Én nem mondom, hogy nincs min szorongani.
Én azt mondom, hogy mindenki szorong, ez közös sors, és egy kicsit értelmiségi és ráérős luxus (túl sok infó, túl sok idő tépelődni, közben nem sok ráhatásod van).
Eddig mintha titeket nem zavart volna az, hogy itt a világvége, nincs nyersanyag, globális egyenlőtlenség és aszály van. Nem mutatkozott meg abban, ahogy éltek. Nektek van klíma beszerelve a rosszul tájolt lakásotokba, és én járok mindenhova bringával, télen is.
Ez is kurvajó, olvasd el, felvidulsz. Ő így képzeli az erdőt, #természet, hogy ott majd sokan lesznek, buli van, szól a zene, van energiaital is. Mi ezt megszenvedjük, mert a járvány alatt rászoktak a Normafa-lejtőre mint bulihelyszínre, és éjfélkor üvöltöznek meg nyomják a zenét.
(A telex szégyene, hogy megint átveri, használja, kiröhögteti Gabót. Persze, hogy a látványos siker hatására huszonéves fiúk ilyen karrierrel próbálkoznak. HÁROMMILLIÓ per hó, nyolc általánossal, nárcizmussal és trash kontenttel. Ez a média bűne, nem az övé.)
https://telex.hu/kult/2023/07/16/pumped-gabo-interju-1
Az egész jelenség, amiről én beszélek, tudati. A mai ember nem a mai problémák miatt szorong, hanem azért, mert a médiába van bekötve a tudata, és temérdek szabadideje van. Túlságosan kevéssé kell küzdeni ma a túlélésért, fennmaradásért. Túl sok az egyszemélyes háztartás, túl kevés a norma, ami köt, hogy ne aludj már délig, ne késs el mindenhonnan, szellőztess már ki.
Vagy pl. emberek azt gondolják, a vegánság, értsd: szilíciumvölgyi startupperek méregdrága laborkotyvasztmányai, a műhúsok majd megmentik a bolygót. (BOLYGÓ, bazmeg.) Nos, nem fejtem ki, de nem a marha pusztítja a bolygót, és nem a városi vegánság fogja megmenteni, abból csak költséges, amerikadependens fogyasztás és fehérje-, kácium-, B12-, K-vitamin-hiányos egészségromlás lesz.
Nem mondok le az egészségemről, a fehérjémről sulykolt, homályos érdekek miatt. Mert érzelmileg nyomnak, érdekek miatt hazudnak, de akkor se mondok le róla, ha valós a dilemma. Egy életem van, és az legyen jó élet, és én NEM a túlfogyasztást, utazgatást, kocsit és vadhúj okos otthont értem a jó életen.
Mindenki szoronghat, van oka, tehát fura, és a leginkább feltűnősdi, hópihés műsornak tűnik, ha egyesek jobban szoronganak, jólértesültebbnek állítják be magukat. Miközben a tetteikkel egyáltalán nem mutatják a felelősségvállalás jeleit.
Vannak, akiknek a klímaszorongós műsor jól jön, mert, éretlenek lévén, nem akarnak gyereket, lusták, így nincs mit tenni, sheint ajánlgató (és más aljas kapitalista, szar minőségű árut termelő izéket reklámozó), agyonsminkelt, kövér tiktokereket bámulnak zsibbadásig.
Ha már ennyire szoronganak, jót tenne, ha nem folyton fikciós katasztrófafilmeket néznének a Netflixen. A 444 tldr-je az összeomlásról is vicces olyan újságírók tollából, akik értékrendileg a környezetet leszarják. Piacbarát (fogyasztásistenítő) politikai erőre szavaznak, ilyen érdekeket szolgálnak. A saját kajaházhozszállítós-kocsivalmenős-gasztromániás-kütyüistenítő életvitelükben és annak normává avatásában pedig egészen látványosan FÖLDANYA ELLEN DOLGOZNAK.
Földanyát emlegetnek ostoba, “érzékeny lelkű”, “különlegesen kreatív”, “csendre vágyó” libák:
Nem beszélve arról, hogy mennyire lenne etikus azzal a gyerekkel, ha megszülném, tudva, hogy még a saját életem végéig sem lesznek elegendők az erőforrások, legyen az élelmiszer, vagy nyersanyag – a klímahelyzet egy külön cikket érdemelne. Mert Földanya egyszer megrázza magát, és abba mi konkrétan belehalunk. Na most ebbe a jövőbe szüljek én bele valakit, aki ugyanolyan érzékeny lelkű lesz, mint én? Nézzem végig, ahogy a klímaszorongás beárnyékolja a gyerekkorát? Köszönöm, de kihagyom. A saját testi és lelki egészségem érdekében – meg az övében is.
itt segítek, mert ez már értfogy: aki nem él, annak nincsen érdeke, értelemszerűen
Érdekes, hogy a klímán siránkozni mennyire népszerű, főleg tudálékoskodni, köríteni mindenféle ideológiával (nem szaporodom, nem eszem húst), de a valódi tettek, az igazi zöld attitűd már nem olyan menő, a tippek hallatán elhúzzák a szájukat: de az nem lehet, hogy én a harminchárom fokban üljek… hogy én anyuhoz a telekre ne kocsival… kézzel verjem, a habot?… milyen bringa? az irodában nem lehet zuhanyozni… ne egyek olyat, amit szeretek???… ki kell nézni valahogy…
Mit tehetek én? Mit teszek én?
Ahogy telétek a blogévek, többször megvizsgáltam már ökóságomat.
Most is pár szempont:
Sokáig használom és közösen használom a gyerekeimmel a tárgyaimat, ruháimat. 15-20 éves cuccaimat is hordom. Nem érdekel, milyen szabású farmer a divat.
A 2013-as, ujjongó állapothoz (jé, én is megvehetem a plázaholmikat!) képest egészen ritkán veszek fast fashiont, rengeteg a szakadás, sokat öltögetek illetve varratok (Juli méretre akarta igazíttatni a 2014-ben ittmaradt szerelmi, XXL-es rövidgatyát is, de mondom, azt ne).
Nem fogok igényesség címén átalakításokba, felújításba, vásárlásokba. Az ilyesmi nem is érdekel, annyira nyakinak tartom. NEM LESZ mosogatógép, mert sokkal télkozlóbb tányérhasználatra szoktat rá az “úgyis elmossa a gép”. Nem lesz klíma, robot, extra hajformázó izé, de ami van: tűzhely, mosógép, az durván jó (minimális fogyasztású, extrém minőségű).
Csak a valóság érdekel, a médiareprezentáció, a saját önmegjelenítéáésem nem téveszt meg.
Szigorú komposztálás, maradékmentés, szelektívszemét ( + üveg-, ruhakonténer-, tojásosdoboz is).
Rászoktunk a téli 18 fokra, és így gázban alámentünk a sima átlagfogyasztásnak (noha nagycsaládos limit járt). A villany mindig alacsony volt.
Amikor bajom van, lehetőleg fogyasztásmentes módszert választok (böjt, alvás, futás; preventív, melós, hosszú távú egészségvédelem, mindenkinek a leszarása, aki ebbe beleköt, vagy terméket ajánl).
Túlnyomórészt gyaloglok, bringázom, buszozok és cipekedem (ez azt is jelenti, hogy annyit vásárolok a családnak, amennyit elbírok!), vonattal megyek nyaralni, annak ellenére, hogy lett autó a közelemben.
– ezt majd kiegészítem, de kb. ezt teszem én
…itt van még valami:
Részlet a regényből:
Nekem nem lesz gyerekem, mert tudod, a klíma…
Ennyire drága volt beszereltetni…?!
csak az olvassa. én szóltam 