melyik szeretetnyelvemmel nyaljalak ki?*

Újszerű téma! Semmi vírus! Nem is az, hogy kiket miért utálok, hogy tornáztam ma is, vagy hogy szerintem jól csinálom a dolgaimat!

Vannak ezek a híres lélektani és kommunikációs tanok: nagyon pozitív, jó szándékkal, de azért közben némi anyagiassággal is megalkotott modellek, leírások és módszerek, amelyekből sikerkönyv íródik, a szerzőjük nemzetközi sztár lesz, és menthetetlenül elbulvárosodnak. A másik csoportba az ősi módszerek nyugatias felhasználásai tartoznak. Eleve is kétségesek ezek a tanok univerzális módszernek, hit tárgyának, mivel tudományos alapjuk nem sok van, de ami még ennél is nagyobb baj, hogy a popularizáció folyamatában törvényszerűen félreértelmezik, eltorzítva értelmezik, aztán már így használják fel. Hivatkozási alappá válnak önös, értetlen, saját pecsenyét sütögető emberek számára, a tan eredeti céljával akár ellentétesen.

Ilyenek az enneagram, a négy személyiségtípus (a svéd csóka, aki színekkel jelölte az emberfajtákat), az intorvertált-extrovertált tan, a családállítás (nagyon), sőt, sajnos, az erőszakmentes kommunikáció is, újabban pedig a nárcisztikusozás. Az ősi módszerek közül az asztrológia, a kabbala, a jóga, a meditáció is érintett. Kevésbé jelent meg a dolog például Eric Berne játszmaelmélete tövén, az sokkal elvibb – az előtte említettek a “hogyan kell élni 101” típusú rendszerek, és szinte kiáltoznak a visszaélés, elbutítás után.

Szélsebesen elterjednek és pusztítóan leegyszerűsítőek.

Mai bírálatom tárgya Az öt szeretetnyelv, Gary Chapman könyve-tana, e jelenség egyik pregnáns illusztrációja, amelyet nekem is többen ajánlottak figyelmembe hasznos kapcsolatmentő módszerként (többnyire fura ruhákat hordó, jótét feleségek).

A szerző egy észak-karolinai baptista lelkész, aki házassági tanácsadással foglalkozott a könyv 1992-es kiadása előtt három évtizeden át, tehát nem szobatudós (semmiképpen nem tudós amúgy sem), hanem gyakorlatias, naggyon tapasztalt, és jól megmenti a házasságokat (együtt maradnak).

Összefoglalom a könyvet: a házasfelek különbözőképpen fejezik ki a szeretetüket, illetve különböző megnyilvánulásokat érzékelnek szeretetként. A nagy feladat: felismerni, mi a társunk szeretetnyelve, és ennek jegyében gesztusok tudatos alkalmazásával FELTÖLTENI A SZERETETTANKJÁT. Ha ezt teszed, a másik elégedett lesz, illetve ha még a saját szeretetnyelvedet is a tudomására hozod, és artikulálod igényként, akkor majd ő is viszonozza (mert tele van a szeretettankja, csakis!), és boldogan éltek, míg.

Az öt szeretetnyelv: ajándékok, minőségi idő, elismerő szavak, szolgálatok (szívességek) és testi érintés. Mindenkinek van egy fő, vannak, akiknek egy-egy mellék- is.

A szeretetnyelv fogalma beszivárogott a köznyelvbe, sokan már nem tudják, ki a forrás, néha az elbulvárosodott felhasználásban így jelenik meg a tan: “az én szeretetnyelvem a minőségi idő, testi érintés aszcendenssel” (igen).

Ami eleve is problematikus: rengeteg férfi gondolkodás nélkül a testi érintést vallja szeretetnyelvének (értitek, a lelkésznek csak így merik mondani, hogy), a nők pedig feltűnően gyakran a szolgálattételt (lefordítom: “ne egyedül kelljen már gürcölnöm egész nap, néha porszívózz te is”), a ráérősebbek a puncs.hu-ról az ajándékokat, súlyos önbizalomhiányosak pedig az elismerő szavakat (ők abban a tévhitben rekedtek, hogy a primer önbecsülés forrása a partner).

Házasság mindenáron: ez az alap. Aki a házastársad, azzal együtt kell maradnod, kész.

Tulajdonképpen a lényeg annyi, hogy akarni kell, erősen, és tolni, szeretni erőből. Kell. Mert ha nem, a házasság szétesik, és az baj. Tehát válás, jókor meglépett szakítás, gyógyító eltávolodás nem létezik, az kudarc, illetve bűn.

De megy ez: áldozathozatal = szeretet = automatikus viszontszeretet.

Chapman elképzelése figyelmen kívül hagyja a hatalmi viszonyokat: kinek mennyi mozgástere van, ki mit tehet meg mentségek közepette, úgy, hogy szankciókra nem kell számítania.

Nem számol azzal, hogy sokan egyáltalán nem akarnak sem szeretni, sem szeretve lenni, sőt, kifejezetten rettegnek tőle. Ők ellátva lenni akarnak, esetleg a világnak mutatják, hogy házasságban élnek, de jól megvannak magukban. A szeretet nekik legfeljebb feladat, hogy a másik ne nyavalyogjon annyit, formális gesztusokat tesznek, de a valódi közelséget, sebezhetőséget veszélyesnek érzékelik, menekülnek előle. (Ez nem egyedi probléma, hanem minimum generációs.)

Rengetegen vannak olyanok is, akiknek megéri nem jól lenni, panaszkodni, szenvedni.

Nem látjuk azokat sem, akik csak a gyerekeiket szeretik, miattuk nem válnak: a házastárs jó esetben szükséges szövetséges, rossz esetben gyűlölik.

Nem foglalkozik továbbá azzal sem Chapman, hogy mi van a szexualitással: az eredendő vonzalommal, annak időbeli változásával, a különböző temperamentumokkal, a felszabadultsággal, az élet mint olyan erodáló hatásával, az egyes résztvevők testi, erotikus önbecsülésével, életkedvével, előzetes szexuális tapasztalataival, valamint a pornó hatásával. A szerzőnek a szex kötelező gyakorlat. Továbbá nem számol azzal, de hát hogy is tehetné, hogy léteznek későn ébredő homoszexuálisok és transzok is. Az Észak-Karolinát is magába foglaló ún. Bible Belt övezet a legvallásosabb része Amerikának, itt van a legtöbb fundamentalista keresztény (meg még Utah-ban, Idahoban, Arizonában); a purity/chastity movement itt a legelterjedtebb, és pont itt a legsűrűbb a tinédzserkori terhesség, a válás, a szexuális úton terjedő kórság, a droghasználat, a melegpornó-fogyasztás, a pedofil és a meleg pedofil tartalmak letöltése, a szegénység, az elhízás.

https://rationalwiki.org/wiki/Bible_Belt

A “doktor” nem vesz tudomást arról, hogy létezik bántalmazás, a leginkább férfi csinálja nő és gyerekek ellen, és azon nem segít a szeretet (sőt, a szeretet kiszolgáltatottá tesz).

Vak arra is, hogy mi van a személyiségzavaros, cikis, önös, hisztis, tönkrement énű, mártírjátszmába ragadt házasfelekkel, akiknek vagy hosszas egyéni terápia kéne, vagy gyökeres környezetváltozás, értelmes cél, kiszakadás, nem erőltetett gesztustétel az iránt, aki levegőnek nézi, bántja, megalázza őket, és akitől torz módon függenek érzelmileg és egzisztenciálisan, vagy (és!) a hátuk közepére nem kívánják már.

Olyat pedig a szerző végképp elképzelni sem tud, hogy a szépen döcögő, kissé megfáradt, egyhangosszónincs kapcsolatból is lobbanhat valaki kifele szerelemre, és azzal nem érdemes vitatkozni: a régi kapcsolatot erőltetni, kibírását feladatként magunkra róni csak meghasonláshoz, emberi elromláshoz vezet. A szerelem (az igazi) nagyon ritka, nem szabad kihagyni.

Talán a legfontosabb egy alapvető tévedés: az együtt töltött minőségi idő nem valami sajátos szeretetnyelv, hanem a kapcsolat alapja, mindegyiké: ha nincs, az gyakorlatilag nem kapcsolat, legfeljebb érdekszövetség, kibírás, úgymaradás.

A testi érintés (értsd: szex) is a kapcsolat alapja. A szolgálattétel (valójában, lehántva az egyenlőtlenséget róla, a közös feladatvállalás!) szintén. És az elismerő szavak, gesztusok is nagyon fontosak minden kapcsolatban, oda és vissza, de csak akkor, ha van miért, ha valódiak ezek a szavak, nem “terápiásak”. Talán csak az ajándékok nem annyira. Ezzel a lufi kipukkadt.

A populáris értelmezések tovább torzították az eleve is zavaros matériát. Többé senkit nem érdekelt a másik szeretetnyelve (ez pedig Chapman javaslata volt, hogy arra figyeljünk, ne a magunkéra), hanem a sajátját követelte csak, ennek nevében panaszkodott.

Nyilván van olyan kapcsolat, ahol elég egy kis odafigyelés, gesztus, doboz bonbon, wellnesshétvége, beszélgetés, és máris hepinesz van, na de válni nem ők akarnak, nem ők rekednek meg az őrlő gondokban.

Ez még egy kedvencem, hogy ezt hányan ajánlgatták, hatódtak meg rajta, te úristen (bírálattal idézem, én nem is írok róla):

https://velvet.hu/blogok/randi/2011/10/25/mar_a_kozepen_sirtam_-_kozossegi_konnyfacsaras/

“Ha nem osztod ezt meg másokkal, semmi sem történik veled. Ha megteszed, talán megmentesz egy házasságot”, édesistenem.

Nekem ennek a könyvnek a példátlan nemzetközi sikere azt mutatja, hogy milyen sokan gondolják a a házasságot önértéknek, amelyet mindenáron meg kell menteni, mindenféle kritika nélkül (ők csak azért válnak, ha mégis meglépik, mert mások is válnak, nem azért, mert képesek szuverén döntést hozni); hogy ez mennyi meló, trükközés, milyen kínos, hazug műsor, és hogy mi melót beleölnek nők a kapcsolatmentegetésbe, míg a férj sunyiban hegeszti a kolléganőt vagy thaiföldi lánykákra veri az egyszemű kobrát.

Itt olvastam a tan félreértelmezéséről:

https://www.theatlantic.com/family/archive/2019/10/how-the-five-love-languages-gets-misinterpreted/600283/

Ez pedig egy alapos kritika:

Innen a kedvenc mondatom:

He doesn’t even consider the question of what to do if your husband is into anal and you’re not!

Várható kommentek:

DE AZ ENNEAGRAM TÖK JÓ

ANYUKÁM IS JÓGÁZIK

NEKEM CHAPMAN TISZTELETES MENTETTE MEG A HÁZASSÁGOMAT, AZÓTA MÁR KÉTSZER DUGTUNK

* G. szerint ez jó cím!

50 thoughts on “melyik szeretetnyelvemmel nyaljalak ki?*

  1. Megvettem a könyvet franciául, hogy valami nem túl bonyolult felnőttirodalmon próbálgassam a nyelvtudásom. Az elején tartok, amiből kiderül, hogy a harmadik házasságában él Chapman (most cinikusan idebiggyeszthetném, hogy lám, meddig jutott az ötleteivel), amitől, persze, még lehetne hiteles, de azt gondolom (nagyjából ismerem a könyv tartalmát), ezekkel az ötletekkel a felszínt kapargatja, és könnyen megjegyezhető kulcsszavakkal tematizál. Két ember kapcsolati problémája sokkal mélyebbről jön, de talán abban segít, hogy megtanuljunk a másik tényleges igényeire figyelni. A valódi, érzelmi igényeire, ami akár a bántás mögött van. Nem gondolom, hogy ez a könyv valódi megoldás, de talán az arra épp fogékony olvasót elindíthatja egy úton. Nem juthat mindenkinek jó pszichoterapeuta 🙂

    Kedvelés

    • Néma-(nem kommentelő)-ritkásan-olvasóként Cserhalmi Ágneshez lenne egy kérdésem: le tudnád írni a könyv címét (franciául, beszélek és olvasok ezen a nyelven), ahol olvastad, hogy Gary Chapman a harmadik házasságában él? Sehol máshol nem olvastam erről. Köszönöm előre: U.Bea

      Kedvelés

      • Bea, két lehetőség van:
        a) tényleg nem tudod, honnan jön ez a gondolat, hogy a harmadik házasságában él a szerző
        b) pontosan tudod, hogy honnan jön és pontosan azért is kérdezed, mert tudod:-)

        Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor igazi régi vágású t.r.oll vagy;-) …még a jó öreg web 1-es időkből, amikor ez a kifejezés még nem az egybites s.o.r.osozókat jelölte, hanem azokat, akik ártatlannak tűnő kérdéssel/megjegyzéssel fórumtársuk orrát egy elegáns mozdulattal a saját piszkukba fordították.

        Amíg a mea culpára várunk, leírom a megfejtést, amihez a „nem túl bonyolult felnőttirodalom” figyelmes, értelmező olvasása vezet el.

        Így kezdődik az E/1-ben írt könyv első fejezete:

        „At 30,000 feet, somewhere between Buffalo and Dallas, he put his magazine in his seat pocket, turned in my direction, and asked, “What kind of work do you do?”
        “I do marriage counseling and lead marriage enrichment seminars,” I said matter-of-factly.
        “I’ve been wanting to ask someone this for a long time,” he said. “What happens to the love after you get married?”
        Relinquishing my hopes of getting a nap, I asked, “What do you mean?”
        “Well,” he said, “I’ve been married three times, and each time, it was wonderful before we got married, but somehow after the wedding it all fell apart.”

        (Vesd össze: “Az elején tartok, amiből kiderül, hogy a harmadik házasságában él Chapman (most cinikusan idebiggyeszthetném, hogy lám, meddig jutott az ötleteivel)”.)

        A szerző amúgy első feleségével (Karolyn) él házasságban 1960 óta, amint ez kiderül már az „Acknowledgements” című fejezetből (egy oldallal a fent idézett első fejezet előtt).

        Kedvelés

      • Egy ilyen kérdésbe miért kell sötét szándékot belemagyarázni? Egy csomó nő van (sajnos), aki ahelyett, hogy kis kezével beleírná a google-ba, hogy “keto zsír omega 3 tartalom” vagy “oldalemelés súlyzóhasználat nőknek kiló”, és úgy ostobának sem tűnne, hosszú levelet ír a tárgyban nekem. Kapcsolódni szeretne, személyes választ, illetve azt hiszi, valakinél van valami egyszemélyes, misztikus tudás. Mit van mit tenni?

        Kedvelés

  2. de jó ez. Megvolt az összes cucc, kamaszkoromban még enneagram, aztán jött a többi felsorolt.
    Volt, amelyikben találtam komoly értéket, de ott is sokáig tartott a lényeg letisztítása utána.
    Ma már néha felismerem azt a súlyos normativitást, ami ezekből áradni tud (nem mindig).

    Kedvelik 1 személy

  3. “A koncepció továbbfejlesztése
    1995 óta Chapman az eredeti koncepcióját későbbi könyveiben továbbfejlesztette és adaptálta bizonyos társas kapcsolatokra, illetve helyzetekre. 1997-ben megírta a The Five Love Languages of Children című kötetét, melyben ír a szülők és a gyermekek viszonyáról, a családi összhangzattanról, a szülők és a kamaszok, valamint az ember és Isten kapcsolatáról. 2004-ben publikálta a The Five Love Languages for Singles (Az 5 szeretetnyelv – Szólóban) című kötetét, mely azoknak a személyeknek szól, akik nem párkapcsolatban élnek, de szeretnének egyedülállóként is teljes életét élni, szeretetet adni és kapni egyaránt. 2011-ben megjelent Dr. Paul White társszerzővel együttműködésben a The 5 Languages of Appreciation in the Workplace (A munkahelyi elismerés 5 nyelve) című könyv, melyben többek között azt a témát boncolgatja, hogyan alakítható ki a munkahelyen jobb teljesítményre ösztönző légkör, illetve hogy milyen szerepet játszik a személyre szabott elismerés a motiváció tekintetében. 2013-ban egy különleges kiadás is napvilágot látott: The Five Love Languages: Military Edition co-authored with Jocelyn Green, melynek a magyar adaptációja még nem készült el. Jocelyn Green nem csupán társszerző ebben a kötetben, hanem felesége egy férfinak, aki a katonaságban szolgál, így a könyv elsősorban azokhoz szól és azoknak próbál segítséget nyújtani, akiknek a párja vagy ő maga is a hadseregben szolgál.”

    https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_%C3%B6t_szeretetnyelv

    Kedvelés

  4. Az is vidám lehet, akinek jól megmondja a könyv, a tanácsadó, a férj, hogy a testi érintéssel fejezheti ki a szeretetét, miközben elemien nem bírja elviselni a férjét már, maga a házasság ölte ki belőle a vágyat, az ellazulás képességét, régesrég elidegenítő tapasztalat neki az aktus. De most rágyúr és eltűri, hiszen szeretettank meg minden. Aztán várhatja a porszívózást cserébe, hiába. Ezt már nem írom bele.

    Kedvelés

  5. Ez nem egy várható komment 😀

    Tiszteletem és mély egyetértésem jöttem kifejezni.
    Mindig is károsnak tartottam ezt a “szeretetnyelvezést”
    5 szeretetnyelv. Lehetett volna 3 is vagy 7, belőtt egy ideális számot, és köréhúzta az egészet.
    Azon gondolkoztam én is, hogy milyen kapcsolat az, amelyikből hiányzik bármelyik is az 5 közül?
    És ha felhívják a figyelmet rá, akkor egy-egy elemével megmenekül a házasság? Szerintük igen..
    2 éve nagy felindulásból beírtam a keresőbe, hogy “5 szeretetnyelv kritika”, “chapman szeretetnyelv kritika”, semmit sem találtam (mondjuk a gyér angoltudásommal csak magyarul kerestem).
    Itt van az írás, amit akkor kerestem, köszönöm 🙂

    Kedvelés

  6. uristen, mennyire de mennyire tele van a vilag ezekkel a parasztvakitos bestsellerekkel, meg itt, ahol elek, a spiegel+ (fizetös!) cikkekkel, amikben platinalakodalmat ünneplö par vall _öszinten_ a hullamvölgyeikröl, de hogy aztan milyen jol kimasztak a gödörböl a következö technikak segitsegevel. es akkor a kedves olvaso megnyugodhat, hogy a nyomaszto hazassaganak bizony a rossz kommunikacio az oka, hiszen a szekszualitasban jobban kell kommunikalni az igenyeinket partnerünk fele, meg a különbözö szeretetnyelv meg az edes faszom, es akkor jaj de jo megse kell azon aggodni, hogy talan rossz ötlet volt kiköltözni az agglomeracioba egy esös lidl parkoloba egy emberrel, akihez amugy semmi közünk sincsen.

    dont try this at home!

    en eppen most vagyok egy ilyen felszabadult allapotban, amikor veget vetettem valaminek, ami szörnyü ugyan nem volt, es nem illett bele ebbe a klasszik elbaszasok törtenetebe, de nem volt mar ugy öröm, ahogy erdemes lett volna, kimondtuk, megleptük, sok sok ev utan, gyerekkel, (külön jo ilyenkor kerülni karantenba) es hihetetlen mennyisegben jönnek az iteletek sz ismerösöktöl, hogy de ez egy kudarc, es megbuktunk, mint par, stb stb. es a legkevesebbek mondjak, hogy milyen jo, hogy ez a döntes meg akkor született, amikor nem volt rossz szajiz, es nem keseredtünk bele annak az eljatszasaba, ami nincsen. komolyan, mintha az evek szama lenne valami teljesitmenymerö, mint a lefutott kilometer, aa, szörnyü ez az egesz.

    Kedvelik 2 ember

  7. “Ilyenek az enneagram, a négy személyiségtípus (a svéd csóka, aki színekkel jelölte az emberfajtákat), az intorvertált-extrovertált tan, a családállítás (nagyon), sőt, sajnos, az erőszakmentes kommunikáció is, (…)”

    Meg a Myers Briggs személyiség tesztek?

    Kedvelés

  8. Hát ja, a bullshit meter-em már 20 éve is csörgött a MB tesztektől (hogy ez milyen szép képzavar…)

    De a családállítás se jobb. Csak feltárni utánkísérés nélkül – ez a valaki rámutat a munkára és ott hagyja az ügyfelet hogy mostmár oldja meg ő, egyedül. Ha egyáltalán.
    “Insight is the booby prize of therapy” – Lori Gottlieb

    Ami meg egészen rémisztő – hogy nincs egyetlen (!) olyan barátnőm se aki a fenti felsorolásból legalább egyben ne hinne.

    Kedvelés

  9. Igen, igen. Vagyishogy dehogy!
    Chapman első könyvéből kettőt kaptunk nászajándékba!
    Pár év múlva az egyiket továbbadtam, a másikat antikváriumba vittem.
    Mert rájöttem, hogy nekem mindegyik kell, mind az öt.
    Most, 17 évvel később ugyanúgy körberöhögöm, mint az EMK-t, vagy bármi mást, amit említettél és ismerek.
    Szemnyitogató ez a poszt is, nem is kell semmit hozzátenni.
    Pszichodrámára másfél évig jártam egy teljesen alkalmatlan, guru-szerű nőhöz, talán miatta azt is idesorolnám. Semmivel nem lettem előrébb tőle, sőt… Szép élmény volt, de gyakorlatilag minden a csoporton és a vezetőn múlik, nagyon személyfüggő, és mozgalom-szerű az is. Meg sok pénz van benne.
    Azokhoz az emberekhez, akiktől ezt a könyvet kaptam, és vagy tényleg jó, vagy legalábbis mintaszerű házasságban élnek sok-sok gyerekkel, már semmi közöm. Nincsenek közös témák, de erről nem ők tehetnek. Egyetlen barátnőm van, aki még hisz ezekben, de ő szeret engem annyira, hogy mindent ért, ami velem történik, bár semmit nem tud vele kezdeni.
    Sok keresztény család él totális hazugságban, hallgattam férfiakat hajnalban egymás vállán sírni bizonyos dolgok hiánya miatt, nézem, hogy robbannak fel nagyon katolikus házasságok, mert a nők elkezdenek magukkal őszinték lenni. Velük tudok beszélgetni.

    Kedvelik 1 személy

  10. A quality time a könyv első magyar fordításában (Kállay Tibor, 1997): igazi együttlét. Szebb és magyarabb, mint a “minőségi idő”, sajnos mégis ez utóbbi használata vált általánossá.

    A könyv fő érdeme pedig éppen ez, az igazi együttléttel foglalkozó 5. fejezet, ami azóta meghódította a világot. Legjobb tudásom szerint innen indult el az a – ma már triviálisnak tűnő – elképzelés, miszerint az egymáshoz tartozás lényege az egymásra irányuló koncentrált figyelem, az igazi beszélgetés nyelve pedig az érzelmek nyelve.

    (A kiürült szeretettank metaforája is ebben a könyvben látta meg a napvilágot.)

    A gyerekekkel való kapcsolattal foglalkozó fejezet (13.) is érdekes: helyére teszi, hogy a gyerek igényeiből kell kiindulni és a testi érintéstől az igazi együttlétig mindennek megvan a maga szerepe. A kicsit igenis föl kell venni, ha sír (’95-ben ez még vita tárgya volt!), a nagyot meg már nem kell puszilgatni, főleg nem a kortársai előtt, miközben annál inkább igényli a papolás helyett az érzelmek nyelvén folytatott igazi beszélgetést.

    Nekem sokat segített ez a könyv ’98-ban, éppen felnőve, abban, hogy le tudjam tenni a családi mintákat és jobb emberré váljak. Megtanultam belőle, hogy a barátnőmnek lehet, hogy jobban esik, ha megölelem, amikor valamilyen nehézséggel szembesül, ahelyett, hogy kiselőadást tartanék neki arról, hogy mit kellene tennie.

    A benne megfogalmazott gondolatok zöme kiterjeszthető az emberi kapcsolatokra úgy általában, nem csak párkapcsolatra.

    Kedvelés

    • Köszi a tapasztalataidat.
      És szerinted ekkora hájpot, sikert megér ez a mű? Hogy lehet, hogy ezt mind nem is sejtik emberek?
      Nekem döbbenet, hogy valakinek módszer, könyv nélkül nem világos, hogy egy szeretetkapcsolatban az igazi együttlét a lényeg, anélkül semmi sincs.
      Ha én a párokért akarnék tenni, biztosan azt hangoztatnám (teszem is), hogy nagyon gondolják meg, kivel mennek bele tartós kapcsolatba, legyenek képesek egyedül is jól lenni, felejtségk el a megcsaláshisztit és a kötelező szexet, mindig mondják ki, ami van, és ne féljenek válni sem, ne tekintsék kudarcnak.

      Kedvelés

      • Csak ajánlani tudom a figyelmes elolvasását.

        Jó esetben egy könyvet nem azért ír meg a szerzője, mert “párokért akar tenni”, nem is azért, mert mindenre tudja a teljes és végleges választ, hanem “a madár azért énekel, mert van egy dala” (https://www.citatum.hu/idezet/26499).

        Neked is van egy dalod, Te ezen a felületen énekeled.

        Az utolsó bekezdésedben összefoglalt fő gondolataidat osztom és élem is, de nekem ahhoz sem ártott némi gondolatébresztő, hogy miként tehetem tartalmassá – leginkább érzelmi tekintetben – azokat a kapcsolatokat, amelyek méltóak a fenntartásra.

        Felnövekedésem során nem tanultam ezt meg, ezért nekem hasznos volt – sok másik mellett – ez a könyv is.

        Kedvelés

      • Én olvastam a könyvet. Figyelmesen. Nem írok olyanról, amit nem ismerek alaposan.

        Nem tudom, mit gondoljak arról, aki minderre könyvből jön rá, fizet érte, elismeri a gurut. Mi magyarok amúgy is igazi csicskák vagyunk, az átlagember a legjobb írókra finnyog (olvasás nélkül), a módszerek kufárait az egekbe emeli, a kritikát értelmezni nem bírja, annyi esik le belőle, hogy “azt mondja rá, rossz”, “utálja”.

        Nem külön dalok ezek, ha az enyém igaz, akkor az övé nem dal. Akit nem zavar a déli fundamentalista alapvetés, hogy akivel egyszer összekerültél, azzal kötelező együttmaradni, onnantól szerelmes nem lehetsz, a válás pedig bűn, aki a citatumról idéz szutyok közhelyet, annak olyan is az élete sajnos.

        És nem, az eset nem jó, nem a dala miatt dalolja, hanem becsvágyból és anyagi érdekből, ahogy az összes módszergyártó is. Egyáltalán nem mindegy, mennyire árnyalt, érzékeny, érdekmentes az a dal.

        “nekem ahhoz sem ártott némi gondolatébresztő, hogy miként tehetem tartalmassá – leginkább érzelmi tekintetben – azokat a kapcsolatokat, amelyek méltóak a fenntartásra” Hűha. Nem jutott eszedbe odafigyelni a másik emberre, őt megkérdezni? Vagy csak egyszerűen létezi? Esetleg önfejleszteni, izgalmas emberré válni, mindenféle módszer nélkül?

        Kedvelés

    • “Legjobb tudásom szerint innen indult el az a – ma már triviálisnak tűnő – elképzelés” Nem, nem innen indult el, ezt jól kommunikáló, érzelmileg érett, egymásra valóban kíváncsi felek, a szerepalapú létbe bele nem ragadó emberek mindig is tudták.

      A papolás meg a kiselőadás sem a könyv óta bénaság. Mindig is az volt.

      Kedvelés

      • Bár a homo “szerepalapú létbe bele nem ragadó” előretörése leginkább az utóbbi húsz év fejleménye, de ezzel együtt nem vitatom, hogy már Chapman előtt is gondolhatták mások az ő gondolatát.

        Az azonban az ő érdeme, hogy a quality time-ból mém született és emberek milliói gondol(kod)nak róla valamit szerte a világon. Előtte nem volt ez téma.

        Eredetit alkotott, a paradigma tekintetében legalábbis biztosan.

        “A papolás meg a kiselőadás sem a könyv óta bénaság. Mindig is az volt.” Pontosan így van. Én ebből a könyvből tanultam sokat arról, hogy hogyan ne legyek többé – szavaddal – béna. Más bénáknak is segíthet.

        Kedvelés

      • Milyen homo, miről beszélsz?
        Mit gondolsz, mire gondoltam, amikor leírtam a szerepalapú lét szószerkezetet?

        Fura, hgy az amerikaiaknak van ez az elnevezési kényszerük mindenre, tök alap igényességgel, elnevezés nélkül is törekedtünk erre.

        Kedvelés

      • Csak az univerzális csodamódszer jelleget bíráltam, illetve az alapul szolgáló, végtelenül álszent, tagadásban, elfojtásban érdekelt értékrendet, a Bible Belt jellegzetes szemforgatását. Nem is az a problémájuk, amivel elmennek dr. Chapmanhez… (aki nem doktor, nincs ilyen végzettsége, de így titulálja magát).

        Kedvelés

  11. “csak az olvassa
    – március 28, 2020 16:34 szerint:”-re:

    Nem azért írtam, hogy “Csak ajánlani tudom a figyelmes elolvasását.”, mert azt feltételeztem volna, hogy nem olvastad.

    Arra kívántam vele reagálni, amit előtte kérdeztél, hogy “megéri-e a hájpot”. Bárminek a hájpolása fölösleges pótcselekvés, az olvasás viszont hasznos és csak ajánlani tudom a könyvet mindenkinek.

    Hűha, bizony. Nem jutott eszembe. Nekem részben az olvasás volt az önfejlesztés. Szükségem is volt/van rá: én is klasszikus nevelésben részesültem, bár nekem a “baptista agymosás” helyett a “két pofon közé gondosan becsúsztatott destruktív kritika” módszer jutott.

    Régen kaptam annyira durva, személyeskedő és a tárgy megvitatása szempontjából teljesen felesleges beszólást, mint ez: “Akit nem zavar a déli fundamentalista alapvetés, hogy akivel egyszer összekerültél, azzal kötelező együttmaradni, onnantól szerelmes nem lehetsz, a válás pedig bűn, aki a citatumról idéz szutyok közhelyet, annak olyan is az élete sajnos.”

    Kedvelés

    • Én bele se merek gondolni, hogy a könyv olvasása, módszer keresése előtt neked és még sokaknak milyen minőségű kapcsolatod, szexualitásod volt, lehetett. Nem arról beszélek, amiről te.

      A megnyilvánulásodat (béna idézet) érte bírálat, nem a személyedet.

      Kedvelés

    • Magyar szakos vagyok, de nem ez a lényeg, itt többen is meg tudunk fogalmazni saját gondolatot, közhelymentes felismeréseink vannak. A közhelypuffogtatás, a lebegő metaforikusság (idézetek, bölcsességek) mindig manipulatív, mindig félrevisz. Nézz körül a blogon, milyen gondolatok, mondatok, értékrend, célok, filmek, könyvek vannak itt. Ne engem minősíts, vendég vagy. Értelmezd a bírálatot, és a tartalmi állításokra reagálj, érvekkel.

      Kedvelés

  12. Ha pedig bárki fontolgatja, hogy a kapcslata javítása céljából belemegy ebbe a könyv által is ajánlott önszívatásba, hogy ha boldogtalan vagy, akkor te tegyél még több szívességet, te menj alá, te töltsd fel őt, és akkor majd jó lesz, akkor biztosan megmondom neked előre, hogy ez kontraproduktív. Nagyon, nagyon rosszul fogod érezni magad, a reményeidben csalatkozol, és még mélyebbre kerülsz.
    Ha tennél a kapcsolatodért, erősödj meg, magadat hozd rendbe.
    De csak akkor akard megmenteni a kapcsolatot, csak akkor tegyél bele energiát, ha ő is deklaráltan akarja, és ő is tesz bele energiát. Ha neki is fontos. Ne vedd magadra a melót, ha ő leszarja.
    Jó fejnek lenni, aztán várni a viszonzást a saját igényeid egyenes, konkrét kifejezése nélkül nagyon nagy önszívatás.
    Szerető, harmadik ellen vagy basáskodó, eltunyult, érzelmileg nem intelligens, mogorva partnerrel a még nagyobb jófejkedés, áldozatvállalás, “vidámság”, célzatos “szexiség” nagyon nagy önszívatás, pláne ha kiborulással tartkítod.
    Ne alázd magad.
    Te legyél jól. Magadra figyelj. Majd jön a másik, ha neki is fontos vagy.
    Kommunikálj egyenesen.
    Húzz határokat.

    Kedvelik 1 személy

  13. Újból elolvastam figyelmesen, amiket írtunk (“Zoli – március 28, 2020 14:04 szerint:”-től “csak az olvassa – március 28, 2020 20:01 szerint:”-ig).

    Tanulságos volt, köszönöm.

    Maradok olvasód.

    Kedvelik 2 ember

  14. Zolinak: Ágnes hozzászólásából nem volt beazonosítható, hogy melyik Chapman könyvről beszélt. Azt sem tudhatom, h franciául mely könyvei és milyen előszóval jelentek meg. Én olvastam elég sokat közülük (magyarul), de mivel költözés után és házfelújítás előtt állunk, így a könyveink jó része mindenféle random helyen parkol a házban, tehát nem tudtam az itthon fellelhetőket végignyálazni az idézett részletért. Eddig én is úgy tudtam, és Chapman összes könyvéből az derült ki, hogy az egyetem elvégzése táján (kb. 23-24 évesen) házasodtak össze első és máig egyetlen feleségével. Ezért kérdeztem Ágnest, hogy melyik könyvében olvasta, nem “régivágású trollkodásból” vagy kapcsolódási vággyal. (Ha teljesen biztos vagyok benne, hogy a “Gary Chapman már a harmadik házasságát koptatja” info téves, akkor nem úgy írom a hsz-t, ahogy írtam.) A blogot nagy ritkán, KIkapcsolódási célból látogatom, mert minőségi tartalmakat, időnként 1-1 “nem értem” jelenségre magyarázatot találok benne, azzal együtt, hogy Éva nagyon másképp látja a világot, mint én.
    Mellesleg eléggé kellemetlen meglepetés volt Éva reakciója az érzésem szerint jóindulatú és Google-keresések után írt hozzászólásomra. (A napi munkám része, hogy sokszor tízezer oldalnyi adathalmazban meg kell találnom néhány, számomra a munkám szempontjából fontos adatot, emiatt úgy gondolom, hogy alkalmas keresőszavakat találni és keresni – akár pdf dokumentumban akár internetes tartalmakban – elég jól tudok.)

    Kedvelés

    • Nem tudom, mi következik ebből. Sajnálom. Nem akartam durva lenni. Iszonyú a zaj, és tényleg nem értem, miért nem használják értelmes nők a google-t. Senki nem gondolja, hogy ne volnának jóindulatúak. Csak Zoli.
      Fura, hogy a blogomra rólam írsz és nem nekem.
      Én ezen az állításon átsiklottam, de nem is releváns, nem a válás a kudarc ugyanis, az csak a látványos kudarc (már aki szerint… és milyen sokaknak siker a végre-válás!). És hát lehetne a Chapman egy igaz férj, akkor is elválhatnak tőle, de ha igaz lenne a vád, minden cikk ezzel kezdődne, de nem így van. A déliek és főleg a fundamentalisták csak sunyiban válnak, melegednek, izgulnak gyerekpornóra.
      Zoli itten nemi különbségeket kihasználva fölényeskedik, ezt is sajnálom.

      Kedvelés

    • Azért látom másképp, de mindenki mástól is különbözően, mert az őrültség vádja és a kiközösítés zsarolása, konkrét életveszély és durva érdekellentétek ellenére elmentem a legszéléig. Mert elvágtam a köteleket. Teljesen szabadon gondolkodom, nem köt hierarchia, érdek, múlt, rokonság, eszme. Bármit megkérdőjelezhetek, bármivel találkozhatom belül és kívül, olyan minőségű élményeim, beszélgetéseim és érzéseim vannak, épp a nyolcadik szülinapi posztot írom, tényleg nem hittem volna, hogy ez lesz mára.

      Kedvelik 1 személy

    • Bea, értem, azért kérdeztél, mert nem láttad, hogy honnan jött Ágnesnek az a gondolat, hogy Chapman barátunk már a harmadik házasságában él.

      Én meg megvilágítottam: onnan, hogy Ágnes kinyitotta a könyvet, meglátta az első oldalon, hogy valaki azt mondja, hogy a harmadik házasságában él; nem sikerült neki értelmeznie a szöveget, hogy ez a valaki nem Chapman, hanem a másik személy, akivel Chapman beszél (ezt lehet látni abból a részletből, amit beidéztem a könyvből).

      Aztán Ágnes írt egy erről egy kommentet, amiben cinikus akart lenni.

      Akkor lennél „régi vágású web 1-es t.r.oll”, ha már a fentiek ismeretében tetted volna fel – álnaivan – a kérdésedet.

      Ágnes meg majd megírja hamarosan, hogy „igazatok van, bocs, ezt elnéztem.” Erre utaltam azzal, hogy „a mea culpára várunk”.

      Kedvelés

      • Zoli, köszi. Ezeket már az előző hsz-ból is megértettem, mindenesetre megnyugtató, hogy jól értettelek. 😉 Köszi az idézett könyvrészletet is, mint már mondtam, most nem tudnám pikkpakk előhalászni, még ha meg is van esetleg itthon ez a bizonyos könyv (továbbra se tudom, pont melyik) ezzel a bizonyos előszóval. Szerintem kezdem/kezdjük túltárgyalni az egészet. Minden jót neked is!

        Kedvelés

      • Ejha. Ahogy te itt, ismeretlenül, férfiként előírod, hogy valaki, aki veled ellentétben vállalja a nevét, majd mit fog csinálni. Ez maga a mansplaining és gyűlöletes, paternalista kontroll, hatóságosdi, ami ellen a blogom nem szűnik meg kiállni. Ugyanerre mondunk nemet, amikor Chapmant meg az összes egyházi üzletembert képmutatónak tartjuk.

        Kedvelés

  15. “Mi magyarok amúgy is igazi csicskák vagyunk, az átlagember a legjobb írókra finnyog (olvasás nélkül), a módszerek kufárait az egekbe emeli…”

    Ja, most is valami becsődölt wannabe blogger nyomatja a ketót. Képzeld még könyvet is írt. Mi szánalom ez már…

    Kedvelés

    • Villő, ez egy munkanap. Tedd ki szellőzni a némileg füstszagű, skandináv cipőd, habár, fotón úgysem látszik, és hajrá, irány az excel.
      Belakadt-e a tükörképed az arcodba? Aki manipulál, űz, kavar, évekig nem tud leakadni valakiről, hazugul vádaskodik, azt kiszerkesztik, ez ilyen. Viszont én aljas nem vagyok, csak a nyilvános dolgokat elemzem. A titkaidról nem beszélek senkinek.

      Kedvelés

      • “Én meg nem is Zamárdiban vagyok. Sőt, a Pride-on is voltam, az hogy lehet?

        Hát úgy, hogy író vagyok.”

        Meg ezt se te írtad. Érdekes, hogy mikor kövér voltál, akkor rád ne nehezedjen elvrás a segged miatt. Most meg hevesen fikázod aki sikeresebb nálad. Szerintem mondjuk ki, hogy kurvára nincsenek elveid, csak az ami éppen elhiteti veled, hogy jobb vagy másoknál. Mert erről szól ez az egész, nem? Mikor menő volt összekenni magad a transzokkal akkor verted magad hosszú posztokon át, most, hogy hírtelen megváltozott a szélirány meg beléjük rúgsz. De ezt tudja mindneki rólad 🙂

        Kedvelés

      • Primitíven írsz. És egy kavarós, privát e-mailből idézel… Kavarsz.
        Kapsz tükröt. Használd jól. Most megírom az egészet, már csak azért is, mert te csak egy vagy, de azért vannak hasonló “csalódottak” (haha, mit képzeltetek? Elfoglaltok, belkebeleztek, szétpofáztok, csőcselékként nekem estek, NŐCSELÉK? És én ezt nem hagytam, ez a dráma?)
        Nem írok irodalmi ÉS papírkönyvet, nem vállalom azt a minőségi mércét, tartok tőle, mert tisztában vagyok a képességeimmel és a szövegminőség kritériumaival, ugyanis ez a szakmám; olvasok, látok, és nem vagyok önimádó eltévedt. De amúgy teremtő, szövegeket alkotó munkát végzek évek óta, jövedelemért. Független bloggernek nevezem magam.
        Ebbe mit akarsz belemagyarázni?
        Kifejtem most neked, végeztem egy hosszú szöveggel épp. Tessék. Talán nem mondta el így neked senki ezt egyben, hogy mi a gond. Miért bénák ezek az innen-onnan előrángatott, kevert, vegyes vádak, többéves, kontextus nélküli idézetek.
        Az álnevek, a túró rudi, az aljas pletyózás, a demonstratív összekacsintás kommentben Eszternél Kanpulykával, a gyalázásom minden létező helyen (jógavideó…) és témában, a fontoskodás, önlobogtatás, jólértesültség, az én vádolásom, hogy ÉN, TÉGED űzlek ÁLNEVEKRŐL, beszarok.
        Bár írtam neked erről privát többször, olyan fortelmes vagy, de most idejöttél újra. (Vagy valaki, aki neked adja ki magát.) Mindegy, Lelkes Villőnek szól ez itt mind, és ő olvassa, és órákat tölt ma is ezzel. Habár, ez is egy hivatali munkanap.

        Nem tudom, kire gondolsz, ki a sikeresebb, mi a szélirány. Nem a szélirány változott, hanem az életkörülményeim, a szenvedélyem tárgya.
        Soha nem volt semmilyen szél körülöttem, én nem kifele élek, nem trendeket, hashtageket lesek.
        Én magam nem változtam, ez a te keserű, lemaradt vádad, mert szeretnéd, ha a lustaságodat, a látszatra hajtó, nyafogó depidet, felszínességedet, munkára-nem-hajlandóságodat valaki visszaigazolná, megvigasztalna, hogy az nem baj.
        Hogy is volt ez veled?
        Azt hitted, majd én visszaigazollak, rajongtál, törleszkedtél, dicsértél folyton, “megvédtél” – majd csalódtál, pedig én mindig komoly, elkötelezett ember voltam, soha ilyen viselkedést nem igazoltam vissza senkinek, magamnak sem. Sajnálhattál 2013-ban, hogy te nyugaton élsz, volt rajtam 15 kiló, és friss özvegy vagyok, aki egyedül szív. Aztán már nem sajnálhattál: megkívántad Vecsey Tamást, azt a szenvedélyt, hogy mindent ott akart hagyni, ezzel sem vagy egyedül, és megkívántad az űzöttséget, áldozatiságot, a hős feljelentő szerepét is.
        Szó szerint beadtad az én Kozma elleni feljelentésem szövegét, beleírtad a saját neved, “felkértem tanúnak” (nem kérted fel, én kértem fel), pedig nem te voltál a célpont, te csak vágytál rá. Akkor jöttem rá, hogy veled nagy baj van.
        Aztán itt célozgattál, rólam írtál a blogomon gonoszkodva, a fejem fölött összekacsintva másokkal, majd sértődötten távoztál.
        Láttad, 2015-ben sápadt gyűlölettel írogattál róla, hogy én mennyire kipattintottam magam, tiszta élvezetből, szenvedélyből. Fényes és tónusos lettem, alter tudásom volt tiszta forrásból, élktem, meg is látszott, kiröhögtem a vegéán butaságot, három szülés után szőrig érő kisgatyában kézenálltam és válogatás nélkül tehettem ki képeket, amelyek a teljesítményről és az örömről szóltak, miközben neked a picsáskodó jó alakhoz, öt kiló fogyáshoz sem volt lelkierőd. Ezért gyaláztál.
        Nem, Villő, én nem fogytam. Nem, nem a dugás miatt, nem a tetszés miatt. én nem vagyok liba, Villő. Sportoló vagyok. És én nem árultam el senkit. Ez az én életem, és nincs dolgom azzal, hogy a tied szar, üres. TE méregeted folyton az enyémhez.
        Villő, 44 éves vagy, nem egy csitri. Miért van az, hogy te ugye smink, szűrű nélkül, kora reggel ránctalan, hamvas és gyönyörű vagy, és ezt is hozzám kell viszonyítani… ami akkor is ciki lenne, ha tényleg ránctalan lennél…, és minden egyes kurva képhez oda is kell írni, hogy nosmink, nofilter, inmyforties, reszketve az elismeréséért… egy megélt, valóban dolgozó, kézenálló-és-nem-pózoló ember NEM reszket a helyeslésért, mert a saját útját járja! nos, miért van az, hogy amikor nem nálad van a kontroll a képkészítéskor, mert közös a kép, akkor te ki vagy homályosítva a szélen, és csak az Angéla ilyen falusi bolti eladószerűen ráncos? És ott ültök, pizzát és engem gyaláztok, rám célozgattok? Ez komoly? Hogy ne röhögjek? Hogy kell azt?
        Hogy lehet, hogy leírom neked egy zugban, hogy csutkhaj, és te aznap beleveszed egy gyalázkodó szövegbe, persze az én hajam a csutka? Ellenemben mutogatod, lengeted? Akinek van haja? Szerinted nem látják a hajad minőségét, még ha gondosan fodrászolt is, meg úgy fotózod?
        Büdösszájú filippikák, írod, rám célzol a fontoskodó posztban, te nagy áldozat, amelyben azt, hogy otthon vagy, KIHÍVÁSNAK nevezed… bazmeg, Villő, mindenki otthon van, csak más nem a neten baszakodik, hanem van élete, családja, szerelme, élménye, és sportol.
        te persze a saját életedet éled, de írsz e-mailt (álnév), facebookkkomennbtet, ide kommentet, lesel, olvasol, kavarsz. Nem szégyelled magad? Téged nem bántott senki, nem számítasz, öt lájkokért kínlódsz.
        Ez a bosszú? Büdös száj?
        Provokálsz, hogy áldozat lehess. Én csak undorodom. Provokálsz, hogy konkrétat írjak a szerelmemről, “nincs is”. Ennyire hülyének nézel? Azonnal ráugranál, mondd? Hashtagként végezné a neve? Röhög rajtad, a lúzerinstádon, az erőlködéseden, az eltorzított, meghosszított tagjaidon.
        Szeretnéd, ha más se szülne vagy örülne. Ha szült, azt megbánná, rossz lenne neki vagy a gyerekeinek, ezt szeretnéd. Ha kevesebbet, akár a töredékét keresi, mint te, akkor azt keserűen élné meg (és nem örülne, hogy szabad, élne józan, puritán életet jó kajákkal és sok kultúrával, és szarná le a túlárazott, goccses márkákat).
        Pont olyan vahyok, amilyen voltam, szenvedéllyel, komolyan, saját módon csinálok valamit, és nem félek. ÉS EZ AZ, AMIT TE NEM BÍRSZ ELVSELNI. Az egész értelmiségi fitneszt és ketót én kezdtem el, amikor ez még “nem volt feminista”.
        Én nem hasonlítgatok, és nem irigylek senkit. Trasht, azt fogyasztok, pl. Lupui Izát, Csides Katát, a te instádat és Szentesi Évát, meg kommunista vegyeskarokat és hamis underground zenéket is. A trash fontos.
        Nem én hasonlítgatok, Villő. Nem nekem nincs életem.
        Én utálom a meg nem élteket, a kontentgyárosokat, a kifele élőket, az öntetszelgő semmire büszkéket, dögösködő szartestűeket, ez a kezdetektől így van.
        A határ nem a sikeres-nem sikeres között van, hanem a megélt-saját és a megnemélt-lopott között, Villő. Az én ötleteimmel egynémely neten publikáló nő igencsak magasra jutott, engedtessék meg, hogy ehhez ne gratuláljak. Ahogy beígérik a menő női médiát, az ellenkultúrát, és egy ilyen üresben pörgő, nyafogó, modoros, jópofizó, drámázó fos a végeredmény. Szpozorok bábjai.
        Nyolc éve töretlen és hét éve önfenntartó a blogom, szeretnek, akik értenek és nem sunyik. Hasít a fiam. Kitartóan edzek, gyönyörűek a laborjaim, méréseim. Saját döntés, miről írok cikket, kiadják a könyvem, amelynek szenvedélyem a témája, pedig nincs és nem is volt soha protekcióm, nem nyaltam, illeszkedtem be, mindent a magam erejéből értem el, ismeretlenek figyeltek fel rám. És szépségesek, érzékenyek a személyes történeteim. Tücsökszó és Hrabal. Én ezt tekintem sikernek. Pont az lett, amiért dolgoztam, és szeretem a munkám.
        Jaj, de szeretett volna Gumiszoba Angéla is díjakat… De csak lájk és tömeges hörgés lett.
        Mindenkit csodálok, aki megélt, saját. Ezért kedvelem, ismerem el a pedig-vegán Boho Beautifult, akit most fedeztem fel, vagy Toldi Zsuzsit. vagy a kedvenc író-, színésznőimet. Én alkatilag nem vagyok irigy. Csak te szeretnéd úgy beállítani, hogy én pörgök körülötted, a csodaéleted körül, és rád irigykedem, de hát jézusom, hát a szarrá előnyösített fotódat az én spontán bármelyikem, szakadt ruhás verítékes akármelyik mellé rakjuk, egy napodat megnézi bárki, meg egy napomat, egy estém otthon, hát ki hiszi el ezt neked?
        Azért kell a sok hashtag. Pedig az is nekem volt üzenet, kiírtad instán: ÉN NEM HASZNÁLOM MEGFEELŐEN A HASHTAGEKET. Ezen rendőrködtél. Majd te előírod nekem, megmutatod, ugye? Nem jutott eszedbe, hogy én kiröhögöm ezt?
        Téged nem szabad megsajnálni. Egy időben mentegettelek: beteg vagy, nehéz neked. Már nem sajnállak. Olyan aljas vagy, döbbenet. És ez a teljes eltévedtésg, hogy azt hiszed, kavarva, sunyiskodva, nyíltan kimutatott frusztrációd mellett majd elhisziik, hogy te vagy a menő…
        Nincs értékrended.
        Villő, én nem lestem irigykedve a sportos nőket, nem szóltam be rájuk, nem nyafogtam soha, ez csak neked jött volna jól. Emlékeztetlek, hogy 2012 végéig szoptattam és előtte négy éven át volt a hátamon valamelyik gyerek, és három gyerekkel maradtam egyedül. Én innen álltam föl. Te meg sehonnan. A teljesen jóléti, független életedben neked magyar távedző kell, annyira nevetséges vagy.
        Én nem hanyagoltam el a testem, és nem voltam kövér semmilyen értelemben, 27-es BMI-m volt magas izomaránnyal. Miért? Mert nem ülőmunkát végeztem, hatalmas lakásban, több kilométerre busztól, bolttól, bringázva, három gyerek plusz kutya körül ugrálva élek. Tele van a blog azzal, hogyan futok itt (ugyanitt) 2012-ben. Te 2012-ben, 2014-ben és 2018-ban is a seggedet meresztetted, és ilyeneket írtál, hogy az egészség nem súlyfüggő, jézusom. Most meg mutogatod, emnnyit fogytál… szélkakas.
        Én a nőgyalázó, nőkön haszonlesősködő férfiguruk tevékenységét bíráltam. Soha nem volt fat pride, soha nem láttam szépnek, menőnek az elhízást, mindig a test nettója érdekelt. Sajnálatos, hogy nem jött össze a sportolás neked, nem is fog, annyit mondok. Mondd, milyen érzés, hogy húsz év “yoginiség” és spirituális tanok, egy év kondizás után SEM bírod el a tested, nem tudsz kinyomni egy hidat, hogy elkerüld az overexertiont, ez a legjobb!, és asztmát hazudsz, mert lusta vagy futni? Nem csak én olvasok a sorok között.

        Kedvelés

      • A lényeg lemaradt.
        Az én seggemre soha nyomás nem nehezedett, mert mindig legenda volt, köszönhetően sportos felépítésemnek és a rengeteg bringázásnak. Kivéve némi leépülését neki 2015 elején, 2016-ra hatalmas súlyokkal rengeteg melóval, szakemberrel építettük, és azóta meg világbajnok, feszes seggem van.
        Ki merné-e rakni vajon az engem ócsároló a saját seggét, hasát natúrban?
        mielőtt nekiállsz fikázni, kérj meg valakit, fotózza le neked. Lesz döbbenet. De tudod te szerintem, hogy milyen.
        Itt van a 2011-es állapot. Egyben ez az én nagy kövérségem, másfél éves kb. a legkisebb gyerekem, innen jövök, még úszógumim sincs:

        És a mostani állapota, semmi retus, nagy felbontás, nulla ragya:

        Edzésre fel!

        Kedvelés

    • Figyelj már, Villő, nézem a képeidet hónapok óta az instán, de nem tudom felfogni, hogy lehet az, hogy egy dekával nem lett rajtad több izom, annak ellenére, hogy elmondásod szerint igencsak tapasztalt edzők segítenek téged? Nem fér a fejembe. Pedig annyira kibaszott cikornyás litániákat tudsz írni a képeid mellé arról, mecsoda kúl edzést toltál… Keresem a fejlődés jeleit, de nem látom. Pedig – isten látja lelkemet -, én hűségesen keresem.

      Kedvelés

      • Bizony. Nem is más, mint kanpulyka, az én nagy szerelmem, az itteni Ursus arctos, akivel még egy szelfit is kierőszakolt, volt is orrhon cirkusz. Meg Kiss the trainer.
        Elfognyak a szabvak.
        Daquiniben.
        Távedzésben, Magyarországról.
        És kiírja a neveket, nem érzi égőnek. És ilyen hashategk, hogy hatodik cé meg igény 2019 meg nemketo.
        Aztán.
        Aki vegán (vagyis, nem eszik jó minőségű fehérjéből sokat) és nem edz igazán, csak lötyög és pózol, annak sosem lesz izma, ez nem csak Villő, sokan nem értik. Ők magyaráznak jógáról meg lelki egészségről, gyógyító diétáról, mentes kajákról, tele velük a net. Semmi változás többéves távon.
        Aztán. Ő egy GEPÁRD. Ennek a mibenléte nem derült még ki senkinek.
        Ellenem gepárd. Volt neki ez a feledhetetlen, de tényleg, U-TOL-ÉR-HE-TET-LEN kontentje, amit eltávolított az insta, olyan szintű nyílt gyűlölködés volt, hogy van a gepárd, az csak heverészik az istállóban és bámulja az agarakat hátulról, akik futnak, de ő heverhet mert úgyis jobb. Én lennék az agár. Valóban futottam, rengeteget, olyan feszes lettem, hogy ihaj. És ő valóban hevert. Sorban a feleket, aztán a maratont, nem tudta azt se tönkretenni.
        Azért a frusztrációnak ezt a fokát, na. Még ha lenne bármi alapja a kvalitásbeli különbségnek, akkor is állati kínos, ovis így kiírni, de hát nincs. És azt hiszi, nem világos mindenkinek a nyalás után a nagy gyűlölködés, életmásolás, rivalizálás, hogy mit köröz, sasol, nézeget, célozgat 2020-ban. Ugrik mindenre, írogatja álnéven a sunyi gyalázkodásait.

        Kedvelés

    • Én nem ismerlek, ezért látom talán kívülről a helyzetet.
      Pontosan úgy fejezném ki, hogy valamit követelsz Éván, a blogon, ami nem követelhető, nem jár. Gyerekes módon. Dühösnek tűnsz.
      Miért zavar téged a sportolása, kövérsége, a könyve, élete? Hogy író-e? Mit akarsz leleplezni? Mit keresel itt?
      Ez mind a te rajongásod, érdeklődésed, elvárásod, neki nem feladata ezeket kiszolgálni. Kövér témában a blog már egy tucatszor hozott le világos, elhatárolódó véleményt. Szerintem sem jó senkinek, ha női öntudatra hivatkozva elhanyagolja magát.
      Talán a lustáknak.
      Az olvasottak hatására megnéztem az instagramodat, mármint ha nem valaki más szórakozik itt, hanem te vagy Lelkes Villő. (Szólj, ha nem.)
      Nagyon bizonygatsz valamit, ez világos. Ami a munka helyedet illeti, bizony nem hat jól, ha a neved internetes uszulásokhoz kötődik, pláne egy ennyire olvasott blogon. A személyes életedben pedig láthatólag űz a vágy, hogy menő, elismert lehess. Ennyit látok.
      Nyitva az út neked is, Villő. A holmik, utazások nem elegek ehhez, az pusztán sznobság. Dolgozz meg érte!

      Kedvelés

      • Valaha Villő értelmiségit alakított. Fenntarthatóság, rendszerek, agrárium.
        Persze vetített már akkor is, “párom egyetemen tanít”, nagyon sokszor árulja el magát, hogy sem ez, sem a többi nem alakult fényesen, ehelyett kell a mutogatás, nerd, ruhák, utazás. Nyilván a mental condition (én nem diagnosztizálok, ő mesélt) sem könnyíti meg a személyes dolgait, az élet nem ilyen szép harmonikus, depresszió, hiszti, játszma, érdekalapú erőszak, minden van. Évekig sajnáltam, talán az amszterdami esetig, ugyanakkor kaptam Kanpulykától levelet, amelyben kleírta: Villő, Csilla, Angéla képernyőfelvételeket küldözgettek neki innen a blogról, hergelték. Ő is jellemtelen lett.
        Szóval a nagy “kivirulás”, Tamással genyózás is gáz volt. Hogy miért akar mindig győzni. Miért harcnak képzeli, mi ez az ált isk szint. Miért nincs saját keret, viszonyítás, miért mászik bele mindig mindenbe. Éveken át minden tiltás ellenére jelentkezett valahol, vagy küldte valaki: megint téged emleget, rád célozgat, elemez, jobban tud.
        Villő esetéből az a tanulság a most tanácstalan, az eseményeket 2014-ben nem követő olvasónak, hogy ha itt nagyon buzog meg szerepel, kapcsolódik, jó neki, akkor utána, ha elmúlt, tűnjön már el békésen, ne kapaszkodjon így. Engem ugyan nem zavar, nem nézegetem, nem kell fontoskodni. De hogy bosszúból, melynek okát ma sem értem, csak az irigységet találom, miért kellett lejárató hazudozást kezdeni ellenem?
        Villő, miért?

        Kedvelés

  16. Visszajelzés: az edzésprogram, amit nem fogsz abbahagyni | csak az olvassa. én szóltam.

olvasd el, amire reagálsz!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.