Emlékeztek Nemzamárdira? Szóval, ez sem, de Balaton! Az én gyerekkorban elsajtított, tarajos hullámú, jegenyezúgásos, malomkeréknyi pókhálós, lángosszagú déli partom! Nem ám vízközeli, hanem vízparti, saját partszakasszal, sással és vízibiciklivel.

Vendégek vagyunk, és itt most megtestesül minden, ami a barátságban jó lehet. Sok gyerek — közösen hozzuk létre azt, amitől jó nekik. Biciklivel járunk piacra, ami a helyi kistermelős árusokat jelenti, és ötven négyzetméter, nyolc stand, meg ALDIba (a magunkfajta asszonyok öröme!), megalkotjuk az ételeket fejben, grillezünk, és elmerülünk a ketogén mámorban. Sok és sokféle mozgás: bicikli, futás (ugyanarra a futóversenyre készülünk), ugrókötél, szörf:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

…és persze nyújtás és torna a füvön, fekvőtámasz, hasazás, kézenállás. Filmnézés és beszélgetések. Parkoló (másodszor, modorosnak és hatásvadásznak éreztem), A Keresztapa 1. (először, elképesztő élmény). Életmódmagazinokról én gondoskodom, megtudjuk belőlük, hogy a kalcium nagyon fontos vitamin, és hogy ha összebújunk a párunkkal, az szépít és kalóriát éget (nosza!). (Annyira vicces, hogy embereket rá kell beszélni a szexre, nem bízunk a vágy erejében és önműködő voltában, illetve vágy nélkül is végre akarjuk hajtani az aktust.)

A Kék szalag napján, csütörtökön még sütött a nap. Készítettem egy új felvételt arról, hogy hogyan menj le hídba, mert ez nagy élmény volt annak a néhány nőnek, aki eljárt az eddigi közös szabadtéri-mászókás (street workout) edzésekre, fotóztuk is a sikereket bőszen. Lesznek még szabadtéri edzések, Budán, délelőtt, írj, ha jönnél!

A felvétellel nem vagyok elégedett, de itt van néhány kép a filmből.

Ha fáj a hátad, derekad, térded, vállad, ne hidazz. Előtte nyújtunk-melegítünk. A híd erősen terheli a derekat, vállat, csuklót.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Kezdőknek az erőből (comb- és farizommal) történő lassú leereszkedést ajánlom, egyenes törzzsel, széles terpeszben, erősen hajlított, talaj felé közelített térddel:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A másik fajta, lendületes, hajlékony, kislányoknak való, magastartásból induló tornászhidat ezen a videón tanulmányozhatod, 1:07 és 1:41 között (angolul a póz neve bridge, a lemenésé pedig back bend):

Aztán lesz majd napsütés, száraz fű, és akkor leforgatom ezt a még frappánsabb-minden látszik-nem gabalyodom bele-Dávid nem mutat szöcskét-hídvideót.

Vendéglátóinkkal lelkesen készülünk a július végi futásra (együtt megyünk), vasút mellett és parton rójuk a kilométereket. Valahogy minden olyan intenzív most, a szél, a napfény, a víz, az eső valósága, az álmaim, a testem érzetei, az ízek, a mozdulatok. Én újra hardcore ketogénben, és a vendéglátókkal, akik szintén áttértek, nem tudjuk elképzelni a visszautat a szénhidrát-dimenzióba. Mit ennénk, de komolyan? Kenyeret, rizst, kukoricát, tésztát? Ó, dehogy. Esetleg egy kis barackot, igen, de azt így is.

Próbálok egy kicsit zsírtalanítani, könnyebb lenni. Néha nehezen mennek az ismerős mozdulatok, az újak meg egyáltalán nem, máskor könnyű vagyok és erős. De ezek csak melléktémák, jobban élvezem a fegyelmet, erőt, céltudatosságot, mentális jelenlétet, mint az eredményt, és jobban a mozdulatot, a mozgást, mint a megkomponált testet. Szóval én ugrabugrálok, Ed rámszól (mert nem rendeltetésszerű), komponál és vezényel (edzeni felugrok hetente).

Sokan írnak nekem mostanában, hogy ha változtatnának, merre induljanak. Kevésbé a sportról, mert az soknak, túlzónak tűnik. Az egyik válaszomban meg tudtam fogalmazni valami fontosat: bár a sport a leglátványosabb része annak, amit csinálok (azt, hogy nem eszem tésztát vagy fagyit, nem tudom fotón megjeleníteni, pedig lényegesebb tényező), ez az én egyéni túlzásom. Én mindent nagyon csinálok, ami lehet ijesztő, de nem “kell” ennyit: ezt a mennyiségű és ilyen sokféle mozgást már nem egészségvédelemből űzöm. A változásom első fél évében megtörtént mindaz, amitől most ennyire energikus és lelkes vagyok, ennyi mozgást igénylek, bírok, élvezek. Vagyis lefogytam, magas lett az energiaszintem, és szokásommá vált az aktív életmód, megtanultam mozdulatokat, élvezem az ügyességet, ezért pörgök ennyire. Tehát a sok mozgás következmény inkább, nem ok. Kevesebb és kevésbé intenzív sport is elég a közérzetjavuláshoz, fogyáshoz, egészségmegőrzéshez. Amit csinálok, keményen terhel, és időigényes is. A tudatosság, a táplálkozás, új szokások kialakítása fontosabb.

Lesz nemsokára egy test-táplálkozás-életmódváltás-nekikezdés-kiegészítők poszt, “gyakran ismételt kérdések” műfajban. Én természetesen leginkább olvasnivalót tudok ajánlani, szempontokat megnevezni és a saját tapasztalataimról mesélni, szóval ismét hangsúlyozom, hogy nem vagyok szakember, az erősségem az, hogy magamnak találtam ki, és tartósan űzöm és élvezem ezt az egészet, a szükségszerű kételyek, bírálatok és irányvesztések közepette is, csak tovább, mert ez az én valóm és én utam.

Ha van kérdésed, írd meg e-mailben: csakazolvassablog@gmail.com, vagy kommentben!