vonulnak

Belepirulok a szégyenbe, forog a gyomrom. Még mindig vonulnak, sokan, rengetegen, idén is, és vagy negyedórán át látom őket a fogasról, ahogy ambiciózusan, erőteljesen haladnak, mint akinek célja van. Sápadt vagyok. Mert én tudom, mi történt pont a Városmajorban hetvennégy éve, meg hogy ki és miért vette be magát akkoriban a Németvölgyi út 5. villájába.

De hát tudhatja ugyanezt bárki, aki egy kicsit is képes és hajlandó kontextusban szemlélni a világot, utánaolvasni a tényeknek. Puskatussal hajtották ki ágyaikból és mezítelenre vetkőztették magatehetetlen zsidó aggastyánok tucatjait, hogy aztán kivégezzék őket, mindenféle parancs nélkül is, magánakcióként is. Hogy kik? Azok eszmei elődei, akik most vonulnak. Hősként német katonát, nyilasokat nem az tisztel, aki antikommunista vagy utálja Sztálint, hanem aki maga is ordas eszméket dédelget, hajlandó ebben az erőszakolt dichotómiában gondolkodni, és legfeljebb azért magyarázza, hogy ő nem is azért megy, ez csak túra és sportolás (!) a barátaival, hogy ne nézzek olyan döbbenten rá, és ő szalonképes maradjon.

Megdöbbentem, mennyien vannak. Ők is tudhatják, tudhatnák mindezt, amit az előző bekezdésben írok, csak nem érdekük tudni, ezért nem akarnak tudni róla. Azt legalábbis tudják, hogy miért szánták ezt a cseppet sem kirándulásra alkalmas estét ennyien erre a “túrára”, gyerekestül.

Budapest 1945-ös, pusztító ostromának záróakkordjaként a náci Waffen SS és Wehrmacht védekező egységei a velük szövetséges, nyilaskeresztes hadvezetés alatt álló magyar honvédséggel együtt február 11-én megkíséreltek kitörni az őket körbevevő szovjetek gyűrűjéből, ahova 1944 karácsonyán kerültek. Szilveszter előtt a 2. Ukrán Front Hevesen táborozó vezérkara úgy döntött, követek útján megadásra szólítják fel a Budapesten rekedt egységek parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS Obergruppenführert, az ajánlatot azonban ők visszautasították. Adolf Hitler és a német hadvezetés kifejezetten megtiltotta a német-magyar seregeknek, hogy elhagyják a budai várat, azok azonban készleteik kimerülésével mégis emellett a megoldás mellett döntöttek. A kitörési kísérletnek körülbelül 20 000 áldozata volt, mivel a szovjetek a Széna tér magasságában géppuskatűzzel fogadták a várbeli csapatokat. További 20 000 katona hadifogságba került. Budapest végül a kitörés után, 1945. február 13-án került teljes szovjet ellenőrzés alá. Az ostromnak több tízezer polgári áldozata volt, főleg olyan gettóba zárt zsidók, akiket nyilas pártszolgálatosok végeztek ki. Emellett több száz magyar szocialista és antifasiszta ellenálló is áldozatul esett a németeknek és a nyilasoknak.

https://merce.hu/2019/02/09/megtartottak-a-varbol-kitiltott-becsulet-napi-masirozast-antifasisztak-is-kivonultak/

Milyen jó lenne, ha a bicikliúton a biciklis mehetne! – kiáltottam fel.

És nem a nácik!

37 thoughts on “vonulnak

  1. Borzalmas, hogy ezt lehet. És fiatal nácik is vannak, a gyerekeim osztályában ,Torda és a templomjáró családja, hányás. Legalább a tanárok határozottan fellépnek ellene.

    • itteni olvasó is odatévedt ám, amit végképp nem fogok fel, mert ismeri jól a történelmet, művelt, ő mondta: ez csak túra (csak mert nagyon ment a találgatás, mi bajunk egymással a barátságban, hát, nekem vele ez)

    • de a rendőrök miért biztosítják, ha nem hivatalos? ilyen nincs, ezt be kellett jelenteni. mi az, hogy valahonnan (turistaövezet, reprezentatív hely) van kitiltva és nem betiltva, teljesen? mi van az önkáényuralmi jelképekkel? ami durva: nem pár hóbortos figura, hanem iszonyú sokan voltak, demonstrálják, hogy a nácizmus él és élni fog.

      • Engedélyezték, világos, máshogy nem lehet demonstrálni, node ők, a neonácik nem hozták nyilvánosságra, hogy honnan indulnak pontosan. Jó pár éve láttam egy kisebb feketeruhás csapatot a Vérmezőn, hát az is elég ijesztő volt, pedig jóval száz fő alatt lehettek. Arra, akkor nyilván nem volt semmiféle engedélyük. A Horthy-nosztalgia vége a nyilas puccs, ezt tudhatnák odafönn is, meg az összes szkíta-hungarista jelkép is ezt előlegezi.

  2. Visszajelzés: csak a testével foglalkozik | csak az olvassa — én szóltam

  3. “zsidó aggastyánok tucatjait, hogy aztán kivégezzék őket, mindenféle parancs nélkül is, magánakcióként is. Hogy kik? Azok eszmei elődei, akik most vonulnak. ”

    Te mekkora idióta vagy!
    És miért is pont ők az eszmei elődeik? Mert Te azt mondod?
    Igazi zsigeri libsi vagy: te mondod meg, hogy mi a náci és azt is, hogy ki az, ugye?
    Mert ugye a fajtádnak muszáj a minden egyes elesett magyar katonát mocskos nácinak titulálnia, ám az elesett áldozatok közt csak a zsidókat kell megemlítened… ez azért elég sok mindent elmond rólad.
    Baszol is te a történelemre, az egyéni sorsokra. Neked fontosabb dolgod van: néhány antiszemita huligán egyéni akciójából extrapolálva ítélkezni azok felett, akik a te szüleidet védték az oroszoktól Megjegyzem sikertelenül, mert végigerőszakolták az országot végül(ja, nem a magyarok, nem is a németek, nem még csak nem is a nácikok, hanem az oroszok.

    (Nem vagyok náci, nem meneteltem, soha nem voltam semmilyen tüntetésen életemben, mindössze fel tudom fogni, hogy mit jelentett honvédnak lenni és hősnek tartom azokat, akik utolsó vérükig harcoltak a bestiális gonosz ellen, ami lerohanta az országot)

    • A nácik megszállták Magyarországot, ez megvan? Mit védelmeztek a hős honvédek? A német érdekeket?
      A kitörés éjszakáján, a Budapest felszabadulása előtti éjszakán a megvadult nácik (magyarok is) további ezreket végeztek ki a gettóban, ez megvan?
      De a Városmajor (Véresmajor) azért szimbolikus helyszín a mai vonulóknak, mert ott működött akkoriban Kun páter, a tömeggyilkosságok levezénylője.
      Magyar katonák? Náciknak behódolt vezetés és hozzájuk lojális hazaárulók. Akik azon az éjszakán megtagadták Hitler parancsát is, egyébként, de ez nem bátorság.
      Minden magyarkodó műmeghatottságtól hányok, amelyik nem veszi tudomásul, hogy rossz oldalon voltunk. Aki a nácikkal volt szövetséges (még 45-ben is!), az bűnös. Nem katona, hanem gyilkos, emberiség elleni bűntettet hajtott végre, a legmocskosabb lelkűek ők.
      Nem vagy náci, ezt nem vállalod, az bátorságot igényel, “csak” igazolod a nácikat és szellemi utódaikat (aki hozzáér, olyan lesz!), libsizel, zsidózol és az emberi viselkedés normáiról sincsen fogalmad.
      És még a nemi erőszak is jól jön, ha a gyűlölt ellenséget lehet vele vádolni, amúgy leszarod, gondolom.

    • Az én szüleimet nem az oroszoktól, hanem a háborútól és a nácizmustól, a gumigerincű behódolástól, az antiszemitizmustól kellett volna védeni, a férjem szüleit, a gyerekem nagyszüleit pedig a magyar csendőröktől és katonáktól.

    • Honvéd, beszarok. Egy kicsit elcsúsztál, egy századdal. Ostromgyűrűben országot védeni? A saját szaros életüket mentették gyáván, néhányan még mészároltak egy jót, magatehetetlen, éhező civil gettólakókat végeztek ki a legaljasabb módon. Nagy meghatott hazug nacionalista katyvaszt vertek a te fejedbe…

    • Már a szóhasználat is náci, “fajtád”.
      Bármiféle közösség vállalása a vonulókkal nácizmus. A tájékozatlanság sem mentség, mindenki tanult történelmet. Nincs mentség.

      • Hát persze, hogy náci vagyok. Apró részletkérdés csupán, hogy nem vagyok, de mind tudjuk, hogy a nácik ma azok, akiket a libsik eképp akarnak partvonalra szorítani, dehumanizálni.
        Nem tetszik a véleménye? Nevezd nácinak.
        Az araboknál pont ugyanez megy másfél évtizede, de az ottani kiszorítósdi kulcsszava a terrorista.

        De ez a “Bármiféle közösség vállalása a vonulókkal nácizmus” kifejezetten a kedvencem. Ha úgy működne ez, ahogy a korlátolt fajtád azt hiszi, valójában bőven elég lenne 10db kis nácikát felvonultatni bármilyen rendezvényen, legyen az egy fesztivál, a Pride vagy Busójárás és kész, kontaminálódott az ügy mert jaaaaahhhjj, a náááácik!!! Ha ők itt, akkor mi bárhol másutt!!

        Amúgy a jelek szerint te pl szinte biztos nem tanultál történelmet. Lehet, hogy jártál be történelemórákra, talán hallgattál is előadást, esetleg került már a szemed elé történelmi témájú film, de zicher, hogy basztál te magára a történelemre, az igazságra.
        Nektek csak holmi virtue signallinghoz való kellék ez, az önigazolás dildója, de szartok is ti az igazságra.
        Ti csak összemosni akartok: engem a vonulókkal, a vonulókat a nácikkal, a honvédeket a nyilasokkal, a németeket a SS-szel, a Budai várat a gettóval, a vörös hadsereget a felszabadítókkal…
        Ezzel számoljatok el magatokban, ha van rá igényetek, de ne higgyétek, hogy bárki is befosik ezektől a hazugságoktól, vádaktól.
        Ez nem a #metoo, ahol bármit mondhatsz, azonnal képes kivégezni karriereket…

      • Sajnos, ez nem bemondásra megy, hogy ki a náci. Nem olyasfajta identitás. A busójárás is kis b. Hova jártál iskolába? _Az SS_ így kell írni. És: budai vár. Senki nem mosta össze a gettóval, tudjuk, melyik hol van. Nem igaz, hogy nem tudod, ott mi történt, a gettóban, és miért, és kik csinálták. “Mi nem szervezetlen nyilashordák vagyunk, mi rendes, szervezett nácik vagyunk!”
        Légy erős: neonácik vonultak, több egyesület, külföldről is, deklaráltan, ismerjük a honlapokat is, tudjuk, miben hisznek.
        De nem csak az náci, aki vonul. Az ordas eszmék dédelgetői, a zsidókat gyűlölő (akár titokban is elég), magyarkodó, buta férgek mind nácik.

        Magyarországot a Vörös Hadsereg (nagy V, nagy H, és nem kegyeleti okokból vagy tiszteletből, hanem mint tulajdonnév) szabadította fel a náci megszállás alól, ez vetett véget a háborúnak is, ebbe nyugodjál bele. Mi vesztes oldalon voltunk, félig önként. Utána az jött, amit a kevésbé európaias mentalitású (habár, nekünk is volna mit fejlődni humánumban) győztesek szántak a legyőzötteknek.

      • A rakodótér ajtaja nyitva. Bent a padlón a testek. Ponyvát nem terítettek alájuk. Ha valamelyik vért ereszt, bemocskolja a kocsit. Mindegy, alkalomadtán ki lehet takarítani, vasba a vér nem eszi be magát. Fejjel az ajtónak három hever. Mások, nem látszik, pontosan hányan, fordítva lettek betéve. Cipő egyik lábon se maradt. Meztelen talpak, szakadt harisnyák, sötét foltos zoknik vegyesen. Mintha a hozzá tartozó nők nem lennének köztük. Vagyis az ígéretnek megfelelően életben hagyták őket. – Bemehetek hozzájuk? Elköszönnék tőlük. Csak egy perc. – Nem lehet. De ne félj! Megvannak. Barátságosan hangzik ez a kiegészítés. Robinak hívják a fegyverest, az arca értelmes. Renner nem emlékszik, hogy ez is ütötte-e. Valószínű, hogy ütötte, de biztos nem tartozott a legbuzgóbbak közé. Akkor tehát indulni kell.

      • “bőven elég lenne 10db kis nácikát felvonultatni bármilyen rendezvényen” mondjuk ők szervezték, és ők is emlékeznek meg, ezt az elfogult, kegyeletsértő rettenetet jelenti a náciság.
        Belegondoltál valaha abba, hogy a vesztes fél ordas eszméit toltuk úgy, hogy ráadásul ha Hitler győz, akkor mi sem maradtunk volna meg sokáig nemzetként?
        Ezt kéne éltetni, az erre felesküdőket, a kitartókat?
        Döbbenetes, hogy itt dühöngsz. A megfogalmazásaid színvonala.
        Szeretnélek megkérni, hogy ne gyalázkodj a blogomon, itt nincsenek ilyen kommentek, lelkület, színvonal, fél- vagy egész náciság.
        Tehát ne írj többet. Értettük, nem kérjük, viszolygunk. Ne is járkálj vissza nézegetni, maszturbálni.

      • “Ez nem a #metoo, ahol bármit mondhatsz, azonnal képes kivégezni karriereket…” – egy tőről fakad a magát szentté avató, hősködő, hazugságban élő, agresszív késztetéseit nemes ügynek beállító tudatlanság és a nőgyűlölet!

  4. “Nem vagy náci, ezt nem vállalod, az bátorságot igényel, “csak” igazolod a nácikat és szellemi utódaikat (aki hozzáér, olyan lesz!), libsizel, zsidózol és az emberi viselkedés normáiról sincsen fogalmad.
    És még a nemi erőszak is jól jön, ha a gyűlölt ellenséget lehet vele vádolni, amúgy leszarod, gondolom.”
    Te olyan kibaszott idióta vagy…
    Szóval leszarom a nemi erőszakot, mert ugyebár nácikok vagyok… És ahogy mondtam, te kisajátítottad a náci fogalmat és a náci bélyeget is. Az ítéletvégrehajtást még nem kaptad meg, minő fájdalom, ugye?
    És a kedvencem, hogy “zsidózok”. Ugyan kit érdekelnek olyan részletek, hogy nem zsidóztam, hisz a kezedben már ott az ítélet, nemde, Virág elvtárs?
    Arról meg már szót sem ejtek, hogy te továbbra sem veszel tudomást a tényről, hogy az én bajom a gonosztevők és az egyszeri honvédek összemosása.

    Szóval te zsidó vagy, erre van a túlérzékenység a saját fajtád felé, illetve ezért kicsinyled le a “Honvéd, beszarok”-ot.
    Mindazonáltal akkor is igazságtalan minden amit mondasz, mert nem sok köze van a XII. kerületi önállósodott nyilasok terrorjához az egyszeri, sorozott magyar honvédnek.

    Mi köze a kiskatonáknak a német érdekekhez? A kitörés napján elesettekre emlékezőket te a nagypoiitikai-ideológiai alapon akarod elítélni. Ez pont ugyanaz, mint ha én az izraeli-palesztín konfliktusban én baszok az egyszeri elkapott és brutálisan kivégzett izraeli családra és csak az az izraeli állami ellencsapás alapján ítélem meg az egész sztorit, sőt az azt végrehajtó izraeli katonákat tartom vadállatnak, népirtónak. Ugye, hogy igazságtalan?

    2. Szaros életüket mentették? Mert akkor szerinted az igazán hősies honvéd az agyonlövi magát? Tudod te egyáltalán mit jelent harcolni?
    Több tiszteletet a honvédeknek, ennyit akarok.
    Mellesleg a kitörésben igen sok középiskolás, egyetemista, sőt civil fiatal lányok is részt vettek, mert igen, féltették a szaros életüket és te nem voltál épp ott, hogy megmutasd nekik mi lett volna a helyes út: a bűntudattol elernyedve hajoljanak előre széttett lábbal az oroszok ezreinek, mert így tesz egy jól vezeklő goj. Javíts ki ha tévedek? Tényleg érdekelne a véleményed, hogy mit is kellett volna ezeknek az embreknek tenni szerinted.

    3. “A kitörés éjszakáján, a Budapest felszabadulása előtti éjszakán a megvadult nácik (magyarok is) további ezreket végeztek ki a gettóban, ez megvan?”
    Erre tudnál forrást közölni?
    Csak mert a kitörés idején már csak Budán és ott is csak a várban, a Mechwart liget-Széna tér-Gellért-hegy vonalon voltak a védők, ergo a gettót legalább 2 héttel korábban elvesztették, a Duna-hidak mind le voltak rombolva, így még egy jó kis “uccsó vérengzésre” sem tudtak volna átruccanni, ahogy te azt vizionálod.

    4. Megértem a féktelen dühödet, hisz egyrészt zsidó vagy, de még ezt is tetézi a tény, hogy nő is, de ettől még lehetnél objektív is, mert van egy so called objektív történelemnézet is a világon.
    Pl kevesen tudják, de Szálasi maga nemigen adott ki zsidógyilkolási parancsot, sőt Lakatoshoz és Sztójayhoz képest jóval kevésbé volt hajlandó a zsidókat kiszolgáltatni a náciknak.
    Ennek elég pragmatikus oka volt: el akarta magát fogadtatni a Nyugati szövetségesekkel.
    Akik az atrocitásokat elkövették(Dunába lövés pl.), azok egyrészt a jelentősen önállósodott nyilasok voltak(pl Kun is) és már a Budapestet eluraló helyi huligánok voltak, akik felett teljesen elveszett a kontrol.
    Ezen huligánok olyan szintű problémát jelentettek, hogy a szovjetek pl. 45 nyarán is csak úgy tudták lefegyverezni őket, hogy amnesztiát adtak a Margit-szigetet kézben tartó csoportnak.

    Senki nem tagadhatja, hogy undorító dolgokat kellett elszenvednie a zsidó polgártársainknak, de ezen rémtettek miatt nem lehet a Magyar Honvédséget kárhoztatni.
    Ha te ezt nem vagy hajlandó elfogadni, az rólad álílt ki bizonyítványt.

    Személy szerint nagy problémának érzem, hogy folyton bőrfejűek emlékeznek meg a kitörésről.
    A Honvédségnek kéne, csak mivel lenyúlták a szélsőségesek, már mérgezett gyümölcs, vállalhatatlan volna a mindenkori kormánynak. Aki ma emlékezni szeretne, az vagy elvegyül a bomberdzsekis kopaszok közt és hagyja magát levideózni az antifa számára vagy otthon gyújt meg egy gyertyát, sutyiban, mint már annyiszor a történelmünk során…

    • Nem vagyok köteles senkivel kétszemélyes beszélgetéseket folytatni, időt szánni rá, pláne agresszorokra.
      Alapdolgokat nem velem kéne elmagyaráztatnod magadnak: kis kezeddel kikeresed, ami érdekel, van időd és neted.
      Veled jól megetették ezt a maszlagot, hogy védtük a hazát, vagyis, ha mi vagyunk benne, akkor az csak jó ügy lehet. Nulla önreflexió, a kontextus teljes hiánya. Gratulálok. Tizenhat évesen nem ciki utoljára, szakközépben.

      Személy szerint nagy problémának érzem, hogy bárki is megemlékezik a vesztesekről, akik nem honvédek (kis h, a honvédség is, ismertebb nevükön zsoldoskatonák), mert részesek abban, mondhatni, cselekvő végrehajtói, hogy a fél magyar értelmiséget kiirtották/elmenekült, a civileknek és a nem zsidóknak meg szintén jó tizede halt vagy nyomorodott bele, amúgy meg az egész ország, porig bombázták. Szégyen. Hiába utálod a ruszkikat, használtak fel téged uszításra, ez nem mentség.
      Mire emlékezel? Amit nem is értesz? “A kommunisták” gyűlölete nem világnézet (ahogy az antifeminizmus sem az).

      • A mai katonaságunk a náci vezetés alatt álló akkori, “kitörő” katonákat nem tartja jogelődjének, azonos célú, érdekű személyeknek.

    • “Ez nem a #metoo, ahol bármit mondhatsz, azonnal képes kivégezni karriereket…”
      “Megértem a féktelen dühödet, hisz egyrészt zsidó vagy, de még ezt is tetézi a tény, hogy nő is”
      Ismerem ezt a stílust, dühödten lerohan, megfélemlít, soha egy szikrányi kétség, és nagyon mondja, üvölti, emeli az öklét, de közben nem zavarja, sőt, büszkén mondja, hogy “fajtád” (és akkor később: “Senki nem tagadhatja, hogy undorító dolgokat kellett elszenvednie a zsidó polgártársainknak”, most akkor “fajtád” vagy “polgártársaink”?), meg “tetézi a tény, hogy még nő is”, és élvezi, ha megrémülnek tőle.
      Ismerem, és volt idő, amikor nagyon durván meg tudtak félemlíteni, a szűkölésig. Ezért is nem közömbös érzelmileg, hogy ezt most itt olvasom, érzem, hogyan hat, elszorul a torkom, és nem hagyom.
      Ezért ki szeretném mondani, hogy bántalmazó agresszor vagy, de nem vagy többé ijesztő, mert leleplezed magad a kis elszólásaiddal, és diszkreditálod a mondandódból azokat a dolgokat is, amelyeken esetleg érdemes lenne elgondolkodni. Ezen a módon nem fogod átverni rajtunk, amit gondolsz.
      Jellemző, hogy szerinted csak állhat ki a zsidók mellett, aki maga is zsidó. Éva nem az, de nem ez a lényeg.

      A stílushoz szólok most hozzá. A módszerhez. Ehhez a konkrét bántalmazási módszerhez. A többihez nem szeretnék.

      • “Jellemző, hogy szerinted csak állhat ki a zsidók mellett, aki maga is zsidó.” Ezen én is röhögtem. Ugyanez a melegekkel kapcsolatban is igy van, vagy bármilyen kisebbség védelmében felszólókkal igaz.

        Többször olvastam már, hogy a radikális jobboldaliság valójában nem annyira politikai meggyözödés, hanem egy mentálhigéniés tünet. És hogy mindenkinek, aki ennyire vonzódik az erös kéz politikájához, illetve nem tud mit kezdeni a mássággal, ezért zsigerböl elutasitja, annak az életrajzában megtalálható erre a magyarázat.

      • Nekem ráadásul ellentétes irányú a dolog: az volt a nagy harcom, hogy a Horthyt és Csurkát sztároló, szerény műveltségű, elfogultan fideszes családomra nemet mondtam, és máshogy élek, másban hiszek, más szinten művelődöm. “Budán élek, értelmiségi vagyok, nem vagyok zsidó, alig ismerem a belterjes pesti értelmiséget, de nem vagyok náci, isten bizony.”

      • De még csak nem is álltam ki a zsidók mellett úgy igazán, hanem csak elítéltem a nácikat, a vonulgatást, a hamis történelemképet.

      • Gyalázkodni, vádaskodni, zsidózni, dúlni, visszajárkálni, élvezni a gerjesztett feszültséget, majd a reakciókat el nem viselni, végül játszani a kultúrembert, akit megbántottak és kicsináltak…
        “Leiratkoztam” – hova szarjak?

  5. TUDNIVALÓK A KOMMENTELÉSRŐL
    Aki engem zavar, azt nem tiltom vagy törlöm, mert hiszek az emberek belátásában, és hogy a normális viselkedés mindenkinek a maga döntése.
    Az interakció bármely pontján explicit módon (mint itt is) megkérem, hogy ne írjon ide semmit többé.
    Nem vagyok köteles se neki, se a többi olvasónak megmagyarázni az okokat, a gondot, az előzményeket, például hogy mit művelt itt vagy máshol, IRL, több néven az illető, vagy hogy mi zavar engem.
    Nem érdekel, mit gondol a véleményszabadságról, a “safe space”-ről, echo chamberről. Aki nem tud viselkedni, irritáló, triggerel, basztat, vérostoba, molesztáló, személyeskedik, zsidózik, az nem lesz itt. Természetesen joga van a véleményéhez, természetesen nem sért, nem érdekel inkább. Hanem a felületemhez és a figyelmemhez, amelyeket bőszen használna, nincs joga.
    Azt se tűröm, aki a bizniszét tolná itt, aki mellém akar lépni, és ő is megmondja, aki sértődött, aki sunyin célozgat, manipulatív, akármi. Nem kell, hogy értse, nem fogok könyörögni. Csak NE CSINÁLJA.
    Ez az én blogom.
    Ha a kérés ellenére újra ír, akkor pedagógiai jellegű szövegek fognak megjelenni.
    Dreadnought például Zoltán Gábor Orgiájából idézett. Köszönjük!

    • Magadra kellene reflektálnod: hányszor voltál alaptalan, sértő, lekezelő, nőgyűlölő, fölényes, címkéző, zavaros, érveltél szalmabáb módon csak itt, és miért gondolod, hogy te ismered a történelmet, és hogy a jó történelemtanár okvetlenül “hazafias”, vagy antiszemita, magyarkodó.

      • “egyetlen mondat erejéig vissza kell jönnöm és nem azért, hogy reagáljak bármelyik idióta vádra, mert nem érdekel”
        :DDDD
        “MInden jót” hova hányjak? Méltóságukat mentenék, de azt már a bejáratnál elhagyták.

  6. Szalonnáci barátunk persze visszatért, és a lomtárban őrjöng.
    Rá akar venni, hogy tegyem ki, amit írt, de mondjuk ezzel a stílussal…?
    És mit kap elő? Amit az összes legyőzött, dühöngő férfi. Szex, leszbi, életkor, baszatlanság, dugjam föl.
    Gratulálunk, Ferike, igazi kultúrember vagy! És római jellem. Csak nem bírtad ki, hogy szaglássz itt még egy kicsit, a nagy teátrális elköszönés után.
    Csorba esett a hímfölényen, nem sikerült lenyomni engem a saját blogomon, kivetkőzik magából. Ugyanaz, ezredszer.
    Azt jó, ha eszedben tartod, hogy ha nekem kedvem és gondolatom van, azt írok a saját blogomra, amit akarok. Van olyan kommentelő, akiről évek után állt össze a kép, akkor írtam meg, mit gondolok.
    Lekopnak mindig, tudom a módját.
    Neked az lehet a döntésed, hogy nem olvasod.

    • Előre, világosan szóltam: ne írj többet, mert sírás lesz a vége. Nem engedem, hogy a saját világomban se vegyék komolyan, amit mondok.
      Mindenki tudja, kikövetkezteti, hogy full gáz, amiket a lomtárba írogatsz, és nem kérdés az se, hogy erőszakos, műveletlen, ordas seggfejeknek nem vagyok köteles felületet biztosítani.

    • A 90-es években, a kárpótlási ügyek idején jött szóba a német állam által a nácizmus áldozatainak fizetett kártérítés is. Ügyintéző ismerősöm mesélte, hogy az ő anyukája már kapja. Akkor valahogy elcsodálkoztam ezen, nem tudtam, hogy a munkahelyi kiránduláson megismert nő Auschwitzban volt. Kiderült, hogy az anyuka tizenéves kislány volt akkor, a zsidó barátnője után szaladt ki egészen az óbudai téglagyárig, és ahogy a menetben kereste, hogy elbúcsúzhasson tőle, a (magyar) nyilasok beterelték a többiek közé, hogy meglegyen a létszám. Szerencséje volt, túlélte, hazajött. Milyen méltánytalanság a sorstól, hiszen ő nem is… – ez volt az első gondolatom. Hoppá! A többi százezrekkel szemben ugyanúgy bűn volt, amit csináltak. És én úgy általában jó embernek, humánusnak hiszem magam, mégis ez volt ez első gondolatom. Iszonyú régi reflexek ezek és tudatosítanunk kell magunkban, mik ezek.

  7. Visszajelzés: szétszed | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.