minden olyan, mint varródániel

A Bögre azúr és a Szívdesszert két lírai kötete között Varró Dániel verses regényt jelentetett meg, amelyben persze nem bírt magával, mert ő lírai alkat: idézhető lírai betétekkel van tele a Túl a Maszat-hegyen, amelyből hangoskönyv, musical és színdarab is készült. Ezen kívül műfordítóként, drámák adaptálójaként dolgozott, a gyerekei születése óta pedig virtuóz, lélekdús gyereknevelős verseket jelentetett meg, amelyek egyben gyerekversek is (Akinek a lába hatos, Akinek a foga kijött, Akinek a kedve dacos, Nem, nem, hanem).

Nagyon vártuk hát a költő új felnőttvers-kötetét, amely október 10-én, ímhol, meg is jelent. Legott kisütött a nap, megálltak a villamosok, az emberek egymást taszigálták a Libri felé vezető mozgólépcsőn, én pedig azon kaptam magam, hogy hol egy leszerelt svéd rendőrnek, hol az edzőmnek olvasok fel belőle.

S méltán! Varró Dániel sorja nélkül fröccsönti az irodalmi nyelvet a huszonegyedik század élőbeszéd-fordulataival. Ő írta le először a magyar irodalomban a matchboxok ütközését felidéző dizzs indulatszót. Ő hozta rímhelyzetbe azt, hogy basszameg és sitcom.

Ha mondjuk földrengés volna most, válsághelyzet, amelyben minden odavész, és itt kéne hagynom a szonettgyűjteményemet, Kosztolányit, Faludi Ferencet, Petőfit, Aranyt, Kassákot, akkor kevésbé búsulnék, mert Varró Dániel vékonyka kötetéből, amely egyébként is a hátizsákom lakója, felidézhető, sőt, élvezetesen tanítható a világirodalom. Varró Dániel ezért is olyan, mint minden.

Mama, versekben nem szokott szó lenni buszokról, jegyzi meg a lányom. De miért nem?, jajdulok. Az egy roppant pregnáns piaci rés, hogy a telefonnyomkodó diákság számára érzékletessé tegyünk irodalmi jelenségeket, műfajokat, formákat, és kurrens, élvezetes, kúl szövegekben mutathassuk be őket. Ezért jelenhettek meg a Varró-versek a közoktatás szöveggyűjteményeiben, már a költő harmincas életéveiben (botrányt is okozva). De ez hatás, nem indíték: Varró Dánielt nem a kereslet, hanem költői alkata predesztinálja az irodalmi hagyománnyal való párbeszédre és a benne való önelhelyezésre.

A közérthető, hétköznapi, demokratikus és vicces Varró Dániel mögött van egy másik, egy még viccesebb, aki az olvasott olvasóra kacsint, neki szerez ráismerős örömet a játéknak felfogott intertextualitással. Minden olyan, mint Varródániel – a művelt olvasó folyton felszisszen, és a kötet kilencvenhét pontján találhat konkrét szövegfelidézést.* Számomra ez még élvezetesebb, mert átütnek a szövegeken nemcsak a költőelődök, hanem a közös mesterek is – ugyanazoktól a tanároktól tanultunk, mindkét szakon, ugyanakkor.

A kötet ciklusokból áll, sőt, ál-regény. Kávéházi kerettörténetettel, fejezetekkel:

Harmadik rész,

melyben a költő rossz autóvezetési képességei folytán vidéken köt ki…

Van itt minden: tercina, szesztina, szonett angol–magyar rímekkel, villoni ballada, kancsal rím, belső rím, jambus, hexameter, makáma, szabadvers, múltidézés, bökvers, létösszegzés, parafrázis, önvallomás, angolos abszurd, kávéházi ujjgyakorlat, ars poetica, és leíratik az intertext szó is.

A legfejfogósabb csakazértis-rímeket Varró Dániel előtt nem más, mint Kosztolányi alkotta meg, de én Varró Dánielre kevésbé haragszom. A BL-meccs, a kombinók és a körömlakk ment legtovább – párjaikat keressétek ki!

A kötet abszolút csúcspontja, a tizedszer is alkarszőr-borzoló, elsírom-magam darab a Knézy-vers, a Ha szívemen a félelem. Hatásvadász, és én nem bánom, vadásszék csak. A jambus ünneplése: jenő-jenő-jenő-jenő. Halálvers, a futball haláláé, és persze Knézyé. Létösszegzés, elégikus számbavétele annak, ami már nem lehetünk: a vers énje költő lett, nem sportriporter, pedig akkor

egy nép ringatná szívein

a rímeim a rímeim

, és önironikus, egyben valódi szerénységgel (vagy csak a szimmetria kedvéért?) tartja ezt akkora veszteségnek, mintha fordítva lenne. Mint ahogy van is.

Szívemnek különösen kedves az Urbánus költő a virágoskertben. Varró Dániel itt is felidézi, nívósan újraalkotja, egyben dekonstruálja a formai és műfaji tradíciót. A természet ünneplése, pontosabban egy zárt kertben a növények szeretetteli seregszemléje toposz, a mottóban idézett Esterházy Pál-vers mellett e tradíció része Faludi Ferenc Álom című hökkenetes zöldség-bulija. De a versbeli én kertje növényeit és madarait nem ismeri fel:

Itt, ahol épp állok, dús hogyishívjákok

díszitik a kertet,

ott illatos izé és szép nemtudommi

nyílnak egymás mellett.

, nem is szereti, és ezt, mint a férfiak általában, ügyetlenkedéssel leplezi (“te ehhez jobban értesz, drágám”). Az egész kertbeli bolyongás a csattanóért van, és ez a csattanó elemi, szerves, nem csinált.

Varró Dánielt mint a míves, kötött formák költőjét ismerjük, ezért igazi gegparádé a kötet végén a minden olyan mint minden című, ironikusan hosszú sorokba burjánzó szabadvers. (Vajon miért nem szélesebbek a szabadvers-kötetek oldalai? Mert azok a négy meg nyolc sorok, azok egy sorok, poétikailag.) A szöveg ál-szerkesztetlen, önismétlő, és témájává teszi azt is, hogy nem tudna rövidíteni, mert beragadt a backspace, vagyis nem is, de… – ezzel behúzza az olvasót alkotás pillanatába, a megalkotott, fiktív pillanatba. Négy buszmegállónyi olvasmány, azonban utastársainkat hangos felhorkanásokkal fogjuk zavarba hozni. Ars poetica, Kassák-hommage, sok személyes részlettel: a jámbor költő éles véleménnyel van közléskényszerről, a mesteréről, a konzervatív nénikről és bácsikról, és állást foglal a csúnya szavak ügyében. Negatíve önmeghatároz: megtudjuk, mi mindent tart idegesítőnek és visszásnak, és erodálja a sok klisét, amelyek a fejünkben vannak a versírásról. (“az ihlet egy igazi geci”)

A hitvesi líra darabjaiból A holló metrumára írott (Feleségem bűvös asszony) lélegzetelállító, retorikailag, utalásaiban és lélektani ábrázolásként is, és ellensúlyozza, egyben jócskán meg is haladja a hitvesi céklás–répás krumpli bírálatát.

ó, ez rávall, rá ez úgy vall, higgadjak le, mondja gúnnyal,

nem beszél velem különben, mit különben? mért különben?

mért, eddig beszélt?

…meg szeretném fojtani.

Pompás a szürreálisba forduló (Ha nem vagy itthon) és az (Utólszor, még egyszer), amely immár bőven átviszi a házasságot a költészet léce fölött.

Hát hogyan ír introvertált költő hitvesi lírát? Ezen gondolkodtam a kötet megjelenése előtt. Majd ujjong és rajong? Igen, azt is, de főleg szabadkozik, a házasság napi valóságáról vall,  ironizál. Az olvasó (köztük a szabadversben említettek, a konzervatív idegesítőek) megnyugszik, az olvasáshoz már úgyis szemüveg kell, így könnyedén átugorja a nyugtalanító ellentmondásokat: ebben a dekadens világban végre egy tisztességes, családcentrikus költő, és, nahát, hogy szereti a feleségét!

Engem persze nem hagy nyugodni a gyanú, hogy a költő nem azért ír hitvesi lírát, mert annyira szereti a feleségét, noha természtesen nagyon, hanem azért, mert a költő-énje hitvesi lírát akar írni, mivelhogy az egy irodalmi tradíció, mely nem maradhat újraíratlan.

Na de miért, ugrunk tovább izgága elménkkel, Petőfi vagy Radnóti talán bizony nem ugyanezért írtak?

És ekkor egy villanásra megértünk valamit az irodalom leglényegéből.

A verseket Rácz Nóra szuverén, filozofikus, elemi illusztrációi tagolják.

Varró Dániel: Mi lett hova?Jelenkor, 2016. október

* fogalmam sincs, de ennyi nekem is jár

foto-2016-10-18-6-33-2

4 thoughts on “minden olyan, mint varródániel

  1. Ülök a monoton irodámban és a sok, immunrendszeremet romboló, mindennapos gondjaimat szemezgető gondolatom közt megjelenik Éva ezzel az írásával, ami olyan tiszta és semmi kétséget nem hagy maga után: É. a szellem, az érték, a humánus értelem. Egy percnyi napsütés az októberi nyálkámban.

  2. Ritka családi kultúrnapot tartottunk szombaton: elmentünk a Margó Fesztre. Én meghallgattam Veiszer Alinda beszélgetését Szabó T. Annával, és dedikáltattam Anna új novelláskötetét; párom meg Varró Danit hallgatta meg, majd este felolvasta nekem a fent idézett Feleségem bűvös asszonyt, hogy aszongya ezt rólam írák (különös tekintettel a négylevelű lóherékre). 🙂
    Plusz még egy kupac könyv, eating out, parkolásos bünti – hedonista délután K.-család módra.
    A gyerekeknek meg nagyon megköszöntük, hogy mindezt lehetővé tették – fő a pozitív megerősítés, hátha máskor is.

  3. Visszajelzés: az építők meg én | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s