híreink a filmvilágból

Véget ért a Filmhét, összegzek. Mármint még vasárnap ért véget, és én szeretek naprakész lenni. Ne haragudjatok a személyes-ügyek-halasztotta híradásért, sokan nyaggatnak, írogatnak, de én inkább a gyerekeimmel, a saját lelki nyugalmam biztosításával és lényegi beszélgetésekkel foglalkozom most, amelyek előreviszik azt az ügyet, amelynek toporgása, tudomásul nem vétele miatt akcióztam a napokban. Még egy kis műtét-szerűségem is volt, továbbá pézügyek rendezése, szóval ez rendkívüli állapot most.

Tavaly troliztunk az Arénába, idén a Corvinban rendezték meg a négynapos mustrát. Modoros szavakat is használok, de amikor leírom, mindig vágok egy arcot, ott a bal oldalon ettől egy ránc is elmélyült, de már egyeztettem a doktor úrral, hogy belehúzunk aranyszálat. Százötven filmet mutattak be, ezek többsége rövid- és dokumentumfilm.

Lőrinccel mentünk sokat, hadd lásson, tanuljon, és elég könnyen kaptunk neki maradék szakmai jegyeket. Úgy osztották el, hogy minden vetítésen hatvan százalék volt a sajtóé és negyven a közönségé, 500 forintos jegyárral. A nyitófilm az előestén Szabó Istvántól volt a Bizalom (1980), Bánsági Ildikóval, Andorai Péterrel és az ifjú Bezerédi Zoltánnal. Megrázó, képileg szuggesztív film, a fény “dédelgeti az emberi arcot”, digitálisan frissen felújítva. Isten éltesse Szabó Istvánt! Holnap, február 18-án váltja fel a kilencedik tízest. Múlt szerdán a Corvin legnagyobb termében Koltai Lajos méltatta, akivel ez az első közös munkája, és aztán gyakorlatilag az összes többi Szabó-film operatőre volt. Bemutatkoztam a háziasszonynak, akivel Tamás sokat dolgozott, volt elrendeznivalónk ősszel, ő Juhász Anna, a nagy költő lánya.

A programfüzet alapján a dokuk többsége olyan, hogy semmi kedved nem támad 65 percben, amit ilyen felső vonalkával jelölnek, azt nézni, hogy áll a határon túli parasztember a pusztán nagy bajusszal, és ötlettelen képeken elmondja a gondolatait. Ugyanez van költőben, néprajzkutatóban, bojtárban és hadifogolyban, nemesi családban. A lényeg, hogy mindenki Trianontól, a szovjetektől vagy a kommunista időszaktól szenvedett. Még a hetvenes évek alter rockzenekarait is a TTT kultúrpolitikája nyomta el. Nézzétek meg a leírásokat: ötvenkilenc dokumentumfilmről van szó, amelyeket tizennyolc blokkban vetítettek. Szívesen támogatják és nagy erőkkel nyomatják ezeket a múltba tekintő, öreges, búbánatos sztorikat, amelyekkel egy mai tizen-huszonévest soha nem fogsz meggyőzni arról, hogy a dokumentumfilm nézhető, progresszív műfaj. Ez mulasztás, veszteség mindannyiunknak, és nívótlanság.

Ezt azért is írom, mert két héttel ezelőtt a gyomorremegtetően izgalmas nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválra is elvitt egy kedves olvasó-barátnőm, és lehidaltam a Starless Dreams című iráni filmtől, amely fiatalkorú iráni lányok javító-nevelőintézeti állapotairól szól, akik például megölték a bántalmazó apjukat, vagy ezt magukra vállalták, és ezt a filmet, amely egy ilyen témájú trilógia harmadik része, le lehetett forgatni ott, az ideológiai diktatúra, a nők elnyomása és a cenzúra ellenére. Mehrdad Oskouei a rendező, Irán tuti nem ad neki egy fillért sem. Ő nemzetközi fesztiválokon sorra nyert díjakból finanszírozza a munkáit és ráadásul a filmben bemutatott, reménytelen helyzetű lányok életét is a szabadulásuk után.

Itt a Filmhéten voltak továbbá mocsarak és barlangok, ősember-koszt (Schneider Zoltánnal, imádom, láttuk is a villamoson!), lezuhant vadászrepülő. És jaj, miért szakadt szét az ország, de komolyan? Apám szagát érzem, meghatottan bólogathatunk, hogy milyen bölcsek és példásak ezek az idős emberek, és mennyit szenvedtek AMAZOKtól. Van még két részben Antall József-portréfilm, ezt amúgy megnézném. Van persze kivétel: a legfontosabb az Egy nő fogságban, ami az adósrabszolgaságról szól itt és most, szegénységről és női jogokról, és Tuza-Ritter Bernadett rendezte (a film a Sundance-t is megjárta), illetve a Nem szegénynek való vidék, Bihari László filmje, és a Tervek nélkül semmik leszünk (Osgyáni Csaba) közösségépítős története is ennek a csapatnak a munkája. Még a Tabuk nélkül dolgoz fel úgy fontos témát (halál, temetkezés, boncolás), hogy attól én nem leszek ideges. Kivétel és ideológiamentes Simonyi Balázs Ultrája is, amely a Spartathlon nevű önmegmérettetésről és belső útról szól, továbbá az igazi sport demokráciájáról és szabadságáról, és fogalommá tette Szabó Bélát. De egy valamirevaló, korszerű válogatásban és finanszírozásban ilyesmi volna a filmek többsége. Általában nincs szó nyomorról, ötletes projektekről, önkéntesekről, nagyvárosról, katasztrófákról, drogról, kreatív emberekről, környezetszennyezésről, punkzenéről, migránsokról, emberi jogokról, városi kertészekről, iskoláról, sportról, autómentességről, gyerekbántalmazásról, transzneműekről – olyan lüktető, mai problémákról, amelyek a jövőbe néznek és közelebbivé teszik Skandináviát.

Jut eszembe: portréfilm volt a Norvégiában élő Kun Árpádról is, aki egy egészen remek magvetős író, a Boldog észak című könyvéről mesélt is Morcsányi, de beszerezhetetlen. (Mi ugye most Norvégiába készülünk, tanulom a nyelvet, és norvég krimiket olvasok.)

Nekem nagyon tetszett még a Granny Project, ez is dokumentumfilm és kivétel: egy német, egy brit és egy magyar srác a nagymamáit találkoztatja, mesélteti – üdítő tabumentességgel és humorral szól a film háborúról, kompromisszumokról, üldöztetésről, demenciáról, halálról, és a készítők kimondják azt is, mi zavaró és félelmetes az öregségben. Sajnos, pont ekkor valami olyan álmosság volt rajtam már odafele, hogy… ez nem a film hibája volt.

A játékfilmeket is csak egyszer mutatták be: Testről és lélekről, 1945, Kincsem, Brazilok, A Viszkis, Aurora Borealis, Az állampolgár, Budapest Noir, Jupiter holdja a jelentősebbek. Többségüket tavaly néztem. Szerintem messze a Jupiter holdja a legfontosabb film, Cannes-ban is járt, és a fenti értelemben is kakukktojás. Fontosabb, mint a fura, varázslatos, de könnyen emészthető Testről és lélekről, amelyet persze imádunk, és drukkolunk neki. De épp a Jupitert nem jelölték legjobb filmnek… csak Jéger Zsombort, Balsai Mónit és a rendezőt. Fontos (“öt éven túl is ható”) és megrendítően profi még az 1945, amelyet már méltattam.

Láttuk a kísérleti filmnek jellemezhető Életem legrosszabb napját is, nagyon szeretem Gelányi Imrét Hajdu Szabolcsék miatt (a Kálmán-napban játszik, itt főszereplő). Emlékezetes a film, és alacsony költségvetésű, de azért lelkierő kellett hozzá.

Láttunk két tévéjátékot egy blokkban, mindkettő megint az ötvenes éveken busong, forrón tartja az emlékeket, ami fontos így március előtt. Az egyik az Utolsó adás, Kovács Patrick nevű nem tudom, ki “alkotása”. Én életemben így filmen nem döbbentem meg, ennél a fiam jobbat csinál diktafonnal. Van pofátok…? Nem az, hogy amatőrök. De hemzseg a felirat a durva helyesírási hibáktól (szovjet nagy sz-szel, vesszők), az angol szöveg meg a nyelvtaniaktól. Realisztikus a forgatókönyv is: az amerikai lány ott áll a határon négy évig, hogy hátha átlép rajta a szerelme, akivel egyszer beszélt pár órát a rádión még 1956-ban, sosem látta, és aki eközben pont akkor kiszállt a tolókocsiból, és így szökött át a zöldhatáron. És lőn, átlép, egymásra ismernek, csók, naplemente, igaz történet amúgy. El kéne hinnünk a nőről, hogy amerikai, miközben számszingnak ejti azt, hogy somethin’, nem lehetett ezt anyanyelvi szereplővel játszatni, és nincs se szinkron, se beszédtanár. Ezek nem gyengévé, hanem kínossá és átélhetetlenné teszik a filmet. Fúj, szovjetek, káderek és ávósok, de a hős magyarok nem hagyták magukat, és a közönség átszellemült tagjai hangeffektekkel fejezik ki, hogy mennyire érintettek érzelmileg. Ideológiai fogantatású film nem lehet jó, töprengek eközben én, mert az propaganda és manipuláció. De hiszen a Hair is ideologikus, a Holt költők társasága is, bármelyik öko, háborús, feminista, diktatúraellenes film az – az ideológia lehet szimpatikus is. És jön a második film, és ez a válasz. Mert ez is ideologikus, és így is mestermunka, az Árulók: a filmért kiáltó Guszev-ügyről és Illés Béláról. Kulkáé lettt volna a szerep, végül Hegedűs D. Géza játszotta el. Pár nappal korábban láttam A hentes, a kurva és a félszeműt (ez nem volt a Filmhéten, mert 2018-as), és annyi év és tucatnyi színházélmény után, a Vígszínház sosem igazán kedvelése után megkésve, szégyenkezve ismerem el:

HDG hatalmas, korszakos színész.

Hibátlan, szuggesztív és megrendítő, amit csinál, árnyalt, töprengős, rengeteg közeli arccal, ragyákkal, szemöldökszálakkal, meztelenül is. Mindkét filmben fiatal partnerei vannak, akik a kínosan kautzkyarmandos beszédtechnikai képzésen már nem estek át, de jól megfér a régi és az új, itt az Árulókban Sztarenki Dóra (egyre jobb színésznő), A hentes…-ben Nagy Zsolt és Gryllus Dorka.

Záróeseményként, vasárnap este hármasban újranéztük a Jupitert, de nem tudtuk megfejteni most sem a titkait, csak úgy elsodort a döbbenet. Nagyokat beszélgettünk a fiammal (aki valószínűleg interjút készít majd a forgatókönyvíróval, és kifaggatja). Láttam a fél magyar megöregedett értelmiséget. Ezen a héten keveset aludtam, írtam és edzettem. Közben megnéztem a Thelmát is, norvég, nagyon szép film. A következő egy francia film lesz, a Láthatás, 23-án vetítik a sajtónak, majd mesélek.

6 thoughts on “híreink a filmvilágból

  1. Jelölések

    LEGJOBB JÁTÉKFILM

    1945, rendező: Török Ferenc, producerek: Angelusz Iván, Reich Péter, Török Ferenc
    Aurora Borealis – Északi fény, rendező: Mészáros Márta, producere): Major István, Gül Togay
    A Viszkis, rendező: Antal Nimród, producerek: Hutlassa Tamás, Hutlassa Barnabás
    Kincsem, rendező: Herendi Gábor, producerek: Hutlassa Tamás, Herendi Gábor
    Testről és lélekről, rendező: Enyedi Ildikó, producerek: Mécs Mónika, Muhi András, Mesterházy Ernő

    LEGJOBB TÉVÉFILM

    Árulók, rendező: Fazakas Péter
    Csandra szekere, rendező: Vitézy László
    Egy szerelem gasztronómiája, rendező: Madarász Isti
    Utolsó adás, rendező: Kovács Patrick

    LEGJOBB DOKUMENTUMFILM

    Egy nő fogságban, rendező: Tuza-Ritter Bernadett
    Elhallgatott zenekarok a 60-as, 70-es évekből, rendező: Kisfaludy András
    Granny Project, rendező: Révész Bálint
    ULTRA, rendező: Simonyi Balázs
    Visszahúz a múlt – Ember Judit portréja, rendező: Dér Asia

    LEGJOBB KISJÁTÉKFILM

    A kockaember, rendező: Dombrovszky Linda
    Asszó, rendező: Fekete Tamás
    Cinematographer, rendező: Novák Emil
    Földiek, rendező: Freund Ádám
    Zabigyerek, rendező: Kölcsey Levente

    LEGJOBB ANIMÁCIÓS FILM

    A kozmosz nagykövetei, rendező: Klingl Béla
    Albrecht Dürer rinocérosza, rendező: Orosz István; Horkay István
    Egy komisz kislány naplója, 2. epizód: Mr. Barnum cirkusza, rendező: Gyulai Líviusz
    Janó Manó és az elveszett harmatcseppek, rendező: Miklósy Zoltán, Herkó Attila
    WireLess, rendező: Pataki Szandra

    LEGJOBB RENDEZŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Antal Nimród / A Viszkis
    Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
    Mundruczó Kornél / Jupiter holdja
    Török Ferenc / 1945
    Vranik Roland / Az állampolgár

    LEGJOBB FORGATÓKÖNYV – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Antal Nimród / A Viszkis
    Enyedi Ildikó / Testről és lélekről
    Szabó Iván, Vranik Roland / Az állampolgár
    Szántó T. Gábor, Török Ferenc / 1945
    Szekér András / Budapest Noir

    LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Balsai Móni / Jupiter holdja
    Borbély Alexandra / Testről és lélekről
    Máhr Ági / Az Állampolgár
    Petrik Andrea / Kincsem
    Tóth Ildikó / Aurora Borealis – Északi fény

    LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ-  JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Jéger Zsombor / Jupiter holdja
    Morcsányi Géza / Testről és lélekről
    Nagy Ervin / Kincsem
    Rudolf Péter / 1945
    Terhes Sándor / OUT – Kihűlés

    LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Békés Itala / Testről és lélekről
    Kováts Adél / Budapest Noir
    Nagy Mari / 1945
    Tenki Réka / Testről és lélekről
    Trokán Anna / Szeretföld

    LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Jordán Tamás / Testről és lélekről
    Keresztes Tamás / Kincsem
    Kovács Lehel / Kincsem
    Mészáros Máté / Jupiter Holdja
    Znamenák István / Az Állampolgár

    LEGJOBB VÁGÓ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Barsi Béla / 1945
    Király István, Mózes István / Kincsem
    Kovács Zoltán / A Viszkis
    Mógor Ágnes / Brazilok
    Szalai Károly / Testről és lélekről

    LEGJOBB HANGMESTER – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Balázs Gábor / Kincsem
    Balázs Gábor / A Viszkis
    Beke Tamás, Péterffy Máté, Székely Tamás / Aurora Borealis – Északi fény
    Lukács Péter Benjámin, Székely Tamás / Testről és lélekről
    Zányi Tamás / 1945

    LEGJOBB OPERATŐR – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Herbai Máté / Testről és lélekről
    Piotr Sobocinski Jr. / Aurora Borealis – Északi fény
    Ragályi Elemér / 1945
    Rév Marcell / Jupiter holdja
    Szatmári Péter / A Viszkis

    LEGJOBB ZENESZERZŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Jed Kurzel / Jupiter holdja
    Kovács Márton / Hetedik alabárdos
    Pacsay Attila / Budapest Noir
    Szemző Tibor / 1945
    Szirtes Edina Mókus / Szeretföld

    LEGJOBB JELMEZ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Bárdosi Ibolya / Kincsem
    Breckl János / A Viszkis
    Flesch Andrea / Budapest Noir
    Juristovszky Sosa / 1945
    Lengyel Rita és Kemenesi Tünde / Brazilok

    LEGJOBB LÁTVÁNYTERVEZŐ – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Ágh Márton / Jupiter holdja
    Hujber Balázs / A Viszkis
    Láng Imola / Testről és lélekről
    Rajk László / 1945
    Valcz Gábor / Brazilok

    LEGJOBB MASZKMESTER (VEZETŐ SMINKES) – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Koltai Nóra / Jupiter holdja
    Kozma Éva / Aurora Borealis – Északi fény
    Petrilla Orsolya / Testről és lélekről
    Színek Klári, Tesner Anna / 1945
    Tesner Anna, Halász Judit, Görgényi Réka / Budapest Noir

    LEGJOBB SMINK – JÁTÉKFILM KATEGÓRIA

    Fekete Rita, Makk Ildi, Jónás Kata / Kincsem
    Koltai Nóra / Jupiter holdja
    Kozma Éva / Aurora Borealis – Északi fény
    Petrilla Orsolya / Testről és lélekről
    Színek Klári, Tesner Anna / 1945

    LEGJOBB FORGATÓKÖNYV – TÉVÉFILM KATEGÓRIA

    Hegedűs Bálint / Egy szerelem gasztronómiája
    Kovács Patrick / Utolsó adás
    Köbli Norbert / Árulók
    Sz.Szabó István, Vitézy László / Csandra Szekere

    LEGJOBB RENDEZŐ – TÉVÉFILM KATEGÓRIA

    Fazakas Péter / Árulók
    Madarász Isti / Egy szerelem gasztronómiája
    Kovács Patrik / Utolsó adás
    Vitézy László / Csandra szekere

    LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ – TÉVÉFILM KATEGÓRIA

    Adorjáni Bálint / Csandra szekere
    Bereczki Zoltán / Egy szerelem gasztronómiája
    Hegedűs D. Géza / Árulók
    Héger Tibor / Utolsó adás

    LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ – TÉVÉFILM KATEGÓRIA

    Balla Eszter / Egy szerelem gasztronómiája
    Danis Lídia / Csandra szekere
    Dobos Kata / Utolsó adás
    Sztarenki Dóra / Árulók
    Tenki Réka / Csandra szekere

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.