mi a kritikám a nőirák-szűrésekkel?

A tegnapi posztban erről csak röviden írtam: nem kérek abból, hogy a társadalom, az intézmények rátenyerelnek a női testemre. A szülésemre, a szoptatásomra, a rákkockázatomra. Hogy belém nyúlkálnak, paráztatnak, nyomnak, miközben engem nem lát a tudásuk (aki nem ismeri a történetemet: atipikus, de egészséges a testem, étrendem, vérképem, vérnyomásom).

Hagyjanak békén, én úgyis egészséges vagyok? És mindenkinél okosabb is?

Dehogy.

Azt vettem észre, hogy itt egy hatalmas érdek működik, és az nem engem szolgál, hanem paráztatni akar és rávenni dolgokra, hogy engedelmeskedjek és fizessek, én vagy értem az állam. Jól hangzik a nők egészsége mint jelszó, ki ne értene ezzel egyet? De mögötte valami egészen más van.

Komment:

Ritkán mondok mostanában bármit, mert vagy bólogatok, vagy nincs mit reagálnom az adott témára, most itt a szűrésnél elgondolkodtam azért.Nincs semmilyen eü végzettségem, csak tovább mondom a nőgyógy-onkológus doki megjegyzését, amit arra mondott, amikor megkérdeztem tőle, hogy 3. stádiumú méhnyakrák a nagy büdös semmiből, full egészséges életmóddal valakinél, azt így most hogyan. És ugyanaz a doki, aki a petefészek-és méhtestrák esetében azt mondta hogy igen, van hogy csönd van és semmi jele, és megelőzni sem tudod, csak valahol elkapni, amiben néha szerencsefaktor is van (főleg előbbinél, általában sokáig nem jelez, nem jellemző tünetekkel) és hogy nem kell hozzá se genetika, se semmi, nagyon sok esetben tényleg nem tudják az okát, szóval a méhnyakrákra speciel azt mondta, hogy ez azért úgy szok lenni, hogy nem mennek szűrésre, mert ha van szűrés és nem ignorálják, nem bagatellizálják az elején, akkor nincs olyan hogy a semmiből harmadik stádium.tehát valahol úgy vagyok vele én is, hogy folyton parázni és kényszeresen szűrni minden lehetségeset valószínűleg a mentális egészségünket (és a pénztárcánkat) kikezdheti erősen, igen, az intézmények maguk se mindig biztonságosak, az “egészséges tartomány” standard definíciója meg néha nem illeszkedik az adott egyénhez (ezt is orvosok fejtették ki nekünk, hehe?:D), meg az én mindenkori maximám, hogy az ördög szinte sose azon az ajtón akar bejönni, ahol épp őrködünk, de van ahol, életmódunk, öröklött dolgaink, orvosi protokollok vagy saját megérzésünk alapján érdemes valamennyire őrködni, akár rendszeres szűréssel.

Most válaszolok erre. Ajánlom ezt a posztot Szentesi Évának is, mert a június 13-iki írásából is kiderült, hogy nem érti a kritikámat: azt hiszi, pontosabban érdekében áll így láttatni, hogy amit mondok, az aljasság, rosszindulat, csak mert a lelkének rosszul esik és az érdekeit sérti. Nyilván ezt, amit most írok, sem áll érdekében megérteni, és én azt is elhiszem neki, hogy azért ment bele ebbe a csőbe, ami a rákedukációs influenszerkedés, lobbikiszolgálás és netes szexis magakelletés, mert naiv volt. Egy csomó visszás jelenség létezik, ami mögött nem rossz szándék van, hanem naivitás, tudatlanság, rossz ízlés. De amikor ebből a tevékenységéből kezdett el jól megélni, és olyan nagyon tetszeni magának, hősnő-tudattal élni, instán dicsekedni, akkor azért el kellett volna gondolkodnia.

Te, a kommentelő, ahogy a szociológia mondja, anomáliáról beszélsz azzal a semmiből-3. stádiummal, és Szentesi Éva is a saját kivételes esetét nagyítja, torzítja útmutatássá. Ráadásul neki nagyon is voltak tünetei, el is ment orvoshoz, és megnyugtatták, fél évig hagyta is annyiban, a továbbra is fennálló tünetei ellenére, ami (ha már az anomáliákkal érvelünk, legyen) el kell hogy gondolkodtasson minket legalábbis arról, hogy mit ér a remek orvos, a vizsgálat.

Én nem a saját (meg)érzésemmel érvelek: komoly irodalma van a szűrővizsgálatok, rutinok bírálatának. Az a baj, hogy valaki keres rajta? Nem. Az, hogy nem megoldás, sőt.

Argh, már megint megy a megmagyarázás:

…amikor megkaptam az áttétes méhnyakrákomról szóló diagnózist, 2013 decemberében, még ott, a kórházban (ahonnan nem engedtek haza az állapotom súlyossága miatt) megírtam a legelső bejegyzésem arra a másik online magazinra, amit főszerkesztettem. A dolog onnantól számomra történelem. A kitárulkozásommal olyan hangot sikerült megütnöm, ami sok százezer nőhöz ért el az elmúlt hét évben. Több rákedukációs előadás és kampány, és két erről szóló könyv van a hátam mögött. A WMN-nel közösen, két nagy cég támogatásával, éveken keresztül beszéltünk az olvasóközönséggel arról, hogyan lehet megelőzni ezt az egyébként könnyen gyógyítható betegséget, ami, ha időben kiderül, egy rutinműtéttel megúszható lenne. 

https://wmn.hu/ugy/53011-rakd-ki-a-tested-osszes-reszletet-miszlikbe-apritva-de-ne-vard-a-megdicsoulest

Tömeges, népegészségügyi szűréseket (vagy épp fizetőseket) propagálnak az anomáliák emlegetésével, az érzelmi behúzással: milyen megható a történetem, fú, én aztán átéltem, ide figyelj, tanulj az esetemből. Nem egészen értem, a korai diagnózis mitől prevenció, a prevenció az lenne, hogy gondosan kiiktatod az életedből a méhnyakrák ismert rizikófaktorait. Azt majd az evidence based orvoslás mondja meg, hogy tömeges szűrésekkel sikerült-e megállítani a bajt, mennyi a téves pozitív és a téves negatív lelet, illetve okoznak-e további kárt maguk a vizsgálatok, pl. a mellrák esetén amikor a biopsziatű viszi szét a mellben a rákos sejteket, az invazív vizsgálatok általában, összességében: megéri-e a szűrőprogram a társadalomnak.

És meg is mondta: ebben a cikkben vannak a linkek, amelyek minimum kritikus hozzáállásra intenek. Ne ajánlgassuk pódiumról a preventív szűrést, sok más mellett a tünet nélküliek cicijének rutinösszelapítását a méregdrága gépeken általánosan üdvözítő módszerként, pláne megoldásként:

https://nemhetkoznapifeminizmus.blog.hu/2019/03/29/rakszures_noi_test_medikalizacioja

Csak ez így ugye nem olyan csillámpónisan egyértelmű, optimista és főleg nem érzelmes. Aki leegyszerűsítésre hajlik, az nem talál választ ebben a cikkben. KMegszoktuk, hogy vagy-vagy, fekete-fehér, jobb-bal, kézenfekvő lenne egyértelműen az ellenkezőjét mondani, miszerint az egész szűrésesdi értelmetlen. De ez sem igaz, csak az, hogy a boldog, jól szervezett egészségügyű országban a rákszűrésprogram nem hozta azt, amit vártak tőle, hozott viszont rengeteg álpozitív eredményt, költséget, parát és fölös beavatkozást. EZT CÁFOLJA az, akinek nem tetszik, amit írok.

Párhuzam a prosztataszűrés, rengeteg álpozitív esettel és elriasztó mellékhatásokkal, vizelési rendellenességgel, erről is fordítottam cikket, és akkor utánaolvastam:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15668495/

A lobbi tarol, mindig talál és megfizet az “ügyhöz” szószólót, szimbolikus hőst. Ha Amerikára pillantunk, azt lájuk, hogy ikonikus nők tolják a mellrákellenességet, és a legaljasabb cégek mosdatják magukat nőbarát, rózsaszín szalagos tevékenységgel. Nekünk meg mindent át kell vennünk. Egy híres cikk erről, halála előtt Szabó Móni is kitette. Eléggé megmutatja a kötelezően optimisztikus beszédmód hamisságát:

https://nemhetkoznapifeminizmus.blog.hu/2019/03/31/mosolyogj-rakos-vagy

És:

https://nemhetkoznapifeminizmus.blog.hu/2019/05/02/rak_rozsaszin_szalag_nojogi_mozgalom_2

Egy pillanatig ne hidd, hogy diagnosztikai gépek gyártóit, üzemeltetőit, eszközök forgalmazóit a te rákod érdekli. Nekik a para az érdekük és hogy embereket irányítsanak, rávegyenek viselkedésekre.

Ami a médiát illeti, mindig jól néz ki, ha érzelmileg hevesen, megrendülten vagy menősködve, kompenzálásképp és fontos tanulságokat elkenve lehet szólni a témáról. Ha a szűrésről beszélsz, ha a tudás birtokosának tünteted fel magad, akkor nem kell beszélned az okokról.

Szentesi Éva a statisztikán látni véli, hogy mennyire hat a munkássága. Így megy ez. Nyilván kellemes érzés a tudat, hogy “életeket mentek”:

https://szabadmagyarszo.com/2018/04/03/szeressem-a-not-aki-vagyok-pont-ugy-ahogy-van/

Sikerélményként éled meg azt, hogy kevesebb mint öt év alatt a kiállásoddal és a publikációiddal sikerült a méhnyakrában elhunyt magyar nők számát csökkenteni?

– Abszolút sikerélmény.

Mit tehetsz, ha mérlegelsz és nem sodor el a média főáramából rád omló leegyszerűsítés? Írom ezt sima nő-sorstársként, némi újságírói utánanézéssel.

Tájékozódj érdekmentes forrásból. Ez a poszt tartalmaz több linket, és azokból is nyílik sok további olvasnivaló.

Ha félsz, nézess HPV-t, mégpedig szakszerű helyen, full spektrumot (alig drágább, mint a csak pár törzsre szűrő otthoni teszt), ebből megtudhatod, vannak-e veszélyes törzseid (HR). De tudd, hogy két nagyságrenddel több nőnek van veszélyes törzse, mint akik az ezzel korreláló rákfajtákban valaha is megbetegszenek, és van egy csomó más faktor is, köztük ismeretlenek, így ezzel sem mondtunk semmi pontosat. Folyton parázni nem érdemes. Ha nincs veszélyes törzsed, akkor azért valamennyire megnyugodhatsz.

Legyél kritikus, ne hagyd magad felfancyzett, szépen tálalt, cégekkel megtolt, együtt sírós, mindenki-lelkes hatásokban feloldódni.

Nagyon káros elkenni azt az összefüggést, hogy a HPV-fertőzés, a méhnyak- és méhtestrák összefügg a szexuális élet biztonságával (óvszer) és különösen a partnerek számával. Semmiféle moráis tartalma ennek nincsen, ez egészségvédelmi kérdés, és ha te már baszhatod, akkor legalábbis a “mit mondanál a lányodnak” szempontjából fontos.

Kifejezetten a méhnyakrák okairól:

https://www.wcrf.org/dietandcancer/cervical-cancer

Élj szépen, teljesen, természetesen mint nő, vagyis törekedj erre, attól a döntéstől kezdve, hogy szoptatod-e a csecsemődet, azon át, hogy kell-e neked tényleg a szilikonimplantátum (ismét óriási érdek, veszélyeit tagadják) és azt eszed-e, amit szokás, egészen odáig, hogy fals illúziókat kergetve, bonyolultan, trendek hatására éled-e meg a szexet negyvenes éveidben vagy simán.

Érdekes összefüggés, hogy bár a fejlett országokban mindenfajta rák sokkal gyakoribb, kétszerese-négyszerese a szegény országok előfordulásainak, a méhnyakrák kivétel: a fejlett helyeken látványosan harmadannyi. Ennek okáról csak magyarázatkísérletek vannak. Ez a nők táblázata, a HDI a fejlettséget jelzi:

Aki pedig hajlik a hamis biztonságra, mert ő az egész nyugati világgal együtt kenegeti magát, nézze meg a melanómás bőrrákelőfordulásokat is, belekalkulálva, hogy a szegény országok többsége napfényes klímájú, nem légkondiban heverészős és nem is kenekedős, fejletlen agrárország. Ez is egy érdek, egy lobbi, az UV-naptej paráztatás a kora nyári magazinokban. És nem lehet nem látni, mennyibe kerülnek a naptejek.

Innen van a táblázat, magyarul, infografikaként is volt az Amiről az orvos… egyik tavalyi számában.

https://www.wcrf.org/dietandcancer/cancer-trends/comparing-more-and-less-developed-countries

Általában a rákkockázatokról:

https://www.wcrf.org/dietandcancer/interactive-cancer-risk-matrix

Tegyél az egészségedért, valódi, szelíd, egyszerű módokon, nem instakontentként, nem pénzes módszereket követve.

Alter-egészségügyi cikk:

https://www.tenyek-tevhitek.hu/a_szuresekrol.htm

Mit gondoltok erről? Egyes esetekkel, “van egy barátnőm” nem jó érvelni, ha a tömeges szűrés a téma, akkor a tömeges hatásokat kell néznünk.

30 thoughts on “mi a kritikám a nőirák-szűrésekkel?

  1. “Hogyan is számolhattam volna, hogyan is tudhattam volna előre, hogy nem fog mindenki szeretni, hogy nem mindenki örül majd a sikeremnek, ne adj’ isten, a gyógyulásomnak (ilyen is volt), és nem mindenki ért egyet azzal, ahogyan arról kommunikálok, ami velem történt?”
    HOGYAN IS? Hiszen én szép és jó vagyok, ki gondolja ezt másképp?

    Kedvelés

    • “Az új trend egyébként is az – és ebből bizony príma brand építhető –, hogy jól beszólunk a celebnek, ismert embernek vagy bárkinek, megy a balhé, az alázás (sokszor jogos érv, vagy tényleges kritika nélkül), gyűlnek a lájkok, a tapsvihar fülsiketítő” Mérő Vera és Gumiszoba egész tevékenysége kb. ez…

      Kedvelés

    • “Minden ember bírálható, én is bíráltam már másokat, jött is a kattintás. Könnyű kenyér volt, megundorodtam, abbahagytam. Mert olcsó hírnév ez, hát még az, amelyik csak kritikai álruhába bújik. A jogos kritika meg elvész így a szarban, ami rád zúdul…”

      No. Például a botsáska modellek, az irigyelt külköldi influenszerek, az anyák, akiknek érthetetlen okból több szabadnap jár… de nekem nem úgy tűnik, hogy Szentesi éva annyira undorodna a könnyű kenyértől.

      Ja, és nem véd meg a jogrendszer:

      “Nincs jogrendszer, ami megvéd, és ha bárki más próbálja meg, az sem számít, mert csak újabb vádakra ad okot. Minden, amit csinálsz felhasználható ellened, még a magyarázkodás is, amivel időnként önmagad próbálod védeni.”

      Úgy van. Előfordulhat, hogy ami elől védelmet remélsz, azt semmi sem tiltja, bírálni szabad, érzelmileg reagálni pedig hülyeség? Hogy erős lélek kéne, nem nyafogni?

      Sorstársam vagy – csak épp engem álneveken pont azok aláznak módszeres, sátáni aljassággal, akiik neked drukkolnak, téged szívecskéznek. Ez érdekes összefüggés. Aki meg engem olvas, és aki szerint te ciki vagy, az nem áskálódik és nem vegyül bármilyen mocsokkal csak azért, hogy tönkretegye azt, akit gyűlöl (Gumiszobára gondolok). Nekem is kemény volt, pedig nem kerestem annyit és nem voltam díva, hanem értelmeseket írtam. Végül azt választottam, hogy punk vagyok. Picike helyen, kétely nélkül, csak értelmesen, póz nélkül. Mert igazam van, és mert kurvára felszínesek és pénzéhesek vagytok, és van egy csomó saratok, az író úrnak is. És kikérem magamnak, hogy a betegségnek drukkolókkal vagy sima, buta aljadékokkal engem egybemoss.

      Kedvelés

  2. Én amúgy nem ezekre gondoltam. Aki dolgozik statisztikákkal rendszeresen, azt tudja, hogy amennyiben követhető a módszertan és ellenőrizhetőek az adatok (khm, izé), akkor valóban adhat támpontot, és például alapot arra, hogy az egyéni kockázatkezelésünket hogy alakítsuk. De az anomáliákról (megfelelő módon, nem általánosítva vagy kimondva, hogy a fő trend hülyeség…) meg azért érdemes tudni, mert a tagadásuk helytelen útvonalakra vagy hamis biztonságérzethez vezethet. Személyesen kétszer szaladtam rá nem-trendszerű bajra, attól még valós volt a probléma, attól még kezelni kellett – és nyilván sok olyan terület van, ahol ez megtörténhet bármelyikünkkel. De ez nem népegészségügyi szinten igazán érdekes, hanem egyénileg.

    Egészségügy tekintetében egy bizonyos szintig a saját tudást nem pótolja a másé – pont mert az inkább az “általánost” nézi, best practice, standard és benchmark, és akkor még semmiféle olyasmiről nem beszéltünk mint túlkezelés. A butaság meg a leegyszerűsítés, orvosi oldalról meg a csalhatatlanság kockázata mind a tudomány, tudományos megközelítés ellentéte, nem véletlenül verném mindig a tamtamot, hogy ezt a tudományos megközelítést mint standardot kéne a suliban a kicsit is erre nyitottak fejébe verni, nem az adatokat elsősorban. És akkor frankón el lehet fogadni azt is, hogy időnként nem tudjuk, vagy tévedünk.

    Én amúgy a képalkotó diagnosztika és számos modern orvoslási eszköz meglétét valahol nagyra értékelem, pont mert vagy megmutatja a frankót, vagy a korábbi módszereknél gyorsabb-kíméletesebb eljárásokat hozott. Persze, ilyen gépparkokra épülnek üzleti modellek és nem árt néha ismerni ezeket. A szélsőséges kockázatkerülés iszonyú költségeket szül (az orvosi cuccok engedélyezése horror, és még így is kiderül egy csomó mindenről évek múlva hogy nem úgy vagy nem annyira működik), ha meg valami megvan, hát használnák – ha sokat, az adatok is teljesen más mintán mennek, mint ahol a felső tízezer kiváltsága a CT. (ezért hümmögök a táblázaton kicsit, olyan soktényezős ez, hogy nehéz lehet érdemben pl. Belgium és Burundi rákadatait rendesen összehasonlítani…)

    A te kutatásokat összehasonlító attitűdöd és alaposságod meg olyan mértékben nincs jelen, hogy az égbe likat vág, ha élhetek a képzavarral. Itthon az ország nagy része fogászati szűrésre sem jár. Labort se csináltat csak amikor már minden elmászott minden irányba. Egyelőre szerintem nem a túlvizsgálás a tömegek gondja, legalábbis itthon nem.

    Persze lehetetlen nem látni a párhuzamot azzal, ahogy a szülés is medikalizálódott. A “szükséges és elégséges” az egy nehéz balansz, és kétlem, hogy sokat foglalkoznak vele az orvosi egyetemek egyes szakjain meg utána.

    A korai diagnózis meg persze hogy nem prevenció, az kárenyhítés, a szövődményeket és az életminőség durva romlását “preventálja”. És néha jönnek dolgok, amit nem tudsz előre kivédeni, és kárenyhítésre is kevés az igazi lehetőséged. Ez az élet, a hiszti pont azon megy sokszor a ködösítéssel együtt, hogy aki ezt nem fogadja el, azt megetethetik a guruk és a biznisz-sámánok is, főleg ha a félelmei erősebbek a tudásánál.

    Kedvelik 1 személy

    • Egyértelmű optimizmus volt a modern diagnosztikai eszközökkel, a gazdag országok költöttek rá egy csomót, megszervezték az általános szűrést. Aztán lettek azok, akiket fölöslegesen kezeltek, meg akiknél a prosztatabiopszia vágta örökre tönre nemhogy a szexet, hanem a pisilést is. És már vannak adatok: a szűrés úgy általában nem oldja meg a rákos halálozás csökkentését, sok esetben kontraproduktív.

      Itthon is teljesen elterjedt a diznis világkép, hogy ha én élek, ahogy élek, nézem a netflixet, olvasom a wmn-t és elmegyek szűrésre, meg ezt terjesztem, akkor majd jól leszek.

      G. is mondja, hogy miféle diagnosztika lehet a szegény országokban, meg nyilván másban haltak meg, amiben meg mi nem, de ami feltűnő, hogy pont a női rákeseteket és a méhnyakrákot sikerült ilyen szépen összegyűjteni? Részletesen ír a módszertanról is, standardizálva vannak az adatok.

      Kedvelés

      • Ott kezdődik, hogy egyelőre sok esetben ott tartunk még mindig, hogy “oké, ezzel a módszerrel nyersz egy-két-tíz akárhány évet”. Arról kevesebb szó esik, hogy MILYET – igen, például hogy inkontinenciával, féllábbal, speciális gyógytápszerrel, sztómával fogod élni a megnyert éveidet. Még mindig sokszor nagy hallgatás van a lehetséges mellékhatásokról, vagy amik nem “lehetségesek” hanem törvényszerűek, ahol átvágnak idegeket, elroncsolnak nyirokpályákat, nem néha, hanem mindig. Hogy kell-e így és mit fogsz vele kezdeni, mit tudsz kezdeni vele.

        Meg hát hogy melyik szűrés. Mennyire invazív, milyen régen alkalmazzák, mit is szűrünk vele és amit kiszűrünk, mit kezdünk azzal. Mi az hogy civilizációs életmód, mi a szerepe az egészben, és tömegesen mit lehet ellene tenni (Beata Bishop ezer éve idézte valahonnan hogy “mintha csőtörés lenne és egyfolytában töröljük fel a vizet, ahelyett hogy elzárnánk a csapot. Naná, a padlófeltörlést jobban fizetik”.)

        Kedvelik 2 ember

  3. És még:
    Férfiak All cancers World 218.6 High HDI 335.2 Low HDI 101.6
    Nők All cancers World 182.6 High HDI 269.2 Low HDI 128.4
    A női rákok érdekesek, miközben az összes rák sokkal kevesebb a nemfejlett országokban, a nőké jóval magasabb.

    Kedvelés

  4. Tisztán látszik a kívülállónak, nem neked, mert téged pörget az örvény, hogy mennyire irigyled Szentesit. Tudod, hogy ez milyen egyértelmű, kiábrándító és taszító is? Ahogy csépeled tele adrenalinnal, irigységtől megalázva, torzan és – igen – gonoszul? Borzasztóan sajnállak érte, tiszta szívemből, hidd el. Ez rettenetes. Nincs egy barátod, aki szólna, hogy milyen ultraciki ez? Hisz csak egy ovis nem látja, mi bánt, mi fáj neked, annyiszor emlegeted a pénzét, jajistenem. És hogy te nem keresel, nem kerestél ilyen jól. Egyszer meglátod magad véletlenül a tükörben, és adja isten, hogy sikerüljön, nem tudom, mit fogsz gondolni. Esetleg meghalsz a szégyentől. A kirohanásaid törtrésze elég lenne, hogy mindenki lássa a nyilvánvalót, ehhez képest neked már ez az életed, a folyamatos gyalázkodás. És tudnád, hányan jönnek elhűlni, szájat tátani, hitetlenkedni, hogy micsoda irigy és még csak nem is szégyelli.

    Kedvelés

    • Nem először van ez. Ha le merem írni (érvekkel, jogszerűen, a véleményszabadsággal élve, saját nevemmel), miért gáz és színvonaltalan, illetve durván számító, hazug a “rákedukáció”, akkor elszégyellik magukat a libusok, akik ennek bedőltek. Akiknek ez elég jó volt, és ott tapsikolok, meg őket is a rúzs, pasizás, lokálok, önző szenvelgés érdeklik, mert ennyit látnak az életből. Beismerni nem akarózik, hogy meg vannak vezetve, persze, hogy nekemesnek. Olyan kiszámítható…
      Ennek a nőnek nagyon nagy bajai lesznek még, és a saját tettei, szembe nem nézése vezetik oda.
      És az íráskészségét irigylem!!! A szülővárosát, a nézését meg a járását. A használós pasikat, akikről menősködve ír. Azt, hogy soha és ebből üzletet farag: minél Azt, hogy képes az őt kritizálókat vádolni a nem tudom milyen érzelmi zsarolás, és ezt kiurajkja a wmn. Fúj.
      A brandet, amit vásárolt követőkkel épített neki DTK, azt irigylem! Rúzséstükörként a kutyát nem érdekelte a béna stílusimitátor, mások férjein, esküvőjén, sorsán, testén furkálódó, másokat lekurvázó, tanulatlan szerző.

      Fura, hogy itt olvasol ennyi éve ilyen buzgón, és még nem tűnt fel, hogy az én viszonyom mennyire más a pénzhez, mint a tied vagy a művésznőé.
      Nem az én rosszindulatom nyilvánul meg itt. Ti pörögtök, jöttök a szar életetekből megbámulni és kikezdeni valamit, amit nem bírtok elviselni: a nonkonformizmust, a merést.
      annak a rosszindulata nyilvánul meg itt, aki képes váltogatott álneveken, érvek nélkül, sunyin hazudva, hatodik cés érzelmi világgal, szervezett kavarásokkal évek óta engem, a kirobbanóan produktív életemet lesegetni a semmitestéből, semmiéletéből ÉVEK ÓTA. :DDDD
      Pedig téged senki nem bántott, senkit nem érdekelsz. De így érzed fontosnak magad, nagy ítélőbíró.

      Kedvelés

    • Dehogy vagy te kívülálló… itt nézegetsz évek óta, teljesen behúzott, amiket csinálok. Vágyakozva, befelé, bárcsak menő lehetnél… ha valami, ez szaglik.

      Kiábrándító: mert szerelmes voltál?
      Az az örvény, amiben te vagy, miszerint a rúzzsal meghatós jó pénzért lobbikiszolgálónak kötelező hinni és tilos őt bírálni, mert az irigység. Hát nézd meg, én mire lehetek büszke és azt hogy értem el, és mitől lehetek arccal, magam vállalva legitim leleplezője a blöffkirálynőnek. Nincsen hátszél, híres barát, engem brandépítésre alkalmasnak tartó mádiamogul. Soha nem emlegetek barátokat, pártfogókat, nem ők tartanak meg ugyanis. Neked van szükséged arra, hogy ha nem elviselhető, amit írok (érvekkel), akkor leőrültezz meg legonoszozz. Neked ennyi megy. Sunyiból.
      Nekem a legdurvább válságaim is igazabbak, nemesebbek, hogy mondjam:boldogítóbbak, mint a te fals örömeid.
      Igazi csicska vagy. Dehogy tilos bírálni: azt bírálok, akit akarok, és azért bírálom, mert hamis. Mi több, ez a munkám, a megbízatásom. Azért hisztizik, azért célozgat rám minden cikkében ő, az állítólag országosan ismert állítólag hiteles állítólag tehetséges íróhősnő, hogy elfedje, mennyire talmi, gyenge, buta.

      Kedvelés

    • Ki mit pörget, milyen hazugságokkal és tévhitekkel.
      Ez van a fejetekben, ki kivel van, ki az ellenség, irigykedés, test…
      Aki nem érti: egyikünk se modell a három nőből, én pedig, akinek a legkidolgozottabb teste van, soha, semmilyen módon nem mentem bele influenszerkedésbe.
      S-es méretű Daquini-jeim vannak.

      Kedvelés

      • Mennyire kell ostobának lenni az ilyenekhez, készpénznek venni a fórummocskot, Ágnes? Ott szaglászol utánam, ahol semmi másról nincs szó, csak ilyeneket költenek körém:
        Kik mondták ezeket? És miért, szerinted? Honnan basztak engem ki? Sehonnan nem basztak ki.
        Mint azt tudod, én a magam feje után kezdtem 2014-ben naponta és kőkeményen sportolni, és előtte is sokat sportoltam. Így értem el a saját örömömre a saját eredményeimet. Soha nem néztem mást, nem rángattak bele smemilyen módszerbe, versenyzésbe, cégbe.
        Ti meg nyálcsorgatva néztétek a cuccaimat, kézenállásaimat, kitartásomat, kockahasamat (amit 4x csináltam meg és könnyedén), és igazi hatodik cés módra nem bírtátok elviselni. Koppintottátok, ez oké, de hogy van pofátok ezek után nekem mutogatni és engem leszólni…?
        EGY TÉVEDÉSBEN ÉLSZ, NAGY ÁGNES. Amit írsz, azt, ami igaz belőle, a múltról írod. Ott ülsz a sosem jó formád romjain, a mindig is hazugságra alapozott családod romjain, és 2014 óta engem basztatsz megszállottan, jössz utánam, pedig senki nem foglalkozott veled.
        Mi az, hogy PÉLDAKÉPNEK VÁLASZTOTTAK? Amerikában, ahol mindenkinek könny és szurkolás és drukk jár? Ez valami rang vagy cím? Én csak az erőlködést látom, az élet elől menekülést, a vágyat a hatalomra, megmondásra. Hányan szóltak rád már a Bezzeganyán, fogták a fejüket, amikor itt is nekikezdted a rezzenetlen, gőgös kioktatást?
        Miután tőlem kaptál kedvet edzeni, több száz másik nővel együtt, és én évekkel azelőtt, hogy elkezdted, csináltam meg csakis örömből olyanokat, amiket te soha nem fogsz, de vágysz rá. Ne viccelj. TE álltál le az edzéssel, te vagy ügyetlen (arról hosszan írtál itt, és az irigységről is), RAJTAD áll szarul a tapadós cucc, NEKED maradt nagy hasad, és TE nem bírod elviselni, ha valaki szuverén.

        Kedvelés

      • Nagyon érdekes ez, hogy kik, mikkel, miért pont engem basztatnak kinézetügyben. Milyen régóta, mennyire hörögve, milyen testekből.
        Ágnes, attól, hogy esetleg lezuhanyozol, nem lesz derekad, nem tűnik el a csüngő has, nem lesz atletikus a mellkasod, nem lesz izom a lábadon.
        Tele van egész alakos képpel a blog, izzadt, futás utánival is.
        Ezek a nők lusták, bénák, erőszakosak, és ha egyszer zöldséget ettek vagy lementek a terembe, azt azonnalki kell nyomni kontentnek, ezzel árulják el, mennyire nem szoktak különben.
        Nekem meg minden edzésem, kajálási korszakom követhető itt, azt nézegetik mohón, taglalják full idegenek, találnak ki róla hülyeségeket. Így lett sminktetoválásom is (nem), és így látták rajtam a BULIMIA nyomait.
        Pedig csak annyi van, hogy bénán néznek ki és lusták edzeni, ezért rágalmaznak. Elegánsan álnevekről.
        Nekem egy profi balerina se tudná megmagyarázni, miért ne a duzzadó izmot tartsam szépnek, nemhogy ezek a rissz-rosszak. A duzzadó izom erő, öregség elleni kiáltvány és egészséges.
        Be akarnak gyömöszölni a norma alá.
        1. manipuláció: FEDETT vagyok, milyen legyen egy hétköznapi nő? Még a versenyzők is fedettek, amikor épp nem szárítják le magukat, évente 2-4 hónapra. Sose voltam se modell, se versenyző. És mégis nekem lett kockahasam (és bármikor megcsinálom, és most is tónusos…), 16-20-as zsírom (nőként igen ritka) és durva vállam, nem a fikázóknak meg azoknak, akiket mint sportos csajokat emlegetnek (koppintók, Villő).
        Én egy boldog, erős testet akartam, ami felszabadult, és S-es méretet hord, nem változik akkorákat, hogy új meg új cuccokat kelljen vennie.
        Megláttam fotón, spontán fotókon is, milyen lett, megdöbbentem, és tetszett. A seggem, a kőkemény, gömbölyű izom. Hízelgő visszajelzéseket kaptam, edzőnek néznek, és tudok elemi szinten akrobatikázni. Menő. A testem hormonálisan egészséges, boldog, női test, nincs megvonás, akarás, spontán mert-most-kedvem-van a böjt, a túra, a súlyzózás. Ha az tetszik, felmegyek a gerendára kézenállni.
        Mi kéne még? Kinek kéne tetszenem, mennyit edzenem, hogyan kéne kinéznem, hogy ne hazudozzanak és akarjanak eltiporni? Úgyis gyűlölnek, a test csak ürügy. Van szemük, látják, miket csinálok. Úgyse edzel rendesen, Ágnes, és úgyis ezért haragszol. Nagy nekibuzdulások, fogcsikorgatás, tésztazabálás, ez vagy te. 2014 előtt is ötször annyit sportoltam, mint az átlag, és soha nem fizettem guruknak. Lett izmom, erőnlétem, mert hegyen bringáztam, nem kocsiban meresztettem a seggem. De mást is.
        Se három gyerekük, se kockahasuk, és a nulláról kezdtek valami elkeseredett semmit gyenge lábakkal, rossz tartással, 200 kalóriányi energiakiadástól kikészülve – és engem elemezgetnek.
        Elég sokat röhögünk rajtatok.

        Kedvelés

    • Ezt az áljóságot a wmn oldalán fogják elhinni, itt nem.
      Teljesen érdektelen, ki jön ide “elhűlni, szájat tátani”. Ha valós érveid vagy ellenérveid vannak a témával kapcsolatban, az érdekes ,ez az émelyítő gonoszkodás nem.

      Kedvelés

    • bocsánat, nem folynék bele ebbe az álvitába, de ez azért feltűnik:

      “Egyszer meglátod magad véletlenül a tükörben, adja isten, hogy sikerüljön, nem tudom, mit fogsz gondolni. Esetleg meghalsz a szégyentől.”

      Ha nem tudom, hogy mi lesz az eredménye a szembenézésnek (esetleg az, hogy valaki beleroppan) nem kívánom, hogy sikerüljön. Ha tudatában vagyok a másik rettenetes bűneinek, annak, hogy milyen óriási borzalommal néz majd szembe, alapvető emberi könyörületesség nem kívánni tőle a szembenézést.

      Ennek a gondolatmenetnek saját tapasztalat az alapja, és annak halál lett a vége egy esetben, egy másikban meg nem történt meg a szembenézés, és jobb ha soha nem is fog.

      Nem érdemi a hozzászólásom a fenti ügyet tekintve, csak feltűnt, hogy itt hibádzik a jóakarat logikája. Nem kívánjuk a halál árán is a szembenézést a másiktól. Elmegyünk mellette, esetleg biztonságos távolságba helyezkedünk, de semmiképp sem szorítjuk sarokba, vagy jóemberkedünk fölötte, bármi áron.

      Kedvelés

      • De ki gondolta, hogy ezt a sokneves, ovis módon kavaró aljadékot, aki minden öt éve leírt soromat kívülről tudja, az összes leggingsemet táblázatba listázza, és őrjöngő dühvel tölti el, hogy én leírom pl. Villőről az igazat, jóakarat vezérli???

        Kedvelik 1 személy

      • Az én életemben egyébként nincs olyan, amivel ha szembenéznék, akkor az ekkora válság lenne. Engem áprilisban halálosan megfenyegettek, de prompt, nem lebegtetve, és az ügyvéd úr leírhatatlan aljassága döbbentett meg akkor, amikor. Sokkal tudatosabb és önelemzőbb vagyok, mint az átlag, rengeteg pontos (nem csak pozitív) visszajelzést kapok – éspedig olyanoktól, akiket én is választottam, becsülök, engem is érdekelnek, nem ezektől a ráakaszkodóktól. Amivel a kavarók folyton jönnek, azt konkrét terv és rosszindulat mozgatja: ki akarnak nyomni, elhallgattatni, depresszióba taszítani, tönktretenni azt, amit felépítettem, de még a gyerekeimet is. Nekik mindenki felmagasztosul, akit én lenézek, “Szentesi Éva szent, mert menő, épített branddel van 45 ezer követője és rákos volt”, “Villőamenő, mert egész nap laptop előtt görnyed, liheg a megfelelési vágytól, kinyomja instára, ha fingik, és szép cipőket vesz”, ezért aztán nem gáz az életlopás sem, “Gumiszobának, az életművésznek csak egy blogja van, és azt nem bírja GÉ elviselni”, szövetkezzünk az internet söpredékével, bárkivvel, mert 1. érv nincs, 2. vállalni a gondolatait nem meri, 3. ő maga nem alkotó ember, csak nagypofájú vagy koppintó, 4. sima rosszindulat és irigység a motivációja.
        Szakember tíz éve, szerelmem jelenleg mondja, hogy túl szigorú vagyok magammal, még most is, magamra veszem mások bűneit, mindenben korrekt és kockázatvállaló akarok lenni.

        Kedvelés

  5. Visszajelzés: válságba kerültem | csak az olvassa. én szóltam

  6. Nagyon zavaros ez is: futás a mellrák ellen. Van Magyarországon is, most 25-27-én, virtuálisan:

    https://www.thinkpinkeurope.org/What-we-do/Race-for-the-Cure

    Lehet, hogy érzéketlen vagyok, de én erre az “pszintén elmondom betegségem történetét” műfajjal hadilábon állok, valami elemien hamis itt. Nem értem, miért kell ilyen gyakran, ilyen sokaknak a köztérben a saját egyéni sztorikról hangoskodni és meghatósdit játszani. És miért nem mondjuk szakmai szervezetként lobbiznak a döntéshozóknál, hogy legyen több pénz diagnosztikára, vagy szűrőprogram (már aki szerint ez jó; szerintem nem) vagy hogy covid idején is folyjanak a kezelések. Ja, az nem rózsaszín és nem lelkesítő, kontentként nem eladható.
    Minden kontent.
    Mire jó ez, hogy “a mellrák ellen” futsz (megszemélyesíted a rákot), megható interjúkban sajnáltatod magad, és egy sor profitéhes diagnosztika-cég és pénzmosós alapítvány használja a lelkesedésed, erőd, szervezésed, futásod?
    És: ti különben nem futnátok? Csak emiatt? Na, helyben vagyunk. Ez a baj.
    Fizetsz valakinek, hogy kirakd a rózsaszín szalagot, és nevezel? Hülye vagy?
    Aki erre befizet, az semmilyen szolgáltatást nem kap, mert az esemény idén virtuális, még egy nyamvadt pólót, rajtszámot, érvet se, de szervezzen, toborozzon, reklámozon, tegyen ki keretet.
    Csak a tudatot kapja a pénzéért, amelyet terjeszt is. Szervezeteknek megy a támogatás.
    Nem kampányolnak azért, hogy lehessen tudni, mik az okai a tumoros megbetegedéseknek, és ez ellen gyakorlatban is tegyenek a jó életért.
    Végső soron rábeszélnek arra, hogy engedd a köznek, a rendszernek, hogy átmedikalizálja, intézményesen kontrollálja az életed.
    És ettől még járunk szűrésre, de én főleg a jó életért teszek meg mindent (sport és a többi).
    Nekem ezek az ügyek meg médiahírverések, rózsaszín lánchíd stb. iszonyúan visszásak. A kapitalizmus kéri a magáét megint.

    Kedvelik 1 személy

  7. íjjj, ez most került elő

    kommentjei:

    “…nem gondolom, hogy rendszeresen egy idegennek kéne a pinámban kotorásznia ahhoz, hogy életben tudjak maradni, vagy pont ezt a testrészemet kell valami időzített, folyamatos kontrollt igénylő bombaként kezelni, mintha ez lenne a test gyenge pontja…”

    “Az is durva, hogy (szintén feminizmus címszó alatt) fájóan gagyi, kitalált történeteken keresztül akarják megszabni, hogy nőként mit kell csinálnunk a testünkkel. Majd pont Szentesi Éva fogja nekem előírni. Na persze. 😀 Olyan szinten hypolva van, miközben alig-alig veszi észre valaki a környezetében, hogy mennyire ártalmas a tevékenysége. Könyv fesztiválokra és irodalmi beszélgetésekre hívják, stb. 😀 Értelmiségi emberek olvassák a könyveit…”

    “…lebarmozva mindenkit aki nem a ‘józan észnek’ beállított, csicskamédiában előirányzott döntést hozza, aki nem úgy viselkedik ahogy mindenkitől el van várva. nem azért teszi mert buta vagy műveletlen lenne (barom) hanem mert átlát ezen.”

    “Én nem fogok senkinek életmódtanácsokat adni, ezért neked se és senki másnak nem mondom meg, mit csináljon vagy ne csináljon. A magam részéről mérlegelem a kockázatokat, a fals pozitív és az egészségügyi rendszerbe való felesleges bekerülés kockázata vagy a rák kockázata a nagyobb. És itt is tágabb a kép, rosszul működő technológiákata akarnak eladni, és senki se törődik a környezeti ártalmakkal.”

    “Éld az életed stresszben, rettegéseben, elidegenedve a saját testedtől. Gondolj a pinádra időzített bombaként, amit folyamatosan szakértőknek kell ártalmatlanítani. Ok, egyéb?”

    “na és akkor már miért ne úgy éljem az életem, mintha helicobacter pylori vagy epstein barr vírus is lenne bennem? vagy rögtön hiv, hepatitis, sziphilisz? pestis? lótetű, pióca? miért kell határt húzni ennek a pánikkeltésnek, tömeghisztéria keltésnek? miért nem lehet akkor már MINDENT?”

    Kedvelés

  8. Na, ennek mi értelme a bizniszpörgetésen kívül? Ún. jó ügy, közben már a rószaszínnek sincs semmi köze a rákhoz, de a szűrésnek se sok… és akkor egyél rózsaszín ételeket… Csicskaságra számítanak, zavaros lelkek.

    Kedvelés

  9. Visszajelzés: káros-e a napsugárzás? a nagy fényvédőbiznisz | csak az olvassa. én szóltam

  10. Tíz éve mentem el valamilyen isteni sugallat hatására HPV-tesztet csináltatni. Pozitív lett az eredmèny, műtètre került sor. Ez a fordulat egy depressziós korszakból rázott fel, testileg-lelkileg megerősödve kerültem ki belőle. (Meggyógyultam, erős lett megint az immunrendszerem).Nekem ez egy nagyon szemèlyes dolog, alig beszèltem róla valakinek. Termèszetesen felkaptam a fejemet, amikor Szentesi írt a saját rákjáról. Aztán egyre többször cikkezett erről ès èreztem, hogy valami nagyon nem okè ezzel. Gáznak ès visszatetszőnek tartottam ès tartom ezt a hősnő-tudatot. Persze azt hittem, velem van a baj, hiszen a konmentekben el voltak ájulva tőle az emberek. Jó ügy mellè áll! Èn meg azt láttam, hogy turnèzik ezzel a tèmával ès ordítóan hamis. A komplett háttèrrel, a paráztatással, amiről a posztban írsz, nem voltam tisztában, de most tisztul a kèp. 🙂 Ezek szerint nem èn vagyok fordítva bekötve.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .