Ebben a túlkiabálós, botrányos, panaszkodós, bizonygatós, elvadult, másrészt nyaralós, fotós és nyaralósfotós nyilvánosságban maradt még, akit érdekel az ilyesmi?

Bízom benne! (És abban is, hogy csak ők jönnek ide.)

A korrekt úrnő címke a blog egyik erős vonala ugyanis. (Kedvem is támadt valami hasonlót tanulni újra!)

A helyesírás miatt került elő a téma: rám szólt valaki, hogy az illesz szó (te illesz, kijelentő mód, az ill(ik) tőből) két sz!!!

De nem.

Az E/2. igeiszemélyrag-sz majdnem soha nem hosszú (kijelentő módban).

Vannak ezek az egytagú, hosszú magánhangzóra végződő igetöveink: lő, fő, nő, sző, lő, ró, nyű, rí, van rájuk helyesírásszabályzat-pont is. Az a szabály, hogy a kiejtés ellenére írjuk őket jelezve, ragozva egy mássalhangzósan, nőj, lősz, főjön, rítok, rónak alakban.

A múlt időt nem érinti: lőtök, de lőttek. Az lehet -tt, van rá külön szabály (egyszerű: mássalhangzó után -t, magánhangzó után -tt a múlt idő jelének írásmódja).

Van viszont a jön, és arra nem igaz, sőt, az egyetlen kivétel, szép következetesen: jöjjön, jössz, jöttök. A rövid ö miatt, pontosabban, azzal összefüggésben. És talán a tő n-je miatt.

Szabály:

42. A felszólító mód jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: fújjon, lépjen; lőjön, szőjön; folyjon, hagyjon; jöjjön; stb. Más esetekben a tő végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson, lopóddzék, öntözzön, vesszen stb. A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul [vö. 76., 77., 78.]. Az eszik, iszik, lesz, tesz, vesz, visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban kapcsolódik: egyem, igyál, legyen, tegyek, vegye, vigyed. A hisz ige felszólító alakjaiban a -gy hosszú: higgyem, higgyen, higgyünk stb. [Vö. 54., 55., 56., 57., 67., 81.]

A jöjjön, ezt mutasd meg a gyereknek, különleges szó: hétpettyes, mint a katicabogár!

Annak a régies formája egyébként a jő. Jősz, jőtök, jőnek, jőne, jőj – olvassuk ósdi Shakespeare-fordításokban és Petőfi-versekben. Tehát ugyanaz a szabály érvényesül.

Az -sz amúgy E/2. személyragként, kijelentő módban a jössz kivételével soha nem hosszú: állsz, állasz, adsz, ugrasz, termesz, illesz.

Ezek a szavak (a fenti, hosszú magánhangzós egytagúak és a jön) mindenféle alakjukban gyakoran előkerülnek helyesírási felmérésekben és felvételis feladatokban. Érdemes kiírni a lakásba is, ne legyen gondja vele. Nem, kell semmit mondeni, de lássa, hogy lőjön, lőtök, lőttel,. és esetleg megbeszélni, hogy az utóbbi kettőből az egyik T/2. jelen idő, a másik múlt idő. Bármely igét vilklámgyorsan jellemezzni: idő, mód, szám-személy, határozottság szempontjából (ez az utolsó volt régen az alanyi, tárgyas, most általános és határozott ragozás a neve).

Ha érti és felismeri, mi a különbség az ír és az írja között (ír valamit, írja azt), néz, nézi között, akkor okés a nyelvtani érzéke, ez már ötödikes gyerektől elvárható. Ha nem, akkor fejlesztendő.

És vannak még az ikes igék: eszem (alanyi és tárgyas ragozásban is). Kivéve tájnyelv, műveletlen nyelvhasználat és József Attila, harmadnapja nem eszek, mert neki mindent szabad.(nem amúgy, de ebben. versben imitál).

Mindezt akkor lehet, ha nem gyűlöli szívből ezeket a szavakat, témákat. Amiért sokat tett a szívbéli, figyelmes, tehetséges magyartanára.

Meg persze vannak gyerekek, akiknek az ilyesmiben nincs semmi nehéz. Viszot annyira eluralkodott a nethasználat, messengerhelyesírás, hogy olvasott, értelmes gyerekek helyesírása is megrendítő lett (igekötők!).

A három típust is kiírhatod (a szemetesre?):

kivitte igekötő+ige

nem viszi ki tagadó szórend

ki kell vinni, le se viszi (másik ige/segédige/partikula van közben, de a két szélső tartozik össze!)

Nekem meg azt kell megértenem, és meg kell mondjam, nehezen megy, hogy hogy nem élvezi ezt mindenki. Miért nem egy komplett szóelemekre bontó, helyesírás-összehasonlító, szófajokon eltűnődő, mondatelemző buli az egész világ, minden nap? És nálam van a kék és lila filctoll..

Irodalmi kvíz is lesz, beteszem majd a linket.

Az ikszelgetős, feleletválasztós formátum népszerű, okos gyerekek és a szüleik élvezik, öt perc. Ezt gimnazistáknak, humán érettségire, esetleg dráma OKTV-re vagy hasonló megmérettetésre készülőknek ajánlom.

És egyébként bármely autózáskor, éttermi asztalnál vég nélkül nyomjuk a csacsipacsit, érdekes, hogy ebben Dávid a leggyorsabb!

Ott (a linken) fogom folytatni. Kicsit felfrissítem a rovatot!