top 10 ronggyá hordott

A minőség barátja lettem, ez nem új fejlemény, de mostanában már tényleg. Jaj, vannak azért olcsó cuccaim, kihagyhatatlan leárazásokon vett, nem igazán bevált fast fashion darabok. A ZARA látványának gyerekruha-fronton nem tudtam ellenállni. És vannak félresikerült márkásak is. De a derékhad, a saját cuccaim, a legtöbbet hordottak gondosan mérlegelt, komoly holmik. És még mindig, bár csökkenő mértékben, bűntudatom van, amikor megveszek valamit drágán.

De aztán ezek lesznek az évekig hordott kultikus darabok.

Lássuk.

A napszemüveg

2014. március 5-én vettem, születésnapjáról minden évben megemlékezem, a szerelmem jelképe is. B***tt, de tényleg nagyon drága volt, és most a hasonló modell (ilyen szín már nincs) még többe kerül. Olasz márka. Nem biztos, hogy ami drága, az jól is áll, de ez igen.

Végletekig és azon túl is hordtam. Ez az utódja, halovány visszfénye annak a réginek.

Szupertáska: Boblbee

Jánosnak vettem eredetileg, 2009-ben. Ergonomikus, nagyon jó benne nehezet vinni. Törhetetlen, de Lőrinc egyszer mérgében mégis. Hordom. Nem lehet lerakni, nem áll meg. Minden ruhatáros megfordítja, kiborítja.

Ez a kabát például nem lett kultikus, pedig úgy vettem, hogy az legyen.

Spingár-Westerlund Anita képe

A mindent megérő technikai kabát

Itt, ahol lakunk, hideg tud lenni, és gyalog-bringával, esőben még hidegebb. Ez egy Sherpa, János vette nekem 2011-ben, úgy is hordom. Szellőző, vízálló, dizájnos, örök.

Csak ez a képem van róla, 2014 februárjából. Itt szeretném megjegyezni, hogy emlékszem az érésre: frissen fodrászoltan úgy éreztem, baromi jól nézek ki. (Annak, aki nem érti, mihez képest vagyok most elégedett.)

A legenda: Air Sequent futócipő

Kifutó modell, leárazott gyerek-kollekció. Air-buborékja nem feltűnő, viszont már megsérült, és, sajnos, csicsog. 2017 novemberében vettem. Ebben futottam szinte mindig, ebben jártam télen, színházba is hordom, ha olyan a szett és a közeg, és ebben futottam a maratont.

Nem komoly, de jó: Intimissimi lézervágott, varrás nélküli, színes bugyik. Utánozzák, nem jók.

 

Az ugrókötél

Nike, szilikon. Nem csak ugrásra jó:

A kis fekete

Fényes, minimálszabású sort a Daquïnitől. Akármikor kapjunk-föl-valamit, menjünk-edzeni, elugrom-a-boltba, mit-vegyek-fel-színházba, ez után nyúlok. Ki hitte volna, hogy ennyire jolly joker lesz? És nem a színes sortok?

Hosszúban is. volt egy kommentelő, aki erre a képre azt bírta írni (és semmi mást): koszos a zoknim. Innen is gratulálok. Igen, az. A fű pedig vizes.

Bambuszbicikli

Az örök. 2011 októbere óta van alattam. Javítgattuk, teljes főcső-csere, sok váltószerelés, új fékpofa, kétszer új hajtómű. Tavasszal megmetszem rügyeit, salátába jó.

A kis piros

Ezt kaptam. Nyakba kötős. De nem mertem fölvenni, nagyon kényes, hogy mi van alatta, kiadja a formát. Kölcsön is adtam. Aztán visszakaptam, és már senkinek nem adom.

A nagy fehér

Magyar, kisszériás tervezés. 2004 nyarán vettem. Varrónő szűkítette.

2013 nyarán senki nem basztatott a kinézetem miatt

Anita képei, mint a jó bor, egyre jobbak lesznek az időben

Illy, ó, illy!

Kapszulás kávégép, jóval túl a Nespresso szintjén. Ezzel nagyon sokat basztattak, hogy ez sznob és miért említem ennyiszer. Azért, mert jelkép. Drága, nem visszaváltható a kapszula, sem a fémdoboz, de otthonra nem tudok jobbat. Most is azt iszom.

Az elsőt 2013 tavaszán vettem:

Javíttattam is, aztán feladtam. És ez az új:

vele szelfizem csakis

Csészékkel. Külön sznobizmus ez is.

 

Barátaim és olvasóim! Annyi mindent írnék még, de tök hideg van itt a netzónában. Az elnyűhetetlen falépcső az irodám.

 

futóként ritka jó állapotú körmök

Továbbá, merülök lefele. Nektek mik a kultikus holmik? Esetleg valami kivont, nem is kapható termék? Meséljetek, ilyenkor irtó jó sztorik tudnak előkerülni.

36 thoughts on “top 10 ronggyá hordott

  1. Fú, ez de jó!! A legkultikusabbakat írom le. Nem kell végiggondolnom, ez alap.
    1. Sütis bögre. Ikea. Nem találtam róla képet, szerintem több, mint 10 éves. Ikeás bóklászásból lett, nagyon kevés pénzem volt, de ilyenkor mindig sok apróság összejön, eszméletlen pénzeket el lehet ott baszni. Sápítoztam, hogy kéne; akkori partnerem azt mondta, jó, megveszem neked. Majd a kasszánál, mint mindig, valahogy “úgy alakult”, hogy én fizettem ki mindent. Amikor féléneken felvetettem, hogy ez nem egészen így volt eredetileg, az volt a válasz, hogy, idézem, “hi-hi”. Kizárólag kávét szabad belőle inni, és kizárólag nekem. Ha valaha eltörik, összeomlok, de nem törik el.
    2. Sufi pulcsi. Pulóverfetisiszta vagyok, csak azt nem értem, minek, mert A Legszebb Pulóver már elkészíttetett, ennél feljebb nincs. A szabadság jelképe, az első dolog, amit akkor vettem, mikor eldöntöttem: mostantól jó lesz nekem. A gardróbcserén pillanatnyilag kapható belőle egy. http://gardrobcsere.hu/items/ruhak/1649581/nanushka
    3. Samsonite túrahátizsák, kék és fekete. Tizenhat éve, karácsonyra kaptam a szüleimtől. Mindent elnyel, megtart, kibír. Mindenhova ezzel megyek. Pontosan ugyanúgy néz ki, mint amikor kibontottam a papírból. Szerintem velem temetik majd. Aztán kétezer év múlva pontosan ugyanilyen állapotban fognak rátalálni az ásatást végzők.
    4. A Nyúl. Horgolt. A Meskán vettem, és akkor már évek óta vágytam egy ilyenre, csak hát minek, másra kell a pénz, ez szükségtelen. (Természetesen az, meg még hülyeség is.) Aztán új életem lett, és meglett a Nyúl is, pont ilyen, mint a képen, csak épp külön customised bordó sapkával, mer’ így olyan kopasz. Az összes utazáson, kiránduláson részt vesz és lefotózandó. https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRDurSnLUIiz5xjQzN3v3z5TvMGTYDcPuiAFPgKW3kwpee0Qd9n

    • Na jó, van +1, de az elég új, tavalyi: az órám. Mondaine Helvetica No.1 Light. Soha nem hordtam karórát, aztán elhatároztam, hogy kell. Belőttem egy max árat, nézelődtem, és akkor egyszerre szembejött, és amikor megláttam a képet, tudtam, hogy ez az, pedig pontosan duplaannyiba került, mint amit rászántam. Utána még két hétig nézelődtem, csak minek. Ezt vettem, és nem bántam meg.

  2. TEVA-szandál6-8 évekig, és most birkastokk is (tényleg birka, meg kell nézni egy fesztiválon a cipők arányát 😀 ). Sherpa-kabát is volt 8 évig, a zippzárja romlott csak el végül. Braasi Indastry hátizsák krakkói manufaktúrából, minden belefér, egy kézzel nyitható és van külső zippzáros zsebe telefonnak, pénznek, szépen belefér a biciklim kosarába. Piros, de már kiszítta a Nap. Magyar márkák közt nem találtam a tökéletest. Az Illyt nagyon megértem, itt Gaggia, de nincs arányban az ára a presszó textúrájával. És van néhány tárgy, műanyag csomagolások, kávés zacskók, üvegek, amiknek találtam második életet a tartalom elfogyasztása után, és már pár éve a háztartásban szolgálnak szemét-lét helyett.

  3. Nekem a biciklim, ami kétszer annyiba került, mint amennyit eredetileg szántam rá. És ezután még vettem hozzá lakatot nagyon drágán, nehogy ellopják. 2017. március 15.-én vettem és egy percig se bántam meg. Tegnap este defektet kaptam, teljes kétségbeesés, hogy most milyen macerás lesz a közlekedés, amíg ezt meg nem oldom. Aztán találtam egy helyet, ami közel van, reggel 8-kor nyit és teljesen meglepődtem, hogy ott se kellett hagynom, negyed óra alatt megcsinálták. Addig meg leültettek a kávézóban. Bringásbolt és kávézó egyben. Hát imádom. Feldobták a napom.
    Aztán van még a robotporszívóm, irobot. Csakis.
    Van egy fekete Ecco bokacipőm. Az olyan volt, hogy felhúztam és te jó Isten! Ilyen kényelmes cipőm meg nem volt. 2 éve nyüvöm, ősztől tavaszig. Kellene venni egy ugyanilyet, hogy legyen ha ez szétmenne.

  4. Pont most meséltem a barátnőmnek, mikor mutogatta a nyaralási szuvenireket, hogy én sose hoztam nyaralásról tárgyat. Kivéve a görög szandit. Életem első görögországi nyaralásán vettem (20 éves voltam). Csodálatos barnaságú, lapos talpú, marhabőr szandál volt. Egy hétig jártam benne véres lábbal, míg betörtem, de tudtam, hogy jó lesz. 15 évig hordtam, de mikor javíthatatlanul elszakadt, megsirattam és kidobtam.

  5. A bicikli nekem is kultikus: piros-fekete-kicsi ezüst, van hozzáillő sisakom, kesztyűm, kulacsom, hátizsákom is. Ha lehet, akkor a trikót is úgy választom. 😀
    Edzőkesztyű, fekete Nike, S-es férfi, jobbat még nem találtam, már a második pár fogy.
    Kézzel készült bőrszandálok: évek alatt összegyűjtöttem négy párat, majd idén tavasszal ki kellett dobnom mindet, mert magam sem értem, hogyan, de bepenészedtek a szekrényben. Kettőt már sikerült pótolni, egyikük ugyanolyan, mint elhalálozott elődje.
    Fekete edzőtáska pink béléssel, Adidas, 2015 legjobb beszerzése. Elnyeli az aznapi sportcuccot, reggelit, ebédet, laptopot, opcionálisan a macskákat is.
    Az irodai vizespalackom jön velem mindenhova házon belül: új korában norvég forrásvíz volt benne, most már csap.
    Barna Rieker-bakancs: a legdrágább utcai cipőm, négy telet dolgozott végig, hamarosan nyugalomba vonulhat. Idén teljesül kamaszkorom álma, lesz egy Martensem.
    Kálmán, a korcsolyám.
    A kék birkás bögrém, melyből csak kávé iható.

  6. Rózsaszínű, bőrbe vágott rózsamotívummal díszített Martens bakancs. Sok-sok évet hordtam, majd elszakadt. Azóta pedig nem találom sehol, csak ezek a festettek vannak, az meg nem tetszik. Nagy álmom egy Tamaris magasszárú bőr téli csizma. Évek óta akartam egy jó minőségűt, két telet hordtam végig, de nem az igazi.

  7. hajam. kb. 16 éves koromban levágattam rövidre. rémes volt (2000-es évek divatja, meg nem is tudtam hordani). egy évre rá láttam először a Hair-t. azóta növesztettem. alig volt fodrásznál. unokatesóm vágott rajta, sajnos: fodrászvizsgák (és elővágás is), túl sokat. mire megnőtt volna akkorára, amekkorára akartam, már alig volt és kopaszodtam is (hormonok gondjai). de igy is még évekig próbálkoztam: nekem mindig hosszú lesz, “én nem fogok fiúnak kinézni” (magas vagyok, mikor először lecsapattam, többször néztek annak). eléggé ronggyá hordottnak nézett már ki… múlt héten ment az egész lobonc. pár hete államvizsga-készülés közben beugrott, hogy új haj. egyik pillanatról a másikra. minden videót megnéztem youtube-on a vágyott új frizuráról. nem volt sirás, nem volt megbánás, már a “nagyjábóli” vágásnál éreztem, láttam, hogy igen, ez vagyok. mintha régóta ez lett volna a hajam. lehet, hogy 16 évre megint bebetonoztam?

  8. – Fjallraven táska ronggyá hordva. Könnyű textil, minden PONT elfér benne, plusz PikPakk táskaredező. Látszólag semmi extra, mégis ki van találva milliméterre.
    – Van egy szállodából lopott tollam (nem egy, mert sokszor alszom ott és minden alkalommal lopom), amit imádok, mindehová jön velem, racionális magyarázat nincs. A hotel semmi különös.
    – RayBan Wayfarer napszemüveg, uniszex és nem szexi, cserébe nem megy ki soha a divatból. Kb. huszonnyolcszor volt meggyőződésem, hogy elhagytam, de mindig előkerült különböző hülye helyekről.
    – Fekete póló Tundra Mongolia Free life felirattal. Noname, egy bódéban vettem húsz éve a csanakkálei kompkikötőben, velem együtt nőtt. Elpusztíthatatlan.
    – nagyanyám bakelit fűszerőrlője, recsegő hanggal töri meg a borsot.

  9. Sok ujat nem tudok irni, en ezekhez ragaszkodom rengeteg ideje:
    1: Fjällräven taska, benne a Viktorinox bicska alapfelszereles
    2: Futo-edzöcucc : X-bionic ruha-zokni, cipö: Hoka
    3: turazocucc: Martini, LaSportiva, hatizsak Petz
    3: Kave : Nespresso, szürt vizzel , jo kavefözövel
    4: Szemüveg: Oakley , 3-4 féle,alkalomhoz illö, a futoszemüvegek cserelhetö lencsesek a fenyviszonyokhoz, imadom, bar most szemezek egy Poc-al …
    5: Apple termekek, gyakorlatilag az egesz termekpaletta, hüseges tarsaim.
    6: Ugg csizma, ez magas szaru, nem ronda, plusz a flip-flopjai, sneakerjei verhetetlenek minösegben-kényelemben.

  10. Egy Marks and Spencer farmerdzseki, sajnos tavalyelőtt mosáskor elszakadt, varrhatatlanul. Nem bírtam kidobni, 15 évig volt hűséges kis társam.
    Egy solingeni körömolló, az első saját manikűrkészletem túlélője.
    Volt egy Merrell cipőm (az a krumliorrú fazon), amit annyira imádtam, szó szerint leszakadt a lábamról.
    És a legősibb darab: egy kis barna bőrtáska, átvetős, talán 8 évesen kaptam ajándékba, görög bőrdíszmű. Kicsit a pántja helyenként berepedezett, meg a csatnál is fáradtnak tűnik a bőr, de egyébként hibátlan darab.

  11. – nekem készült bőrszandik, évek óta nyúzom és még mindig tart. egy kávébarna és egy türkiz
    – Starbucks bögrék és termoszok a vilag sok szegletebol, a tizensokeves voltmunkahelyit eltörtem véletlenul. dejó.
    – Vadjutka ezüst-plexi fülbevaló, imádom, igazi dizájndarab, legszivesebben mindenhez csak azt hordanám.

  12. Sötétlila Burberry gyapjúsál, ami annyiba került mint az utolsó otthoni fizetésem, puha, elegáns és valójában fájdalomdíj magamnak azért amit az országváltással elvesztettem.
    Fekete, nagyon egyszerű vonalú Prada cipő, egy érzelmileg vegyes és nagyon intenzív időszak szerzeménye, rám egyáltalán nem jellemző módon spontán döntés eredménye.
    A nagyszüleim renovált foteljei. Másként látom belőlük az életet.
    Egy turkálóban vett hajszálcsíkos blúz, amiben minden sikerült. Varrhatatlanul elszakadva is felvettem állásinterjúra egy blézer alá és működött.
    Gyerekkorom kiskanalai, amiket valamiért a gyerek is imád, így már a legtöbbet elhoztuk anyukámtól, ne legyen vita :-).

    • Renovált fotelek! Jaj, tényleg! Nekem is vannak, de azok nem örököltek, hanem úgy lettek, hogy kitaláltam, hogy az albérlet erkélyére nem székeket szeretnék, hanem ilyen mindjárt-szétesik foteleket, amit majd úgyis kidobok, ha szétmállanak. Szereztem a park túloldaláról egy bontásra ítélt házból két ilyen fotelt, Debreceni bútorgyár – Rumba fotel, de annak egy speckó változata, az elülső karfa nem két, hanem egy elemből áll. Na, szóval ezek nemhogy nem rohadtak el (két télen-nyáron keresztül egy elég jól védett erkélyen), de annyira megszerettem őket, hogy a harmadik ősz beköszöntével nem bírtam a gondolatot már, hogy kint lesznek. Így aztán megbíztam egy (mint kiderült, nagyszerű) kárpitost a renoválással, és most már a szobában vannak, és gyönyörűek és kényelmesek.
      Ha lesz új lakás, majd túrok hozzájuk kanapét is, és renováltatunk. Kinek kell kanapé újonnan!? (Jó, vicceltem. Félig.)

  13. (igen, nyuszika, akkor csak simán tettem ki a képeimet, volt itt fenék is, rengeteg szex, minden. azóta viszont megcsináltam az élsportolói, bitang testet, amely többféle sportágban hirtelen lett kompetens. tudom, hogy figyelted. tudom, hogy tudod, ezek nem alap-akrobatikus mozdulatok. és hogy az átlaganyuka bizony nem fut huszonkilométereket. nagyítóval nézegetted a testösszetételmérésemet, hápogsz. nem bírod elviselni. se azt, hogy keresek vele. és hogy tízszeres az olavsottság azóta.
    ezt te mind tudod, nem kell a rizsa. nem érted te, amit írok, képviselek, neked csak a botrány kell. menj vissza cerkaverni a virtuális testek közé, az való neked, frusztrált szánadék.)

    • sehogy nem tudod kiügyeskedni ebből már, hogy nem vagy lúzer és ez nem irigység és rosszindulat.
      én pedig szembesítelek.
      akinek ez tetszik, akinek nem tetszik, az nincs itt.
      neked is tetszik, csak elhatároztad: gyűlölsz, és ezért elrontanád.
      a teljesítmény és az öntudat nem tabu.
      tényeket írok a testemről és a sportról, nem másokat minősítek. és a tényeket is csak akkor, ha rázendít a hazug, tagadó agresszió.
      neked nem az én testemmel kéne foglalkozni, hanem a sajátoddal, meg a partneredével, ugye.
      senki nem marad jó fej azzal, aki basztatja. és én már kiismertem ezt, nagyonn átlátszó, miért csinálod.

      • szerintem az érthető, okés, ha én a saját életemmel, blogommal, a betámadott testemmel és hitelességemmel kapcsolatban aktív vagyok.
        és erre válaszul leírom ezredszer is: ez van.
        de te az ENYÉMMEL? miért? szerintem négy év alatt már kiröhögted magad.
        miért kell ennyiszer leírni?
        mit szeretnél elérni?
        miért álnéven? hogy ne néznélek le?
        annyira szánalmas.
        te lógsz a képeken, te lógsz rajtam.
        te nem vállalod magad.
        te hiszed azt, hogy a fotómmal azt akarom mondani, hogy pornós értelemben szép vagyok.
        te akarod valahogy kiügyeskedni, hogy nem is látványos, valós, komoly, amit csinálok.
        te nem bírod elviselni a tényeket és más szuverén valóságát.

  14. A kis fekete – télikabát (20). Első szövetkabátom, akkor vettük, amikor egyetemre mentem. Közben volt egy másik, de amikor az csúnyán megkopott, elővettem ezt a régit, és aranykezű anyukám ráncfelvarrta-biciklikompatibilissé alakította. Azóta nem vagyok hajlandó lecserélni semmi másra.
    A kis fekete – gyapjúpulcsi (18). A könyökén megszűnt az anyag – így az ujját könyök fölött levágva ún. ‘poorboy’ lett belőle 😉
    A kis fekete – papucscipő (15). Egy időben minden fekete félcipő pár hét/hónap után leszakadt a lábamról, így úgy döntöttem, nem veszek többet. De egy temetés miatt végül kénytelen voltam. Először kilyukadt az orra, cipész meggyógyította. Aztán azért volt parkolópályán, mert bringán mindig lepattant a lábamról a patentos bokapántja, végül cipész leműtötte (a pántot, nem a lábamat). Most végre boldogan hordom.
    A kis (nagy) fekete – táska (10). Turis fekete vászon oldaltáska, millió zsebbel. Amikor már több helyen megszűnt az anyaga, a pántjait-csatjait megtartva újravarrattam egy ezzel foglalkozó ismerőssel (most szürke).
    A színes ruha (25). 1990 körül az egyik nyári Burdában volt egy összeállítás, cicanaci, miniruha, ilyesmik, nagyon színes, hullámmintás anyagból. Csorgattuk a nyálunkat. És csodával határos módon sikerült kísértetiesen hasonló sztreccses (!) pamutjersey-t vásárolni (akkoriban! vidéken!). Abból anyukám varrt nekem egy miniruhát. Magának az anyagnak a mai napig semmi baja, csak néha a megszűnő pamutcérna-varrásokat pótolni kell rajta…
    A rózsaszín ruha (50). 1970 körül nagyapám volt Budapesten valami nemzetközi kiállítás- és vásáron. Ott kiállítási darab volt egy különleges, kerek orrú, tömbsarkú, púderrózsaszín nubukcipellő, amit megvett nagymamámnak a 36-os lábára. Ehhez varratott nagymamám egy púderrózsaszín szövet tubusruhát az unokahúga esküvőjére. Az eredetileg térd alá érő ruhát anyukám levágta nekem minire a ballagási bankettre. Aztán sok év múlva a felhajtását leengedte, és az anno levágott (félretett és megtalált!) darabbal szegte vissza (így most kb. 2 cm-rel hosszabb, mint 18 éves koromban). A híres cipő sajnos nem jó a 40-es lábamra 😦
    Apukám gyerekkori kanala és villája (60). Inkább olyan kamaszméretűek, erősen jobbkezes használathoz kopva – a kanál ilyeténképpen kifent élével akár rántotthúst is lehet vágni.

  15. Az óra, ugyanaz a(z először 3.000,-, most már talán 6) casio, tengervizet, termált, mindent kibír. A sorrendben másodikat sziklás helyen elejtettem, szó szerint kilukadt. Hordtam így is egy évig, csak már nem lehetett vele vizezni. A mostani legutolsóhoz kaptam ajándékba egy rugós fémszíjat, gyerekméret, kutyának se kellett a boltban már évek óta. Én hat éve nyúzom, szerintem addig kitart már, míg én.
    Teva szandál, kicsit idősebb a középső lányomnál, tehát már inkább 22, kb. 10 év után a belső bélése elkezdett rongyolódni, exférj vett az autósboltban egy szarvasbőr ablaktörlő rongyot, és abból vágott bele új bélést, még mindig működik.
    Ez még szinte vadiúj, csak két szezonos, de hihetetlenül boldog vagyok vele: dekatlonos vízhatlan bundabéléses téli bakancs, kb. 10 deka a pár. Kora tavasszal láttam ugyanezt magas szárúban, következő télen az lesz a téli ünneplős cipőm.
    1991-ben az eljegyzésünkre kaptam azóta exférjtől a svájci bicskát, egyszer majdnem elvesztettem belőle a csipeszt, de meglett. Hány kullancsot húztam ki azzal…
    Van pár festmény, amiket ott hagytam előző életemmel, majd ha felszámolódik az a háztartás, meglesz a helyük a falon. Három múlt előtti századi, elismert festőtől, meg egy, amit egy kedves kolléga festett, ha egyet kéne választani, valószínűleg azt választanám.

  16. A zöld cipő, a színes Eastpack táska (turkálóban fogtam ki), a piros-fekete, fűzős, műanyag hokikorim, amiben végre nem fázik a lábam, a sárga, gyíkos strandszatyor (ugyanott sárga, gyíkmintás papucs), a zöld bőrtáska (Velencéből), a fekete, fémcsatos, agyonhordott télikabát, a Decathlonos szandálok (lila és zöld színben), három pár, még mindig hordom, bár szétmentek, egyiket megrágta a kutya, azt papucsnak, sajnos, nem lehet már kapni, pedig minden évben vettem. Egy rövid, fekete csizma Deichmann, de csak Szlovákiában árulták, tíz éves Timberland bakancsok (sajnos, a mostaniak már nem olcsók, de cserébe nem is kényelmesek). Merida bicikli, tíz éves volt az idén. A kézműves, zöldes-barna kávésbögrém. Nagymamám bádog gombos doboza, az akkori gombokkal együtt. Fekete, téli biciklis nadrág, még síeléshez is hordtam, most már ki kellene dobni, meglepően tartós, tíz éves, az Aldi-ból.

  17. Volt egy lila nadrágom, sokáig alapdarab. Aztán elajándékoztam, mert kihíztam vagy kifogytam belőle, nem emlékszem már. Meg mert rájöttem, hogy nyáron se muszáj nekem hosszúnadrágban járni, akármilyen vékony is.

    Kettő darab bögre, diznihercegnő és -autó mintával. Én meg a zember kaptuk a nagyimtól, amikor még saját maga járt el ajándékokért. Mikulás csomag része volt. Vette az (amúgy huszon-és harminconéves) onokáknak. 🙂 Ezzel a nagyimmal amúgy nagyon szoros volt a kapcsolatom, és valahol sajnálom, hogy már nincs így – neki már csak néhány saját emlékével szoros a kapcsolata, a külvilágtól egyre inkább távolodik. A bögréket azóta is használjuk, tejeskávé, kakaó, vagy más tejalapú meleg cucc iható belőle szigorúan.

    Kettő darab műanyag bagoly, férjjel érkeztek haza Németországból. A kék szétcsavarozható és kézkrém volt benne, többször töltöttem már újra, a rózsaszínre a szemüveget lehet elhelyezni. Az utolsó, még nem tönkretett rugójú szemüvegtokomat ezért eldughattam a gyerekek elől, utazáskor van csak használatban. A (szemüveget éppen nem tartó) bagoly bírja a dobálást is. 😀

    Fekete alapon fehér molylepkés hátizsák, új darab, majdnem házassági évfordulós ajándék, ma volt először bevetésen. ❤

  18. Kultikusabb tárgyam a dédapám pálinkáspoharai. Vastag zöld üveg, semmi elegancia, a 30as évek terméke, parasztháztartásba készült. Számtalan családi ünnep, disznótor, születés, temetés kísérője, túlélt kitelepítést, költözést, egy hagyományos életforma széthullását. Lakott sváb tanyán, Kádár-kockában, panelben, most velem a kertvárosban.
    Pálinkát nem iszunk belőle, de vitamint, gyógyszert csak abból. Ha hozzáérek, már meggyógyulok. Ebből a gyerek is bevesz bármit és gyógyul is tőle.

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.