hamis dilemma

Most nem azért, de folyton így érveltek.

Meg én is. Én azt mondom, szemléletes vagyok, láttatok, a tipikusat próbálom megragadni, de én is ennek a tövében osonok olyankor.

Hibásan érvelünk. És ezzel tele van az internet, minden második kommentben felfedezem.

Van egy állítás, például: a komoly sportnak meglátszanak az eredményei. Válaszul úgy összegzi az olvasó ezt az állítást, hogy igaza legyen és ne kelljen sportolnia: azért nem jó, ha valaki folyton a kalóriákat számolgatja, és belehülyül a hasprések fajtáiba. Quod erat demonstrandum: nem kell csinálni semmit.

Sarkít, és azt mondja, hogy az túlzás. Igen, az túlzás, de a túlzást ő teremtette meg, ez nem válasz arra, amit én mondok, nem beszéltem rögeszméről, csak arról, hogy érdemes elkötelezetten csinálni.

Az érvelési hiba abban áll, hogy kettéosztja az embereket, és vagy-vagyot feltételez: valaki vagy mániákus lesz, az meg riasztó torzulás, vagy a túlzásoktól borzadva éli tovább a megszokott (tunya, urbánus) életét. Holott nem e kettő között kell választani, a dilemma nem létezik. Vannak árnyalatok, érvényre juttathatunk egy szempontot az életvitelünkben értelmesen, józanul, anélkül, hogy túlzásba esnénk.

Vagy, olvassa itt a blogon a frissen érkező, hogy bírálok egyfajta, férfiakra jellemző működésmódot. Erre a válasz: nem minden férfi ilyen, és azért a nők is tudnak szemetek lenni. Eszerint vagy a férfi a hibás, vagy a nő — az utóbbi manővert elkezdtem zéró összegű játszmának nevezni, vagyis hogy le kell győzni a másikat, a két lehetőség egymással ellentétes, és az egyik kizárja a másikat.

És úgy tesz, mintha én azt állítottam volna, hogy minden férfi, és a kárhoztatott konkrét működésmód azt jelenti, hogy akkor a férfiak hibásak, mindenért, és a nők “ártatlanok”. Miközben én eleve nem bűnös-ártatlan dichotómiában látom a dolgokat, és különösen nem látom férfi és nő viszonyát harcnak, amelyben vagy egyiknek lesz igaza, vagy a másiknak, és nem látom annak a feminizmus-antifeminizmust sem. Az állításom, hogy például sok férfi úgy rendezi a dolgokat, hogy a nehéz, macerás, monoton teendők az asszonyára maradjanak, őt a fix fizetése meg feljogosítsa a zavartalan tévézésre, nem tartalmazza azt, hogy akkor elegünk van a férfiakból, végeztünk velük, gyűlöletesek számunkra. Az erőszakból és játszmákból van elegünk, és én elhatárolódom a “nem kell nekünk férfi, mert mind szemét” típusú uszítástól.

Van egy cikk a narancsbőrről, ott megjegyzik, hogy egészségesen kellene táplálkozni, nem ezt a sok szemetet enni.

Erre:

…ha se lisztes dolgokat, se burgonyát, se zsírt nem viszel be, azt igenis pótolni kell valamivel – grillezett csirkemellel meg salátával, ugye. És ezek nem olcsók. Továbbá nem lehet annyit enni, mint egy nyúl, jól is kell lakni valamennyire.

Azt sugallja a komment, hogy az egészséges kaja drága, és nem lehet vele jóllakni. Tehát vagy a megszokott, olcsó, kényszerű, egészségtelen, vagy a drága, kevéske, jó minőségű.

Ez a dilemma is hamis. Általában is jellemző, hogy egészségeskaja-ügyben mindenki a pénzen kezd jajgatni, de elgondolkodtató, hogy például a feldolgozott húskészítmények kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint a natúr csirkemellfilé. Amit grillezni jóval egyszerűbb is konyhatechnikailag és mosogatásilag, mint mondjuk rántani. Ha megturbózom vajjal, olívaolajjal, fűszerekkel, paradicsommal, fokhagymával, akkor is jóval olcsóbb. A másik sugallat, hogy az egészséges kaja biztosan alig valamennyi, és/vagy ennyi pénzből csak kevésre telik, amivel meg nem lehet jóllakni.

Itt is kitüremkedik az igazság: nincs kedve az illetőnek olyasmiket enni. (Megjegyzem, elég röhejes ez a pipimell/csibemell rögeszme tetsépítőéknél. Minden nap csirkemellet enni unalmas, de nem is kell.) A legtöbben nem anyagi okok miatt, hanem megcsontosodott rossz szokásból, családi kényszerből, menzára befizetve, szénhidrátfüggőként, bánat- és stresszevőként eszik a nem elég jó ételeket.

Egyébként igenis annyit kell enni, mint egy nyúl — megjegyzem továbbá: a nyúl egész nap eszik –, annyi az elég. Pont az itt a probléma, hogy a jóllakás tévútra visz: emberünk évek óta többet eszik, mint amennyi elég, kitágult a gyomra, nem működik az éhségérzete, azért túlsúlyos. Ha összeírnánk, mi mindent eszünk, és kiszámolnánk a kalóriatartalmát, eléggé döbbenten néznénk. (Így jártam én is tegnapelőtt, amikor összegeztem a kapkodós kajálásomat.)

A lényeg, hogy hamis az a dilemma, hogy vagy olcsó alapanyag, ami sajnos egészségtelen, vagy drága, egészséges, kevés.

Az érvelési hibák világa csodálatos, okosít. Remekül ki lehet élesedni erre, és felfedezni a magunk és mások szófűzéseiben a hamisságot. Tisztábban fogunk gondolkodni, ami azt is jelenti, hogy nem önáltatunk tovább, egyszerűen zavarni fog a duma, a mellébeszélés. Nem idegesek leszünk attól, amiket mondanak nekünk, vagy épp a saját szokásos felmentéseinken, hanem simán átlátunk rajtuk, és így megnő az esélyünk arra, hogy megváltoztassuk az életünket.

Itt egy oldal:

http://a.te.ervelesi.hibad.hu

a hamis dilemmáról van wikipédia-szócikk:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hamis_dilemma

Könyvek (a Typotex kiadó jeleskedik e témában):

Zentai István − Tóth Orsolya: A meggyőzés csapdái

Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége

Lakatos László: Érveléstechnika

És:

Szabadgondolkodó: Csalárd érvelési technikák

35 thoughts on “hamis dilemma

  1. Iszonyatosan tetszik, amiket írsz! (Én is így gondolkodom.) Hogyaszongya:
    1.) a dilemma nem létezik, 2.) … elkezdtem zéró összegű játszmának nevezni, vagyis hogy le kell győzni a másikat, a két lehetőség egymással ellentétes, és az egyik kizárja a másikat, 3.) eleve nem bűnös-ártatlan dichotómia, 4.) nem látom férfi és nő viszonyát harcnak, 5.) zavarni a duma, a mellébeszélés.
    Ez a fekete-fehér, mesterséges polarizálás van ráhúzva _mindenre_, és ettől hányok (bocsánat, de most nem bírok disztingválni). Pl férfi-nő, vagy akár a tőke-munkaerő, pedig ez nem igaz.

  2. Köszönöm a linkeket, szeretem az ilyen szemfelnyitogatós írásaidat, a régebbieket is elmentegettem belőle.
    Vicces volt amúgy az okostelon a kedvenceim listája, van egy olyan mappa rajta, hogy “Blog” , aztán mikor valamit kerestem benne, egy feltűnt, hogy elég jelentős hányada a te írásaidat tartalmazta.
    Nem sok mindent pakolászok el magamnak így rágogatni, tényleg csak olyasmiket, amire érdemes vissza-visszatérni.

  3. Ami az érvelést illeti, azt gondolom, hogy akkor lehet jól érvelni ha helyes és kielégítő ismereteink vannak az épp szóban forgó témáról. Minél hiányosabbak az ismereteink ,annál könnyebben belecsúszhatunk az általánosítás csapdájába vagy egyoldalúan közelítünk a témához.
    Mostanság nagyon sok lehetőség van véleményt nyílvánítani, olyanok is megteszik akiknél nagy az önbizalom és kevesebb a pontos infó. Van ez így pl. a táplálkozás területén is…nem minden ami kellemes és kényelmes az jó is, érdemes utánaolvasni, pontos információkat szerezni, főleg a sportolóknak akik túlságosan ragaszkodnak a csibemellhez, aztán évek múlva a veséjük bánja.
    Lehet , hogy kicsit drágább a kendermag de néha felválthatja a csibemellet (1oo gr. kendermag ugyanannyi proteint tartalmaz mint a csibemell, kb 3o gr. és rendkívül laktató) de hagyja élni az amúgy is leterhelt vesét. Ez csak egy példa. És ami a pénzt illeti, az egészségünkbe érdemes befektetni…igaz, csak akkor lesz igazán látványos az eredmény ha nem fektetünk bele energiát.

    • A testépítők/fitneszversenyzők rögeszméi egyébként a legtudományosabb alapokon szoktak lenni, és az eredmény igazolja őket. A színpadi kinézet, a versenyforma az eredmény. A vese meg az egészség ezen a szinten senkit nem érdekel, az az élsport ára. A húsevés vagy a sok állati protein nem terheli meg a vesét, ahogy a telített zsírsavak sem okoznak szívproblémát, ezt is meghaladták.
      Növényi fehérjével nem boldogulnak, itt nem proteinről van szó, hanem egyes aminosavakról, tökre nem mindegy, hogy elágazó láncú stb.-e. És különösen nincs szó öko- vagy vegán elvekről. Mivel nem kérdeztek minket, nem tudunk nekik tanácsot adni.

      Tényleg szoktak haladni a korral, kevésbé magazindivatok diktálnak itt, mert nagyon fontos nekik, hogy azt érjék el, amit akarnak.
      Ez jó példa erre (és itt említik a vesedolgot is):
      http://www.muscleforlife.com/the-definitive-guide-to-intermittent-fasting/

      Apró betű: én nem vagyok testépítő és nem is leszek, még hobbiszinten sem. Kiegyensúlyozott, hajlékonyságot, erőt, állóképességet növelő mozgásformákat végzek, részben teremben, kb. tízféle sportág elemeiből válogatva. A célom pedig a teljes, örömteli élet, és most úgy látom, túlsúllyal nem megy, megfoszt, ront rajtam, ezért rajtam nem lesz túlsúly. El szeretném érni negyven éves korom előtt a hosszú távon is fenntartandó súlyt.

    • A kendermag fehérjéje a csirkemellhez képest – ha nem eszünk mellett állati fehérjét is, komplettebb aminosav-garnitúrával – nagyon gyengén hasznosulnak. Na ilyenkor a fölös, be nem épülő aminosavak lebomlanak, energiát szolgáltatnak, a nitrogén tartalmukat pedig ki kell választani. Nem nagy ügy, a karbamid nem terheli a vesét, de akkor is felesleges fehérje bevitel. Ráadásul a növényi fehérjék jellemzően ugyanazokban az aminosavakban szegények, ráadásul olyanokban, amiket a szervezet nem képes más aminosavakból sem felépíteni (esszenciális aminosavak), így aztán növényi táplálékból (kb. az egy szem szója kivételével) jó válogatással sem tudod bevinni a megfelelő összetételben az aminosavakat. Másrészt nem a fehérje mennyiség, hanem az energia:fehérje arány a lényeg, az pedig az olajos kendermagban nem kedvező, ugyanannyi fehérjével sokkal több energiát viszel be. Az egyetlen igaz az egészből az, hogy kendermagból az anyagcserében kevesebb húgysav keletkezik, míg a csirkehús viszonylag magas nukleinsav-tartalma miatt abból igen (tojásból is, tejtermékből kevés), és bizony az alig oldódó húgysav kiválasztása macerás. Ezért voltak köszvényesek az urak régen, a sok hús fogyasztása miatt – a szegények meg inkább reumásak, ugye. És ezért is fogyasztanak a testépítők inkább nukleinsavakban szegény protein készítményeket, gondolom.

  4. Én is tisztában vagyok azzal, hogy a téma sokkal összetettebb mint a kendermag versus csibemell:) Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem lenne szabad túlzásba vinni az állati eredetű fehérjék , fogyasztását, ugyanis hosszútávon túlságosan leterheli a szervezetet. Való igaz hogy az állati eredetű fehérjéket jobban jobban hasznosítja a szervezet, viszont a hús bevitelével sokkal több bomlástermék keletkezik. A táplálkozási tanácsadók körében tudott tény, hogy a húsfogyasztás hosszú távon sokkal több rosszat tesz mint amennyi jót. Minden sportágnak megvan a maga szüksége. Egy testépítőnek pl. más a tápanyagigénye mint a hosszútávfutónak. (a testépítőnek a verseny előtt több húsra van szüksége mint a hosszútávfutónak-ez utóbbi a szénhidrátkészleteit kell jobban figyelje) .Ha már az élsportolás is szóba jött-ma már lehetetlen eredményeket elérni táplálékkiegészítők , adalékok nélkül. Minden komoly élsportoló mellett ott az edző, az orvos, pszihológus, táplálkozási tanácsadó. A különböző edzésidőszakokra más és más étrendet állítanak össze. Valóban, mindennek megvan az ára-senki nem gondol arra és nem is érdekli, hogy a mostani 2o-3o éves milyen egészségi állapotban lesz 2o év múlva, az edző sem, maga a spotroló sem. A témában sok az egymásnak ellentmondó vélemény még a szakemberek között és ez nem csoda – mindenki el kell adja a termékét, sok az “isten” és kevés a halandó-mindig van aki még jobban tudja. A lényeg az , hogy oda kell figyelni, változatosan kell táplálkozni , nem hallás után, ha valaki hosszú távon sportolni szeretne érdemes kikérni táplálkozási tanácsadó véleményét, aki a sportterületet és személyes ígényeket figyelembe véve összeállít egy mintaétrendet, aki másfajta tanácsokkal is ellátja mint azok akik eladják a porokat. Végülis a tét sokkal több mint elsőre látszik: nem egy ember feláldozta az egészségét azért hogy sikeres legyen, pénze legyen…aztán odaadta volna minden pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét – csak már nem lehetett. Szóval kell a csibemell is de kell mellé olyan táplálékot is keresni ami felváltja időnként és segít a szervezet méregtelenítésében.. Meg kell keresni az egyensúlyt ezen a területen is, akkor lesz igazán jó a végeredmény.

    • Kiről, kihez beszélsz? Nekem szól ez? Milyen porok? A fehérjére gondolsz? Mi a gond a fehérjével? És ki táplálkozik hallás után?

      Ha arra vagy kíváncsi, miért táplálkoznak a testépítők vagy az erőatléták úgy, ahogy, akkor olvass utána. Én nem úgy szereztem ezeket az információkat, hogy valaki lyukat beszélt a hasamba, hanem érdekelt az izomtéma, mert zsírt akartam veszteni, izmot nem. Ezért én mentem utána, és a magas állatifehérje-tartalom mellett döntöttem. Ismerem a testemet, és endokrinológus kezel rendszeres kontrollokkal. Tökéletes vérképeim, vese- és szívultrahangom és koleszterinem van, és kortársaim többségével ellentétben soha semmim nem fáj, kimagasló erőnlétem van, és nem vagyok beteg.

      A magas állati fehérjét az izomemberek körében nemigen szokták cáfolni vagy meghaladni. Én másodszor is köszönettel vettem a figyelmeztetést, de értsd meg, hogy a te egyensúlyod nem az én egyensúlyom. Nekem ez az egyensúly, én hobbisportoló vagyok, amellett szuverén ember. Nincsen extrém célom, amely a hétköznapi életemet súlyosan befolyásolná, nagyon fontos az egészségem, nem hallás után táplálkozom, nem hagyom, hogy beleszóljanak, változatos dolgokat eszem (ha figyelmesen olvastál, a fitneszversenyző csibemelle, amely egyébként igen komplex táplálék, vitaminpótlással, elrettentő szélsőségként szerepelt), semmilyen káros dolgot nem csinálok, elsőrangú, tiszta/bio dolgokat eszem, és szó nincsen termékekről. Elég alapos tájékozódás után döntöttem, és utálom a riogatást. Ehelyett mondjuk linkelhetnél valami tanulmányt, ami alátámasztja a mondandódat, vagy mesélhetnél arról, hogy te mit eszel, és miért, mert különben antalvalis mindenkijobbantudja szintre süllyedünk.

      “A táplálkozási tanácsadók körében tudott tény, hogy a húsfogyasztás hosszú távon sokkal több rosszat tesz mint amennyi jót. “Tényleg nem tudok ezzel mit kezdeni, és tényszerűen nem igaz. Itt senki sem kért tanácsot, a testépítők sem fognak. Alapvető tévedésben szerintem nincsenek, de a versenyzők világa nyilván egészségtelen, minden sportágban. Ugyanakkor nekik létkérdés a táplálkozás, konkrét céljaik vannak, izmot kell építeni, másokkal vetélkedve, ők nem spekulálhatnak kajaügyben, csak tolják, ami bevált. De vannak vegetáriánus testépítők is, azt hiszem. Mindenesetre a sporttáplálkozás alaposan kutatott és update ága a tudománynak.

      • Nem a te posztodra reagalt a Tunde szerintem, hanem asszem a Lacival volt egy parbeszduk arrol, hogy mivel lehetne potolni a csirkemellet hogy kevesbe legyen egyhangu, erre irt valamit a Laci es erre reagalt a Tunde (rossz helyen a hsz), de lehet, hogy en ertem felre.

      • Mindenkinek megvan a maga táplálkozása, szíve joga, nem térítenék senkit.
        Az viszont tény, hogy én a sok szénhidrátos táplálkozástól pokoli rosszul voltam.
        Nem túlzás, kegyetlenül rosszul voltam, főleg lelkileg, de testileg is, fáradtság, szemromlás, hajhullás, hajtörés, letört a hajam a vállamig, nem tudtam már, meddig vágassam, általában derékig ér, szar volt, csak tört, meg tört.
        Ekcémás foltok voltak rajtam, szar volt a vérképem, meg még sok minden.
        A lelkiről már írtam egyszer, olyan levert voltam, hogy borzalmas.
        Amióta low carb eszem, semmi ilyen bajom nincs, megoldotta.
        Nekem ez nagyon bevált, nem változtatnék.

    • Ja és mindenkinek sportolnia kellene hosszú távon. Ez volna a természetes, nem valami extra hóbort. El lehet vitázgatni a sporttáplálkozás és a tápkiegek anomáliájáról, csak az okoskodás helyett én fontosabbnak tartom, hogy megmozduljak én is, meg azok is, akik rosszul érzik magukat a bőrükben. És nem két hét és nem is öt hónap alatt fejlődtem odáig, hogy simán futok tizenötöt, hanem évek alatt, és kellő tapasztalatot szereztem.

    • “A táplálkozási tanácsadók körében tudott tény, hogy a húsfogyasztás hosszú távon sokkal több rosszat tesz mint amennyi jót. ”
      Ezt hogy érted? Mert ezzel: “Szóval kell a csibemell is ” ellentmondást érzek. Az egyoldalú húst hússal nyilván pont olyan szélsőség, mint a tiszta vegán táplálkozás, az ember sem nem ragadozó, sem nem növényevő.

      • Adok en egy infot, jo? Az allati eredetu zsiradek megemeli a gyulladas/(os betegsegek) kockazatat. vagy is aki sok hust, foleg voros hust, annal nagyobb az esely gyulladasos gocok megjelenesere. Ezt tanultam en itt, de nem vegeztem kutatasokat. 😉

        • 🙂
          Jelzem, ez viszont komoly, a túl sok növényi zsiradék (=telítetlen zsírsav) szignifikánsan növelte a bélrák előfordulását (patkányokban). A patkányok is mindenevők, úgyhogy érdemes figyelembe venni ezt az eredményt.

          • A fenti allitassal, nem azt mondom am, hogy viszont egyunk minel tobb novenyi zsiradekot. 🙂
            Alapvetoen egy ertelmes egyensulyt kell(ene) kialakitani a taplalkozasban is. Velem az is a baj, hogy jo sokaig el vagyok pl. kenyer nelkul es egyszer csak ram tor a feherkenyer+pecsenyezsir utani csillapithatalan vagy es akkor aztan keptelen vagyok parancsolni magamnak.

            • “Alapvetoen egy ertelmes egyensulyt kell(ene) kialakitani a taplalkozasban is”
              Nyilván.
              Mi a probléma a zsíros kenyérrel, időnként? Nyilván nem naponta tör rád ilyen vágy, és akkor sem eszel meg egy ültő helyedben egy kilónyit. Én is szeretem a pecsenyezsíros kenyeret.

  5. Nem szól személyesen senkinek az amit leírtam. Nem célom kioktatni senkit sem. Egyszerű infók, amiket tanultam, tanulok, próbálom alkalmazni én is. A véletlen műve volt (?), hogy egész hétvégén étrendet állítottunk össze különboző sportágban edző fiataloknak. A csoportunkban (táplálkozási tanácsadóknak tanulunk, államvizsga előtt állunk) vannak sportolók is, testépítő is van. Hát nagyon érdekes volt. Mindenki mondta a magáét, vitáztunk, nehéz volt megegyezni hogy mit egyen a sportoló. Jelzem, nem vagyok vegetáriánus vagy más táplálkozási irányzat képviselője, a nagy tapasztalatú előadó tanárunk sem az. Úgy gondolom hogy az ez ember vegyes táplákozású egyed, 85% gyümölcs, zöldség, magvak, 15% hal, más hús – ez lenne az ideális. Ami a hosszú távú sportot illeti, nagyon fontos, ugyanis a táplálék a mozgás által hasznosul a legjobban számos más áldásos hatás mellett. Én is sportolok, rendszeresen, hosszú távon és valóban nagyon nem mindegy mit eszek, főleg edzés előtt 2 orával.

  6. Visszajelzés: nem férek bele a leggingsbe | csak az olvassa — én szóltam

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s