a szűz menyasszony

Elképesztő, mik vannak emberek fejében, és ezek nem a saját gondolataik ám: egymástól veszik a fogalmakat, kereteket, összefüggéseket. Leleplezzük, kinek és miért érdeke sugallni, megítélni és előírni a nők viselkedését, magyarázgatni róluk-nekik a fejük fölött, a valóságukat nem ismerve és meg sem hallgatva.

Például hogy a nőnek kincse a szüzessége, és a szexuális élete, a teste állapota morális kérdés.

Azért írok így ezekről a témákról, mert mi nők integritással bíró, teljes, tudatos lények vagyunk, akik – kollektíven mint nők, így értem, nem pedig egyesével, a saját sorsunkban – átéltük a megalkuvást, a beletörődést, a leromlást, az önfeláldozás csapdáját, ezért tudjuk, mire mondunk nemet, és most már a saját életünket fogjuk élni. Nem kérünk se dicséretet, se jóváhagyást, se okoskodást olyanoktól, akik nem tudják, milyen az örömtelen szex, a lélekölő anyaság, vagy a munkában háttérbe szorulni, nem merni szólni basáskodó férfiak miatt, kiállni magunkért.

Feministának lenni progresszív álláspont, és ekként emberi igényesség dolga: ha tartod magad valamire, ha átélted, hogyan bánnak a nőkkel általában; ha van tartásod, ha szoktál gondolkodni, akkor nem juthatsz más következtetésre.

Amit mondunk, egyszerű, logikus és építő, csak azok ferdítik el, magyaráznak bele agresszív dolgokat és tartják veszélyesnek, akik félnek tőle, akik húznák vissza a nőket a kiszolgáltatott, más életét élő létezésbe, akik használni akarják a nőket a maguk előnyére. És ezek az érvelések nagyon alattomosak ám. Van a fenyegetés: “társadalmi probléma lesz”, “majd jönnek a migráncsok, azok nem udvarolnak ám”, “elkeseredett férfiak követnek majd el merényleteket”. Vádaskodás: hipergámia, exogámia, a nők eredendő képtelensége magasabb szempontok belátására. A csalárdságuk. A röhejes deklaráció, hogy a világot férfiak hozták létre, és majd jól nem tudunk mit kezdeni vele, ha elnyomkjuk őket. Vagy a rábeszélés: “ti is boldogabbak lennétek úgy”, elmagyarázzák nekünk, hogy most nekünk, sokkal, de sokkal rosszabb, mintha egy tufa barom mellett senyvednénk egész életünkben, félve a falu szájától, tanulatlanul, szülnénk sorra a gyerekeket, nem tudnánk és nem is kérdeznénk, a férjúr merre jár, és az izgalmas szexről fogalmunk sem lenne. “Túl sok hatalmat és döntést adtunk a nők kezébe, nagyon elszemtelenedtek”, mondják azok, akik eközben nincsenek meg a fiatal nők testének látványa, eképzelt érintése és az idősebb nők gondoskodó munkája nélkül. Lekurváznak minket, faszkörhintáról beszélnek, fenyegetnek az öregedéssel, hogy majd “kiélten”, “barna szeméremajkakkal” (?) nem kellünk senkinek, miközben sem tudniuk nem kell a magánügyeinkről és választásunk szempontjairól, hiszen az életünk a miénk, sem rávenni nem fognak ezekkel a gyűlölködő szövegekkel semmire. Van még az önsajnálat: nektek könnyű, akárkit megkaphattok (???), velünk rendes srácokkal egy átlagos lány nem is áll szóba. (Volna hökkenet, ha egymás mellé állítanánk az állítólag rendes, átlagos srácokat meg a szerintük hozzájuk illő lányokat.)

Akárhol indulnak ezek a viták, mindenhol dőlni kezdenek a téves, eltorzult képzetek a mesebeli múltról, a nők működéséről, motivációiról, kedvezőbb helyzetéről, a “szexpiacról”, a bétákról és a szexről úgy általában (amiről azt hiszik, a nőknek kivétel nélkül jut, és persze remek!). Értetlenséggel vegyes, gyanakvó nőgyűlölet, merészen nagyívű összefüggések, és a sima butaság, előjogaik önös féltése.

Jeleztem minap egy kissé lényegretörő kommentben, hogy semmi para, ezek a férfiak tényleg a kutyának nem fognak kelleni, el is tűnnek, mert nem lesz utóduk, és nem örökítik tovább ezt a mentalitást sem, mire is megkaptam, hogy kegyetlen feministaként a férfiak kiirtásáról ábrándozom. Pedig, gondoltam, lemegyek akkor arra az evolúciós érvelgetési szintre, miszerint az erősebb örökíti tovább a stratégiáit és a génjeit, de ez se volt jó, ha a nyafogó férfiak ezzel bráner kedvezőtlenebb végére kerülnek. Tökéletes a helyesírásuk, és koncepciózusan csúsztatnak, értetlenkednek.

A tisztaság iránti igény a mai témánk. A szüzesség idealizálása.

Ezt a trendet mi az ezredfordulós Britney Spearstől ismerjük. De aztán milyen jól sikerült a házasélete neki is, ugyebár. Részben keresztény fogantatású reakció ez az egész a médiában is agresszíven jelenlevő női “szabadosságra”, az átszexualizáltságra. Angolul chastity, purity, illetve virginity, és a pro-life (abortuszellenes, anti-choice) gondolatkörhöz tartozik. Amerikai államokban kormányzati támogatással hatalmas bálokat rendeznek a kamaszlányoknak, akik szalagavatós giccs közepette megígérik az apjuknak (!, mindjárt hányok), hogy a szüzességüket megőrzik (save az eredeti ige) a házasságra. És ezt jelzendő gyűrűt vagy kitűzőt is viselni kezdenek.

Ha a lány nem megy férjhez, úgy járt. Ha ki akarja próbálni a szexet, majd igyekszik leakasztani valami férjet.

A férfiak ugye rájöttek, hogy a szexuális forradalom nem csak azt jelenti, hogy immár házasság nélkül is lefekszenek velük szívesen, tehát van bőven nő, hanem hogy a nők is felszabadultan válogatnak: az ő vágyuk, élvezetük, tetszésük is számít. Innnetől ők kedvből és nem belekényszerítve, főleg nem egyetlen monogám kapcsolatban folytatnak szexuális életet, és így a többség, a nem olyan vonzó férfiak – megint a férfiak szerint – hoppon maradnak, mert a nőknek van választási lehetőségük és főleg: összehasonlítási alapjuk. Valóságos GENOCÍDIUM!

A nem kívánatos férfiaknak ezért nem jut nő, és ezért kézenfekvő és visszaterelni, -zsarolni őket a monogámiába és a szüzességet újra értékként beállítani.

Szeretném megjegyezni, hogy a nők szexualitása akkor, a blldog múltban is, és ma is a legritkább esetben fakad a nők vágyából. Többnyire nem a női vágyból fakad.

Az antifeministák meggyőződéssel állítják azt is, hogy a nőnek az vaalmi extra hatalma, hogy nemet mondhat férfiakra, sőt, úgy gondolják, ezt ÉLVEZI. (Én amúgy élveztem, ahogy a gőgjük megcsúfolja önmagát. Amikor olyan biztosak voltak magukban. De nem azt, hogy “szenvednek”. Az egész inkább kellemetlen volt.)

Hajdan, a szigorú (látszat)erkölcsök korában az igent mondás fenyegető volt: tönkrement élet, törvénytelen gyerek, falu szája, bukott nő.

De van baj az azóta elterjedt, normalizálódott viselkedésekkel is. Nem morális baj, hanem nem jó nekünk így. Ma ugyanis a nagy bulis meg partis promiszkuitás továbbra sem más, mint a férfiigényeknek való megfelelés (laza csaj vagyok, lefekszem bárkivel, sőt: fuck mint tárgyas ige női szájból), mindaddig, amíg ez nem a saját vágyukból (szexuális vágyukból) és élvezetből fakad. A többi az önismeret hiánya, könnyen keseredő, felszínes, tárgyiasító vagizás. Ez is igaz. Ugyanakkor akik a szűz menyasszonyt igénylik, és megtiltanák a nőknek a próbálkpzást, élménygyűjtést, a szenvedélyes szexet, azok súlyos szxuális zavarral küszködő, frusztráltan ájtatoskodó törpe kisebbség, akik csak a neten át tűnnek hangosnak.

A másik női indíttatás opportunizmus: lefekszem vele és megteszek neki mindenfélét, hátha megcsípek egy jobb palit, aki majd elvesz, eltart. Ez sem okés, mondom nőként. Csak a humán, önismereten és kölcsönösségen alapuló szex éri meg.

Kevesen vannak, akik tényleg olyanok, mint a Hairben a csajok, igazán életörömtől duzzadók, nevetősek, szeretettelik, szenvedélyesek. Ez biztos.

Vannak válogatósak, akik nem akarnak mindenáron lazák lenni, de nekik gyakran az egész szexualitásuk nem örömteli, traumákat hordoz.

Nekünk nem jó a férfiigényű szex, ami rengeteg férfi fejében az egyetlen szexuális verzió: behatolás ejakulációval. De erre nem lehet válasz a szüzességkultusz, mert attól senki nem lesz sem őszintébb, sem örömtelibb szexualitású.

A szüzesség újkori kultusza azt célozza, hogy a ne is sejtse, hogy ez a reszelés, fantáziuátlanság, test nem normális, hogy van jobb, érzékenyebb, hogy ő is megkeresheti a neki valót.

Erre is van elmélet: a saját szintjüknél jobb férfiakkal (pontozgatós alapon jobb) fekszenek le, meg akarják fogni, de azoknak csak egy vagy pár menetre kellett a csaj, eldobják. Ezt mondják nem is leplezett kárörömmel és rosszakarattal. (Egy vonzó, sugárzó férfi miért feküdne le nála sokkal rosszabb nővel?)

A valóság: senki nem osztályozgat, akik érzik, mi az igazán jó a nemek játékában, azok kölcsönös kattanásból vonzódnak. Paris például sokkal előnyösebb parti, és Júlia mégis Romeora villan vissza. Az emberileg rútak, a követelőzők, a sértettek nem kellenek a nőknek. És ennyi.

Semmilyen szöveg nincs rendben, amely kontroll alatt akarja tartani a nők szexualitását: figyeli, elméleteket gyárt róla, moralizál, zsarol.

Szerintük csak a férfinak jár az a lehetőség, hogy dolga legyen olyan nővel, akivel élvezetes a szex, és “kitombolhassa magát”, a nő ne tudja meg soha, milyen a jopbb, az érzőbb, a más, a keményebb, a nagyobb.  Így biztonságos.

A tisztaság képzete nem csak számító és férfiérdekű, hanem olyen jelentést tulajdonít a nők szexuaélitásának, ami nincs neki. A morális érv mindig is póráz a nem kívánt gyermekek ellen, illetve a nők kontrollálása céljából, de ezen a fázison már túlvagyunk, és a miénk lett a testünk. Az elképzelés továbbá mesterségesen tarja fenn a szüzek és ribancok kártékony dichotómiáját (tisztelni csak az előbbieket kell), és sújt megvetéssel olyan nőket, akik saját döntésből, örömmel szexelnek azzal, akivel jó nekik.

Minden örömtől, minden igazi, emberi, teljes gyönyörtől jobb lesz a világ. A nőknek a szexualitásban leginkább az a bajuk, hogy eldurvult, pornófejű férfiak és traumáék miatt nem is ismerik meg, milyen a gyönyör. Aki “tiszta marad”, “becsüli magát valamire”, az még kevésbé. Ez nem becsülés kérdése. Te döntesz a szexualitásodról.

Az örömteli, szabad választáson alapuló szexben a nők jól érzik magukat, további igényük nincs. Súlyosan kellene szankcionálni (morálisan és jogilag is) mindenfajta rábírást, molesztálást, visszaélést, nők kárára önösen élvezkedést, és a nőkben erősíteni az énerőt, hogy nemet mondjanak mindarra, ami nem kell nekik, és ne tegyenek belsővé kívülről jövő vislekedésmódokat és értékeket.

Hoppon fognak maradni férfiak, ez biztos. Maradtak eddig is. Majd megoldják valahogy. Nem tudtok zsarolni, nem félünk.

Nem lesz, ne legyen tárgyiasítás, nemi erőszak és örömtelenség, csikarás és moralizálás, belepofázás abba, ami a miénk.

Fontos könyv: Jessica Valenti The Purity Myth. How America’s Obsession With Virginity Is Hurting Young Women

Cikk:

https://www.today.com/popculture/no-such-thing-virginity-author-says-wbna30353377

Te mit gondolsz erről a trendről? Hogyan függött össze a szüzességed “tartogatása” a későbbi élményeiddel?

A sorozat következő része a bosszúöngyilkosságról, illetve az öngyilkossággal való manipulaztív, bántalmazói fenyegetőzésről szól. Ebbe a sorozatba beillesztem korábbi írásaimat, a valaki feküdjön le velem és a barátzóna címűeket is, később pedig fogok írni arról, hogy “igazi nő kell, az önkielégítés nem olyan”.

36 thoughts on “a szűz menyasszony

  1. Azért az döbbenet, hogy olyan férfiak irkálnak női viselkedésről, A NŐKRŐL, akikről ordítóan süt, nem beszélgettek kettőnél több felnőtt nővel életükben. Anyukájukon és a testvérükön kívül senkivel nem mertek még szóba állni, harmincas éveik közepén csorgatják a nyálukat huszonéves lányokra, és gyártják az elméleteket PUA-s meg mittudomén milyen faszkalapok okoskodása mentén. Eleve kudarcra ítélik magukat, pedig csak meg kéne figyelni a környezetükben élő felnőtt nőket, megkérdezni őket, sörök feletti siránkozás helyett olyan helyekre járni, ahol közösségben lehet hús-vér nőkkel beszélgetni. Csak ahhoz bátorság kéne, intelligencia, meg nyitottság. De lehet, hogy ez a tanult tehetetlenség otthonról jön, és minden szart megtalálnak a neten, ami ezt erősíti, holott ugyanúgy rákattinthatnának a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos infókra is. Csak az melós, fájdalmas, eltart egy darabig. Rinyálni mindig könnyebb lesz.
    Egyetlen olyan férfit ismertem, aki 36 évesen nem tartott sehol, borzasztó családból jött, de kimászott az önsajnálatból, igyekezett vonzóvá tenni magát, ez mondjuk eltartott egy pár évig, talált magának társat, és most otthon babázik, mert a felesége jobban keres. 45 éves az illető. Sose késő. Csak időben abba kell hagyni a rinyálást meg le kell kattanni a netről, körbe kéne nézni a 4D-s világban.

    Kedvelik 1 személy

    • Sejtem, hogy tőlem kérdezed. A terápia nyilván a legjobb, de ahhoz nagyon durva elszánás kell, meg erős önreflexió, ez keveseknek van.
      Ez a barátom, volt kollégám egyszerűen csak olyan közegben kezdett mozogni, ahol jól érezte magát, értelmes felnőttekkel beszélgetett, megtanult közösségben létezni. Erre rengeteg lehetőség van, ő a néptáncot választotta. Eljárt sok táncházba, megismert sok embert, beszélgetett családos férfiakkal és nőkkel, csoportban is kezdett táncolni, utazott, világot látott, kinyílt neki az élet, és ez pont elég volt ahhoz, hogy elkezdjen végre úgy élni, hogy jól legyen a saját bőrében. Ez elég vonzó tud lenni. (Közben meg nem egy vonzó külsejű férfiról beszélek, de örömmel csevegtem vele bármikor, mert volt rengeteg témája a saját személyén kívül.) Nem mindenkinek elég ennyi, de aki hozza az akaratot és jó életet akar, annak mindegy, mi a közeg, csak legyenek értelmes emberek körülötte, meg sok öröm. Nem univerzális megoldás, de harmincas, magányos férfiak a valódi élettel való találkozáskor kaphatnak esélyeket, szerintem. Alázat kell hozzá, kicsi pofaméret, tettrekészség és nyitottság. És el kell engedni az egeret vagy a touchpadet. Ha ez nincs, hiába minden.

      Kedvelik 2 ember

      • Köszönöm! Ennél azért kicsit bonyolultabb a helyzet, de jó tudni, hogy van, aki 30x évesen még tud váltani, ki tud törni egy szerepből.

        Kedvelés

  2. Ezeken a szüzességmegőrzős bálokon a kamaszfiúk is fogadalmat tesznek? Vagy nekik az Úr és a közösség (meg persze az evolúció) más utat jelöl ki, olyat, ami tele van vidám szexszel?

    Kedvelés

    • A szűz menyasszony véres lepedőt mutat fel a nászéjszaka után, keresztény-fundamentalisták körében ma is. A fiú mit mutatna? Itt csakis az a kérdés, hogy milyen az elég jó menyasszony a vőlegénynek, meg az apjának. Csak a női bujálkodás van betiltva.

      Kedvelés

    • És hogy akkor a fiúk kivel…? Hát a bukott, nekik-úgyis-mindegy lányokkal.

      Jessica Valenti azt modja/írja a linkelt cikkben, hogy a szüzességet jelképpé, fétissé emelni ezért veszélyes: aki “elvesztette”, az gyakran gondolja az egyébként is hiperszexualizált világban, hogy akkor már úgyis mindegy, bánja kánya, és odadobja magát a dühödt igényeknek, nem nagyon válogat, azonosul azzal, hogy ő értéktelen, romlott. Pedig mindenki értékes, a keveset, a sokat és az egyáltalán nem szexelő is, inkább arról van szó, hogy neked, kedves leány, mi a jó, mi véd meg a traumáktól, mi segít örömtelien megélni ezt az egészet, és nem arról, hogy mitől maradsz erkölcsös.

      Kedvelés

  3. Most majdnem hozzáfogtam leírni a szüzességem elvesztésének történetét, majd későbbi kalandjaimat, de azt hiszem, túl intim ahhoz, hogy itt megosszam. Annyi azért mégis érdekes lehet, hogy keresztényként nem egyszerű.
    Nekem az volt a szerencsém, hogy nem bigott katolikus családban nőttem fel, hanem 23 évesen lettem keresztény. Addigra meg már mindegy volt, tehát előzetes tapasztalatokkal vágtam bele a házasságba. Ha nem tudtam volna, milyen a jó szex, gondolhattam volna életem végéig, hogy az, amit a férjemmel csinálunk, jó. Egy ideig működött, mert volt valódi intimitás, de a szeretet elpusztulásával ez is meghalt. Aztán, mikor már nem éltünk együtt, megint felmerült a kérdés, hogy akkor így mi lesz velem. Mert azt én hiszem, hogy a testem a Szentlélek temploma, tehát nem átjáróház. Úgy döntöttem, hogy akit én szeretek, és aki tiszteli a személyemet és a testemet is, az bejöhet. Ez hívő emberek számára erkölcstelen és botrányos lehet, de én mindig kilógtam mindenhonnan, úgyhogy nem érdekel. Egyházam a mai napig ott tart, hogy szex kizárólag szentségi házasságban, gyerekek foganására nyitottan történhet. Ezt élhetetlennek gondolom, úgyhogy azt tartom szem előtt, amit belül jónak, szépnek, igaznak gondolok, az sose hagyott cserben.
    A gyerekeimnek (és nem csak a lányomnak) azt fogom mondani, hogy soha nem szabad úgy egy másik ember testéhez szexuális vággyal érni, hogy nem ismerjük, nem szeretjük, nem akarjuk az illetőt szőröstül-bőröstül. Nem kell hozzá jegygyűrű, igaz szerelem kell hozzá, döntésképesség, felelősségvállalás.
    Biztos van olyan, hogy megházasodunk életünk első szerelmével, és aztán soha senki mással nincs szex, látok is ilyet, de inkább a nálam kettővel idősebb generációban. A mostani túlszexualizált világ és ingerek kicsinálják mind az ötvenes, negyvenes, harmincas férfiakat és nőket is. Komoly gerinc kell hozzá, hogy függetlenítsük magunkat ettől.

    Kedvelés

    • Én megházasodtam életem első na nem szerelmével, hanem szexpartnerével (legalábbis a szó adott értelmezése mellett első volt), hülye ötlet volt engedni, hogy elvegyen (egyedül annyit tudok felhozni mentségemül, hogy nem az én ötletem volt és amíg volt hozzá erőm, tiltakoztam is ellene, csak nem eleget), viszont az egyházam álláspontja szerint onnan kezdve, hogy ő megcsalt, én nem minősültem házasságtörőnek. Ezt a “szabályt” kifejezetten értékeltem. Azóta persze elváltam tőle.
      A legnagyobb fiam momentán részben az apja elveit követi, azt hiszi, ha a lány nem tiltakozik nyitott bicskával a kezében, akkor már rendben van a dolog. Agyalok rajta, hogy hogy tudnám meggyőzni arról, hogy ez így nem lesz jó.

      Kedvelés

  4. Annyira idegennek és életszerütlennek tünik ez az amerikai szüzesség-kultusz… jól látom, hogy azért Európát hálistennek nemigen érte el? Amennyire fel tudom mérni, nâlunk leginkâbb a tájékozott beleegyezés fontosságât hangsúlyozzák, foglalkoznak a szexuâlis zaklatással, valamint már 4-5 éves kortól arra tanítják a gyerekeket, hogy a testük csakis az övék, senki nem nyúlhat hozzájuk az akaratuk ellenére, amennyiben valaki mégis megteszi, feltétlenül mondják el egy felnöttnek, akiben megbíznak stb. stb. Ebböl még persze nem feltétlenül lesz örömteli szexuális élet felnöttkorra, de talân önbizamat ad a nemet mondáshoz és az énhatârok meghúzásához. Lassan (vagy talân nem is olyan lassan) nekem is le kéne ülnöm elbeszélgetni a lânyommal… ami kábé annyira vonzó kilátás, mint (bölcsesség)foghúzásra idöpontot egyeztetni. Pedig ën voltam az, aki az anno 4 éves óvodásnak elég sok grafikai részlet segítségëvel elmagyarázta, hogy hogyan is lesz a kisbaba. Milyen természetesnek is tünt ez akkor, én pedig milyen büszke voltam magamra!😁
    A leginkább talán azzal küszködöm, hogy mit mondjak a kiskamasz lányomnak, ha megkérdezi, hogyha tényleg olyan örömteli és jó dolog a szex, akkor gyerekek miért nem csinálhatják… (a ‘te még ehhez kicsi vagy’ válasz ugye garantált vörös posztó) Mert ö nagyon is érti a tájékozott beleegyezés fogalmát (hiszen tanulták az iskolában), sosem engedne csoportnyomásnak, és a csücsörítös-pózolós szelfiket sem ök küldözgetik egymásnak a barátnöivel… lehet, hogy nem kellett volna az egész beszëlgetést fejben lejátszanom, mielött egyâltalân megtörtént volna… Na de a bölcsességfogamat is kihúzattam végül, úgyhogy beszélgetés is lesz😁.

    Kedvelés

      • Valószínüleg nem. Mondjuk szerintem itt nem csak arról van szó, hogyan ne adjuk tovább a tanult prüdériát (amúgy is tök kényelmetlen a saját elfojtott szégyeneinkkel szembesülni), hanem hogy egy kiskamasz (hát még a nagy) nem feltétlenül a szüleivel akar a szexröl beszélni. Ha belegondolok, lehet, hogy én is túl sokáig vártam… tuti, hogy tinikënt rögtön elsüllyedtem volna, ha az anyám megpróbâlja a szexet, mint témát szóba hozni. Ilyen veszély mondjuk végkëpp nem fenyegetett… Arra kiváncsi lennék, hogy a cikkben szereplö amerikai szüzlânyoknâl vajon milyen szülö-gyerek beszélgetések elözik meg az említett szüzességmegörzös fogadalomtételt. És hogy az apjânak ígéri meg… tehât feltehetöen az apja tulajdona a lány szüzessége. Hát ehhez képest a mi szüleink nem is szúrták el annyira…

        Kedvelés

      • Az enyéim akartak, akarnak, velem akarnak, mesélnek spontánul, sőt, nézünk filmeket is, például az 1996-os Romeo + Júlia tudatba ég, nagyon szép közelítés arról, mit ejelnt egymásra és pont egymásra, senki másra vágyni. Van szex is. Szép az egész.

        Kedvelés

      • Az amerikai fiataloknak kortárs és iskolai közegükben téma ez, nagyon erős a propagandája a szüzességtémának, és sokat olvasnak és beszélgetnek is róla a neten.

        Kedvelés

    • Nekem még csak nyolcéves a lányom, de a téma már fel-felmerül, és én is ezen gondolkodtam, hogyan magyarázhatnám el neki, hogy ez nem gyereknek való dolog (elég éretten viszont fantasztikusan jó lehet) anélkül, hogy elrémiszteném az egésztől.

      Kedvelés

      • Nem csak te mesélsz, nem a szavaid számítanak, hanem mindaz, ami körülveszi. Egy gyerek, ha érző, intellektuális közegben nő fel, és ha nincs abúzus, nem használják ki, egy kicsit idegenkedik a szextől, szemérmes ez ügyben, és nagyon pontosan tudja, hogy nem gyereknek való, nincs rá készen a teste. Ráadásul a vágyai sem működnek, legfeljebb a kíváncsisága. Amúgy létezik gyermekszexualitás, önkielégítés, és kölcsönös (!) érzések formájában is, és nem ártalmas, nem kell ennyire rémüldözni.

        Kedvelés

      • Nem a témától vagy a beszélgetéstől rémüldözök, inkább attól, amit mástól, például az osztálytársaitól hall-lát. Én már sokkal nehezebben tudom őt megvédeni, pl a netes pornótól, hiába nem fér hozzá itthon. Lehetek én bármennyire normális ezen a téren, ha az osztály egyik felének már van netes mobilja tízévesen, nemigen fogom tudni megakadályozni, hogy valami durva pornót lásson először. Az pedig mindenképpen trauma lesz.

        Kedvelés

  5. Nálunk elhangzott, hogy ez az egyetlen ertekem. Pedig ennyire nem voltak maradi gondolkodásúak a szüleim általában, de ez mégis képes volt elhagyni apám száját, aki egyébként soha, semmiféle intimitást, nyíltságot, őszinte aggodalmat nem mutatott. A szex mint téma pedig egyenesen tabunak számított vele, engem is anyu ‘vilagositott’ fel.
    Nagyjából olyan dolgokkal, amiket már amúgy is tudtam, kérdezni nem lehetett mert mi beszélgetni nem szoktunk.

    Na és akkor most, ahogy ezt irom, esik le, hogy miért van az, hogy kellemetlen, intim és súlyos témák esetén bénult vagyok, és hagyom magam leuralni a másik zavara, felszinessege, irányítási szándéka altal.

    Amerika elképesztően álszent, a háborúk fenntartotta gazdagsaggal, az alkohol tilalmakkal, a kiskorúak eget verő drogfogyasztási statisztikaival és ezzel az egész elbaszott prud szuzessegi témával együtt.

    Érintett lévén várom az öngyilkosságról szóló posztot.

    Kedvelés

  6. A szüzességkultusz vadhajtása, mikor a hüvely tabu, de a fiatal lány vagy pár már “minden máson” túl van, petting, orális, anális szex. Ez a katolikus házasság előtti szex.

    Kedvelés

  7. Nem volt mit elvesztenem, arról apám meg pár másik idejekorán gondoskodtak.
    Ha nincs a kamaszkori jóbarátommal egy nagy huszonéveskori egymásrakattanás, szerintem én lennék a klasszikus pengeszájú macskás vénlány vagy még komolyabban sérültem volna.
    11 éve tart, jó, jó a szex. Bár kölcsönös beleegyezéses tapasztalatom nincs rajta kívül.
    A lányunk még kicsi, de félek, nem akarom bele átsugározni a saját traumáimat. Olyan jó lenne őt majd szabadon szeretni látni.

    Kedvelés

    • Nem nekünk kell megértenünk dolgokat, nem nekünk kell árnyalódnunk, mert nem nekünk van problémánk.
      Itt mi soha nema férfiak nyomorával, “problémáival” fogunk foglalkozni, mi se tőlük kérjük, hogy értsenek meg minket.
      Alapvetésem, ha egy kicsit idefigyelnél, hogy “szexpiac” nincs, ezt az elképzelést bírvágy, hatalmaskodás, erőszak és a pornó ihlette. Csak emberi, emberségen, teljes lényen alapuló kapcsolatok vannak.
      Ahol azon lamentálnak emberek, hogy a nő nemet mondása valami extra hatalom, ott a nő legelemibb önrendelkezési joga van megkérdőjelezve, ezért kérlek, hogy ezekkel a gyatrácska, önérdekű, szánalmas fejtegetésekkel menj máshova.

      Kedvelés

    • Nem olvasok semmit, amit magukat nem vállaló, kioktató gyíkok tolnak ide, nem volt semmiféle hiányom. Egyedül is el tudom dönteni, mit gondoljak arról, hogy valakik szerint probléma az, ha egy nő is eldöntheti, kire vágyik, kivel szexel. Rég eldöntöttem, nincs kérdésem. Az, hogy a visszataszító nőgyűlölőknek kell valaki, aki hibás, nem mérsékelten feminista álláspont, és én nem adok helyet a blogomon ilyen lájtos nőgyűlöletnek sem.

      Kedvelés

  8. Visszajelzés: miért választják a nők a faszfejeket? | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.