aki nem bírja tovább

Ebben a nem túl hosszú és nem nagyon fejtegetős bejegyzésben szeretnék rámutatni arra, milyen súlyosan terheltek a szavaink.

Az, ahogyan fogalmazunk, gyakran eltorzítja, meghamisítja a valóságot.

Azt mondjuk válni készülő, elköltözést kezdeményező emberekre:

felrúgta a házasságát

otthagyta a családját

lecserélte egy fiatalabbra

szétrombolni egy otthont

Lehet, hogy neked jól jön ez a hibáztatós beszédmód, a morális pánik. De tudd: mindig az lép, aki nem megúszós.

Aki nem bírja tovább.

Aki annyira nem bírja már, hogy vállal kockázatot is. Szavak, kövek záporát.

És mindig az marad, akinek a helyzet úgy, nyűglődve, feszülten, némasággal együtt is megéri. Mert kényelmes. Mert eltartják. Mert felmutatható a kertvárosi tökélyélet. Mert annyi pénzt beleöltek a lakodalomba. Mert jól néz ki, hogy ő férj. Teljes boldogságból, jól működő kapcsolatból nem válik el senki. És rendbehozható, hétköznapi problémák közül sem. Azért sem, mert arra járt egy jobb. Senki nem esik unalmában szerelembe. Szeretőzni, azt szoktak, jogosultan és önösen, de az nem érinti a házasság épségét, már így ránézésre. Sok nő nagyon is jól elvan ebben, hogy homályosan vagy akár biztosan tudja: folyamatosan “megcsalják”, de hazajár a férj, otthon eszik, tolja a pénzt. Neki a férje nem szexre vagy érzelemre kell.

A megcsalás is iszonyúan hipokrita szó az ilyen józan alku típusú házasságokban. Nem lehet csalni azt, ami sosem volt teljes, fontos, ami nem volt komolyan gondolva, vagy ennyire elromlott. Az már nincs, és ti, ti ketten rontottátok el. És a dráma nem is az, hogy milyen fontos és most elveszítitek, hanem az, hogy minden kritika nélkül úgy rendeztétek be az életeteket, hogy függjetek tőle.

Ezek képmutató, hibást kereső szövegek, olyanok vádjai, akik nem akarnak szembenézni azzal, mivé lett a kapcsolat.

Miből válnak el? Hosszú évek gyilkos, felőrlő, személyiséget erodáló unalmából. Abból a stresszből, rossz kommunikációból, amely letörli a mosolyt, az életkedvet pár év alatt. A meló átnyomásából. Az igazságtalan vádakból. A kicsinyességből. Az érzéketlen szexből. Az egymásra-nem-vigyázásból, az örömtelenségből, a hisztiből, az önzésből válnak el (vagy fontolgatják a válást). A kihasználós játszmákból. A funkcióvá válásból.

Sőt, még abból se. Mert a gyerekek. Mert a ház. Mert a félelem. Mert mi lenne velem egy keresetből.

Nem igaz, hogy csak küzdeniük kéne. Tudják ők jól, miért nem küzdenek. Hallgatnak, várnak, megmagyarázzák, átevickélnek az évtizedeken, páncélt növesztenek, és eltelik az élet.

Néhányan válnak csak el. Ott általában egy nő van, aki erősen akar valamit, és nem hagyja annyiban. Nő, aki nem bírja tovább, máshogy akar élni, és elválik. Vagy nő, aki a férjet, akinek szeretője, választás elé állítja. Férfiak helyett mondják ki azt, aminek legfőbb ideje.

Szóval jusson ez eszetekbe, amikor ismerősökről ilyen megfogalmazásokat ejtetek ki a szátokon. Mert ez gyávaság.

Vagy a házastársatokról.

Vagy önmagatokról.

10 thoughts on “aki nem bírja tovább

      • megküzdöttük….szerencsés vagyok, mert emberként váltunk el. most még emésztem az új társadalmi státuszomat. nem férjes asszony többé hanem elvált nő.
        nincs bennem az a megkönnyebbülés amit vártam, talán mert túl sokáig elhúzódott. most leginkább amit érzek az egy enyhe egzisztenciális szorongás
        Neked kitartást akár merre is visz az utad.

        Kedvelik 2 ember

      • Köszönöm! Nekem azóta nincs egzisztenciális szorongásom, amióta egyedül nevelem a gyerekeket… Minden nyomor más, ugye.

        Kedvelés

    • Megkönnyebbülés nekem az elköltözéssel jött, végre ellazulva néztem a szép üres padlót és falakat, itt soha senki nem baszogat , mámorító a szabadság és az erő azóta is. A válás még négy év volt költözés után, az annyi volt, hogy a jogi helyzet úgy-ahogy , jelentős késéssel követte a valóságot sok felesleges és igazságtalan nyüglődés után.

      Kedvelik 1 személy

  1. Mostanában több válás történt baráti körben. Mindet nők kezdték. Az előzmények elmesélése után mindre azt mondtam: teljesen jogos, adott körülmények közt én se akarnék maradni. Mind olyan súlyú problémákról számoltak be, amik nem kijavíthatóak, vagy a kísérletek befuccsoltak. És kifele nem látszott semmi a krízisig, mert nem teregették a szennyest, lojálisak voltak. Nyilván több tucat hasonló állapotú kapcsolat van körülöttem, amibe nem látok bele, és még nem robbantottak.

    Kedvelik 2 ember

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.