kávészünet

Minthogy még itt igen újak vagyunk a Sitges nevű katalán üdülővárosban, azért semmi új dolgot nem írhatok többet, hanem csak azt írom időtöltésért, hogy valami nagyon ütős bejegyzést szeretnék nektek írni így a blogszületésnap katarzisa után, és ahogy telnek az órák, egyre inkább. De nem hagynak. Most volt üdítő hetven másodperc, de visszajöttek, hogy hideg van kint, illetve hogy egy spanyol kislány elvette az egyetlen rózsaszín duplót. Amúgy meg hol egy kantáros kék rövidnadrágon kitört, krokodilkönnyes dráma, hol egy szauna-szessön (nyolcvannyolc fok, háromszor tizenhét perc), hol egy göngyölt borjú karfiolkrémmel, hol a Lőrinc által szorgalmazott biliárdozás, és leginkább a kellően kemény matrac–ropogós ágynemű húzza el napozástól meggyötört testem-elmém az irodalmi-közösségi munkásságtól.

IMG_7789

A nyaralás kemény meló. Pálmafák, szemgyulladós fény, csoki a párnára készítve, már megint hol a szobakártya, jégmorzsák a szauna előtt, és a vendégarzenál: világoskék, könyékig felgyűrt, laza eleganciájú ingek vászonnadrággal, mokasszinnal — francia családapa –, szőke, hosszú hajú nők rövidnadrágban, akik narancsbőrről csak olvasni szoktak (és azt én írtam), piros szemüvegkeretek, csupa kopasz (ra borotvált) fej, francia, olasz, német középosztály. Ismeretlen nemzet egzotikus polgárai lehetünk itt, különös érzés, főleg, hogy engem is, Balázst is következetesen külföldinek néznek Pesten.

Én ezt beblöfföltem, megtetszett a booking.com-on, amikor a barcelonai szállást foglaltam, és meg vagyok döbbenve. Ez nagyüzem, kívül a városkán, a tengertől pedig egy golf-komplexum választ el, de ma biztosan megtaláljuk az átjárót. Elképesztő a munkaerő-tömeg, amely mindezt üzemelteti. Az embernek az a benyomása támad, hogy a világ és benne Európa úgy általában működő hely, nem volt válság, nincs leszállóág, aztán, olvasó, figyelmes baloldali lévén mindjárt el is szégyelli magát ezért az illúzióért. Minden negyedik munkaképes korú spanyol állampolgár munkanélküli.

dolce sitges pool

reggelizünkAz elképesztő profizmus mellett a mi kis szürke, keleti nyomoraink. Egyikünk sem hozott kontaktlencsefolyadékot. Eljöttem, írd és mondd: kettő darab tamponnal. És miért, de tényleg: miért kell bejelenteni, hogy “nem kérem” és “kakilni kell”, “ehetek még fánkot”? Miért kell, és különösen: hogyan lehet egyetlen pohár vízzel négyféle balesetet okozni négy perc alatt a sohamég-étteremben? Miért kell visszaadni a taknyos zsepit, miután nyüszögött már egy sort, hogy nincs neki, és főleg miután már az exkluzív bútorhuzat is merő takony? Élvezhető-e németül a Verdák, és ha nem, miért igen? S eltűnik-e vajon az időben el nem távolított ragtapaszom fehérsége szerdára? A lét végső kérdései ezek.

Mindamellett annak van néminemű gyönyöre, és ez néhány perce történt, ahogyan a félig hegyeket, félig tengert láttató üvegfal előtt, félretaszítva egy szerény ananászszeletet és egy sült bacont, egy külön rendelt, rohamosan hűlő dupla eszpresszó mellett az ember leánya és annak fia áttanulmányozza a blogszületésnap professzionális fotóit, amelyek tegnap éjjel érkeztek. Raffay Zsófi fotózott idén is, figyelt, kivárt, mint mindig, besurrant ide-oda, hátak és vállak között csípett el egy gyanútlan arcot, finoman utómunkálkodott és szigorúan válogatott.

Egyben kérdezem, és így lesz a hedonisztikus posztból ügyrendi, hogy mi legyen a képekkel. Különös tekintettel arra, hogy már megint elkövettem egy indiszkrét baklövést, többet nem fogok. Kinek-kinek elküldjem-e az őt ábrázolóakat vagy az összeset, legyen-e belőle jelszavas poszt, legyen-e külön jelszóval külön poszt csak azoknak, akik eljöttek, van-e olyan, aki sehol, semmilyen körülmények között nem akar látszani, van-e, aki fejlécben sem bánja a buráját.

Van igen frivol kép bajuszcicről, van róla éneklős, van egy csodálatos sorozat Liliről és a magassarkúról, van sok két-háromfős beszélgetős, egy-egy portré, néhány ablak mögül fotózott, és nagyon sokan nincsenek benne a válogatásban, mert a legjobban sikerültek kerültek csak bele.

a legendás csokoládémisszió-térkép

a legendás csokoládémisszió-térkép

 

IMG_0212_resize

jövőre beszélgetünk, ne haragudj rám, sőt, kávézzunk a jövő héten!

Aki elsőként megfejti, honnan idézet az első mondat, az augusztusban velem nyaral itt.

89 thoughts on “kávészünet

  1. Biztosan nem én fogom megfejteni :-D, de melyik első mondat?
    Ha rajta vagyok bármelyik képen is, nem bánom, ha kiteszed, de ha ugyanúgy látszanak a névtáblák, mint a tavalyi képeken is, akkor én arra szavazok, h jelszavas posztban tedd ki őket, aztán ha valaki szeretné, esetleg kaphat belőle.(?)
    Csodás helyen vagytok, és ha majd ráérek irigykedni, megteszem. Csak most fonott kalácsot sütök. Zölden. :-P.

    Kedvelés

  2. Én már egy ideje szeretném megkérdezni: kb. hányan olvassuk a jelszavas bejegyzéseket? Azért kérdezem, mert oda én is kicsit többet írok magamról, mint a nem jelszavasba. Nem az olvasottságot kérdezem, hanem azt, hogy kb. hány ember kapott eddig jelszót. (már ha meg lehet osztani)

    Kedvelés

      • Engem Zsófi nagyjából olyannak lát, mint én magamat. Mondtam neki, ha elêrem a hatvan kilót, lôjön egy sorozatot. 🙂 Viszont a forgós képre szép hosszú, vékony lábakat csinált nekem, ezt majd külön megköszönöm egy csokival.

        Jó korszakod, nagyon jó. Sugárzol, mint egy atomreaktor.

        Kedvelés

      • Egyetértek. 🙂 Én is valami hasonlót akartam mondani.

        (Rólam is mehet jelszavasba kép. Köszi a kérdést.)

        Kedvelés

  3. Jelszavasban minden lehet rolam. Nem jelszavasban csak a fejemen kivul barmi 🙂
    Jajj, nagyon jo volt. Kar, hogy csak keveset beszeltunk es addigra mar hulla faradt voltam es volt bennem egy szalonspicc is. Legkozelebb tobbet es kaveval!
    Jo nyaralast! Az etterem enteriorjetol kesz vagyok! Az a lepcso… csiga! 😀

    Kedvelés

  4. Ezer évig élnék akkor sem tudtam volna honnan az utolsó mondat 😮 nyaralás bebukva 😀

    kávészünet mindenkinek jár 🙂

    Képek szerintem jelszavasba, esetleg megfontolandó, hogy csak a résztvevőknek.
    Ha van rólam a beválogatottban mehet nyugodtan.
    Kérdezném rögtön azt is, hogy ha a be nem válogatottak közt esetleg van kép amin felbukkanok azt meg lehet-e valahogy kapni, vagy túl bonyolult? Ha bonyolult az akkor tárgytalan 🙂

    Kedvelés

    • Raffay Zsófinak innen küldöm elismerésemet! (elismerőnagyonvigyorgósfejecske)
      Az eddig látott képek nagyon szépek, másrészt tényleg hihetetlenül észrevétlenül rebbent ide oda a kamerával. Elnéztem ahogy szinte láthatatlanná válva áll, figyel, vár, kattint.

      Nagyon kíváncsi vagyok 🙂

      Kedvelés

      • Csatlakozom! Annyi amatőr fotóssal találkoztam már, akik zavarják a rendezvényt, beállnak eléd, feltűnőek és baromira frusztráltan érzed magad tőlük. De Zsófival kapcsolatban sokszor el is felejtettem, hogy ott van, nagyon diszkrét és profi volt.

        A fotókról: Ha van rólam kép, akkor jelszavasba vagy e-mailen keresztül mehet, de a fejlécet én sem vállalnám be.

        Kedvelés

      • Tényleg így van. Néha láttam jönni-menni, fotózni is, de hogy rólam egyáltalán készült-e, azt sem tudom, észre nem vettem.

        Kedvelés

      • Igenigen! Vérprofi! Észrevehetetlenül fotózott. Megnéztem a blogját, nagyon jó képeket láttam.

        Kedvelés

    • Az a helyzet, hogy most szűk válogatást kaptam, ezek a nagyon szigorúan jók, utómunkával, de kisírok egy bővebbet is, mert keveslem a megjelenő olvasók számát. Az összeset nyilván nem kaphatjuk meg, nem vállalható neki akármi.
      Itt leírom, mi van.
      A legnagyobb sztár Lili magassarkúban, aztán DJ Matild Lőrinccel; sokat van még bajuszcic dívaként,
      és: Balázs követővel, kitekatka remek portréja; mosthogyittvagyok oldalról; ursus csoportban; aritareal többször hangsúlyosan, pika mellékalakként; monalisa egy remek portréja homályos sistával; devorah és Gabi együtt; hajnalkám aritával; hajnalkám békakirálylánnyal; békakirálylány; janos s. Lilivel; fviki és pipázó zsiráfja csodálatos lett; egy homályos, ám hatásos, ablaküveges csineva-semese-nimandi (?)-mau; eastern mellékalakként telefonoz, míg lilja4ever és én beszélgetünk; térképtanulmányozós csoport: fviki, béka, hajnalkám, én, Lőrinc; két pompás, kifejező kép Najáról, pici Ariennel.

      Kedvelés

      • Csak olyan védett postban tudom elképzelni a rólam készült két képet, ami azoknak van, akik jelen is voltak, vendéglista szerint.
        Már sima, 1900 fős védett postba SEM.
        Köszönöm.

        Kedvelés

      • Kedveseim, az a helyzet, hogy én ilyen jellegű munkát már szinte soha nem vállalok, pont azért, amit dicséretként írtok: nem szeretek zavarni. Nekem ilyenkor minden egyes exponálás kín, félek, hogy valaki esetleg nem örül, ha lefotózom, vagy megszakítok valami beszélgetést, stb stb… Nem törekedtem minden egyes vendég mindenáron való lefotózására, de az volt a benyomásom, hogy a társaság nagyját sikerült megörökítenem, ha mégsem, akkor elnézést.

        Kedvelés

  5. Szerintem ez nekünk emlék, élmény , akár külön jelszavasban is lehetne, úgy viszont az, aki jött volna csak nem mert/ messze lakik/ nem ért rá nem fogja látni a hangulatot. Normál jelszavasban szerintem OK. Talán mehetne az is ami nem üti meg a fotós szakmai mércéjét, de annak aki ott volt jelent valami mást.

    Kedvelés

  6. Az első félmondatból nekem is megvolt az idézet, de csak mert együtt olvastuk, és én azóta is mindig, minden diákomnak ezt a levelet… zseniális.
    A képemmel meg rendelkezzél igény és szükség szerint szabadon.
    Semese, majd tartsd nyitva a szemed, ki áll mellettem a képen! 🙂 Különben sajnálom, hogy csak egy köszönésig sikerült kapcsolódni a születésnapon.
    Így jártam sokakkal, van akivel sajnos így se. De majd legközelebb!

    Kedvelés

  7. Nem mentem, pedig készültem én eleget, másra, mint ami aztán lett. Ez nem egy Mikes Kelemen, megfejtôje se juthat vele messzire, de ez az igazság. Jövôre meg olyan beláthatatlanul nagy idô és tér, hogy nem is remélek.
    Izgalmas dolga lehetett a fotósnak. Éva, sugárzol a képeken!
    Kalandos és pihentetô nyaralást!

    Kedvelés

  8. Nagyon szép vagy, Éva!
    Rendkívül szép arcod van, nagyon stílusosan öltözöl, a kiegészítőid, hajad, minden…
    Nagyon egyben vagy, szép vagy, nagyon jó látni egy ilyen nőt.
    Ez nyilván nem az a blog, ahol ruhákat, meg kiegészítőket tárgyalunk, de le kellett ezt írnom.
    Azért is, mert régóta nézem a magyar nők (akik elvileg a legszebbek a Földön, ugye?) stílusát, és borzadok attól, amit már 25 éves kor körül is látok.
    Na, de ez nem ilyen blog, úgyhogy be is fejezem!

    Kedvelés

      • Éva, ez a blog úgy jó, ahogy van.
        És, ha lehet “olyan” a blog, akkor azt is megírom már, hogy tegnap éjjel ugyanolyan dzsekiről álmodtam, mint a tiéd, a zöld, csak az kék volt álmomban.
        Most láttam itt a zöld dzsekidet, ami meggyőzött arról, hogy milyen jó ízlésem van még álmomban is.
        A napszemüveged is tízből tizes, nekem is van hasonló, csak lila, amit mindenki gyerekesnek tart.
        Az instagram fotók alá írják be mindig, hogy “szép vagy”, meg hasonlókat, na, az nagyon “olyan”, ez a blog nem olyan.
        Én viszont elég olyan vagyok most, nagyon szétesett, most b…ott fel apám húsvét tiszteletére, legutóbb karácsonykor beszéltünk, ugyanezzel az eredménnyel.
        A konklúzió az, hogy nem kell, beszélnünk, aztán nincs gond.
        Na, nézek is valami Street Fashion oldalt, hogy lenyugodjak.

        Kedvelés

      • Jaj, Éva látod, hogy milyen hülye vagyok, és én se tudok értőn olvasni?
        Úgy olvastam, hogy “Legyen olyan A blog?” és nem azt, hogy “Legyen olyan blog?”
        Egy névelő, és tök más értelme van mindennek.
        Fáradt vagyok, és szét vagyok csúszva, ez a helyzet!
        Ha komolyan kérdezted, akkor, igen: LEGYEN!!!!!!
        A te stílusodat ezer közül is meg lehetne ismerni, nem lehet definiálni, hogy milyen vagy, te “Évás” vagy, minden benne van a stílusodban, ami te vagy, ezért tetszik nekem nagyon.
        Mindenki tetszik nekem, aki olyan, mint ő maga valójában, és nem beilleszthető egy nagy masszába.
        Van benned, a külsődben is valami mediterrános, valaki, aki nagyon nő, de mellette marha erős.
        Én szeretnék OLYAN blogot, ha lehet!

        Kedvelés

  9. Vájatok, várjatok, nagyon bocsánat, nagy döbbenet, nem ennyi (54) a kép, csak eltévedtem a gépemben: a picasában volt csak hét szűk esztendő, a letöltések között sokkal több a kép, nem értem, tehát: 228 képet küldött Zsófi, ezennel rehabilitálnám őt. Van pikareszk Matyibabával, ribizli, cyanus, annaleszek, castanea, cris, árnika, mau, eastern, és egy fél blaci!!!, csineváról két olyan, hogy bepisiltek, sista és Mau, mosthogyittvagyok… sok babás, ursáék bébivel, MCsilla, ursus és Babadávid bestofever, Sista, Mau, egész Blaci, árnika, koi, Hajnalkám örül, Fviki, Muffti!!!, torta, veriék, bringásék, több csoportkép… na, lesz blogbulijelszavas poszt, és fölteszem mind.

    Kedvelés

  10. Én most béna vagyok, vagy mi van? Borzasztóan sajnálom, hogy nem nézhetem meg a nyilvánvalóan fantasztikus képeket, de megértem, hogy csak a résztvevők láthatják, úgy kell nekem. Azonban az a problémám vagyon, hogy az általam aktuálisnak hitt jelszó nem nyitja a többi, régi jelszavas bejegyzést sem. A képes bejegyzésnek ezek szerint van egy spéci jelszava, ami esetleg kiterjeszkedett általános érvényű jelszóvá? (Nagyon szakszerűen fogalmazok, tudom…) Szóval mivan?

    Kedvelés

  11. Visszajelzés: örök második | csak az olvassa — én szóltam

      • Úgy, hogy előkerestem a nyaralásról szóló posztokat, vagy mi ez, utazás (mindig Jean-Pierre-rel, egyébként), és eszembe jutott ez a gyomorforgató részlet. Ahogy csápoltak, igyekeztek, én voltam folyton a téma, aztán egyszer csak meggyűlöltek. Mert nem voltam olyan, amilyennek elvártak, és mert — ebben az esetben — nem tudott bekebelezni, lenyomni.

        Durva dolgok zajlottak itt, hüledezem ma is.

        Kedvelés

Hozzászólás a(z) bajuszcic bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .