kínlódsz a fogyással?

Jó hírem van: nem kell kínlódni. És én nem biztatlak arra sem, hogy fogadd el. Nem, ne fogadd el és ne is magyarázd meg, ha elgyengült a tested, vagy zsírpárnák vannak rajta. (Ezen a blogon nevén nevezzük a dolgokat. Semmi szépelgés.)

De ez nem jelenti azt, hogy gyötröd a tested, hogy soha semmi nem elég jó, meg kamu eszközökkel “motiválod” magad.

Nekem, de hiszen végig is nézhettétek ezt, intenzív, felforgató élmény volt a testátalakításom. Az amatőr, aki nem akart mást, csak élvezni az edzést és kirobbanni, de ezt komolyan gondolta. Nagyon nagy változás volt kinézetre, mérhető állapotaiban, nem reméltem ilyet, nem bebizonyítani akartam, hanem megélni. És még ügyesedés is volt, és lelki változás.

A legnagyobb élmény: amikor azt érzed, kompetens vagy, képes vagy. Futni, ugrani, hajlékonyan mozogni. Ez az, amit a kínlódással szembe lehet álítani.

Sokat vizsgálgattam, kísérleteztem, monitoroztam magam (vércukor, testösszetétel), szakszerűsködtem.

Kitűztem és elértem célokat, messzire merészkedtem, majd lazítottam, mást sportoltam. Szerveztem közösséget, terjesztettem információt, tanítottam embereket edzeni. Amikor láthatóvá váltam, akkor kaptam szívmelengető és elképesztő kommentárokat is. Akkoriban nem értettem ezt, és gyengített, felzaklatott, a rosszindulató utánzók is. Ma már értem, és erősít, őket pedig részben sajnálom, részben megvetem.

Bő hat év után jelentem: itt vagyok. Nem untam meg az edzést, a futást se, a súlyzót se, az étkezésben a tudatosságot se, csak egy kicsit a róla való posztírást, beszédet.

Már voltam kemény eleget. Most benne vagyok a testemben, nem nézegetem, nem korholom, ugyanakkor tisztában vagyok azzal, milyen. A testem eleven, jól működik, bírja a terhelést, rengeteg örömet ad, és én nem bántom.

Például csakis magas minőséggel táplálom. A csoki is az.

És innen el tudom mondani nektek, mi kell ahhoz, hogy ne bűntudatos, önszaggató, kellemetlen folyamat legyen a testügyi foglalatosságod (fogyás, edzés, diéta).

Ne kifele élj. Ne kihirdetni akard, hanem csináld. Nagyon sokan elakadnak a mutogatásban, stresszelik magukat, olyan, mintha a négyes mezőről mindig visszakerülnének a rajtra, miközben ötven mezőből áll a pálya. Felejtsd el a hiúskodást, legyél lényegi, bölcs, komoly. Válj ilyenné! Ne azt nézd, más mit csinál, és ne is azt, hogy hogy nézel ki. Sokkal fontosabb a testösszetétel, mint a fotó. A testi érzet, az élmény többet számít, mint a bók. Akarj boldog testet!

A színes-szagos, üzleties, “sikeres” oldalak, a hurráoptimista vagy vicceskedő posztok, a kettő darab tornát már fitness journeyként komolykodva és módszerként tálaló kontent távolít attól, hogy komoly és őszinte, illetve eredményes sportoló legyél. Ezek az emberek abban élik meg az énerejüket, hogy kihirdetik a semmit és tanácsokat adnak, épp azért, mert nem eredményesek.

Mit látsz egyáltalán, mit tartasz ideálisnak? Nézz nagyon sok igazán sportos testet, ne azért, mert “tetszik” vagy “ő a wish pic”, hanem hogy megtanuld, a gyenge-vékony és az erős test között mi a különbség. Nagyon sokan hajtanak puszta vékonyságra, ennek érdekében gyötrik magukat és a fotóik arányát. Elképzelhető, hogy a telefonod és a tükröd is eleve hosszít, és ezért nem látod magad reálisan. Készíts, készíttess klasszikus fotómasinával képeket!

Ha már látod az anatómiát, akkor a szemed legyen szigorú, viszont magaddal legyél nagyvonalú és gyengéd. Ne keverj negatív, önkínzó szándékokat a testprojektedbe, és ne ragadj az örök újrakezdő állapotába se, mert elfárad a lelked!

Tanulj meg objektíven fotózkodni, azaz: fotósként se legyél hiú. Ne törődj azzal, milyen kép sikerül mások menő fotóihoz képest, mert a tested mindenképpen olyan, amilyen, és a valóságát kell ismerned, erre kell a fotó. Nem arra, hogy feltechnikázva, hazugul kipakold, vagy másoknak mutogasd, mennyit változott, és mennyit edzel. Eddz valóban keményen! Készíts sok fotót magadnak, és szokd meg a látványt. Nem számít, ki lájkolná, gratulálnának-e, milyen a hajad, jó nőnek tűnsz-e. Az számít, és az az értelme, hogy összehasonlítható az előző fotókkal. Ezért minél natúrabban, hasonló fehérneműben/fürdőruhában és összevethető pózban készíts képeket. A fotós dokumentálás hasznos eszköz, később nagyon jó lesz visszanézni, honnan és milyen fokozatokon át változtál. Az a gond vele, hogy a hiúságuk miatt sokan nem jól használják. Ha a hashtagekben és felszépített fotókban éled ki magad, biztos lesz, aki gratulál, de te ettől nem leszel eredményesebb. Tekints a hiúságra is úgy, mint a lustaságra vagy falánkságra! Gátló tényező.

Ne szűrőzz, ne pózolj, ne állítgasd a fényt. Nem vagy celeb, nem kell a műsor. Kinek vetítesz? Készíts ráfeszített és elernyesztett izmú képeket is. Ha a fotózásod öntetszelgés, bizonygatás, az biztosan tévút. És ha ráadásul a képkirakás pótlék az üresnek érzett életedben, ha éhesen nézegeted a reakciókat, magadban gyönyörködsz, akkor neked nem a testeddel van dolgod. Ne is azon dolgozz.

Akkor tudsz jól változni, eredményes lenni, ha nyugodt, tiszta tekintetű, becsületes vagy, látod és szereted magad, és attól se félsz, hogy ki mit szól. Semmilyen különösebb érzelmednek nem kell lenni a tested iránt, nem kell sem nagyon utálnod, amiből jössz, sem odalenni a változástól. Maradj józan!

Az a lényeg, hogy szeresd meg az edzéseidet, azt az énedet, aki edz, és élvezd. Legyél jól a testedben, érezd az erőt, a képességet, a friss áramlást, a sejtek harsogását.

Mindig legyél magaddal kedves, gyengéd, elfogadó, megértő. Ez nem jelent hazudozást, hamis pozitívkodást. De tudd, más is ember, más se mindig azt eszi, más is borozik néha. Nevesd ki magad, és menj tovább. Úy naggyjából az úton.

A nagy feszes fogadalmak, a durva és túl gyakori edzésmunka, a purista szigor hamar kifullad. Az a kérdés, hogy utána csinálod-e tovább, vagy leállsz. Az is lehet, hogy megunod, vagy lesérülsz. Hosszú távon órákat edzeni, vagy minden nap edzeni – erre kevesen képesek. Nekem évekig ment, utána lassan csökkentettem. A feszesség visszaüt. Lődd be, mennyi és milyen intenzív edzést tudsz beiktatni, és jobb, ha ez egyenletes, nem pedig kampány, mert az anyagcseréd a terheléshez alkalmazodik. Az étkezéssel nehéz követni az edzés csökkenését, és ha középkorúként hirtelen veszel vissza az intenzitásból, annak következménye van (hízás, hangulati zavar, rosszabb keringés, alvászavar, gyengülés). A forma gyors elvesztése pedig demoralizáló. Ha visszaveszel, azt lassan tedd! Inkább eddz heti négyszer félórát, de azt kitartóan, mint két hónapig naponta három órát, hogy aztán kifulladj és leállj. Ne becsüld le az apró tetteket! A heti négy sem merev szám: intenzitástól is függ, a rövid sprint, a durva intervall vagy a nagyon nagy súly elégségesen terhel rövid edzésidővel is. Az én mostani edzéseimről itt olvashatsz: edzésnapló

A heti négy félóra átváltható heti kettő, de hosszabb vagy nehezebb edzésre, vagy két rövidre és egy hosszúra. Én gyakran csak heti kétszer végzek hosszabb izommunkát, de napi negyed-félórányi bármilyen mozgás azért belefér, és ez elég is, ha technikás és intenzív. Talán érdemesebb alkalom helyett a heti perceket, sőt, talán a havi mennyiséget órákban számolni, pontosan, becsületesen tudni és felírni, mennyit ettél és edzettél, és az edzés közbeni lötyögést kerülni (edzésidőt, futást mindig nettóban számolj!).

Mi a célod? Nem mindegy. Gondold át, hol vagy most, mi a bajod, és mit szeretnél elérni. Aki a régi sportos testét állítja helyre, vagy csak a formáját megtartani, annak más és kevesebb elég, mint aki most faragna le tíz-tizenöt kilót, vagy építené fel az izomzatát. Formatartáshoz a kevés, de rendszeres (otthoni) súlyzózás (vagy erősítés) és több, hosszabb, lehetőleg kinti kardió is alkalmas. Nincsen végtelen növekedés, inkább azt figyeld, mitől érzed jól magad.

Ne fogadj el külső rendszert, és ne annak akarj eleget tenni. A stréber tekintélytisztelet és az eredményesség nem működik együtt, meg fogja sínyleni a tested vagy a lelked. Ne legyen a sportolásod körül misztikus elnevezés, jól csengő tulajdonnév, ne ess szerelembe senkivel, ne akarj mindenképpen lelkes edzők közösségéhez tartozni, spirituáliskodó szövegekkel hivalkodni. Ne legyél engedelmes, ne válj vazallussá, mert ez mind valami másról szól. Az efféle buzgalmak rövid életűek, és nem a te tested és fejlődésed lesz a lényeg, hanem a vélemények, barátságok és a tekintély érdeke. Ha van is valamilyen vezérfonalad, akkor is módosíthatsz rajta, személyre szabhatod. Ez nem általános iskola.

Saját, spontán legyen az edzésed, találd ki, alkosd meg. Legyél kíváncsi, fedezz fel dolgokat. Mindenki tud futni, sértálni, lépcsőzni, bringázni. Hamar meg lehet tanulni alapgyakorlatokat is, és abból összeállítani az edzést, vagy rögtönözni az aktuális hangulat jegyében félórányi mozgást.

Ne fizess módszerért.

Építően és kedvesen állj hozzá a sporthoz és a táplálkozáshoz. Nem kell erről sokat beszélni se, senkinek elmagyarázni, bizonygatni, msásokat is meggyőzni, a módszeredet védelmezni. Mindenképpen sok lesz a belepof, a vélemény, a vészmadárkodás, erre számíts, és legyél belül független. Inkább a változást vegyék majd észre, és akkor majd mosolyoghatsz, ne taglald előre. Nem segít, ha korholod magad.

Ne használd az életmódoddal kapcsolatban a fekete pedagógia szavait: nem bünti, nem csalónap, nem voltál “jó kislány”, nem félrekajáltál, nem bűnöztél. Nyilván tudj az egyensúlyról, de ne edzéssel érdemeld ki az evést. Válj felelőssé, nem kellenek az infantilis szövegek. Ha nehéz tartani magad az elveidhez, ha elbuktál, simán, fölényesen röhögd ki magad! Ne félj, más se mindig olyan elhivatott. Aztán mégis edzünk, megvagyunk.

A szektás edzők, akik csakis fegyelemből, elkeseredetten futnak már hajnalban, hogy jól megmutassák, nagyon kellemetlenek. Élet van, egész, nagy, gazdag élet. Az edzés, a diéta, a fitnesz csak egy terület. Van buli is, van stresszcsökkentés, van szerelem, van lazulás, és ezek mást kérnek, mint a fitnesz. Az öröm felé menj! Így gondolj az életedre, és mondd ki: most épp ezt és ezt helyezem előtérbe.

Ha a testeden, egészségeden akarsz alakítani, akkor előtte legyél lelkileg jól: amennyire jól vagy, annak megfelelően adj a testednek változási feladatot. Ha nagy zűr, stressz van az életedben, akkor csak gerjeszted a problémákat a fogadkozással, és sérülni fogsz, ha kudarcba fullad a terv. 

Kerüld el az áloptimista, “baby steps” meg “lassan, de biztosan fogyok” kontenteket és azokat a megmondókat, akik mások bírálatával foglalkoznak.

Ha nem vagy jól, előbb az életed többi területén változtass: például aludd ki magad, meditálj, bezsélgess lélekfeltáróakat olyannal, akiben megbízol. Ne igyál alkoholt, iktasd ki a mérgező hatást, embert. Dolgozz kevesebbet. Tévézz még kevesebbet. Nem fog menni a testprojekt, ha stressz van és gondok, csak újabb teherré válik. Válságban csak valami enyhe egészség- és közérzetjavító szokást tudsz bevezetni, igazi átalakítást nem.

Illeve van, aki menekül: annyira szar a házassága, vagy annyira túlterhelt anyaként, hogy nekiindul és fut. Ez olykor meglepően hatásos és megerősítő, de 1. nem elhatározás szokott lenni, hanem spontán menekülés, 2. mindig kampányszerű, több éven át ilyen intenzíven nem működik.

Ha becsületes vagy és nem félsz a valóságtól, nincs igényed cukros magyarázatokra, önvigasztalásra, nem a felettes éned baszogat, akkor te felnőtt vagy, nem kell görcsölnöd, és sikerülni fog a reálisan kitűzött cél.

A tested jól akar lenni. Ez biztos. Erre tudsz hagyatkozni. Addig kíván cukrot, heverést, amíg ezeknek az instant öröme, stresszoldó hatása erősebb, mint a javulás vágya. A tested azért tiltakozik, és azért áll ellen a jobb állapot felé tartó utadnak, mert szorongás van benned, és rászoktál az olcsó jutalmakra. Péksüteményre, cigire, lustaságra. Meg kell találnod az énerődet, és akkor menni fog az ennél jobb élet. Ha nincs énerőd, ha nyűg az egész, ne csináld.

5 thoughts on “kínlódsz a fogyással?

  1. Szerencsés vagyok, mert a gyaloglásra mindig volt ingerem, és ha elkapott a falás-roham anno (várandósan és szoptatás időszak alatt) akkor egy krémesnél meg tudtam állni.

    Megtörtént az elválasztódás, elmúltak a falás-ingerek.
    Így a kilók is eltűntek.

    Az életmód-váltásom az elválasztódás után történt, úgy rá 2 évre kb.
    Úgy érzem sokszor, rájöttem, hogy mi a titok és a körülöttem lévők titka (szerintem) :

    Sokan azért vágnak bele, mert lapos hasat szeretnének, kerek feneket. A férfiak nagy kart, mellizmokat stb. Persze mindenki azt szeretne (aki nem mondja ki az is ;)) De akinek sikerül, azt a felszínen önmagában sosem ez fogja végül az utolsó nagy rálökéssel segíteni az útján, hanem a belső változás. Az erőnlétbe és a jó közérzetbe való első mély beleszippantás okozza a végleges rákattanást.

    És a személyes véleményem a jól diktált fokozatosság. Te is bicikliztél mindig is (ne haragudj, ha rosszul emlékszem) , én gyalog jártam mindenhova kisvároson belül, szerintem akinek ennyi múltja sincs, de szeretne változást, az valahol itt is elkezdhetné.

    (de valahol meg az szól bennem hogy 8 hónap után még maradjak csendben, de nem bírom ki, én most kezdtem lelkesedni az első pár héten még izzadtam és szenvedtem :DDDDD)

    Ezelőtt is kedveltem az ilyen témájú posztjaidat, de amióta elkezdtem én is edzeni, még segít is, és ezt nagyon köszönöm neked.

    Kedvelés

    • 2002 júliusa óta van olyan saját bringám, amivel, plusz inkább gyerekkel, mint nélkülük, városban közlekedbve majdnem naponta bringázom, és emellett is rengeteget gyaloglok, cipekedve is. De amit a legjobban érzek, a 8-13 éves korom között a torna/rsg. Testtartás, testtudat, koordináció, hajlékonyság, izom, fegyelem.

      Örrülök, ha megerősítő volt! Két éve elmentem abba az irányba, hogy poén, lazaság, flört, szerelem, nagy alvások, néha borozás, sok erdő, akkor edzünk, ha kedvünk van, és sokszor van.

      Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.