káros-e a napsugárzás? a nagy fényvédőbiznisz

Igen jól ismerem a mainstream női magazinok témáit, cikktípusait, és nemcsak a magyarokét. Ismerem (felismerem) az okokat is, amiért éppen így választják és körítik a témáikat.

A téma a nőiség, a párkapcsolat, a társadalmi megfelelés és a testnorma; újabb és jellemző vonás a saját egészségért, szépségért felelősséget vállaló viselkedés (mert megérdemled), természetesen mindenféle termékekkel körítve. Kb. 15 éve erős az anti-ageing a maga új és új technológiáival: már nem tabu, és persze ez is hirdetői érdek. Újabban nem csak a fiatal és a szexi a menő, vannak tudatosodó, “okosabb” témák, Nobel-békedíjas, sőt, sötét bőrű nők, vagy épp újrapapír-arcszínű és ráadásul fűrészport evő ökolányok, zeró waste, bálnák, klíma, önellátó közösségek, permakultúra, hátizsákos vándorlányok és jóga; klimax, öregedés, menstruációs szegénység (fúúú…), valódi sport. Aztán, amit nagyon nem komálok, a green- és pinkwashing rendszerkritika, kövérlobbi (testpozitív, fat acceptance, fat liberation, intuitív evés); unikornisok és LMBT, háborítatlan szülés – de csak annyi és azért, hogy elvigye a hátán a lényeget: a bőrápolást, a sminket, a fura és méregdrága, gyorsan elavuló ruhákat. A testet, a külsőségeket, a kommodifikációt és a normának való megfelelést.

Hát, ez van.

A minap vettem öt bugyit (4+1-et), terveztem is írni Vettem öt bugyit és ez történt velem című posztot, de jobb helye van ennek itt.

A vásárlás után – mivel feliratkozott törzsvásárló vagyok abban a plázaszaküzlet-láncban – érkezett az e-mail: értékeljem az üzletet, a kiszolgálást és a terméket. Volt “egyéb közlendő” rész is. Én pedig leírtam, hogy amit vettem (lézervágott pamut és mikroszálas, teli fenekű alsók, M-es méretben, amelyek helyett, igen, Maci, TÉNYLEG kidobok NYOLC elhasználódottat!!!), szóval e terméktípusnak, pláne hogy gyönyörű színük van, szem előtt lenne a helye, nem fiókban. Tetszetősek és kelendőek, az egyszerű fehérnemű pedig maga a feminista lázadás. A csipke és a merevítő mindenkit szúr, és mindig a vágytárgy-nő a körítése. Ennél a hálózatnál mindig a csábos, barokkosan rafinált csodák vannak a kirakatban, katalógusban, kiakasztva, amelyek valójában nemigen állnak jól az átlagvásárlónak. Ezeket élveteg pózban elfekvő, 19 éves, könnyedén-szépségesen karcsú lányok képeivel hirdetik, de a világ és más fehérneműcégek is változnak, és fontos döntés, hogy a márkakoncepció a lényeg, tehát hogy mi passzol az imidzséhez, vagy el akar adni a cég, és eközben netán a nők valódi igényeit, javát, kényelmét is szem előtt tartja. Nem csak én utáltam meg a cifraságot (amelyet rajongva halmoztam huszonévesen), hanem egyre kevésbé trend is: a nagyon egyszerű, kényelmes cucc, semmi furfang, túlbonyolítás a jövő. Ráadásul az egyszerű termékek is megújulnak, mindig mások a színek, néha van anyag-innováció is. (Ha sok ilyen levelet kapnának, illetve a túlgondolt, drága, egymással sem jól kombinálható darabokat még kevesebben vennék, akkor lenne a VS-hez hasonló koncepcióbeli változás. Erről itt van érdekes cikk, benne a zaklatási botrány, az új, “diverz” modellek /elképesztő!/ és más munkatársak. Annyit teszek hozzá, hogy az eredeti üzletpolitika modelljei semmiképpen nem csontsoványak, ahogy írják, hanem ívesek, feszesek és izmosak.)

Ez nem is kapcsolódik annyira, mint a rigófüttyös virágzásban a hajnali forgatásról hazabandukolva elképzeltem. Mindenesetre a magazinokban is van egy ilyen nőbarát változás: nincs már tűsarok, több a női és kicsi, helyi divattervező; gyakrabban van címlapon idősebb, nem tökéletes ívű, akár hasas-combos nő, még a sportmagazinok elején is, sőt, igazán sovány egyáltalán nincs. A friss amerikai Women’s Health (Asszonyok Egészsége, Maci szerint!) címlaplánya épp a 46 éves, szép, de nem sovány Eva Longoria.

Ami megmaradt: minden kurva tavasszal van narancsbőr, edzésterv, bikini body (néha testpozitív ragyamutogatás és kövérvigasztalás), és:

FÉNYVÉDŐ.

Amiről most röviden összefoglalom a véleményem. Nem veszem elő Szendit és a többi biohackert, akik a napfény áldásos, természetes, védő (!) hatásáról értekeznek, pedig érdekes lenne, és ez az én irányom, de nélkülük is világos a helyzet, nekem a józan eszem és a lelki önvédelem súgott (ha más a tapasztalatom, nem hagyom magam nyomasztani).

A nyolcvanas évek, szorosabban az ózonlyuk miatt megy a sugárzással-károsodással való, intenzív paráztatás a nyugati világban. Minden tavasszal tele vannak az orvosokat lobogtató, bulváregészségügyi honlapok, a közterek, a drogériák, az újságok a napfény-riogatással, a bőrgyógyász meg osztogat kis termékmintát, és pont és csak annak a cégnek terméke jó. Ezek természetesen reklámok, és igen drágán fizetünk értük: a néhány nyaralós hétig elég, magas faktorszámú, minőségi tej, olaj ára 7 és 18 ezer között van.

Hosszú távon lehet már megfigyeléseket tenni. A nyugati világ tehát évtizedek óta bőszen keni magát és a gyerekeit, a harmadik világ, közte a napsütötte országok fénynek kitett lakói meg továbbra sem. Eközben az egyetlen olyan rákfajta, amely jóval gyakoribb ott, mint nálunk, pl. Közép-Afrikában, az a méhnyakrák, más okokból, minden más rákfajta elképesztően alacsonyabb. A (bőr)melanóma előfordulásánál még durvább a különbség: százezer lakosra a legfejlettebb országokban, ahol irodában dolgozó, klímával-árnyékolással védekező, kanapén tévéző népek élnek, 9,6, a legfejletlenebbekben (napfényes országok, sok mezőgazdaság, fényvédelemmel nem bajlódó lakosok) viszont 0,9 fő (életkorral standardizált adatok, innen)! A napfénynek tulajdonított tumorfajták nem csökkentek az őrülten kenekedő, szezononként dollárszázakat naptejre költő országokban, sőt. Hoppá: https://www.webbeteg.hu/cikkek/borbetegsegek/21096/no-a-melanomas-betegek-szama

Talán más az ok.

Egy pillanatig ne hidd, hogy diagnosztikai gépek gyártóit, üzemeltetőit, eszközök forgalmazóit a te rákod érdekli. Nekik a para az érdekük és hogy embereket irányítsanak, rávegyenek viselkedésekre.

Sok év fényvédelem-elhanyagolás után is csak akkor van bármi különbség a kortársaim, sőt, a fiatalabbak és az én bőröm között, ha ők szarrá sminkelik magukat és kéthavonta botoxoztatnak. Üde és egészséges vagyok, és többet nem hagyom a szeretett anyajegyeimet sem leszedetni. A születési családomban nincsen rák.

A fényvédelemről papolni, riogatni, moralizálni, jobban tudni ugyanolyan megtévesztett stréberkedés és rettegtetés, mint amit még néhány hónapja is a maszkviseléssel, vakcinával műveltek a közhangulat szenvedélyes mérgezői, egyébként magukat nagyobbrészt szabadságkedvelőnek valló emberek, “majd megnézem, hogy kék arccal fuldokolsz a lélegeztetőn” stb. Az is döbbenet, amikor olyanok lesznek hirtelen nagyon felelősek naptej-témában, akik az egészségükkel kicsit sem törődnek, sőt, gúnyolódnak a sporton, hárítanak, “nem szerettem meg a sportot”, “az egészség nem súlyfüggő” és a többi.

Én tehát boldogan rohangálok a még mindig szép erdőben tavasztól és hajnaltól, élvezem már télen, kora tavasszal is a napfényt, a forróságot, az életenergiát, felderülök, megújhodok tőle, és minél többet tartózkodom kint, mert ezt súgja az intuícióm, pontosabban: így érzem jól magam, a fehér bőrömmel, szeplőimmel is. Tapasztalatom, hogy a ketogén évei teljesen megváltoztatták a bőröm állagát és viselkedését. Nem égek le, feszes és egyenletesen barnul.

Mindez valahogy a szabad gyökökkel lehet kapcsolatban, pontosabban a gyulladásgátló (magas zsírtartalmú) táplálkozással, amelyhez a születésnapok és a húsvét múltán most is visszatértem, és máris jobban vagyok. A lelkemet és ép eszemet meg az védi, hogy semmilyen témában nem hagyom magam rettegtetni, fegyelmezgetni, kioktatni. Gondolkodó ember nem dől be az érdekalapú riogatásnak, felismeri az érdeket és használja a józan eszét.

20 thoughts on “káros-e a napsugárzás? a nagy fényvédőbiznisz

  1. Az én ekcémámnak (atopiás dermatitisz) nagyon jót tesz a napfény. Főleg a dél környéki tűző nap nyáron, amitől a legjobban óvnak a bőrgyógyászok. Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító. Arra viszont mindig figyelek, hogy még véletlenül se égjek le.

    Kedvelik 1 személy

    • Nàlam is így van 🙂 ami mèg ennèl is gàzabb az a kozmetikumok ( sampon, krèmek tusfürdôk) arcbatolàsa. Konkrètan kuka nàlam mind. Ès jèèè!! Semmi baja a bôrömnek. Mèg a szteroidos krèmeket is elhagytam. Jò kaja, sport, kevès kemikàlia, sok napfèny.

      Kedvelés

  2. Jó téma! Ma már minden beauty blogger, influszer, meg műsorvezetőből avanzsálódott youtuber nyomja ezt a fényvédős marhaságot… én maradok a Szendi féle vonalnál, meg úgyis megöregszünk, nekem nincs időm, energiám állandóan kenegetni magam. Egyszerűen nem életszerű.

    Kedvelés

    • Én alkalmanként kenem (sérült bőr, nagyon erős sugárzás, épp van az arckrémemben…), de főleg nem, és hogy ebből hitvitát, megszállottságot meg morális kérdést csináljak, vagy rettegjek, ha kimegyek kenés nélkül, nagyon ciki volna. Ugyanaz, mint a maradj szépen otthon. Mások fegyelmezgetése üres életből. Meg akik ilyen borzasztó fontosnak tartják, hogy mit ettek, mit főztek…

      Kedvelés

  3. Szerintem az biztosan sokat segít, ha az ember fokozatosan barnul, illetve eleve van valamennyi melanin tartaléka a rendszeres napozástól. D-vitamin meg boldogság, nekem sokat jelentett. És igen, az UV és a kencékben levő anyagok kölcsönhatásai kockázatosabbnak tűnnek jelenleg, mint hitték régen. A kémiai védelem miatt ezért inkább a titán-oxidot tartják jobbnak most épp, csak ugye attól fehér leszel. De lehet hosszú ruhát is hordani, mint az ausztráloknál, araboknál, indiaiaknál(?).

    És biztos, hogy az európai fehér bőrűek olyan rendszeresen kenegetnek? Fogat mosni is sokat reklámozott, ajánlott mindenkinek eü okból, aztán mégis szuvas a foga sokaknak. (persze, a cukros ételek-állandó evés is ok azért, nem csak a hanyagság) Pedig 10 fogorvosból 9 pont ezt a fogkrémet ajánlja! Rendszeresen leégni a hanyagság miatt (nem csak krémezgetés, délben fa alá vonulni ingyen van, ha nem barnultál tavasz óta fokozatosan) eléggé erős kockázat a hagyományos álláspont szerint. Nagyon sok egyéb kényszer, hatás, folyamat eredményezi, nem csak a reklámok, hogy így élünk, papírmunkával, bevásárlóközpontokban, autókban. Jellemzően a jóléti országokban, ahol sok a bőrrákos. Igazából ez is olyannak tűnik nekem, hogy csinálunk magunknak egy problémát az életmóddal, amit mesterséges módszerekkel próbálunk megoldani- nem mindig optimálisan. (Ettől még semmit se utálok úgy, mint az óriásplakátokat, felszökő hirdetéseket, szponzorált tartalmakat, ajánlásokat- Budapestre érve sokszor szédültem a sok csúnya, reakcióért versengő mindent kitakaró reklámoktól)

    Illetve nem torzítja a statisztikákat a sötétebb bőrű országok rosszabb orvosi infrastruktúrája, adatszolgáltatásai? A sötétebb bőr=több melanin (D-vitamin termelődést pl. ez akadályozza náluk)- ők úgy születnek, hogy védettebbek eleve, nem jól kicselezték a napkrémbizniszt, mert nincs idejük a kapálás mellett, hanem évmilliók evolúciója történt.

    Tavasztól kezdődően lebarnulni, sokat kint lenni jó, persze, de tényleg a reklámok miatt lesz az ember parázós? Ahányszor én leégtem, elég erős ösztönző, hogy ne a reklámnak higgyek, hanem azért vigyázzak, mert nem tudok háton aludni, fáj, ha bármi hozzám ér.
    Sok napkrémet én se veszek- kinek van annyi ideje állandóan kenegetni magát? Van viszont hegyekbe járó kockás ingem. Napon lenni pedig jó ettől függetlenül.

    Kedvelés

    • “Rendszeresen leégni a hanyagság miatt” – ki beszélt erről? Hamis a dilemma.
      Amúgy hogy az mit okoz, sok emberen, sok év alatt, azt is meg kéne nézni, nem “nem tűnik” alapon, hanem igazán.
      Az én állításom:
      a rémült kenés, napkerülés nem hozott melanóma- és más rákfajta-csökkenést azokban az országokban, ahol tömegesen veszi, keni mindenki a naptejet.
      Sőt.
      Ellenben ahol kitett bőrfelülettel élnek és nem vesznek-kennek életvitelszerűen naptejet, ott alacsony a melanóma.

      Kedvelés

      • “Ki beszélt erről?”- hát erről leginkább én. De nem két okot látok, hogy nem kened magad és leégsz, vagy kened magad és nem égsz le-leszel bőrrákos, hanem rengeteg kombinációt: 1. kened magad, és barna bőröd van, de egyéb életmódbeli döntések vagy szerencse miatt megúszod a napkrém+ UV káros hatását. 2. fehér bőröd van, sokat vagy kint, nem kened magad, hanem ruhában, az arcod és a lábfejed van kint, nem a teljes tested-kapsz valamennyi UV-t ami elegendő a tested jóllétéhez. 3. Nem kened magad, fokozatosan hozzászoktattad a bőröd a napfényhez, jót tesz neked. 4. fehér bőröd van, kened magad, de nagyon óvatos vagy így is, mert elhitted hogy mindmeghalsz, ezért árnyékban, fejtetőig beöltözve elkerülöd a krém+UV hatását is, stb.

        Lehet ez már nagyon relativizálás, de engem a koncepciózus leegyszerűsítés, amit leginkább Szendi csinál, nagyon zavar. Hogy a gyógyszeripar hanyagságból, majd profitvédelem miatt rossz nekünk, ezért keresni kell egy természetesebb megoldást. Ez is egy érvényes út, kétségkívül egyszerűbb, elérhetőbb és saját döntéstől függ, nem tekintélyszemélytől- ez szimpatikus. És sokszor jónak látom, kísérletezek a módszerrel én is, de zavar ez a mögöttes hozzáállás, hogy mindig gyanakvó a gyógyszeriparral szemben és sokmindenre ő és pár kívülálló tud jobb módszert, amit majd jól elárul nekünk, hogy felháborodhassunk. Ettől, hogy engem ez zavar, még lehet igaza sok dologban, persze.

        Ebből a cikkből én azt látom, hogy ahol az ózonréteg vékonyabb (Ausztrália, Új Zéland), ott nagyságrendekkel nagyobb a bőrrákkockázat: https://www.wcrf.org/cancer-trends/skin-cancer-statistics/ És a férfiak körében nagyobb mint a nők körében.Nem hiszem, hogy azért, mert a férfiak több krémet kennének magukra. Érdekes módon ők kevesebbet is napoznak-talán nem annyira egyenletesen, fokozatosan barnulnak. Eléggé sokan emlegetik, hogy a nők jobban törődnek általában is az egészségükkel, többen próbálnak lefogyni pl. Súlyozzák is ezeket az adatokat a fejlettség alapján, azt nem teljesen értem.

        Ebből a diagrammból: https://www.nasa.gov/images/content/433982main_percent-change-Full.jpg én azt olvasom ki, hogy az egyenlítő környéke kevésbé erős UV-t kapott mostanában, mint a déli illetve északi pólus környéke (fehér bőrűek). Bővebben: https://www.nasa.gov/topics/solarsystem/features/uv-exposure.html

        Ettől még a D-vitamin miatt, és a jó kedély miatt is jó kint lenni a napon.

        Kedvelik 1 személy

      • Én értem, amit írtál. Általában hívom fel a figyelmet, mert az én bejegyzésemre írtad, “azért nem gondolnám, hogy (…)”, és nem azt cáfolod, amit én írtam.

        Tehát a következő történt:

        én:
        az általános vélekedéssel szemben a kekizöld nem nyomasztó szín, nem lettek általában depisebbek, akik ilyenre festett fal mellett dolgoztak

        te:
        jó, azért nem az az üdvözítő út, ha mindent lefestünk zöldre

        – ezzel azt sugallod, hogy én a mindent-zöldre festésre, avagy: az agyatlan, pecsenyére leégős napozásra és az ésszerűség mellőzésére biztatok, egyben Szendit is ezzel vádolod most, de ez nem igaz.

        Nem hiszem, hogy azért, mert a férfiak több krémet kennének magukra. ??? biztos nem, ja. De ez nem mérhető. A természetesebb életmódú, forró égövön sok napfényes órát átélő emberek MINDENFAJTA rákkockázata és előfordulása tízszer-ötvenszer alacsonyabb.

        A gyógyszeripar annyira átitatja az életünket, hogy azt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A “bagatell panaszom van, bekapok egy tablettát” és a “vigyázz magadra, mert bármitől, amivel évszázezredek óta együtt él az ember (kosz, hideg, víz, bacilus, sérülés, napfény, erőfeszítés), megbetegszel, meghalsz” – mindez mint működésmód, mint érdek, mint médiaüzenet, mint felhasználói attitűd nagyon-nagyon káros. Én ezért ellene szólok, mert dől a csapból is, hogy ezzel védd ki meg azzal csökkentsd a tök hétköznapi hatást.

        Kedvelés

      • Ama rettegett pápua-új-guineai (és más, fejletlen eü-jű, ám forró országokban is a) halálozás per 100 ezer fő hétszer-sokszor alacsonyabb, mint az ELŐFORDULÁS Ausztriában, ez is beszédes.

        Kedvelés

      • “ezzel azt sugallod, hogy én a mindent-zöldre festésre, avagy: az agyatlan, pecsenyére leégős napozásra és az ésszerűség mellőzésére biztatok, egyben Szendit is ezzel vádolod most, de ez nem igaz.”

        Nem ezt szeretném sugallni, bár kétségkívül sarkos példáim voltak. Amit mondani szerettem volna a pirosra égéssel kapcsolatban, hogy erősebb ösztönző, mint a reklámok. Illetve ezt írtam még: “Rendszeresen leégni a hanyagság miatt (nem csak krémezgetés, délben fa alá vonulni ingyen van, ha nem barnultál tavasz óta fokozatosan) eléggé erős kockázat a hagyományos álláspont szerint. ” -vagyis a hagyományos álláspontról tettem állítást, nem állítottam szembe sem a te, sem a Szendi állításaival, mert nem látom át az ellentmondást a kettő közt. Azt nem tudom, mennyire értesz egyet azzal, hogy az UV nagy mennyiségben káros, mivel állításod szerint a napfényes déli égövön nincs bőrrák. De hát épp azt mutatom, hogy a napfényes egyenlítőnél nincs nagy UV sem, van ellenben barna bőr és légköri szűrőhatások.

        “A gyógyszeripar annyira átitatja az életünket, hogy azt nem lehet elégszer hangsúlyozni. A “bagatell panaszom van, bekapok egy tablettát” és a “vigyázz magadra, mert bármitől, amivel évszázezredek óta együtt él az ember (kosz, hideg, víz, bacilus, sérülés, napfény, erőfeszítés), megbetegszel, meghalsz” – mindez mint működésmód, mint érdek, mint médiaüzenet, mint felhasználói attitűd nagyon-nagyon káros. Én ezért ellene szólok, mert dől a csapból is, hogy ezzel védd ki meg azzal csökkentsd a tök hétköznapi hatást.”- ez az amiért olvaslak, és ebben a témában sok új szempontot hozol, amik sokszor hasznosnak bizonyulnak.

        Kedvelés

      • Jaj, kösz.

        Nekem ez triviális, amiket írok, ilyen vakislátja, meg józanész, szeretem élesen írni, mert jólesik, és mert a média olyan álságos… de valójában már mindent leírtam erről (is).

        Általában nem tudom, mennyire nyomjam a témát, magyarázzam-e tovább, ki érti, kinek nem ment át, és igen, utálom az ördög ügyvédjét, ha csak fontoskodás.
        Amúgy körülöttem is van, aki huhog normatívan és örömgyilkosan, bár beleszólni az életembe nem mernek.

        Azt a hamis dilemmát, hogy vagy nyakig felöltözve osonsz ki alkonyatkor kalapban és hét réteg 65-ös naptejjel, és úgy is rettegsz, vagy leszarod és pecsenyére égsz, már korábban is láttam, és mindig idegesített. Villő is ezt erőszakolta, önálló kontent volt, hogy ő BEZZEG bekente magát, és én vagyok a káros (meg a ketó, meg a ch-csökkentés, meg a súlyzó, meg minden, amit én csinálok), átlátszó volt ez a féltékeny rombolás és magamutogatás olyan egészséggel, testtel, amilyen neki van. Ez, hogy naptejből morális kérdést gyárt és azokra pályázik, akik bizonytalanok még ebben is… plusz hasonlóképp erőszakolja, hogy nonbináris, műveltnyugta meg spiritualitás, meg a többi faszsága, azért mélyebben elgondolkodtató, mint a naptejkérdés, úgy általában a freakek kései kétségbeesett feltűnéskeresése.

        Amúgy miért kell mindenhez webbeteg, házpatika, nagynéni, tanács? Hogy alakult ki, hogy sokáig csinálunk valamit, ami árt és képesek vagyunk nem figyelni a testünk jelzésére? Nagyon kellemetlen felforrósodni, napon szenvedni.

        Kedvelés

      • “Általában nem tudom, mennyire nyomjam a témát, magyarázzam-e tovább, ki érti, kinek nem ment át, és igen, utálom az ördög ügyvédjét, ha csak fontoskodás.”- én se a fontoskodás miatt szeretnék érvelni, tényleg érdekel amit gondolsz, bár valóban félremegy sok minden- próbálom egyszerűbben legközelebb. De igen, fárasztó minden részletet sokszor elővenni, nem is mindig vagyok pontos-sok így a felesleges kör. Tudom, hogy nem esik jól neked a moralizálás, nem is erre szeretném kihegyezni. Ami miatt nekem érdekes a téma, hogy mi a jó stratégia az én fehér bőrömmel, ha az irodai melóból elmegyek egy hétre magas hegyre fehéren, és nem szeretném, hogy piros mintás nyakam legyen, de a napkrém se folyjon a szemembe. Ilyenek.

        Kedvelés

  4. jót mosolyogtam, hogy épp ez jött fel, mivel néha egész jó önigazolásnak használom ezeket az írásaidat. hogy ugyanis elég sokat kint szoktam lenni, tavasszal is, a bőröm egyébként világos, de nem érzékeny, és a nagyon erős napsütés elején hajlamos vagyok kurvára leégni, majd utána már a nyár folyamán nagyjából mindegy.
    amúgy azért, mert egészen agyatlanul szarok az egészre, amit néha megbánok. a minap megcsináltam egy 130 kilométeres biciklitúrát, a csávóm, aki szeplős és szőke, bekente magát mint egy normális ember, kérdezte, kérek-e, hagyjad csak, szarok rá, mondtam én, majd mentünk nyolc órát a tűző napon, mondjuk háton aludni nem volt különösebben jó, de hát istenem. most már persze ocsmányul hámlik és vakarózok, mint a rühes kutya. amennyi előrelátás van benned, fiam!
    erre fel tegnap délben kimegyek evezni a soroksári dunára, barátnőm kérdezi, ne vegyünk egy naptejet? mondom, na jó, most már vegyünk. bemegy a büfébe, kijön: hallod, ötezer a naptej, hagyjuk a fenébe, inkább égünk. és égtem tovább, ügyesen. gondolom, egy pont után úgyse lehet tovább. de hát süt a nap, nem kell mindentől úgy félni, persze lehetne ésszel is. nem is érdemlem ezt a viszonylag szép bőrt, na.

    Kedvelés

    • Azért a poszt nem csak annyi, hogy ne kend be magad. Én rákszempontból mutattam be, hogy amit ígértek corporate érdekek által mozgatott médiatartalmak és az ehhez illő eü ajánlások, az nem teljesült. Nyilván az oxidációs szintnek nem tesz jót az édesség és a sok évtized cigi, meg a sima öregedés sem.

      A tiszta ketó valamit tud, egyik szép mellékhatása a gyönyörű, sima, feszes bőr negyven fölött is, ami soha nem ég le.

      Kedvelés

      • persze, nem is mondtam 🙂 némi önkritikát gyakoroltam, és röhögtem magamban, hogy ráadásul eszembe szoktál jutni önigazolásképpen.
        senkinek sem javaslom az én agyatlanságomat az ügyben. és a dohányzás a másik, amiért nem is érdemlem ezt a szép bőrt. szerintem a genetika mellett max az edzés miatt van, mert a kajám se tiszta keto.

        Kedvelik 1 személy

  5. Nincs olyan, hogy _menstruációs_ szegénység, ez egy médiatrükk. Csak szegénység van és nőket sújtó egyenlőtlenség. Kártékony butaság ez a buzzword.
    Miért találták ki akkor? Szervezetek építik vele az imidzsüket, szerepelnek a sajtóban, adományt gyűjtenek, filmek készülnek pályázati pénzből (arról, amit mindenki tud és a fiatalabbakkal spontánul megoszt), elfoglalják magukat a gittegyletek, illetve gyártók válnak jóságos piaci szereplőkké – ez a létező legolcsóbb brandmarketing. Ki hiszi ezt el?
    Az amúgy is stigmatizált lányokat lopással gyanúsítja a jóságos szakember:
    “Ezeket a ládákat a tanári szobákban helyezzük el. Ennek az egyik oka az, hogy ebben a helyiségben tartózkodik legtovább olyan felnőtt az intézményben, akivel a gyerekeknek kapcsolatuk lehet, és így szeretnénk arra buzdítani a fiatalokat, hogy tanuljanak meg nyíltan és szégyenérzet nélkül beszélni a témáról. (ez is full para!!!) Fontos, hogy menstruáció ugyanolyan természetes élettani dolog lehessen, mint az evés vagy az alvás.
    A másik ok pedig az, hogy nálunk nincs még meg annak a kultúrája, hogy annyit vegyünk el a dolgokból, amennyire szükségünk van, és hagyjunk másnak is” – mondja el Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztésért felelős országos szakmai vezetője. Hozzátette: tavaly neszesszer és kézfertőtlenítő is került a dobozokba, és bíznak benne, hogy idén is találnak ehhez megfelelő pályázati lehetőséget. A jelenleg rendelkezésre álló termékekből még két évet tudnak fedezni. Emellett van egy közel 20 perces oktatófilmjük, amit a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karával közösen készítettek a menstruációról, a higiéniáról és a betéthasználatról, és ezt is az iskolák rendelkezésére bocsátják.”
    !!! A menstruáció időpontja, ténye, jellege vagy elmaradása, az erről való információ a női önrendelkezés és méltóság elemi része. Ezért visszás, hogy tanároknak kelljen jelenteni, ha kell a betét. Kialakulhat efféle bizalom, de itt feltétel és nem önkéntes.
    Az említett fancy cuccokra (neszesszer, kézfertőtlenítő…) semmi szükség. Sokkal előbb oldják meg a vészhelyzetet bármilyen papírtermékkel, patikai vattával (ahogy bárki más: nemcsak szegénység lehet az oka, hogy épp nincs nálad), mint hogy a bugyiban kutakodó tanártól kérjenek. Borzalmas ez a fensőbbséges hangnem, a hülyének nézés (“edukálunk”), mindezt fennakadt szemű jósággal.
    Itt már nagyon érződik az erőszakos marketing: már miért kéne prémium kategóriás…? Még jó, hogy nincs a kosárban a túlárazott vacak. Nem kéne áfát, árat csökkenteni, ha ez probléma?
    “Ha belegondolunk abba, hogy mennyivel drágult az életünk csak az elmúlt egy évben, láthatjuk, hogy sok helyen még a bevásárlókosár legalján sincs ott a prémium kategóriás egészségügyi betét.”
    Már az elején egy csomó fölösleges vagy redundáns terméket titulálnak nélkülözhetetlennek #menstruációssznobizmus:
    “Szappan, tusfürdő, intim mosakodó, tampon, betét, menstruációs bugyi. Olyannyira természetes, hogy a felsoroltak a fürdőszobai felszerelésemhez tartoznak, mintha csak a mosdókagylóról beszélgetnénk.”
    De a legnevetségesebb, hogy nem látnak a szemüktől: a lányok nem a betét hiánya miatt nem mennek suliba, hanem az iskola szar, iskolaundoruk van, nem akarnak tesizni vagy dolgozatot írni és vannak vonzóbb elfoglaltságaik. (Nagyon helyes.)

    https://wmn.hu/ugy/60833-menstruacios-szegenyseg-betet-hijan-minden-tizedik-lany-hianyzott-mar-az-iskolabol

    inkább kéne olyan iskolát csinálni, ahova szívesen járnak

    Kedvelés

      • 21-23 évesen én is tagja voltam egy ilyen szervezetnek, akikkel “menstruációs szegénység” hívószó alatt gyűjtöttünk mindenféle cuccot. hogy én miért vettem itt részt, és aztán miért hagytam ott: kijöttem az egyetemről és végleg csalódtam a kegyetlen világ igazságtalanságában (ezt valamennyire önironikus hangsúllyal kell olvasni), a nők elnyomásának felismerése, tenni akarás a nőkért, saját korlátok felismerése, jó, akkor majd alulról egyre nagyobbra építkezünk és úgy váltjuk meg a világot, aktivizmusba vetett hit, elhinni mindent, amit a menő “balos” aktivisták (kiégett alkoholisták) mondanak, jól hangzó “balos” (pinkwashed, greenwashed) trendekben való naiv hit, majd végül rájönni, hogy ebben a közegben is ugyanazok az empátia nélküli, egymáson átgázoló emberek tevékenykednek, akik bármit megtennének a hatalomért, mint bárhol máshol, csak itt még a szociális érzékenység látszata is torzítja a képet, a versenyszférában legalább tisztán játszunk.

        szóval gyűjtögettük a betéteket meg a bugyikat meg a tusfürdőket vagy két évig, és a legvégén már mi is beláttuk, hogy ez ciki és nemár és ennek amúgy nem sok értelme van, és nem biztos, hogy a magyar nők lelkiismeretfurdalásból elköltött forintjai, amelyek a drogéria kasszájában csörögnek, bárhogyan is szolgálnák a feminizmus érdekét. az adományok legnagyobb részét végül egy hajléktalan nőkkel foglalkozó szervezet fogadta be, nagyon örültek neki és szerintem fél évig kitartott a készlet. ez jó érzés, de úgy gondolom, hogy valójában nem számít annyit, amekkora füstje van/volt. és én néha szégyellem is, ebben részt vettem, másrészt meg nem is, mert nagyon fiatal voltam és ebből sokat tanultam a világ működéséről, az emberekről. na és ezt csak azért írtam le, mert ezzel az élettapasztalattal engem őszintén meglep, hogy ez 2023-ban még mindig aktuális téma és nem veszik a lapot online újságírók és nem érzik ők is inkább cikinek, és azt, hogy ez tévút. szerintem nagyobb baj, hogy nincs fizikatanár a suliban 😦

        Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .