Milyen semleges szavakat használok, nem? A semlegesség gyönyöre, ez a normám mint blogírónak. Nem kedvelem, amikor már a jelenségek megnevezésében is torzítunk, gúnyolódunk.
Mondhattam volna pedig, hogy magamutogatás. Vagy perverzió. Meg önző, őszintétlen parádézás. Meg midneféle divatos identitás. (Fontos állításom lesz: valójában, a gyakorlatban ugyanazt jelentik, mint a sex positivity.)
Másrészt meg… milyen provokatív ez a cím. “Borzadok.” Nem provokációból írom, hanem azért, hogy a zajban ki lehessen mondani: lehet, hogy nem menő, lehet, hogy nem erre kapják fel a fejüket a népek, de ez nem is szempont… én azt szeretném megmutatni, hogy vagyunk egy páran, akik az egyszerű, humán lényeget keressük. Attól vagyunk boldogok, és nem a diszkógömbtől.
Szépen, szelíden.
A hagyományos verzió pedig nem egyenlő az elnyomással, a bigottsággal, sem az unalommal, sem a normatív többség imperatívuszával, hogy hogyan kéne élni és mit kell szégyellni.
Semmit nem kell szégyellni, mindent meg lehet élni – csak épp nincs mit szégyellni.
Aki rendszeresen itt van, követi a folyamatokat, a gondolatözönt és a mindenféle állomásokat, az láthatja, hogy körülbelül kilenc hónapja, mely egy teljes terhesség, én elég meredek dolgokat is ki merek mondani végre, és nekem ez felszabadító. Olyanokat, amiket valójában mindig is gondoltam. Ami fröccsöntött, ami trendi, felkapott, és ami nem tiszteli az életet, a teremtést, azzal én kritikus voltam. Akkor is, ha környezetvédelmi hájp. Minimum annyiban voltam kritikus, hogy soha nem vonzottak az új kis szekták. A kink, a queer, a poliamor se, a társkeresőzés se. Vagyis, ez nem pontos. Engem sok minden vonz, de azt magánügynek gondolom, nem fogom a blogon taglalni, mi az, amitől tíz másodperc alatt elmegyek. Soha nem tudnék menősködni azzal, miket kedvelek a legszemélyesebb pillanataimban. És mint közösség, mint kontent sem ízlésem ez. Amint kihirdették magukról, amint elnevezték, amint tábor és identitás lett, nekem már nem tetszett. Nem tartom felszabadítónak meg tabutörésnek.
De most le is írom, nem csak elfordulok. Szerintem válságtünet az, hogy a mai netező tömeg ennyire akar valahova tartozni és magáról fura dolgokat öntudatosan hirdetni.
Minek a válsága?
Annak, hogy nincs isten, istenük. Zavaros a kor. És: megörgedtek, és megunták azt, amiben éltek. De nem tudtak igazán produktívan, szépen kilépni belőle, ezért ilyen nyomorú pótlékokat keresnek, hajszolnak, futtatnak fel.
Mindez persze vicces és színes, vagy épp megrendítő, ha Almodóvarnál látom, a Rossz nevelés, az Asszonyok…, a Matador vagy a Mindent anyámról világa. De amikor az ismerőseim ezeket a förtelmes oldalakat lájkolják, én elképedek.
Mindenki hogy megrogyott. És keresi, hátha lesz még valami. Hátha nem csak ennyi az élet.
Ahogy G. fogalmazott, azért nem látunk szép testű, nagyra hivatott, pörgős huszonéveseket Hummel Zsolt szektájában, mert ha van egy vizess rongy, abból eleinte ömlik a víz, a végén pedig, az utolsó cseppeket, már nagyon kell facsarni.
Mit is mondhatnék.
Aki óvatos és vanilla, az persze lehet, hogy azért az, mert minden mást megtilt a kis hagyományos élete: férj, elvárások, sütisütés a farsangra, és mit szólna a kanonok úr, ha látná a facebookon (ez jó, a facebookozó kanonok!), hogy bukkake fétis partin voltam, mert ő a konkurenciához jár.
De én nem vagyok olyan életben. Nekem így alakult az életem, és alkatilag sem tudnék olyan életben létezni. Szabadon vethetném bele magam a bármibe. Tabut is szívesen török, mégsem vetem bele magam. Nem érdekel az egész izgizés. Pedig nem akarok itt savanyodni, hallod, Pearl, ne legyen semmi savanyúság az értékrendünkben! Aki óvatos és vanilla, noha elmehetne salty caramelnek és egynapazélet partikba járhatna, az néha azért az, mert tiszteli a dolgok eredeti lényegét. Nem emelte meg a szexuális ingerküszöbét erőszakos stimulusokkal, nem unta meg a szex jó öreg formáit. És nem csak érdektelennek, de elég viccesnek is találja a kis csoportokat a neccharisnyáikban, a maguk felszabadító szövegeivel. Akik leprűdezik. Minek morál a szexbe? Sex negativity! Elfojtás! Korlátozott orgazmus! A vágymegélésnek nincs meg a hummelzsolti mélysége!
A szex komoly dolog, asszonyok. És férfiak. Akinek nem az, az kondicionálva van, hogy ez játék és unaloműzés és közösségi esemény és extraság. É shogy az ingerküszöb korlátlanul emelhető.
A lényeg egyszerű. A test ügyében is. Aki szembenéz a negyvenes testével, és elmegy futni, úszni, nehezet emelni, böjtölni, aztán meg forró kacsacombot eszik, az is a dolgok lényegét tiszteli, a maszktalan valót. A smink és rafinált “stílusos” öltözködés helyett. Meg a pak choival körített füstölt tofu helyett.
Hogy engem mennyire nem érdekelt az se, sose, a smink meg a kajarecept, a”divat”, a “gasztronómia”, a textilszatyros környezetvédelem. Tékozlásnak, pénz- és időpocsékolásnak tartottam.
A konzervatív érv a szexualitással kapcsolatban, hogy élvezet ide, élmény oda, fogamzásgátlás amoda, valahol az egész mégis a gyerekcsinálással kapcsolatos. Élet foganhat a szexből. Tehát kétnemű. Tehát nem játék. Tehát személyes, súlya és felelőssége van. Tehát nem jog. Ami játék, az valami egész más, az inkább olyan, mint a koncertre járás vagy a karnevál.
A gyerekek alapesetben szexből, eksztázisból lesznek. Én pedig, aki nem vagyok konzervatív, de valamennyire mégis, azt mondom, hogy ennek a ténynek a tisztelete az, amiért én, köszönettel, kimaradnék a kinkségből meg mindenből, aminek nem ez a sűrű lényege, hogy “ebből lesz emúgy a gyerek”. És emiatt olyanokkal találok egyezést, akik szintén nem váltották eurocentre a szexualitást.
Élmény számomra, hogy az olvasóim erre nem kezdenek dühös butasággal vallatni, hogy akkor én biztos nem védekezem, meg csak akkor szexelek, amikor gyereket akarok és micsoda prüdéria ez, és ugyanezt mondják a fundamentalisták is.
Nem tudom. Magam is zavarban vagyok ettől. De én nem erőltettem magamra ezeket, ez nem elv és nem korlát. Inkább úgy látom, hogy az ízlésem, az alkatom nem enged mást. És olyan jó ez. Nagyon is élhető volt az is, pár évig, hogy nincs senkim, és szétedzem, acéllá kovácsolom a testem, és közben a múltamat, a veszteségeimet is feldolgozom azon a hőfokon, és olvasok és töprengek, az erdőben bolyongok és nincsenek pikáns sztorijaim. És lett ebből egy ember, aki képes kapcsolódni, szeretni, örülni a kettőnek – a kettesbennek. (Én vagyok az ember, magamról beszélek, az újraszületésemről.)
Ezért és innen értelmetlen és röhejes is az igyekezet, ahogy magukat szexinek, kapósnak meg bevállalósnak prezentálják, ahogy identitásokat fabrikálnak és lobogtatnak, ahogy ismerkednek, ahogy tanokat terjesztenek, amikre vágynak és amikkel vádaskodnak (“sajnos, a társadalom”), ha nem jön nekik össze a hummelzsolti eszmény. Kedves emnberársaim, az senkinek nem jön össze. Ahogy élményt hajszolnak, ahogy megtetszik nekik a BDSM, ahogy elidegenednek a szexualitás szakralitásától. Az összes traumaalapú kinkség és “nyitottság”. A szexuális okosságok, a képzéseik, a jónimasszázs, az eseményeik, a játékok meg jelmezek. Nem, nem vagyok elfogadó, ez nincsen rendben. Miközben érdekesnek tartom őket, meg akarom érteni mindezt jelenségként, regényanyagnak is kell – a poszt megírása közben véletlen egybeesésként hosszan cseteltem egy transzvesztitával, szívből. És szívesen olvasok a japán kötözős kultúráról is.
Csak itt, az életemben legyen nyugalom. Elég a hangja, a szava, a közelség, az egymás karjában alvás. És minden olyan magától működik, nincs még tovább, keresés-hajszolás, nem is “dolgozunk rajta”, csak létezünk. És ha ez nincs, akkor ne legyen másfajta, hígabb. Kevés volt, és a kevés mind szép és egyszerű és lélekdús. Nekem nem menőség és identitás ez az egész. És nem is érdekel lélek nélkül.
Szerintem ha a humán szépsége a szexnek játszadozássá válik, akkor beomlik a teremtés rendje. Ha ki is hirdetik, akkor végképp műanyag az egész. Az pakolja a szextémát identitásnak a kirakatba, aki nem elég okos és érző. És ez az egész, amit kinkségnek neveznek, dezintegrál, elszakít attól, ami humán.
Nem vagy ufó.
csak az olvassa. én szóltam 
Igen, így. Nem kell köré a duma.
KedvelésKedvelés
igen, közelében voltam, mind pótlékok, egyik traumából bele egy másikba, mélyebbe. láttam kik vannak benne, kik szeretnék ezt nagyon identitásnak. És a megérkezett, emberi oldalról nézve mostmár az egész még kontrasztosabb, még élesebben leválik a hamis a valóról, az erőltetett a humánról.
a vanillák cikizése meg egyenesen elborzaszt, mert sok szexuálisan nem funkcionáló kink mondja ezt, akik szexulitását a pornó forgácsolta szét.
KedvelésKedvelés
Nincs savanyúság! Édesség van!
KedvelésKedvelik 1 személy
Akkor valami mascarponésat kérek!
KedvelésKedvelés
Amit láttam ebből, hogy olyankor kezdenek az emberek belecsúszni a fétisekbe, BDSM-be, amikor valamilyen válságot élnek át, és ahelyett, hogy azzal foglalkoznának belemennek ezekbe a pótcselekvésekbe. Ugyanúgy megpróbálják kiszervezni a helyzet megoldását, mint a fogyókúra, életmód, egészség témában. És nagyrészt ugyanazzal az eredménnyel.
KedvelésKedvelés
Ma megnéztem a Salò-t, és most újraolvastam ezt a posztot.
KedvelésKedvelés
És mit gondolsz?
A mai, örökbefogadós poszthoz is várlak!
KedvelésKedvelés
édes faszom, viccel?
egyik:
Milyen a férfi?
Szereti a pinát,
Meg a melleket és a bőr illatát.
Belenézni a női a szemekbe és élvezni bizsergést.
És örülni, ha vissza is néztek.
Jó lenne egyet csak kávézni veletek.
Meg aztán együtt járni, együtt aludni.
Persze jót szexelni is.
Meg jó amikor csak este fáradtan egymásra dőlni.
Bírni mikor menstruáltok, élvezni a hisztiket.
Meg hallani amikor élveztek.
Értetlenül állni, hogy gyereket szültök.
És még főztök is mellette.
Kivasalt fehér ingeket, és hogy mindig van friss zokni.
Hogy sosem fogy el fogkrém.
Értékelni a csipkét és de élvezni a pamut bugyit is.
Nem érteni harisnyát, a melltartó, és a magas sarkút.
De nagyon köszönjük.
Emlékezni a tini lányok illatára,
Élvezni a felnőtt nő parfümjét.
Megköszönni azt sok készülést,
Műkörmöst, fodrászt, kozmetikust.
Köszönjük, a gyantázás összes fájdalmát,
A gyerek miatt test változását.
A világ dekoltázsoktól, ringó seggektől lesz teljes.
Meg a szikrázó szemektől, és a mosolytól…
Ami reméljük igent mond.
Ha nem lennétek, ezt sem írtam volna le.
Meg mi értelme lenne az életnek?
Köszönjük hölgyeim.
facebook.com/intimitasgourmet/posts/3869022869803560
másik:
Nem igazságos, hogy a nőké nagyobb, a férfiaké kisebb!!!
A szexshopok fura emancipációja
Nem tudom ki mennyit jár szexhopokba és mennyire vizsgálja meg mélyebb a különféle eszközöket.
Mert van itt valami érdekes, valahol vicces dolog.
A műfarkak/dildók és a műpuncik méret arányában. Ami már már tényleg komikus ha egymás mellett nézi őket az ember.
Ugyanis a realisztikus dildók bőven az átlag férfi mérete felett indulnak. Valósan 18-20 centi felett kezdődnek, ez a valós méret, nem a messengeren bemondott dolog. És hát a vastagság 4-től indul 6-7 centiig. Jó sok nővel beszélve, és magam elég farkat látva, ez bőven az átlag felett van.
Azaz a nőknek nagyobb kell. Hogy ezt most az igény miatt lett így, vagy gyártók gondolták így, nem tudom. De ez van.
A műpuncik/maszturbátorok meg inkább szűkebbek, mint egy nő hüvelye. Tesztelem eleget, valami még hosszban is kicsit volt. Azaz a férfiaknak szűk kell és nem is túl hosszú.
Senki nem szól érte. Amolyan hallgatólagosan elfogadjuk az egészet. Érdekes, hogy itt senki nem kiált megkülönböztetést, meg emancipációt.
Inkább kurva hangosan hallgatunk.
Már jó ideje figyelem ezt, de ma amikor Rékanál ma fent voltam és dobozolta a dildókat, én játszottam velük. Egyik-másiknak tényleg jó fogása van. De még ezen üveg illetve jade kő dildóknak is a mérete simán az átlag farkat adják. Ez pedig eszembe juttatta azt, amit a shopokban láttam.
Azért elképzelem a párt akik elmennek egymásnak játékot venni és nagyobb farkat vesznek mint a férfié, és szűkebb műpuncit, mint a nő hüvelye.
Miközben lehetne az egész zavarba ejtően komikus is, valahol meg nagyon álságos. Jól van ez így.
Igen a képen Jedi fény kardozom, épp a “Luke, én vagyok az apád” jelenet megy.
intimitasgourmet/posts/3873244462714734
Létezik ennyire ostoba és arrogánsan magabiztos ember? Nem tudom elhinni.
KedvelésKedvelés
befosok:
Azért elgondolkodtam. 10 év múlva ki fog vasalni, pelenkát cserélni, és mernek-e csak úgy ösztönből dugni egy jót sokan? Én elhiszem hogy gyerek nélkül meg párkapcsolat nélkül sokaknak most van valami idillisztikus képe hogyan fogja másként csinálni, és az egész életük egy romantikus felhő lesz egyenlőségben, de akkor keressenek jó sokat hogy legyen kertész, komornyik és takarítónő. Mert valakinek meg kell csinálni a dolgokat. Bàr ez meg eléggé kizsákmányoló stílus lenne. Úgyhogy ez sem jó. Lehet küzdeni valami patriarchális ellen de amennyi dühöt és agressziót láttam a matriarchális arra lenne jó hogy sok férfi máglyán végezné. De nem hiszem hogy a mi időnkben valami változni fog. Annyit tehetünk a sok ideológia mentén szabadok maradunk és próbálunk élni egy hétköznapi életet. Amihez a fent felsorolt dolgokat meg kell tenni. Ha e sorokba ennyi furcsaságot láttak bele lassan attól félek egy házibulin egy tini srác nem foghatja meg a tini lány seggét. Vagy ohh pardon mea maxima culpa popsiját. Ennyi agresszív komment bennem egyrészt félelmet keltett, hogy mi szunnyad az emberekben egy ideológia miatt egy másik ember felé, másrészt szórakoztatott, hogy tényleg nincs jobb dolguk, mint ez. Ha valóban változást akarunk akkor ezt az életünkben tegyuk meg azzal hogy példát mutatunk, nem pedig csak valami ellen megyünk. Én Jézus után szabadon mindenkit szeretek, és arra kérem akkor kezdje el megmutatni azt a minőséget és értéket az életben amiről elvileg álmodik és mutassa meg az embereknek, hogy lehet. Amikor félig bénan összetörve feküdtem a kórházi ágyamon, nem tudtam állni sem az orvosom bejött . Felhúzott felállított és úgy hagyott. Most már áll úgyhogy haladjunk. Ámen
KedvelésKedvelés
(amúgy élvezi)
és:
Kedves Intimitás Gourmet – Hummel Zsolt !
Hidd el, hogy javaslatodra egy pár egészséges férfiképpel rendelkező nőt megkérdeztem és enyhén szólva nem talált a szívük közepébe a köszöntőd.
Én értem, hogy nem érted, miért kapod az indulatos kommenteket. Én értem azt is, hogy te tényleg akár jóindulatból is írhattad, amit írtál, mert komolyan úgy gondolod, hogy a fent említetteket meg kell köszönnöd és nem látod át, hogy mi ebben problematikus. Akkor engedd meg, hogy hozzásegítselek:
Egy laikus számára ennek a posztnak az a tanulsága, hogy a férfi életének értelme, hogy egy nő a szexuális igényeit kiszolgálja ezen kívül a te részvételed nélkül ellássa a háztáji feladatokat, mosson, főzzön, takarítson rád. Persze, ez klasszikus női privilégium évezredekig így éltek a nők, meglehetősen hálátlan szerepben. Az utóbbi 200 év, világháborúk vívmánya, hogy a társadalom felismerte, hogy a nő nem csak “körülnőtte a pinát” továbbá jó még háziasszonykodni, hanem intellektuálisan is versenyképes, magyarán jogilag megilleti és társadalmi szerepvállalásban nemi egyenlősége, értéke nem megkérdőjelezhető. Ezt hívtuk idáig patriarchális társadalmi berendezkedésnek, ennek már csak kulturális és szociokulturális hagyatékai vannak az országban. Amikor egy nőnapi köszönetnyilvánítás alkalmából felemlegeted, mint “női értékek” a nők szexuális és háztartás vezető készségeit és más semmit, a kulturált emberben elkezd buzogni a vér, mert ez olyan, mintha számodra az elmúlt 100 év meg se történt volna, sőt majdnem ugyanott tartasz, mint az ősember. Kaja, szaporodás, alvás és újra. Ez megalázza a nőket, mintha tényleg csak körülnőtték volna a nemi szervüket, még pár csinos extrával és vasalásra érett képességekkel. Mintha nem lennének egyenlő szellemi, lelki képességeik veled. Az lehet, hogy nem állt szándékodban ezt sugallni és csak a pocsék toxikus maszkulin minták miatt ez az üzenet neked fel sem tűnik, ettől te még tisztelheted a nőket, de bárkinek, aki ezt olvassa, annak nem ez fog lejönni. Említed a tinilányok bugyiját…. Ez egyenesen felveti a pedofília gyanúját! Én nem ismerem a nőkhöz való viszonyodat, de ha ezt a bejegyzésed olvasom, ha szerinted tényleg ez az, amit nők napján a nőknek meg kell köszönnöd, akkor csak arra tudok következtetni, hogy nem tiszteled őket, ennek következtében belefér a szellemi, de akár fizikai elnyomásuk is. Azt gondolom ez alapján, hogy nem tekinted kompetens partnernek őket, csak egy formás seggnek, cickóknak, pinának és takarítógépnek. Irreleváns, hogy mit gondolok rólad, mivel nem ismerlek, de ez esetben nem én írtam egy megkérdőjelezhető értékrendben és felfogásban, ennek következtében súlyos morális mellényúlásoktól hemzsegő írást, hanem Te! Ez ebben a formában himsovinizmus, szexizmus és egy buzdítás és jóváhagyás a nők kizsákmányolására. Ezt pedig férfiatlan álláspontnak tartom, amennyiben nincs ennél több valójában a háttérben.
Szintén megértem, ha patriarchális neveltetésed miatt nem érted ezt, vagy azért, mert önmaguk jogairól és egyenlőségéről lemondó nők jóváhagyására támaszkodsz, csak tévedsz. Sok nőt ebbe a szexuális/háztartási rabszolga sorsba neveltek, meg sok férfit arra, hogy ez így van jól. A 21. század civilizált emberének vívmánya és küldetése, hogy a patriarchális örökséggel szakítson, megvalósítsa a nemi egyenlőséget minden tekintetben, hagyja a nőt és a férfit a neméhez legméltóbb módon funkcionálni. Egy kulturált ember számára azt gondolom elfogadhatatlan a köszöntődben megjelenő értékrend, ami súlyosan lealacsonyítja a nőket társadalmi szerepükben. Kívánom neked hogy ezt megértsd és szitkaim alapjai tévesek legyenek rád nézve, legyen ez csak egy félreértés.
KedvelésKedvelés
“Nálunk is volt az oviban versmondó délután, de azért nem rakom ki az ott készült ‘műveimet’ felnőttként (bár ilyet biztos nem írtam). Remélem neked is sikerül majd meghaladnod gyermekkori éned.”
KedvelésKedvelés
Az illemtanárkodás, morális pánik, szavakon lovaglás és anekdotikus érvelés is vicces azért:
https://wmn.hu/wmn-szex/58033-otthon-azt-tanultam-hogy-a-szex-undorito-de-sajnos-a-nonek-kotelezo—igy-torzult-el-a-szexualitas-megelese-napjainkban-a-szakerto-szerint
Mindenkivel baj van, csak ő meg az ő kis tudatos, érzelemdús közege éli meg jól a szexualitást.
Amúgy biztos van baj, de ez az életidegen sopánkodás tuti nem segít.
KedvelésKedvelés