mit csinálj a blogon?

Amit szeretnél, ami jó neked. Én arra kérlek, használd jóra.

Általában az új olvasók nem ismerik ki magukat a blog működésén, és a régiek sem mindig tudják, mit hol keressenek. A megélénkülő olvasottság miatt most újra boghasználati kisokossal jelentkezem.

Ezt a posztot most a főoldal tetején tartom, és talán bővítem is, ha még eszembe jut valami.

Van menü (a kép alatt) és van oldalsáv (a főoldal bal szélén).

a menü

a menü

ez meg bal oldalon az oldalsáv teteje – görg lejjebb!

ez meg bal oldalon az oldalsáv teteje – görg lejjebb!

Ha a legújabb posztot olvasnád, az oldalsávban keresd a Frissek pontot, vagy görgess a kiemelt (régi) bejegyzések alá, és ellenőrizd a dátumot.

Ha az új kommentek érdekelnek: Ti mondtátok.

Ha keresel valamit a blogon, és konkrét szavakat tudsz: a jobb felső sarokban van kereső. Kommentre keresni nem lehet, illetve nagyon okosnak kell hozzá lenni.Képernyőfotó 2016-07-28 - 17.59.21Ha valamit nem találsz, írj nekem: csakazolvassablog@gmail.com

Ha régebbieket olvasnál, én négy-öt-hét régebbi bejegyzést mindig kiteszek a főoldalra, és pár naponta cserélem őket.

Ha téma szerint érdekel: néhány népszerű téma a menüben van kiemelve, a többit pedig a bejegyzések alatti címkékre kattintva vagy a címkefelhőből érheted el, a főoldalon (TÉMÁK).

Képernyőfotó 2016-07-28 - 18.01.36

Vagy kreálj linket, például ha az iskolatéma érdekel, akkor a címkére kereső link így fog kinézni: csakazolvassa.hu/tag/iskola Ha ezt beírod, előjön minden, iskola címkével ellátott írás.

A megjelenés ideje szerint az oldalsáv alján, az archívumban tájékozódhatsz.

Ha kommentelnél:

építő, érdemi kommenteket szeretnék a blogra. Egyetérteni nem kell, nem várok semmi ilyet, sem semmilyen gesztust, az elismerés zavarba is hoz, noha természetesen kellemes és megerősítő, de nem fő cél. Érrtelmes, nyugodt kommentelést szeretnék: a blog nívóját védem ezzel. Magukat, helyzetüket tisztán látó olvasók írjanak, akik nem bosszúból vagy balhéból akarnak kommentelni.

Olvasd el előtte, amire reagálsz.

Kattints a hozzászólás gombra a kommentfolyamban, írj be egy nicknevet és egy (valós) e-mail címet. Az első kommented fennakad, de igyekszem hamar beengedni.

Vagy regisztrálj a wordpressre, és maradj bejelentkezve, így könnyebben kommentelhetsz, és nem felejted és nem is írod el a neved.

nagyon ritkán törlök, szerkesztek, és évente egy-két esteben tiltok. A blogon jelenleg kb. 168 ezer komment van.

Ha könyvet szeretnél, írj: csakazolvassablog@gmail.com Dedikáltat küldök postán, nagyker áron, neked vagy annak, akit megajándékoznál vele.

Ha nem értesz valamit, néhány tipp:

olvasd el még egyszer,

ha van a közelben kék szöveg, alatta link, akkor kattints rá, talán ott a magyarázat,

Képernyőfotó 2016-07-28 - 18.06.26

tételezd fel, hogy irónia, vagy valamire utal,

keress rá a google-ben a szövegrészre, talán vendégszöveggel van dolgod,

ha így sem érted, légy jóhiszemű, és kérdezz,

ha nincs türelmed bogozgatni a szövegeket, sikolj (!) át rajta,

ha csak a téma váltja ki a reakciódat, ha arra használod az el sem olvasott felvetést, hogy ideöntsd az elfogult, éles kommentárodat, vagy az ideológiai szöveget, akkor nem jó helyen jársz. Bírd el azt, hogy valakinek erről a témáról ez a véleménye, vagy a komplex véleményéből épp ezt a szegmenst látja célszerűnek megírni. Nem ellened van, nem bántlak vele. Azért így blogolok, hogy meglepjem és továbbgondolásra késztessem az olvasót, és én is írás közben, az írás révén fejlesztem magamat és dolgozom fel az élményeimet. Azért írom meg úgy, mert az az a színárnyalat, ahogy erről a témáról nem szoktunk beszélni. A blog lényege: felerősíteni a csendes hangokat, meghaladni a sztereotípiákat és a tabukat.

Ha a sportrovathoz csatlakoznál (életmód-beszélgetések, tapasztalatcsere, főleg edzés, táplálkozás és kiegészítők témájában, személyes, interaktív fórum, több száz taggal): írj e-mailt, kérj jelszót! csakazolvassablog@gmail.com

Ha hozzájárulnál a blog működéséhez, tekintettel ara is, hogy a tartalomelőállítás és szerkesztés főállásnyi munka, reklám pedig nincs és nem is lesz az oldalon: az oldalsávban van a paypalos Donate funkció, kattints rá. Ha nincs paypalod, írj e-mailt, és adok számlaszámot. A támogatók többsége oda utal. És köszönöm!

Képernyőfotó 2016-07-28 - 17.27.31

Ha érdekelnek az edzéseim és a testátformálásom részletei képeken, akkor kattints a fotótárra!

Ha érdekel, hogyan látják mások a blogot, teljesen vegyes véleményeket, egy-egy kommentárral, négy év terméséből itt találsz: a blogról írták

Ha többet szeretnél tudni a bloggerről:

itt találod a bemutatkozást: bemutatkozom

wikipedia szócikk

személyes facebook nyilvános posztjai

cikkeim az ÉVA magazinban és a Népszabadságban még Rumbold Éva néven jelentek meg.

Ha linkelnél valahova: nyugodtan, szabályos linkkel, de ne provokálj a blogom tartalmaival senkit, és különösen ne használj elmérgesedett házasságban eszközül, bármilyen konfliktusodban önigazolásként. Azt szeretném, hogy az olvassa a szövegeimet, aki pont erre a színre kíváncsi, és ezért idekattint.

Fotót egyáltalán ne vigyél el innen.

Ha idéznél: csak linkkel, és legfeljebb egy-két bekezdést. Ne használd sajátként a tartalmaimat, ez inkorrekt, ne használd olyan oldalon, amely bevételt termel. Ne helyezd ismeretlen, más kontextusba. A blogszövegeim nagyon egyediek, és én komolyan veszem a szerzői jogaimat.

Ne utánozz bloggerként.

Ha nem tetszik a blog, akkor ne maradj itt, ne fogalmazz meg elvárásokat, követeléseket, kritikát. Nem azért vagyok ilyen, hogy véleményezzetek, nem azért írom a blogot, hogy mások még jobban tudják, igen sok munka, tudatosság nagypofon az odakent, könnyű fölényű mondat. Ami a kommentekben a “márpedig nekem ez a véleményem” öntudatából lett, az sima figyelemvadászat, vagy ellenséges, rajtakapós dinamika, egy-egy esetben pedig irigy, beteg gyűlölködés és lejáratási szándék. Ha ennyire nem tetszik a blog nem kell itt lenned, nem “tolom az arcodba”. Ha tetszik, de te másképp csinálnád, akkor csináld meg a saját blogodat úgy, vagy válassz az ízlésednek jobban megfelelő olvasmányt. Nem akarok mindenkinek tetszeni, sokaknak sem tetszeni: ez rétegblog, a bestsellerség prostitúció. Ha pedig elveimet, döntéseimet bírálod, akkor ne feledd, hogy nem az emberrel, hanem csak a szövegeivel, reprezentációjával találkozol itt, sok minden van, amiről nem tudsz, vagy amit félreértesz, a te értelmezésed, érzékenységed is befolyásolja az összképet. Az elveket, ha tényleg fontosak neked, a magad életében váltsd valóra.

A blog szándéka szerint kisebbségi véleménynek ad hangot, általában jelenségeket és sztereotip véleményeket bírál. Ne csodálkozz, ha a normával, elvárt viselkedéssel ritkán egyezik az, amit képviselek, cél a megakasztás, az éles kérdés, mert attól lehet előrébb lépni intellektuálisan. Én elfogadom, hogy te másképp gondolod. Ne feledd azt sem, hogy nem tudod, milyen az én életemet élni (egyedül maradni, halálélménnyel találkozni, bloggerként élni, támadásokat kapni). Próbálj empatikus lenni. Ne akarj visszavágni, és ne is teátrálisan távozz.

 

Ha jól megmondanád a véleményed, ha kritizálnál, ha feldühít a poszt: ne itt, ne nekem. Szerintem nem velem van bajod.

Ne terjessz róla, hazugságokat, ne tegyél állításokat, amelyeknek a benomásod vagy vélelem az alapja.

Nem kell bevonódnod semmilyen konfliktusba, nem kell sehova sem állnod. Itt nincs aréna, és rég elmentek azok, akik annak használták.

Elég röhejes az is, ha valaki olvas egy blogot, majd elkezdi betámadni a blogírást mint olyat (minek mutogatod magad, ha igazi életed volna, nem a billentyűt csapkodnád, a normális emberek nem teszik ki az életüket stb.), vagy a bloggeri szólás pozícióját, stabilitását (nem tágítasz, nem látod be), mintha egy kávézóban beszélgetnénk 1:1 felállásban. Én így gondolom, azért írtam meg így, és unom az öt-hat tipikus reakciót, amellyel a “jóakarók” kommentálnak, és amikor nem értek együtt velük, vagy határsértésnek tartom a kommentözönt, akkor megsértődnek. Ne így viszonozd a szavak erejét, hanem hagyd az életedben hatni. Ha szeretnél valamit, legyél kedves, építő, explicit, vagy kérj. Ha nem így közelítesz, akkor ne várj jófejséget, méltányosságot se, és ne érezd magad megtámadva, ha jelzem, hogy ezt itt nem szeretném. Végesek a kapacitásaim, nem tudok mindent türelmesen kezelni.

Nem hiszek ismeretlen emberek jóakaratában, terelésében, okosságában. Bejártam az utamat, nem attól lettem az, aki vagyok, hogy mindenkire hallgattam, aki arra járt és megnézegetett, hanem hogy befelé figyeltem. Hogy ez az én utam, azt onnan tudom, hogy elmúlt a szorongás, produktív életet élek, nem függök más emberektől. Olvasómnak azt tekintem, aki elfogadja, hogy én nem lehetek más itt, mint blogger, és határozott állításokat kell tennem, illetve mindenek fölött a blogom érdekeit nézem. A többiek kíváncsiskodók. Nem szeretek használva lenni, semmilyen értelemben.

4 thoughts on “mit csinálj a blogon?

  1. “ez egy egyszemélyes blog,:utasítások tiltások, csak a bloggernek lehet véleménye” — Szerintem te fórumra gondolsz, de ez nem az. És nem is vállalsz semmilyen kockázatot. Belegondoltál valaha, hogy a szerző névvel, arccal, élettörténettel és évek óta van itt, a kommentelő meg névtelenül? És hogy hiába vonzó a tartalom, ha nívótlan a kommentfolyam?

  2. Vajon mi az, amit ez az ember szeretne csinálni, de nem szabad? Bántani? Fölényeskedni?
    És azért eljutott a poszt végéig, a szavazásig… valami nagyon érdekli itt.
    Én ezt tényleg fontosnak tartom leszögezni: senki nem azért indít blogot, hogy ott más akarjon szerepelni, egótuningolni, a szerzőt kritizálni. Mi olyan fantasztikus ebben?
    Senki nem szereti a kritikát, egyébként sem. Csak annyira ritka a figyelem, akkora kincs “az olvasó”, hogy elviselik, udvarolnak.
    A blogger elleni kritika speciális eset:
    1. Kiérlelt, nagy munkával megalkotott, fel sem fogott dolgokat piszkálgatnak felületesen, sokkal tehetségtelenebb emberek, fontoskodásból, rivalizálásból és bosszúból.
    2. Ismeretlentől, nicktől jön a “kritika”, és ugye nagy az isten állatkertje, pszichopaták is bőven. Aztán eltűnik.
    3. A személyt bírálja, belemászósan, akinek érzékeny részletei vannak itt, akinek csak a teljesítményét, reprezentációját, érvét látja. (Tudom, miért teszem ki az érzékeny részletet, én azt kérdezem: miért élsz vissza vele, neked hogy esne? Azért teszem ki, mert így hat a szöveg, célom van vele, az életem eszköze az írásnak. Ha ezt nem érti, akkor a Blikk való neki.)
    4. Direkt mások előtt drámázik, hoz helyzetbe, okoskodik, érvei fogytán “bántottak, megaláztak!” kiáltással hüppögve távozik, áldozatjátszmát folytat.

    Én most már megengedhetem magamnak azt is, hogy hibázzak, és ez felszabadító. A 21-iki eset megmutatta, hogy ők azok, akik évekkel később is visszajárnak, történhet akármi, velem foglalkoznak. Tán nem véletlen. Hogy ez pozitív vagy negatív figyelem, az tőlük függ. Lehetne ezt a blogot értéket keresve is olvasni.
    Pont ennek a szabadságát élvezem: nem vagyok beszorítva, a személyes fejlődésem, írói alakulásom az én ügyem, meg egy-egy barátomé, nem idegenek terelgetnek, nyomnak. Jaj, de szar volt munkahelyen, meg főnökkel, meg amikor anyós meg mindenki beleszólt, meg kellett felelni. Nem való nekem.

    Még olyan komment is jött, hogy itt a többség engem utál, nehogy azt higgyem, és csak egymás miatt vannak már itt. Érdekesek az emberek. Persze ő sem tudhatja, ki miért van itt, még én tudhatom a legjobban, mert nekem megírják külön, meg tudom azonosítani, ki kicsoda, de én se tudom igazán. Szóval ez is csak ilyen “rúgjunk bele, bassza meg a blogját”. Wishful thinking: szeretnék, ha nekem szar lenne, és az olavsó lehetne az igazán fontos, engem meg utálnának/leszarnának. Az én blogomon…
    Abból, hogy nyilvános a blog, többen is azt szűrték le, hogy akkor a butaságot, áskálódást, véleményezést mind el kell viselnem, mert ha nem tetszik, írjak az asztalfióknak. Az elkényeztetett fogyasztó, meg az asztalverő állampolgár reakciója ez, aki azt hiszi, minden arra van, hogy neki akármit lehessen. Ha már a saját világát nem tudta úgy megcsinálni. Hát pedig én nem vagyok cég, szolgáltató, se állami szerv, amitől követelni lehet valamit, még közmédium sem. Jogaidat nem én szavatolom, és pont te akarod korlátozni az enyéimet, meg rabolni az időmet, leszívni a figyelmet.
    Nem kell így lennie. Kérhetek. Reagálhatok egyértelműen a manipulatívakra, rámutatva, mit művelnek. Tilthatom.

    Leszámítva azokat a kisebb forgamú vagy új helyeket, ahol minden kommentnek úgy örülnek, mint majom a farkának, senki nem szereti, ha a kommentelő túl sok, ha ellepi, ha minden hülyeséget odahord, ha önigazol. Mindenki a maga nívójának megfelelő kommentelésnek örül, azt szeretné a blogjára, a többit meg eltávolítja, a reakciója pedig a vérmérsékletétől és az előzményektől függ. Én nem vagyok kellemes ember, sosem akartam az lenni, viszont komolyan veszem azokat az embereket, akikben nincs sandaság.
    Ez egy kicsit népnevelés is, értékfelmutatás is. Főleg ha rámutatok a dinamikákra. Ugyanezek a játszmák mennek a celebek körül, a családban, a párkapcsolatokban, hamisak, rombolóak.
    Van olyan blogger, akit kevésbé érdekel a blogja, nem gondolja, hogy a sértett, a hülyeségének felületet kereső vagy egótuningoló, szerepelni vágyó, bután kíváncsi kommentelés lehúzza. Vagy nem ír megmozgató témákról, nem feltűnően robbanás a teljesítménye, és akkor nem “váltja ki” ezt az összevissza belemagyarázást az emberekből, amikor megpróbálják a határszabást, egyértelműséget, a reakciómat agressziónak beállítani azok, akik csak feszkózni jönnek.
    Van a zavarosban halászó, aki nem olyan látványosan agresszív, csak rohadt idegesítő, figyelemkereső, feszkófüggő, igénybe vevős. Ő is használ.
    Egyébként bírálni szabad, csak hát joggal gyanítja az olvasó, hogy írnék rá választ, én is a saját véleményemet, és attól meg fél, azért állítja, hogy nem szabad bírálni. És szerinte kérni sem szabad, az tiltás és utasítás. Mert nekem nem szabad szerinte reagálni, el kell viselni az okosságát, és akkor ő nyert.
    Sétálgatnak itt a sáros bakancsaikkal, nézelődnek, ezt-azt levernek, elvisznek… hát te hirdetted a bulit, nem?
    Csak annyit szolgál a tiltás, hogy ne legyen primitívség, nívózuhanás, ha már annyi munkát beletettem a posztba, meg az egész blogba, éveken át. Ne legyen itt jogkövetelés meg öntudatoskodás attól, aki buta, érzéketlen, erőszakos, ne áraszthassák el a blogot.

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s