kétféle szex

társkereső, pornó, lélektelen szex

és az igazi szenvedély és humán kötődés

Több olvasóm tiltakozott már, amiért én a szexualitásról írott posztjaimban, a humán jelző és követelmény használatával megszégyenítem és kioktatom őket, egyébként is elefáncsonttoronyban élek a színházaimmal meg a docenseimmel, prűd vagyok, nem tudom, mi az élet, nem veszem figyelembe, milyen az “eredendő”, a “természetes” férfi szexualitás, illetve nem számolok a valósággal.

Szerintem kétféle szexuális attitűd van, azokban tudniillik, akikben egyáltalán lobog vagy pislákol még ilyesmi, mert a nők nagyobb részéből a késztetést mindenestül kiölték, annak ellenére, hogy folyamatosan és normatívan van szó a hétköznapi életünk tágabb és szűkebb köreiben a szexualitásról.

Milyen is a szex két fajtája?

Az egyik a pillanat varázsán, az ismerősségen, a bizalmon, a kölcsönösségen, az emberi gyengédségen, az érintésen alapul. Az ilyen partner nyílni, vegyülni, szeretni akar. Felnőtt, van tudása, vannak szavai, képes megosztani magát és érintésekkel kommunikálni. Az a lényeg az ilyen férfi számára, és az adja a szexuális önbecsülését is, hogy a partner mosolyogjon, öröme legyen az aktusban, bízzon benne. Ezt a bizalmat pedig nem rongálja. Iparilag nem keres partnert. Nem arra hajt, hogy mit engednek neki, mit tud elérni, kiügyeskedni a hajlandóságból, nem forgatókönyvet követ (“most egy kicsit bizgetem a csiklóját, aztán végre jön a lényeg”), hanem az adott pillanatban a konkrét személy jelzéseire, igényeire figyel. Mint ahogy őrá is figyelnek – mert egyirányúan figyelni a szexben lehetetlenség. Nem is éri be passzív, riadt, kommunikációképtelen, szexre nem nyitott, túlesni akaró partnerrel, erre nem szorul rá. Sem olyannal, aki harsányan szerepel, dögösen játssza a buját, a hatalmát élvezi, miközben nem élvezi. Nem csikar, nem könyörög, nem szorul rá ügyeskedésre (shit teszt!), nem gondolja, hogy a másiknak dolga volna vele szexelni, akkor sem, ha az illető a felesége! (Micsoda űrlény az ilyen!)

Ha kívánnak, tudni fogod.

Az ilyen szex felemel, szabaddá tesz.

A másik fajta lealacsonyít. Ennek végrehajtója nem képes a gyengédségre, kapcsolódásra, vagy csak nagyon ritkán, amikor elvárásnak kell megfelelnie, de szíve szerint disznó és mocskos volna akkor is, vagyis: önzőn, durván hatalomfitogtatásra használná a nő testét. Erre keres partnert, adott esetben üzleti alapon, befolyással visszaélve vagy csak személytelenül (társkeresőn), hogy a vágyait beteljesítsék, kiélhesse magát, leereszthesse a gőzt (ami agresszió, és nem számol a másikkal – az ilyen aktust a nő csak eltűri). Ők azok, akik olyat kérnek, amit otthon nem kapnak meg, szegénykék kénytelenek hivatásoshoz fordulni. Ők azok is, akik mereven megkülönböztetik, mi az, amit a feleségükkel és mi az, amit a buja, párszor használatos szeretővel vagy prostituálttal csinálnak. Ugyanakkor ők vannak nagyon felháborodva és helyeznek kilátásba vendettát, ha egy másik férfi az ő tulajdonukra (feleségükre, lányukra) néz úgy.

Nagyszüleik megszállt területeken álltak rituális, közösségi bosszút a szexualitásuk megcsúfolásával, ők pedig képernyőn nézik a fullasztós torok-erőszakot és a kamaszlányok bemocskolását.

Mindez a durvaság, a lebírás vágya, a “csak kicsikartam, amit akarok” fajta szex nem eredendő, nem ösztönös, nem természetes, bár rengeteg példája van az emberi történelemben. Erre a férfiakat az erőszakkultúra, a nők tárgyiasítása és a pornó tanította meg. A mélyén mindig kisebbségi érzés, frusztráció, bosszúfantáziák vannak. Visszautasított életem szerelme, elvált a feleségem, nem jönnek be a próbálkozásaim? Akkor jól megalázok valakit.

Ennek a a fajta szexnek a résztvevője élvezi, ha a másik lényét, énjét, méltóságát szétzilálja, mert csak magát látja, a másik ember nem érdekli. Így kerülhetett a gyalázat, a meggyaláz szó a szexualitással kapcsolatba. Nem szégyelli magát, ha látja, hogy az, amit ő akar, a másiknak nincs ínyére, zavarja, undorodik, és nem számol azzal sem, hogy az ő önzése miatt teherbe lehet esni.

Ezt, tehát az önös, frusztrált, erőszakos szexet egy ideig ragoztam így meg úgy, hogy nem is biztos, hogy úgy van, meg a szex mindenkinél más, meg az agresszió rokona a szexnek, de ma már biuztos vagyok abban, hogy igényes, ép lelkű embernél nem így működik, nem hagyja eltorzulni, eldurvulni a szexualitását. Elvégre mégis a saját legbecsesebb testrészéről van szó.

Nem, az első típus nem csak nem meri kiélni a vágyait, hanem elemien, kókasztóan szégyellné magát, ha megalázna és kihasználna valakit. Magától, emberségétől undorodna meg. Nem, nem lehet felszabadítani az ilyen férfi “gátlásait”, és nem is kell, pedig férfiközösségekben, politikusok késő esti vacsoráin ezt teszi velük a csoportnyomás. Az el nem torzult, a szexszel vissza nem élő férfi nem válik ragadozó állattá, és ezért hazudnia sem kell, sem magának, sem a partnerének. Nem kell az alkoholra, a pillanat varázsára fognia a “botlást”.

Nem olyan bonyolult ez.

Most már egészen nyugodt lélekkel ki tudom mondani: nem, nem számolok azzal ki a “természetes”.

Éspedig azért nem, mert az a fajta szexuális attitűd, amely számukra természetes, az nem számol más, sérülékeny emberekkel. Rengeteg fájdalmat és össztársadalmi, objektív kárt okoz. Különösen akkor, ha már nem a fantáziákról van szó, hanem a megvalósításról. Tegyük fel, találnak a durváskodáshoz magát nem szerető, disszociált testben létező, valamilyen képzelt vagy valós előny miatt a megaláztatást vállaló (bevállaló) nőt – ez persze kölcsönösnek, beleegyezésen alapulónak tűnik, de őt is traumatizálják. A kiindulópontjuk a téves.

de azügyben se legyen senkinek illúziója, hogy hány olyan tisztes munkaerő és apuka van, aki tizenéves, diáklányos, bébiszitteres videókra gerjed (ezek egy tavaly augusztusi amerikai hjogi döntés érdelkében gyakorlatilag zöld utat kaptak), azokkal bizgeti magát, tartja állandó feszültségben az elméjét. És hát nekik is vannak lányaik, azoknak osztálytársaik, házibulijaik, és ők is szoktak bébiszitter kamaszlányoknak fizetni.

Ha pedig nem találnak ehhez a lebíráshoz nőt, például mert ügyetlenek, egyáltalán nem vonzók, a kiszemeltjeik egy pöttyet éberebbek és öntudatosabbak, vagy valami nagyon gusztustalan, szélsőséges, fájdalmat okozó extrájuk van, akkor ezek a férfiak lesznek a frusztrált gyűlölködők, akik folyton mások szexualitásával foglalkoznak. Ki más mit csinál, másokkal miért állnak le a nők, melyik kamaszlány mikor veszti el a szöüzességét, a filmben miért létezik ez a fajta szex, ha egyszer neki senki nem “adja meg”. erről csetel névtelenül, kukkol, faggatózik fórumokon.

Ezt a fajta szexuális attitűdöt vagy nagyon kulturálatlan környezetben, eldurvult lélekkel szedték fel, vagy nem volt különösebben problémás a neveltetési csomagjuk, mégis eldurvította őket a sivár szex és a pornó. eseezlehg magyarázatnak azt használják, hogy a nők nem hajlandóak, nem élvezik a szexet, az ember úgy él, ahogy tud (és meg is öregedtek, ami nem dicső korszak szexuálisan a férfiaknál sem).

És kicsit sem, soha nem szoronganak, hogy gusztustalannak, aljasnak, testileg taszítónak, lealacsonyodottnak találják őket. Csak ők gúnyolódhatnak a nőn, a nő testén, szexualitásán.

Gondolkodj el magadon, férfi olvasóm. Te úgy gopndolod, hogy a jó szex mocskos? Mit értesz ezen?

Könnyen elsodor téged a gerjedelem, megvakulsz tőle, vagy érzékeled azért a másikat, az ő érzéseit és szexuális örömét a nagy hévben is? Tapasztaltál valaha látható szégyent, elutasítást, riadalmat, unalmat szex közben a másik részéről? Mit tettél ekkor?

Akartál-e olyat, amit a másik nem akart, és ezt vonakodással, passzivitással, esetleg tiltakozással ki is fejezte? A jó szexben mindkét fél aktív, bátorító, tevékeny, és a másik szemébe néz. Csináltál már olyat nagy hévvel, hosszan, ami a másiknak egyáltalán nem esett jól, számodra viszont ejakulációval járt? Eszednél voltál, vállaltál felelősséget, gátoltál fogamzást, vagy rányomtad ennek a terhét a másikra, sőt, vállat vontál, hogy neked úgy nem is jó?

Lestél-e meg valaha gyanútlan, vetkőző nőt? Fantáziáltál-e valaha egyoldalú, önös szexről, erőszakról, beleegyezésre képtelen korú lánnyal való szexről? Próbáltál-e rávenni, rábeszélni valakit egyoldalú, csak neked élvezetes szexuális magtartásra? Ehelyett miért nem jobb a saját kezed? Nevezted-e az ilyemit bevállalós cselekedetnek, vagy így gondolsz-e rá? Használtál-e csajozásaiddal kapcsolatban militáns metaforákat: hódítani, megtörni az ellenállást, bevenni a várat, betörni a kaput, bejutni a bugyiba?

Nagy pornófogyasztó vagy? Mi a jó benne?

Érdekel-e, hogy a nő, aki a közeledben van, kíván-e téged igazán? Vádaskodtál-e valaha, amikor pedig világos lehetett, hogy nem, hogy de ő igenis úgy viselkedett, úgy öltözött, hogy te azt hitted, és felhúzott? Elbírod a felismerést, hogy tetszeni ugyan akart (mindenki akar, ezt a társadalom kéri a nőktől), de nem vonzódott hozzád?

Volt valaha kölcsönös, szimmetrikus aktusod? biztos vagy abban, hogy a partnered élvezi? Képes vagy erről beszélni? Vagy te is az a fajta vagy, aki utána annyit kérdez, hogy neked is jó volt?, te is elmentél?

Szerinted én, ha rákérdezek arra, hogy figyelsz-e a partneredre, vagy csak a magad pőre kielégülése a cél, akkor prűd vagyok, és irreális elvárásaim vannak?

Szerinted rendben van-e, hogy férfiak nyilvánvalóan hazug módon tárgyalják ki a szexuális élményeiket, a partnereik orgazmusát (bizony, még a kurva is!), akár nők füle hallatára is elemzik ki nők testét, avatják normává a személyes ízlésüket, várják el, hogy a nő úgy öltözzön, viselkedjen, ahogy nekik tetsző és izgató?

Azt kell neked mondjam: aki ember marad a szexualitásában, aki a helyén kezeli, annak nincsen különösebb, látványos jutalma. Csak néhány kínos történettel, mocskos titokkal lesz kevesebb. Lehetsz mindig őszinte, még a félrelépés (ez is milyen szó) se olyan undorító így. De nem lesz tőle több vagy jobb nőd, kiteljesedett fantáziád. De hogy rögtön ezt kezdted elvárni, az is mutatja, milyen undorítóan normalizálták már világunkban az erőszakot.

Nőktől kérdezem: az ilyen, második fajtaként részletezett férfiakkal szerzett tapasztalatod az oka-e annak, hogy inkább nem érdekel már az egész szextéma? Hogyan tudtad meggyógyítani a durva, figyelmetlen, artikuálatlan, jogosult, önös férfiakkal szerzett traumáidat? Hogyan választasz partnert?

Mit gondoltok?

Kapcsolódó poszt: mitől jó a szex?

szextanácsok magazinszerte

24 thoughts on “kétféle szex

  1. Egyszer volt dolgom ezzel a fajta mentalitással. Marmint a második, hatalomvágyó, az ágyban én diktálok típussal. Külföldi volt, itt PHD- zett, neuronháló modellezés volt a téma. Más szóval egy intelligens, művelt latin fiú volt. De az elején éreztem, h ajjaj támadni fog. És igazam volt. Borzasztóan ügyetlen volt es mégis magazbiztosnak próbálta láttatni magát. Miután látta, h “vad” vonzerő (nem vad volt, hanem durva sztem, és fantaziatlan) nem hat rám, alázni kezdett. Az a fajta, aki a műszere mérete miatt azt hiszi, h máris nyert ügye van… Holott dehogyis. Azt se tudta mi hol található egy nőn.
    Úgy beleorditanam a világba.. Nincs ilyen. Kémia van, vonzódás, kölcsönösség.
    Nos, a “latin lover” pontosan azokat csinálta, amiket te is írtál: Lefrigidezett, majd drámázott, s minden ferfira féltékeny volt. Mindez egy röpke hét alatt. Sajnáltam, és most is sajnálom, mert nem volt primitív… Csak egyszerűen görcsös. Előítéletek foglya. Amúgy szerencsém volt. Különösen figyelmes szeretőim voltak. Viszont én nagyon ritkán mentem bele olyanba, ami nem tetszett. Fiatalon volt egy két balesetem, de a titkos figyelő mindig jelzett, és ahogy azt éreztem, h ez nem jó, rögtön kiléptem. Sokat is voltam szingli emiatt. Az se volt jó. Sokat szenvedtem miatta, de utólag azt gondolom, így volt ez jól.

    Kedvelés

  2. Lehet, hogy én ufó vagyok, vagy látens férfi, de eddig csak azzal a problémával találkoztam, hogy én szerettem volna gyakrabban szeretkezni, mint a másik, én érzem úgy, hogy valamit tennem kell, hogy legyen. Pedig amikor van, akkor mindig meglepődöm, hogy ez milyen jó, nem rutinból megy, hanem igazából.

    Kedvelés

    • Szerintem ez sokkal gyakoribb, mint az ember gondolná, egyrészt én is, másrészt jópár olyan nőismerősöm, akivel ilyen téren őszintén megnyíltunk egymásnak.
      Azonos korú partnerek esetén ez sajnos a korral sem javul, sőt.

      Kedvelik 1 személy

      • Virezma: Hát ha egyébként minden egyéb téren jól megvagyunk egymással, akkor még mindig ott van az ember lányának szükség esetén a jobb keze (vagy a bal, vagy bármi más, ami kéznél van.)

        Kedvelés

  3. Én sokkal több nyomasztó, vagy fantáziátlan helyzettel találkoztam, mint kellemessel. Ennek ellenére nem vesztettem el a hitem. Keveset és nehezen kapcsolódtam régen is és most is, de érdemes, vannak azért jó élményeim.

    Kedvelés

  4. Es az milyen, amikor olyan szerelem talal meg, hogy dobbenetes a szex, a bizalom, a szabadsag erzese, es egyre tovabb es tovabb mentek, es neked sem eleg, orommel boldogan veted bele magad az egesznek a jatekossagaba, szinte minden belefer, mindent ugyanugy es egyszerre akartok, van egy szeretkezes alatt 6-8 orgazmusod

    Majd

    Odaig emeled a tetet, hogy neki mar nem annyira izgato az atlagos szex, pedig te neha szeretnel olyat is, hogy a foldon legyetek, vagy csak ugy szeretkezni szepen, misszionariusban, egymas szemebe nezni aztan aludni

    O nem nyomaszt, nem ker, de az az erzesed, hogy neki ez keves, emiatt mar azoktol a dolgoktol is szorongsz, amiben eddig lubickolva elveztel, es a szorongasod benne is szorongast kelt es el van baszva az egesz

    Kedvelés

      • “O nem nyomaszt, nem ker, de az az erzesed, hogy…” Ezek szerint megbeszélve nem volt? Én hiszek benne, hogy az őszinteség segít.

        Kedvelés

      • De, ezerszer meg volt beszelve, es attol is csak rosszabb lett
        Mert igy mindket fel tojashejon jarkal, jaj vajon ezt most lehet-e, mit fog szolni a masik.
        Ugy se lehet szeretkezni hogy minden mozdulatra rakerdezel…
        Nem tudom a megoldast

        Azert kerdezem, hatha masnak sikerult az ilyet visszacsinalni. Es nem valami Keseru mez-szeru vegkimenetelben vegezni.

        Kedvelés

  5. Nagyon jó ìrás!
    A kérdésre sajnos nem tudok válaszolni, mert nagyon fájdalmas… önbizalom nélkül az ember mindent megszok, és egy idő után már egyre kevésbé tünik fel a hiány. Pedig nem vagyok frigid. Ha az lennék, talán könnyebb lenne. De nem kenhetek mindent rá a férfiakra sem.

    Kedvelés

  6. Visszajelzés: újra a fedélzeten | csak az olvassa — én szóltam

  7. Elgondolkodtam ezen a ppszton…. Nekem kettes típusú viszonyom nem volt soha, de ennek a hozzáállásnak a puszta léte is hozzájáult ahhoz, hogy elég kevés kapcsolatom volt, és csak harminc felett lett tényleg fontos az, hogy valódi szexuális rezonanciára, összhangra épüljön a kapcsolat, ne csak bizalomra, érzelemre, kapcsolódási vágyra, intellektuális kapcsolódásra. És a “humán” típusú szexnek csak ez a fele volt meg eleinte, a testi magabiztosság, szégyen nélküli ösztönösség, a megfelelő szavak és a kommunikációképesség nem nagyon. Volt olyan huszonéves koromban, hogy hónapokig randiztam valakivel, de egyikünk se mert lépni, meg volt olyan is, hogy mire a szexre került a sor, érzelmileg már annyit invesztáltunk a kapcsolatba, hogy még vagy egy évig együtt maradtunk abban reménykedve, hogy talán alakul ez még, pedig teljesen hiányzott a kémia… Meg volt olyan is, hogy jól indult, aztán ellaposodott – bár az már összetettebb dolog, hogy hogyan és miért romlott el az, ami megvolt eleinte, vagy nem bontakozott ki az, ami lehetségesnek látszott. Szóval nekem inkább a “rendes lány légy, nehogy kurvának nézzenek és úgy is kezeljenek” családi -társadalmi üzenet folyományai nehezítették meg az életem, meg az ebből adódó túlzott óvatosság, gátlásosság. Kár, hogy igazán csak negyven felett tudtam mindezt tényleg levetkőzni, de persze sose késő, és legalább most jó már.

    Kedvelés

  8. Hát persze, rohanok!
    Hogy aztán ha úgy tartja kedved, mindenféle zsigeri baroságot beleszerkessz és diadalmasan hurcold körbr UND körbe, hogy íme, ilyen rohadékok a férfiak!
    Majd akinek hét anyja volt és mind a hét Elemér!

    Kedvelés

    • A kommentelés lehetőség (ez azt jelenti, hogy sem nem kötelező, sem nem jár) nyitott, jóakaratú embereknek. Szerintem most hagyd abba az üres, unatkozó provokációt, itt buta, jogaimat és szuverenitásomat elvitató dühöngés nem lesz.

      Szokjátok meg, hogy a Gerle Éva ilyen, és nem tudjátok szétszedni a blogját, őt magát neten cincálni. Meg se kéne próbálni, valójában, mert ez a düh titeket jellemez.

      Kedvelés

      • A kiszaradas utolso elotti stadiuma? Koma elotti zavarodottsag? O jajj, gonosz csapos lanyok.

        Kedvelés

  9. Visszajelzés: miért gondolom, hogy? | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.