top 10 ha kimondom, meghalok

És ha te mondod, akkor meg apátiába esem.

teló (általában is feltételezni, hogy mindenki telefonról nyomja: “tedd az ujjadat bárhova a szövegben” – DE AKKOR ZSÍROS LESZ A KÉPERNYŐ, BAZZ!)

anyum, Anyum, anyuméknál, anyud (ettől meghalok)

mama (aki a nagymama. DE AKKOR KI A NAGYMAMA? – és megmagyarázzák a gyerekeimnek meg nekem, akit a gyerekei mindig is mamának hívtak, hogy ez így nem jó…)

párom (névelő nélkül!!!), páromék; felment párom szólni a szomszédnak (EZ OLYAN, HOGY MEGHALOK)

bármilyen rangnak gondolt főnév névelő nélkül használva: megérkezett doktornő, kérjük miniszter urat, említette tanár úr, kérdezte vőlegényem stb. (megszólításban igen, alanyként nem, ezt nyelvtanilag értem)

ugyanez szervilis nagybetűkkel, brr: megmondta Doktornő (általában a tulajdonnévnek gondolt köznevek: titulusok, ünnepek, dokumentumok címei, világnapok…, a magyar helyesírás fenntartja a nagybetűt a valódi tulajdonneveknek)

ha hivatalos levelet írsz, maradj annyira demokrata, hogy ne nyalj alázatoskodással (nem mindenki mélyen tisztelt és nem nagyon szépen köszönöd meg előre is meg mit tudom én, a hatalmi helyzetű ember lenézi az ilyet), és fölös nagybetűkkel se (ne feledd: a helyesírás melletted van!), VISZONT fogalmazz világosan!

Nők Napja – ettől mentő visz el (helyesen: nőnap, és van még a Nők Lapja, ha épp Mérő Vera nem száll rájuk, de az egy újság)

párkapcsolat, férfiak téma: pasi, barátom, általában: a pasik – nem tárgyiasítjuk, van neve, ha épp nem a neve, akkor szerelmem, mert az. Menőnek hitt tulajdonságaival (izmos, gyönyörű, szőke, bika, fiatal) jellemezni ismeretlennek szintén dehumanizáló és egyediséggyilkos, csak felszínesek csinálják, meg azok a ne,-felsznesek, akik eltanulták (nekik szól a poszt).

randi, ismerkedés, ismi, onlájn randi (a tinderre, húspiacra), egyéjszakás, ghostolás

csajos finomkodások (nyelvileg bírálom): cickó, pocak, babó, babaprojekt, csajos, köröm (ami műköröm), pilla (ami toldás)lehetőleg legyen minden mű.

édesanya, édesapa, családanya, pedagógus argh!

szexben ugyanez, bármilyen finomkodás nemi szervekről és aktusfajták szerint: nuni, popsi, házasélet, összebújás, olyan lett – van neki neve! kettesben különösen minek finomkodni? nem, nem trágár. ez is csak kertvárosi frusztráció.

Bővebben:

menstruáció vagy vérzés becézése, eufemizálása: mikulás, piros betűs napok, mensi, piroska és társai (saját használatom: menstruáció/vérzés, ciklus)

kisdolog, nagydolog, mosdó, nyugi, világos, hogy szarni kell! helyette: vécé, pisi, kaki, világra segítek egy fél borjút

megyek mosdóra névelő nélkül, ajj!

nem-adat számok számmal kiírva a tízes körben, a klasszik Ivá Nyisanyi, a mai napig röhögünk rajta:

csak 1 merev fütyi, 1 punci és 1 ágy kell hozzá (ezt ismeretlenül sikerült nekem írni, itt kommentben meg a keresztény erkölcsről és házassághetéről elmélkedett)

van 1 kis pocakom (szintén ő)

a számok helyesírása a szövegben: kb. százig és afölött is a tízzel/százzal oszthatóakat nyugodtan írd ki, főleg ha nem adat, adatdús környezet, és csak egy-egy szám vsn. Például ötvenöten jöttek el végül. Sőt, akár adatnál is: ötven százalék, hatvanöt százalék, a résztvevők háromnegyede. Sokkal olvashatóbb.

lehetetlen, ingyenélő “foglalkozások” komolyan előadva, de ez nem nyelvi, hanem szemléleti kérdés: hozzátáplálási tanácsadó, vegán szakértő, álomfejtő, spirituális tanító, meseterapeuta, különösen az a típus, aki edzőnek, gyógyítónak, dietetikusnak álcázza magát puszta netezgetéssel, végzettség és komoly teljesítmény nélkül (itt most többeket nem akarok megsérteni), aztán, csak mert menőnek tartja: kreatív, szabadúszó ( = munkanélküli, néha alkalmi munkák, semmi rendszeres), digitális nomád; üzletkötő, tanácsadó, tesztelő, tréner (aki amúgy MLM ügynök), nerd, coach, és a többi nem létező, nőieskedő, előkelősködő “szakma”, gardróbrendező, stílus- és színtanácsadó, minimalista coach*, mellette buzgón hangoztatva, hogy nem veszik őket komolyan, nem kapnak teret, sajnos, manapság (ki érti ezt…). Nyugodtan megmondhatod, hogy fogalmad sincs, mihez kezdj, büdös a meló és akadozol, illetve “az élet iskolájába” jártál, vagy laminált végzettségecskéid vannak gazos kertek garázsaiból.

Mi a baj velük? Kamu, hivalkodó és gennyesen modoros, abszolút dealbreaker, nyavalygó-különlegeskedő hangoztatásukkal garantálod, hogy senki, aki tehetséges, képzett, komoly ember, ne vegyen komolyan.

Ez egy gazdag merítés, a modoros kamuhegy csúcsa már-már havas (kösz, Pearl):

https://www.ujegyensuly.hu/szerzok

ÖSSZMŰVÉSZETI KALANDOR, TABUDÖNTÖGETŐ VLOGGER, élményANYAg gyűjtő, kaTalizátor

Jaj, hánytam egyet.

Aztán, de itt már a fogalmamsincs szomorúsága:

nem tetszett (munkahely), elváltak útjaink, új lehetőséget kaptam, az élet más utakat kínált, értsd: kirúgták vagy vállalhatatlanul szar volt a meló. Minek elkenni?

meglátjuk (aki valamit akargat, rajta múlik, de nem csinálja)

adok egy esélyt (értsd: megpróbálja, gondolkodik rajta, eszébe jutott! mintha valami vizsgáztató hatalom lenne, aki kegyet oszt), én olyat nem láttam, hogy az illető, aki ezt használja, nem buta. Különösen amikor kíváncsi valakire, odakattint a blogjára, oldalára, és azt gondolja, hogy itt ő esélyt ad a tetszésre, őt az az (alkotó) ember le akarja nyűgözni, az ő kedvéért ír, őt szolgálja ki, ez a viszonyok olyan szintű megfordítása, hogy jaj.

Irodalomóra, mi a véleményed a versről, full felületesen: tetszett (elnyújtott második szótaggal nagyon butus, már az esti bulin gondolkodó, oda sem figyelő lányok). És: nem tetszett. De ezt mondjuk Baudelaire-re. Az, hogy neked mi tetszik, mi nem ( = nem érted), pláne alig műveltséggel, nem érdemi állítás, bármire rámondható, rá is mondják. Mondj valami érdemit! Négy strófából áll, és a harmadik végén van egy éles váltás. Ez egy mondat. Nincsenek benne rímek. ez is egy mondat. Nagyon erős, természeti képek vannak benne. Engem ez a francia költőkre emlékeztet. Bármit, de ne “tetsszen”!

* ezekért ne fizess, megmondom én: dobj ki mindent a picsába és eddz addig, amíg minden jól áll.

62 thoughts on “top 10 ha kimondom, meghalok

  1. Évus, a meseterápia egy két éves akkreditált képzés. Az alapdiploma szerint az Oktatási Hivatal, illetve a Semmelweis Egyetem akkreditálta. A képzésnek két ága van, az egyik pedagógus alapdiplomára, a másik pedig pszichiáter, pszichológus, szociális munkás, vagy egyéb segítő diplomára épül.
    Én magam három éve dolgozom azon, hogy a módszert adaptáljam értelmileg akadályozott fiatalok és felnőttek fejlesztésére, mert hatékonyan alkalmazható, különösen a szocioemocionális készségek fejlesztésére.
    Többen dolgozunk több különböző területen hatékonyságvizsgálatok lefolytatására, így várhatóan hamarosan tudományosan alátámasztott módszer lesz.

    Kedvelés

    • Tudok erről, és nem téged illet a bírálat. Bár nem értem, ez mitől önálló szakma, ha csak módszer. A másik: irodalomértőként néha csak meredek magam elé, hogy archetípusok, mitológia, folklór ismerete nélkül miket mondanak mesének, sima katyvasz fantáziatörténeteket is. Te látsz ilyeneket? Mi erről a véleményed?

      Egy kicsit sokan lettek, és közben egy pszichoterapeuta minimum kilenc évet tanul azért, hogy terapeutának mondhassa magát, ha elsőre felveszik.
      Én azt látom, hogy negyvenes, elakadt nők tömegesen giccselik az ilyesmit, butus spiritualitással, meg Agócs Íriszt (aki gyerekeknek kitűnő), az összes pihe-puha, gyerekeknek való dolgot, gyerekkönyveket (maguknak, gyerek nélkül is), anime, plusz a rettentő ronda DIY tárgyak, mandala, tiszta ovi, értelmiségiként is, ráadásul terjesztik a hülyeséget, ahelyett, hogy mondjuk képzőművészettel, társadalommal, okos filmekkel művelődnének és stabil, emberileg teljes kapcsolatokat építenének. És amikor rákezdik, hogy én is, meg itt akarták ezeket reklámozni, és hülyének néznek.

      Kedvelés

      • Nem vettem magamra, gondoltam, hogy ha velem lenne bajod, azt nekem írnád.
        Nem szakma, pont azért írtam, hogy végzettséghez kötött, megadott szakmákra épülően végezhető el.
        Szerintem nagyon fontosan a kiegészítő módszerek, különösen a közszférában végzett munkákban.
        Látok én is olyat persze, aki nem megalapozottan használja, olyat is, aki önmagát nevezi ki mese-, vagy bármilyen terapeutának és van mögötte egy hétvégés workshop.
        De maga a meseterápia egy hatékony művészetterápiás eszköz, aminek van helye az oktatásban, a pszchológógiában és a különböző segítő szakmákban. Nagyon különbözően alkalmazható a többségi oktatásban, a gyógypedagógiában, egyéni pszichoterápiás folyamatban, addiktológiában, idősek otthonában…stb., ezért fontos, hogy mindenki kompetenciájának megfelelően használja. A kilenc évet tanuló pszichoterapeuta ennek megfelelően fogja tudni bővíteni a szakmai eszköztárát.
        Ha a mesét tudatosan választjuk ki, akár népmese, akár műmese, az adott mesére dolgozzuk ki a fejlesztő, vagy segítő folyamatot, akkor nem egy hangzatos kifejezés lesz, hanem komoly szakmai munka.
        Azért is dolgozom ezen a disszertációmban, hogy ne legyen kérdés az, hogy a terápia kifejezés csak a pszichoterápiás munkában jelenhessen meg, hiszen a pedagógiai, vagy gyógypedagógiai terápiáknak is százötven-kétszáz éves gyökerei vannak, csak ezek a terápiás eljárások nem gyógyító, hanem fejlesztő, vagy (re)habilitációs fókuszúak.
        Igen, abban abszolút igazad van, hogy ezekre föl lehet építeni mindenféle vattacukor üzemet, de attól még, hogy valaki éppen ezt használja, mert divatos, maga a módszer alaposan felépített, jól használható.

        Kedvelés

      • Klinikai szakpszichológus barátnőm (tizenkét éve képzi magát folyamatosan) attól van elhűlve, hogy mindenféle pszichológiai előképzettség nélkül, egy bármilyen BA-ra épülve indul hipnoterapeuta képzés, kétéves, és terapeuta végzettséget ad. És utána fogad klienseket, ugyanannyit kér, mint aki 6-7 évet lehúzott az egyetemen. Azért ehhez bátorság kell.

        Kedvelés

  2. De a mama tényleg a nagymama😂 A mi vidékünkön biztos. Mondjuk, én erröl senkit nem kezdenék el gyözködni, mert ez nem helyes/helytelen kérdése, egyszerüen máshol nöttünk fel. A nagymama nekem túl modoros, irott szövegben oké, de a számra nem venném soha.

    A lista többi része bearanyozta az ebédidömet, söt még némi parát is feloldott, eddig ugyanis mindig én êreztem magam kínosan, hogy fogalmam sincs pl. mi is az a ‘digitális nomád’ meg a ‘minimalista coach’😁

    Kedvelés

      • A ‘mama’ irodalmi nyelven, amit az iskolai dolgozatot (sóhaj) leszámítva nem használunk sehol 😁 (mármint hogy a kifejezést nem használjuk, bár az irodalmi nyelvet se sürün😁😁)

        Kedvelés

      • Nálunk a ‘nagymama’ modorosnak hatott, úgy értem, ott ahol én felnőttem. Így az nevezte a nagymamáját, aki távolságtartó volt, vagy hűvös volt vele a viszonya.

        Ellenben arrafelé senki sem nevezte az anyját mamának, egyáltalán nem volt jellemző. Ma már gyakoribb – elég sokszor lengte körül némi sznobság iránti vágy az alföldi mezővárosban éldegélő, az érettségije miatt már értelmiséginek számító anyukát, aki mamának neveztette magát a gyerekével.

        Nekem meglepő volt, hogy ez a nagyvárosi közegben mennyivel gyakoribb, de még mindig szokatlan. 🙂

        Kedvelik 1 személy

      • Nálunk inkább abból volt vita az osztálytársakkal, hogy a nagypapa az papa vagy tata. A nagymama egyértelműen mama volt (néhány elvetemültnek nagyi).

        Kedvelik 1 személy

      • Nahát ez a vidék Budapest különbség még sosem tűnt fel. Anyu Dunántúli, Apu Tiszántuli, én budapesti; anyu és apu, nagymamák pedig mama. Tősgyökeres budapesti családból való gyerekkori barátnőmnek anyu, apu, nagyi, nagypapa, dédi. Volt is ebből vitánk hat évesen . Amsterdami gyerekeimnek anya, apa (pedig apuka amerikai) mama, papa, grandma, grandpa. Iskolaelokeszitoben pedig magyarázhattam hogy miért zavaros a családi fotó magyarázat, mert hollandul mama papa megy a szulokre es opa a nagypapa. Első fiúm egyedülálló anyukáját pedig Jucónak hivta és az anyu megszólításnak még a gondolatát is viccesnek tálalta .
        Gyereket szült magyar ismerősöm fitmamakent és lijfcoachkent blogol ami annyit jelent hogy nem volt kedve visszamenni dolgozni, szép arca van, otthon 1 kilós súlyokat emelget és van sok ötlete, hogy manipuláld a lusta férjedet.

        Kedvelés

    • Nálunk is ‘mama’ volt az összes nagymama. A ‘nagymama’ az a hivatalos neve a családi státusznak, de mamának szólítottuk őket. Valahogy fel sem merült, hogy ne. Fogalmam sincs, miért, mert tényleg a ‘mama-nagymama’ kombó a logikus, de hát ezek a dolgok nem logikusak. Anya meg apa a szülők nálunk.
      Én nem bánnám, ha a gyerekem a nevemen szólítana, de majd kiderül. Kíváncsi vagyok, mit mond majd, vagy hogy alakul.

      Kedvelés

      • Nem logikus a nyelv, ezek szokások, használatok. Én nem szólok rá arra, akinek az a természetes, hogy a nagymama mama, hanem ők szóltak rám.
        A gyerekeim (mindegyik) Jánosnak hívták Jánost.

        Kedvelik 1 személy

    • Nagymamáimat én is mamának hívtam, egyiket a faluja szerinti mamának, másikat a vezetékneve szerintinek. Viszont mamának szólíttatom magam a gyerekeimmel. Döbbenten vettem észre a fiam telefonjában a számom mellett, hogy Anyu.

      Kedvelés

    • Ugyanez, én “vidéki” vagyok, lányom apja “pesti”. Engem anyának hívnak a gyerekek, én anyámat mamának, apuka anyját nagyinak, vagy irodalmi környezetben nagymamának. Néha a nagyi is azt mondja rám, hogy mama, fővárosi barátaim is, engem nem zavar, nem érzek itt semmi bajt, ezt szoktam meg. Saját anyám anyu, anyuka, anyuci (nem tudnám mamának hívni :-D). Viszont: anyukám anyja nekem mami volt, apám anyja max mama, de inkább Ilusmama, a mami szentségtörés lett volna, mivel mind apám, mind pedig az ő anyja egy nagy gyökér 😀

      Kedvelés

  3. Lájf kócs… életvezetési kócs (már a “coach” szótól is tikkel a szemem… ) És mind rosszul szituált, rosszul öltözött, urambocsá’ ápolatlan(nak tűnő) alakok…

    Kedvelés

  4. A digitális nomád az ki?
    Nekem a párkapcsolati tanácsadó ilyen kókler-szint: egyet ismerek, az összes kapcsolata gajra ment. Meg mikor bölcsész végzettségű ismerőseim járnak egy kétéves képzésre, az üzleti életben soha egy napot nem dolgoztak, és akkor kiírják a névjegykártyájukra, hogy business coach. Pofám leszakad.
    Nekem még agyfagyás, ha dalszövegben meghallom, hogy “nagyvilág”.
    Angolul meg a “significant other” – az meg ki? Ennél még a partner is jobb.
    Aztán a “kikapcsolódás” ilyen még. Miért, nem teljes lényeddel benne vagy az életben, ha épp kirándulsz vagy táncolsz? (Én akkor vagyok sokszor a legjobban bekapcsolva…)

    Kedvelés

    • A digitális nomád az inkább életstílus, semmint foglalkozás vagy szakma, jóllehet egyes területeken sokkal több a digitális nomád.
      A lényeg, hogy a szakmája, foglalkozása jellegéből adódóan élhet nem helyhez kötött életet, a feladatait online elvégezve.

      Kedvelés

      • Nem, ez PC-nyelven egyszerüen annyit tesz, hogy ‘akármilyennemü, akármilyenszexuális hosszútávú partner, akivel együtt élsz, házasságban vagy anélkül’. Élöszóban én még sosem hallottam, írott nyelven viszont nem rossz gyüjtöfogalom szerintem, amennyiben megspórolja a fölösleges szócséplést, valamint hivatalos helyeken elkerülhetök vele potenciális kínos helyzetek (amikor pl. nem feltétlenül akarod a másik orrára kötni, hogy a ‘significant other’ kicsodád is pontosan.

        Kedvelés

      • Nem igazán erről van szó. A digitális benszülött/bevándorló generációs fogalom (azok, akik már beleszülettek a digitális világba, gyerekkoruktól sajátították el a digitális készségeket, ill. azok, akik felnőttként tanulták meg ezeket valahogy).A digitális nomád ezzel szemben a munkavégzés módjáról és az életvitelről: online munkákból élő világutazó divatos megnevezése, aki az egyik nap Balin, másik hónapban Új-Zélandon influenszerkedik, blogol, programoz stb. (persze olyanok is szeretik magukat digitális nomádnak nevezni, akik nyaralásra elviszik a céges laptopot vagy szabadúszóként tkávéházakban nézik az emailjeiket).

        Kedvelés

    • Engem csak azóta nem, mióta művelődöm marketing területen, és rájöttem, hogy a piaci edukáció egy általánosan elfogadott szakkifejezés. Egyéb esetekben szerintem fölösleges anglománkodás, apám szerint egyenesen urizálás. 😀

      Kedvelik 1 személy

  5. – a jobbik felem (házastárs, barát(nő) bemutatasakor)
    – meggazdisodott (menhelyi kutya)

    (Tegnap óta azon gondolkozok, hogy a verselemzős mondatok melyik versre vonatkozhatnak. Vagy csak random példák?)

    Kedvelés

  6. Mivel épp coachingból és tréningekből készülök a továbbiakban megélni, segítőként, valamint tanítani a szakmám, továbbadni, hogy mennyire szép tud például lenni a számügyvitel és a pénzügy, mint olyan, ez most mellbe vágott.
    Nem minden tréner MLM ügynök és nem minden coach sarlatán. Én magamon tapasztaltam a coaching hatékonyságát (én azt a verziót tanultam, tanulom, amiben a coach nem szövegel, hanem hallgat, nem ad tanàcsot, mert a kliens teljes ember, megtudja önmaga oldani a problémáit – csak épp ezt sokan nem hiszik el önmagukról). Terápiába átmenni nekem nem szabad, nem is lenne képem hozzá, nem vagyok arra képesítve. Jövőbe nézni, fókuszt váltani, önismeretre sarkallni viszont igen, és nem tudom magam emiatt szarul érezni, nem érzem, hogy ingyenélő lennék. Egy órán keresztül hatékonyan figyelni a kliensre igenis munka, nem könnyű minden mást kizárni és csak rá, az ő igényeire koncentrálni, ott lenni neki, érte lenni ott. Szerintem a módszerek működnek, ha jól vannak alkalmazva.

    Szóval igen, van ilyen, elfogadom, nem egyeznek mindig a vélemények, innen is látom, nem lesz könnyű ebben elindulni.

    Sajnálom, hogy ennyire lejáratták mind a két szakmát. Meghökkentett a sok 20 dolláros coaching “képzés” hirdetés, ami megjelent a neten, 20 dollárért biztosan nem azt fogják tanítani egy hónap alatt, amit nekem 4000-ért, két év alatt tanítottak, úgy, hogy ez még mindig csak a kezdet és még mindig maradt ezeregy tanulnivaló. És ezek a 20 dolláros coachok fogjak ellepni a piacot 😕 és tönkreteszik a hírnevét egy amúgy hatékony szakmának.

    Kedvelés

    • Szerintem az a baj ezzel a ki mennyit tanult versennyel, hogy mindenki a magáét nevezi komolynak, mindenki menő akar lenni, és egyébként bármennyit is tanulsz, még ha legkomolyabb egyetemen, tanfolyamon leszel terapeuta/edző, akkor is előfordulhat, hogy már tele a piac. A vágyaikat keverik sokan ossze azzal, hogy szükségük van a szakmájukra. Pláne most a gazdasági válságban ilyesmire még kevesebbet költenek.

      Kedvelés

      • Közbekotyogok. De nem értem, miért tud többet egy coach mint egy pszichológus vagy pszichoterapeuta? A pszichológus óradíja valahol 7000 ft-tól kezdődik, de 12-13.000-ért már elég nagy a merítés. Ahogyan nézegettem, egy coach ennél sokkal drágább, nem látom át, hogy miért? (Online is elérhető egy csomó szakosodott pszichológus, azaz arra kapsz szakembert a pénzedért, amilyen problémád van.) Ezt a coach dolgot én egy szolgáltatás mellé, mint prémium tudom elképzelni. Mondjuk ingatlanügynök/eskövőszervező stb vagy és úgy szerzel klienseket és dolgozol az elégedettségükön, hogy bővíthesd az ügyfélkörödet, hogy lelki szemetesládaként viselkedsz. Nem látom, hogy hol van a helye a coachnak mint önálló szolgáltatónak, főleg a facebook-csoportok ezreinek világában.

        Kedvelés

    • “épp coachingból és tréningekből készülök a továbbiakban megélni, segítőként, valamint tanítani a szakmám” – ehhez amúgy sok sikert, de mennyire realisztikus, hogy ezért fizetnek emberek, és meg tudsz élni?

      Kedvelés

      • Meg lehet. Van barátnőm, aki egy MA diplomára épített egy hároméves mentálhigiénés képzést a SOTE-n, ahol azért van szakmai színvonal, egy pszichológus kollégával összefogva vállalkozást indítottak, cégekhez járnak szervezetfejleszteni, mentálos beszélgetéseket tartanak, és nem tetszelegnek a mindentudás álarcával, hanem inkább a munkahelyi stressztűrést és az együttműködést segítik.Nagy cégek ezt kifizetik, egyre többen itthon is. Szerintem ez nem hiábavaló, és meg lehet élni belőle úgy, hogy azért tudás is van mögötte.

        Kedvelés

      • Öröm ezt hallani, nem is ezt neveztem laminált végzettséggel. Amelynek birtokosai még a neten nyavalyognak, hogy őket nem becsülik meg, pedig mennyit tettek bele.

        Kedvelés

  7. “Kézműves” pék, cukrász, horgoló, anyámkínja. Rángok a kézművestől.
    Minden irodában kiégett szerencsétlen kézműves lesz, a férfiak pékek, a nők cukrászok. Gyárban, kereskedelemben kiégettek, eggyel alacsacsonyabb végzettséggel horgolnak, vagy kézműves játékokat varrnak.
    Értem amúgy hogy jó a kézzel fogható siker, az excellek után, de agyhalál: “kézműves”

    Kedvelik 1 személy

  8. Márkanév + -s képző, amikor valami nem csak imitál egy márkát, hanem valóban annak a gyártmánya. Tehát nem arra gondolok, hogy saneles vagy luivuittonos sál, amikor nyilvánvaló, hogy hamisítvány: zarás, háundemmes, adidaszos, nájkis (lidlis!!!) ruha.

    Kedvelés

  9. Azért mennek ennyire ezek az úgymond szakmák, mint meseterápia, life-coach, jósnő, akármi, mert azt hitetik el az emberekkel, hogy neked nem kell semmit csinálni, vagy ha mégis, csak kicsit, majd én megmondom, hogy mit és neked nagyon jó lesz.
    A meseterápia lényege, h olvass mesét a gyereknek, meg mesélj a saját gyerekkorodról, saját életedről, h érezze, h része a történetnek. Ezeket normális ember meg szülő amúgy is tudja, én a nyolcvanas években születtem falun, ott nőttem fel, anyám meseterápia nélkül is százszor elmesélte, századik kérésemre is, hogy ki a rokonunk, hogy születtem, hogy jött össze apámmal, milyen volt a saját gyerekkora, stb.
    A lájf kócsolás lényege, h vedd kezedbe az irányítást, napirend, stb. Ügyvédjelöltként első főnököm elolvastatta velünk, velem és gyakornokainkkal (akiket megengedte, hogy én irányítsak!!) a Getting Things Done nevű könyvet, az a csávó abból él kurva jól, hogy elfoglalt embereknek megmondja, mikor melyik tennivalóval foglalkozzanak. Életem egyetlen, de leghasznosabb life-coach könyve volt, azóta is alkalmazom és zéró stressz, pedig van dolgom elég. (Sőt, sokszor megkérdezik, hogy hogy jut mindenre időd – hát így bakker, nem varázslat.)
    Egyébként én valahol őszintén mélyen irigylem ezeket a “szakmákat”, oké, visszaszívom a szakma szót, mondjuk foglalkozást: zéró tanulással varázslatot ígérni és előre pénzt bezsebelni, kamarai basztatások, felelősségbiztosítások, bírósági-hatósági pitiáner szarakodás nélkül könnyedén csak tanácsokat adni és sikerem mérőszáma max annyi, h a beszélgetésünk után jobban érzi-e magát az ügyfél – hááát, csábító.
    Egyébként aggódok, mert már annyi új szart kitaláltak – előbb olvastam, hogy “intimitás-gourmet”, wtf??? – hogy már én nem tudok belépni erre a piacra 😀
    Mondjuk nem is akarok, de nah.

    Kedvelés

    • Aki a farkát mutogatja öntetszelegve, explicit fotón korhatárjelzés nélküli felületen, úgy, hogy egyszer csak ott a kép, nem hitted volna.
      És az efebofíliát kiteszi mint fétist, de a nekrofíliát is, fel kell fedeznünk a vágyidentitásunkat elvégre. A pedofíliát nem.

      Kedvelés

      • Most új szót tanultam. Azért a nyugati kultúrákban viszonylag normálisnak számít, hogy felnőtt férfiak tizenéves fruskákra gerjednek, nem? A 17-18 éves szexpartner nem számít pedofíliának, nem büntethető, szóval aki ezt szereti, meg is élheti, nem kell még titkolnia se nagyon.

        Kedvelés

      • Nem, külön van a prepubertás iránti vonzalom, az a pedó. És persze, megélheti, nem büntetendő, de roppant visszás vadászként és szexuális céllal jóval fiatalabb csajokat hajkurászni.

        Kedvelés

      • De a lista tele van nagyon kínos, nyilvánvalóan káros, nem kölcsönös gyakorlatokkal. A kinky öntudat nagyon hasonló, mint normalizálni a diszfóriából adódó, teljes tudatot, életidőt leuraló, költséges és veszélyes zavaros dolgokat.

        Szép dolog felismerni az igazán mély, eltemetett fantáziákat, de azért a fő baj itt az, kedves kinky barátom, hogy 1. úgy általában sem vagy vonzó, nem éled meg, milyen, amikor reszketve, meghatottan vágynak rád, 2. nem fogsz a villanykörteseggbedugáshoz (stb.) lelkes partnert találni, olyat, aki élvezi.

        Kedvelés

  10. a laminált vegzettsegektol meg a kell az ügyfél nyafogasos témától lelkifurdalasom lesz. autósoktató szerettem volna lenni, és nincs meg a kepesitesem még, csak ki merem mondani (tízezer óra), hogy tök jól vezetek, tök jól ismerem a várost, tök jó közlekedési erzekem van, és tök jó erzekem a magyarazashoz. hat csináltam egy olyan vállalkozást, hogy jogositvsnyosokat tanítok újra vezetni, ezt már itt leirtam többször. kurva sokan vannak. sorban állnak, augusztusra adok új időpontot. büszke vagyok és nagyon jó érzés, szeretem csinálni. atepittettem az autómat, ujratanultam a kreszt, ujratanulom folyamatosan a műszaki dolgokat, hogy hogy kell elmagyarazni, stb. de nincs meg a kepesitesem, mert az idén nem indult tanfolyam, és senki nem tudja, mikor dönt úgy a közlekedési felügyelet, hogy indul. meg egy laminált vegzettsegecskem sincs. és danmybuilding nyvaslyog,hogy nincsenek edzettjei. nekem miért lett ilyen szerencsem, nem tudom, nem merem azt gondolni, hogy mégis tudok valamit, mindig azt hiszem, hogy de hát vezetni mindenki tud, ez nem ilyen kamu, amit csinálok, amivel így lehuzom az embereket? akárhányan mondják is, hogy megnyugtato a jelenlétem, és hogy soha senki el nem magyarázta nekik ezeket a dolgokat, és hogy nálam százszor többet elert, munkában és családban is sikeres felnőtt nők rettegnek autóba ülni, es köszönik meg az órákat, de akkor is, ez nem ilyen tanácsadásért lehuzott pénz? mindig bizonytalan vagyok. hat ez is ilyen coachdolog. és akkor megnyitom az everness fesztivál fellépőit, ordítva röhögök, és az jut eszembe, hogy még nekem legyen lelkifurdalasom, miközben más meg zsebretesz óránként kétszer ennyit, azért, mert ő a farkasasszony, és még én érezzem rosszul magam? de nem tudom, na, sosem tudom.

    Kedvelik 1 személy

    • Hát akkor ez a poszt nem (sem) neked szól, te. Mit szabadkoztok ilyenek miatt?

      Leírom, hogy full gáz, aki jobban szeret edzőcuccban szelfizni, mint edzeni, és a szelfivel leplezi, hogy nem igazán edz, erre mindenki magyarázkodni kezd, aki valaha tett ki sportos képet. Nekem, aki ezret…

      Nem, ez nem coachdolog, ez egy tök bátor, vagány döntés, és nem is te nyafogsz publikusan, hogy nem becsülnek meg.

      Kedvelés

      • dehogyis, abszolút nem szabadkozas volt! hanem amúgyis tökre sokat gondolkozom ezen, hogy itt most ez van vagy nem ez van, és pont erről írtál most, bár lehet, hogy ez az imposztorszindtoma, vagy nem is tudom.

        Kedvelés

      • Igen, tankönyvi. Akire van igény és aki nem is nyafog, aki eredeti, aki nem csak bűvöl meg szavakból épít álvilágot, az tehetséges és amit kínál, szükséges.

        Kedvelés

    • Szerintem te létező piaci rést töltesz ki, azért van sikered, mert van kereslet. Jó volt az alapötlet. Nem ügyfeleket keresel az intuitív tudásod átadásához, hanem az igényekre építve tudsz olyat, amire valóban szükség van.

      Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.