos, amikor bele-belemertem volt, hogy alulrol suroltam csak a 60%ot. Ha nagyon futok, nincs mese, szalonnazom. Es mindehhez huledezest, szornyulkodest is lehet nyerni, ha mindezt nyilvanosan teszem. Na az nagyon szorakoztato.

              • Igen, elképzelem, hogy előszedem a szalonnát a melóhelyen, mire kicsit ide néznek, majd bevágom, hogy diétázom. Tuti, iróniának vennék. Ma megyek a helyi termelőire, csütörtök este szokott lenni, veszek szalonnát, töpörtyűt, ilyeneket.

                • Én is beleszaladok ebbe, de inkáb szórakoztat, mint minden, ami abszurd (volt pofám egy doboz kacsatöpörcsűt versenyző elé odatolni (hat hét múlva verseny, szálkásít, rezignált arccal eszi a csirke-rizst).

                  Nem félek már saját utat járni, sőt. Leginkább hallgatok, nehezemre esik kérdésre is válaszolni. Azt viszont nem tűröm, hogy olyanok magyarázzanak nekem arról, hogy “a sok zsír egészségtelen”, akiknek fogalmuk nincs.

                • Én is nevetek, de a közvetlen környezetem támogat is, érdekességnek tartja a ketogént, biztat. Ma a termelőin vettem szalonnát, tepertőt meg nagyon szuper biosalátát.

              • Igen, pontosan.
                Én is kanál kókuszzsírral nyitok reggel, és szalonnázok, töpörtyűzök durván, de ez mondjuk azt is jelenti, hogy nagyon kevés mást szabad csak enni. Lavírozom itt a fehérjével, szeretnék 140 körülit, de Martina kalkulátora szerint 105 az ideális ennyi sport mellett.

        • Persze, hogy elmúlik. Régi motoros vagyok becsípődésben: fagyasztott borsót kéne rátenni, vagy hideget, de meleg vízbe be ne ülj. Nem ugrik, nem hajol, nem cipel, nem emel, nem táncol, nem ugrik. Langsam spazieren. Türelem és pihenés. Gyors gyógyulást kívánok és egy jó masszőrt!

  10. Este hatkor bealvás,
    előtte az új epres Bedtime Fuel fehérje (finom, furcsa, szemcsés, glutamin van benne és keverék tej-, savó- és tojásfehérjéből),
    bezabálás-kibírás, a mai DEXA vizsgálat miatt, már négy napja (azonnal fogyás is… milyen érdekes).
    Reggel spontán hajnali ébredés, 15 deka félzs. túró, egy tojás (fehérje habbá, sárgája vaníliával kikeverve), stevia, tejszín, erdei gyümölcs-nyomok, pirított mandula, szép komótosan, kávé,
    fat bombok elkészítése: fele vaj, fele kókuszzsír, kókuszliszt, kakaópor, stevia, kókuszreszelék, a közepébe makadámiadió, csupa maszat, ragacs, macerás, de a kézkrém-ügyet elintézi,
    behűt,
    összepakolás edzésre, hülye, újfajta stressz, minden megvan-e, futónadrág eleve farmer alá, színek összehangolása, lamentálás, vigyek-e hajkefét stb.
    remény, hogy nem lesz pokróc a pultos, és hajlandó hűteni az edzés (és DEXA) utánra szánt bombokat, és lőn,
    rövid edzés (10-h12): ugrókötél, nyújtások, fekvőtámasz, fekve kézisúlyzó (9+9 kg) nyomás, csak finoman (a túledzés réme, a nagy súly és a hosszas edzés hatalmas idegrendszeri stressz ám, és én hajlamos vagyok nem leállni), törzsfordítós hasgép extrém súllyal 4×6 oldalanként, asszisztált (segédsúlyos) húzó- és tolódzkodás, jó nehezen, kevés ismétléssel (közeledem ahhoz, hogy elbírjam magam), hátizmos-bicepszes izélehúzós gép, szintén nagy súllyal, tárogatás kisebb súllyal (féltem a kudarctól), bedtime fuel (pancsolás a proteinbárban, népszerű vagyok), tíz perc (50 emelet) lépcsőgép.
    Biciklivel két perc a DEXA. Azt mondja a vizsgálatot végző asszisztens: versenyre készül, az edzője kéri? Mondom, úgy nézek én ki? Igen. (Ujjatlanban voltam.)
    Annyira döbbenet ez nekem. Én tudom, hogy kivagyiság-gyanús állandóan idesorolni, hogyan reagál a környezet a kinézetemre, kérdeztétek is, hogy ez miért van. De én nem tudom, mit csinálok, ki vagyok, mi felé tartok, csak a mérleg, a centi, a ruháim és (főleg) a környezet igazít el. El vagyok veszve, egyedül haladok (edző és edzéstárs nélkül) egy sűrű erdőben, furcsa homályban, fogalmam sincs, milyen voltam tegnap, nagyon nehéz agyban is átalakulni, csak az intuícióimat és a jóleső érzéseimet követem, meg van bennem valami nagyon erős elszántság, parancs, hogy kell. Biztos vagyok benne, hogy átjutok az erdőn, és változik a táj, de nem tudom, mi lesz a végén (van-e vége?), hova jutok.
    Mintha törlesztenék, vagy mintha megfogadtam volna egy haldoklónak, hogy én teljes erőből szarrá, illetve rommá edzem magam, mintha az életem múlna rajta, úgy edzek, úgy teszek félre mindent, és csak megyek, futni meg a terembe. Most már heti ötször is. Eközben és emellett élvezem is. A teremben igyekszem rövidebbeket edzeni.
    Másrészt viccesek ezek a szerepek: ez is lehetek én, ez a valaki, akit élsportolónak néznek, akinek megdöbbennek a három gyerekén. Szerepek ezek. Voltam én is dundi kismama meg megszállott bölcsész is.
    Most magyarázkodom, persze, nem értik az emberek, miért ennyire, miért így, ikógok a napirendemmel, kinézetemmel, céljaimmal és öndefiníciómmal. Nem szabad ilyet, depressziósnak lenni, zuginni vagy koktlozni és bulizni sokkal inkább szabad, és ez nekem megdöbbentő.
    Aggódó ismerős: nagyon jó, de nem félsz, hogy, ez nem beteges?
    Nem tudsz örülni annak, hogy valamit élvezek, és eltökélten csinálok? Ez az emberi létezés értelme, függetlenül a tevékenység konkrét tartalmától. épp meghosszabbítom az életemet amúgy, egyetlen szülője vagyok a kicsiknek… Mindenki elismeri, tök jó érzés, én ilyen szereplős vagyok.
    Jó, csak izébizé (nem tud SEMMIT se a gyúrásról, se a nehézatlétikáról, futásról, ketogénről, de neki idegen, tehát ezzel baj van), meg ne legyen ez a mániám, annyi minden van, el ne szálljak, hogy mindenki megdicsér…
    (bennem, nem mondom ki) Próbálj már lefutni ötszáz métert, nézd vissza magad videón, csinálj egy mérlegállást, méresd meg a zsírodat és a vérnyomásodat, nézzél már tükröbe, mielőtt engem basztatsz… miért velem van a baj? Én nem illeszkedem, eddig se tettem, és MINDIG boldogabb voltam, mint ti, sugárzóbb, még a poklaimban is, nem tűnt még fel?
    Talán azért, mert meg is mutatom, hogy edzek, fehérjém van stb., meg ujjatlanban járok.
    Én a külvilág viszajelzéseiből döbbenek rá, mi történt velem, ki vagyok. Ők nem láttak engem réginek, mármint az új ismerősök. Én azt hittem, már az a sorsom, az maradok, és lám, egy csapásra, pár hónap alatt és tök saját úton, önfejűen (arra is képtelen lennék, hogy időre menjek edzeni) valaki egész más lettem. (Nem úgy, ahogy elképzeltem: eredetileg azt gondoltam, januárra, később azt, hogy májusra “kész lesz” a testem, de már látom, hogy nem lesz kész a közeli jövőben, talán másfél év múlva sem, tökéletesíteni fogom — az lesz, hogy mondjuk nem akarok már kevesebb kiló lenni. De akkor meg tömegelni fogok, és azt — valamicske — szénhidráttal.)
    Teljességgel meglepő élmény kijönni a dobozokból. És nagy lelki munka, sok zavar van benne. Edzeni jó, tudatosan táplálkozni jó, az eredményeket és a külvilág reakcióját feldolgozni, belsővé tenni, hogy lám, akkor ez vagyok én, nehéz.
    Tulajdonképpen az történt, hogy ráeszméltem: én csinálom az életem. Én vagyok a felelős, nem vagyok kiszolgáltatva, enyém a cél kitűzése, az út megtalálása, az erőfeszítés és a siker is. Kurvára magányos issú, annyit mondok. Nem kényszerű adottságok és történések, véletlenek, kényszerek eredménye és összege vagyok, hanem megalkothatom magam, dönthetek. Ez csodás felszabadulás, egyszemélyes, de örömteli út. Nem másnak kemény a combom, nem másnak bársonyos a bőröm, nem méri senki, mennyivel guggolok ma.
    Szinte olyan leszek, amilyen lenni akarok. Most is nyűglődöm ám, látom a hibákat, csak már bele merek nézni a tükörbe, és más az a comb, amit a magam részére elképzelhetőnek, illetve szépnek tartok. Igen, lehet, nekem is. Ismeretlen érzés egy 34-es nadrág, vagy az, hogy megyek, tempósan megyek a körúton farmerben, és egyáltalán nem dörzsölődik belül a combom. elképesztő könnyűség, soha nem tapasztalt élmény (talán négyévesen?). Én a túlsúly és elhízás határáról jövök, 39,8-as testzsírszázalékról.
    Csak a bőr, az lassú, az nem tökéletes azokon a területeken, ahol sok cucc volt, a makacs zsíroknál. A makacs zsír szépen megy le, és ott bőrfölösleg van. De egyértelmű a feszesedés.

    DEXA. Beszkenneltek, lefénymásoltak, pár perc volt. Feküdtem. Még orvos értékeli a képet és az adatokat. Megnéztem testem képét, teljesen más volt, mint a body visualisation, arányosnak láttam. A csontvázam szinte tökéletesen szimmetrikus, mindenféle segédvonalakból láttam, hogy nincs gerincferdülésem. A hétfői (vagy keddi) lelet mindent megmond, testtájanként külön az izmot, a zsírt, a hidratációt, a lágyrészt, a csontot, az aszimmetriákat. Utóbbi nagyon érdekel, fejleszteném, ami nem egyforma (eddig csak +10 százalékot nyomtam mindig a bal oldalamra), továbbá a zsír-, izom- és csonttömegem, illetve ezek a mérlegemhez képest.

    Még az van bennem, hogy borzasztóan szeretem ezt a termet, nagy flow ott lenni, tanít is súlyemelni az egyik edző, de… most már napozni és úszni is akarok és száz fokos szaunát, úgyhogy lehet, hogy átigazolok a Barcelonához, már felfedeztek 🙂 . Ami sznob és drága hely, de, na.

  11. Azt szeretném kérdezni (Sue, vagy aki olvasott ilyesmit), hogy miért nem említik sehol a kakaóvajat, kakaót. Mi van vele, milyen hosszú láncú, milyen minőségű zsír, jó-e nekünk. A kesudió is alul van reprezentálva, meg a dió. Még a para-(Brasilian)dióról is több szó van mondjuk Martina (ketodiet) blogján, mint a sima dióról, vagy pl. a gesztenyéről.

    • Sztem a kakaóvaj tök oké. Dugig van telített zsírral, meg egyszeresen telítettel, illetve kevés benne az inkriminált pufa.
      A diókkal, magokkal sztem csak annyi lehet a zsírprofilon kívül (ld. omegák, elvileg 1:1 omega3:omega 6 arány az ideális étrendileg /gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani, miközben a túl sok omega-6nak kifejezetten egészségkárosító hatást [inflammatory] tulajdonítanak és jelenleg olyan 1:25 és 1:60 között toljuk nagy átlagban az omega6 javára/), hogy hol, mi elérhető jobban. Amerikában meglátásom szerint sok és olcsó a mandula, ezért lehet belefutni netszerte. A dió sztem hagyományosan Közép-Európa (+ pld. Nyugat-Európában drágább, mint az egzotikusok) + sokallják benne az omega 6-ot. A gesztenye nagy ch-jú mondjuk egy ketogénhez, de amúgy nem vészes, mi pld. ebből elég sokat eszünk (engem most leszámítva), a gyerekek odavannak érte. Mondjuk az is lehet a gesztenyével, hogy a briteknél kevésbé elérhető, mint mondjuk Franciaországban, ahogy én látom.

    • Tegnap ezt olvasgattam diokrol, magokrol es bar ez megmagyarazhatja paleoban vagy ketogenben miert hasznalnak bizonyos fajtakbol latvanyosan kevesebbet vagy tobbet, en ilyenkor sose azt erzem, hogy okosabb lettem, csak azt hogy meg jobban elbizonytalanodtam. A lenmag tokre meglepett pl, hogy nem is annyira optimalis omega3 forras, mint amennyire mostanaban nyomjak. Es az is, hogy a tul gyakori rajarkalas ezekre nem annyira jo otlet. http://paleoleap.com/are-nuts-and-seeds-healthy/

  12. Mondtam már, hogy le van pucolva a hasam, és meg is nőttek az izmok, és legnagyobb döbbenetemre nincsen six packom, hanem csak four?
    És a felsők nagyok, hosszúkásak.
    Adnak még majd kettőt, ha szorgosan edzek, az később érkezik, vagy miafaszlesz?

    • “nincsen six packom, hanem csak four? És a felsők nagyok, hosszúkásak.”
      Szerintem a felső, amit most nagy, hosszúkásnak látsz, osztódik majd négyfelé idővel (már csak ilyenek ezek, osztódással szaporodnak) és akkor meglesz mind a hat nyugi! 🙂

    • ha ez most kerdes, akkor itt egy valasz (szolj ha agyadon van az anatomia). 6 perces youtube video.
      azt mondja, hogy a has izmai tobb retegben vannak (2x mondja el, mindig kintrol befele es a “deep to” illetve a “superficial to” jelzoket hasznalja.
      fontos meg az anterior, posterior es transverse es medial, ezek relativ iranyokat adnak meg.
      es izmoknal is megvan az a jatek, hogy vannak egyeni kulonbsegek (mint pl. a fogaknal, hogy van akinek kijon a bolcsessegfoga es van akinek nem, meg veseknel, hogy van akinek 2 van es van akinek 1 vagy 4) szoval egy (idealizalt) atlagot mutat a rajz.
      youtube: Abdominal wall muscles – 3D tutorial – AnatomyTutorials

  13. Egy vegetáriánus ne kezdjen ketogén diétába, ugye? Kicsit melléfogtam, gondoltam, tejtermékekkel megpróbálom, végül is már jó ideje nem eszem kenyérfélét, tésztákat. Elég lesz a rengeteg gyümölcsöt elhagyni, és kész vagyok. Aha. Két hete küzdök, tök fölöslegesen, ugyani s nem néztem minden kis natur joghurt, kaukázusi kefír chját. Ma először leírtam mindent. Basszus, tuti, hogy minden nap többet ettem 50-nél, a kalóriát így hiába tartottam 1500 alatt. NNade! Azóta kívánom a húsokat! Kolbászt! Pedig szinte véletlenül lettem vega, egyszerűen leszoktam a húsról, nem kívántam, nem szerettem az ízét. Pár napja befaltam magában 10 cm házikolbászt. Amíg ettem jó volt, utána kővé vált. Még adok egy hetet magamnak, most tényleg írom minden megevett falat szénhidrátját. Ha rózsaszín lesz, meglátjuk, hogy érzem magam. Ja, ez az a diéta, amikor egy nő szájából nem a csokit, hanem egy piros almát néztem ki pár napja.

    • Szerintem sima ügy. Úgy értem, mivel a ketogénban nem a hús a lényeg, hanem a zsír és abból meg jóféle, több növényi eredetű is van, különösebb akadálya nem lehet. Jó sok olívaolaj, kókuszolaj, avokádó, makadámiadió és nagy baj nem lehet. Ha meg, ahogy írod is, nem zárod ki a tejtermékeket, akkor meg főleg. Bár utóbbiak közül szerencsésebb főleg a vajra, meg a nagyon zsíros sajtokra hagyatkozni. Valóban a többi tejtermékben, a tejszínt kívéve sztem egy ketogénhez sok a ch.

    • Sziasztok!
      Meg ott a tojás is. Azt nem eszel? Én elég régóta eszem így, ketogén módon, de tényleg, akár hetekig nem eszem húst.
      Nekem mostanában teljesen alapvető élelmiszer a gofri vagy waffle, amit 1 adagonként sütök meg (frissen jó). Ebben van egy tojás, 1 evőkanál mandulaliszt, egy evőkanál lenmaghús, egy evőkanál psyllium, eritrit, sütőpor, kis só és egy darabka olvasztott vaj, vagy kevés kókuszolaj. Amennyi tejszínt még felvesz (kevés vízzel is lazítható, ha sűrű, de akkor tovább kell sütni). Beleöntöm a sütőbe (2 kis kocka lesz belőle az enyémben), pár perc. 2-3 g szénhidrát lehet benne, s engem ez egy kis mascaropnéval meg cukormentes lekvárral 12 órára biztosan laktat. Másik étkezésre sajt, saláta, esetleg egy jó krémleves, tojásleves, 2 pardicsom és 1 mozzarela összesütve, stb…simán el lehet lenni hús nélkül hetekig. Lehet, hogy egy idő után elfogyna a kísérletező kedvem vegaként, de aki nagyon elkötelezett, szerintem ez is megoldható.

  14. itt az elvonókúra-részleg jelentkezik a drogosok szomorú poklából 😀
    már elszórakoztam az elvonási tünetek egész skálájával (senki ne nyúljon hozzám, dühroham, kilátástalan szomorúság, sarokban bőgés /komoly bazmeg, komoly!!!/) de tegnapelőtt este például, és ez lehet az új létforma miatt, de ittam egy vodka-málnaszörpöt (két cent vodka, egy deci málnaszörp, két deci szóda), meg egy kisfröccsöt, ami nálam már, most tudom hogy röhejes, de szinte sose iszom, úgyhogy közepes mennyiség, és mindettől a)rettentően bebasztam, b) egész tegnap valami felhőszerű tompa ostobaságban lebegtem, de annyira, hogy még a cukron se volt erőm nyavalyogni, fel se tűnt, hogy van még valami bajom. nem bírom én jól a piát, egyáltalán, de azért ENNYIRE?? mondjuk a málnaszörp cukor, és a pia is, de azért nem mondanám mértéktelennek. ezek összefügghetnek?
    a mai edzésen már nem fulladtam, de azért eléggé el vagyok butulva úgy összességében. komolyan, nem tudok számolni és nem értem a bonyolultabb mondatokat, tegnap voltam pénzügyi tanácsadónál, és egyszerűen nem bírtam összerakni, hogy miről van szó 🙂 most komolyan, ez mind az étrendváltozás? eltűnnek az agysejtjeim, vagy mi a túró folyik itt?

    • Én laikus vagyok, de úgy tanultuk, az agynak oxigénre és cukorra van szüksége a működéshez. Nyilván még nem tudja a szervezeted a zsírból felhasználni a szükséges mennyiséget.

    • nem vagy egyedül, én is cukorfüggőnek hívom magam egy ideje, hasonló tüneteket szoktam produkálni, amikor próbálok leállni. dietetikusi tanácsokból való emlékeim szerint az alkohol simán ennyire, sőt.

      • Ha már dietetikus, van olyan felfogás, aki szerint felesleges kizárólag akaraterőből tolni a leszokást, sóvárgás-lefaragást, fókusz-visszaállítást etc., hanem oda kell hatni, amiért ez megszületik, ld. dopamin, szerotonin, melatonin. Két aminosavat, l-tyrosint meg 5-htp-t szoktak bevetni.

    • Esetleg több állati protein sok rosttal segíthet átvészelni ezt a részt. A protein a vércukorszintet finonam bizgeti, a jobb fajta rostok, pld. zöldségekből meg tovább moderálják a vércukoringadozást, már ha ez attól van. Meg telítenek is. Pld. zöldségeket rágni naphosszat nem feltétlen egy rossz opció ilyenkor.
      Nem tudom, hogy elvágólagosan kezdtél hozzá vagy fokozatosan, de kinek mi jön be. Meg minden, ami édes, akár pótlék, édesítőszer, az csak mind rosszabbá teszi a helyzetet, mert az ízhez hozzájutsz, a kémiához nem, ezért tovább sóvárogsz, keresel, esetleg többet eszel ezekből. Na ezek csak saját meglátások.

    • Én ma napon ülve ittam másfél deci kékfrankost, és olyan egyszerű lett minden, nagyon megnőtt az alkohol-érzékenységem ebben az aszketikus sporttáplálkozásban. Valami nyolc hete nem ittam semmit. Én is butának éreztem magam.

      • én szerintem több mint nyolc hete, tényleg összösszegben mondhatjuk, hogy sosem iszom. nyaraláskor ugyebár szigligeten egy héten át mást se csinálok, meg a céges bulikon, de itt körülbelül ki is merült a fogyasztásom. valahol olvastam, hogy azok, akik nem vagy nehezen bontják le az alkoholt, azok jobban undorodnak is az alkoholszagtól, ez bennem teljesen megvan. magában jóízűen kb csak a csokilikőrt tudom meginni, mert az tényleg agyon van ízesítve, mindenben taszít az alkoholszag, a borszag pláne, úgyhogy ha már bebaszás (nálam nincs ivás bebaszás nélkül), akkor igyekszem olyan gyümölcsleves pancsolmányokat keverni, amik elnyomják a piaszagot. hát igen, ezt sajnos nem nevezném kulturált, européer italfogyasztásnak.
        azért tegnap lenyomtam még két kávélikőrt és egy eszterházy szeletet (nesze, cukor), de meg kell mondjam, csodálatos volt, így, hogy hosszas sóvárgás előzte meg 🙂 nem csak úgy bevertem, hanem odafigyeltem az ízére. így legalább nagyobbra fogom értékelni az édességet. úgy, mint az autóvezetést, mostanában mindig külön élmény, hogy ma vezetek. bringázni is jó (bkvzni például nem jó), de úgy, hogy most nem vezetek minden nap, élmény lesz belőle és jutalomfalat, nem mindennapi rutin. na ezt tervezem az édességgel is 🙂
        na mondjuk benyomtam a kalóriaszámlálóba az egész napi fogyasztást, és csak az eszterházy szelet 420 kcal, ebben azért az a kemény, hogy mennyit ehettem én akkor azelőtt, amikor az eszterházy előtt bevágtam volna még négy szendivcset, huszonkét pogácsát és két zacskó sós pálcikát, csak mert ott van. kemény dolgok ezek 🙂

    • Nekem az első héten volt szédelgésem, olyan tompaság, szédülés, enni-akarok érzés, de aztán elmúlt. Ez a harmadik hét (azt hiszem), három hete nem ettem lisztes cuccot, cukrot semmibe, mondjuk, azt eddig se, gyümölcsöket se (egyszer egy narancsot, meg egyszer egy almát), amiket szoktam egyébként, pékárut szintén nem, cukros innivalót sem.
      Az első hét volt szar, tényleg az volt, tényleg ürességet éreztem minden szempontból, most meg valahogy nem hiányzik. A munkámat elvégzem rendesen, de talán ingerültebb vagyok, türelmetlenebb a szeretteimmel.

      • te aztán kemény vagy! gyümölcsöt se? úristen! igazán respektálom, aki képes erre. én örülök, ha csak a felesleget nem eszem meg, azért teljes kenyér, édesség, liszt, gyümölcs és cukorhiányban nem is tudom, mit tennék, elképesztő!
        nem hiszem, hogy csúnyán lefogynék, már annak is örülni fogok, ha nem hízok meg. mert azért most is megeszem a főétkezéseket, csak tényleg a felesleget nem eszem meg. azért ma is az volt, hogy fehérjeturmix magában reggelire, kis adag rizseshús ebédre, két barnakenyeres-szalonnás-uborkás szendvics a bringás felvonulás közben, és egy tányér lecsó vacsorára juhbeles virslivel, meg még egy fél hanuta (na ez a durva hogy fél), szóval azért messze állunk az éhínségtől, csak azt nem ettem meg, ami még úgy közben kínálkozott. és épp ilyesmi is volt a cél, vagyis van, hogy a kajálás lehetőleg szorítkozzon a három főétkezésre, kevesebb szénhidráttal, és lehetőleg ne kétszer annyit, mint amennyire szükség van. ahhoz, hogy lefogyjak, érzésem szerint ennél drasztikusabb dolog kéne. a kalóriaszámláló micsoda szerint ez 1968 kcal volt, és ha beleveszem a csigatempójú bringás felvonulást, meg az utána lévő vendégségbe eltekerést (azt gyorsan) majd hazajövést, akkor nem mentem ki a vonalból 🙂 de az is lehet, hogy a fogyásról olyan ósdi elképzeléseim vannak, hogy az csak akkor következik be, ha valaki tényleg semmi mást nem eszik, csak natúr csirkét salátával, szóval nem tudom. annyinak mindenesetre örülök, ha nem zabálok be többet, mint amennyit elhasználtam, de hogy ebből tényleg fogyás lesz-e majd egyszer, hát azt nem tudom. ha valamikor kiderül, hát az biztos nem mostanában lesz 🙂

        • ja, meg hát azért ezt nem volna arcom diétának nevezni, főleg ahhoz képest, hogy mások micsoda hősiességeket nyomnak. a diéta az én hozzá nem értő gőzös fogalmaim szerint biztos nem foglal magában egy fél hanutát sem, juhbeles virslit meg bácskai rizseshúst meg ilyeneket aztán főleg. de amúgy lehet, hogy de, biztos millió módszer létezik, én olyanokat láttam az újságokban, hogy káposztaleveskúra.

          • De, bizony, van ilyen diéta is. 🙂
            A diéta nem verseny ám, csak némi tudatosság, szempontok bevezetése a testünk jólléte érdekében a döntő területen, ami a táplálkozás.
            Egy csomóan, akik finnyás ízléssel választanak lakóhelyet, hétvégi programot, gyereknek óvodát, teljesen leszarják, mit esznek, kicsit a kalóriabevitel, kicsit az elérhetőség, kicsit az anyu hozott rakott kelkáposztát dönt. Nem mind egészségtelen, egyébként.
            Aki odafigyel, az mondjuk kapott valami figyelmeztető jelet, meg akarja oldani, hogy évek óta puffad a hasa, folyton megfázik, fertőzéseket kap el, energiahiányos, nyűgös, allergiás, hízik, inzulinrezisztenciát állapította meg nála.
            Nekem nem küszködés amúgy a ketogén, hanem teljes egyértelműség. Ami nehéz benne, hogy társadalmilag lehetetlen, elmagányosít. Noha ez szélsőséges étrend, már tudom, nem én vagyok a torz. Nagyon sok lelki zavar és lehazudás volt ám a Szamosba járásomban.
            Ma tíz szem mandulát és négy kocka 85 százalékos csokit reggeliztem, mert tegnap (edzés+hegyretekerés+ibikebudapest 20 km) olyan mennyiségű sport volt, hogy elfér a szénhidrát.
            És ma pihenek.
            A gyerekek is kidőltek.

          • Én nem tartom magam hősnek, tényleg nem, nem is ezért írtam. Nekem ez most nem nehéz túlzottan, nincs jelentősebb hiányérzetem, különösebben nem szenvedek. Ha szenvednék, ha kín lenne, én biztosan nem csinálnám, de nem érzem annak, ezért bírom.

            És sok mást eszek; amit nem, azzal meg így voltam eddig is:

            cukor – eleve nem teszek sok mindenbe cukrot, amibe szokás, volt, hogy hetekig nem is volt itthon, a kávét is nélküle iszom
            gyümölcs – szeretem a gyümölcsöket, de engem nagyon puffasztanak, így nem eszek sokat belőlük alapvetően sem, ellenben a zöldségeket imádom, minden zöldséget, sokat nyersen is megeszek, teljesen jól elvagyok velük
            csoki, édesség – inkább a sós, mint az édes, így nincs pl. csoki vagy süteményhiányom, az általam kifejlesztett panna cotta simán kielégít vagy egy kocka 68%-os csoki
            rizs, krumpli, tészta – ezek szimplán köretek, ha jobban belegondolok, nincs is ízük, megszokásból esszük őket, most más köret van a hús mellett, saláta többnyire, tejszínes gomba vagy brokkoli, nekem ez elég, mert inkább megszokás, hogy legyen köret is, nem szükség. A zöldségnek több íze van, mint a rizsnek.
            liszt, pékáru – ez nehéz volt, mert eléggé pékáru függő lettem, de egy hétig nyomasztott, most meg eszek mást helyette, de ez nem volt olyan könnyű

            Sok mindent eszek, nekem ez az egész sok mindenről szól:

            Fejben dől el, és én már nem akarok kövér lenni, tényleg nem. 35 éves vagyok, én még nem is szültem, nagyon jók az adottságaim, a családom tele élsportolókkal, erős testet örököltem, Hízékonyak vagyunk, de masszív és ruganyos a bőröm, és könnyen alakul izom, formás a lában mindenféle sport nélkül is. Ha figyelek magamra, akkor csodákra lehetek képes, ha nem, akkor nagyon hízok. Szóval olyanok az adottságaink a családban, hogy vagy nagyon hízunk, vagy nagyon izmosak vagyunk, ez fura, de ez van. Én alacsony vagyok, ez nem zavar, de hízás szempontjából nagy hátrány, rajtam 10 kiló nagyon meglátszik, 160 cm-nél az nagyon látványos hízás.

            Egyszerűen úgy vagyok most, hogy valahogy az van a fejemben, hogy másképp eszek, más alapanyagokat választok, és azokból is lehet változatosan, gazdagon, ízletesen, éhezés és kínon nélkül enni, most nem is eszek, hanem táplálkozom.

            Én pont azt érzem, hogy nem megvonok magamtól, hanem adok, mert egy zöldsalátában több minden van, mint egy tányér rizsben vagy krumpliban. És döbbenet, de a lenmag tejjel reggelire többet ad, mint egy büfés szendvics.

            Olyan, mint ha kiválasztottam volna energiát adó termékeket, és azokból varázsolok, és mivel azért meg kell gondolni, mit eszek, nem ehetek olyat, ami nem ad energiát, erőt. Olyan, mintha kitennének egy halom alapanyagot, és azt mondanák, hogy most csak tízet választhatsz húsz helyett, és akkor tíz olyat választasz, ami erőt ad, nem tíz olyat, ami erős ízélményt ad, és ezt a tízet akkor nagyon okosan fogom elkészíteni, hogy íz is legyen.

            Eszek húst, tejterméket, zöldségeket, lenmagot, de van mandula- és kókuszlisztem is, de mivel az drágább, nem is tolom tele vele a kajámat, meggondoltabb vagyok a felhasználásukkal.

            És nem bántom a testemet, én úgy vágtam bele, hogy addig csinálom, amíg nem kín, mert én szeretem magamat, ha most a testemmel nem is vagyok elégedett, és nem akarom magamat bántani, tényleg nem. Én nem bírom a fájdalmat, még a kozmetikus szemöldökszedése is fáj, ezért sokszor járok kinőtt szemöldökkel, most is, szóval kisebb kínt sem viselek el. Most beállt a derekam, nem mozgok ezért pár napja, nem zavar, értem, hogy mi van, nem terhelem magamat.

            Szóval ez most nekem nem hősiesség, mert nem győzök le fájdalmat, mert nem fáj ez nekem, a gondolataimat és a fejemet győzöm le, amikor kóvályogni kezdek a konyhában. Tudatosan figyelek ilyenkor, hogy valóban van éhségérzetem? És ha nincs, akkor nem eszek. Vagy amikor beülök a cukrászdába most pénteken, akkor jó lett volna a fagyi, de jó volt a kávé és a tea is, mert az ott megint nem evés, nem táplálkozás, hanem szalonevés lett volna.

            Évek óta próbálok változtatni, nekem most itt ti vagytok az erő, ami miatt könnyebben megy. Nagyon sokat ad, hogy látom, nem vagyok egyedül, hogy van kivel megbeszélni, segítséget kérni. Azt hiszem, eddig nagyon visszavett belőlem, hogy egyedül voltam ezzel, ez a közösség ad nekem egy olyan érzést, hogy tudom, érzem, hogy nem egyedül vagyok, segítenek nekem, mint ha valaki fogná a kezemet. Ez ad egy biztonságérzetet, ami nagyon sokat lendített rajtam.

            Én nem vagyok egy hiú nő, én kinőtt szemöldökkel és smink nélkül járok, nem hordok kivágott felsőket, a körmöm rövidre van vágva, nem mindennapos a magas sarkú cipő nálam, nincs szivacsos melltartóm sem, én nem akarok másnak tűnni, mint amilyen vagyok, de most jó érzés, hogy kezdek újra elégedett lenni a testemmel, pedig még nincs is jelentős változás külsőleg. Szépnek látom magamat a bringámon, amit nem rég vettem, újra kihúzom magamat. Nem mesterségesen izélem magamat továbbra sem, hanem formálom a testemet, energiát adok neki, többet vagyok levegőn a bringának köszönhetően, ápolom a hajamat, ennyi. Mindezt azért, mert én így jobban fogom érezni magamat, ebben biztos vagyok.

            Én néha vannak holtpontok, mert kevés az időm, nagyon sokat dolgozom, egyedül élek, ami nem feltétlenül könnyebbség. Itt nekem kell megkeresni a mandulalisztre és a biosalátára valót, bevásárolni, főzni rendszeresen, ügyeket intézni. Fix munkaidő 8 és fél óra naponta, a bringázás plusz egy óra, aludni is kell, és nekem a 8 és fél órával nincs letudva a munka… Haza érek fél hétre este, és akkor kezdek főzni, utána elpakolni, mert nem vagyok rutinos, így mosatlanhegyeket generálok, mire elkészül a másnapi ebéd és vacsora. És ekkor kellene sportolni, amire, bevallom, most még nem tudtam elég időt szakítani, ezért a mozgás most a bringa, néha egy aerobik dvd-ről, séta a környéken. És nincs minden nap bringa sem, mert nem fér bele, van, hogy fáradtabban ébredek, akkor egyszerűbb bepattanni a kocsiba. Nem erőltetem minden körülmények között, hogy mindig a terveimnek, a céljaimnak megfelelően csináljam, nem lehet sok éve berögzült rutinokat egyik napról a másikra, egyik hónapról a másikra megváltoztatni, vannak szarabb napok, zűrösebb hetek, ezt is el kell fogadnom.

            Húú, ez hosszú lett, ez most kijött.

            • Érdekes, amit írsz.
              Nem lehet, hogy egy kicsit eltoljuk a mércét az agyunkban, és akkor a szélsőségesnek tűnő diéta lesz a kiegyensúlyozott, elégséges táplálkozás, az odafigyelés meg nem öngyötrés, hanem maga az élet: mozgás, áramlás, mértékletesség?

              A mércét persze úgy könnyű (magától értetődő) eltolni, hogy a tudatos étkezés/aktív élet áldásos hatásait megtapasztaljuk.

            • Én nem eltolást mondanék, cserének mondanám inkább, minőségi cserének. Az eltolás inkább az volt, amikor minden reggel büfés szendvicset ettem capyvel, a szélsőség az volt, hogy akkora lettem, mint egy ház. Bár te is ezt írod, azt hiszem.

              Most szélsőségnek tűnhet, amit csinálok, de akkor ez szükséges szélsőség, ami ahhoz kell, hogy visszaálljak középre. Szélsőséges hízásra adott szélsőséges válasz, úgy értem, ha eltolom egyik irányba, ugyanolyan szélsőséggel jöhet vissza középre. Fontos, hogy én nem vagyok éhes.

              • Arra gondolok, hogy az a mérce tolódik el, ami szerint normálisnak avagy szélsőségesnek érzünk valamit (ezek ugye mennyiségek: mindenki mozog valamennyit, mindenki eszik valamennyi ch-t). A mennyi mozgás szükséges/jótékony? és a mennyi szénhidrát kell a jólműködéshez? tolódott el nálam durván. Tehát nem azt élem meg, hogy szélsőséges vagyok, hanem hogy így kellett volna élni mindig is.

            • Szerintem sem szelsoseg. A krumplizabalashoz valo ragaszkodasom, na az igen, az szelsoseg (volt). Anyam kuldott is krumplit es nem indit meg a latvanya, hagyom kicsirazni, hadd oruljenek. Cicam majd jatszhat a kisebbekkel. Harmincadikan megyek az endokrinologiara, hat remelem valaszt kapok arra, hogy miert nem fogytam eddig semmit. Sot, en egyre dagadtabbnak latom magam tukorben, uvegekben. Lehet, hogy az agyammal is bajok vannak… 🙂

            • Ezt az idő igazolja majd, azt hiszem. Javul az életminőségem, az erőnlétem, vidámabb leszek, nem csökken a teljesítményem, nem leszek fáradékonyabb, frissebb leszek, aktívabb, kevesebbet leszek beteg, vérkép mit mutat majd? Jó, hogy pont a program megkezdése előtt csináltattam egyet. A mérce nemcsak érzésileg van, hogy én most ezt tartom jónak, hanem konkrétumokkal is mérhető szerintem. Az eleje nem mutatja jól, mert az átállás negatívumokkal is járhat, később lehet jól látni, fél év után kb., én erre gondolok most, de nem vagyok szakember, ugye.

              És egy barátnőmmel, aki most speciális étrendet folytat reflux miatt, szoktunk erről beszélgetni, hogy nagyon nehéz kitalálni, mi a jó, amikor társadalmilag, szokásrendben, mintákban van egy elfogadott. Amit szoktál írni, hogy az nem furcsa, ha automatás kávéból választ, de a minőségi kávé otthonra furcsa. Nem furcsa a büfés köret, de feltűnő az angolok biofarmján termesztett salátám. Van a magyar konyha, amitől nehéz elszakadni, mert ha nem otthon eszel, egyszerűen hülyének néznek, ha kérdezgetni kezdesz, azt hiszik, szopatod a pincért. Vendégségben készülnek rád, hogy diétázol, és külön igyekezettel eléd vágják a rántott brokkolit meg a kukoricás rizst. A rizst eltolod, a brokkoliról leszeded a panírt, mire megsértődnek. Nagyon más a mérce itt, ezért is nem kis ügy, ha másképp akarod csinálni.

              Lucerna, kitartást kívánok neked, én nézettem pajzsmirigyet is, hogy tudjam, nem amiatt hízok-e. (Nem.) Lement pár kiló, nem látványos még, de én mégis másképp látom magamat. Lehetőségeket látok, hogyan lehet formálni magamon. Türelemmel indultam neki, ez nagyon kell szerintem, ha 2-3 hónap után nem lesz semmi, akkor fogok aggódni, legalábbis igyekszem ebbe az irányba terelni magamat. De hiszek abban, hogy lesz eredmény, mások példáján is ezt látom.

            • Most szertnem teljesen felterkepezni a hormonjaimat. A pm. alulmokodes meg van, szedem a gyogyszert, de valoszinu, hogy nagyobb dozis kellene, majd o megmondja. Azt remelem inkabb, hogy az okot tudja megallapitani. Ezen a pm. en kivul valahogy ugy erzem, hogy mas hormonalis elcsuszas is lehet nalam, de ez csak sejtes, szeretnek a vegere jarni.

          • Én örülök az enyhébb diétának is.
            Amikor a nekem ismerős szalonnázásra,töpörtyűzésre,véresmályasozásra gondolok,amit nagyon szeretek csak nemigen birok.
            Mert egyszer megisszuk a pálinkát,hogy étvágyat csináljon,s azután jön a gyomorzúzó menü. Mindenből jó sok,és nemtudomhány szelet kenyér, mert az kell a zsiros ételhez. Hány kalória ez ?
            Amúgyis azt szoktuk meg,hogy kicsi hús ,zsirral jól meglocsolva,és sok körités. A kommunizmusban nem is lehetett volna másképp,de nálunk a családban soha nem volt nagy a bőség,azelőtt se. Velem könnyű volt,mert nagyon jól ettem gyerekkoromban,és nem szerettem a húst. Meg is látszott rajtam 😀
            Most van az ébredés,hogyan és mennyit kell enni.
            Újabban ha főtt tésztát főzök közlöm mindenkivel,hogy hány gram tésztát rakott a tányérjára,és az elfogyasztott proteinekről is tájékoztatom a tagokat 🙂

            S, a pilates is nyúz engem 😦

        • “teljes kenyér, édesség, liszt, gyümölcs és cukorhiányban nem is tudom, mit tennék”
          Megmondom: ugyanennyi mozgás mellett szálkás élsportoló- (nehézatéta-) tested lenne, kirobbanó energiaszinttel, aztán, amikor már olyan lettél, elgondolkodnál, hogy mi a faszt szerettél azon a sok fölösleges vackon.
          Eközben élénken kampányolna a család és a baráti kör, hogy de hát egyél egy kis nemtommit, ***kám, megőrültél, nem jó ez…
          Aki ma fiatal, trendi, urbánus, munkahelyen dolgozó lény, az jellemzően nem ússza meg ezt a konzuméletmódot, hogy nem ő dönt, hogy igyon, gyrost és pizzát egyen, L’Oreal samponja legyen stb., és ez a legdöntésképesebb, legtudatosabb társadalmi csoport. Úgy látom, azok kezdenek csak változtatni, felülbírálni, hogy mi kapható a körúton vagy a SPAR középső polcain, akiknek gyerekük lesz.
          A fogyás elsősorban helyrerakott hormonrendszer, meg agyi attitűd (tudatosság), másodsorban kalóriadeficit kérdése.

        • Én azt hittem, nem iszok cukros italt, mert itthon nem tartok soha, csapvizet iszok évek óta, ásványvíz sincs, viszont az utóbbi időben a reggel büfés szendvics mellé gyakran vettem egy cappyt.
          Nem pótolok, nem értek hozzá, tudtok ajánlani vmt? Ne úgy, hogy pl. szedjél magnéziumot, hanem konkrétan egy terméket. Én ezekhez tényleg béna vagyok, lásd, eleinte még az sem esett le, milyen grammokról beszéltek a ketogén kapcsán.

          • Leirom ami hirtelen eszembe jut. Vettem steviat, mert azt olvastam nincs mellekize. Szerintem meg de. Meg a frei-fele parizsi vanilia kavemat is megvaltoztatta es utana fajt a fejem, de ez lehet, hogy nem a stevia bune, de gyanus. A biotech feherjetol hanyingerem van egy darabig en sem fogom ezt inni vannak sokkal jobbak. Tegnap a delelotti salatam utan haromig nem voltam ehes megittam a feherjet es utana ramtort egy nagyon eros ehseg.
            Elmentem a boltba bringaval (vegre megjavitva, de a valto nem tokeletes) es basszus lihegtem. Ugy latszik a szabadteri mozgasok joval nagyobb kihivast adnak. Ugyanezt erzem mindig a tredmill vs kintfutasban is. Tredmillen eleg sokaig tudok futkarozni mig a szabadban gyorsan ramtor a liheges.
            Rakerestem a kinetika porokra, de en nem talaltam itthon. Esetleg ti tudtok errol valamit? A gold sem rossz, de az dupla arban talalhato a shopubuilderen, mint pl. legutobb ahol kulfoldon jartam. Amugy osszehasonlitgattam a markakat ez a the protein work nem is draga viszont tenyleg jo minoseg.
            Most csak azert irkalok errol ennyit, mert keresem a nekem megfelelo porokat.

            • Nekem az volt a fontos, hogy természetes ízesítés, és jóféle (aszpartammentes) édesítés (sőt, a naked whey isolate 97, amit először rendeltem tőlük, steviás). A cég profizmusa később lepett meg.
              Steviából sokféle van, egyszer valaki talált külföldön igazán mellékíztelent majd rákérdezek.
              Engem azért nem zavar, általában erős ízű dolgokba keverem az eritriolt és a steviát is.

          • Bementem ügyesen patikába, DM-be, és vettem magnéziumot. van pezsgőtabletta is, minimális szénhidráttal. Most olyat szedek, amiben van D3 vitamin is, és egész napos felszívódású. A Pharma Nord termékeivel nem tévedhetsz (gyógyszertár).

          • persze, biztos hogy el lehet hagyni ezeket, csak a magam számár nem hszek abban, hogy teljesen, mert ha kábé akármit veszek a boltban, ami nem hús vagy zöldség, szóval akármit, ami dobozban van, legyen az tej, túró, vagy bármi, abban biztos hogy van állagjavító, színezék, mittudomén mifaszom, abban meg biztos hogy van cukor, vagy más, arra gondolok, hogy ennyire pontosan ellenőrizni nem tudom, és ehhez ennyire nincs is türelmem. de tökre értem, hogy nem heroizmus, hanem az a szemlélet, hogy jót adsz a testednek, én is ilyesmire gondoltam. krumplit meg tésztát különben azóta nem ettem, hogy nekiláttam ennek az izélésnek, de úgy értem, szeretem például a rakott krumplit vagy a paprikás krumplit, és egyszer-egyszer ha nem jut más eszembe, hogy mit főzzünk, ezek jó szolgálatot tudnak tenni. ezért is nem nevezném ezt a dolgot diétának, még ha oda is figyelek rá, hogy ne két. hanem csak egy tányérral egyek. a kenyér borzasztó kényelmes, és épp ezért nem mondtam le róla (a büfés szendvicsről igen). de például komoly fejtörést okozott volna a bringás felvonulásnál is, hogy mit vigyek enni, ha nem csinálhatok egy kis szendvicset, ilyesmikre gondolok. hogy nem hiszem, hogy a nagyon macerás és fejtörést okozó dolgokat a jövőben, ha már nem vagyok ilyen lelkes, betartanám, így próbáltam a meglévő önismerettel belevágni a dologba, és eleve nem építeni bele olyasmit, ami kurva sok utánajárás (az, hogy másik polcra nyúlok a sparban, az még nem az 🙂 ). a ketogén is nagyon érdekesnek hangzik, azért nem kezdtem bele, mert annyit tudok magamról, hogy nincs bennem ennyi kitartás, két hétig csinálnám, aztán na jó, most pont nincs itthon semmi, bevágnék egy vajas kenyeret, ami meg tönkreteszi az egészet. ezért próbáltam olyasmiben gondolkozni, amit nem vág haza egy vajas kenyér. a gyros, pizza stb fogyasztást például teljesen levágtam ( gyrost utálom is), most az a trükk, hogy a munkahelyre (délutánra járok, négytől tízig) mindig beviszek egy kis uzsonnát (kisebb szendvicset vagy ebédmaradékot), hogy a meló végén ne legyek annyira kurva éhes, ami aztán arra sarkall, hogy rendeljünk valamit, amit aztán egyben benyomok, vagy elmenjek egy mcdrive-ba (ez régen rendszeres volt).
            de erre mondom, hogy ezek még nem drasztikus dolgok, ha csak a felesleget vágom le az egészről, attól valószínűleg nem lesz atléta testem, azt is kétlem, hogy egyáltalán bármi is meglátszik, de azért persze reménykedem benne. ma is az van, hogy a zabpehely+fehérjeturmix a reggeli, ebéd valami szendvics lesz, amit magammal viszek, mert edzés után nem jövünk haza, hanem kitekerünk a városligetbe a magyar hokiválogatott fogadására :), és nem akarok ott bevágni valami baszom nagy hamburgert, aztán meg vacsorára az, ami anyámnál van, amiről még nem tudom, hogy micsoda, de majd nem eszem belőle annyit, hogy mozdulni se tudjak. gondolja bárki, hogy ez önmagában fogyaszt? azt tudom elképzelni, hogy pár kilót esetleg addig, amíg be nem áll a szervezet arra, hogy nem zabálok a szükségesnél sokkal többet.

            • A ketogén kurva sok szervezés, de a lényege az, hogy mindig legyen itthon, ha pedig úton vagy, akkor a táskádban valami, ami illik ebbe a programba. Mindig át kell gondolni a napot, mit fogok enni másnap, sőt, én pl. szerdán este nem a csütörtöki ebédemet, hanem a csütörtöki vacsorámat készítettem elő.

              Egy idő után át tudok állni; mivel egyedül élek, én úgy oldom meg, hogy csak olyan kaja van itthon, ami megfelel a diétának. De nem számolgatok mindent, kb. belövöm.

              Ehhez hozzátartozik, hogy én az életmódváltást januárban kezdtem, és most jutottam el oda, hogy tudok diétás étrendet követni, a programomról írtam itt valahol, nem tudom, hol. Először főzni kezdtem, bármit, nem diétást, aztán munkákat, elfoglaltságokat letenni, időben lefeküdni, bringázni, és ennek semmi látszata nem volt pl. fogyásilag, ezek előkészületek voltak, lépések, hogy most tudjak diétázni. Időbeosztásban, szervezettségben, rutinok megváltoztatásában változtam, ez hozta a mentális átállást is, hogy most ez van. Én így tudok diétázni most.

              A szendvics problémát nálam megoldotta egy kisebb műanyag doboz és egy műanyag evőeszköz beszerzése. A szendvics azért volt könnyű nekem, mert könnyű volt magammal vinni, tárolni és nem ciki elővenni, bárhol is vagyok. A dobozba mindent bele lehet tenni, és előveszem, és villával falatozni kezdek bárhol. Ez nem megszokott, ezért nehéz szerintem, de én már leszarom. 🙂

              Én a célt, a 10 kiló fogyást egyéves programnak tekintem, most járok a negyedik hónapnál. Próbálom úgy felfogni, hogy évekig elvoltam ebben a testben, nem kell rohanni, kísérletezgetek, valami majd csak bejön, amitől fogyok is, amitől egészséges is maradok, és illik is hozzám.

              • Tuti tippek:
                fat bomb
                kókuszcsipsz
                zsíros, nulla ch-jú sajt, snack formátum (karaván, president, babybell)
                töpörtyű (ezt mondjuk befejeztem, mert edzés /és fehérje/ után nem bírtam ki, előkaptam, és a szálkásító, öt-hét-múlva-verseny kollégák úgy néztek rám… hát még ha lilahagymával…!)
                mandula, makadámiadió, (kevés) földimogyoró
                kis dobozban majonézes tojássaláta
                zöldségcsipsz (most vettem, sok ch, de remek nass)
                mascarpone, tejszín magában vagy bevaníliázva

            • Pont most jelent meg több helyen a Cserpes mellett a Garabonciás, a Koppányi. Piacokon is lehet házi tejterméket kapni, pestieken is.
              Döbbenten tanulmányoztam a Maros-Csaba sarkon ma a vasárnap is nyitva tartó Sarki bolt kínálatát.
              Paleó csoki, nyílgyökér-kivonat (ezt csak itt-ott láttam a neten, fogalmam sincs, mire jó), szarvasgombás méz, nemkotányi-nemhorváthrozi fűszerek, igényes pástétom, mandulaliszt a CBA-s árnál 25 százalékkal olcsóbban, legjobb fajta kenyerek.
              Nem kell semmi különöset betartani, a ketogén (és a paleó, a makrobiotikus meg a vega is, de még a magamnak-főzök is) annak való, aki ott van, neki az jön már az életében. Lehet, hogy sose, az se baj.
              Ha úgy fogjuk fel az étrendet, a gyógyszerszedést, a sportot, hogy azt KELL, mert azt mondták, mint bűntudatos, leckét szívesen megúszó gyerek, az teljes tévedés. Nagyvonalúan kell pótdíjat fizetni és cukrot nem enni is. Nem olyan makacs dolgok ezek, legalábbis nálam, nem sóvárgok. Ma egy pillanatig néztem ugyanebben a boltban egy jókora túrós pitét, aztán mentem, vettem egy túrót, és este Liv-féle gofrit fogok sütni (ha szent erzsébet ad tojást).
              Én úgy szeretek kreatív lenni, főzni, kitalálni az élvezeteket.
              És a kockás has (ha hat helyett négy is) tényleg akkora elégtétel.
              Ma egyébként fagyasztott-felolvasztott áfonya, banánkarikák, kókuszreszelék és natúr zabpehely keverékét ettem reggel.

            • Ja, és minden címkét elolvasunk, minden zsír-fehérje-szénhidrátadatot ellenőrzünk, meg összetételt is, E-kre vadászva. Ez ugyanaz, mint az intreneten utánaolvasni valaminek, és az alapján edzeni/táplálkozni/terítőt horgolni.
              Nem olyan nagy ügy, onnantól megtanulja az ember a biztonságos és jóízű termékeket a megszokott boltjaiban.

            • “ha csak a felesleget vágom le az egészről, attól valószínűleg nem lesz atléta testem”
              de, ennyi edzés mellett, amennyit te tolsz, meg mé a bicikli, lesz, mert pont ez az a fölösleg, azoké, akik sokatsportolok-mégsemlátszik szindrómában vannak. Meg ha befejezed a kényszeres eszegetést, illetve elkerülöd azokat a helyzeteket, amelyekben ez szembejüön.
              Enni kell, sőt, enni sokat kell, csak a felesleget kell lenyesni, csak tisztán tudni, hogy ma is mit ettem (és miért: éhségből? csak az volt ott? finomság? megterveztem?).
              És a legdurvább, hogy ez a tudatosság, testre figyelés, fiziológiai történés-sor lelki dolgokat is rendberak.

            • Éva, én is ezt látom, hogy jön az életben, annak való, akinek most ez jön. Nekem az életmódváltás negyedik hónapjában jött, kívülről meg elsőre nehéz, aztán megszokás. Nem azt veszem le, hanem ezt, nálam már csak az van itthon, amit nyugodtan lehet enni. És nem sóvárogtam különösebben a fagyiért sem pénteken a cukrászdában. Most egyébként ettem egy almát, egy volt itthon, pont egy hete hozták, most jött, hogy megeszem, de csak mert a hétvégi délutáni alvásból felkelve mindig kell vm hirtelen bumm, hogy magamhoz térjek.

        • Furcsa jelenség volt nálam,hogy terhesen undorodtam az édességtől,ezért nem is ettem semmi édességet akkor.A felszedett kilók száma max 10 volt. Előtte sok édességet ettem,szülés után pedig pánikszerüen ettem a csokis nápolyit, meg is jelent hamarosan a narancsbőr.

          • hát ki hogy, jó neked hogy te nem sóvárogsz, én igen, nagyon is, sajnos. a kényszeres elmérakják-megeszem dolgot nem is annyira nehéz megállni, most már egy hete (hát tényleg óriási bazmeg, ez röhejesen néz ki leírva) sikerül, de az édességre én bizony nagyon vágyom, nekem ezt akarni kell. jó, ha valakinek sikerül nagyvonalúan, de amíg meg nem szokom, ne merje senki azt mondani, hogy még mosolyogjak is hozzá 😀 nem tudom, mennyire van az, hogy ha ott tartasz és az jön, akkor megy, mert pont a legtöbb ember beleragad a szokásokba, előszörre szerintem biztos, hogy a legtöbben, akik egyáltalán elszánják magukat ezekre, azoknak akarni kell, és utána szerencsés esetben megy magától, jönnek dolgok, például valakinek jön a ketogén meg a paleo. nekem is néha jönnek dolgok, de hogy nem akarnék kenyeret enni egyáltalán, az valahogy kurvára nem jön 🙂 például a sport tényleg úgy jött (el is felejtettem, tegnap volt három éve), hogy egyik nap jött, és onnantól volt, kész. pedig addig sose emeltem fel a valagam, tényleg. az is belém hasított valamelyik rohadt unalmas gyaloglásom közben két hónapja, hogy jó, akkor én ma este veszek egy biciklit, mert a tököm kivan ezzel, és vettem. de az a baj, hogy én azt figyeltem meg, hogy rászokni dolgokra egyszerűbb, mint leszokni dolgokról. egyébként valószínűleg zsírbombákat eszegetni úgy, hogy viszont eszel szénhidrátot is, még ha keveset is, úgy sejtem, hogy nem a legjobb ötlet, úgy értem, én nem hiszem, hogy beljebb lennék vele a szendvicsek helyett, mert ha elkezdeném ezerrel nyomni a zsírt, akkor viszont tényleg nulla szénhidrátot kéne enni, nem értek hozzá, de az intuícióm azt súgja, hogy egyszerre nem működik 🙂 úgy értem, hogy úgy, hogy egyik nap kenyér, másik nap fat bomb. ahhoz gondolom komolyan nyomni kell a ketogént. én nem szeretnék ketogént nyomni, köszönöm, nagyon guszták a kaják, amiket írtok, abból azért egy-egy ötletet felhasználok/tam, de egészben én ezt így nem venném át, nem érzem, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. pont mert nagy szervezés, amire én nem érzek motivációt. én arra érzek motivációt, hogy amit eszem amúgy is, azt tudjam kontrollálni. most például kurvára enni fogok két főtt tojást paradicsommal, bár ez speciel még a ketogénba is belefér 🙂

            • Én is azt érzem alapvetően, hogy leszokni nehéz dolgokról, de közben azt is, hogy egyszer csak jön valami, amire korábban képtelen voltam. Ilyen volt a bringa nekem is, most a diéta is. Nem tudom, min múlik, fejben dől el, de kell, hogy pont akkor érjek oda, amikor egyszerűbben meg tudom csinálni. Most olyan érzésem van, hogy nem bírnék kenyeret enni, nem esne jól. A ketogén engem arra tanít, hogy tudatos legyek, figyeljek, kreatívkodjak, kitartsak, erősödjek. Nekem most a sport megy nehezebben, a diéta könnyebben. Kísérletezek, ez is nagy eredmény, minden eredmény fontos, minden lépés nagy lépés.

              • Nekem mintha valami isten érintette volna meg a vállam, nem esik nehezemre semmi testi dolog most.

                Most este a gyerekek nagy elánnal faltak ilyen roppanós rozskenyeret házi vajjal, én már túlvoltam a fejlécben látható bedtime fuel féladagomon, és úgy megérintett, hogy én is, esetleg, de nem (azért nem, semmi sem, mert megettem valami hat deka fekete csokit ma, szóval ma ch-töltés volt, de kenyeret akkor sem). Az ilyen zabálásokat nem szabad elkezdeni, annyira szar, amikor nincs eredmény, márpedig rajtam van még öt kiló, punktum, mindenki mondja, hogy nincs, de én látom, csak én látom (meztelenül pl.), és én már egészen feszes és könnyű akarok lenni. Lehet, hoy három az öt, de valamennyi, ez tuti.

              • Szerintem a ketogén, ha olyan vagy, hogy az kell neked, találkoztat önmagaddal, igazi igényeiddel, amit a sok szénhidrát, liszt valahogy elfed, eltompít, bedrogoz. Annyira ragaszkodnak a szénhidrátjukhoz, hogy az nekem gyanús — ha azt mondanánk, holnaptól nem ehetsz petrezselymet vagy narancsot, az is ekkora döbbenet lenne, mint a péksütemény?

                • Jó példa. Nem értem, miért vagyunk ennyire függők a szénhidráttal, de ez itt alapdolog. És meglep, mennyire nem hiányzik a pékáru most. Hogy lehet mást is reggelizni pl.

            • jaa, azt hittem, nekem mondtad a szendvics helyett. elsőre marha gusztának hangzik, de valószínűleg akkor másnap sincs kenyér 🙂 különben ez kár, mert a túsó-mascarpone-gyümölcs trutyit én is megcsináltam már azóta párszor (mármint összebasztam ezeket, és megkevertem egy villával), na isten neki, legalább cukor nem volt benne. egyébként azért nem olyan, mint a petrezselyem, mert alapja egy csomó ételnek, ráadásul maceramentes, kétperces ételnek, csak megkened, rá a párizsi és kész, ha nem akarsz állandóan főzni. meg a mi kultúránkban a kenyér alapélelmiszer, ahogy ázsiában a rizs, nyilván megszokás kérdése, de nagyon egyszerű, mindig kéznél van és nem kell megfőzni, ha sok dolgod van, akkor pláne jó, mert magban laktató, nem kell vele foglalkozni, mindez meg a petrezselyemre nem áll 🙂 ha kihagyja az ember az étrendből, az a jelentős számú ember, aki ahhoz szokott gyerekkorában, hogy az ebéd főtt étel, a vacsora meg általában úgynevezett hidegtál, az nagy bajban van akkor a sok plusz teendővel, mert eddig csak az ebédet kellett kigondolni. azért ez nem csak olyan hóbort, kulturális megszokás inkább. én ezért ragaszkodom a kenyérhez, mert annyira nem érintett meg isten ujja, hogy négy hét múlva is beletennék ennyi szervezést, meg én például a magam számára a megoldást most nem az összetétel, hanem a mérték megváltoztatásában látom. szerintem ez is egy fajta megoldás.

              • Ha kiszámolod a mascarponés trutyi kb. kalóriáját, és belefér, akkor okés, sőt, üdvös minél többfélét enni, táplálkozástanilag meg ízélményként is.
                Egyes nézetek szerint, például a bájos Szafi szerint (http://www.ehezesmentes-karcsusag-szafival-blog.hu) ha túl sok mindent zársz ki, előjöhet a megmaradt-túlfogyasztott ételekkel szembeni érzékenység.
                Az aránytalan zsírfogyasztással van baj akkor, ha nem zsíralapú az anyagcseréd. Könnyen elszalad a ló. A ketogén tényleg egy másik dimenzió, nem vehetők át az elemei (legfeljebb a cukor kerülése, a csökkentett ch). Aki nem ketogén, az kénytelen szorosan figyelni a kalóriát.
                Hacsak meg nem gyógyítja magát annyira, hogy a teste jelez, mennyi az elég. Én is mindig megeszem az adagomat. Az jár. Amit előre kigondoltam. Az az enyém. (Szörnyű.)
                De mandulát mértékletesen, snacknak, az tuti tipp mindenkinek. Ha viszont rakott krumpli jön a töpörtyű után, az tényleg túlzás.

            • NAhat, ha en nem ehetnek petrezselymet vagy narancsot, azonnal mennek tuntetni. A kenyeret en is szeretem, de hosszabb kihagyas utan mindig kiderul, hogy a lisztes etelektol valojaban rosszul vagyok (gorcsol a gyomrom, kovek lesznek benne). Sosem fenekedtem az edessegert kulonosebben, csak olykor kivantam, ezert nekem ez nem nagy lemondas, de azt siman el tudom kepzelni, hogy aki nagy rajongassal viszonyul az edes etelekhez, annak nagy akarat kell az ellenallashoz. De elobb-utobb menni fog es egyre kevesbe vagysz majd az edessegre. A keneret is le lehet cserelni masra.

              • A kenyérhez, tésztához ragszkodás (és túlfogyasztás) ugyanannak a szénhidrátfüggőségnek a másik arca. Az egyik arc a csokizás-üdítőivás-sütizés-cukroskávé. A harmadik az “imádom a gyümölcsöket”.

                Általában azt, hogy mennyi édeset eszünk, riasztó mértékben nem a testi szükségleteink, még csak nem is az ízlésünk határozza meg, hanem hogy mi a szokás, mit lehet “legálisan”, mit tesznek elénk. Hogy anyánk sütött sütit, hogy a menü végén desszert van, hogy milyen boltok vannak a körúton és mekkora az édességes stand (sőt, az is, hogy hol van, meg még a pénztárnál is van egy), hogy a császármorzsa, máglyarakás, grízes tészta lehet második fogás (míg mondjuk a dunakavics nem), hogy csoki van az automatában, hogy véradás után sportszelet jár, ilyenek. Ezek irányítják a döntéseinket, nem ám az, hogy mitől tartjuk a formánkat, mit bír az emésztésünk és mitől nem leszünk IR-esek.

            • Épp azért irtam a szénhidrátot zsirral,mert ezt ettem eddig.
              Most ,hogy kb. 3 éve nem mindegy hogy mit eszem meg,mert kezdek tartalélolni zsirszövet formájában 😦
              már nem fogok ilyen helytelenül enni.Most van mikor akarnom kell.

              Az ,hogy a terhességkor nem kivántam a csokit az tényleg akaratom ellenére volt,kenyeret ,főtt tésztát ettem csak édességet nem.
              Tulajdonképpen sokat akartam enni,mert úgy tudtam,hogy olyankor azt kell,de nem sikerült mert állandóan fel voltam fújódva,alig tudtam valamit megenni.

            • ‘ha túl sok mindent zársz ki, előjöhet a megmaradt-túlfogyasztott ételekkel szembeni érzékenység.’

              Ez rendszerint valojaban azert kovetkezik be, mert az alappropblema a konvencionalis orvoslas altal jellemzoen hol hoax-nak, hol meg tabunak tartott un. szivargo v. atereszto bel. (Becslesek szerint a szivargo bel ma mar legalabb minden masodik felnottet és minden harmadik-negyedik gyereket erint.) (Erzekelesem szerint sajnos hasonlo a tipikus viszonyulas a hormonkaoszhoz, ld. kortizol es baratai.) Tehat az erzekenysegekhez: egy ido utan szinte mindegy mit eszel, ha a szivargo bel az alappproblema, akkor atmeneti enyhules utan mindig az lesz az ‘allergen’, amit eppen eszel. Minel kevesebbfelet eszel, altalaban annal hamarabb jelentkezik ez a hatas. (Lehetnek ebben elteresek, pld. attol fuggoen, mennyire sikerul elerni azt, hogy az etrend valoban gyulladascsokkento, real food, hormonegyensulyt nem kibillento etc. legyen. /Ezert kerdojelezheto meg pld. az elterjedt es elterjesztett mainstream ‘paleo’ vagy barmilyen egyeb alapu iranyzat is, ahol nagy mennyisegu feldolgozott/finomitott elelmiszeripari termekkel dolgoznak tovabb, azaz gyakorlatilag megprobaljak eloallitani a minden/barmimentes ugyanazt. Ez pedig habar ugyan nem olaj a tuzre mar /mert pld. az esetek tobbsegeben legalabb nem erositi tovabbb az autoimmunitast/, hasonloan, ha nem is olyan leptekben, de pld. belfloraszegenyito, onmagaban alkalmatlan a gyogyitasra. Ez nem azt jelenti, hogy az eliminacios dietak nem ernek semmit, hanem azt, hogy csak egy elso, ugyanakkor elengedhetetlen lepes lehet a gyogyulasban. Eppen ezert erzekelik azok, akik elhagyjak a glutent, hogy oriasi terheles kerul le a szervezetrol, pajzsmirgy helyrezokken, akne felszivodik, reflux megszunik, gyerek megno etc. Aztan, ha ez nem eleg az adott szervezetnek, ami teljesen egyeni, jonnek a kovetkezo erzekenysegek, allergenek, stagnalas, visszaeses, tapanyaghiany, mentalis problemak.
              Az mas kerdes es egyben szomoru-vicces, hogy ehhez kepest eppen a problemak okozasaban legpotensebb feherjekbol (gluten, tejfeherje) eszunk a legtobbet, amelyek a jellemzo fogyasztasi modok, minoseg es mennyiseg mellett onmagukban ‘hajlamositanak’ a szivargo belre, hormonkaoszram, meg a nagyon sokretu es van, hogy nem mindig visszafordithato autoimmunitasra.
              A minel kevesebbfele fogyasztasaval kapcsolatban jut eszembe, hogy ketogenben is nagyon fontos odafigyelni a valtozatossagra, sok es sokfele rost bevitelere, mert konnyen az amugy is nem egyszeruen etrendi, de eletviteli okok miatt is kerdeses es kritikus bel- es testflora lathatja karat, ami pedig gyakorlatilag mindent befolyasol mentalis allapotot, de pld. sex drive-ot is, ahogy a stressz az inzulinrezisztenciat. Talan tul dramaian hangzik, pedig csak Szafit igyekszem arnyalni.
              Egyebkent az elmult idoszakban lattam, hogy par sztem fontos konyv is (Wheat Belly, Grain Brain, Paleo Cure) elerheto magyarul, ami nagyon pozitív fejlemeny:
              http://bookline.hu/product/home.action?_v=William_Davis_Buza_nelkul_Fogyjunk_gyorsan_es_egeszsegesen&id=277892&type=22
              http://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3211/gabonaagy
              http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Chris_Kresser_Paleolit_kodolas_szemelyre_szabva&id=273539&type=22

          • Érdekes ez a terhesség dolog. Várandóság előtt 9 évig nem ettem húst, nem szerettem, nem ízlett egyáltalán (semmi filozófia nem volt mögötte). Amikor terhes lettem, elkezdtem sovány húst enni, ezen még én is meglepődtem. Emlékszem, hogy első húsos ételem egy őz pörkölt volt. Azóta is elég érzékeny vagyok a húsokra, csak a sovány szín húst tudom megenni, még a csirke combot sem.

  15. Gondolkodtam, hova írjak, a jó nekembe vagy ide.
    Most jöttem haza, egy kolléganőmmel cukrászdában voltam, és a fagyi-süti-péksüti tengerben simán elvoltam a kávémmal meg a teámmal (évek óta cukor nélkül iszom mindkettőt).
    Sétáltam haza, laza tavasziasan, farmerben, kiengedett hajjal, és azt éreztem öntudatom van a testemmel. Hogy változik, és kihúzom magamat, mert már maga a tudtad erősít, hogy teszek érte, teszek magamért.
    Éva, te írtad, hogy nagyon néznek, és most nekem is ez volt. Visszafordult a bringás srác, ilyenek, de senki nem volt bunkó. Nem az a lényeg, hogy visszajelzés pl. a férfiakról, hanem visszajelzés a környezettől, hogy valami mozdult most bennem, és ez erős, ha kifelé is látszik már.
    Kezdem magam újra jól érezni a testemben, pedig még nincs látványos változás.

  16. Ketogén-kérdés:

    Mit lehet kezdeni ezekkel az alapanyagokkal, ha valami ennivalót akarok belőlük: túró, kakaópor, tejszín, tojás, kókuszliszt, kókuszreszelék. Keverjem össze? Mi lesz belőle? Olvasom, hogy ti ilyeneket is összegyúrtok, de a tojást nyersen pl?

      • Köszi, Sue.

        Az lett, hogy a túrót összekevertem vajjal, és csináltam rá olyan masszát, hogy vaj, kakaópor, tejszín megfőzve, majd az egészet összekevertem. Most betettem a hűtőbe, szerintem jó lesz. 🙂 Én nyersen nem bírom a tojást. Reggelire tepertőt ettem zöldsalátával, ott ropogtattam az irodában.

    • Én, amióta elolvastam dr. Mercola táplálkozási tanait, nyersen eszem a tojást, és elég erős vagyok az esteleges szalmonella kivédéséhez/átvészeléséhez.
      Én kikeverném a tojássárgáját édesítővel, vaníliával, kakaóval, habbá verném a fehérjét és összeforgatnám, esetleg az egészet gőz mellett megsütném, és jól meglocsolnám vajjal.
      Reggel ilyesmit ettem amúgy: mascarpone, kókuszreszelék, tejszín, tetejébe pirított apróra vágott mandula.
      Most meg megtoltam a Bedtime Fuel nevű (epres) proteint egy kis áfonyával. De délben még másfél deci kékfrankos is lecsúszott, illetve sült kolbász hagymalekvárral (?), némi salátával (megszórtam a nálam levő magkeverékkel), meg a barátnőm hozott nekem aprított gyömölcsöt, ettem is két kis kocka almát és két fél gerezdnyi narancsot (döbbenet!). Mindez a CET Dunára néző oldalán, napozva, kávézva.
      Uzsonnára lazackrémmel töltött kaszinótojás waldorfsaláta-ágyon… fogaskerekűre várva töpörtyű… ma semmi sport, de egész napos városban mászkálás, nagy boldogság, olyan kirobbanós, otthonos jó érzés, napfény, sok gyaloglás (beadtam a féket-váltót szervizbe, és vettünk a fiamnak végre bicajt).
      Gyönyörűen hazabiciklizett a család, mindenki a maga méretén, meghatottan lélegeztem be a tavaszt.
      Holnap kézenállást és átfordulást szeretnék fejleszteni, meg egy kis súlyemelni.

    • Van egy receptem nagyjából ezekből az alapanyagokból, ide teszem a linket. Igaz, hogy mikró kell hozzá, de 9 óra munka után hazaesve 5 perc konyha és leülhetek egy iszonyat finom, forró, illatos keto-sütivel, ez mindent megér. Tényleg pár perc. A túrót meg tedd rá. 🙂

  17. Lyelentem:
    ma lejár a bérletem,
    tegnap még egy jót edzettem, kinyitották az ajtót a napfény felé a futógép mellett, csináltam egy komoly, 21 perces, 3,6 km-es HIIT-et, kilenc és feles alappal, egy-másfél perces 15-ös sprintekkel,
    húsz másodperc alatt megy le a pulzusom 180-ról 120-ra,
    extrém ferdepadon hasizmozás, haskerék,
    segg oldalsó lábemelésekkel,
    kettlebell,
    fekvőtámaszok,
    lábtoló erőszakos súlyokkal, éreztem a forgómat,
    ferdepadon fekvenyom, de megint bukik, valami van a mellizmommal, mert most tényleg óvatos duhaj voltam, volt egy parám, hogy kiröhögnek a fiúk, ketten is segítettek leszedni,
    a múltkori edző nem látta, szerencsére,
    félek a fekvenyomástól, nem tudom ezt feloldani,
    szinte tudok saját súllyal, asszisztencia (ellensúly) nélkül tolódzkodni, nem egészen szépen, de hármat,
    próbálom megtartani magam kézállásban, erőből, meg karhajlítani,
    egy kis bicepsz,
    szauna, edzőlány (hot iront is tart): milyen alakod van…! milyen? jó.
    És a hasam is.
    Beszarok. Nekem.
    Ugyanakkor eltűnődöm: amikor lefikázták valahol (nem néztem meg) a hasfotómat, nem lehet, hogy edzőtermi ismerőseim akármelyike is köztük volt? és felismert? és hogy érzi magát?
    Most már lassan elhiszem. A lábammal és a seggemmel van még bajom. De látom, mindenki szenved valamin. Csak két tökéletes nő van az öltözőben.
    Rövidnadrágban nyomulok. Felbicikliztem a hegyre, nem akartam a tömegben fogasozni.
    Emeltem a szénhidráton, főleg gyümölcs, változatlanul ketózisban vagyok, nem esik nehezemre.
    Fogok rendelni 5:1:1 extrém BCAA-t.
    Meg fogom írni, hogy a testi öngyűlölet milyen mély bugyraiból jövök én, némi kegyelmi intermezzókkal, amikor mámor van, sötét, szerelmesek belém stb., mennyire alapélményem, hogy a testem eltakarandó, iszonyatos, és milyen durva ez, ahogy elfogadhatóvá, sőt, váltam, mennyire nehéz odahagyni mintegy 28 éves identitásomat, és milyen fura most a világ visszjelzése.
    Mentünk bringázni.
    Szépen nőnek a szőke pihék a lábamon, ma kihúzgáltam még 30 sörtét, jó így nekem.

  18. Lassan három héttel az edzések megkezdése után én is sokkal jobban érzem magam. Pedig ez még nem igazán komoly a régebbi konditerrmi edzésekhez képest, csak ellipszis, meg az itthoni kézi és lábsúlyzók, internetről nézett gyakorlatok, valamint minden héten egy minimum 10-15 km-es túra a Mecsekben, de akkor is jobb. Jobb a lelkiállapotom, a tartásom, a kedvem, a teherbírásom. A térdemet állandóan figyelem, hogy ne legyen neki túl sok, ne legyen újabb sérülés, de ahogy a körülötte lévő izmok nyerik vissza a kondíciójukat, azok is egyre jobban védik, tartják az egész ízületet.
    Diétázni még nem annyira, ha csak azt nem nevezzük diétának, hogy nem eszem minden nap csokit vagy más édességet (nagy előrelépés!) de sajnos így is lecsúszott a héten kb. 25 deka csokis parány, 15 deka mogyoróvaj, meg a ma egy fél csokinyúl és egy mogyorós keksz. De elhatároztam, hogy a csokis parány többi részét (óriási kiszerelés, fél kilós) beviszem holnap órára és elosztom a gyerekeknek.

    Mindenesetre így sikerült összeszedni valahonnan két kiló mínuszt, tegnap a mérleg a kezdeti 62 kilóhoz képest csak hatvanat mutatott, remélem, nem romlott el. Az is igaz, hogy ez a könnyen jött könnyen ment zsír, amit nem olyan nagy kunszt leadni, és még így is maradt bőven: a belső combom kész katasztrófa, a csípőmön is van egy nagy adagnyi markolnivaló zsírtömeg. A seggem végtelenül szomorú látvány, nem nagy, mert soha nem szokott nagy lenni, inkább olyan kis csoffadt, ha ránézek, megsajnálom a nyomorultat, olyan kis erőtlennek tűnik, teljesen szétültem szeptember óta. A hasam az nagy, mint mindig szegény, de sajna akkor is nagy volt, amikor 52 kiló voltam, szóval azt nem is remélem, hogy sokkal jobb lesz. A karjaim igazi mosónőkarok, vastagok, remélem a sok súlyzózás segít, hogy ha vastagok is, legalább nagyon löttyedtek ne legyenek.

    • Nagyon büntető, vad szavakkal írsz a te szépséges testedről. Tudod, mi láttuk.
      Nagyon örülök, hogy mégis valami alakul, és ha te rendszeresen salátát vacsorázol, akkor igazán példás vagy, hogy ennyi édességgel enyhíted a stresszt.
      A gluteusok nagyon jól fejlődnek, igazán látványos egy kis lépcsőzés, térdtámaszban oldalsó emelgetés, hát még a súllyal guggolás.
      Nekem feszesedik a combom a nehéz súlyos edzéstől és/vagy a futástól (amit nem viszek túlzásba), pedig jelentős bőrtöbbletem van. Érzem, ahogy lassan húzódik össze hason, combon, seggen.
      A mellem picike, viszont visszatelt, nem formátlan és kiáll a mellbimbóm, miközben fogyok. Hormonális lesz ez. Holnap megyek egy új nőgyógyászhoz, komolyan kikérdezem, ő sok testet látott már.

      • Hát nem láttál fürdőruhában… Úgy azért elég fájó a látvány.

        Egyébként a lábam fejlődik a leggyorsabban – mint mindig – a súllyal guggolást viszont eddig nem kockáztattam a térdem miatt, az majd most jön.
        A mellemet illetően, számomra a külleme mindig demoralizáló volt és elvette a kedvem az edzéstől. Még ha épp lefogytam és izmos voltam is, akkor is elszomorított, hogy a mellem az bizony olyan, amilyen, már 15 éves koromban is aláfért nem egy toll, hanem egy egész tolltartó…
        A konditeremnek azért voltam nagyon hálás, mert kisebb lett tőle a mellem, ha szebb nem is – D kosárról C-re csökkent a mérete, így legalább nem volt akkora. Most már belenyugodtam, hogy ilyen, de a környezetéről még faragni kell a zsírt rendesen.

    • Azt a mindenit, hát, nagyon gratulálok! Én vastagabb vagyok, mint te a kezdő képeden. Neked mennyi idő volt ide eljutni?

      Mutatom magamat, bár friss képet nem mertem kitenni, ebben a posztban vannak képek.

      Innen indultam:
      https://tollampapirom.wordpress.com/2015/04/11/az-elhizott-vilagszep-nadszalkisasszony-most-bevallja/#jp-carousel-2743

      És ez lett elsőre, és ehhez még tegyünk hozzá vagy 6-8 kilót. Annyi van, hogy a lábam még mindig elég formás, de a karom nagyon nem és hasam is durván van.

      https://tollampapirom.wordpress.com/2015/04/11/az-elhizott-vilagszep-nadszalkisasszony-most-bevallja/#jp-carousel-2755

      • “Neked mennyi idő volt ide eljutni?”
        Nyáron döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább (ebben nagy szerepük volt a nyaralási képeknek), de azért novemberig húztam halasztottam a dolgot, közben persze diétáztam és lefogytam (nyár elején találtam rá a kalóriabázisra, ami nekem nagy segítség volt), de nem igazán tetszett az eredmény, mert bár vékonynak tűntem (a sztreccs farmer csodái), de tapintásra valahogy nem volt az igazi, hiányoltam a feszességet, a ruganyosságot. Valamikor novemberben találkoztunk Évával, akkor neki is elpanaszoltam, hogy baromira unom a tespedést és eltunyulást, konditerembe vágyom, de nem tudok megfűzni senkit, hogy jöjjön velem és mutassa már meg, hogy működnek azok a csodagépek. Aztán elhúztam otthon a mézesmadzagot, hogy aki eljön velem annak kifizetem a bérletét, na ezzel sikerült végre befűzni a lányomat. Aztán a lelkesedésünket látva másfél hónappal később jött a fiam is, most már hármasban nyomjuk, már csak a férjem hiányzik, de ő egyelőre még kitartóan ragaszkodik a kanapéhoz 🙂
        “És mit sportolsz?”
        Az edzés heti 3-4 súlyzós, illetve gépes edzést jelent, némi tornával kiegészítve, és egy kardiót, ami másfél óra ellipszis tréner, lépcsőző gép, futópad, spinning, evezőgép, stb., mikor mihez van kedvem. Hetente egyszer, edzés után szauna, jéggel átdörzsölés, úszás, na ez a része maga a mennyország.
        Így utólag visszatekintve nem is értem mitől paráztam úgy, nyugodtan mehettem volna egyedül is, mert mindenki nagyon segítőkész és rendes a kezdőkkel, egyáltalán nem ciki bénázni, ott vannak a trénerek, hogy segítsenek, amit maximálisan meg is tesznek, de még az edzőtársak is. Senki nem vizslatja a másikat, tényleg jó a hangulat.
        Akit esetleg szintén ez a félelem tart vissza a teremtől, ne aggódjon, nyugodtan vágjon bele, pár hét alatt bele lehet rázódni! Tollampapirom, szerintem te pár hónap és simán visszanyered a régi formád!
        Ráadásul jönnek bónuszban ilyen apróságok is, amire nem is számít az ember, a narancsbőr 90 százaléka eltűnik, a megnövekedett izom miatt megemelkedik a mell és valahogy magasabbra is kerül (bár kisebb lesz, ezt nem lehet megúszni sajnos), nincs hátfájás sem, a lábam is megerősödött annyira, hogy most már meg sem kottyan 80 kilométer letekerése a biciklin, meg ilyenek.

      • Kikutyultam egy ilyen csokis-tejszínes-tojásos izét, kis adag lesz csak, hogy legyen édességem is, holnap reggel akarom megenni, de be vagyok ijedve, még soha sem mertem olyan kaját megenni, amiben nyert tojás is van. Ha vm-be nyers tojást teszek, az meddig ehető?

          • Hűtőben van.
            Egyébként most nem is kívánom ezt az édességet, olyan, mintha jól laktam volna azzal, hogy elkészítettem. Egy-két kanállal fogok enni belőle, annyi belefér. A tejszínt viszont túllövöm szerintem, és még több zsír kellene.
            Ketót, súlyt nem mértem, mindjárt csekkolom, hogy állok.

            • Mínusz 3 kg megvan, zsírszázalék is csökkent egy picit, a csík rózsaszín, éhes nem vagyok, közérzetem rendben, a derekfájdalmam csökkent, még pár nap pihenő kell.
              A pihenő után a bringázás mellett el kellene kezdeni rendesen edzeni, de én a derékprobléma miatt az izomizélés helyett a hátizmokra fogok koncentrálni első körben. Ez a becsípődés vagy mi azt jelezte, hogy ez a gyenge pontom, foglalkoznom kell vele, hogy elkerüljem a további sérüléseket. Úszás, erősítés lesz, lehet gyógytorna, a jóga, ami soha sem vonzott, is esélyes. A felsőtestemet fogom fejleszteni, a lábam formás, az alakul szinte magától meg a bringától, a felsőtest viszont nagyon rossz állapotban van. Formátlan, vastag karok, has, gyenge hát.

            • a bringázás becsapós, én most két futás után jöttem rá, hogy bizonyos részei a lábamnak kifejezetten fejletlenek, mert nem kapcsos cipőben tekerek (azaz csak nyomok és nem húzok). konkrétan a combbelsőm lent és fent, valamint a lábszáram külső oldala. azért is futottam kicsit csámpásan, lustán: nem használtam őket, nem emeltem szépen a térdem és a sarkam. izomlázas is rendesen, pedig alig-alig kocogtam (max 40-40 percet rengeteg gyaloglós résszel). nyújtani sem tudom még hogy lenne a legjobb, most kísérletezek vele.

              • Oh, én a bringázással úgy vagyok, hogy 10 év autózás után nekem ez nagyon sokat jelent minden szempontból, ahhoz képest nézem most, hogy eddig ültem a kocsiban, most meg mozgok, vagyis nem a gázpedált nyomom, hanem tekerek.

  19. Sziasztok!
    Nos, csak úgy szólok, motiváltok nagyon: elkezdtem emelgetni a férjem súlyait. Van itthon egy hétkilós rúd, és még jópár kiló tárcsában, valamire jó lesz. Felvettem a biciklis kesztyűmet hozzá, nemá’ csupasz kézzel.
    Menőnek érzem magam. 🙂

    • Hajrá!
      Én is a férjem súlyzójával nyomtam tegnap este a teraszon 🙂 8 kilós, kicsit sok volt elsőre, a gyerekem szedte szét nekem, végül 4 kilóssal bicepszeztem meg tricepszeztem egykezesen.

    • Igen, van ebben valami kifejezetten komikus, ifjonti, street-gym feminizmus. Örülök neked! Én mármeg jógázni kezdtem, amióta a Kino-videóól felfogtam, hogy a jóga ez is lehet, nem csak indiai szósszal leöntött, töröküléses zümmögés…

  20. Helyzetet jelentek én is 😀

    Vettem két tárcsás súlyzót, egyenként 5 kg-osak és most ezekkel edzem itthon. Kitaláltam magamnak egy kb. 1-1,5 óra alatt végigvihető, átlag 8-9 gyakorlatból álló, egész testes tervet és azt nyomom heti 3 alkalommal. Szépen erősödöm, lassan venni kell tárcsákat a súlyzókra.

    Ami hiányzik az a kardió. Arra nincs itthon gép, futni pedig nem tudok megszeretni. Van ugye a bicikli, azt élvezem, de még nincs gyerekülés, így max. hetente egyszer jutok el 1-1,5 órára.

    Én úgy érzem, hogy elképesztően sokat javult a helyzet, de valójában ez csak a javuló közérzetemnek és a tavasznak köszönhető, mert sem a centi, sem a mérleg nem mutat változást.

    A kajálással kéne valamit kezdeni. Ahogy számolgattam kalóriában jó vagyok, enyhe deficitem van, de a mód nem jó. Jellemzően napi két étkezéssel viszem be a mennyiséget. Ezen csak koncentrációval lehetne javítani, de az megy most a legnehezebben.

    Mindenesetre a mozgás csodákat tesz, egy-egy szarabb éjszaka után sem zombiként járkálok fel s alá, hanem képes vagyok összerántani magam, ami nagyon jó!

      • Gyalogolok én, csak nem elég intenzív. Azzal is a fő gond, hogy két kicsit nem tudok hátra tenni. Futóbiciklivel ugyan gyorsultunk, de nem az igazi.

        Az ülés ajánlatot köszönöm, de ha minden igaz már van egy, csak még nincs nálam. Pedig jó ürügy lenne felugrani egy Illyre végre valahára 🙂

    • Eva, az a lowcarb, es tovabbra is szenhidratalapu az uzem.
      A zsir 1 kaloriaja 9, a ch 1 kaloriaja meg 4.
      Ezert sem mindegy, mibol, pld. zsirbol, mennyit eszik az anya. Jo ezt pont a Heim Palban valoszinu maskepp gondoljak. 😀
      De ezert is kell azt a csecsemot gyakrabban mellre tenni, ahol az anya teje kevesbe zsiros.

      • Igen, csak nem fura, hogy ha megeszem mondjuk 60-80 gramm szénhidrátot egy nap, akkor azon él a szervezetem, ha 250-et eszem (ugyanannyi kalóriabevitellel), akkor is abból él? Nincs semmilyen átmeneti sáv, ez csak ilyen elvágólagosan működik, hogy vagy szénhidrát alapú működés, vagy ketózis? Mit csinál a szervezet a 80 gramm szénhidrát mellett bevitt zsírral?

        • Ha 250 gr ch-t eszel per nap, abbol nem el, azt inkabb elpakolja zsirkent, bor ala vagy ra a szervekre. 😀
          Sztem sem elvagolagos. De maskepp ertem. Az, hogy valamilyen alapu a mukodes, az annyit tesz, hogy mibol mukodik tulnyomoreszt, azaz az a ketozis, hogy ami ketonnal es glukozzal is elmegy bennunk, az ketonnal megy, ami meg csak vagy reszben glukozzal, az meg a minimalis glukozzal. Aztan beviteltol fuggoen mozdul erre vagy arra. + metabolikus ruganyossagtol fuggoen tudsz visszalepni egy marek cseresznye utan kis vagy nagy erofeszitessel. Ennek elvileg atjarhatonak, konnyen atjarhatonak kene lenni, de nem az, mert 99,9 %unk elethossziglan szenhidraton mukodik. Ez onmagaban hazavagja a metabolikus ruganyossagot, hiszen elethossziglan a vercukrod, meg az inzulinod rangat, ami aztan minimum mason sem segit persze. Igy, illetve abban a kornyezetben, ahol barhol, barmikor mindent, de foleg ch-t ehetsz, ebbe bekerulni, majd ott maradni, illetve az atjarhatosagot elerni, nem kis erofeszites, vagy egyenesen agylobb. Ez az anyagcsere-ut a chdompingben egyszeruen elhalvanyul(t), mikozben a szervezet egyebkent is megsinyli, marmint a dompinget. Ezert vannak ezek a kemeny vonalak, hogy akar 20 vagy x gr ch ala is be ‘kell’ menni, hogy ketozisba kerulj. Vagy, hogy aztan ott is maradj, vagy konnyu legyen az atjarhatosag, kinek-kinek nagyon egyeni, mennyitol mi tortenik.
          Amugy ez itt nem a reklam helye, nem promo! Foleg, hogy nem mindenkinek, meg nem minden allapotban kell ez, jo ez, elheto ez.

          • Köszi, hogy ilyen kimerítően válaszolsz. Nem érzem nyomásnak, hogy én is legyek ketogén, nekem egyelőre jó így a low carbbal, fogyok is meg jól is vagyok, aztán lehet hogy majd elérkezik ennek az ideje is. Nem zavar semmi, csak hogy nem értem a hátterét az egésznek. Mert ha ez az ember egészséges működése, akkor nem tesz jót, ha a minimálisnál több a szénhidrát. Ha meg jó úgy is, hogy nem indul be a ketózis, akkor nem tudom érdemes-e később még jobban átalakítani az étkezéseimet. Ezeket nem tudom eldönteni. Mit tesz a testemmel, ha mondjuk elérem a ketózist, de kalóriatöbbletet viszek be zsírból? Akkor is hízom?

            Ha a 250 gr szénhidráthoz amúgy nagyon alacsony a kalóriabevitel, akkor miért rakódna le zsírként?

            Túl sok a kérdés 🙂

            • Oke, ha nem nyomas, ne legyen, semmit nem szanok annak.
              Az, hogy kinek, mennyi ch a jo, na arra mar regota sokan nem tudnak elvagolagosan gombot varrni. Nem is egyszeru, de ez most hosszu lenne.

              ‘Ha a 250 gr szénhidráthoz amúgy nagyon alacsony a kalóriabevitel, akkor miért rakódna le zsírként?’
              Nem mindegy, mibol jon a kaloria.
              Azt _is_ nezni kell, hogy egyszerre mennyi glukoz lehet egyszerre a verben, most nem jut eszembe pontosan, de keves mennyisegre emlekszem, kanalban merheto. Javitsatok. A tobbit el akarja takaritani a szervezet a verbol, mert a tul sok a verben, az mar veszuzem lenne. Izomban tarol valamennyit, kicsit mas formaban. De ezen tulmenoen kezdi elpakolni zsirkent, mivel igy tudja. Illetve van, aki mar ugy mukodik kulonbozo felresiklasok miatt, hogy alig tud energiat nyerni a barmilyen bevitelbol, hanem rogton pakol el mindent, azt meg zsirkent tud.

            • Senki ne legyen ketogén, aki nem tart ott, én nem terjeszteném, nem beszélnék rá senkit (legfeljebb jelzem: ilyen is van, és nem olyan szörnyű, kitettem kajafotót a fészemre tegnap is, mert ismerőseim némelyike hülyének néz). Kemény állóképesség-fejlesztés, izomépítés, több hónap tudatos táplálkozás, egyéni beakadás (aki mesélt róla) és több száz óra angol nyelvű olvasgatás előzte meg nálam a döntést. Most jó benne lenni.

            • En nem igen akarnek ketogen lenni, aszittem legalabbis…de ma elmentem a boltba es csak es kizarolag teliszalamit es szalonnat kivantam minden nelkul. hehehe…gondoltam is ratok. Most is azokon jar az eszem, de vegul csak egy sajtlevest foztem, csupa zsir az is. 🙂

          • Az inzulin, a túl sok inzulin és főleg az egyenetlen inzulin a felelős a zsírlerakódásért, és minél érzéketlenebb (rezisztens) valaki az inzulinra, annál jobban rángatja a szénhidrátéhség, nassvágy, annél jobban elszakad az éhségérzetétől és a teste jelzéseitől. Nem életkor, csökkenő anyagcsere vagy ízületi fájdalom a negyvenes évek hízásának oka, hanem az, hogy beérik a több évtized péksütievés, desszertezés és ülőmunka eredménye, és tönkrement az anyagcsere. Minimum a lowcarbot igenis nyomjuk, promózzuk, mert a szénhidrát tényleg mákony.

            Én úgy érzem, az utolsó pillanatban csíptem el ezt.

            Egyébként a ketogén előtt szép 5,1-2-es stabil vércukrom volt, aztán az első három szigorú ketogén héten 4,2-4,7, most meg 4,4, 5,2, sőt, 6,6 is volt pénteken. Nem értem.

            • Vércukor ugy is lesz ha nem eszel szénhidrátot a zsirból,nem?
              A 6,6 se sok. Lehet,hogy szükség van annyira ha aktiv vagy,és az üzem biztositja 🙂
              Ez most leirott gondolkozás volt. Nem rágtam át jól magam a témán.
              blaci vajon szakértő ebben?

              • Ő mindenben. 🙂 Na de itt van Sue!
                Valamennyi szénhidrátot eszem én is, leginkább tejtermékből, de nagyon keveset, ha többet, akkor mindig nagy, intenzív sport jön.
                Nekem sok a 6,6, főleg a fenti tendencia miatt: azt vártam, lent marad, vagy még lejjebb megy.
                De nem aggódom, csak észrevételezem.
                Néha hibás a tesztcsík, ki is írja a gép.

                • Drága, és nem is szükséges, csak én geek vagyok, tudod. Halogattam a ketogént, de tudtam, meglépem. Próbáltam házi következtetéseket levonni arra nézve, hogy inzuloinrezisztens vagyok-e. Meg éppen ott voltam a gyógyszertárban, hirtelen felindulásból történt.

                • Mert a glukóz a sejtek energiaforrása végül,csak a vérben nem jó ha magas a szintje. Az egyenletes ellátás a cél.

                • Vagy a glükóz, vagy a keton. Ha elárasztod szénhidráttal a tested, a glükóz lesz.

                  Azért beszédes, hogy a finomított szénhidrát iparivá válásával, dömpingjével, az agymosó pudig- stb. reklámokkal jelent meg egy csomó civilizációs betegség, tömegesen.

                • Ez kb. Peter Attia tételmondata is (Évának ajánlom):
                  “Az emberiség nem azért hízik, mert keveset mozog és többet eszik. Azért hízik, mert az étel, amit fogyaszt, olyan változásokat idéz elő a szervezetében, ami még több evésre és kevesebb mozgásra ösztönzi.”

                • “A rossz táplálkozási szokásokkal a zsírszövetet eddzük fickósra. A zsírszövetbe raktározza el a test az összes élelmiszerből felgyülemlett káros, idegen, toxikus, cukoranyagcsere mellékterméket.”

                • És végre értem a szénhidráttöltést is, ebből. Később (sokkal később) majd én is alkalmazom. Addig még sok súly felemelődik.

                • Azért mondtam blacit,mert irogatott a vegyi folyamatokról előbb 🙂
                  Sue-től nagyon sok fontos gondolat indult el bennem a táplálkozásról, emésztésről,természetesen.
                  Szabad tudni a szakmád, Sue ?
                  Szégyen,én tanultam vegyészetet,de nem sok kézzelfogható tudásom van biokémiából,mondjuk nem is azt tanultam.

            • gugliban “old sugar advertising”-ra rákeresve (képek) döbbenetes dolgok jönnek elő. 50-60-as évek, USA, de Mo. is…
              pl. egészség őre, kevésbé hízlal, megoldódik a kisgyerek súlyproblémája, stb.

  21. Ma futottam 16200 lépést,
    Váratlan változás: a combom alsó része egészen elvékonyodott, elválnak az izmok, illetve belső térdnél markáns kvadricepsz-fej bukkant elő.
    Az egész ilyen kontrasztos, izomformájú, jó érzés.
    A másik, hogy a forgómnál, kétoldalt a csipő táján besüpped, ilyen kerek gödör van, hirtelen eltűnt sok zsír (és néha sok ott a bőr). Amúgy tök szexi, feszes érzés, mint amikor megjelent az oldalsó hasizom, szálkásan, ahhoz fogható.
    Venni fogok szájon át bevihető ízületvédőt (hialuronsav), hogy nyugodt lélekkel folytathassam nehézatlétikai pályafutásomat.
    Elmegyek nőgyógyászhoz sortban, tök jó, ahogy süti a nap a bringán a combom, aztán leszállok, úgy érzem, ez mégis erős, és akkor épület sarka mögé surranok, és felveszem a taktikusan nálam levő vászon hosszúgatyát.
    Aminek az alja aztán beakad a fogaskerékbe…
    Mindenki mondja, milyen izmos vagyok (futócuccban megyek oviba, látszik).
    Továbbra is pufimellényben futnak a többiek, meg futónadrágra vett sortban, a gyerekek az udvaron sapkában, mi van már? 23 fok volt árnyékban 11-kor, nehezebben is ment a futás.
    Testi önreprezentáció ironikus és ambivalens pillanatai: oldalra nézek, leégtem-e, és meglátom a vállam, hátrahőkölök: ez az enyém? ez én volnék, de tényleg? egyben gyönyörködöm is benne egy kicsit, igazi nárcisztikus-testépítősen.
    Még mindig előfordul, hogy nem látom magam. A régi testemet látom, a megszokottat, ugyanúgy nem tetszik. Eközben az eladó megkérdezi, hogy S-es bugyi legyen, vagy XS-es. (De én csak melltartót veszek, sport-ot, 80B-set).

  22. A cikk alatt olvastam az alábbi kommentet, amire még nem érkezett válasz, ami kár mert én se értem, hogy jön ki a matek 🙂
    “A cikkben megemlíted, hogy a csecsemőknek is zsíradaptált metabolizmusuk van és nagyon hatékonyan képesek a zsír emésztésére. Ha megnézzük az anyatej összetételét (http://en.wikipedia.org/wiki/Breast_milk), akkor látszik, hogy sokkal több a cukor benne (laktóz ~7g/100ml), mint a zsír (~4,2g/100ml). Mi a magyarázat erre?”
    Kíváncsiságból beütöttem a kalóriabázisba annyi anyatejet (150 g/testsúly) amit egy átlagos 10 kilós gyerek fogyaszt és az jött ki, hogy ennek a mennyiségnek a szénhidrát tartalma 101 g, a zsír 53 g, a fehérje 18 g. Márpedig, ha igaz amit a cikk állít, hogy -Magas szintű zsíradaptációs képességeket nem lehet elérni 1,5 g szénhidrát/ ATT kg felett. Ez lehetetlen- akkor a csecsemőknek, hogy lehet zsíradaptált metabolizmusuk, ha a saját testsúlyuk kb. tízszeresét fogyasztják szénhidrátból? Itt valami nagyon nem stimmel, de lehet én nem értek valamit.
    Nektek ez világos?

      • Vacskamati, 1 gr szénhidrát 4 kcal, míg 1 gr zsír 9 kcal.
        Ha a wikipédiás anyatejet (inkább -tól -ig-ban érdemes az anyatejre nézni, ettől nagyon eltérő számokat is lehet hozni, de nem ez a lényeg) nézzük: 100 ml anyatejben 28 kcal a szénhidrát, 37,8 kcal a zsír. Szintén szerencsésebb a -tól -ig a ketoadaptáció bekövetkezése szempontjából is. Egy 10 kgos csecsemő jellemzően már nem kizárólag anyatejet fogyaszt, illetve amikor már 10 kg-os az anyatej eltér a korábbi összetételéhez képest. Valamint az anya étkezése nagyon tudja befolyásolni a tej összetételét (tudom ez is nagy tabu), ergo, ha nem eszik zsírt, kevesebb is lesz a zsír benne. A csecsemők metabolikusan ruganyosabbak is bármelyikünknél és eltérő a ketoadaptáció. A kizárólag anyatejen élő csecsemők ketózisa éppen a robbanásszerű agy- és egyéb fejlődést szolgálja.

        • + a laktózból vond le a galaktózrészt, ami myelint épít, a maradék glükóz az, ami számít. Utóbbiről azt tartják, hogy egy az egybe megeszik a hüvelyi úton született csecsemő jellemzően bifido- és lactobacilusokból álló bélflórája.

          • “Egy 10 kgos csecsemő jellemzően már nem kizárólag anyatejet fogyaszt, illetve amikor már 10 kg-os az anyatej eltér a korábbi összetételéhez képest.”
            Jaj már, a kérdésben nem a csecsemő testsúlya volt a lényeg. Jó, akkor ne a 10 kilóst vegyük (bár az enyémek annyi kilósan még csak anyatejet ettek), hanem egy átlag pár hónapost aki kizárólag anyatejet fogyaszt, és vegyük az általad írt adatokat, ami 100 ml anyatejben 28 kcal a szénhidrátot és 37,8 kcal zsírt jelent. Ez (150ml/testsúly kilogrammal számolva, azaz 750 ml tejnél) még mindig 210 g szénhidrát bevitelt jelent. Én ebből akármit akárhogyan vonok le akkor sem közelít a képlet által ajánlott “neki dukáló” kb. 5 g szénhidráthoz, még akkor sem ha beleszámítom hogy itt nem ” sérült metabolizmus”-ról van szó. Na most ez nagyon zagyva lett, de azért remélem értitek.

    • Ha az a kérdés, hogy a csecsszopó az ketózisban van-e tényleg, és hogy ez jó-e, akkor:

      http://www.ketotic.org/2014/01/babies-thrive-under-ketogenic-
      metabolism.html#id35

      közelebbről meg:
      http://www.researchgate.net/publication/234095885_Medina__Tabernero_J._Neuroscience.Res._%282005%29_792-10

      “Striking changes in the fuel supply to the tissues occur during the perinatal period because the transplacental supply of nutrients ends with a period of postnatal starvation (presuckling period) followed by adaptation to a fat-rich diet.”

      “Ketone bodies are a major fuel for the brain during the suckling period and hence the stimulation of ketogenesis at birth is an important metabolic event in adaptation of the newborn to extrauterine life. Ketogenesis is active during late gestation in human fetal liver and the activity of ketogenic enzymes sharply increases immediately after birth in the rat (Hahn and Novak, 1985; Bougneres et al., 1986). In addition to modulation of enzyme activities, the control of ketogenesis also depends on the availability of fatty acids. The increase in fatty acid concentrations that occurs after delivery is due to breakdown of triacylglycerol in white adipose tissue present in human newborns at birth. In the rat, however, plasma fatty acids mostly come from hydrolysis of triacylglycerols from the mother’s milk because of the lack of white adipose tissue at birth. Nevertheless, in both species, once lactation is active fatty acids come from the intestinal hydrolysis of milk triacylglycerols, which may be absorbed directly without passage through the lymph (Aw and Grigor, 1980).”

      “The increase in the activities of ketogenic enzymes together with the increase in the availability of fatty acids occurring immediately after delivery result in enhancement of ketogenic capacity of the liver (Girard,1990). This is responsible for the increase in ketone body concentrations observed postnatally. In fact, plasma ketone body concentrations are the main factor controlling the rate of ketone body utilization by neonatal tissues (Robinson and Williamson, 1980). In addition, activities of enzymes involved in ketone body utilization either increase during the first days of extrauterine life, as in the rat (Page et al., 1971), or are already induced during early gestation, as in the human brain (Patel et al., 1975). Moreover, newborn rat brain contains acetoacetyl-CoA synthetase, a unique enzyme that allows an important portion of carbon atoms from ketone bodies to be incorporated into lipid via a highly efficient cytosolic pathway (Williamson and Buckley, 1973). Indeed, there is a strong correlation between lipid synthesis and the activity of this enzyme during brain development (Yeh and Sheehan, 1985). Moreover, ketone body transport across the blood–brain barrier using the monocarboxylate carrier is maximal during the suckling period, in keeping with the idea that ketone bodies play an important role in brain development (Cremer, 1982; Conn et al., 1983). “Ketone bodies are utilized by the newborn brain as a source of energy and carbon skeletons and are incorporated into fatty acids, sterols, acetylcholine, and amino acids (Robinson and Williamson, 1980; Bougneres et al., 1986). Ketone bodies, however, seem to be the major source of carbon skeletons for sterol synthesis during brain development and play a decisive role in the synthesis of brain structures during myelinogenesis (Robinson and Williamson, 1980; Miziorko et al., 1990). Ketone bodies are utilized evenly by neurons, astrocytes, and oligodendrocytes (Edmond et al., 1987; Lopes-Cardozo et al., 1989; Poduslo and Miller, 1991), indicating that they are ubiquitous substrates for brain cells. Acetoacetyl-CoA synthetase activity, however, is higher in oligodendrocytes than in neurons or astrocytes, confirming the special role of oligodendrocytes in myelinogenesis (Pleasure et al., 1979; Lopes-Cardozo et al., 1989; Poduslo and Miller, 1991).

  23. Pont elcsiptem ma egy rádioműsort a BBCn a diabéteszről, gondoltam halljuk, halljuk mi a hivatalos álláspont, mit mondanak közszolgálatilag nekem. Nagyon pörgős volt a beszélgetés, nem ilyen mélyenszántó, voltak a rutinosan érvelő orvosok, az 1es tipusu férfi diabéteszes akit fiatalon diagnosztizáltak, meg a 2es tipusú nő, akit 65 évesen 3 évvel egy szivroham után. Férfi diabéteszes arról beszélt, bárcsak sasszemmel nézné mindenki a termékösszetevőket, mert ő is a saját kárán tanult, sokként érte egy-egy müzli cukortartalma pl, és szeretné, ha az 1es tipusut nevében is megkülönböztetnék a 2es tipusútól, mert szerinte nem fair, hogy nem derül ki, a 2es tipusúhoz hogyan járulunk hozza tevőlegesen, plusz genetikusra úgy asszociálunk, hogy biztos jól nem vigyázott magára a hanyag ember. Pár hónapja diagnosztizált 2es nő arról beszélt, hogy mennyire megrémitette az eredmény, csak egy rutinellenőrzésre ment a szivrohamot követő 5 éves megfigyelési időszakban és most aggódik a 3 30 fölötti gyereke miatt, épp kitapasztalja hogy az evést akkor most hogyan es odafigyel, de még mindig 2x annyit eszik, mint kellene. Orvosok: igen ,a probléma valós, de a táplálkozás azért megoldható, tulajdonképpen egy diabéteszes is eheti, amit a normál táplálkozasú emberek, betegségének és saját testi működésének ismeretében, ahhoz igazitva. Beszéltek glikémiás indexről. Szigorúan vett diabéteszes diéta, mint olyan nincs és ne vegyük meg az ilyen felirattal ellátott csúcsraárazott termékeket, törvényi szabályozás kellene, hogy ilyeneket ne lehessen forgalmazni. Mozogjunk többet. Arra a kérdésre, hogy mit szólnak a low carb-high fat diétakhoz, gyorsan leszögezték, hogy “Carbohydrate is not the enemy” és hivatkoztak a hagyományosan nagy mumusra, a sziv-es érrendszeri megbetegedésre valamint a veseelégtelenségre. Hozzátették, ne gondolja senki, hogy nem a saját álláspontjukat képviselik, hogy rájuk az élemiszeripari behemótok esetleg nyomást gyakorolnak. A Tescoval folyamatban lévő együttműködésük éppen az ellenkező iranyba mutat. Ennyi fért bele. Nem tudtam nem arra gondolni, hogy a low carb az egy gerillaharc, egy ilyen progressziv underground, mint amilyen régen a punkzene volt. 😀

    • Low carb ❤ ❤ ❤ !!!
      Bajaim megoldója, drága Low Carb!
      "Gerillaharc", lehet, nekem nagyon megfelel, bár én antiszociális vagyok, megmondta a volt pasim is.

  24. Nem gyozok eleg halat erezni magamban amiert ez mostanaban es igy inspiral raadasul folyamatosan a blogon. Es ez a sok info, a budos eletben magamtol nem keresgeltem volna egy csomora raja, plane nem celiranyosan. Nagyon koszi nektek.
    Elmentem futkozni itt a szabadban, emelkedok is vannak noha nem veszesek, de en total kipurcantam. Fitti ide vagy oda az allokepssegem meg vacak. fogalmam sincs mekkora tav, de kb 15 perc alatt megvolt belesetalva. Valahogy elfogy a levegom a szivem ugy tunik nem eleg eros. Mondjuk sosem voltam jo hosszu tavban csak sprintben.

    • Nekem is nagyon-nagyon jokor jott a sok es jofele info, szepen raerositett azokra a reszekre, amiket csak immel-ammal csinaltam. Nem lett volna turelmem pl taplalekkiegeszitoket keresgelni vagy kaloriaszamolgatni, vagy nem tudnam, mennyi endurance sportolo kiserletezik ketogennel, vagy nem olvasok ennyit hormonokrol. Meg meg sok minden mast sem.
      Amit Sue irt a kollagenrol, elso olvasasra pl. nem akadt be, de orulok, hogy vegul az a kifacsarodott otletem tamadt, hogy tejsavopor helyett kiprobaljam, masfel het utan olyan arcborom van, mint meg soha eletemben. Kicsit elbizonytalanodtam, mikor azt irtak a megmondoemberek, hogy ez folosleges penzkidobas, de rovid ido utan is annyira egyertelmu a kulonbseg, hogy csak a hulye nem latja es nem erzi. Az izuletvedo hatasarol mondjuk nem tudok nyilatkozni, lehet masok azzal szemben szkeptikusak.
      A futopad eleg furcsan imitalja a kinti futast, en a mai napig nem tudtam megszokni es rosszabbul is teljesitek rajta. A kifulladassal es belesetalassal nem vagy egyedul, nekem is igy ment egy darabig, egy 4-5 km-es futas kozben pl. hidratalnom kellett, mert menet kozben teljesen kesz voltam. (35 evesen nagyon gaz volt) Jo az irany, kitartas.

        • Great Lakes Beef Gelatin Collagen Hydrolysate (a zold,a piros az a kocsonyasito fajta). Sue mar elsore is eleg pontosan elmondta, azt hiszem a hogyan kezdjek bele poszt alatt, csak aztan elment a fokusz gyumolcszselek es a csontle fele, nalam nem akadt be, meg nagyon szkeptikus is vagyok. Aztan ahogy egyre tobbet irtal a mindenfele fajtaju porokrol, gondoltam ez is megerhet egy probat, megrendeltem. Aztan ahogy megneztem az aminosav osszetetelt, kezdtem sejteni, hogy ez nem kimondottan sportolashoz lesz jo. Elso 2-3 nap elkevertem teaban csak reggel, de aztan mivel nekem eleg semleges izre es allagra is, most mar egyszeruen csak kave helyett iszom keves vizzel elkeverve reggel este, igy megmaradt a kavescsesze-emelgetesi ritualem, megnyugtato valahogy. Amikor Sue linkelt egy forumot, ahol irnak az arcborjavulasrol, meg akkor is szkeptikus voltam, mert voltak olyan kommentelok is, akik nem tapasztaltak valtozast, szerintem sulyos akneban nem feltetlenul tud segiteni, de az en zsirosabb,nem durvan de azert jellemzoen tagabb porusu, miteszerre hajlamos borommel csodat muvelt.

    • Ezt én is írhattam volna.
      Tegnap gondolkoztam futás közben hogy én ennyit tutira nem kutattam volna, úgyhogy köszönöm a sok információt!
      Én minden reggel futok 4o-45 percet de abba ötször-hatszor is belesétálok. Csak pár métert, de jól esik, és folyamatosan iszom. Majd lesz ez jobb is, a futás sosem volt az erősségem, de most jól esik és így esik jól. Terembe itt még nem járok, 1-2 hét múlva újra kezdem azt is, csak rendezkedjek be az életembe és lássam hát, hol és mikor lesz helye.
      Viszont tegnapelőtt annyira rosszul lettem este, hogy tegnap reggel öt perccel lerövidítettem a futást mert nagyon elgyengültem. Kicsináltam valamivel a gyomromat, de nem tudom mivel.
      Déltől számítva hat sushi karikát ettem, lazacosat, egy szelet humuszos barna kenyeret brie sajttal, és két marék banánchipset. Sok zsír, tudom. De nem vagyok benne biztos hogy ez okozta. Reggelire a szokásos saját műzlikeverék, gluténmentes khinoa és rozspehely, aszalt goji, mazsola, lenmag, kókuszchips, kicsit tej. Előtte dél körül ittam fehérjét, az embernek Mátrix pora van, az enyémet a költözési kuplerájban még nem lelem. Nem szimpi, de inkább ez mint a gondozatlan izomzat.
      Szóval keresem a tettest, mert még ma reggel is émelyegve, gyengén ébredtem.

      • Azt elfelejtettem, hogy fázom is, mióta ez az izé van.
        A másik, ami lassan egy éve köszöntött be, a kéthetes pms.
        Az történik, hogy alig múlik el a menstruációm, pár nap múlva elkezd újra feszülni a mellem, tudom, ez normális, viszont ezután már csak pár nap kell, és megint jön a rosszkedv, ingerlékenység, zabakényszer, etc. Én megállom amíg tudom, de két hét pms-sel nem lehet élni, plusz rendszerint késik is a menstruációm, a tüszőrepedés nem következik be. Utóbbit onnan tudom, hogy régi probléma, szervileg egészséges vagyok csak valami miatt kínlódik a testem és nem repednek meg, sokszor érzem hogy rendesen küzd a szervezetem.
        Biztosan hormonális az oka, és most elkezdtem attól parázni, hogy mi van, ha ennyire korán üt be nálam a változó kor, és már kifelé megyek a termékenységből..
        Akarnék egy gyereket, na. :/

        u.i: bocs a panaszhegyért

        • pika,
          nem tudok okosat irni ,csak azt,hogy az én szervezetem is a tiedhez hasonlóan müködik. Szerencsére az utolsó vonatot sikerült elkapnom gyerek ügyben, igaz tudatosan,mármint igyekeztem 😀
          Hátha az itt megismert diétákkal ,és tornával helyre lehetne billenteni a hormonháztartást.
          Drukkolok neked !

            • Én szedtem málnarügykivonatot petefészek cisztéra.
              Policisztikus mellproblémára barátcserje homeopatikus kivonatot szedtem.Mastodynon.
              Mind a kettő segitett.
              Pika,neked inkább ne legyen szükséged ezekre.

              • Mindig megvizsgálják a petefészkeimet, de sosincs velük semmi gond. Pcos- gyanú is volt, de elvileg nincs.
                Ezért gondolom, hogy étkezés, testmozgás és a lelki gebaszok felszámolása segíteni fog.

          • pikareszk: inzulinrezisztenciát egyébként néztek? nekem az van, de pl pco nincs, csak több tüszőm érik egyszerre (persze ez a magándokinál derült ki, az sztk-ban csak flegmán odavágta a pasas, hogy pcos és hogy nem lehet gyerekem, menjek Isten hírével). rendszeresen megjön, de mindig fáj az első nap, néha pms, néha “posztms” mély depresszió + hirsutizmus, na az az igazán zavaró. nem nagyon megy a hivatalos diéta betartása, de most legalább a mozgás megvan.
            az a tapasztalatom, hogy akinél van pl. inzulin zavar, azoknál is tök máshogy reagálnak a szervezet egyes szövettípusai, meg a többi hormon arra, hogy gebasz van és hogy mekkora a változás (spektrum).
            érdekes amúgy, nekem is belső hang mondta pár hete: futni kéne, futni szeretnék, fussunk. semmi racionális. és hát most elkezdtem, és jól esik. halleluja! 🙂

            • Nekem az alapbajom a fürtszerűen érő több tüsző volt, repedés nélkül, pco-nak nevezték, de ir nélkül, szőrösödés, hormongondok nélkül, viszont nem este teherbe. Műtöttek (pertefészek-csonkoolás, amikor te tizenegyedikes voltál), teherbe estem. Azóta semmi gondom se ciklussal, pms-sel nem is volt soha.

            • kíváncsiságból kérdem: az IR-t hárompontos inzulin alapján nézték (illetve hát zárták ki), vagy csak a cukor értékei alapján?

            • ezért is kérdeztem, igen, előző évezred 🙂
              (nekem pl a reggeli vércukrom még normális (de azon belül magas), a hárompontos is határértékeken belül van, csak a hárompontos inzulinnál marad magasabban sokáig)

            • passz 🙂
              én se vagyok reggelizős típus, egyszerűen nem éhezem meg. iszom (tea, tejeskávé, ilyesmi). ugye én a hirsutizmus miatt kerestem rá a neten, és aztán mérettem le magam, és akkor derült ki, hogy ez van. viszont a diétát sose tudtam egy hónapnál tovább tartani, szóval visszahatásában nem érzékeltem, hogy ad-e változást, ha nem vagyok (annyira) IR-es. farkaséhes akkor vagyok, ha nagyon gyors ch-t eszem, de ha már teljesértékűbb, pl. kolláth (pedig abban van dögivel ch: zabpehely, mazsola, méz is), akkor sokáig elvagyok éhség nélkül. pár évvel utánam már a fél családnál derült ki hasonló, IR-ek, kettes típusú cukrosságok, de sztem kevéssé genetika az oka, sokkal inkább az életmód, hozott főzési szokások, kevés mozgás, stb.
              (tudtommal amúgy az IR-t csak a hárompontos inzulin mérés mutatja ki, viszont orvosi beutalás nélkül is lehet ilyet kérni magánrendelőkben, pénzért.)

            • ami most van tünet: szőrösödés lassan, de biztosan fokozódik a testen (az hogy a gyantázás gyengíti: komplett hülyeség!), kivéve a fejem tetejét, ahol meg fordítva, hullik, vékonyodik (hahaha, vándorolnak. azért elszomorít néha, mert most lett igazán hosszú a hajam, erre ez…) a havi félnapos pontossággal érkezik, ezzel a részével sose volt gondom, viszont pecsételek előtte (progeszteron…), és egy nap fáj, most már gyógyszert szedek rá kb. fél éve (diklofenákosat, mert a barátcserje nem használt). így vagyok, és igaziból megvagyok, megszoktam, ez vagyok én, a fél életem, identitás is. első pillantásra észreveszem másokon is a tüneteket. a szőrtelenítés már félig büszkeség, hogy na, jobban tudom, mint bármelyik kozmetikus, közben meg tök fárasztó, és sok idő, ezért ott spórolok, ahol tudok, pl. hónaljban (“az idei nyár slágere a trimmelés!”)

        • Ezek fontos és komoly panaszok/felvetések.
          Én erősen hiszek abban, hogy ha nem károsodtam végleg, a most helyrehozott/-andó anyagcsere és a megfelelő tetszsír mindent helyrehoz. Hormont, éhségérzetet, kinézetet, mindent.

          • Nekem is ez az álláspontom.
            Az a helyzet, hogy nekem nagyon gyakran megvannak a válaszaim, úgy hogy nem információn alapul hanem belső üzenetként vagy hangként jelenik meg. Így vagyok testi bajaimmal is, tudom hogy valami hormonális mert ott dobol a fülemben a szó. Elmegyek a dokihoz aki megmondja, hogy hormonális.
            Most épp az lüktet az agyamban, belülről, magától, hogy edzzek és vegyem nagyon komolyan az étkezés/tápanyagbevitel kérdését.
            És ha mindez azt jelenti, hogy kezdek megbuggyanni, akkor halleluja, őrült vagyok 🙂

        • Nekem ugyan a menopauza felé araszolva, de segítettek a gyógynövények, konkrétan a meg-megbillenő menstruációs ciklusom kb. két éve még mindig szabályos, panaszmentes. A cickafark, a palástfű, a pásztortáska vagy a barátcserje egyaránt hormonszabályozó hatású gyógynövény. Kis szünetekkel cickafarktablettát, majd Bálint-féle “Vénusz cseppet” szedtem, ittam, az ajánlott legkisebb adagot. A barátcserjét még nem próbáltam.

              • Köszönöm! A fájdalom nem annyira jellemző, tinédzserkoromban késszúrás és leszakadás-szerű fájdalmaim voltak, ez jelentősen csökkent mára.
                Engem az elhúzódó pre-szakasz kínoz borzasztóan. ÉS mivel ez egyértelműen hormonális, megpróbálok bent rendet tenni.

        • Egesz ismeros, ilyen helyzetbol pcos-ig vittem. Durva volt. Csak a vakszerencse, hogy nem barbar nogyogyasz kezei kozei kerultem akkor, szinte meg gyerekkent. Akkori magamra emlekezve ma mar tudom, hogy az inzulinrezisztencia szelen tamolygo allapottal (is) kellett volna kezdeni valamit. Jol jott volna valami ilyesmi manko: http://www.amazon.com/dp/1451666950/?tag=sgblg-20#reader_1451666950
          (Nogyogyasz, es nem, ez most nem forradalmi, viszont szintetizal es vezeti a kezed ugy, ahogy kevesen teszik.)

  25. Csakazolvassa,
    Vércukor: én akkor mértem magasabb vércukorszintet, amikor több húst ettem. De van, akik a tejre fogják. Aztán Phinney-Volek meg azt tartják, hogy az elején, az első jó pár hétben minden romolhat, így az inzulinérzékenység is. Illetve arról is szó van, hogy amikor 30 és 60 % közé kerül az elején a zsírfogyasztás, az is ronthatja átmenetileg az inzulinérzékenységet. Majd, amikor stabil lesz a ketózis, illetve tartósan 60 % fölé kúszik a zsír, akkor elképesztő javulás következik be, ami már a tartós javulás. Nem tudom, ez így átmegy-e. Ezért is írják, nem célszerű tesztelni az elején, mert halálós kórt gyanít majd a doki, miközben csak a ketózis előnyei kialakulásához kell néhány hónap. (Ezért is elbaszottak a high-fat diet-eket 2hetes megfigyelések alapján lehúzó kutatások.)
    És végül, ha tényleg geek vagy 😀
    http://ketopia.com/high-blood-sugar-in-ketogenic-dieters-plus-a-special-surprise-hint-genotypes-and-metabolism/
    “having higher blood sugar levels on a low carb diet is a consequence of killing the insulin response, which looks similar to diabetics but is actually far, far different.”

    Eső,
    örülök, ha inspirálnak az olvasottak, csalódni fogsz: a szakmám nemigen témábavágó, ez egyike a becsípődéseimnek (meg baromi gyorsan és sokat olvasok, pld. szoptatás közben … a hosszú szoptatás előnyei) 😀

    “gugliban “old sugar advertising”-ra rákeresve (képek) döbbenetes dolgok jönnek elő. 50-60-as évek, USA, de Mo. is…”
    a helyzet sztem ma ennél is rosszabb, pont a hétvégén győződtem meg effelől, amikor is pár hónapnyi kihagyás után újra boltban voltam, amúgy nem szoktam: mindenben elcseszett módon és mennyiségű cukor van (meg szója, meg glutén, meg tejfehérje, meg aroma, meg színezék, meg térfogatnövelő, meg nátrium-glutamát, meg mittomén): reszelt torma, gesztenyepüré, csoki, szalámi, deluxe és nem-deluxe sonka, darált hús!, sajtok, ikra, “savanyú” káposzta, tusfürdő, fogkrém, bármi.

    • Tele van minden cukorral, igen.
      Nem normális, amit az átlagember megeszik.
      A depresszióval is van összefüggés, nem csak az elhízással.
      Nekem ez a vesszőparipám, aki élt már át depressziós epizódokat, az tudja, hogy ez maga a pokoljárás, én tudom, és nem akarom többé.
      Örülök én is, hogy szó van erről, ilyen mennyiségben, ami “normálisnak” tekinthető, a cukor és a liszt szinte méreg.

      • Én úgy utáltam az ilyen normálisélet-ellenes, elvágólagos kijelentéseket régebben. Most se akarom terjeszteni a ketogént, se a lowcarbot. Nem akarok guru lenni, tényleg a saját belső és testi fejlődésem érdekel.

        Mélyen átélem (sok idétlen kommentár és fura pillantás jött felém), hogy ennyire úgysem motivált a sok panaszkodó, senki nem fog akarni ilyeneket enni, komolyan edzeni, fejben jelen lenni, nekimenni a nehéznek. Nem érti, szélsőségnek tartja, nem is akarja érteni, kell a kis kényelme, nyűgös, kifogást keres, meg benne is tartja az életében sok minden, ami engem nem, szabotálják az edzéseit, kajálását. Én meg nem akarok sem olyan eü bajokat, sem olyan testet, mint amilyen a kortársaimnak, a többgyerekes anyáknak van. Az én utam az volt, hogy fél év alatt lassan, aztán az igazi sportolás beindulásával már drasztikusan csökkentsem a szénhidrátot. A sport meg egyre elszántabb és eksztatikusabb.

        Korábban el sem tudtam volna ezt képzelni. Nem imádtam a kenyeret, se a tésztát, még a gyümölcsöt se (főleg hogy mi csak boltit eszünk, és az nekem mindig gyanús), és vagy tíz éve cukortalan a kávém is. Csak olyan normálisnak, kiegyensúlyozottnak akartam maradni. Semmi szendigábor.

        Most nemnormális vagyok, kilógok. És boldog vagyok. És olyan testem lett, lesz, amit nem is hittem volna. És még nincsen kész. És nem fogok megöregedni. Fel fogok biciklizni a hegyre húsz év múlva is. És kis bicikliseket nevelek, mértékletes evőket, nevetőseket, szaladgálókat.

        Lebarnult a vállam. Futottam ma is nagyot. És olyan kúl a töpörtyű.

        • Én nem utáltam soha az ilyen kijelentéseket, lehet, hogy azért, mert én magam se vagyok “normális”.
          Vállalom, nem szégyen az!
          Sok mindent nem tartok normálisnak, de én elég nyers vagyok, mármint azt mondják, ám legyen.
          Depressziósnak lenni pl. nem normális.
          És nem arról beszélek, hogy tudod, mi a szar a világban, észreveszed, és bánt.
          Vagy az, hogy nem élsz a fals “nézzünk mindent pozitívan” öncsalásban.
          Nem ez, az igazi depresszió belülről rág, amikor fáj élni, minden fáj.
          Ez kurva szar, és nem normális.
          Tudom, milyen lent lenni, azt is tudom, milyen jól lenni.
          Jól lenni, az a normális.
          Vagy most már a fene se tudja, mert jóformán abnormális vagy, ha jól vagy.

          • Basszus, nekem olyan tiszta és világos minden, és folyton belekötnek, meg belém fojtják. Na, ez most más, nem ide való.
            Nagyon erős felismerések ezek bennem, a testtel kapcsolatosak. Nagyon utálom, amikor megmérik, hogy ez elég “erkölcsös” meg “feminista”-e.
            De nem identitás, csak valami egyértelműség, meg az egyik örömforrás.

            • haha, ma én is megkaptam a magamét a fehérje miatt (háromfős családi kórus ebédnél). meg nagyon jó, eddig mindig azt kérdezték tőlem, hogy miért kell annyit zabálni, meg óva intettek, hogy miért kell mindent megenni, meg miért kell négy szelet sütemény, tarthatnék egy kis mértéket, ami mellesleg persze igaz. ma meg annyi történt az ebédnél, hogy a cukkinikrémlevesbe nem kértem kenyérkockát, erre első kérdés: most akkor kitört valami egészségmánia? annyira jó hangulatú társalgás volt, komolyan. erős volt például, hogy erre azzal védtem meg magam (!!!), hogy nehezen lehetnék ugye egészségmániás napi másfél doboz cigivel, akkor a kórus: úristen, másfél doboz?! mintha az elmúlt tíz évben nem pont ugyanez lett volna, de mindegy. akkor kiderült, hogy reggelire szoktam fehérjét inni, erre egyikük hangosabban nyomatta, mint a másikuk, hogy ez micsoda testépítő baromság (elmagyaráztam, hogy szerintem miért, senkit nem sikerült meggyőznöm, jó, előfordul), hogy minek annyit sportolni, amihez már fehérje kell, minek kell súlyt emelni, úgy akarok-e kinézni stb stb. ja utána még az is kiderült, hogy amúgy önelégült és nagyképű alak lettem. nyilván mert az elmúlt egy évben úgy éreztem magam, hogy rendben van az élet, rendben vagyok én is, na de azért ezt lehet, hogy talán mégsem kéne. jobban belegondolva, jobb is volt kellő mértékben utálni magamat, mert akkor legalább tudtam, hogy hol a helyem. ja még az is, hogy rettenetes mértékű testkultusz lett úrrá rajtam, és ezzel párhuzamosan szellemileg elsekélyesedtem. igen, heti három edzés tényleg döbbenetes testkultusz, hát ha még kiderül, hogy ezután nem fogok négy szelet süteményt benyomni egymás után, amit önmagában nyilván mindenki támogatna. csak aztán ki ne derüljön. kínosan éreztem magam, amikor ezen beszélgetés után ráadásul éppen jógázni indultam, attól tartok, ez újabb mínusz tíz pont a karakterlapomon.

              • Ijesztő, hogy ennyire diktálnak, megmondanák, játszmára használják fel egyéni dolgaidat (akármi is lehetne, nem csak sport vagy ch-csökkentés). Bőven felnőtt vagy. És ők volnának a nyitott, fővárosi, képzett réteg, aki még a legfogékonyabb a jóra, az észérvekre. Csak itt nem észérvről van szó. Én amúgy nagyon utálom azt a “felnőtt gyerekeinket is terelgetjük”, kicsit gondoskodó, nagyon hatalmaskodó játékot. És legyél hálás…

                Ne engedd, hogy mások diktálják, mit eszel, mikor eszel, írja a KetoDiet blog. Hát az ilesmire.

            • Ez annyira furcsa nekem. Az osszes ismerosom, barataim orulnek es biztatnak, hogy csinaljam. Anyam eleinte azt hitte, hogy a feherje az szteroid es, hogy majd racsuszok a “szerre”. Azon mormogott, hogy minek az a por. Elmagyaraztam neki, hogy azt miert es az micsoda…megertette, pedig telel van itelkezessel ugy altalaban. Ha valakik beszologatnanak rolam leperegne. Rolam minden lepereg ami nem a leglenyegemet kerdojelezi meg. Pont annyi koze van barkinek is az eletmodomhoz, mint a szexualis eletemhez kabe, marmint a vajkalasi ertelemben veve.

              • Szerintem nem vagy úgy beágyazva a Szerető Családba, mint E, meg jóval idősebb is vagy.

                Én se vagyok beágyazva, a ritka találkozókon meg hülyén hatna, ha pont a kajálásról értekeznének. nem nagyon szóltak bele régebben se.

                Nagyon hülyén reagáltak a fehérjékre az én ismerőseim is, köztük képzett, keményen sportolók is. én nem szeretem a Scitec, a BioTech vagy a Wieder nutrition, pláne a Peak marketingjét, versenyző-szponzorálását, egy-egy fitneszmodell márkanevektől hemzsegő szelfijeit, de pont ezt a TPW-t magamnak kerestem, fedeztem fel (mint az illyt), a mainstream fehérje ellenében, hogy igazán tiszta legyen, és boldog vagyok vele. Seggem ki van nyalva.

                Április végéig igen komoly kedvezmény van, most rendelek, ha valaki csatlakozik, rámehetünk a 25 százalékra is.

                http://www.theproteinworks.com/payday-deals-april

            • ” cukkinikrémlevesbe nem kértem kenyérkockát, erre első kérdés: most akkor kitört valami egészségmánia? annyira jó hangulatú társalgás volt, komolyan. erős volt például, hogy erre azzal védtem meg magam (!!!), hogy nehezen lehetnék ugye egészségmániás napi másfél doboz cigivel, akkor a kórus: úristen, másfél doboz?! mintha az elmúlt tíz évben nem pont ugyanez lett volna,”
              annyira tipikus, nagyon röhögök

    • igen, durva a helyzet ma, hogy bár nem reklámozzák így, viszont mindenben benne van, mindenféle extra neveken is. + a sós termékek meg túl sósak (pl. felvágottak pácsója), s azt eve is túltöltődik az ember, és “rákívánja” az édeset.

        • hát igen, én be vagyok ágyazva a szerető családba, és mi a fenét lehet ezzel csinálni? semmit. nyilván nem szeretnék kapcsolatokat megszakítani, ezek csak hülye mondatok, az anyám attól még az anyám marad, ha soha nem fog engem elfogadni, meg azt, ahogy élek, akkor is. én ezt húztam, de azért rosszabbat is húzhattam volna. azért jóban vagyunk, vagy mi. már ha kellően megfelelő vagyok. majd meghúzom magam, mint régen. persze igazán régen se húztam meg, csak szerettem volna. megesküdtem mindig, hogy ezután egy szót se szólok, és nem lesz véleményem, és főleg nem írok semmit facebookra, mert azért nyilván inkább nem írok semmit, mint hogy letiltsam a családot. de ez valahogy sose sikerült, véletlenül mindig elrontottam, és hangosabb voltam, meg többet beszéltem és jobban megmutattam magam, mint akartam, aztán mindig szégyelltem is magam. ja mert ez is volt, hogy mert az, hogy önelégült, és nagyképű alak lettem, az abból is látszik, hogy facebook. persze nem tudom, hogy konkrétan micsoda. és mindez az egész a fehérjéből. amiről mindenki mindent tud, mint édes jó lajosom, nem hinnének szakembernek se, én meg úgyis csak egy arrogáns hülye vagyok. na mindegy, így elröhörészek meg minden, de igazából persze fáj, hogy régen se voltam elég jó, sose voltam olyan, amilyet szerettek volna, de így, hogy ráadásul még nem is utálom/szégyellem magam ezért/másért, na így meg aztán már pláne. mert magyarul egyszerűen erről van szó, csak szebb a szöveg.
          na jó, tudom, ez sportrovat, nem lelkizünk, mindenesetre látjátok, ennyi minden jövetkezik egy szaros fehérjéből 😀 most ezennel meg is ettem, kifogyott a natúr, csak a hányós scitec maradt, azt kevertem össze egy deci tejjel és egy deci ivójoghurttal, meg még a zabpehely, hát mit mondjak, az összhatás gyomorforgató lett, de legalább egy darabig jóllaktam 🙂

          • Pont ezen gondolkodtam most oviból hazafelé, hogy az ember, ha nem szakítja meg a kapcsolatot, akkor védi az énjét, sunyiban nem tesz kenyérkockát, nem mesél tetoválásról, fehérjéről, edzésről, és hosszúujjúban megy, ne is nézegessék.
            De azért rossz ez a rejtőzködés… nagyon szomorú, állandóan igazodni, nem lehetsz önmagad.
            És rossz, hogy azok bántanak, infantilizálnak, húnak vissza, akiket szeretsz, és akik szeretnek.
            Miközben ha megkérdeznéd: ti nem örültök, ha jó nekem, ha örülök, ha hiszek valamiben?, csodálkoznának, hogy de, persze.
            Értem én ezt, csak a magam részéről sokkal kevésbé beleszóló-firtató-kontrolláló körben sem bírnék családi ebédből soha többé egyet sem. De ennek más oka is van.
            Engem le se szarnak facebookon sem, látnak, de nem reagálnak, úgy tesznek, mint ha nem lennék blogger, nem halt volna meg a férjem, nem tudnának rólam semmit (asszem, nem is annyira életvitelszerűen bukoznak fész, mint én), apámat meg letiltottam, mert ő manipulatívan okoskodott.

          • Amúgy miket mondanak, tudnak a fehérjéről? Én meglepetten érzékeltem, hogy ez tabu, pont mint a Plasztika, az Intimpiercing, a Fitnesz, a Pornó vagy a Bulvársajtó, teljesen árnyalatlanul ugranak rá egyetemlegesen amúgy művelt emberek is.

            • igen, pontosan, teljesen egyetemlegesen ugranak rá. nálunk még ugye ilyen a Tetoválás is. hogy ugye a különböző párkapcsoalti formációkról ne is szóljak, hát azzal aztán végképp lehúztam magam a vécén (“ne is várd, hogy valaha is elfogadjam ezt”). de oké, az még azért nehezebb eset, mint egy nyavalyás tetoválás vagy néhány edzés. igen, hosszúujjúban megyek, és mindig megfogadom, hogy ne tudjanak rólam semmit, és soha nem sikerül betartanom, és utána érzem magam kínosan, hogy megint járt a szám, nem figyeltem oda, hogy ne tudjanak rólam semmit. nyilván ha ezt olvasná anyám (ez is lehet amúgy, és én nem akarom bántani őt, tényleg, biztos nem véletlenül találta ki, hogy öntelt vagyok és szellemileg sekélyes, akár még igaz is lehet), akkor felháborodva kérdezné, hogy miért kellene, hogy ne tudjanak rólam semmit. és pedig ezért, ezért a mindent jobban tudásért, feddésért, aggódásnak előadott folyamatos kontrollért, ami persze nem úgy bántó, mint a pofon, hanem lehúzó és tüskés és fájdalmas és ha azt mondanám, hogy mit képzelsz, hogy ilyeneket mondasz nekem, akkor jön az örök kedvenc, a jogom van elmondani, mert szólásszabadság. most erre mit mondjak? jó. a nagyanyámnak jobban elnézem, mert nyolcvanegy éves, és tudom, hogy imád engem és csak jót akar, az ő módszereit én már nem fogom megváltoztatni. volt hol megtanulnom, hogy elnéző legyek, na 🙂 én sem szívesen költöm el ilyen szöveg közepette az ebédemet, de végülis csak akkor van ilyen szöveg, ha kiderül, hogy bármit csináltam a munkán, a háztartáson és a veretes klasszikusok olvasásán kívül (mely utóbbi az utóbbi időben, nem akarok hazudni, valóban ritkán fordul elő). na ó esetleg a vasárnapi kirándulás oké, az olyan konform. de ha épp olyan a közhangulat, akkor semmi sem jó, és ezt nem én határozom meg, soha.

            • amúgy ők tévedhetetlenül tudják a fehérjéről, hogy az edző mossa ki az agyam, hogy azt szedni kell, hogy még nagyobb legyen a teljesítmény, ami öngerjesztő folyamat, mert ezek le akarják húzni rólam a pénzt, és valójában igenis doppingszer és szteroid, és hiába mondom, hogy ugyanannyi van benne, mint egy nagy csirkehúsban és mellé öt tojásban, amit nekem nincs étvágyam megenni, ők TUDJÁK, hogy nem kell annyi fehérjét enni, mert, figyelj, nem kell annyi/olyan sportot űzni, amihez ennyi fehérjét kell enni, és különben is minek kell súlyt emelni, mert majd úgy fogok kinézni, mint azok a hú de ronda bodybuilderek, és akkor aztán, hát tényleg, úgy akarsz kinézni?! mert hogy az nem szép, és teneked nem kell úgy kinézni. nem mintha ez valaha is bekövetkezhetne abban az esetben, ha egyáltalán megeszem a cukkinikrémlevest, de mindegy, olvasni nem kell róla, ja meg amúgy sportolni se, csak szövegelni.

            • Bárcsak elég lenne akarni úgy kinézni 😀 Iszonyatos munka és önuralom kell hozzá, hogy valaki úgy nézzen ki. Ráadásul, amiket ők gondolnak “csúnyának” az mind versenysportoló.

              • Ahogy ezt elképzelik… basszus, két napig nem edzel, vagy túlkardiózol, túledzel, nem figyelsz a fehérjére, máris rádugrik az izombontás, katabolizmus. Ellenkező esetben Arnold jó csávó lenne ma is, de nem az.

                • Hát nagyon nem az már. De még most is sokat edz, többet mint hinnénk. Néztem a bodybuildinges motiváló filmjét, mosolyogtam közben, jó volt nézni. Nagyon más a beállítottság és hozzá állás. Így lehet eredményeket elérni. És valójában csak így érdemes, tiszta célokkal. Én is azt gondolom, hogy ha belevágunk, nem szabad, hogy pl. a rossz idő miatt ne csináljuk. Az úgy nagyon gyengécske alapokon nyugszik és nem várható eredmény (ezt most magamnak is mondom 🙂 ).

                • Képzeljétek, tetőteraszon is van tornázás itt, és kimentem a szemerkélő esőben tolódzkodni meg súlyzós kitöréseket csinálni.

            • “öntelt vagyok és szellemileg sekélyes” — én mindezt kúlságnak látom, ilyen fiúsvilágbabetörős womanpowernek, a munkáddal és a bringázással együtt. Persze tudom, mihez képest mondja.

              “Intellektuellként”, lila bölcsészként üdvös valami mást is csinálni, mint Könyvfesztiválon pódiumbeszélgetéseket hallgatni. Nekem nagyon jót tett az ún. “proli” dolgokba való belekóstolás, a teljesen más hátterű, képzettségű emberekkel való szót értés, meg a láncfűrész, ilyen, hogy is mondjam, életzabálóvá tett. Gazdagít, árnyal, elfér mellette a klasszik sznobizmus (márkabuziság, drága cucc, menő étterem, magas kultúra) is.

              Noha az én családom sosem prolizott, és semmi nemesi vagy nagypolgári hagyománya, budai öntudata sincs (a szüleim első, illetve második generációs budaiak).

          • az én családomnak is inkább kulturális öntudata van, ami egy pontig (hogy minőségi olvasmány, film- és színházélmény) tökéletesen rendben is van, csak kirekesztő módon nincs rendben, ilyen úristen-szóbaállsz-a-zöldségessel-módon. az, hogy szeressük és fogyasszuk a minőségi kultúrát, az nekem nincs ellenemre, noha az utóbbi időben tény ami való, jóval kevesebb kultúrát fogyasztottam, de hogy ennek az ellentéte legyen a testre figyelés, illetőleg magától értetődjön az összefüggés, hogy ti. AZÉRT fogyasztottam kevesebb kultúrát, mert viszont több fehérjét, az nonszensz, csak ha egy tudatban a fehérje mint készítmény a retro hardcore gymben fellelhető szteroidozó bikanyakú írástudatlanokhoz társul, akkor az már ott is marad, csinálhatsz akármit. ugyanez a helyzet a tetoválással, a leopárdmintával, a tököm tudja, miylen wszimbólumokkal, ezek meg vannak kövesedve, és proli lettem azért, mert viselek leopárdmintát, olyan mindegy, hogy milyen közben a gondolkodásom. szégyen tárgya vagyok, attól félek, pedig tényleg igyekeztem megfelelni, nagyon is, és fájdalmas a gondolat, hogy néhány nyavalyás mintától vagy mondattól, vagy csak attól, hogy felemelem a fejem, bedől az egész, soha nem leszek elég jó, régen sem, de így meg most már főleg. legalább eddig szégyelltem magam, ami úgy látszik, helyénvaló is volt.
            persze hogy működnek a sztereotípiák, hogy kik isznak fehérjét és miért, vagy hogy megemelsz egy tárcsát, és azonnal kitör belőled arnod schwarzenegger, különben ez a kedvenc hülyeségem a nap alatt, komolyan. ahogy woody allen mondta, hát, ha minden ilyen flottul menne…

            • Alterofóbia ez is, ócska sztereotípiák. A legpoénosabb úgy hordani leopárdmintát (pláne ocelotot!), meg vezetni traktort, kantáros nadrágban stb., hogy azzal az ember leánya sztereotípiát tör. Hogy nem következne a helyzetéből, nem olyan, mint egy Tipikus Értelmiségi, de ő átlép ezeken a hülyeségeken.

              Mindenki más karikatúra. Az élet gazdag és sokféle.

              A fehérjét (vagy akár a nitroxot, ami azért keményebb üzem, le is álltam vele) összetéveszteni a szteroiddal vagy a doppinggal iszonyatos ostobaság. Kínos. De akkora arccal mondják.

            • Lol, épp azt kerestem, melyik hozzászólásod alá tudok kommentelni, mert reagálni akartam arra amit fentebb írtál, hogy Dosztojevszkij+fehérje=fehérje=proliság.
              Nálunk ez úgy néz ki, hogy amikor elmondtam a szupertestű öcsémnek, aki napi szinten órákat edz és alapvetően egy jó adottságokkal rendelkező, sportos gyerek, hogy napi két ek. fehérjét fogyasztok, akkor kiröhögött hogy hogy fogok kinézni, majd egy hónap múlva én, a bikanyak. Ő, a tesiszakos. Érted.
              Aztán, ez a ‘miért nem vagy ilyen vagy olyan’, az nálunk nem a kulturális, hanem a proli öntudatban gyökerezik, tudniillik miért nem vagyok álhatatos, ranglétrán lassan előre lépkedő, munkát megbecsülő, veszteg maradó, szelíd és erős, kitartó, és mit van nekem igényem okos emberekkel beszélgetni, azok se szarnak különbet.
              A fehérjétől tuti nem, azt én is tudom, de most akkor az hogy jön össze, hogy a fehérjetoló ostoba bikanyakú és az okos, értelmes budaimajom halmaz keresztmetszetével társalkodom épp? 😀 De az egész helyzet esszenciáján alapuló bűnöm mégiscsak az, hogy én ettől jól érzem magam. Attól vagyok áruló, és attól felejtettem el állítólag azt is hogy honnan jövök, meg még egy csomó minden.

            • hát ha lenne elég dosztojevszkij is, akkor talán ezt nem kaptam volna meg, de mondom, én elismerem, hogy az utóbbi időben valóban sokkal kevesebbet olvastam. például az is könnyen meglehet, hogy életemben nem olvastam dosztojevszkijt, ami nem az utóbbi egy-két év műve. talán akkor elfogadható lennék. azért szoktam olvasni, meg amúgy szoktam színházba is járni, de végtelenül ócskának éreztem volna ebben a társalgásban ezzel mentegetőzni. már enélkül is épp elég gáz volt. én is pont azt gondoltam, hogy nekem lehet leopárdmintát hordani, mert akár még nagy karikafülbevalót is lehetne hordani (na az speciel nincs), vagy akár lehet tetoválásom is, mert pont az a vicces, hogy pedig pont nem vagyok olyan, mint általában azok az arcok, akiken ezek az attribútumok megtalálhatók. de azért kiderült, hogy ez nem számít, valóban ennyire a külsőségek számítanak az én családomban, és valójában nem az a baj a fehérjeivászattal, hogy szerintük egészségtelen, hanem hogy azt az OLYAN emberek csinálják, amilyenek MI nem vagyunk. meg az, igen, hogy egy ideje én bizony elég jól érzem magam (mondjuk ennek semmi köze nincs a fehérjéhez). egyébként jóérzésemben is mindig próbáltam megfelelni, próbáltam jó gyerek lenni, igyekeztem segíteni, meg rendesen látogatni az összes nagyszülőmet, meg mittudomén, ha elmentünk együtt kávézni, akkor fizetni, meg egyáltalán, de most nem azért, mert hú de megengedhetem, hanem mert azt gondoltam, hogy jólesne, meg hogy akkor rendes gyerek lennék , meg egyáltalán, és akkor kiderül, hogy igyekezhetek én, szart sem ér az egész, mert sajnos túl jól érzem magam=öntelt nagyképű alak. na mindegy, szóljatok ha unalmas, kicsit megkészültem ettől. főleg hogy előre érzem, hogy beszólás lesz még a további családi ebédeken is az eddig oly nagyon szorgalmazott mértéktartó étkezésre, vagy csak arra, hogy köszönöm,nem kérek olyan sok krumplipürét.

    • sue,
      Nem csalódtam, csak kiváncsi voltam 🙂
      Nem tudtam arról,hogy más energiaforrás is van mint a glükóz.Meg vagyok dübbenve,most már olvask tovább…
      A szója ,és tejfehérje is rossz ?

      • Ilyen direkt kerdesre ilyen direkt valasz nem lesz. Nagy gazzal, csusztatott kuplunggal, annyi azert sokak szerint latszik, hogy az altalaban jellemzo minosegben es mennyisegben fogyasztva inkabb nem okes. Fentebb nem is ezert irtam, hanem inkabb lamentalva hogy mi a turot keres az olajbogyon a tejfeherje, vagy eppen az aszalt fugen a glukozszirup … aaa!?

        • Ha valódit akarunk enni,azt magunk kell elkészitsük,legálábbis nálunk igy van.
          Az ételérzékenységekkel telibe találtál engem.
          Nemigen tudom már mit egyek.
          Gyanitom,hogy többször voltam mérgezve,csak nem tudom mitől.
          Egy pizza után teljesen megteltem kiütéssel a csipős szósz hatására máris kipirosodtam,aztán jött a többi.Éppen lagziba készültünk 😀
          A tegnap este otthon savanyitott tejet ittam,és ugy érzem nem tett jót. A belsőm fáj,és viszketek mindenütt.
          Azert irom a sportrovatba,mert sportolni készülök 😀

  26. Sziasztok! A reggeli vércukor emelkedése egy sokak által tapasztalt tényező, azért alakul ki, mert az izmok inzulinrezisztensek lesznek. Ez azért van, mert az izom a szabad zsírsavakból nyeri az energiáját, átrendezte az eszközrendszerét és többé nem fogyaszt cukrot, mert ahhoz egy másik enzimrendszer kell és ilyenkor ezek a gének egyszerűen leállnak. Ezt kábé úgy kell elképzelni, mint amikor te elpakolod a gyümölcsfacsaródat és a tortaformáidat és a dagasztógépedet és előveszed a filézőkést meg a grillserpenyőt meg a faszenet….más fajta étkezési módot folytat.
    Éjjel a máj az alacsony inzulin szint ellenére (mindegy, egyéb hormonok miatt) termel egy kis cukort, mert az agynak az kell. Az izmok ehhez hozzá sem nyúlnak, elmegy mellettük, mert el vannak foglalva a zsírral. Az agy meg használ, amennyit használ. Ezért lehet reggelente akár hatos cukorral is ébredni.
    Akit zavar, reggelizzen ilyenkor. Már írtam, minden étel megemeli az inzulint, a töpörtyű is, de egy tejszínes kávé is adhat akkora löketet, hogy a hatos cukor lemegy mondjuk 4,3-ra.

    Ha ilyenkor az ember betér a Haagen Dazs boltba és benyom három gombócot, akkor pár órán át akár 7-8-9-es cukorral is mászkálhat (ezért üti ki nagyon a ketogénező embert a cukor-csalás), míg az izomsejtjei elpakolják a grillcuccot és előveszik a…értitek. Ez belekerül pár órába, fél napba is akár, nem vagyunk robotok…
    Bocs, ha ez már meg lett válaszolva, tegnap olvastam talán egy ilyen kérdést. 🙂

    • Nagyon köszönöm, tőled olyan szemléletes.
      Szóval álljak ellen, nem érdemes csalni (cheat day), ugye? Amúgy nem hiányzik.

      Örülök, ha ez az emelkedett vércukor oka. Ugyanakkor én, amikor mértem, akármikor mértem még a ketogén előtt, evés előtt, durva edzés után, böjtölés közben, éjjel, hajnalban, mindig 5,0-5,2 volt, soha semmi ingadozás, leesés. Ez mire utal?

      Vajon igaz, hogy a BCAA és a tejsavó inzulinogén? Ezt írja zaggini.

      Nekem nagyon kell a BCAA, ha már ennyit beleteszek az edzésbe, rásegítek táplálkozással, kiegészítőkkel. Robbanékony, erős testet akarok, olyat, mint egy sportolóé, én nem tudtam, hogy nekem olyan is lehet, de olyasmi lett. Mellesleg esztétikus, sima bőrű is, csak pl. vállas és vastag combú, kis mellű, és ez is egyre jobban tetszik.

      Milyennek találod a zaggini-bejegyzéseket? Nekem szigorú, meg fennakadok a felvidéki magyarságon (amilyen vagyok, szóval nem természetes), de megerősít, segít.

      Ez a spiroergometria, ez beszarás, el is gondolkodtam, képes lennék-e húsz percig 7-től 20 km-ig terjedően egyre gyorsabban futni.

      Ma lesz DEXA eredmény, majd mesélek.

      • én elolvastam a cuki felvidékieket. az első, ami eszembe jutott, hogy mekkora aranybánya lehetne egy jó kis pszicholingvisztikai kutatás számára ahogy a gondolkozási sémákra visszahat két nyelv párhuzamos használata.
        másrészt az ugyanabban a pillanatban nagyon penge, rendese megtanulta a leckét, ugyanakkor a videózáshoz meg teljesen esetlen, hát érdekes, na.
        meg ez a bio hús ügy… én még reggel a buszmegállóban is azon filóztam, honnan lehetne ekkora mennyiségben megfizethető bio húst venni.

        • Jaj, én sose nézek videót, idegesít is, ahogy beszélnek, én olvasok inkább.
          Igen, ez nehéz, bár a SPAR pont árul, meg van boldog csirke is, meg tanyasi, megbízható.
          Na de ha már sok pénzt elköltünk húsra, amúgy sem disznót veszünk, ugye, hanem vadat, marhát, kacsát, halászott tengeri halat.

        • “meg ez a bio hús ügy… én még reggel a buszmegállóban is azon filóztam, honnan lehetne ekkora mennyiségben megfizethető bio húst venni.” Ossze kell fogni, le kell csekolni (ugye tobb nyelv parhuzamos hasznalata) a kiszemelt termelot minosegre, megbizhatosagra, meg kell egyezni tobben elore es preferenciakban es akkor mar a termelonek is mindjart kiszamithato lesz mennyisegben, vagas-tervezhetosegben, bevetelforrasban etc. es akkor egy fuvarral teriteni, alias Csakazolvassa, termelotol a fogyasztoig mozgalom 😀

    • ” (ezért üti ki nagyon a ketogénező embert a cukor-csalás)” ez így van, a minap 1, azaz egy szem aszalt sárgabaracktól és ugyanennyi banáncsücsöktől, amit a fiam etetett meg velem és hagytam, fordult meg velem a világ.

      • Én nem éreztem ilyesmit a (túlérett) banántól, pedig figyeltem. Pici fejfájás volt.

        Amikor súlyemeltem, és nagyon elsötétedett a világ, az alnatura mandulás-aszaltgyümölcsös ch-bombáját toltam, és jobb volt vele folytatni.

        Elgondolkodtat, hogy zaggini szerint “edzés csak éhgyomorra, farkaséhesen”. Én nem félek ettől, meg sok mindent bírok, de ha mondjuk délután megyek edzeni…, na.

  27. Most kezd lenni az a projektem, hogy tényleg csak akkor egyek, ha éhséget érzek. Tehát ne azért, mert reggel van, és ott állok a hűtő mellett, vagy van egy fél órám, és milyen csábító volna egy (paleo)süti mellett kávézni-laptopozni az Izéhelyen.

    Ez a reggelizni kell, ez gyilkos ám. Milyen érdekes, hogy annyi mindent tettem már eddig, olyan sok információval, elszánással, és ez az “enni kell, be kell vinni a zsírt”, ez ilyen erős maradt, abszolút falánkság-alibi, önjutalmazás, “azért nekem is jár valami étel”, és nem és nem arra hallgatok, én sem, ami pedig olyan parancsoló: hogy éhes vagyok, korgó gyomrúan éhes. Miközben ha nem vagyok éhes, nem érdekel a kaja. Mégis legyűröm, mert a szokás, a beidegződés, a “most van egy kis időm enni” felülírja a test jelzéseit.

    Mindenkit biztatnék, hallgasson a testére. Ha nem lisztet, cukrot kíván, ha nem teljesen torz, akkor igenis tudja, mit akar. És egészséges akar lenni, ez a legerősebb a testben: az ön-regeneráció. (Ezt vitassátok nyugodtan.)

    Most peteérés előtt vagyok, lám, sokkal jobban ellen tudok állni a falásrohamoknak, kíváncsi vagyok, milyen lesz utána, az előző luteális fázis kemény volt.

    • Vajon nem úgy van, hogy a(z egészségesen működő) női szervezet luteális fázisban zsírt halmoz, aztán a menstruáció közben, után (a visszatartott vízzel együtt) megszabadul tőle? Milyen hormonok játszanak szerepet ebben, és ha így van, mi ennek az értelme, és mi következik belőle, hogyan érdemes ezt nem megerőszakolni, de bánni vele? Ha a cici megnő menstruáció előtt, az csak vízvisszatartás, vagy zsír is?

      • “A ciklus 10. napja táján (a menstruáció első napjától számítva) az ösztrogén-termelés fokozódik, a tejcsatornácskák fejlődésnek indulnak, a mellek duzzadni kezdenek. Sok ösztrogén termelődésekor tehát a mirigy csatornahálózata fejlődik, megnő a bimbó és a bimbóudvar, a mell tömöttebb. A félidőben bekövetkező tüszőrepedés után elkezd termelődni a progeszteron, ami csökkenti az ösztrogén hatását, mindazonáltal beindítja a tejmirigyekben a mirigyhám sejtjeinek osztódását. Az ösztrogén és immár a progeszteron együttes hatására a mirigyállomány nagyon megnő, az emlők megnagyobbodnak. Közvetlenül menstruáció előtt feszül a mell legjobban, a legkeményebb és a legérzékenyebb. A megduzzadt tejmirigyek miatt akár gyanúsan csomósnak is érezhető.”
        http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/mellrak/cikkek/diagnozis_elott_utan/erdekessegek_kebelbaratoknak_igy_mukodik_a_noi_mell/20070212141553

        • “Ha azonban a megtermékenyülés elmarad, s ezért a progeszteron-termelés, valamint az ösztrogén-szint ismét csökken, a tejmirigyek és -csatornák is visszafejlődnek. Ezért érződik az emlő a havi vérzés után közvetlenül puhának. Ez az időpont a legalkalmasabb a mellek önvizsgálatára, ilyenkor az emlők jól áttapinthatóak”

            • A PMS tünetei testiek és lelkiek egyaránt lehetnek. Mi okozza? Elsősorban a progeszteron és az ösztrogén egyensúlyának felbomlása. Amikor elmarad a rendszeres tüszőrepedés, azaz a változó kor közeledtével, a PMS is rosszabb.

              De a nagyon drasztikus fogyókúra is súlyosbíthatja a PMS tüneteit. Az ösztrogén mennyisége, mivel zsírsejtekben raktározódik, összefüggésben van a testzsír testzsír mennyiségével. Egy állandóan fogyókúrázó nőnél, ahol a testzsír-százalék 15-20% alá esik, teljesen felborulhat a ciklus. Ugyanígy a túlsúly is felborítja a nemi hormonok arányát.

              A PMS egyik lehetséges kellemetlen tünete a vizesedés. A mellékvese szteroid hormonjai elkezdik visszatartani a sót és a vizet, amitől duzzadt, ödémás lesz a test. A feszülő mellek tele vannak idegvégződéssel, és a vízzel teli szövet nyomja ezeket az idegeket. Ilyenkor akár 2 kilóval is többet mutat a mérleg. Az agyban termelődő boldogsághormonok közül a nyugtató hatású dopamin kevesebb lesz, így az érzelmi reakciók hevesebbek.

              A vércukorszint csökken menzesz előtt, ez okozza az édesség utáni vágyat. Ez összefügg az egyik boldogsághormon, a szerotonin szintjének csökkenésével is, amely az ösztrogén mennyiségétől is függ. A boldogsághormon hiánya lelki bajokat és szorongást eredményezhet. A szerotonin szintjének természetes emelésére legjobb módszer a testmozgás.

              A menstruáció előtt lehetőleg kerülni kell az alkohol és a kávé nagy mennyiségű fogyasztását. A finomított szénhidrátok helyett inkább fehérjedús növényi alapú ételek javasoltak, mint pl. a dió. Ha nagymértékű a vízvisszatartás, fogyasszunk kevesebb sót! Női tea a ormonegyensúly fenntartásához:

              20 g cickafark
              20 g palástfű
              (fogyasszunk minden nap egy csészével)
              http://homeopatia.info.hu/hu/letoltes-kategoriak/zsebkonyv/letoltesek/noi-problemak-homeopatias-megoldasai.html

  28. (Éva, köszönöm, elolvastam a zaggini-s cikket.)
    Az izgat engem, hogy mi lesz azután, hogy mondjuk lefogyok annyira, amennyire most akarok. Jelenleg számolom a kalóriabevitelt, akkor is ha low carb eszem, mert nem bízom abban, hogy nem eszem túl sokat. De nem akarok egész életemben számolni, ezért érdekel, hogy vajon ha megmarad az alacsony szénhidrátbevitel, akkor a többit, főleg a zsírt elereszthetem-e anélkül, hogy újra elkezdjek hízni. De nem most, most még számolok és viszek be plusz fehérjét porokból, utána azt is el szeretném hagyni.

    • Alakíts ki jó szokásokat, lelj fel biztos márkájú, ízletes alapanyagokat.
      Ne egyél sok finomított szénhidrátot.
      Étkezz tisztán, állítsd össze a táplálékodat te a jóféle alapanyagokból, vagy egyél hisztérikus minőségbarát helyeken.
      Sportolj sokat.
      Ne “reggelizz”, “ebédelj”, “nevacsorázz”, hanem hallgass a tested jelzéseire, az éhségedre és a szomjúságodra.
      Élvezd az életet.

      • Nekem az a motivációm a legjobb minőségre, hogy a piacon megjelent egy jóképű árus, aki nagyon magas minőségű cuccokat árul, van olyan zöldség, amit fel sem ismerek. Legközelebb kikérdezem.

    • Ahhoz, hogy ne ehezz, mukodj vagy szenhidratot, vagy zsirt enned kell.
      Egyebkent sztem is az igazi ehseg, az a leghitelesebb diktator. Tokre kialakul, hogy meg tudod majd kulonboztetni az ingerkereso ehsegtol. 🙂

    • Valami ilyesmi a cél hosszú távon, igen.
      Nem az ingerkereső éhségtől félek, hanem hogy amikor eszem, akkor abba tudom-e hagyni az elégnél, vagy betolok kétszer annyit mert olyan finom. Vagy ezt csak tésztából lehet megtenni?

  29. Itt ülök egy (másik) terem kávézójában, megyek edzeni, hiányzik a súly.
    Regisztráltam ide, előkaptam a gépem, látom, megjött a testösszetétel-eredményem.
    Én tudtam, hogy más (kevesebb — Vacskamati alapján) lesz a lényeg: a testzsírszázalék, mint a mérlegem eredménye (ami 26 meg 28 volt, ugrált aszerint, pisiltem-e, ettem-e), na de.
    BMI 23,9, izmos embernél felső határ közelében, okés, normális.
    16,6 a testzsírom a DEXA (a létező legpontosabb, kettős fotonelnyelődésen alapuló képalkotó vizsgálat) szerint. Ezt az orvosi értékelés normálisnak mondja, tartományt nem ad meg.
    Én nem tudtam, hogy ennyire, tudom, hogy dicsekvésnek hangzik, de bőven huszon-eredményre számítottam.
    Percentilis alapján 2 fölött valamivel, tehát: a velem egykorú korú nők körében csak kb. 3 százaléknak van kevesebb testzsírja az enyémnél.
    Túltoltam? Testképzavarom van? Azért jön mindenki azzal, hogy milyen izmos vagyok, mert ez extrém?
    Vagy ez az adatsor nem összehasonlítható a mérleggel (tehát eleve sem voltam 38,9 százalékos zsírú, ez nem jön ki sehogy, annyit nem fogytam kilóban sem), és akik ilyen képek alapján, vagy kaliperrel határozzák meg a testzsírszázalékot, azok teljesen pontatlanok?
    Miről beszél LifeTilt, amikor azt mondja: ne menj 18 alá, ne menj 24 fölé?
    Peter Attia adatai: http://eatingacademy.com/how-i-lost-weight
    Nekem már nem kéne menstruálnom se? 18 alatt, ugye. Amikor megjelennek a haskockák, kb. onnantól hormonzavar és IR veszély.
    Nagyon durván sűrű a csontom, felső régióban vagyok életkor alapján és a német lakosság adatain alapuló nagystatisztika szerint. Csontsűrűség 1,249 g/cm2.
    Van rajtam testszerte összesen 11189 gramm zsír, ez minden testtáj összeadva, és 56155 g izom. (Nem értem én ezt.)
    A lean body massem eszerint 59-60 kiló (a gép szerint 70,3 kiló vagyok, összeadva az egyes területek mindenféle szöveteinek súlyát, az ottani mérleg szerint pont 69, de pisilni kellett. 59,112, most megtaláltam a rébuszok között a zsírmentes testtömegemet).
    Hasi (férfias) zsír-csípőtáji zsír arányom pirossal kiemelve mint alacsony: 0,36. Hasi régión 9,2, csípőn 25,8 százaléknyi zsír. IOrvos külön összegez, kiemeli.
    Ezt többféleképpen is mondhatjuk: 1. nagyon nem vagyok hasas típus. 2. Nagyon sokat edzettem hasra, keveset csípőtájékra. 3. Nagy a seggem, kockás a hasam. 4. Messziről elkerült a (magas hasi zsírral járó) metabolikus szindróma. 5. Nőies (ún. homokóra) vagyok.
    (Centi szerint az arányom 0,7142.)
    Nem tudom, túltoltam-e, most annyiban módosult a tervem, hogy ha így (nem akarok nagyon ez alá menni, 15 alatt már az igazi testépítő csajok vannak), akkor csak futok és edzek szépen, ahogy eddig, nem fogyok nagyon, talán tömegelni kezdek (?), és figyelek a bőrfeszesítésre.

    • Az kavar be, hogy ez a mérés az izom és a zsír, meg a csont víztartalmát beszámítja a tömegükbe, a mérleg meg külön veszi a hidratációt. Tehát a DEXA-ban nincs víz(hidratáltság) adat.
      A zsír víztartalmát pont tegnap olvastam zaggininél, 20 százalék. Az izomé 80 körüli (ha glikogénes).
      “Az egészséges test működését tekintve férfiaknál az ideális testzsír százalék a 10 -15%, nőknél pedig 15-20% ig.”

    • BMI-hez volt egy kutatas nemreg, amelyben azt talaltak, hogy 23as BMI ala paleoval sem lehet menni. Csak egy erdekesseg. Egyebkent szerintem LifeTilt nem feltetlenul beszel hulyesegeket (nem olvastam, de igy elso blikkre), en arra gondolok, hogy a nok hormonegyensulya nagyon delikat, szoval amellett, hogy egyeni, joval konnyebb azt kibillenteni. Igazabol sztem ebbol a szempontbol nagy kulonbsegek lehetnek nok es ferfiak kozott. Pld. paleo, lowcarb sem feltetlenul ugyanugy mukodik a noknel, ugy ertem pont az ilyen hormoncuccok miatt.

        • Na de, de ugy vagyok megdobbenve, hogy szohoz sem jutok. Kicsit nehez ugyan kovetnem kinek-kinek a szamait, meg altalaban tartozkodom attol, hogy velemenyezzem mas dolgait, de tenyleg, ez nem kamu, tenyleg ilyen karotnyelt vagyok … na, csak hulyeskedem, oltari eredmenyes vagy egyebkent, az tuti. 😀 Sztem az meg felulmulhatatlan, hogy ebben jol is erzed magad es ennyi tulajdonkeppen eleg is. Ugy ertem, minden mas megoldodik, ha ez az erzes megvan. Legkomolyabban irom ezt.
          A masikat megprobalom eloszedni, pontositani.

          • Kösz, nekem ez ilyen igazi szembenézés volt, ismerősi hízelkedések, furánnézések, múló és változó belső megélések, test-érzetek, izzadások, szokásos súlyzózások közepette. Hogy akkor ott van feketén-fehéren, miből áll a testem.

            Amellyel nem vagyok elégedett, és nem a nehézatléta-testsúly a téma, meg hogy hogyan legyek minél vékonyabb, hanem pl. a seggemnek kéne kerekebbnek lenni, a combomnak feszesebbnek, és egy kis bőrfeszesítés, tónus. Idő, idő.

            Viszont a tömegelés aligha fog működni ketogénban.

            • Azért is fontos nekem a DEXA, mert az ember nem látja magát kívülről. Még az sem, akinek nem alakul át a teste, és nincsen testképzavara.
              Elvesztettem a talajt valahogy, nem tudom, mi van, milyen vagyok, ki vagyok, honnan tudjam meg. Nem tudom követni. Nem tudom, miért néznek engem úgy (TELJESEN máshogy).
              Pedig lassan csináltam.
              És ugye februárban volt ez a dömping, hogy névtelen irkálók, dalmayr és sokan, megvádoltak azzal (más területen: olvasószám, blog mint megélhetés is), hogy én csak vetítek, túlzok, kis sportolgatásból próbálok itt ilyen keménykedő trendet teremteni, mert unatkozom vagy kifogytam a témákból, és ez egyszerűen nem lehet egy blog témája.
              Másrészt meg (Gumi) a nők elárulása az edzőterem-mániám, akik hajnali 4-től a teszkóban stb.
              És én nem tudtam, mi van.
              Már miért ne lehetne téma, bármi téma, csak nagyon jól kell tájékozódni meg írni, élményszerűvé tenni.
              Mégis azt hittem akkor, én csak edzegetek, aminek van egy kis látszatja, de hát ennyi idősen, ilyen adottságokkal nagyon is megvannak a korlátai, múló kis pótcselekvés. Nem is kockás a hasam, az optikai csalódás. A 36-os nadrág nem is olyan kicsi, jó, hát a 44/46-os, az nagyon durva volt, de hát ez a 36 átlagos, már tudom. És a mérleg, én még mindig kövér vagyok, magas testzsírral. Még, még. Gyorsabban futni, nagyobb súlyt emelni. Nem fáj, nincs izomlázam, még mindig majdnem 70 kiló vagyok, még, még, kell.
              Szóval, nem tudtam. Ez normális? Vagy valami több? Valódi átalakulás, és még komoly önélmény is? Én már tényleg olyasmi vagyok, mint egy sportoló? Fél év alatt???
              Aztán jött a tavasz, lenge ruhák, ismerősök: deizmosvagy, meg mondták az edzők (versenyzők), hogy komoly vagyok, ami nagy pedagógiai löket volt, megtáltosított, jó volt ott lenni (de a hangulat valahogy elmúlt, nem tudom, miért, nem beszélnek velem, nekem ez stressz volt, le is járt a bérletem, eljöttem másik terembe).
              És elkezdtem látni, hogy mások nem így edzenek, és nem is így néznek ki, ha edzenek is, nem látszik rajtuk annyira. Én azt hittem, ez a normális (unásig ismételgetik a shop.builderen, hogy nagy súlyos gyakorlatokkal lesz jó izomzatod=alakod, az látszik), erre az utam unortodoxnak bizonyult. Nem nyomnak kemény súlyokat a lányok, ez valahogy tabu. Nem edzenek változatosan. inkább ellipszis, mint futás. Endurance alig van. És mindenki… zsíros (testépítő szemmel). És nem szép a tartásuk, a mozgásuk. Bocsánat, de nagyon ritka.
              És tök nagy kompetencia, hogy ez az egész nem valami módszer, személyi edző, okos honlap, hanem magamnak találtam ki a módszereket, és mindig azt csináltam, amihez kedvem volt, nagyon változatosan. És hogy nem büdös a futás, a nyújtás sem. És a táplálkozás is szervesen fejlődött, és szuverénül.
              És hogy beépült az egész a blogba, lassan és szervesen, és másokat motivál. Új életük, énélményük lehet. Kis szabadulás a szar körökből. Testi kompetencia, átjáró a lélek felé. Erő.
              És most az adatok, hát, bekaphatják az áskálódók. Az adat segít abban is, hogy lássam, merre kell mennem tovább.
              Aki sportol valamit, bármit, nem fog kötözködni más sportolásán. Aki nem, de piszkálódik, firtat, azt meg eléggé lesajnálom.

            • Én nagyon nehezen látom magamat tisztán, most már ott tartok, hogy lehet, nem is vagyok kövér, közben: én kövér vagyok, közben nem látom magam annak, mégis azt hiszem, az vagyok. Na, nem tudom.

        • ‘ “nem lehet menni” = nem szabad? lehetetlen? miért?’
          Úgy tűnik, hogy a női műkődés hormonális sajátosságai okán nem lehet, illetve talán nem is jó. Van ez a Terry Wahls doki (aki egyébként szklerózis multiplex-ből hozta magát vissza finomhangolt, célzott paleoval, amelyet azóta szabadalmaztatott egyébként; http://terrywahls.com/), ő végzett egy kutatást a terápiája alkalmazása során, amelyben azt figyelte meg, hogy “once women hit a body mass index of 23, they don’t lose weight on paleo anymore.” Ezt a szénhidrát mennyiséggel is összefüggésbe hozza, illetve azzal, hogy van egy különleges női kor 35 és 40 között, amikor még törékenyebb a női hormonállapot (Ezt a már emlegetett S. Gottfried nőgyógyász hívja fel a könyveiben annak kapcsán, ami itt többször emlegetve lett, hogy ketogén, vagy nagyon, nagyon low carb több állapotban sem szerencsés, különösen nőknél pld. mellékvese-kimerültség, egyes /alulműködésben megnyilvánuló/pmproblémák etc.)
          Amúgy ugyanitt Gottfried-nél jött szembe velem egyebek mellett a következő pajzsmirigyes adalék: “When you eat less than 20 grams of net carbs per day, you can enter ketosis, which can raise your cortisol and activate a tyhroid blocker called reverse T3.” Legutolsó talán neked érdekes lehet. (Ennyi áll ítt, több nem. Endokrinológus varrhat rá gombot.) Amúgy Gottfried, a női hormonállapot helyreállítása során 20 és 49 gr közé javasolja belőni a napi ch-t, persze nem mindegy, milyen ch-ról van szó, majd a fenntartó szakaszban napi érzékenységtől függően 49 és 99 gr közé. Ebből is látható, hogy mennyire jellemzően túlesszük magunkat ch-ból, ha csak úgy eszünk a nagyvilágba.

          • Kösz, hogy előkerested, érdekes.

            Na de már hogyne lehetne alá menni? Nem azért, mert ez volna a cél vagy a nagy jóság, hanem mi van a többféle alkattal? Mi van a nálam sokkal törékenyebb csontú, alkatilag vékony combú, seggre nem hízó nőkkel, akiken ennyi izom sincs, mint rajtam? A nagyon árnyalt doki nem veszi figyelembe, hogy sok mindentől lehet valaki pont annyi kiló, a BMi nagyon félrevisz, sürgősen el kéne már felejteni mint mérőszámot.

            Amúgy meg paleóban is kalóriamennyiség kérdése végső soron, hogy mennyire fogy az alany, nem? Lehet mondani, hogy az már erőszak és hormonfelborulós, de hát csak léteznek 170 centis, 60 kilós, egészséges nők, nem? Vagy ez extrém?

            Beírtam egy kalkulátorba (házipatika), hogy 170 centi, 35-44 ésves nő, 55 kg.
            “Kedves Hölgyem! Az Ön testtömeg-indexe alacsonyabb a normálisnál. Ha ez csak kisebb mértékû, _talán még elõnyösnek is látszik, hiszen a karcsúság sok férfi szemében vonzó_. A modellek képviselte, szinte kóros soványság azonban nem egészséges, az õ testtömeg-indexük legtöbbször jóval 18 alatt van, amely már középtávon is egészségügyi kockázatot jelent!” áááá

            Lehet, hogy teleírták a fejünket azzal, hogy 55 meg 60 kilósnak kell lenni, valahogy ez “a” női súly, lehet, hogy én is értelmetlenül tartom kínosnak, ha még hetvenvalamennyi vagyok (voltam), lehet, hogy babonaság az egész.

            Ha én megszorítanám a kalóriát igazán, valamint nem ennyire izmoznék, akár 20 alatt lennék BMI-leg. Elvileg az én ideális testsúlyom biometriai módszerekkel, csuklókerület-, csonthossz-stb. méréssel 56,6 kiló. Ezt 17 éves koromban mondták, akkor voltam talán 168 (?) centi és 83 kiló. De nem hiszem el ezt sem.

            De hiszen az egész BMI egy faszság, ugye van gyenge izomzatú, úszógumis 60 kilós, meg csupa izom, agyonszálkásított 60 kilós test is, alkatilag is van, nem csak szorgosan kigyúrva. Ha nem tudnak mit kezdeni az adattal (a zsírszázalékkal), akkor azt mondják, ja, te sportoló vagy, rád ez nem érvényes. Máshogy az én 23,9-es (felső határ közeli) BMI-m és a 16,6 százalékos zsírom, ami a velemkorú nők körében 3-as percentilis*, nem jön össze. Ha nem tudunk mit kezdeni egy összefüggéssel, módosítjuk a definíciót, rámondjuk valakire, aki fél éve sportol, hogy ő kivétel, neki sportolói teste van. Pedig az egészséges test, az nem lehet külön kategóriákban.

            ““When you eat less than 20 grams of net carbs per day, you can enter ketosis, which can raise your cortisol and activate a tyhroid blocker called reverse T3.”” Igen, nekem ez kifejezetten gyógymód, ez az én problémám ugyanis, illetve a TSH, és ez a gyógyszermentes megoldás. Júniusban nézik legközelebb, igen kíváncsi vagyok a ketogén hatására pajzsmirigyileg. most megmondom, azt várom, hogy a TSH-m végre alulról súrolja a normálist, a T3-am, T4-em meg normális lesz.

            * nekem ez a legnagyobb hökkenet az adatokból, hogy csak 3 százaléknyi olyan velemkorú nő van, akinek a zsírszázaléka alacsonyabb az enyémnél, miközben én nem számítok vékonynak mondjuk egy átlagos plázában, és még mindig vastag combokat, megmarkolható zsírpárnákat látok a tükörben (és tényleg: csípőtáji zsírom 20 százalék fölötti, jóval több, mint az egész testemé, a hasi meg 9 körül van, tök aránytalan).

            A percentilis, az nagyon izgalmas, a görbék szerint ebben a korban 40 százaléknak van 28-38 között, másik 40-nek 19 és 28 között a zsírszázaléka, és a 28-nál van az 50-es vonal, vagyis a medián (vagy átlag, ezt nem tudom). Tehát a nők felének van ebben a korban 28 felett a zsírja, a másik felének meg 28 alatt.

            • ‘A nagyon árnyalt doki nem veszi figyelembe, hogy sok mindentől lehet valaki pont annyi kiló, a BMi nagyon félrevisz, sürgősen el kéne már felejteni mint mérőszámot.’
              Éppen mintha a különböző hormonszintek és azok eredőjét figyelve jutottak volna el egy – talán nem egyedüli – közös ponthoz (közvetve értem el csak az információt), ami mérhető úgymond és ez a 23as BMI volt. Amúgy a testszerkezet jelentősége szerintem sem hanyagolható, ugyanakkor nem tudni kik voltak itt a résztvevők, feltehetően inkább átlagosak, mint nem.

    • Nagyszerű, hogy ennyire jó a csontsűrűséged, mert a csontritkulás népbetegség Magyarországon is, nagyon sok ismerősömnek van, ez pedig szerencsére nem fenyeget téged! 🙂
      A zsírszázaléknál végképp elvesztettem a fonalat, a 16-os testzsír a mi mérlegünk szerint durván az alacsony kategóriában van (23 alatt már alacsonynak számít), de mivel a DEXA-n ez a normális, akkor világos, hogy ők más (jóval alacsonyabb) normál tartományban számolnak. De mennyivel és a testépítő nők melyik szerint vannak 15 alatt? Azt hiszem nem lettem okosabb 🙂

    • Derék-csípő arány nem ám csak esztétikum. Wikipédia:

      “A kutatások szerint az ún. “alma” testalakúak esetében (akiknél az elhízás inkább centrális, vagyis a derék körül jelentkezik) a betegségek kialakulásának kockázata jóval magasabb, mint az ún. “körte” testalakúak esetében, akik inkább perifériásan, a csípőjük körül híznak el. Bár mindkét fajta elhízás egészségügyi kockázatokkal jár, az előbbi a szív- és érrendszeri, míg az utóbbi inkább a mozgásszervi és visszérbetegségek kialakulásának esélyét növeli.

      Ennek megfelelően a testtömegindexszel együtt a csípő-derék arányt is az elhízás, illetve az azzal járó betegségek előrejelzésére használják.

      A kutatások alapján a nőknél 0,7, férfiaknál 0,9 csípő-derék arány (a normális testtömeg) szoros összefüggésben áll az általános egészséggel és a nemzőképességgel. A 0,7 arányszámú nők szervezetében optimális az ösztrogén hormonszintje, és kevésbé hajlamosak a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a petefészekrákra. Hasonlóképpen, a férfiaknál a 0,9 csípő-derék arány az általános egészség, nemzőképesség, valamint a here- és prosztatarák kialakulásának alacsonyabb kockázatát jelzi.

      A kutatások szerint a csípő-derék arány idősebb embereknél a halandóságot jobban előrejelzi, mint a csípő kerülete vagy pedig a testtömegindex (body mass index, BMI). Amennyiben az elhízást nem az általánosan használt testtömegindexszel, hanem a csípő-derék aránnyal határozzák meg, akkor világszerte háromszorosára emelkedne azoknak a száma, akiknél a normálisnál magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata az elhízás másik mérőszáma a zsírnak a testtömeg százalékában kifejezett aránya (body fat percentage). A három mérőszám közül azonban egyedül a csípő-derék arány veszi figyelembe a test felépítését és az ebből levonható következtetéseket (ld. “alma” és “körte” alakúak). Ezért lehetséges két nőnél, hogy a csípő-derék arányuk azonos, míg a testtömegindexük eltér, illetve azonos testtömegindex esetén is jelentős eltérés lehet a csípő-derék arányban.”

      Ez nyilván korreláció, nem okság. Vagyis módszer, hogy hogyan tudjuk jól megragadni az elhízottság és annak károsabbik fajtájának mértékét, amely tuti bajt okoz.

      Szendi Gbor meg azt mondja, hogy ezért (ösztrogén, termékenység) látják szépnek a férfiak az ilyen seggarányú nőket, evolúciósssan. 🙂

      • És:
        “Az európai kultúrkörön kívül azonban eltérőek lehetnek a preferenciák, például Kínában a 0,6 arányú nőket találják vonzóbbnak, míg Dél-Amerikában és Afrikában inkább a 0,8 – 0,9 csípő-derék arány felmutató nők számítanak kívánatosnak. Emellett a kutatók azt találták, hogy ezek az eltérések inkább az etnikumhoz, mint az állampolgársághoz kötöttek (azaz egy országon belül is lehetnek eltérések).”

        • Na mit találtam? 🙂
          http://www.hazipatika.com/derek_csipo_hanyados_kalkulator
          Nekem 0,69 jött ki
          Ezt írta:
          “Ez azt jelenti, hogy Ön a “körte” típusú testalkatúak közé tartozik, tehát a felesleges zsírpárnák a bőr alatt, főleg a fenékrészen rakódnak le. Ez a típusú elhízás inkább a hölgyekre jellemző, és a tudományos ismeretek szerint egyedül a perifériás érbetegségek kockázatát növeli, ellenben kisebb kockázatot jelent a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, gyomorfekély, valamint néhány daganatos betegség vonatkozásában. A legtöbb ember a 0,7-0,8 közötti hányadossal rendelkező (“homokóra” formájú) hölgyeket vonzóbbnak tartja, mint az ettől eltérőeket.”

  30. Rakattantam a Questbarra. A malnas fehercsokis isteni az epres-kremest holnap kostolom meg, hovatovabb 5 gramm ch van benne… Nagyon keveset eszem mostanaban. Akarmilyen ehes vagyok keves kajatol tova az ehsegerzet. Egy keves korozotett delelott es utana negykor edzes utan a questbart, de muszaj volt. Es meg mindig nem fogytam, Wow…ezt csinaljatok utanam ha tudjatok! 😉

  31. ja, ha ez vigasztal bárkit is, életem első olyan tíz napjában, amikor kevesebb kalóriát vittem be, mint amennyit elégettem (600 és 1300 között változott naponta, hogy mennyivel kevesebbet), de szerintem tényleg ez volt az első ilyen egyhuzamban, hát egy büdös dekát nem fogytam a mérleg szerint. én az arcomon már látok valamit, mert rajtam mindig az látszik meg legelőbb, meg szerintem mindenkin, de lehet hogy az kamu, és csak beképzelem, hogy legyen valami sikerélményem 😀 hát ez van, de a tisztes mérték rosszat nem tehet végülis.

    • Az anyagcseréd még nem érti, tűnődik egy kicsit.
      Mommeg nekik, hogy nekem aztán van pedigrém, és nem tudom, hova rakjam a csúcsértelmiségi férjeket, könyveket, aztán mégis tolom a fehérjét és a súlyemelést, de csakis prémium fajtát és elit helyen.

        • ja, asszem ez egy remek ötlet arra nézve, hogy hogyan ássam magam még mélyebbre 😀 mondjuk tulajdonképpen úgy is tekinthetem, hogy mindegy. úgyhogy a kulturélis reputációmtól akár már kokszolhatok is.

          • Én már voltam sittes meg börtöntöltelék is a tetoválás miatt. A tetoválás egyébként szörnyű reakciókat vált ki az emberekből. Már 99%-ra megtudom saccolni ki mit fog mondani, kérdezni. Egyébként csak annyit mondok, hogy erről nincs kedvem beszélgetni. Nagyon unalmas. Nem neki készült. Ez egy üzenet, amit ő nem ért. Aki érti, akkor értelmes dolgot vet fel, amiről beszélgetni is lehet.
            A sport is hasonló: meghallgatom, hogy Arnold hogyan csalta meg a feleségét, jótanácsokat, hogy inkább híznom kéne, hogy a porok nagyon károsak és hogy ő miért nem sportol. Van az advanced, aki azt ecseteli, hogy neki is jót tenne a sport, aztán megmagyarázza, hogy ezt milyen körülmény lehetetleníti el. Nem szoktam belemenni ilyen beszélgetésekbe, inkább csak várom, hogy vége legyen és mehessek a dolgomra.
            És én csak egy hobbisportoló vagyok…

            • arnold szerintem fénykorában is iszonytatóan nézett ki, de ettől függetlenül _maga a teljesítmény_ példaértékű persze. a jótanácsok fantasztikusak, mondjuk engem marhára nem érdekel, ha más nem sportol, én nem gondolom, hogy kéne, annak kéne, aki akar. és persze hogy van millió körülmény, ami ellehetetleníteni, ennek egy jó része komolyan igaz is, és nem csak kifogás. meg aztán van az én nem akarok úgy kinézni, meg az ilyenek, ez inkább nevetséges. a tetoválás meg, ahhoz képest, hogy a fél országnak van, még mindig durván vörös posztó, pláne az értelmiségi családokban. amik pont addig a pontig toleránsak meg nyitottak, ameddig ki van jelölve, amiről lehet tudni, hogy az a kánon, de egy lépéssel sem tovább (a melegeket nem elfogadni például nem komilfó, de itt ki is merül a dolog), a nyitottság meg a tolerancia azokra a dolgokra vonatkoznak, amiről legalább egyszer már írt a magyar narancs, új/más nem, az fúj, na ezt már tényleg mégse, stb.

              • “van millió körülmény, ami ellehetetleníteni, ennek egy jó része komolyan igaz is, és nem csak kifogás” — igen. Keményen sportolni, teljesen megváltoztatni a testkompozíciót, vagy extrémsportot űzni, vagy maratonra felkészülni csak úgy lehet, hogy marad idő, nyugalom regenerálódásra. Én kidőlök edzés után, kész vagyok. A testépítők nagyon szélsőségesek ebben: edzenek, esznek, pihennek, és mindhárom folyamat az izomnövekedést szolgálja. Ha nem alszik eleget, ha délután még gyerek után szaladgál, sétál, akkor beindul a katabolizmus.

                Na, ez is dicsekvés biztos, hogy nekem még erre is van időm, más esélytelen, mert ugye dolgozik (nem ragozom). Másrészt meg van a vád, ugye, hogy szerintem bárki megcsinálhatná, csak lusta.

                _Valamit_ mindenki kezdhetne magával, és mivel általában a sport, az erőlködés, penzum, nemakarás, meg kell úszni, mint a bifklázást, én nem mondanám egy ennyire beteg, félre- és túltáplált, autózó, internet előtt ülő, gépseített háztartású, ülőmunkát végző, édességfüggő társadalomban, hogy “sportoljon, aki akar”, mert nem akar. csak épp nem én fogonm neki megmondani. De a gyerekeimet pl. ennek jegyében nevelem, gyaloglunk oviba, bringával járunk, edzésre járunk.

                A tesiórák traumája után a magyar ember nem sportol, és ez meglátszik a testtartásán, erei állapotán, középkori betegségein, mozgásszervi panaszain, halálozási okain, átlagos élettartamán, gyógyszerköltségein, és nem magánügy, hanem hatalmas teher a társadalomnak, meg a gyerekeinek, és igenis csökkenthette volna ezeket, és összességében, externáliákkal nem drágább megóvni magunkat, mint elhagyni. Az életminőségről nem is beszélve, ami kalkulálhatatlanul-lképzelhetetlenebbül jobb, ha megtanulja valaki élvezni és igényelni az aktivitást, és befejezni a zabálást.

            • és a tesióráknak nem csak traumája van, hanem az ordító hiány közben a testünkre figyelésben (még ha a gyakorlatok mennek is). a futásnál csak az időt nézik, és utolsó vagy, akkor csak a le*szás jön, tanácsok nem. négyütemű fekvőtámasznál, nyújtásoknál is a sebesség számít, nagy, lendületes mozgások vannak, az értelme, a mozgatott izmok, ízületek nincsenek se megnevezve, se odafigyelés nincs rájuk (nem beszélve arról, hogy ártalmas is lehet ilyen módon). nekem csomó óránál a “csak legyünk már túl ezen a 45 percen” volt az agyamban, más nem. aerobiknál hasonló tapasztalataim vannak.* lehet, hogy ők se tudják, a tanárok, oktatók, hogy ez hiány, nekik sose volt hiány, nem értik, mindig ment, automatikus volt, ezért segíteni se tudnak, nem tudják elképzelni, milyen az, amikor ez nincs (vö. hogy képzeljük el, ha valaki nem lát. mert ugye nem feketét lát, hanem semmit…)
              én bőven egyetem alatt jöttem már rá, magamtól, hogy mire, hogyan kell figyelni, hogy finoman, óvatosan érdemes a határokat feszegetni, és a callanetics meg a jóga segített ebben (most is gyakran forgatom azt a Dely Károly könyvet, ahol az izmok szépen le vanna rajzolva és megnevezve, segít a vizualizálásban). a futást is úgy kezdtem most, hogy kerestem segítséget, akitől kérdezhetek, aki látja, mit csinálok (és hálistennek a közelben pont van egy futónagykövet), és ki is derült, hogy lustán csámpázva futok, és hogy az nehezebb is, és hogy milyen elfelejtett izmaimat kell megerősítenem. és ahogy így értelmet kap, támogatást az agyból a mozgás, valahogy az akarat, a kedv is megjött, legalábbis nálam. a “nem vagyok egyedül ezzel a dologgal” érzés, a “van kapaszkodóm” érzés, a “nem azért nem megy, mert hülye vagyok, csak van itt pár izom, ami elfelejtődött, ezért most figyelek rá” érzés. szerintem alapra lehet építeni, de nem mindenki jön rá egyáltalán, hogy nincs alap, vagy hogy ez a fő akadályozó.
              (*ez elég általánosító lett, biztos vannak jobb tesitanárok is)

              • Szinte mindegy, milyen lenne eredetileg a tesitanár, ha beletörik mindegyiket a militáns-rivalizálós képzéssel az ugyanabba. Ha például fel nem merül, hogy ő is fusson, ne csak basztassa állva a lassabbakat a kurva sípjával.
                Indulataim vannak, elvették tőlem a mozgás örömét, miközben én egy extrém hajlékony, akrobatikus lány voltam.

        • na jó, egyvalami történt, a kedvenc csizmám, amit egy török bazárban ingyen kaptam, és amit általában csak egyféle vádlihajlításban tudok magamra erőltetni (mármint a cipzárt, na azt vettem fel ma reggel, és már beálltam a vádlihajlító pózba, hogy erőltessem föl a cipzásrt, erre felszaladt magától. na jó, de gondolom ez csak némi víz, ami távozott, mert ki a szar fogyna vádliból, legalábbis előszörre, vizesedni viszont ott szokás, de azért elsőre, amíg ez nem jutott eszembe, már-már megveregettem a saját vállam 🙂

  32. Ma extrém keveset ettem.
    Reggel kávé, pár csepp tej.
    Maradék (5 deka) makrélafilé, egy biotojás főve, darabolva, 2 deka maasdamer felkockázva, majonéz.
    Kész, egy kocka 85 százalékos csoki, mehet oviba, kutyával, haza, edzeni.
    Edzés előtt Red Bull, kávé.
    Zúzós edzés sok hátazással, guggolással, súlyemeléssel, lábtolóval, kitörésekkel, tricepsszel, bicepsszel, mellizommal, 12-es futással és fél óra evezés a végén.
    Utána borsó+rizsfehérje két deci tejjel, AbsoRice fajta, hú, de milyen íze volt, jaj.
    Szauna.
    Vettem lazacot, meg nyílgyökérlisztet, ami gyakorlatilag keményítő, de ilyen nagyon egészséges meg gyógyhatású, anti-inzulogén. Búzaliszt helyettesítésére.
    Amíg állni hagytam az alant ismertetett tésztát, egy koktélparadicsom, két deka mozzarella, egy evőkanál kacsamájpástétom.
    Két biotojás, vanília, stevia, só, mandulaliszt, nyílgyökérliszt, sok vajon — palacsintaszerű.
    Ez jó lett, összeállt, minden.
    Kettő darab vastag. Nem néztem az éhséget. Egy-egy kocka étcsoki. Túró, bele Bedtime Fuel glutaminos fehérje.

    • Ma én is extrém keveset ettem, egy natúr joghurtot és két korpás kekszet, és az is készülődik visszafelé… Mellé hasmenés miatti vécére futással edzettem, többször is, de az időt nem mértem. Közben hét órám volt ma, még dolgozom és este ballagásra kéne mennem…

        • Azt hittem, a migréntől van, de úgy látszik, valami vírus lehet, mert ma se vagyok valami fényesen. Ráadásul taknyos is lettem, meg a torkom is fáj. Azért jobb mint tegnap, de pl. hajolni nem tudok, mert azonnal hányingerem lesz és nagyon szédülök – és ma edzeni akartam, meg takarítani, mert kosz van, és már rohadtul zavar. A szekrények tetejét kéne letörölgetni, mert ahhoz nem kell hajolni, de nincsenek szekrények itthon.

          • Jaj, gyógyulj meg! Ez milyen kibaszás, tanár alig várja, hogy túllegyen a ballagáson, három nyugis nap lehetne, és tessék.

            Nemlétező szekrényt is le lehet törölni, sőt, ehgész biztosan gyönyörű lesz.

  33. Sziasztok!
    DEXA: remek! Kérdésem: mikor elmondják, leírják, hogy a női atléta, úszó, elhízott mennyi zsírral bír (%), akkor az vajon DEXA-adat? Összehasonlítani csak azokat az adatokat érdemes, amelyek ugyanabból a mérésből származnak.

    BCAA: a BCAA-k-ból szerintem egyelőre keton lesz (ez nem annyira inzulinogén, mint mondjuk a nem elágazó aminok), a nem branched aminosavakból meg glükóz. Ezek bekerülve a vérbe nem hiszem, hogy megússzák a citrátkört, de hát mit tudhatok én…:) Szerintem ha drága, akkor ezekkel a cuccokkal én még várnék pár hónapot. Ha már alaposan ketoadaptálódtál, akkor nem akar majd az izmod már mindent megenni, amiből azonnal kaja lesz, hanem megvárja a zsírsavakat a zsírraktárból, a BCAA-t meg beépíti izomnak. De ez csak józan paraszti ész tipp. 🙂

  34. Kivagyok akadva kurvara. Elmentem az endokrinologiara. Elmondom mi a nagy harci helyzet, pm alulmukszik, izek… hizok es nem fogyok, tokom tele, es szeretnek egy teljes hormonalis felterkepezest. Doki vegigmer es nem erti miert mentem oda. Maga nagyon csinos, nincs magan semmi felesleg, teljesen aranyos, hany kilo, milyen magas? az tokeletes, itt nincs mit tenni, ha maganak ez sok, torodjon bele, mert soha tobbe nem lesz 50 kilo ennyi idosen (46). Meg egy szaros vervetelre sem kuldott el, mert ahogy beleptem az ajton o mar lattta, hogy en makk egeszseges vagyok es az egesz amivel odamentem csak kenyeskedes. Szedjem a pm. hormont azt jonapot. A picsaba. Es tok koran felkeltem emiatt es semmi, de semmi ertelme nem volt.Bocs,hogy itt puffogom ki magam, de mindenki csak rohog rajtam, amiert a doki ranezes alapjan agybafobe dicsert es mindent megallapitott.

    • :((( ez elég gáz. sok helyről hallom, hogy az embernek szabályosan színjátszania kell, mint egy ripacs, hogy a meglévő baját elkezdjék kezelni.
      a fizetős laborok (pl meddőségi rendelések) mennyire opció? ott orvosi beutaló nélkül is néznek sokmindent (csak fizess, ugye). általában a neten van árlistájuk is, tehát kb. lehet tájékozódni róluk a távolból is.

      • 70 voltam harom napja, azota feljott egy kilo, ugy hogy mar nem is vagyok ehes, egy marek marvanysajtos turokrem egy repa utana este par falat sajt salival, azt onezsenor. Rohej, hogy ettol is hizom. Elmondani nem lehet, hogy milyen feszultseget okoz ez bennem. Szinte mar szanalmas. Muszaj fogynom, idestova 20 kilo plussz ebbol 15 az utolso masfel evben. Nincs az a sulyzo ami ezt a zsirt tonusossa teszi. Csak ruhaban tenyleg nem latszik annyira, ilyen alkat vagyok, jo a csontozatom vagy a fene tudja, de puceran mar maskepp festek. Es ezzel a zsirral szarul erzem magam, zavar, utalom a latvanyt. A zsigeri zsir pedig total gaz, nekem olyan soha nem volt korabban, tenyelg hat kockam volt, de annak aztan lott a zsigeri haj. En negyven even at egy feszes, karcsu not szoktam meg latvanyra, most errol mondjak le? Konyhasneni karom van es az is narancsos, basszus.( ma egy francia srac jott segiteni, mutatta a helyes tricepsz gyakorlatot es megfogta a karom, hat egett a pofamrol a bor, hogy ezt a kelttesztat erinti meg, amit meg en sem szeretek) Meg hetven eves koromban is zavarna ez az allag, az tuti. Es soha sem mas nokhoz viszonyitom magam, marmint sokszor jonnek azzal, hogy jaj mar, mas nok harminc evesen nem ilyenek mint te. Engem csak onamagam alapjan tudom merni es elhelyzeni es nyilvan a korabbi onmagamhoz.
        Egyebkent koszi, jol esik azert es vigasztalo is, de tudod hogy van ez nem biztos, hogy masok csunyanak latjak amit mi magunk igen. Amugy olyan ez a helyzet mintha most en a te jangod vagy jined lennek, ahogy tetszik. A facere feltett egy regi kolleganom egy tiz eves filmet. Mar akkor kovernek lattam (ott volt plussz ot kilo es sokaig az maradt) magam es hat nem, bomba no voltam.
        Es nem fogom elhinni a dokinak, hogy nem mehetek hatvan ala, arrol mondjak le. Meg egy lofaszt, nem mondok le a fogyasrol, le fogok menni

        • A kiló nem számít.
          A zsírszázalék számít, és az önmegélés, magabiztosság számít.
          Nincs neked éhezési üzemmódod? testképzavarod? hormonális bajod?
          Az arány az, ami számít. Ha kigyúrod a vállad, hirtelen vékonynak tűnsz. Ha nagy a vádlid, keskenynek tűnik a térded.
          A másik, ami számít, az az állag, a feszesség. Felőlem lehet zsír, de legyen formás, kontrasztos és feszes. És amíg nem az, én bizony lábazok, sokat, és fogyok is, mert a zsír sosem feszes. A seggem is megroskadt, most építem vissza, megint kaptam pár tippet a minél inkább gluteusra menő gyakorlatokra.
          De ahogy elnézem, a komolyan formás lányok (itt az új helyen azért több van) egyikének sem vékony a lába, és nem is zsírtalanok.
          Narancsbőr pedig nincs. Zsír van.

          • Nem ehezesi uzemmodban vagyok, nincs testkep zavarom es azert voltam endokrinologusnal mert en is hormon elcsuszasra gyanakszom. De mint kiderult csupa madartrilla az elet, “nincs nekem semmi bajom, csak oregszem.” AMi igaz, bassza meg, de ilyen merteku hizast akkor sem magyaraz meg.

            • Lucerna,azelőtt akármennyit ehettem nem hiztam,de most mikor az ötvenhez közeledtem,a klimax-al kedtem magamon tartani a kalóriákat.Azelőtt értelmetlen lett volna hizás szempontjából bevitt kalóriát számolnom,a proteint azt igen…
              Azt hiszem sok viz is tárolódik, attól is nő a kg-ok száma.Kiváncsi vagyok én is ,mire lehet menni. Én akkor ijedtem meg mikor nagyon kezdtem surolni a 70-t, mert soha nem értem el eddig.
              A kontrollált evéssel sikerült visszamennem 65-re, de az alá nem.
              Igaz nem koplalok, de számolok…Tudom,nem iszom elég vizet.

            • MAsfel ev alatt jott fel es eszrevettem, vigyaztam az evesre nagyon figyeltem. Fel evente ket szamos marci vagy karacsonykor ket szelet kalacs volt az osszes elhajlasom. Szenhidrat minimalis mar evek ota, az is max barna rizs vagy qunioa formajaban. Ennek ellenere csak rakodtak a kilok es akkor allt meg a hizas ilyen gyors uteme amikor elkezdtem szedni a pm. hormont. Azota nem hizok vagy csak minimalisat viszont barmit teszek nem is fogyok.

            • Mondjuk ennyire intenziven nem mozogtam az elmult par evben, mert olyan kimerito munkat vegeztem, hogy nem sok energiam maradt, de futni eljartam heti 2-3 alkalommal, szakaszosan mert ha esett nem mentem (az biztos nem volt eleg) a fitneszt elkezdtem par eve, de abbahagytam mert nem birtam a melot es fitneszt egyutt. Szoval a mozgas teren nem beszelhetek olyan intenzitasrol mint amit most ket honapja csinalok. Ezt tartani fogom, mert a mozgas jo es fontos es elobb-utobb lesz eredmeny. inkabb csak az orvosi hozzaallas bosszanto tenye miatt fakadtam itt ki tegnap. En biztos elkultem volna magam egy vervetelre a hegyibeszed helyett. Mert attol, hogy a doki nem lat klinikai ertelemben elhizottnak, rajatm akkor is van 20 kilo plussz.

            • Igen, nagyjabol igy gondolhatta a doki (en utalom az ilyet, amikor nem szemelyre szabott a figyelem hanem orvosi kliseket puffogtat a dokesz). Sajna a testzsir szazalekomrol gozom sincs, de ugy sejtem magas, legalabb 24 valami keplet ezt adta ki, de szerintem magasabb is lehet. Amugy attol meg nagyon tartok, hogy tovabb hiznek mozgas nelkul, hiaba szednem a pm. hormont. Mert annyira azert nem viszi le az erteket. Es inkabb mozgas legyen mint emelt adag hormon.
              Esonek, szedek magneziumot, kalciumot nem. egy bizonyos adagon tul felesleges. Ha lerakodik az izomsejtekben eleg nagy gebaszt tud okozni es nalam ez mar letezo problema, reszben ezert is az izom faradsag.

              • Én már azt mondom, DEXA nélkül nem tehetünk semmilyen közelítő állítást sem a testzsírunkról (legfeljebb tendenciát mutat a mérleg). A képek félrevezetőek, mert nem veszik figyelembe az alakti különbégeket (hogy ki hasas, ki segges-combos).

    • Mennyen a francba, de tudományosan. Nem volt kedve dolgozni.
      Nem tudom, most hogy eszel, de az biztos, hogy a kenyér, krumpli, rizs elhagyása már 2 héten belül látszik és nincs benne semmi fájdalmas.

      • En ezeket mar evek ota nem eszem vagy csak nagyon alakalomszeruen fordult elo. A Krumplit imadom, de nem eszem, kenyeret meg mar nem is tudom miota nem, de nagyon regota ill egy teljesen szenhidratcsokkentett kenyeret eszem hebe-hoba ha nincs mas, de szinte csak grammokban merheto az is. cukor detto evek ota szamuzve, mert undorodom tole egy ido utan, csoki nalam nem jatszik, tortakat utalom, fagyiert sem rajongok, (sosem voltam edesszaju) szoval nassolas dolgaban en mindig is jol alltam, ha a gyumolcsoket nem szamitom. Mindegy en eldontottem, hogy leadok 12 kilot legalabb, a doki meg ha akar maradjon pocakos, neki biztos jo ugy.

        • És így miből tudsz még leadni? Gyümölcsöt se eszel ezentúl? Ezek szerint alig eszel szénhidrátot…de akkor mitől hízol?

          • Gyumolcs azert kell nekem. Kb ket almara redukaltam most, banan mar semmi (korabban azert ettem azt is es aszaltokat is) zoldsegekkel igyekszem helyettesiteni a gyumolcsoket. De nyaron a nektarint nem hagyom ki, de csak mertekkel. gyumolcsokkel hajlamos vagyok mertektelensegre. Naponta akar kilok is lecsusztak regebben. De nagyon drasztikusan nem akarok megvonni magamtol mindent, mert nem szeretnem ilyen aszketikusan leleni a maradek eletemet. Nem valoszinu, hogy evtizedekig tudnam tartani. A mertekletessegre torekszem.

            • Én valami extrém sokat ettem régebben, ahogy téged olvaslak. És nem híztam, hanem lassan fogytam. Most meg nagyon kell vigyázni, a durva sport mellett is (ami étvágyat is csinál). Ennyire nagy úr a pajzsmirigy, és a beidegződések, hogy mennyit eszünk, befaljuk-e a zacskó mandulát stb.

              Ja és a kalóriakalkulátoroknak eszerint semmi értelme, de tényleg. Az anyagcsere számít.

              Az nem segít, ha akkor eszel, amikor korog a gyomrod?

            • Csak akkor eszem amikor ehes vagyok. (most is korog, megyek is lassan eszem par falatot.) A te pm. erteked valami 0.25 ha jol emlekszem, az enyem 50 mikrog. hormon szedese mellett is 3.8 es 4.2 korul mozog, tehat a felso hatar. Az en koromnak megfelelo erteknek 1 es 2 kozt kene mozognia. Ehhez valoszinu emelni kellene az adgot, de attol nagyon idegenkedem.

              • Ez TSH, amit az agyalapi mirigy termel. Minél alacsonyabb, annál jobban pörög az anyagcsere, annál magasabbak a pajzsmirigy-hormonok. (A többiek miatt írom)
                0,01 (december)
                0,22 (március)
                ref: 0,4-4,0
                50 volt? Ez nagyon durva. Meddig volt gyógyszerezetlen?
                Csoda, hogy nem száz kilót híztál. De hogy tud a tested ilyen sokat kihozni ilyen kevés kajából?

            • Lucerna, mondd azt a dokinak, hogy vegán vagy, akkor rögtön elborzad, hogy az az élettel összeegyeztethetetlen és magától és azonnal ki fog írni minden vizsgálatra! Ezt vegán ismerőseim mondták, hogy tök jó mert ők így mindig ingyen járnak vérvételre 🙂

            • nem, 50-es a hormon napi adag. az en tsh-m nem volt ennyire extrem, hanem 7 es 10 kozt mozgott, ugy, hogy a t3 es t4 jo volt. az 50 egysegnyi tabletta mellett ment le a eferencia felsohataraig, azaz 4 korulire. de 1 koruli ertek lenne a normalis.

    • Lucerna, én most mérges lettem, az orvos, akinél te az egészséged felől érdeklődsz, és aki erre megállapítja, hogy te csinos vagy. Kit érdekel, hogy ő ránézésre mit gondol, csinosnak lát-e vagy nem. Nekem a cég fizeti a tb-t, de én most dolgozom azon, hogy találjak olyan csomagokat, biztosításokat, akármit, hogy nekem ne kelljen tb alapon semmit sem csináltatnom.

      A hízás-fogyás. Képzeld el, hogy rólam lement 3 kg, tegnapra meg visszajött. Nem működik a ketogén, nem bírok ennyi zsírt bevinni, számolgatni. Erre akkor jöttem rá, amikor a héten csináltam spenótot sült gombával, jó zsíros volt. Beleettem, és majdnem elhánytam magamat, kibasztam az egészet a kukába. Azóta rosszul vagyok, ha spenótra és zsíros cuccokra gondolok, nem az én utam lesz ez. Viszont a gyomrom nem vacakol, amióta így kajálok, könnyebb vagyok, nincs puffadás, stb. Elég jól eszek szerintem, csak lehet, ez nem igazán ketogén. Nincs szénhidrát, mondjuk, most már zsír sem sok, a kalória sem magas. Nincs pékáru, liszt, cukor, cukros gyümölcs, csoki, gyümölcslé – mozogni a beállt derekam miatt nem tudtam, ma már megyek bringázni egy kicsit, remélem, nem lesz gond. A kajaadagom kb. a negyede az eddiginek. De ennek ellenére még sincs jelentős változás. Múlt héten úgy éreztem, van, most meg úgy, hogy nincs.
      Külsőleg, súlyban, zsírszázalékben nincs, talán érzésileg van. Azt nem tudom, mennyire tudom fenntartani magamban a pozitív, minden jó, büszke vagyok magamra érzést, ha továbbra is akkora maradok, mint egy ház.

      • Nyugi, ne veszítsd el a lendületet, ez csak egy döccenő, mindig vannak ilyen megingások. Egyik héten az ember úgy érzi, hogy alakul, utána meg, hogy nem, de hosszú távon pozitív lesz a változás!

        A folyamat gyorsításához tudok neked küldeni postán hányós-fosós-taknyos vírus, én egy nap alatt másfél kilót fogytam tőle, de durva mellékhatásai vannak sajnos…

        Lucerna dokija engem is nagyon felidegesített, nekem tök ijesztőnek hangzik, hogy valaki ennyire keveset eszik – én ehhez képest zabálok – és nem fogy, hanem még hízik is. Milyen orvos, aki szerint ez normális? Hol vette a diplomáját?

        Én is jártam már hasonlóképpen, bár a problémám nem hízás volt, hanem nőgyógyászati természetű, de nagyon gáz és aggasztó, és amikor további vizsgálatokat szerettem volna, az orvos azt mondta, hogy hiszen én tök csinos és csupa egészség vagyok – a legszívesebben felrúgtam volna. Szerencsére utána találtam egy rendes dokit, aki komolyan vett és rendbe jöttem.

      • Ez komoly, hogy így felismerted. Nem tudom, mi a különbség aközött, akinek megy a ketogén, meg akinek nem.
        Azért nem mozogsz meg diétázol még olyan régóta, vagy igen?
        Nekem a kaja miatt olyan tisztaság-érzésem van, de úgy is érzem, elveszett az az ártatlanság, amikor összevissza ettem (és nem híztam), de az még a gyógyszerezés előtt volt.
        A ketogén többeknek lenyomja a pajzsmirigyét, és Peter Attia (vagy hasonló) bizonygatja, hogy ez nem gond.
        Milyen zsiradék volt a gombában?

  35. Glutánmentes rozspehely, kiegészítve a következőkkel: goji berry, mazsola, áfonya, lenmag, kókuszcsipsz, banáncsipsz. Ebből a keverékből két nagy maréknyi, vízbe áztatva.
    Kávé ujjnyi tejjel, ebből még egy délután kettő körül, kínálták, elfogadtam, különben nem igénylek két kávét egy nap.
    Magvas tortilla tekercs, benne három marék saláta, két marék rukkola, két szelet ementáli, púpos evőkanál humusz. Tíz szem aszalt datolya.
    Kb két liter víz eddig.

      • Ez jó? Sokallom a cukrot az aszalékokban, de lehet túl parázom.
        Napi negyvenöt perc futás, hajnali parkban, plusz 15-2o perc bemelegítés és nyújtás. Utána fehérje.
        Míg nem megyek terembe, ez marad meg jóga heti háromszor, azt holnap kezdem.

          • Nem tudom még hogy mikor és hova fér be, munkát keresek és szeretném ha kialakulna a ritmus, utána beteszem a súlyzós edzéseket.
            Nagyon élvezem a reggeli futást, rutinszerűvé szeretném tenni, most ez az elsődleges célom. 4-5 kilométer összesen, 4-5 alkalommal belegyalogolok, tempósan. Ki akarom iktatni a gyaloglásokat.
            Ma ajánlottak egy állást tíz kilométerre innen, de csak bicajjal tudnék menni, ami álom, végig a tengerparton. Csak minden másnap szakad, és a szél is durva, plusz több mint másfél óra időveszteség egy nap, ami sok.
            Nagyon sajnálom hogy emiatt nem tudom elvállalni.
            Várom a közelebbi lehetőséget, és akkor már a bicaj is bejön!

            • Nagyon élvezem a reggeli futást…hajnali parkban. Fuj, perverz 😀 A reggeli futas monnyon le. Jo, nem, csak valaki magyarazza el hogy kell, mert az en pulzusmerom mint az orult csipog, ra se merek mar nezni, nem akarom tudni. Szoval minden elismeresem a reggeli szaladasodnak.

              • Ez nagyon hamar megedződik ám. Nem tudom, nekem a kisebb testsúllyal való kitartó futás, vagy a súlyos edzések tették kipirulás-, lihegés-, szívdörömbölés-mentessé az akármilyen állóképességi sportokat, de nagyon jó érzés.

              • 😀 Tíz perc múlva indulok.
                Nem tudom, nem mérek pulzust, jobb ha nem tudom. A teremben folyamatosan mértem, hát, rámfér az állóképesség – javítás.
                A hajnal azért is jó, mert alig vannak a parkban. Délután tele van emberrel, kerülgetni kell őket, kizökkentenek a koncentrációból. Később reggel meg minden századik méteren belefutok egy kutyaszarszag-felhőbe.
                Délben meg dolgozok.
                Meg mióta rendszeresen mozgok, magamtól ébredek fél hat és hat között, kihasználom hát.

            • Mostanaban nagyon lefaradok edzes utan es arra ebredek ejszaka, hogy kellemetlen feszultseg van a testemben, az izmaimban. Az okat reszben tudom amugy, de magam nem sokat tehetek ellene. Roppant szar, mert nem tudom kipihenni magam, orakig csak kinlodok az agyban. Futas tegnap is nagyon szarul ment.

              • Mikor edzel? Nem lehet hogy korábbra kéne tenni, már ha megoldható?
                Nekem lassan egy éve vannak elég húzós alvás problémáim, szorongás alapú, és többnyire másoktól átvett feszültségek okozzák.
                Ki tudsz valamit iktatni? Nehogy belekerülj abba a spirálba, hogy előbb -utóbb nem lesz erőd mozogni, még rosszabb kedved lesz, etc.
                Tudok segíteni valahogy?

              • Az én belső feszültségeimet akkor korbácsolta fel a sport, amikor még rengeteg volt belőle, az elején. Akkor előfordult, hogy bőgve bukdácsoltam a futópadon, és egyáltalán nem éreztem jól magam a sporttól, mert felszakított olyan rétegeket, amik addig remekül fedték a haragot.
                Másfél éve annyit sírok, amennyit soha életemben, szerintem rengeteg visszanyelt könnyet eresztek most ki, elmentem terápiára, beköltöztem a barátnőmhöz egy hónapra dühöngeni, panaszkodni, ventillálni és elfogadva lenni.
                Ez kellett ahhoz, hogy elviselhető mértékűre csökkenjen a fájdalmam.
                Na, most ez a tipikus kontrázás lett, de nem annak szántam. Inkább azt remélem (nem, de érted) hogy valamilyen módon magadra ismersz és segíteni tudok.

                • Jé, ez lelkileg is van, és írtál is róla, igen. Én, amkor olyan nagyon fáradt vagyok, arra gondolok: ez a kortizol, ímit írnak, hogy vigyázzunk, a nagysúlyos edzés ezzel jár. A teremben meg se érzem, hogy ez sok, ott flow van, csak utána vagyok használhatatlan.

            • Ez az edzés utáni használhatatlanság nekem nagyon ismerős, azokban az időszakokban, amikor volt időm sokat sportolni, én is mindig így voltam – holott én azért messze nem edzettem annyit soha, mint te, Éva. Tavaly nyáron, amikor heti ötször jártam terembe – akkor is a nulláról kellett összeszednem magam – úgy nézett ki a napom, hogy reggel edzés kb 2 órán keresztül, aztán hazamenés és bealvás, esetleg bambulás. Értelmes tevékenységre nem nagyon volt erőm, és nem is igazán testileg, hanem szellemileg.

  36. Ma 19 km futás. Kezd folyékonyan menni, de azért elfáradok. Nemsokára félmaraton. Evés változó, nekem azért vannak evésrohamaim, de figyelek, tudatosodom. Mondjuk fogyni nemigen van hova, de akkor se szemetet egyek már. Inspirál a blog, az ötletek, amit írtok, a mennyiség szabályozására vettem kisebb műanyag dobozokat.
    Hétvégén mászni megyek, egy ifjú titánnal kerültem párba, úgyhogy felköthetem a naceszt :). 3 nap egymás után. Igazi szikla, idén először. Juj. Beleborzongok :).

        • Képzeljétek, végül az ifjú titánnal is kijöttem, mert nagyon nyugodt (néha már túl nyugodt és szöszmögős) volt, de alapvetően jól tűrte, hogy én meg nem vagyok bevállalós, csak utána megyek fel legtöbbször. A legjobb, egy 61 éves titán volt. Régi motoros, de nem ismertem, egy ismerős csajszival mászott (aki már 50 felett van). Öröm volt nézni, hogy ugyanazt végigcsinálják, mint mi a titánommal! És az a nyugalom, az emelt valahogy, a végén ezt ki is fejeztem nekik, hogy ez klassz volt, építő, mosolygós. Remélem, még összefutunk valahol.

      • De nem futsz nagyon 14 ezer lépésnél hosszabbat, igaz? Az ízületeket én is érzem, amikor emelem a távot. Ez nekem is a korlát. És az is igaz, hogy fél-3/4 óra kell valahogy, hogy igazán bemelegedjek.
        Délután fél 5-től, már nem sütött a nap, de melegem volt, ittam is a közkútnál. Lassan hegyre is megyek, mintha te a János-hegyi szerpentinről írnál néha, és azt nagyon szeretem, sokat szaladtam ott.

        • De, futok, 22430 is volt, most hétfőn 16200, előző héten 15720.
          Igen, az a szerpentin, én is szeretem, de közben megtaláltam az Ideális Földutat, és az a legnagyobb királyság, erdei ösvényen. Akarok majd mezítláb is ott.
          Igen, 4000 fölött a légzés normalizálódik, érdekes. Az eleje mindig nehéz.
          Te is itt laksz valahol?

          • Nem ott lakom, a sziget közelebb van, de időnként eljutok oda felétek. Terepen jobb. Tényleg jobb, mint a szerpentin. HHH-ra járok többet, Fenyőgyöngyéhez, az innen Pestről kevésbé macerás.

  37. Mai jó:
    rövid edzés, 40 perc, fekvenyomással és egy kilométer lóhalálábanfutás-bemelegítéssel, a végén 10 perc evezéssel
    (sok volt az előző két nap, érzem a kortizolt, meg dolgom is volt, de azért mentem)
    SCITEC protein smoothie (tényleg finom, 26 gramm fehérje), Mammut 1-ben vettem, néhány tasak gyorssegély-fehérjeporral (amíg megjön a TPW)
    fiam tesicuccában edzeni! atléta, klottgatya, 10-12 years felirat belül
    edző szerint Amerikában éltem, Kaliforniánban ilyenek a nők (halál lazák, divatosak, napszemüveg, kidolgozott test) ??? amúgy nem kedves, csak úgy mondta (ja, és akcentusom van)
    és mit sportoltam, valljam be
    azt mondta, teljesen arányos vagyok (– testképzavarom van)
    napfényes biciklizés, de a nap szétszikkaszt és szarrá szárítja a hajamat is
    paleó panna cotta nevű süti a VB teraszán, ez valami beszarás, és sok jeges víz
    fehérjerendelés (végre)
    kaptam a MészárSteakben ajándékba velőscsontot és ökörfarkat, fő a leves
    fogason borjúmájast ettem papírból, meg isteni parmezánt, kókuszreszeléket és 88 százalékos csokit
    varrónő sorra veszi be a ruháimat
    jó rám a 34-es, emlegetett nadrág…
    fiam bringájával voltam ma, mert levittem a gyerekülést, és átadtam illetékes anyának, és ez egy iszonyú jó bicikli, élmény fékezni, váltani (felnőtt, de egész pici, összenyomott vázú, 26-os, és aluváz)

    Terv: egy kilométerek futása, tempófejlesztés
    20 perces futások, zaggininél olvasott egyre növekvő tempóban
    tegnapi jó: durva edzés után lazac grilltál
    terv (kaja): önálló paleo süti kikísérletezése, bogyós szezonális gyümölcsökkel, kókusszal, kókuszliszttel…

    • Tempófejlesztéshez: ezt úgy gondolod, hogy bemelegítesz előtte? És levezetsz utána? Az 1 km már egész komoly táv, eleinte (meg akik nem vmi óriás távra gyúrnak) 200-400 m-ekkel is szoktak ilyet. De akkor mondjuk 6*200, közte pihenő (pár perc, vagy amíg 120 alá esik a pulzus).
      De lehet, hogy a termi edzők erre tudnak okosságokat, ez most csak úgy kiszaladt belőlem, mert tempófejleszteni jó :).
      Nekem anno egy “felkészülési tanácsadóm” volt, nem igazán edző, de anno olimpikon futó haver. Nem sokáig, de olyan jól segített a gyorsulásban. Küzdős, de nem meghalós. Ez volt a szlogen. Nem tudtuk, mennyire tudok gyorsulni, így nem mondott tempót.

      • Én ugye kutyasétáltatás és biciklizés után érkezem a terembe, nem kocsiból szállok ki. És nitroxozok, ami leállíthatatlanná tesz.

        Korábban kezdetnek vagy edzéslezárásnak én 40-70 perceket futottam, aztán jöttek a húsz-harminc perces HIIT futások, aztán az igazi jó idő, most hosszú távot (12-17 km közöttit) heti egyet futok, lassan, terepen, csúcsfutással, meredeken is, és a teremben nincs kedvem, ezért ott csak rövideket, és inkább ugrókötelezek. Az egy kilométerem úgy néz ki, hogy másfeles lejtő, azonnal felgyorsítok és megszámolok ezer lépést. Kicsit több ezer méternél, általában. A futópadon hosszabb a lépés.

        Ma 5 perc 16 másodperc volt az 1 km.

        Tegnap kivittem a tetőteraszra a steppadot, jó magas pozíció, és föl-le lépkedtem, meg páros lábbal ugrottam időnként rá 30-at, dinamikusan, néha terpeszben, néha szűkebben, valami húsz percig. Itt nincs lépcsőgép (se, meg kettlebell se, meg haskerék se…), de ez nagyon jó volt, bemelegítés és gluteus-edzés.

        Engem a határaim érdekelnek, szeretnék 12-vel futni, mondjuk fél órát. Ha mindig jobb az egy kilométerem, akkor tudom emelni a HIIT intenzív szakában a sebességet, ami nagy élvezet (amikor vége van). Vagy ugyanolyan tempó, 3 százalékos emelkedőn.

        • 5:16/km, az egész közel van a célodhoz. Nekem nem teremben, hanem pályán ment ez az egész. 6*400m, mondjuk. Előtte 2km bemelegítés, meg utána levezetés, ezek a hazakocogások is lehettek, nem volt olyan közel a pálya. A keményebb futós napokon kerülöm a bringázást, az tény, és egy résztávozás keményebb. De békávé, séta, ezek nem befolyásolják szerintem, csak több, mint egy óra bringa, mielőtt megkezdem a futást, már érezhető nekem. És ebből tudtam 12-vel futni 6-8 km-t pár héttel később már :).
          Hetente 3-4-szer futottam akkor, összesen kábé 30-40 km/hét és ebből max. kettőn volt tempósabb futás.

  38. Ilyne a terem, nagyon jól érződik a hangulat (csak kevés az ember).
    http://velvet.hu/gumicukor/2015/04/27/40_felett_is_kokemenyen_edzenek_galeria/
    Én egy kicsit szomorúnak tartom valahogy ezeket a képeket, mindenhol a megroskadást, aránytalanságot keresi és találja a szemem, hogy lám, te nem folysz szét, mindent megteszel, de kiül arcodra és testedre az erőlködés, és azért csak te is ilyen kínosan felékszerezett, lebarnított, bicepszes öregség vagy.

    Ők a karban levők, akik rég nyomják, és nem hagyták abba. Mondjuk nem okvetlen szerencsés alkatok.

    Milyen ez a hely, ha nem jársz ilyesmibe, milyennek látjátok?

    • Mindenképp jobb mint elnehezülni,lelassulni,hasat növeszteni.
      Az öregedés mindenképp benne van a pakliban,de nem mindegy a hogyan.
      Én nem sportoltam igazán mostanában sem,de érződik már a néhány próbálkozási kisérlet is a testemen .
      Számit az a tudat jelenléte is,hogy még mindig képes vagyok mozgásra,hajlékonyságra, és ‘hál isten nem vagyok beteg,megtehetem ha akarom.
      A protein is az asztalra került nálunk 🙂
      Előbb jött diszkréten két TPW-és termék,azért kettő,mert a harmadikat kifelejtették a derék brittek.Ezt csak a fiammal tudtuk,megszagolgattuk,megcsodáltuk az anyagokat,majd miután visszakaptuk a pénzt a harmadikra ,felbuzdultam, és egyből rendeltem egy 2 és … kg-os terméket, olcsóbban és közelebbről ami a tegnap nyilvánosan az asztalra került a fiam csodálkozására.
      Ugy egyeztünk,mi is meg kell ismerjkedjünk a korszerű sporttáplálkozási módszerekkel, és aki sportol a családból, az iszik shake-t 🙂

      • A shake nagyon jelképes, jóleső és hasznos tud lenni, mert teljes aminosav-spektrum benne van, lepucolva, jól felszívódóan, esetleg vitaminozva, meg laktat, satöbbi, de önmagában inkább desszert, és a kemény sport az, amihez nélkülözhetetlen.

        Azért írom ezt, mert sorra találkozom azzal, hogy az ismerőseim proteint rendelnek, vagyis ezzel a jól megfogható intézkedéssel élnek olyanok, akik (még) nem mozognak eleget, és szeretném jelezni, hogy nem ez a lényeg és nem csodaszer, és semmi esetre sem buzdítanék senkit arra, hogy ha egy dolgot tesz a teste rendbehozásáért, az a proteinrendelés/fogyasztás legyen.

          • A másik meg az,hogy én gyenge izomzatú alkat vagyok,nem mindig tudom megenni a szükséges fehérjemennyiséget,mert tul sokat kellene enni…
            A protein használati tanácsokban szerepel a nem sportoló nő is. Lecitin port is ettünk,meg tejport is…Nem hiszem,hogy megártana a tejprotein.

            • Nem árt, hanem nem okvetlen szükséges, én meg félek, hogy nem jó infó megy át, meg attól is, hogy a férjek majd dühöngenek, hogy mit urizál az asszony, mire költi a pénzt.

              Szóval kiemelem, hogy proteinevésből önmagában nem lesz fogyás, én hat hónap szakadatlan kemény sport után rendeltem először, és most kezdem a profi sporttáplálkozást feltérképezni. Továbbá, a protein ne legyen több negyven százaléknál a teljes napi kalóriabevitelben (a többi szilárd legyen).

        • Súlyzókat még a tavaly vettem a Decathlon-ból,igaz csak egykilósak,mert miután próbáltam néhány mozdulatot úgy egy éve a teremben nagyon fel volt dagadva a karom. Tricepsz,bicepszre használom őket otthon,de most a fekvőtámasz a célom,mert az sohase ment.

        • még egyetemista, tök csóró koromban ráfüggtem egy ilyen előregyártott jegeskávéra. de durván. ünnep volt, ha összejött rá a pénzem. aztán elkezdtem dolgozni, akkor is, terhesen, szoptatva, az általam elkövetett legszigorúbb fogyókúrák során, mindenbe-mindenbe bele volt építve. tudtam, hogy nem egészséges, minden mű benne, ráadásul az is megszórva tartósítószerrel. mégis. reggeli helyett pont elég volt. évekig. utálok reggel rágni. ezt meg lehet inni gyorsan és menni a dolgomra. és annnnnyira finom.
          na, most nemrég drasztikusan változtattak a csomagoláson, és már nincs hozzá szívószál. nagy csapás volt, de még bírtam. aztán állítottak az ízösszetételen. na, ez már nem az. ez egy idegen termék.
          na, akkor rendeltem ezt a meal replacement proteint. most erre függtem rá, szerintem ez is hasonló durva lesz. csak azzal a különbséggel, hogy tudom, hogy ez táplálkozásügyileg is rendben van.

            • milli. de már vége… megváltozott az íz, kicsit még próbáltam, aztán letettem. pedig szabályosan elvonási tüneteim voltak nélküle, felkutattam a másik boltban, feszült voltam, ha mindenhonnan kifogyott. ilyenek.
              bár én enélkül is szeretek monoton módon táplálkozni, pl volt, h mikor az egyetemen fél évig külföldön voltam, akkor minden kedden és csütörtökön gofrit reggeliztem. vagy egy évig minden hétfőn túrós pitét. kissé kényszeresen, igen.
              szóval ez is benne van, nem csak az adalékanyag.

    • Nekem hatalmas nagynak tűnik, és az én szemmel pont, hogy sok az ember, nagyon is. Számomra inkább fenyegető, riasztó közeg, de nem tudom, miért gondolom így. Itt van mellettünk egy terem, az is valahogy hasonló, bár annak még van egy ilyen fiatalos, divatos, trendi sznob légköre is, ami miatt nagyon nem érzem odaillőnek magam, ezért nem is vettem bérletet. Ha vége a tanévnek, visszamegyek a régi terembe, ahova jártam.

      • Az az érdekes, hogy a méret, a belsőépítészet, a világítás, a gépek dizájnja, szóval azon elemek, amelyek miatt sznobnak tűnik, tisztasággal, jól használhatósággal járnak.

        Nekem is fenyegető volt amúgy, minden ismeretlen az, és a fém kondigépek különösen. Aztán belementem, és meglepő módon ott találtam meg az erőmet.

        • Nem ez a hely tűnik sznobnak – ez csak olyan nyers és ipari és naaagy – hanem a másik, az itteni. Fura a dekorációja, a recepciós lány nyávogva, az edzőfiú, aki épp ott volt, affektálva beszél, és az egész olyan nem szimpatikus.
          Lehet, hogy csak azért vagyok ilyen nyaff, mert a régi helyet nagyon szerettem, ott már teljesen otthon éreztem magam, és az kicsike volt és barátságos.

          http://www.napraforgofitness.hu/fitness_galeria.php

          • Azt néztem pont tegnap (nem itt, ez a régi, a másik teremben), hogy mi az oka annak, hogy az ilyen terek tervezői nem rejtik el a szellőzést, vezetéket, elektronikát. De nem csak a fekvenyomó padról néztem az óriás ezüst kígyózó csöveket, hanem ha átmegyek az igen szűk helyen a kardió és az izolált gépek között, akkor egy nagy küszöb húzódik végig, benne a gépekhez szükséges elektromosság vezetékei. És tök idegesítő, hasraesős.

            Az emberek meg sokfélék, egyszerűen a teremedzőséget mindenki utálja, nem annyira szeretnek dolgozni, ha csak úgy be vannak osztva.

            Megkérek valakit, hogy majd…, erre mondja, hogy most nem jó, de később arcizma sem rándiul, amikor elmegyek mellette, hogy már jó, és mit akartam.

            Előzőben volt, aki önként jött, segített, dicsért, és nem éreztem kéretlennek, zavarónak, sőt.

    • idegen. ipari. itt azok vannak, akik nem én vagyok, akikhez nincs közöm. ezt érzem ezekről a fényképekről. de ezt érzem az utcavégi pincében lévő, low budget teremben is. meg ezek az emberek valahogy egyáltalán nem látszanak boldognak. melléjük van rakva egy csomó általuk elért eredmény, és hát…nem ragyognak. nem büszkék. (meg a nő a versenyfotóján talán.)

      • Én is így voltam vele, aztán megláttam benne, hogy nagyon komolyan fel van szerelve, azt becsülöm (nem spóroltak, többféle hasazás van pl.). És megszoktam. Azt, ami jóleső mozgás, itt és így tudom csinálni, ez kell hozzá.

        Nem, nem boldogok, ez valamennyire kényszer. Nekem is. Bár engem pont azért szúrtak ki többen, a gratulálók, hogy milyen üdvözülten tudok emelgetni-guggolni.

        • A kenyszert ugy erted, hogy van neki kis potcselekves jellege? Hogy az erre valo rafokuszalas eltereli a figyelmet masrol, es egy kis hamiskas “osszeszedett vagyok, vannak celjaim, rutinom, fegyelmem” erzetet ad, vagy ugy erted a kenyszert, hogy az ember adott kor utan ilyen ketsegbeesetten, kenyszeresen probalja feltartoztatni a feltartozhatatlant?

          Amugy en a pince erzest szeretem, nem baj, ha valahol beazik es van egy kis odor, es az se, ha ez igy 2x annyiba kerul, mint egy uj gepekkel felszerelt szofisztikaltabb hely. De az utobbinak is megvannak az elonyei nyilvan.

          • Kényszeresség: viszi előre, hogy eddig is edzett, nem bírja abbahagyni, fenn akarja tartani a romló testben is az eredményt, összeszorítja a fogát. Plusz bizonyítás is, hogy “még” ő is, beáll a mezőnybe.
            Van olyan énekes, előadó, sportoló, aki még énekel meg sportol úgy magának, de ötvenöt meg hetven évesen már visszavonul, pontosabban méltatlannak érzi színpadra állni, versenyen indulni, épp azért, hogy a közönség a csúcsformáját őrizze meg az emlékezetében.
            Ezzel együtt is becsülöm őket. Bár hozzáteszem, én három és fél hónapon át jártam ebbe a terembe majdnem naponta, néha este, sokszor délben, máskor reggel, hétvégén is, és az egyiküket láttam közülük talán kétszer.
            Az is lehet, hogy nem oda járnak, csak ott fotózták őket.

  39. Elkezdtem ma a labra gyurosdit egy kicsit komolyabban, a gyakorlatok jok, sikerult szepen szetutni a labam, meglatjuk, hogy kajaval hogy fogom birni, 250-500 kcal-lal kellene tobbet bevinni, ott vannak ketsegeim. A bodybuilding.com-on talaltam a jo multkoraban gyakorlatsort rutinosabb rokaktol, ha valakit erdekel kimondottan lab tomegelos resze (vannak kepek, demo videok). http://www.bodybuilding.com/fun/wotw25.htm
    A lenyege nagyjabol ez
    Monday – Leg Day:
    Full Squats – 6-8 Sets x 3-5 Reps
    Split Squats – 3-4 Sets x 6-8 Reps
    Glute-Ham Raises – 3-4 Sets x 8-10 Reps
    Abdominal Work (Crunches, Weighted Decline Sit-Ups)
    Thursday – Leg Day:
    Snatch Grip Deadlifts – 6-8 Sets x 3-5 Reps
    Heels Elevated Front Squats – 3-4 Sets x 6-8 Reps
    Split Squats – 3-4 Sets x 8-10 Reps
    Abdominal Work (Side Bends, Leg Raises, Russian Twists)
    Full Squats could be alternated with Regular Deadlifts and Snatch-Grip Deadlifts could be alternated with Good Mornings.

    Nem a lab edzes volt amugy az este legfajdalmasabb pontja, hanem az atoltozes. Felujitjak az oltozoket es betessekeltek engem a posing room-ba, aminek a letezeserol en eddig nem is tudtam. Meg voltam gyozodve rola, hogy az ugy megy, ahogy en eddig tapasztaltam, versenyre keszulo odaall mellenk, mikozben mi valami gepen kuzdunk es “ugye nem baj?” kerdesre valaszt sem varva lehanyja magarol az osszes ruhat kisgatyaig es pozol. De nem, van ehhez sajat szoba tukorboritassal. Soha, soha, soha ne oltozzetek at posing room-ban. Nincs derekam. Csak torzsem van. Ahol en megerosodo hatizmokat sejtettem, ott hajacskak vannak. Hasizom nemletezo. Sort gumikorca folott korben szinten nem szexi zsirok. Valaki kapcsolja le a villanyt. Es meg: nem labra kene gyurni.

    • Tehát most szembesültél magaddal? Eddig nem ilyennek láttad magad?
      Hol van ilyen terem? Valahol a mieink is gyakorolnak, nyilván, a póz meg a színpadi mozgás a legnehezebb.
      Mire kéne gyúrni?

      • Igazabol csak azt gondolom, hogy a picurka alapteruletu helyeken ez a tetotol talpig korbe-korbe tukor egyaltalan nem ad hiteles kepet, szorakozik az ember aranyerzekevel, nekem az itthoni tukros gardrobszekreny ennel kevesbe karaktergyilkos, nem sikerult meg megremulnom attol, amit lattam. De az ketsegtelen, hogy a pufi reszek ott vannak ahol irtam es ram pont az igaz, amit a melles-hasas tipusrol irtal, na az egy az egyben en vagyok. Testkepzavarom az nincs, 168 centihez vagyok 60 kilo 2 evtizede, ezen nagyon nincs mit osszezavarodni (bar en ezt nem veszem garantaltnak, foleg annak alapjan amit Lucerna ir, es amit a sajat anyamon is lattam, itt bizony a korral meg akarmi is johet), de nekem nagyon-nagyon hasra, oldalra es also hatizmokra kellene dolgozni ahhoz, hogy ott valami latvanyos valtozas tortenjen. Az eddigi izolacios gyakorlatok ezen sokat nem segitettek az elmult egy evben, ezt kellett megallapitsam. Az a resz feltunoen nem stimmel. Csak eddig valahogy megse zavart, pedig tudat alatt mar dolgozott, nem veletlenul lett tankinim a legutobbi furdoruha vasarlaskor. Eddig azt gondoltam, csak az alkatomhoz kepest nagyobb melleket probaltam vele optikailag kiegyensulyozni, de ma a spa-ban konkretan megvilagosodtam, hogy nem. Tehat valamennyi testkepzavarom megiscsak lehet, ha ezt pl. nem lattam eddig ilyen egyertelmuen. Asszem ez a jobbik fajta testkepzavar 🙂

        Szerencsem van, egy baratnom be tud vinni a terembe ahova jar, pentekenkent vihetnek vendeget, ezert epp tejjel-mezzel folyo kanaan van szauna es gozkabin ugyben. Figyelgettem ma, aranylag sok az izmos test, de meg ott is a zomnek nagyon komoly gondjai vannak a testtartassal. Mint nekem.

        Amugy azt nem tudom, mennyire elengedhetetlen tartozeka a gyuros helyeknek a pozolos szoba, szerintem a kinti tukrok magaban a teremben hitelesebb kepet adnak.

        • Ez melyik terem? Sok versenyző jár?
          Centivel is mérted azt a testtájékot? Mert lehet, hogy változott, vagy a mélyben, csak nem látod.
          Nekem a kiló nem mond semmit, ha nincs elég izom, illetve ahhoz képest sok és aránytalan a zsír, akkor nem jó a forma.
          Utálom az ilyeneket, normatív és szégyenítős, de azért a két kép beszédes:

  40. Terembe járók, emeljetek súlyt!
    Sokkal szórakoztatóbb és kúlabb, mint akár a kardió, akár az izolált gyakorlatok.
    “The Deadlift and the Squat are two of the best lifts for activating muscle growth throughout your entire body.”
    http://www.killfatme.com/2011/12/10/deadlift-tips/#.VUMEtVr5bNM

    https://www.muscleandstrength.com/articles/why-women-should-deadlift.html
    http://hashimashi.com/benefits-of-deadlifts/
    depresszió ellen!

  41. “megint kaptam pár tippet a minél inkább gluteusra menő gyakorlatokra.”
    Jaj de jó, megosztanád velünk is? Tegnap megint bosszankodtam egy cseppet, mert minden ide irányuló gyakorlatot kizárólag a combomban érzem.

    • Izolált féllábas segg-gép. Én nem tudtam megmozdítani, majd a jövő héten kérek segítséget.
      Deadlift hajlított lábbal, kikapcsolja a combot.
      Lámemelgetés térdelőtámaszban.
      Olimpiai guggolás (sarokig, nagy terpesz):
      Belsőcomb-gép hátradöntött támlával (ez meglepően keményen seggre megy, a combban meg amit edz, az pici és amúgy is feszesítendő izom).
      Lépcsőzőgép.

      Nem az van, hogy gyenge a combod? Mert amúgy a seggizékben a láb csak szupportív.
      Én nem vastagodást érzékelek, sőt, csak formásodást lábilag.

      • Köszi a gyakorlatokat, kipróbálom!
        “Nem az van, hogy gyenge a combod?”
        De egészen biztosan az, mert én a hasizomgép azon fajtáját, ami a lábat is emeli, na azt is csak a combomon érzem, meg a lábtolót is. Pedig ezt nem is csinálom olyan nagy súllyal (elhűlve olvastam, hogy te 65 kilóval csinálsz tán 20-at vagy 30-at?), míg én 50 kilóval 3×15-öt (ezt kétszer-háromszor a lábnapon). Formásodás az van nálam is szerencsére, de mivel zsír is van ott bőven, ezért vastagszik, pedig én már csak a fenekem szeretném növelni. Tudom persze ez nem kívánságműsor… 🙂

  42. Olvasom Lucernát, esőt, Tollamot, szorítok nekik, meg örülök és gondolkodom.

    Én nem akarom, hogy az legyen, hogy annyira nyomom, hogy mit csinálok, mit eszem, hogy mindenki felbuzdul, proteint rendel, ketogén lesz, terembe jár, pénzt költ, majd eltelik pár hét, az eredmények meg nem olyanok, és akkor csalódsz, kudarcnak éled meg és megharagszol rám, mert “én mondtam”.
    Meglehet, a gyomrod nem bírja a zsírt, meglehet, nincs még olyan állóképességed, hogy annyit eddz.
    Azért nyomom így, mert nekem jó, ez jó. És szeptember óta nyomom. Magamnak fedeztem fel, nagyon egyéni út.
    A sport időigényes és sérülésveszélyes. A protein drága (ha pluszban van a rendes kajád mellett — úgy még hizlal is).
    Mindenki keresse meg és nyomja azt, ami neki jó.
    Az öngyötrésnek nincs értelme, az okos, fokozatos, kitartó, örömteli változásoknak van értelme.
    És nehogy valaki azt vonja le, hogy nem az erőfeszítés számít, hanem én szerencsés alkat vagyok, ennyi.

    • Szo sincs ilyesmirol. En mar korabban is ezen az eletmod vatltason tiprodtam es a blogon megjeleno tema csak osztonzott es nekem tok jokor jott. Soha nem kovetek valakit csak azert mert neki bevalt valami. Magam alakitom ki a mit, milyet, mennyit szempontjaimat, de akkor is sokat szamitanak ezek az irasok es az informaciok. En nagyon orulok neki. Ha neha meg kifakadok itt az csak azert van mert ugy gondolom nem suket fulekre talalok es nem kenyeskedesnek tekintik az itt olvasok. Az meg hogy te ilyen alkatt vagy nem zavar be a kepbe az ugy szempontjabol nem fontos. es nalad is azert ez egy kemeny melo, akarhogy is, nem varazsutesre tortentek meg a valtozasok egyik naprol a masikra. Es nekem pont ez a lenyeg, hogy latom az eltokeltseget is, ami bennem oszinten szolva hijan -remelem csak- volt idaig.
      Szoval nem fogunk (szerintem a tobbiek sem) tulzasba vinni semmit. ELEg jol ismerem magam, a gyengeimet, melyek a legserulekenyebb izmaim, mit ehetek, mit nem,mekkora a teherbirasom, hogy a futas nem erossegem. Ehhez merten, eleg jozanul allitom ossze a programomat, ilyesmiben nem ismerek trefat es nem “utanzok” senkit csak azert mert neki gyorsabban jonnek az eredmenyek vagy tudomisen.

    • Jaj, dehogy leszek mérges rád, hasonlítani sem akarok, kísérletezek, mi működik. Ez az én utam, vannak tippek, megnézem, ha kivitelezhetőnek tartom, megpróbálom. A spenótot senki nem ette volna meg, nemcsak a 7 év alattiak tüntettek volna ellene, rémes lett, rutintalan vagyok, nem tudok rendesen főzni, röhögtem rajta.
      Életmódváltásban vagyok január óta, ezért is érdekel ez a téma, találkozik azzal, amit én is csinálok.
      A ketogén jó volt arra, hogy lejöjjek a szénhidrátról, ezért már megérte. De ma fagyit ettem, viszont erre már nincs igényem napi szinten, ez nagy eredmény, örülök neki.

    • Soha nem csalódtam senkiben,mert felmértem előbb magamat,majd a másikat,tudtam mit ,hogyan kivel teszek,és a következmény okát tudtam és válaltam.
      De életemben nagyon kevés ember hatott rám.
      Amikor beszállok egy játékba az azért van,mert az nekem jó,örömet okoz,éppen az ami nekem kell. Amugy én is próbálkoztam már előbb is testmozgással,teremmel is,
      érdekel a téma eleve .
      És kisérletező tipus vagyok, mindig. Ha nem lenne a blogos olvasói tünetegyüttesem akkor biztos lenne valami más,mert én mindig találok valami újat amit aztán tolok
      a teljességig 🙂
      Az itteni tartalom,husi,lendület,élet,szellem,infó meg minden megfelel nekem.
      Köszönöm.

    • amúgy az vicces, hogy nekem a ketogén simán menne, legalábbis abban az értelemben, hogy bírom a zsírt, semmi gondot nem okozna hatszor ekkora mennyiségben tolni köret nélkül. nekem nem hiányzik az édes íz sem*, a csoki, még ezek a paleo sütik is inkább minek érzést váltanak ki belőlem. olyannyira, hogy nekem a fogyásom is azóta állt meg és azóta vagyok sokkal többször szimplán éhes, mióta kevesebb húst eszem.
      én mégis a vegánra vágyom, tök szeretnék vegán lenni, az szerintem akkora királyság lehet. és józanul mérlegelve esélytelen, túl pepecs, túl macerás, hatszázféle összetevőre figyelni, “zöldséggel nem lehet jól lakni” feltehetőleg fetrengve pusztulnék éhen stb.
      * Leszámítva, hogy a diétám második hetében kaptam egy somlóit, azt úgy vittem haza, mint gollam, kisz drágaszágom…de nem ettem meg.

      • Ez azért inkább a gyakorlatban derül ki, hogy megy-e a keto.
        A mozgással érdemes kezdeni. Bocsánat.
        az eleje: mérések, szembesülés (mérleg, centi, fotók, testzsír), mozgásmegszokás, kalóriadeficit, lassú, türelmes lélekrendbetétel, bőrápolás, masszázs
        utána: kondibérlet, mozgásfajták kipróbálása, még nagyobb deficit, ha nincs fogyás; fokozatos erőnlét-javítás, esetleg táplálkozási reform eleje, folyamatos fotózás/eredménymonitorozás, specializált bőrápolás
        haladók, ha rákattannak: profi sportfelszerelés, tápkiegek specializáltan, fehérje, durvább étkezés (böjt, ketogén), HIIT, nagy súly, hosszútávfutás, durvább testélmények (szauna, jeges dörzsölés, mezítláb futás, maraton), esetleg nitrox-szerű edzés előtti szer (én nagyon szeretem és jól működöm tőle)
        És azért írom, mert tudom, hogy kúlság a fehérje, de ne legyen csalódás, mozgás nélkül nem megy. csak akkor ér valamit, ha kiváltasz vele egy étkezést.

        • Annyira érdekes, hogy mi, amikor barátokkal maratont futottunk sokszor, nem figyeltünk az evésre egyáltalán. Mindenki eléggé sportos külsejű volt, de nem szupertestű. A futáson kívül nem volt szempont a nyújtás, testtartás. Ma már, 10 évvel idősebben az étkezés nagyon is szempont, jelez a test. Például azt, hogy evés után hogyan érzem magam. Nekem így vált nyilvánvalóvá, hogy kerüljem a céges menzát, az óriás adagokat. Sokat dob a közérzetemen, hogy odafigyelek arra, mit eszek. Maratonon csak néha gondolkozom, ahhoz pár hónap rendszeres, odaszánós futás kellene, hogy ne kínszenvedés legyen lekocogni.
          Táplálékkiegészítők sosem voltak igazán, csak sótabletta, állandó küzdés ment, hogy a hosszú futásokon hogyan szerezzük vissza a sót. (Ezek már maraton feletti távok voltak.) Az édes frissítőkből elegünk volt, homlokunkon kiült a só nyáron. Először, volt egy régi gyógyszergyári készlet, az egyik futótárs apja révén. Azután netes kutakodás alapján készült egy új összetétel, amit egy másik sporttárs le tudott tablettázni. Persze izoital is volt, szintén házi receptes verziók is. A fehérjét, amiről ti sokat beszéltek, nem is ismerem.

    • Hogy jobban megértsétek motivációmat a proteinvásárlásra,az valahogy úgy volt mint amikor Nyilas Misi vásárolta a Csoko