Végtelenül türelmesen újra elmondom:

1. ne parancsolgassatok felnőtt embereknek a személyes életükkel kapcsolatban, ne akarjatok bűntudatot kelteni és csúsztatásokkal győzködni, mert ki lesztek röhögve,
2. nem igaz, hogy a növényi (vagy túlnyomórészt növényi) étrend egészségesebb – ez sunyi hazugság, amelyet mögöttes (politikai, kultúrharcos) céllal sulykolnak, egészségre és klímára hivatkozva,

Miért írok ilyeneket? Mert az ájtatos, “független” média egyre áthatóbban, egyre sunyibban sulykolja az ideológiát, morális felkentséggel és “tudományos alapon”. Témái egymással összefüggenek, torzítják a tényeket és a jó élethez szükséges információk terjedését. Én pedig kimondom az elhallgatott tényeket.

Erre a cikkre reagálok:

https://telex.hu/eletmod/2025/08/12/tenyek-izekre-szedve-hus-husfogyasztas-kampany-magyarorszag

A mostani cikkben már nem is leplezi a vegán propagandát, évek óta sejtettük, hogy erre tart, lassan ki foga mondani. Schwab doktor mesterséges sztározása sem véletlen ugyanitt.

Ennek is Ács Bori a szerzője, évek óta liszt, cukor, gyorskaja szerepel a témái között, de nem átall egészségről és környezetről papolni. Lehetőleg otthon csináld a krémest, a csipszet és a kekszet, matass vele sokat:

A napi ellenzéki gőzkieresztésre is megfelel a kajatéma, lehet vele basztatni az intézkedéseket, mert a szakértők is megmondják, mi merre – én ezt még jobban utálom, mint az órákra, jachtokra, autókra irigykedő hergelést, ami a másik kedvencük. Megjegyzem, a növények (főleg, ahogy az emberek értik: gabona, liszt, tészta, krumpli) sosem voltak drágák, de a szezonális zöldség sem:

A szerző szívesen pancsol sütivel, kenyeret, keksszel. Időnként személyesre veszi a figurát, és utal rá, hogy az élelmiszer milyen drága sajnos, illetve nem sikerül fogyni – és nem érti az összefüggést: ha minimálisra csökkented a gabonát, cukrot, és néha edzel, jó lesz. Mégis megmondja neked, a tanácstalan olvasónak, aki nyilván ugyanúgy imádod a kekszet és gyanúsnak találod a húst, hogy mit egyél.

Csökkenteni KELL. A cikk közepe hemzseg a kelltől. Megint előránt élelmiszermérnököt, dietetikust, azaz, szakértőt. Mert ők tudják, hogy az emberek általában mit esznek és mi a bajuk.

Minden eddiginél élesebben mondja ki ebben a cikkben, amit eddig csak sunyin: hogy ne egyél húst, senki ne egyen, mert a hús rossz. Rossz az állatnak, az embernek, a világnak, morálisan, mindenhogy. De főleg az urbánus, woke illemtan szerint. Disznót ugyebár Németh Szilárdék vágnak, pörköltet O1G főz. Cs

k azért óvatoskodik, hogy csökkentsük, mert a teljes húsmentességet nem veszi be a magyar gyomor, illetve mert a szerkesztőség mint olyan is mekit, kínait, gyrost rendel.

Kicsit azért szégyelli, hogy kioktat felnőtt embereket, így előveszi az egyéni lépték cukormázat:

Annak, hogy miért kell a húsfogyasztást csökkenteni, millió oka van, ezért az átlagfogyasztónak ennél sokkal egyszerűbb üzenetet kellene eljuttatni: azt, hogy mindenkinek a maga, egyéni léptékei szerint kell visszavennie a húsfogyasztásából.

Millió oka van, de ezt nemigen részletezi. A WHO, a magyar dietetikus szakma nyilván szent, sosem tévedtek semmiben.

A szerkesztőség januári étkezési kihívásaiban minden évben mindenki szívott, mert kizárólag a növény felé terelték a népet fogyás, egészség és változatosság felkiáltással, tehát kvázi vegán volt. Soha nem volt sem öröm, sem érdemleges tanulság e kísérletekben.

Ács Bori évek óta kizárólagos szerzője a gasztrotémának, szakácskönyve is jelent meg. Az említett szénhidrátdömping mellett (senki ne dőljön be: a csicseriborsó is az:)

… haverok kifőzdéit, túlárazott éttermeit, könyveit reklámozza fizetetlen cikkekben. A hús akkor jön szóba, amikor borzongást akar kiváltani:

És durva, mi van a tejben, ugye? Annál csak egy durvább: amit a “növényi italos” doboz rejt.

Én soha nem tartottam undorítónak az ipari tejet, se a fejést, se az antibiotikumokat (ha az nincs, akkor van genny), és mélyen nem értem, ki miért tartja annak, és ha mégis, akkor mi van. Én nem ittam olyan bolti tejet, ami ne ízlett volna. Üdvözlöm a szigorú uniós szabályoknak: sokkal humánusabb a nagyipari állattartás, mint a hagyományos állattartás – az csak mese, hogy régen a parasztgazda simogatta és megsiratta a teheneit. A parasztok kegyetlenek és közönyösek voltak az állatokkal és a gyerekekkel is, ezt tudjuk az íróktól, Maupassant-tól Móriczon át Závadáig.

Általában nem a legolcsóbbat veszem, a tejszínre, vajra és tejfölre kényes vagyok, tejből pedig mindig a zsírosabbat (fölözetlent) választom, de még sosem éreztem, olcsóbb tejnél sem, hogy ez vacak. És a sajtról sem. Ha nem jó az ipari, olcsó trappista, akkor költök német, osztrák, francia fajtákra. Nem akaszt ki a hús, a szalonna, a virslit sem (mit hittetek, mi van benne?).

A tej és a tejtermék alapélelmiszer évezredek óta. Jobb a minőségi, házi, bió, de az biztos, hogy a növényi ital szemét, és egyvalami menti meg: az ideológia. Ha kellően divatos, akkor remek üzlet. A zabtej stb. szintén ipari, csak sokkal drágább, cukros, híg vacak. Sem tápanyagaiban, sem habosíthatóság, állag szempontjából nem helyettesíti a tejet.

Kinek mi való, ugye. De rendőrködni mindenki fölött: “csökkenteni KELL”…?

Én értem, hogy szarul eszik az átlagember. Szerintem is. Épp ezért nem kéne félrevezetni. Szorongatja a szokásait, a falánkságát, lustaságát. Ezért van a csúsztatás, mellébeszélés. Nekem oké, legyen szempont a környezet – de az újságíró nem elemzi a rendelt kaják csomagoláshegyeit és szállítási költségeit. Szava nincs az élelmiszerhamisításról (“növényi tej/sajt”, “Beyond Burger”).

Az egyszeri ember makacs, neki az étele olcsó legyen, megszokott, fűszeres és kiadós, és ne szóljon bele senki. Kiröhögi azt, aki másképp étkezik. Sőt, ideges lesz tőle:

Ne altasd magad, szep nem lettel. (…) Mit kene azon irigyelni, hogy halfarkakon elsz es szarra edzed magad es igy vagy akkora, mit egy domper?

Mutatom, min akadt ki a kommentelő. Egy kiló 13-15 darab, én négyet ettem, salátával. Ezt kevesellte és igyekezett csóróságnak vagy ostoba hóbortnak beállítani. Kiakadt, hogy csak négy (talán a garnélára gondolt, de “halfarkat” írt, ja “a mandulavajamat meg dugjam fel a picsámba”):

Szóval, a magyar ember “ne szóljon bele senki” alapon vásárol. “Hülye leszek drágán megvenni”, ami azt jelenti, hogy a kamionról leborult energiaitalt keresi a vietnami boltban, majd ugyanazzal a hangerővel szidja az egészségügyet és a politikusokat, akik miatt ő szarul van.

Bőven volna mit javítani az étkezésünkön, igen, és ezt nem a házi keksszel és nem is a dobozos kávénál kezdeném (amire ne szokj rá, megmondta a dietetikus, nem szabad, és ha ez nem elég, akkor nem is finom!).

Ez a szegény magyar, aki spúr, mohó, a kaját szex helyett, nyomor ellen vigaszként kezeli, és e sok kín tetejébe még tévhitekkel is terhelik. Miért, miért mindig a hús kapja a pofont? Milyen idióta luxusszempont ez, hogy állatjólét, szép elvek, klíma – annak, aki háromszázezerből albérletben tengődik? Mert ennek a tudatállapotnak kellhet a leereszkedő “edukáció”. Időnként egy kis allergiával, ételérzékenységgel is megpakolják. De akkor a luxuskodás hogy fér bele?

Termékek összemosásáról beszél Ács Bori, a gonosz húslobba hol termékcsoportról, hol egyes élelmiszerekről beszél érdekei szerint, mégis ő kezeli a gyönyörű szűzpecsenyét, ízletes kacsát, tőkehalat, makrélát, marhaszeletet együtt a silány húskészítményekkel. Ártalmas adalékanyag, transzzsír azokban van (csak az ipari eredetű, mesterséges transzzsírral van probléma).

Felőlem legyél erkölcsös, de akkor kösd föl a gatyád. Legyél akkor purista. Miért nincs semmi kritika a gyorsétteremmel, a süteményekkel és a nassolással? Néha előkerül a spórolás és a két gyerek, de a növényi ital című élelmiszerhamisítás horrorisztikus ára rendben van. És miért nem zavarja a divatos “növényi” élelmiszerek globális jellege, a kereskedelmi gyarmatosítás, a hagyománytagadás?

A receptjeiben zöldség is alig van, tojás sincs. Ezek pedig nem drágák, hasznosságukat is tekintve. Mi a baj a tojással vagy a tőkehallal, lazaccal? Az, hogy nem vegán.

Kétféle probléma van:

Egy. Ki mondja meg, hogy mit egyek? A hatóság rátehet áfát, de én fizetem ki, nekem kell a családomat élelmeznem, és az egészségügyi következményeit is én viselem. Pontosabban: milyen alapon, milyen pozícióból, milyen céllal mondja meg a média, hogy emberek a személyes életükben hogyan döntsenek? A liberális közegben mást se hallunk, mint hogy durcásan mindenki eldönti, hogyan él: ő nem szül, neki csiribiri az identitása, orientációja. Ő dönti el, mivel tölti a szabadidejét, hogyan randizik, mennyi pornót bámul, szív-e füvet.

Miért pont az evésnél játsszák a népnevelőt? A csülök káros? De a BDSM nem? Az autózást sem éri kritika. Ne vicceljetek. Ott görnyedtek, és alig van szó sportról, ha igen, az jóga.

Arra kell a szakértő meg az okostányér, hogy mégis megmondhassa, ki mit egyen. A másik a morál. Jót akarsz a világnak? Zsarol, nyomaszt egészséggel és környezettel.

Tudod, mi a környezetileg aggályos? A pancsolt étel. A “növényi ital”. Az, hogy agyonurbanizált környezetben élünk.

Kettő. A másik probléma: jó, beleszólt, ezt lenyeltük, de amit mond, az nem igaz élettanilag, sem a klíma szempontjából.

Csak néhány érv, összevissza jutnak eszembe:

Ha komolyan vesszük az aktív felnőtt (vagy növekvő gyerek, esetleg lábadozó idős ember) fehérjeszükségletét, akkor nem jön ki a matek. Képtelenség annyi proteint hüvelyesből bevinni, hogy az fedezze a napi szükségletet (és minden nap!), mert megy vele egy csomó szénhidrát, így kalória és puffasztó ballaszt is. A lektintartalmuk újabb probléma: az összes magyar tartalom állítja, hogy főzd meg őket, és ennyi, de a lektinek hőállóak, kuktát pedig a dédanyáink használnak. És ki a franc akar jóízű sült, grillezett hús, hal, pörkölt helyett babon, csicseriborsón, lencsén élni? Még ha 100 grammnyi hússzeletet élelmi érték szempontjából ki is váltana ugyanannyi lencse, csicseriborsó, hogy néz ki így a napi étkezés? De nem váltja ki: a protein a töredéke, nem teljes értékű és nem is szívódik fel jól, a kevéske fehérjetartalom mellé jön rengeteg szénhidrát. Miért? Mert erkölcsileg ez a helyes, megmondta a Telex.

A vörös húsok enyhén rákkeltők, a hatás nem érdemi, és sok kritika érte a kutatásokat, amelyeken a WHO ajánlása alapszik, erről Peter Attiánál lehet olvasni.

A helyettesítő élelmiszerek gyarmatosítást jelentenek globálisan, tönkreteszik a második és harmadik világ országainak élelmiszerszuverenitását. Sokkal durvábbak a gyártási, csomagolási, szállítási terheik. Ha helyben gyártják, az iparosítást jelent ennek minden terhével, és általában méregdrágák még így is. A megoldás nem a műkaják és forradalmi “növényi” helyettesítők, adalékanyagos pancsok behozása, amiket senki nem szeret, ha ehet valódi ételt, és hosszú távú hatásaikat sem ismerjük.

Rövid étkezési kisokos, a végén egyéb életmódi javaslatok:

Ha a táplálkozásról beszélünk, a legfontosabb kérdés a tápanyagoké. Nem a kalória, hanem az értékes tápanyag. Fehérje, jó zsír és a legkevésbé ártalmas (azaz, nem finomított) szénhidrát. Ami nehezen elérhető, nem könnyű túlenni, nem mindenhol érhető el, illetve sajnálják rá a pénzt, az a fehérje. Értékes makrotápanyagok (plusz mikrotápanyagok) a hagyományos, egyszerű, piacon kapható élelmiszerekben vannak. A legértékesebb, könnyen elérhető élelmiszerek: tojás, hús, belsőségek, állati részek (csont is), minőségi tejtermék, szezonális zöldségek, némi olajos mag. Tudatosan kell figyelni, hogy elég legyen és minél kevésbé feldolgozott, adalékanyagmentes.

A mai felnőtt ember nem használja a testét, mert kényelmes életet él, lusta és emiatt leépültek az izmai, amelyek éheztek fehérjeszempontból is. Ötletem sincs, milyen alapon állítja Ács Bori, hogy bőven elég fehérjét fogyasztunk. Nem csak az számít, mennyit viszünk be, hanem hogy az felszívódik-e, teljesértékű-e, hogyan hasznosul. A legmagasabb értékű protein a vörös húsában, belsőségeiben (négylábú, legelő állatokból), a halból, a tojásból és a tejtermékekből származik. Növényben nincsen teljes értékű fehérje. (Az “komplettáljon”, akinek hét anyja van.)

Az alultáplált emberek nem kalóriában szűkölködnek, hanem a teljes értékű fehérjében.

Aki meg akarja őrizni vagy építeni az izmát, növésben van, terhes, szoptat vagy gyógyul, annak minőségi fehérjére van szüksége, ez nem izomagyúság, hanem elemi előrelátás, tekintélyes és félremagyarázhatatlan nem hamisított szakirodalommal. Ez azt jelenti, hogy ballasztok, nyamik, puding, lekvárok, sütik, csipszek naponta nem férnek bele a kalóriakeretbe, ezért is érthetetlen, hogy a szerző gasztrocikkeinek 80 százaléka ilyenekről jópofáskodik. Eszünk persze ilyeneket, és hízunk tőlük – de nem hazudunk róluk.

A feldolgozatlan, kevés összetevőjű élelmiszerek az egészséges étrend alapjai. Minden más problémás a környezet és az egészség szempontjából is, amellett rendkívül drága és agyon van csomagolva.

A koleszterin, a vérzsír, az érfalon lerakódó plakk azt fenyegeti, aki nem mozog (nem tornáztatja az ereit és a vérzsírt nem használja fel energiaforrásként). A koleszterin természetes, hasznos vegyület.

Lehetőleg mindenből házi, vegyszermentes, bio és szezonális legyen, de ha nem, akkor sem jobb a liszt, a pizza vagy a “hüvelyesek” az állati eredetű élelmiszernél.

Ne igyál alkoholt.

Amit nem említenek:

ápold a kardiovaszkuláris állapotodat: ha a nyugalmi pulzusod tartósan 55-60 fölött van, és emelkedik, akkor nem vagy edzett,

az alvás fontosabb, mint az evés: ha nem jó minőségű és rendszeresen 7-8 óra alatti, akkor bármit ehetsz, össze fogsz omlani egészségileg,

napi laza sport, heti több intenzív edzés nélkül nem lehet egészségről beszélni (az általában értett jóga és gyógytorna nem sport, hanem annak demonstrálása, hogy még nem haltál meg),

ne ülj egész nap; ha ülsz, komoly erőfeszítéssel, időráfordítással tudod ezt ellensúlyozni, és ha erre nem figyelsz, az inkább előbb, mint utóbb nagyon fog fájni,

ne keress kifogásokat, ha bajban vagy, se sport, se alvás, se étkezés ügyében. Nem vagy abban a helyzetben, hogy azt mérlegelhesd, neked mi tetszik, mit szeretsz. De legalábbis nemsokára nem leszel. Nem igaz, hogy sosem késő. Mindig jobb előbb cselekedni.

Ezek tények, nem vélemények – nincsen másik igazság, “egyéni jellemző”. Például nincs emberi lény, aki ha tartósan órákkal kevesebbet alszik a szükségesnél, ne menne tönkre. Akinek csak úgy mellesleg megőrződnének rugalmas, dinamikus állapotban az izmai. Akinek nem párt a széken ülés napi hat-nyolc órában. Akire ne hatna, hogy nem lát fát, napot, virágot, eget. Az emberi anatómia meglepő mértékig azonosan működik mindenkiben: kevés olyan alapvető élettani folyamat van, amely többféleképp vagy kivételesen működik (ha igen, az ok betegség, örökletes jellemzők, mérgek, vércsoport, gyógyszerek, különleges életmód).

Egészségről az beszélhet, aki elballag vérvételre rendszeresen, tünetek nélkül is, és megnézi, az életviteli döntései hogyan hatnak a májra, vesére, hormonjaira, anyagcserére, vérnyomására. Aki ezt nem teszi, ne oktasson ki másokat.

Az étkezés személyes döntés, a magánélet része, és nincsen olyan, hogy az újságíró kétségbe vonja felnőtt emberek tudását arról, mi tesz jót neki, és ezt milyen mértékig hajlandó szem előtt tartani más szempontjai közepette. Aki itt ráfeszült a pudingra, kekszre, kenyérre, az épp Ács Bori.

Pont ez a médiastílus szokott langyos moralizálással beleszólni abba, hogy felnőtt emberek kit tartsanak férfinak, avagy nőnek, milyen életstílust válasszanak, vállaljanak-e gyereket. Ezeket politikai célokra használni (az állam indította a húsevés-kampányt, TEHÁT ez rossz) különösen aljas. Ráadásul a szerző elkeni a szakértő szavait (csak arra válaszol, amit kérdez), és pontatlanul, részlegesen idézi. Azon csodálkozni, hogy kampányt, lobbit érdekcsoport folytat, bűnös butaság. De ha már elutasítjuk a lobbit, a húskerülőké sokkal visszásabb és ez még anatómiaellenes is.

Mi van a fehérjével? Mennyi kell naponta? Én 180-250 grammot tartok szükségesnek magamnak, állati forrásból. Te mennyit viszel be? Abból mennyi hasznosul? A fehérjével mennyi plusz szénhidrát kerül be, és az hogy hat a szervezetedre?

Miért fetisizálja mindenki a vékonyságot, a fogyást, és miért alázzák meg azt, aki nő létére izmos? Tekintve, hogy vegán étrenddel izmot lehet veszíteni remekül. Miért vagytok pocakosak, görnyedtek? Mi az, hogy “vékony és izmos”? Az izom, ha van belőle, vastag. Ha nem vastag, akkor kevés.

Bárki írhat véleménycikket, bemutathatja a saját döntéseit, ízlését, lehet különc, purista, vegán, de akkor ő csak magáról írt. Nem mondhatja, hogy “ez az egészséges, ez tesz jót a világnak”, “ezt KELL”. Ha pedig az egészség a szempont, akkor az ezerféle függőséget (cigi, alkohol, videojáték, pornó) is kérdőjelezze meg. Jeleskedjen lemondásban és sportban, járjon gyalog, bringával, lépcsőzzön. Tudomány meg szakértő – mint annyiszor – megint arra kell, hogy lenyomják a torkokon a woke, városi, ellenzéki moslékot. Ami Magyarországon egyértelműen import, de újabban egyre jobban hasonul az ellenzékieskedéshez, ami nem más, mint tagadás. Ha a kormány betiltja a cigit, ezek ágálnak, hogy ne szóljon bele senki. Ha szigorítanak a drogpolitikán, akkor miért ne lehetne elszívni egy füves cigit, és a pornó is teljesen rendben van nekik, de közben bolygó meg vegán, emberi jogok meg állatjólét.. annyira unom.