archetípusok, toposzok 1.: testvérharc

Ebben az új sorozatban távolról összefüggő motívumokra, élethelyzetekre gyűjtök példákat a tágas kultúrából, ezek egymásra hatnak (intertextualitás), a későbbiek kölcsönzik, átírják, felhasználják őket.

Érdekes, hogy általában a lányok nem veszekszenek annyit, se a lány-, se a fiútestvérükkel. Szépen együtt leküzdik a nehézségeket, mint Jancsi és Juliska. Csak a Grimm-mesékben van harc a lánytestvérek között.

Ti tudtok példát mondani veszekedő-vetélkedő vegyes testvérpárra? Vagy lányokra? (Vitatkoztak-e a Brontë-nővérek?) Serena és Venus Williams, meg a Kardashian-nővérek szoktak rivalizálni… de fordítsuk tekintetünket az egyetemes kultúrára legott!

A fiúk! És köztük miért megy a versengés? Általában valami igazságossági probléma van. Képességek és ezek folytán rang az összehasonlítás tárgya. Féltékenység. Atyai áldás. Hatalom, dicsőség. Örökség, elsőszülöttség. Beszólogatás. Pénz. Ritkán: nő.

Káin megöli Ábelt, mert annak áldozata érdemi, és ekként kedves az Istennek, ezért haragra gerjed, a kor technikai színvonalán (saját kézzel, szerszámmal, kővel? mindenképpen véres módon) megöli, majd még sunyul egyet, pimaszkodik Istennel:

Ábel juhpásztor lett, Kain pedig földművelő. 3Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az ÚRnak, a föld gyümölcséből. 4Ábel is vitt az elsőszülött bárányokból, a kövérjükből. Az ÚR rátekintett Ábelra és áldozatára, 5de Kainra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét. 6Ekkor azt kérdezte Kaintól az ÚR: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? 7Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta. 8Egyszer azt mondta Kain a testvérének, Ábelnak: Menjünk ki a mezőre! Amikor a mezőn voltak, rátámadt Kain a testvérére, Ábelra, és meggyilkolta. 9Akkor az ÚR ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred? Kain ezt felelte: Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek? 10De az ÚR így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről. 11Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred kiontott vérét a kezedből. 12Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön. 13Ekkor Kain azt mondta az ÚRnak: Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám. 14Íme, elűztél ma erről a földről, el kell rejtőznöm színed elől, bujdosó és kóborló leszek a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál. 15De az ÚR azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál. 16Ezután elment Kain az ÚR színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre.

Ézsau eladja a ravasz Jákóbnak az atyai áldást, az elsőszülöttség kiváltságát egy tál lencséért. Jákob Ézsauval üzletel, a vak apját viszont átveri. Ezt nem lehet helyrehozni, az áldás egyszer adható ki. Itt megy a deal. Éhesen ne egyezkedj!

 

József és testvérei egészen sokan vannak, egy a többiek ellen, a tizenegyedik, és persze nyer. Itt a kiválasztottság a kulcskérdés, és fontos elem, hogy az apjuk a közös, kivéve Benjámint, aki egész testvér, és túsz lesz. Thomas Mann regényt írt belőlük.

A legviccesebb testvérharc Támár ikreié (1Móz38). A ravasz kisebbik a szülőcsatornában előz! Támár Jákob negyedik fiának, Júdának a menye (kétszer is), és egy csel folytán egyben Júda ikreinek anyja, de hát tetszett volna nem kurvázni:

Amikor a szülés ideje elérkezett, kitűnt, hogy ikrek voltak a méhében. 28Szülés közben az egyik kidugta a kezét, a bába megfogta, vörös fonalat kötött a kezére, és így szólt: Ez jött ki először. 29De amikor visszahúzta a kezét, mégis a testvére jött ki. A bába ezt kérdezte: Hogyan törtél magadnak rést? Ezért nevezte el az apja Pérecnek. 30Utána kijött a testvére, akinek a vörös fonál volt a kezén. Ezt Zerahnak nevezte el.

Az Újszövetségben Péter és András, Jézus tanítványai testvérek, vitáról nem tudunk, bár Péter egyházalapító, Andrást meg csak megemlítik. Illetve van három fontos evangéliumi mellékszereplő testvér: Mária, Márta és Lázár (az exhalott). Végre a nők is veszekszenek, vagyis, Márta szeretné, ha a húgának is cselédsors jutna (ezt ismerem, vö. “Évuska, kaphatod a kezedbe a Domestost” by Gumiszoba… pedig úgy tűnt, ő vagány és laza, szereti csinálni, szóval nem! – aki tanul, értelmiségi lesz!), itt olvasható a lukács-féle történet, ami nekem feministaként nagyon tetszik, hogy nem a hátébé, hanem az intellektuális alkatú leány kap elismerést:

38Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, ‹Jézus› betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. 39Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, 40Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: »Uram! Nem törődsz vele, hogy a húgom egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!« 41Az Úr ezt válaszolta neki: »Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, 42pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.«

A görög istenek, különösen az első, embermentes időkben egymást folyton megeszik, elintézik. Kronosz az atyját, Uranoszt taszítja le a trónról, egész pontosan az anyja, Gaia által készített (hold?)sarlóval lemetszi a kukiját, ez a vérontás önállóan hoz létre fondorlatos mitológiai lényeket. Majd Kronosz a titántestvéreit, miután a hatalomba emelték, megbilincseli és a Tartatoszba zárja. Lánytestvérét, Rheát veszi nőül. Később gyermekeit is fölfalja, csak Zeuszt tudják elrejteni, aki így további szemétségeket követhet el, erről a férfibűnök dús katalógusában, a görög mitológiában olvashatunk.

Héraklész, a félisten egy bölcsőben alszik földi, “ráfogant” testvérével, Iphiklésszel, aki egyébként derék trójai harcos, csak nem olyan legendásan. Héraklész elpusztítja a kígyót, amelyektől öccse fél, később az öcsnek, ezt egy cs-vel írjuk, két fiát hajítja tűzbe.

Romulus és Remus: ikrek, harmonikusan nőnek fel a farkas tején, megalapítják szépen Rómát, de aztán jön a királyság kérdése, és Romulus agyoncsapja öccsét, mert ő lesz az uralkodó és pont. Vagy mert amaz átugrotta a falat. Róma falait nem ugorjuk át poénból sem. Ti se ugorjátok át!

Shakespeare tele van trónviszállyal, A viharban (Prospero és Antonio milánói hercegek), az Ahogy tetszikben (száműzött herceg és Frigyes) is csalárd trónbitorló űzi szám a jogos tesót. Orlando és Oliver az Ahogy tetszikben a másik testvérharc, nagyon hasonlít T. Miklóshoz és Györgyhöz: a nagyobbik nem nevelteti rangja szerint a kisebbet, illetve meg akarja egy profi birkózóval öletni Orlandót, hogy ne kelljen kiadni az örökségét. De, mivel ez vígjáték, van elégtétel: az ardeni erdőből visszatér és jogos uralmába ül a száműzött herceg, Rosalinda apja, Orlando meg kiüti a birkózót, mi több Rosalinda kezét is elnyeri. (Én nem tudom, egy kéz mire jó amúgy.)

Toldi: a daliás gyermek és rókalelkű bátyja versengése, komplex indulatai, utóbbi sunyi taktikája, előbbi dicsőségvágya, őrlődése és nyers ereje. Az itteni viszály nagyon hasonlít az Ahogy tetszik viszályára, abban is, hogy a legitim uralkodó tesz igazságot. Arany pedig fordította és jól ismerte Shakespeare-t. Az egész szöveg, mind a tizenkét ének elhangzik a Forte Társulat produkciójában, ahol még a tikkadt szöcskenyáj is el van táncolva (nem táncelőadás, hanem szövegalapú, fizikai színház). Tegnap külön megrendítettek a lelki tusakvások fizikai tünetekben megmutatkozó leírásai, ez a Toldi legerősebb része. Január 28-ra van jegy.

Második ének, tiszta dráma. Arany plasztikusan ábrázolja azt is, ahogy Miklós megölelné a bátyját:

6.

Toldi György nagy úr volt. Sok becses marhája,
Kincse volt temérdek, s arra büszke mája,
Sok nemes vitéze, fegyveres szolgája,
Sok nyerítő méne, nagy sereg kutyája.
Látogatni jött most negyvened magával,
Renyhe sáska népnek pusztitó fajával,
És a kész haszonnak egy felét fölenni,
Más felét magának tarsolyába tenni.

7.

György az édesanyját hidegen köszönté,
Bár ez a lelkét is majd elébe önté!
„Hát a másik hol van?” fanyalogva kérdi.
Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti.
„Szénát hord szegényke künn a béresekkel,
Hívatom –” de György úr ezt rikoltja: „Nem kell!”
Nem kell! és e két szó úgy esik anyjának,
Mintha a szivébe nagy kést mártanának.

8.

Nem kell? – Ím azonban kelletlen, hivatlan
A fiú betoppan; szive égő katlan,
Belsejét még most is fúrja és faragja
Szégyenítő búja, búsitó haragja.
Mégis, mindamellett – mily Isten csodája! –
Egy zokszót sem ejt ki Toldi Györgyre szája:
Lelke gyűlölségén erőt vesz valami,
Valami – nem tudom én azt kimondani.

9.

Amint látja Györgyöt hirtelen, váratlan,
Karja ölelésre nyílik akaratlan;
De az eltaszítja testvérét magától,
Gőgösen fordul el jó atyjafiától.
A szegény anyának könny tolul szemébe,
Kőszivű fiának sírva lép elébe,
Reszkető ajakkal, keze fejét gyúrván,
Ott reménykedik, de György korholja durván:

10.

„Úgy anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet,
Ójad fúvó széltül drága gyermekedet;
Mártsad tejbe-vajba, mit se kímélj tőle,
Majd derék fajankó válik úgy belőle.
Most van a dandárja réten a munkának,
De foga nem fűlik ahhoz e gazdának;
Mint kopó, megérzi a zsíros ebédet,
S tővel-heggyel össze hagyja a cselédet.

11.

„Így sirattad mindig, én ha mondtam néha:
Nem válik belőle semmi, csak nagy léha,
Hogy parasztnak is rossz, lebzsel készakarva,
Noha birna dolgot, mert erős, mint marha.
Most tehetd ablakba: húsa és kövére
Szépen nő naponkint anyja örömére…”
Szóla György s kitoldá a szót egy kacajjal,
Melyre Miklós felbúg tompa, hosszu jajjal:

12.

„Átok és hazudság minden ige szádban!
Egy betű való sincs, Toldi György, a vádban.
Jól tudom, mi lappang bokrodnak megette,
Úgy szeressen Isten, ahogy engemet te!
Rossz vagyok parasztnak, rossz vagyok vitéznek,
Béresek között is től cudar csihésnek:
Forr epéd, hogy más is márt veled egy tálba,
Vesztenél, ha tudnál, egy vizes kanálba.

És hogy egy mai példát is hozzak, Dyga Zsombor: Tesó, ez nagyon vicces film, minden jó, a vége is jó, itt van olyan motívum, hogy egy nőn veszekszenek, vagyis szegény Artin azt hiszi. Bognár Anna a nő, előbb magyar szakos volt, együtt kezdtünk, aztán lett színműs.

*

Van tesód? Utálod? Látod, mások is utálják a tesójukat, a fenti okok miatt, és általában az elnyomott a jó képességű! Kivéve Ézsaut. És van igazság! Kivéve Ézsaut, Ábelt, Remust. Amúgy az Ahogyteccik nemtragédiába (Városmajor) beleépítették a Káin–Ábel viszályt, ahol Káin dologias és hedonista, Ábel pedig tépelődő és intellektuális volt, és L. minden előadás után véres fejjel villamosozott haza.

A sorozat következő darabja: A sziget (és más elvonulásos helyszínek, metaforikus szigetek).

 

12 thoughts on “archetípusok, toposzok 1.: testvérharc

    • Hát akkor mondjuk lányban Ráhel és Lea termékenységi versenye. Most végigolvastam újra (Ter – protestáns testvéreinknek: 1Móz 🙂 – 29,31 – 30, 24), és nagyon érdekes, ahogy egyikük sem abban sikeres, amire vágyik – a termékeny a gyerekek révén sem kapja meg a férj ragaszkodását, aki meg a szeretett és favorizált feleség, az nem (vagyis nehezen, sokára) kap gyereket ebből a kapcsolatból.

      Kedvelik 1 személy

  1. Nagyon jó kis sorozat lesz ez, úgy érzem.
    Na de az, hogy a lánytestvérek ne veszekednének, rivalizálnának? Tradicionálisan talán túlságosan el voltak nyomva ahhoz, hogy nyílt harc legyen, a mesékben, archetipikus történetekben gyakoribb a manipulatív rivalizálás, lásd Lear király leányait, Csehov három nòvérét, stb. De a valóságban ugyanúgy megy köztük a testvérharc a szülők figyelméért, az erőforrásokért, a térért, ezt a kedvesem ikerlányain is làtom, jó fejek, szeretik egymást satöbbi, de durván egymásnak tudnak menni aprósa gnak tűnő dolgokon is.

    Valahol olvastam egy olyan elméletről is, hogy a gonosz mostohaanyáról, gonosz mostohanővérekről szóló mesék is valójában anya és lánya meg lánytestvérek közötti konfliktusokat fogalmaznak meg, csak akkora tabu, hogy egy édesanya ne szeresse a saját lányát, hogy így lehetett csak elfogadhatóvá tenni a témát.

    Kedvelik 1 személy

    • Ó, basszus, most láttuk a Leart… Ritkán ölnek mondjuk.

      Csak akkor (és amiatt) van a mostohaanya és a lány között konfliktus, ha a mostoha még aktív szexuálisan. A diznis Pipő-jótündért nem zavarja Pipő szépsége…

      Kedvelés

      • A Hófehérke-sztoriban tényleg a szexuális rivalizáció a fő motívum, de a Hamupipőkében, Holle-anyóban stb. az, a hangsúlyosabb hogy a mostoha a saját lányait favorizálja, kényezteti a szegény félárva rovására.
        Egy jótündért nyilván nem zavar semmi szép, jó, pláne, ha diznis 😀
        A nők egymás között témára ott van a Bernarda Alba háza is.

        Kedvelés

    • Tendenciaként nem nyírják ki egymást a nők, és nem taszítják le trónról a testvért, nem száműzik, vagy ezek a történetek nem érdekesek.
      Ráchel és Lea vélt harcáról ennyi van szövegszerűen:
      Amikor az Úr látta, hogy Lea háttérbe szorul, megnyitotta méhét, Ráchel ellenben meddő maradt. 32Lea fogant és fiút szült, akit Rubennek nevezett, „mivel – úgymond – az Úr meglátta nyomorúságomat, most már szeretni fog a férjem.” 33Azután ismét fogant, és fiút szült. Ezt mondta: „Az Úr meghallotta, hogy háttérbe szorultam, azért adta ezt nekem.” Simeonnak nevezte el. 34Újra fogant, és fiút szült. Ezt mondta: „Most végre felém fordul a férjem, mivel három fiút szültem neki.” Ezért Lévinek nevezte. 35Még egyszer fogant, és fiút szült, és így szólt: „Most már dicsőíteni akarom az Urat!” Azért Júdának nevezte. Több gyermeket azután nem szült.

      (gyerekszülés/meddőség miatt) féltékeny lett nővérére, és így szólt Jákobhoz

      senki nem mérgez, csap agyon, mond szemétségeket!

      Kedvelés

  2. Az Antigonét említette egy csendes olvasó, de abban Kreón ellen van a címszereplő, a testvérek legfeljebb más oldalon állnak lojalitás szempontjából, és beszélnek erről az ellentétről, de egymással semmi fúrás, szemétkedés nincsen, nem az ő hatalmuk a tét. Nemhogy fizikai támadás, sérülés, gyilok, hatalomból kitúrás.

    Kedvelés

  3. Jellemzően tényleg nem, az alacsonyabb tesztoszteronszint mellett talán főkènt azért, mert a patriarchális rendszerben nincsenek a nők hatalomközelben és nincs is közvetlen,erőforrásuk, erejük, hogy vérre menő hatalmi harcokat folytassanak. Az ellenpéldák azért érdekesek, mert ilyenkor hatalommal bíró, hatalomközelbe kerülő nőkről van szó – pl. I.. Erzsébetről, aki lefejeztette unokatestvérét, Stuart Máriát.

    Kedvelés

csak okos-jóindulatú írhat ide

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.