filmeposz: berlin, alexanderplatz

Az úgy volt, hogy Alfred Döbling 1929-es regényének színpadi adaptációját néztem a Katonában tavaly márciusban (asszem), Kovács D. Dániel rendezése hosszú, nehéz, formabontó és szerintem zseniális volt, Keresztes Tamással, Mészáros Bélával, Bata Évával, Pálmai Annával és Elek Ferenccel. Utána utaztam Berlinbe félmaratont futni, és a repülőtérről megérkezvén beültem az Alexanderplatzra, a híres Honecker-torony mellé egy pékségbe, hogy Orsival és Barbarával találkozzam, és bejött egy félkarú arc, igazi kocsmatöltelék, szóval eléggé megrázó pillanata volt ez a szellemi életemnek.

az előtérben pediglen a szintén géniusz Keresztes Tamás

Most pedig 21. századi adaptáció készült belőle. Rendezője a negyvenesztendős, Németországban született, talán ázsiai gyökerű Burhan Qurbani. Ú, megint nem vagyok píszí, szóval ilyen japó feje van. A téma miatt nem mindegy, hogy ezeréves német család sarja rendezte-e, mert Európa-kritikáról van szó.

https://www.imdb.com/title/tt6470924/

Filmeposz, és ez nem (csak) azt jelenti, hogy hosszú, vagy hogy epikus, hanem azt, hogy valódi, méretes hősök vannak benne, tudsz bennük hinni, fáj a bukásuk. Aztán, azt is jelenti, allegorikus, totális világábrázolása van, teljes világrendszerként érthető. Súlya és tétje van benne a partikuláris történetnek, mert az világmagyarázat: lám, így bukik el/lehet boldog/él túl az ember, ilyen Európa, ezt teszi a pénz az emberrel, így működik a bizalom.

Filmeposz a Keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most is. Amúgy a Dallas meg a Harry Potter is, na szóval, az ilyen filmekben aki a Rossz, az atavisztikusan maga a Gonosz. Aki ugyanakkor emberi, mint mindannyian. És ez az emberi volta Reinholdnak az, amit nem hibáz el a film, pedig ezt ábrázolni, már megírni forgatókönyvnek is igen buktatós feladat a hamisság és a giccs szküllái és kharübdiszei között. A morális alapállítás ugyanis nem sérülhet. És nem is sérül.

És film. FILM-film, igazi döbbenet, monumentálisan profi munka. Amit látsz, az nemhogy hihető, összeáll, de behúz. Az Ich bin Deutschland, az olyan jelenet, hogy lefordulsz a székről. A film humora és érzelmes-szép szála is emlékezetes, viszont a tragikuma és valódi jelentése Európáról, a bevándorlásról és a küszködő emberről egyenesen letaglózó. És egyetértettünk ebben G-vel (mert nem mindig). A két főszereplő, Welket Bungué és Albrecht Schuch belemegy az agyadba, nem hagy aludni. Főleg Reinhold groteszksége, aki az emberi remek Francisnak a rossz szelleme, egyben védelmezője is.

És a kisebb karakterekbe is bele lehet szeretni. Sok szex, éjszakai élet, némi metaforikus döbbentés, drogos fíling, város-hommage (percenjént döbbentem meg: itt futottam!) és nagyon tiszta szerelem.

Ritkán vagyok eksztatikus, amikor filmet ajánlok. Most az vagyok.

Távmoziban megnézhetitek 5-én, és a többi bemutatót is, itt a link:

Szemrevaló 2020

A program pedig itt, és nem csak Budapesten zajlik a fesztivál:

https://muveszmozi.hu/programok/szemrevalo-sehenswert-2020

Ne ragadj a streaming elé! Hagyd a sorozatokat! Nézz igazi filmeket!

Én pedig kimentem a régi kultúrnaplót archívból, de indítok egy újat, mert vannak itt mindenféle élmények!

11 thoughts on “filmeposz: berlin, alexanderplatz

  1. Tök erdekes, hogy ezt irod, mert nekem pont nagyon nagy csalodas volt ez a film, föleg a regeny ismereteben, annak az antibildungsroman voltat, ami akkor a 20. szazad elejen szenzacio volt, forditotta ki klisesen, giccsesen, egy közepes szocialkrimi (tatort) miliöerzekenysegevel. a regeny antihöseböl, Franz Biberkopfbol lesz itt egy klise, joszivü, szeretetteljes, büszke es egyenes afrikai drogdiler, aki egy kicsit sem ellentmondasos, mindig jot akar, de sajnos a rasszista körülmenyek europaban börtönbe juttatjak. ennek klises ellentetje a feher, nyomorult, gonosz, a szerencsetlen feketekböl meggazdagodo es homoszexualis(!) Reinhold, aki az elkorcsosult nyugati vilag kritikaja, nemar. ezt meg lehet csinalni persze, a nemet közeposztalynak didaktikus erzekenyitesnek, de akkor kar döblin regenyet erre hasznalni, mert az nem erröl szol, hanem ennel joval többröl. a berlin kepek teljesen turistasok, ez a roaring 20s buliszinhely, ahova ez a csavo egyböl bejut (hogyan? egy atlag afrikai diler fenyevekre lenne a berlini dekadens tarsadalom, mar ha egyaltalan letezik ez igy, szelenek erintesetöl is, amiben benne lenne az igazi tragedia, a feloldhatatlan magany es izolaltsag, de ugye erröl nincs szo.
    Lehet, hogy tul szigoru vagyok, mert tenyleg sok a jo kritika rola, de nekem nagyon hazug volt az egesz.

    Kedvelik 1 személy

    • de miért ne lehetne éles Európa-kritikát adaptálni az anyagból? mint ahogy opportunista, Párishoz feleségül menő, életben maradó Júliát is lehet, nemes-formátumos Jagót, tolószékes Hamletet, félreértések áldozata III. Richárdot és morális hős Shylockot is lehet, és ez nem elmélet, voltak is rá működő példák. mint film zseniális, én nem a könyvről beszélek: látvány, vágás, miliő, zene, emberi viszonyok ábrázolása, dramaturgia és a színészi játék, az egészen elképesztő, főleg Reinhold karaktere. nem az a lényeg, hogy mennyire hű a regényhez, ez általában száraz fontoskodás, de a regény csak alap, sőt, ürügy. sőt, a film a regény cáfolata, görbe tükre. épp az ilyen klasszikusokat lehet és szokás megcsavarni, kifordítani, mert a sztori és az értékrendje közismert, nem azt kell újra elmesélni, lehet újat mondani. az adaptáció önálló entitás, nem kell az írót vagy a kort, eredeti üzenetet (1929-est? ma? minek?) visszhangoznia. ma ez van – a rendező szerint. amúgy Reinhold nem homo, hanem patologikus heteró, és lelki manipulátor. Francis pedig se nem jószívű, se nem nemeslelkű, se nem büsze, csak van egy veleszületett éleslátása és bevsületessége, ami elkopik hamar, hiszen be is áll dílernek, sőt, bárónak, és er ist Deutschland. több ponton szarul dönt, annyi a lényeges mentsége, hogy Ida halála nem róható fel neki. Betrlin meg olyan, amilyen, az is illusztréció és stilizálás, senkit nem érdekel, hogy valósághű-e, mert a film világában működik. elképesztő a képi világ, az alakítások és a film humora.

      Kedvelés

      • De pont ez az, hogy igen, nagyon jo lett volna, ha ez egy Europa-kritika, pont Europa hippokrita hozzaallasat bemutatva a menekültekkel szemben, a joleti tarsadalom befogado szolamai, es megis az annak szelen valo celtalan vegetalas, tök erdekes lett volna, ha a rendezö nem a sajat fejeben levö ekegyszerü afrikai menekült kepet tarta volna elenk, hanem annal mondjuk összetettebbet, erzekenyebbet, kevesbe a sajat europai kliseinknek megfelelöt. akkor lett volna egy Franz Biberkopfunk, aki afrikai menekült, de egy ambivalens karakter (ettöl lenne erdekes). Nem a regeny Franz Biberkopfjahoz kepest nem erdekes, hanem egyaltalan, mert nincsenek benne igazan sulyos moralis bukasok, vagy egyaltalan kerdesek.

        a Berlin abrazolas meg nem azert zavar, mert nem ott van ez az utca vagy az a ter, es hogy nem realis, hanem, hogy ez pont az a setting Berlinröl (drogok, dekadens technoparti tollas fejdisszel) ami a polgari televiziozas es az ard mediathek ehhez kirendelt klisegyüjtemenyen nem mutat tul. es nem azert, mert öö ilyen nincs is, hanem itt is lehetett volna ambivalencia es egyediseg, ha nem a babylon berlin meg tenyleg a tatort varoskepes jeleneteit vagdostak volna össze. (nem beszelve arrol a szerintem mar pofatlannak mondhato bankrablasos jelenetröl, ami a victoria c. film ugyanilyen jelenetenek az egy az egyben valo atvetele.)

        es nem azt rovom fel, hogy a film mas mint a regeny, meg hogy az en elvarasaim, hanem, hogy önmagaban felszines (nekem) es nem lett melto ahhoz, amit igert/igerhetne, igen sulyos üzenetekkel, szembenezessel a sajat kirekesztö mechanizmusainkkal, pedig lehetne. Lehet, hogy ezert zavart ennyire, mert az alapötlet amugy zsenialis lett volna.

        Kedvelés

      • Az akkor filmidézet, és amúgy ékszerbolt, ha jól emlékszem. De csak ámulok, milyen tájékozott vagy. Leet, hogy jobb tudatlanabbnak lenni és akkor tud az ember csodálkozni?

        Kedvelés

    • és ez egy nemzetközi film, itt nincs előrébb az, aki berlinben él, a valósághűséget ugyanilyen érthetetlen számon kérni egy alkotáson, mint a regényhez való hűséget. mint ahogy a Felkészülésben is katyvasz a helyszín, keveri Pestet és Budát, két kórházat összefolyat, a Városmajorból a Szabadság-hídra lépünk meg a Gellérthegyre, én is látom, de ez nem érdekes, csak fontoskodné, hogy én “láttam ám eredetiben, jólértesült vagyok”. nem a világ van itt megmutatva, hanem a film világa megALKOTVA, a város csak eszköz, háttér.

      Kedvelés

    • a középső bátyám azt sérelmezte, hogy miért Fesztbaum Béla a a tanár A Pál utcai..-ban, ő nem ilyennek képzelte a regényből, és Ács Feri meg miért buzi (valójában a színészről látja és tudja, hogy az), és hát a legkeményebb karakter mégis, hogy lehet ez (azt sem értenm, hogy ez miért jelentene heterót, de amúgy az angyalarcú nemecsek a legkeményebb karakter, ez a lényeg). nem lehet könyvekből, fejünkben létező interpretációkból kiindulni, mert másnak más van a fejében, másrészt ez nem a regény, hanem színdarab/film.

      Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.