kell-e neked párkapcsolat?

Különféle élethelyzetekben vagyunk mi nők: van, aki ki rég kihűlt házasságban él, ki rövidebb, egymást váltó kapcsolatokban, ki nyáron ment férjhez másodszor, a végre-szerelméhez. Ki poliamoriában robbantotta életörömét, ki magányban, a munkájának él, vagy aszkézisben gyereknevel, de van olyan is, aki az alter kismamaság évei után most cipőnyalogatós fétisbulikat szervez, öröm és bevétel változó arányával.

Egyik élethelyzet sem szükségképpen fenékig tejfel. De azért vannak különböző zsírtartalmú tejfölök, ezt meg kell jegyezni.

A másik fontos megjegyzésem a poszt elején: a párkapcsolat és annak stabilitása, meghittsége, teljessége nem csak az egyéni döntésen múlik, sőt, szerintem főleg nem azon. Akarok, nem akarok, könnyedet akarok, elköteleződést akarok, csak szexet, csakis családot… ezt lehet gondolni, de nem tudod levenni a polcról.

A fogyasztói szemléletről van szó, megint. Van egy csomó érvelés (és ember), amellyel/akikkel én nem tudok mit kezdeni, és ennek oka az, hogy nem tisztelik a nagy dolgokat. A sorsot, az életet, a természetet, a spontaneitást, a zsenialitást. Nekik az számít, hogy az igényeik teljesüljenek, hogy ők dönthessenek, ezt jognak is gondolják, és hogy jól szórakozzanak. És nem csak a kultúra- és ételfogyasztásuk, szabadidő-eltöltésük lett ilyen válogatós, majd-én-eldöntöm fajta: hm, ezt kérem, ez nem tetszik, nem szeretem…, ők az élet nagyobb dolgait, a szerelmet, a gyerekük megfoganását, nemét is ugyanígy válogatósan kezelik.

Miért? Nem kell válogatósnak lenni? Nem szabad eldönteni, milyen életet akar? Dehogynem. De amit én mondani akarok: ők nem csak választók, hanem választhatók is, és ezzel nem számolnak. A másik ember választja őket. Vagy nem. Társat akarnak, de senki nemakarja őket, mert kellemetlen a személyiségük, számítóak, vagy szarul néznek ki. Néha meg az élet vicceli meg őket. Mert szépek és minden, és mégsem.

Ami érdekes, az is szorongatja, hogy ő akar/nem akar gyereket, ilyen meg olyan pasi a jó neki aki egyáltalán nem válogathat ezen a téren.

Van egy ilyen autisztikus megközelítés is a tinderezőknek, incel informatikusok paradicsoma ez, beszarsz:

Tegyük fel, hogy atomjó a profilod, van egy éves előfizetésed … de jó.. azt hinnéd, hogy jönnek a nők futószalagon!

Hát sajna nem…

Ha nagyon jó a profilod és van előfizetésed arányában annyi matched lesz, amennyi profilt végigtolsz. Ha 100 swipe / 1 match az arányod, akkor napi 100 női profil swipeolásánál napi 1 matched lesz átlagosan. Viszont ha 1000-et swipeolsz, akkor 10x annyi.

(…)

Szóval összefoglalva:

1. Profi fotók, agyontesztelt profil

2. Előfizetés

3. Szoftver, ami helyetted vadássza a nőket  Tinderen 🙂

Ha ez a 3 dolog összeáll, akkor kb. annyi nő közül válogathatsz majd, ami eddig scifi kategória volt számodra.

Így megy ez. Sok match = boldogság! Csak kitrükközte informatikai eszközökkel, hogy ő vonzó. Hogy a foszlott nyakú inge büdös, és semmire nem tud se érzelmeset, se szellemeset mondani, majd a randin nyilván fel sem tűnik. A gusztustalan teste, kialakulatlan kommunikációja, szexualitása mit számít ezek után? Mivel a többség már a matcheknél elakad és ezen nyafog, mehet a parasztvakítás. Pénzért, persze.

Számít-eapcsolatügyben k, mit akarsz, vagy csak sodródsz, mint esővízben az őszi falevél? Vagy nagyszerű dramaturgiai érzékkel igazgatja történetedet egy zseniális rendező? (Miért van az, hogyOlyan van, hogy valaki nagyon nem akar valamit, és akkor azt elkerüli, nemet mond, nem is megy bele. Egyedül akar lenni, és lesz is. De olyat, hogy nagyon akar valamilyen kapcsolatot, és akkor azt keresi, hajtja, és az akarással, fáradozással egyenes arányban neki az lesz, és az boldog és jó, én még nem láttam. Beleértve a “csak szex” kapcsolatokat is. Persze reszelni lehet, de most arról beszélek, ami élvezet.

Hát, ahogy elnézem, akarhatsz bármit.

Akkor?

Késznek, szépnek, érzékenynek kell tudni maradni. Nem kiégni. Nem számítónak lenni. Teljesen élni, mosollyal. És akkor, ha megtörténik, esetleg jó lehet.

Én azt vettem észre, és igen sok történetet láttam, hogy ha valaki menekül, elégedetlen, a szerelmet reméli balzsamnak a kudarcokra, ha nem tud jól meglenni magában, ha hajlamos függeni és pótcselekedni, akkor mindenképpen kínlódni fog a kapcsolatkísérleteivel, és neki nem megoldás az, hogy nem patriarchális a férfi.

Most azoknak, akiknek hasonló az enyémhez az értékrendjük, tehát fontos nekik az ember, a személy, a személyesség, az életöröm, ugyanakkor az embert egy nagyobb rendszer részeként képzelik el és tudják, hogy van olyasmi, amit nem mi döntünk el, nem mi mozgatunk, és ennek alázatával képesek élni, röviden leírom, miért érdemes párkapcsolatban lenni. Ami nem jelenti azt, hogy kell. És ez a poszt lényege, a címre a válasz.

Meghittség, emberi közelség, egy szimmetrikus másik felnőtt, akivel a beszélgetések és a közös tevékenységek örömet adnak, építik a szellemet, az érzelmeket, az interakciókat.

Teherviselés: munka, megélhetés, helytállás, betegség esetén gondoskodás. Felelősségvállalás a másikért, ha baj van, ennek érzelmi biztonsága.

Szex (van, akinek, szerintem ez annyira nem fontos, lásd lejjebb).

Ha van gyerek, akkor a szüleinek lenni ketten.

A meghitt vállvetve, a jó beszélgetések nagyon tudnak hiányozni, és akkor sajnos marad a macska meg a net. Én ezekkel együtt is azt mondom, nem feltétenül kell szexuális jellegű vagy romantikus párkapcsolat a méltó, teljes élethez és kiegyensúlyozottsághoz. Nagyon jól elműködgethet az is, akinek egy-két-öt igazi barátja és erős családja van. Csak ne a facebook  legyen a pótlék, és ne csapj fel szájhősnek, kényszerkommentelőnek!

Mégis úgy szokás tekinteni a jellegzetes lusta dichotómiával a kapcsolattémára, hogy á, van neki, akkor ő boldog, bé, magányos, akkor szegény, rossz neki.

A mondandó személtetése érdekében most az egyes változatokat a pokolmetaforával jellemzem: benne a mélyében, a szélén, vagy kint.

Az abszolút pokol: a lehúzó kapcsolat, amely foglyul ejtett, amiből nincs menekvés, mert a teljes életet rá alapoztátok, közös az ingatlan, mit szólnak a szülők, ki vagyok én nélküle – fal tövébe ültetett, satnya lombú fa. Gyerekkel különösen nincs kijárata, és erre elmegy az életed. Ők amúgy, ha elő kell adni, hogy 28 éve élek házasságban, vagy a szingliket lesajnálni, akkor nagyon szentéletűek, de én a valóságról beszélek.

Lehet működő, bensőséges élettársi vagy házas kapcsolatban lenni, az egy hűsebb pokol. Mivel unalmas mindenképp, akkor is, ha nem csal, nyír, aljaskodik a mátkád. Sokak ellaposodtak benne, sokakat nyugtalanít, hogy lesz-e még valami, és éhezik a szerelmet.

Nekik segít Pirner Alma…

Miket tudok meg. Ha nincs kellék, műsor, akarás, kinky faszkodás, akkor az lusta és megjátszott, sajnos, a legtöbben…

Az örök társkeresés, a hol igen, hol nem, alakul valami, csalódtam, ghostolt, idegeneket szagolni, reménykedni, értelmetlenül pinát borotválni, ez a pokol partja. Általában azért, mert szeretne a nő biztonságot, mélyet, filmszerűt, megállapodósat, van, aki még ygereket is, de együttélést biztosan. De van, aki ennél üggetlenebb és örömelvűbb, és pörög a változásban. Kaland az élete, jók a sztorik, élvezi. Kidobja ő is, aki már nem, vagyis, szépen elköszönnek, esteleg később vissza. Váltakozó, élménydús alkalmi kapcsolatok, nem rossz az. Van olyan nő, aki úgy száll ágrul ágra, mint a férfiak, ezt megengedi magának, nem sérül benne. Csak akkor nem pokol, ha nem panaszkodik, mert tényleg van benne életművészet. Én nem tudom elképzelni, mert én nagyon beleteszem a lelkemet, közelségemet, nem mindegy, milyen ismerősségben, mélységben beszélgetek azzal, akivel moziba megyek, hát még a szex, de most nem magamról írok (vagyis csak a legvégén írok a csávómról).

A soha senki rám se néz, a minden randim kudarc, az nagyon kemény, és sajnos sok enyhén lecsúszott, stresszes, elhanyagolt középkorú nő van ebben a pokolbugyorban. Számos ismerősöm, akiknek nem akart összejönni a kapcsolat pár éve, most is ezen tipródik, ugyanúgy. át igen, nem könnyű manapság… Gyerekkel is. Min múlik? Szenvednek-e a magánytól? A nyilvános társkeresőzés mennyire alacsonyít le? Mi segítene rajtuk? Régebben mi volt, lehetett bennük vonzó? 2020-ban lettek ennyire siralmasak, vagy már előtte? 50 körül mi van még? Van, akikre neheztelek, és elbaszottnak gondolom őket, hogy képesek ezen vergődni, és rosszindulatúaknak tartom őket. Nagyon mélyről jön annak fájdalma, hogy “nem szeret senki 1:1 viszonyban, nem örül nekem”. Aki pótcselekszik, az ijesztő banya lesz, és persze mutogat mindent, győzni akar.

Váltakozó csak szex, ilyen is van, és van, akinek jól áll. Van, akinek ez nagyon fontos. Szerintem közelség, szeretés nélkül nem sokat tesz hozzá az élethez, ha nem kudarc, akkor is elidegenítő. Purgatórium. A szex nem kellék vagy alap, hanem csúcsélmény!

Van még a menősködő, aki felfedezi, hogy poliamoria/fétis/queer/swinger/leszbi/BDSM. Huhú, van még élet, facsarja az utolsó cseppeket. Azt mondanám, langyos pokol, de ez ízlés, lehetőség, egyéni vágyak és közeg, valamint szerencse dolga is. Pénz nélkül ez börleszk, ezek drága dolgok. (Mondta Zsanett.) Annyit mondanék, hogy szép testű, izgalmas személyiségű, kétségbeeséstől mentes, ifjú emberek nem csinálják, szóval nekem divatos, önmagadból kifordító, kauzárós pótcselekvésnek tűnik, de biztos van olyan, aki megtalálja benne magát, és hajnalig almodóvar.

És ami nem pokol, egyedül, az a szerelem, ami megtörtént, igazán. És akkor most már magamról írok. Nem akarás volt, míg kivártad, nem koptál el, keseredtél meg, és nem játszma. Mélyen benne vagyok és önmagammá tesz, nem torzulok a másikhoz. Ehhez kell nekem egy kis távolság: a túl nagy összetapadtság, közös élet minden nap, a gondok, ez fullasztó lehet. Amiben vagyok, az nem viharos, nincsenek exek, dilemma, bűntudat, korlátozás, “féltékenység”, titok. Egy-két év után jön, hogy “ez már indig így lesz?”, “merre tartunk?”, de azért van az emberben agy, szív, invenció, testében rugany, és azért pont azt a valakit szerette meg, összeillőn, hogy kiapadhatatlan legyen, pótolhatatlanul egyedi. Purgatóriumnak mondanám, jó zenével és rózsaszínben. És néha felsejlik a mennyország.

Ilyenek vagyunk!

nekem szakállam, ő meg csubakka. nem mutogatom sehol az én rózsámat

Én jól voltam kapcsolat nélkül valami öt évig: 2014 nyara és 2019 vonalat jelentő hullócsillagos éje között volt nekem hat interkurzusom öt igen takaros férfiúval, amivel megdupláztam a csávóim számát (az egész életciklusomat tekintve). Spontán, emberi és vicces volt minden, semmi trauma, cikis szakítás. Senkiről nem derült ki semmi gáz. Egészen elképesztő módon mindegyikük fiatalabb volt nálam, amire előtte egyetlen példa sem volt. Közöttük, mert mindig hónapok teltek el, magamnak nyígtam persze, vagy inkább csak nem értettem, lesz-e még e téren valami azéletemben. Nem mindig hittem az igazi szerelemben, hogy az lehet nekem is, hiszen volt már. Viszont ugye Artemiszként sportoltam, és jó volt ez a pár év is, mert megerősödtem, amihez a szilárd barátságaim, az elmélyült írás és a sport segített. Már nem vagyok balek, magamat adom, kérek, szólok, igent és nemet mondok, és nem hevülök túl, így nem fáj.

És Artemisz sem vagyok, egy fitt Vénusz vagyok, mert a test akkor a legjobb, amikor szereti az, akit imádsz.

És innen azt mondom, hogy a szerelem a legjobb. Viszont nem a magány a legrosszabb, és nem is a visszautasítottság vagy a reménytelen sóvárgás, hanem a kiürült kapcsolat. Innen az, onnan ez tűnik jobbnak. Ne bánd, ha egyedül vagy, őrizd meg magad szépnek.

11 thoughts on “kell-e neked párkapcsolat?

  1. Nagyon vártam már ezt a posztot! Igen, benne van minden, amire adott életkor felett rá lehet jönni.
    Én is elgondolkodtam azon, hogy mit desztilláltam magamnak erről, mikor már két éve voltam egyedül. Rájöttem, hogy egyedül sokkal jobb, mint pokolian lehúzó kapcsolatban, hiába család, hiába gyerekeim apja, mennyivel könnyebb a szabadság. Akár úgy is, hogy soha többé nem lesz kapcsolatom, nekem is masszívan benne volt a pakliban.
    Volt, hogy alkalmi koccanásokkal, flörtölgetvén, az életet élvezvén, miniszoknyában, tüdőpólóban kerékpározgatva, naptól barnára sülten voltam boldog, de tudtam, hogy akármeddig ezt nem akarom, pedig vicces időszak volt. Arra jutottam, hogy azt a sok energiát, ami felszabadult, mikor az exet, mint parazitát letéptem a testemről, valakire akarom önteni, nem valamire (tevékenység, hobbi, nemes cél, munka). Magamra is fordítottam végre figyelmet, nyilván, a gyerekekre addig is, öt-hat jó, huszonéves barátság is támogatott, de hiány keletkezett. Azt akartam, hogy legyen valaki, akit szerethetek, akire rá tudom úgy önteni azt, amit én tudok, hogy neki is jó legyen. Valahogy kevésnek éreztem, hogy csak magammal meg a gyerekekkel kell törődni, ebből ennyi idő elég volt. Azt sejtettem nagyon mélyen, hogy ha ez bennem marad, keserű leszek hosszú távon, meg láttam is ilyet, ezt nem akartam. Nem is arra vágytam, hogy végre jó legyen nekem, meg hogy megtaláljam végre a másik felemet, mert tök jól voltam, hanem inkább arra, hogy valakivel megoszthassam az időmet, a gondolataimat, a munkabírásomat, a jókedvemet, és a még nem öreg testemet, és titokban reméltem, hogy még egy gyereket is szeretgethetek, mert egyszerűen bennem volt ez a vágy, bár szülni már nem akartam 39 évesen. Ami lett, az nem véletlenül lett, mert véletlenek szerintem nincsenek, de sorsszerű sem volt (vagy mit tudom én?), viszont pont akkor lett, mikor kezdtem elengedni. Purgatóriumnak nem mondanám, mert sokkal inkább hasonlít ez egy szeretetteli, jófajta családi életre, mint mikor házasságban éltem, mindenkire árad a tutiság: szeretik a gyerekeim, az ő anya nélkül maradt gyerekének tudok valami pótlék lenni, és van az az intimitás, amiről írtál. Annyival jobb ez most, hogy nem várok mindent tőle, rengeteg dolgot így is egyedül kell megoldanom, de az megy is. És az együttélés súrlódásai sincsenek.

    Kedvelés

    • Nem értek egyet. Hummel Zsolt nem buta és nem is antiintellektuális, elég karakteres, kiforrott stílusa van, magával ragad, közli rajta, amit akar, és nagyon tudja, mit akar, sőt, amit akar, az újszerű, tabutörő (ezért is ragadott téged is magával. Ne tagadd meg!), de: az egész mondandója, szexképe, nőképe, érdeke úgy ahogy van, alapjában véve 1. hülyeség, 2. üzleti érdekből keltett illúzió (baracklekvár állagú pina, másfajta orgazmus, amit majd az ő 45 ezer forintért végzett matatása alapoz meg), 3. pótcselekvésekre sarkall, 4. lebeszéli a embereket a működő szexükről és nyomja őket a kinky, fértis, poliamor, swinger, hülyehajú queer lét stb. felé, amelyeknek lelki, anyagi, spirituális, időbeli költségei igen magasak, 5. maga HZs egy tolerálhatatlanul hiú, megvénült, sznob, önimádó fontoskodó, aki erre a szexszerelési lapra tette fel mindenét, más karrierjével bebukott.

      Pirner Alma simán PRIMITÍV, mélyen antifeminista, nőhibáztató, csak a legegyszerűbbek veszik ezt be, hogy nekik kell itt fejlődniük. Nagyon átlátszóan akar behúzni abba, hogy erőlködj, illegesd magad, öltözz be, te legyél a felelős a férj basznimehetnékéért, unalmáért, ridegségéért, pornójáért, elégedettségéért, legyél gésa stb., ezért eddz, szépítkezz, vásárolj kellékeket, mindenekelőtt pedig a SEXISTENNŐ csoporttagságért fizess neki havi 6350-et vagy mennyit… ezt sokkal kevesebben hiszik el.

      Kedvelik 1 személy

  2. még a langyos pokol rövid időszakomban kezdtem el HZS-ét követni, aminek jópár éve. azóta ugyanazt ismétli, úgy érzem nem tud megújulni. Lehet Pirner Almához képest intellektuális (nem ismerem a csajt, utánaguglizok ma). Nekem fáj olvasni, a párom néha felolvas Zsolttól egy-egy posztot, és nem értem, pedig a szövegértésem elég jó. Szerintem nem tud írni, mint jelenség érdekes, nem tagadom, hogy magával ragadó, hiszen azóta is követem, leginkább azért mert várom már, hogy mondjon végre valamit. de ugyanazt ismétli mint egy mantra, hogy mi a saját vágyad, az orgazmusod nem a tied és az intimitás nem egyenlő a saját vágyaddal, mindezeket mindig kicsit másként körítve de a lényegi ugyanaz a nagy semmi. Macska aki a saját farkát kergeti. Amúgy legyengült nőket simán be tud húzni elismerem, benyalják mint lépesmézet, hogy itt most lesz majd valami, közben meg csak egy selfmade pasas, aki ért a marketinghez és talált egy piaci rést. De kifulladt gyorsan.

    Kedvelik 1 személy

  3. Ez az erőszakos ridegség, hogy valaki ennyire ne értékelje azt, amit ugyanabban az évben még hevesen hajtott. Lelkendezett róla. Hogy ilyen lealacsonyítóan írjon róla. Valamint: ő nem szül!

    Ha megismerte volna az érzést, hogy szeretik. Önmagáért. Ha nem magát tartotta volna főnyereménynek mindnféle szutyok mizsei faszik előtt, hanem a másikat. Aki okos, szép, vonzó… Talán akkor nem vált volna ennyire aljassá.

    Ez a halálom, amikor valaki saját méltó döntésnek, nemet mondásnak állítja be, amit nem érhet el. Jaj, dehogy élvezted te. Hajszoltad, csak nem jött össze.

    “Már annyira ezt tolják a fejembe állandóan, hogy néha egészen megijedek, hogy jajúristen, micsoda korcs fajzat vagyok én, ha néhány hónapot, netán évet egyedül töltök, sőt, azt még élvezem is! És hat az agymosás egyébként, mert időnként én is elkezdek remegni, hogy tényleg mi lesz, ha engem már soha többé nem használ majd senki, nem szívja az erőmet, energiámat, nem kell a saját időmet senkiének többé alárendelni, a testemet mindenféle szexuális kísérleteknek alávetni. Jaj, mi lesz akkor, ha többé már nem kell kínosan ügyelnem, hogy nehogy túlságosan okos, magabiztos, szókimondó legyek? Mi lesz, ha nem tetszek majd a férfinak (férfiaknak), akit (akiket) magamhoz szeretnék láncolni?

    Aztán meg arra is gondolok, hogy mi van akkor, ha ezt a férfiaktól függetlenséget, férfi nélkül is érdekes létet nem csak én gondolom így… Vagyis mi van, ha egyszer csak előáll az a csoda, hogy nők tömegei döntenek úgy, hogy az életük többet ér annál, hogysem alárendeljék azt valami idióta párkeresési hajszának?

    HÁT KI AD AKKOR ŐNEKIK TANÁCSOT ARRA NÉZVE, HOGY MIKÉPPEN TARTSÁK TÁVOL MAGUKTÓL A FÉRFIAKAT?

    Úgy is döntöttem, drága barátnőm, hogy én most elkövetem azt a forradalmi tettet, hogy elmondom neked, hogyan tudod ezt megvalósítani.”

    https://web.archive.org/web/20150105041830/http://gumiszoba.com/2014/12/31/hogyan-tartsd-tavol-magadtol-a-ferfiakat/

    Kedvelés

      • Akkor az a taktika (nem olvastam el), hogy légy önmagad? A buta ffiak akkor távol maradnak… Mondjuk a jók is. De, komolyan: mikor fordult elő a történelemben olyan, hogy keserű, ronda, gonosz, piszkafa/kövér nőknek technikákat kellett alkalmazni arra, hogy a sok hülye férfit távol tartsák? Nők tömegei évezredek óta döntenek úgy, hogy technikákat alkalmaznak arra, hogyan édesgessék magukhoz a társadalom színe-virágát, a jópasikat. Negyven fölött meg a bármilyen pasikat. Savanyú az a szőlő, és ez ebből a pár sorból is rohadt átlátszó. Egy olyan blogger, akinek 2-3 kommentelő csápol, és a legtöbb hozzászólás a csakazolvassa blog szidása alatt van, szánalmat sem kelt.

        Kedvelés

      • A blogja elhalt. De a Facebookon az oOrbánt feszínes mélységgel gyűlölő, kegyetlenül unatkozó, jórészt emigrált, krumplin élő, 45+ elhízott típus kifejezetten ütős tömegmozgalmat csinált köré! És könyve is lesz, mert “az idő igaz”! (Ezt így odaírja hashtagnek, meg most elővette a killbill metaforámat is, gyorsan megnézte – de én zaklatom…)

        Kedvelés

      • Ez azért a baszdmeg kategória. Gonosz boszorkányok márpedig vannak! Könyv szerzői kiadásban lesz? :)))))

        Kedvelés

      • nem, és nagyon büszke, hogy a Péterfy-N. Évát, Szentesit is kiadó Libri őt megkereste, az egész idei erre-arra nyalás erre ment ki
        kár, hogy közben a NER bevásárolta magát a Libribe

        Kedvelés

  4. MAGÁHOZ LÁNCOLNI
    ezek ilyen amerikai sorozatokból vett sémák, hogy szerelmesnek lenni, az azt jelenti, hogy őrjöngeni, sírni, birtokolni?

    itt a blogon, pár hónappal korábban: SZABAD SZEX

    “Lehet kaland, vagy lehet lazaság, de ezt mondd el őszintén. Legyen választási lehetőség. Ne éljem bele magam valamibe, ami csak bennem létezik. És ők nem. Dugni kell, s ezért megteszünk bármit, utána meg , ha nem is lépünk le, de mindenképp lankad a lelkesedés. A nő meg áll és néz, hogy mi van. Eszméletlen sztorikat olvasok ilyen témában. No, persze, mindez nem jelenti azt, hogy a nők minden körülmények közt jól intézik a dolgaikat. Nyilván sok nő akaszkodik, egyetlen randiba a nagy őt látja bele, házasságot fontolgat, nem szexel csak “komoly szándékú” hullaházi gyakornokkal. Mások az igények, mind mennek a maguk céljai után.
    Aztán jön egy szabad szexualitású nő, aki borítja ezt. Ha kalandorral találkozik, nincs hiba, nem sérül senki (főleg, ha a hullaházi kaland után /közben gumi is kerül). Ha kapcsolatra vágyó ffivel találkozik, akkor meg értetlenséget talál. Itt az volna jó, ha kalandor pasi nem szúrná fel az érzelmekre utazó nőt. Nem vágná át, nem csavarná ki. Vállalná, hogy mit akar. De még olyan is van, hogy nem tudja előre, mit akar. Belemegyünk kapcsolódásokba, és nem tudjuk, hogy mi lesz belőlük. Kibe szeretünk bele, vagy kitől fordulunk el. Talán az volna jó, ha minden megélhető lenne, vállalható lenne előítéletek nélkül.”

    https://csakazolvassa.hu/2014/06/03/az-onallo-no/#comment-100704

    “Van élettapasztalat (és nem csak az enyém), van megbecsült szabadság, van tudás arról, hogy hogyan is szoktak menni ezek a dolgok. Ezt már semmilyen érzelem nem tudja felülírni. Az a ffi nem létezik, akiért a szabadságot odadobnám. Egyszerűen a kettő dolog nem egy lapon van, s egyik ma már nem beáldozható a másiknak. A párkapcsolat kevésbé értékes, mint a zavartalan élet. Ez semmiképpen nem érzelem nélküliséget jelent.
    Mondjuk azt elismerem, hogy én a szerelmet nem sokra becsülöm és nem is ismerem. Amit én barátságnak nevezek, az sokkal emberibb, kedvesebb, megbízhatóbb érzelem.”

    https://csakazolvassa.hu/2014/06/03/az-onallo-no/#comment-100554

    2013-ban ő levadássza Hajós Andrást, mikor elvittem koncertre. Mert tetszik neki. Később kiakad: olvasta a bulvárban, hogy Hajós András csalja az élettársát, fúj! nem tűntek fel neki ezek. Azóta meg… sóvár nézegetés, én pasim utáni nyomozgatás, kiszáradt, dühös mondatok, és rengeteg pótcselekvés.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.