MINDEN érdekesebb

Közzétéve Szerző:

M-nak

ne kattints a videókra, ha nem bírod az ilyet

De tényleg, minden.

Ez most egy olyan bejegyzés lesz, felhívom a figyelmet.

Na, várjatok, hogy is kezdjem.

Szóval, néha azt gondolom, hogy annyi mindent láttam már, egyébként főleg interneten, olvasva, hogy engem már nem tudnak meglepni, mármint az engem érdeklő körben. Vannak témák, amelyekről elolvastam, amit el lehetett. Például szoptatás, otthonszülés, otthonoktatás, szelektív hulladékgyűjtés. Újat mondani tudnak, de meglepni nem.

Az ember kicsit elfárad, megunja az oly ismerős világot. De van egy gazdag tárháza a döbbeneteknek, és ez az angol nyelvű internet.

Ott minden van, hazai fejjel elképzelhetetlen tudatosság, kisebbségek, ismeretlen identitás és életmód, szabadság.

Szóval vannak emberek, akik rajonganak a mitesszerek kinyomásáért.

Ebben több minden keveredik.

Az ember szépnek látja a másikat, és vizsgálgatja és gondozza a bőrét.

Kurkászni jó, majomszerű, nagyon intim és ironikus tevékenység.

Magát is basztatja az ember, persze, hogy szép legyen a bőre, haja, kiszedi, pucolja, amit kell (pórustisztító tapasz, amelynek a Balea az utolsó bástyája, a többiek beszüntették a gyártását, mert fokozza a szőrnövekedést — déemes eladó szíves szóbeli közlése). Én nem csinálom kényszeresen egyébként, de van olyan olvasóm, akinek tönkrement a bőre az önnyomkodástól.

De néha álmodik is az ember mitesszerekkel, és lesi mások pórusait, vonzalom és érdek nélkül is, mert rendnek kell lenni, és mert az emberi bőr mint olyan is érdekes.

Van aztán a vonzalmunk a bizarr iránt, lenyűgöznek az orvosi döbbenetek, torok-korom (!), benőtt szőrök, eldugult faggyúmirigyek, műtéti hegek, hm!

Aztán az ember valahogy, fedje most sűrű homály, hogyan s pontosan milyen esemény után, megtalálja azokat a videókat, amelyeken orvosi kamerával mutatják, hogyan pattannak, türemkednek ki a bőrből faggyúkígyók és szőrtüszők és lenyűgöző tárgyak. Itt van egy olyan tendencia, hogy minél nagyobb, gusztustalanabb, elkoszolódottabb, évtizedesebb a matéria, annál jobb. Az ingerküszöb folyamatosan emelkedik, nem zavar a vér se. Ezek ilyen bőrgyógyászati szakmai videók persze, hehe, az elején warning, disclaimer, do not watch if you feel unpleasant. A statisztikák arról tanúskodnak, igen sokan vagyunk, akiknek pleasant. Hogy milyen emberek vannak…!

…meg kell mondjam, addiktív a cucc, pedig igen mozgalmas életet élek. Úgy éreztem, hazatértem, nem vagyok egyedül, valaki megért engem, rendszeres álmaimat, vágyaimat, a sötét tabu miatti szégyenkezésemet.

És van egy csomó kapcsolódó műfaj, például megkapó a huszonnyolc éves lány története, aki fájlalta a fülét, és irtóztató zsírgumók meg minden mögött, -ban egy virágmag volt benne, amelyet még hatévesen dugott a fülébe. Jaaaaj. Ezt is lehet fokozni, vannak youtube videók gigantikus furunkulusok kimetszéséről, csótány fülből történő kiszedéséről, bőr alatt élő rovarokról. A legviccesebb, amikor lírai zongoraszó kíséri a materialista valóság bemutatását, miközben az ember kortizol- és adrenalinszintje olyan, mint egy mozgalmas akciófilm közben.

És van egy figura, aki a Dermatillomania Wise nevű youtube-csatornáján azt állítja, hogy aki magát nyomkodná, nézze meg terápiás céllal a különösen gusztustalan, de hát miért nem nevezzük dúsnak, kitermelést, napjában kétszer, ha rátör a késztetés. És Stop Picking Yourself! Persze, mindent maguknak akarnak az önző dögök.

A jelenség neve dermatillomania, avagy excoriation (skin pickig) disorder, neurotic excoriation, compulsive skin picking, esetleg psychogenic excoriation. Nem tudom, aki ezt kéjjel nézi, annak is van-e ilyen neve. Ti hogy vagytok ezzel? Most lesz az, hogy a kommenteket nem merem megnézni.

227 thoughts on “MINDEN érdekesebb”

  1. Tudom, megint a lényeget ragadom csomagon, de – a pórustisztító tapasz fokozza a szőrnövekedést? Az orrcimpámon? És nem elég ezt a dobozra írni, aztán rám bízni a döntést, hogy a mitesszer vagy a bajusz zavar-e jobban?

    Kedvelik 1 személy

    Hozzászólás ↓

  2. A videókat nem bírom nézni, öklendezni kezdtem rövid úton. A magam nyomkodása viszont! Szörnyű, kényszeres szokás. Van egy ilyen elképzelésem, hogy van valami a bőröm alatt mindig, érzek valamit és addig nyomom, még véres nem lesz és szét nem roncsolódik az amúgy egyenletes, egészséges arcbőröm. Krátereket csinálok. Ha ideges vagyok, akkor főleg. Mostanában már kicselezem magam, nem lépek nagyítós tükör elé (szerintem ez a hibás), csak azt nyomom ki, ami tényleg olyan. Mert hajlamos vagyok fantom-bőrhibákat piszkálni.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  3. Pattanásokat, mitesszereket nyomkodni én is szeretek, a magam bőrét és a férjemét is én tartom rendben, de az még nem jutott eszembe, hogy videókat nézzek ebben a témában. Asszem ezzel is úgy vagyok mint a szex esetében – csinálni szeretem, de azt nézni, ahogy más csinálja, nem olyan izgalmas.

    A legérdekesebb és a legviccesebb ilyen videó, amit láttam, egy béltükrözés volt – belgyógyász dokinál ment a váróban, a kamera haladt szépen előre az alagútban és a Ben Hurból a kocsiverseny szereplőinek felvonulózenéjét vágták alá. Annyira abszurd volt, hogy fuldokoltam a röhögéstől, és mikor bejutottam végre a mindenki által tisztelt, nagymenő, középkorú doktornőhöz az volt az első megjegyzésem, hogy neki köszönhetően, most már mindig a végbéltükrözés fog eszembe jutni, ha meglátom szegény Ben Hurt vagy Messalát.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  4. Hű. Hányinger. Nem a pattanástól, az még nem annyira. Az csak vágy, hogy kitisztítsam, eltüntessem, rendbe hozzam, megszépítsem. Egyszer egy rokon, aki nem állt közel hozzám, megkért, tenném már meg, mert ő a rossz szemével nem tudja. Tényleg majdnem hánytam, udvariasan eltitkoltam.
    Hanem a fogak…hogy a szentségit, cigiresörrestb. jut, én meg nézzek rothadó, rohadó, ótvaros, redves szájakat?!Nem köll drága, menő fogorvoshoz járni, kicsi pénzé még mindig van TB rendelés..És nem akarom végighallgatni a bal felső 8-as amalgám történetét, amikor a híd és a korona…brrrrr.
    Köszönöm, hogy ezt leírhattam, Éva. Régóta feszít.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  5. húúúú, ez kámingáut-gyanús téma. én már hallottam ezekről a youtube csatornákról, egy kedves barátnőm ugyanígy eljutott már hozzájuk és lelkendezve mesélt róla aztán. 😀 amúgy meg igen, én is nyomkodom és nem, nem lenne szabad. b.szameg, nekem még pluszban csúnya is az arcbőröm. bár a terhesség óta jobb. vagy már kevésbé érdekel/van időm aggódni-borzongani miatta.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. Ó, a kurkászás! De boldog voltam, amikor a kapcsolatunk elért arra a pontra, hogy a hónapok óta neurotikus izgalommal bámult hatalmas mitesszert kinyomhattam a hátán! 😀
    Amíg említeni sem mertem, csak néztem, mint egy megszállott, és fantáziáltam a kinyomásáról, esténként, amikor hátat fordítva aludt, olyan nagy volt a kísértés, de hát friss kapcsolatbn mégse csinál ilyet az ember…

    És magamat is, folyton, nem kéne, tele vagyok hegekkel. Pótcselekvés ez amúgy. És miért okoz perverz örömet…? A férjemen már vadászom a kinyomnivalót, ő meg lelkesen röhög, és tartja a hátát-karját, még ha fáj is, és nem hülyéz le, mert szerinte ez szimpla kurkászás, és miért is ne csinálnánk, ha már a majmok is.

    Csináljunk terápiás csoportot. De jó, hogy nem vagyok egyedül!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Huh erről eszembe jut a volt pasim, akinek tökéletes volt az arca. Na, de a háta! Akné. Van egy pont, amikor izgi lehet a másikat nyomogatni, de ilyen mennyiségben az én bőrhibákhoz edzett gyomrom is kikészült. Nem volt hajlandó gyógyszert szedni. Látássérült volt, szerintem ezért nem értette, hogy milyen nagyon undorító látvány. Blöah.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Igen, vannak a kapcsolati intimitás mélyülésének fázisai. Van még az is, amikor már a másik előtt vécézel (nem csak pisi). Én beszélem olyan emberrel, aki még fingani se mert a “párja” előtt. Na ebből biztos voltam benne, hogy még nem volt szerelmes (legalábbis kölcsönösen).

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ez érdekes kérdés. Hogy meddig megyünk el. Nekem elég erős határaim vannak ebben a témában (is). Nem, ne wc-zünk egymás előtt, ha nem vagyunk betegek. Ne vágja előttem a körmét. Ne kelljen a szőrt a szappanról leszedegetni. Ne lássam a gyanús-foltos alsónadrágot.
        Ez az intimitás hiányára való képtelenség? Ízlés? Sznobság? Jóléti hülyeség?

        Kedvelés

      • Sznobság is, meg nem is. Engem nem zavarnak a jelenségek, de tény, hogy jobb úgy látni, hogy már ápolt a körme, jobb nem látni és hallani, ahol elvégzi a nagydolgát. A szeretői kapcsolatban ez sima ügy, ott az ember mindig a legszebbet látja, kapja a másikból. Szent pillanatok. Na de egy házasságban ezt nem lehet olyan könnyen kivitelezni, ha nem épp ellentétes az életvitelük. Oké, becsukja a wc ajtót, a karmait is a fürdőben reszelgeti, fürdés közben, után, szintén zárt ajtók mögött. Rég voltam már házas, nem tudom, ez mennyire működik a valóságban. A fingásra utalva, ha már szóba került, igen, van az a szerelem, de nem vagyunk egyformák.

        Kedvelés

      • Azért egy körömvágás meg egy kiadós szarás közé nem tennék egyenlőségjelet, már csak a kísérő szagjelenségek miatt sem.

        Kedvelés

      • Én most leírom úgy, ahogyan vagyon a veletek és az internettel való intimitás jegyében, hogy nekem az önismereti terápiám fontos része volt, hogy megtanuljak házon kívül szarni. 🙂 Illetve nem feszengeni, ha menni kell, és hogy/ha nem otthon kell menni, Húú, az a rengeteg kirándulás, nyaralás, amit én napokig puffadt hassal töltöttem, jó nagy marha voltam. Szóval nem hogy más előtt, más közelében, de még csak a nem megszokott helyen sem ment soha,
        És nagyon érzékeny vagyok még mindig, konkrétan mindenféle ilyen videótól tudok hányni. Szó szerint. Ezért nem is mertem megnézni.

        Kedvelés

      • @tollampapírom

        Én ezzel pont így vagyok, és még mindig, és egyszer voltam két hétig Párizsban.

        Khmm.

        Kedvelés

      • Én nem feszengek ilyeneken, volt olyan kapcsolatom, ahol ez tényleg nem volt téma, de nem mindegyikben ilyen mély az intimitás, ezt érzi az ember, alakul magától. De ha már itt tartunk, miért, a szülés az talán olyan szép látvány?

        Kedvelés

      • Továbbra sem nevezném ezt mély intimitásnak, mivel azt implikálja, hogy ha nem szarok a férjem előtt, akkor köztünk nem mély az intimitás. Pedig de.

        Kedvelés

      • Ismerek sztorikat, hogy a pasinak nem ment a szex az asszonnyal, miután látta a szülést, meg hogy a mellét nem tudta dédelgetni, miután látta szopni a gyereket (utóbbiban valami olyan is volt, hogy a mell kicsit szent lett ezáltal, de fordítva is, hogy milyen gusztustalan már (!!!), hogy onnan szopott a gyerek).
        Nem okvetlenül szép, de nem is csúnya, szerintem. Emberi, természetes.

        Kedvelés

      • A férjem nagyon szépnek élte meg a szülésemet. Az volt benne rettenetes, mondta, hogy nem tudott nekem segíteni. Végig ott volt, és jelen volt, tartotta a lábamat, hallgatott, itatott. Amikor a mellemre tették a gyereket, akkor meg teljesen elborult, másik dimenzióba került szerintem.
        A szoptatás dettó, ő simán dédelgette volna a melleimet is, de hát jött belőlük a tej, nekem volt szar, így békén hagyott végülis. 🙂

        Viszont a szexuális életünkre semmilyen hatással nem volt sem az, hogy bent volt szülésnél, sem a szoptatás.

        Kedvelés

      • A férjedet teljesen megértem, én is hasonlóan voltam mind a szülésekkel, mind a szoptatással.

        Kedvelés

      • Hat, nemtom. Nekem a wc maganugy. En attol is kikeszulok, ha valaki nyitva hagyja a wc ajtot es terjeng a buz. Nem kosz. Az intimitast sosem tudtam igy eszerint merni. Azt sem szeretem ha az orrom ala finganak. A szagokra sajna nagyon erzekeny vagyok es sokkal inkabb tapintatlansagnak erzem, dacara annak, hogy termeszetes. (egy ilyen teren pofatlan batty utan asszem ertheto. )
        Pattanast nem nyomogatok mar (kamaszkent igen) annal is inkabb mert tobb kart okozhatok a borben mint amennyit segit egy ilyen amator nyomkodasa.
        Ilyen jellegu videot valaki megosztott a facen, azonnal kilottem. Nem erdekel, nekem ez gusztustalan kizart, hogy idot vesztegetnek ra.

        Kedvelés

      • Namost eznagyon érdekes, de a wc-dolog nálam akkora tabu, hogy azt nem, nem, soha. Nyomkodni bármikor, de pl. a lányok nálunk fotoszintetizálnak. Nem is pukiznak. Ez van. A férjem könyörög, hogy de legalább csak egyszer! Hogy lássa, hogy én is tudok! És szerintem le fogom húzni úgy a következő évtizedeket, hogy pasi előtt soha. De én mondjuk anyám vagy legjobb barátnőim előtt se. Nem hiszem, hogy ez az intimitás hiánya, egyszerűen csak máshol vannak a határok.

        Amúgy az nem zavar, ha a férjem elszellenti magát, de ha direkt durrogtatna, rászólnék szerintem.

        Aztán ott van a böfögés. Én azt sem. Egyszer vagy három órán át könyörgött, hogy böfögjek már egyet, a végén megelégeltem, lehúztam egyben két deci kólát, és akkorát repesztettem, hogy majdnem ránk omlott a tető. Nem tért magához két napig. Viszont azóta nem kéri. 😀

        Kedvelés

      • Nekem azt szokta mondani a kedves, mikor látja,feszengek : játszd ki .A barátnőm pont olyan mint te, eleinte furcsán néztem rá, aztán már csak sajnáltam, amiért sokszor felpuffadt a hasa a sok visszatartott pukkanattól , meg böffenettől 😀

        Kedvelés

      • Érdekeseket írtok! Nekem ez eddig eszembe sem jutott, hogy ez téma lehet. Mi a családon belül ezt természetesnek tartjuk. Persze vannak olyan helyzetek, amikor zavar, hogy a lányom pl. pukizik, de mindig mérlegre teszem, hogy csak az én kedvemért tartsa vissza és majd fájjon utána a hasa? Hát miért? Legalább itthon ne legyenek ilyen gondjai, máshol úgy is eleget kell alkalmazkodni. De közben tudom azt is, hogy ahány ház, annyi szokás.

        Kedvelés

      • Gyerekek 🙂 Tök cukik.
        A szomszédom mondta, hogy ők megbeszélték, társaságban viselkedni kell, otthon más a helyzet. Átmentem valamikor hozzájuk borozni. A 9 éves fia mesélt nagyban valami izgit nekem a suliról, amikor is fingott egy akkorát és olyat, hogy én majdnem elájultam, kínosan röhögtem miközben kifolytak a szemeim… A szomszédom ráripakodott, hogy “megbeszéltük, hogy társaságban viselkedni kell!” Válasz: “Én tudom és… én nagyon igyekeztem… de tényleg, úgy igyekeztem visszatartani, de csak ennyire sikerült. Sajnálom! Higgyétek el, ezerszer rosszabb lenne, ha még ennyire sem sikerült volna!” 😀 😀

        Kedvelés

      • A vécéajtót én is magamra csukom, még a gyerekeim előtt is, arra tanítom őket, hogy a vécén békén hagyjuk egymást. (Tanulják is rendesen, a fiam már akkor visít, ha csak sejti, hogy a lányom kívülről megközelítette az ajtót, a lány meg húzza ezzel, agyrém.) Engem az is zavarba hoz, ha más pisil vagy pláne, a jelenlétemben.

        Meg ugye kultúránként is változik, hogy nem illik böfögni, vagy egyenesen kötelező, mert megsérted a vendéglátót, ha nem. És, gondolom, talán van egy egyetemes emberi mértéke is, hogy meddig engedjük a külvilágot a határainkon (természetes testhatárok) belülre, illetve magunkat a határainkon kívülre. És ha bensőségesebb (!) a kapcsolat, tolódnak a határok.

        Kedvelés

      • A gyerek szocializációja megint más kérdés. De amúgy nem inkább arról van szó, hogy ez az egyetlen hely, ahol végre nyugtod lehet?

        Kedvelés

      • Ami engem illet, csak részben, mert engem ilyen helyzetben bárki feszélyez, a szülés se volt egyszerű ügy nekem (valamelyik nagy bábaasszony ki is fejti, hogy ezek a “nyílóizmok” rokonságban vannak egymással), ezért sem akartam orvost, nekem olyan nagyon elég lett volna a szülésznőm, akiben feltétlenül bíztam (nagyon-nagyon kevés ilyen ember van). Második közös szülésünkre lett orvosom, egy nő, csak és kizárólag azért, hogy be ne zavarjon, ha nem jó ügyeletes jön be, de még ő is megakasztotta a dolgot, amikor megérkezett.
        A gyerekek meg rákaptak erre, mivel én kérem, hogy hagyjanak békén, ők is követelik maguknak, vagyis ezt tanulják. Biztos nálam is ki lehetne analizálni, hogy miért így, meg meg lehetne terápiázni, hogy ne feszélyezzen, de mondjuk nem ez lenne az első terület, amit terápiásan munkába vennék 🙂 Ha funkcionálisan nem zavarna (kerülgetem a forró kását…), akkor akár az ölemben is ülhetnének, de zavar. Ezért kérem, hogy legalább ott hagyjanak békén. Persze nem hagynak, még az ötéves is azt hiszi, jó vicc rám kukucskálni. Falra mászok ettől.
        És egyébként már milliószor jobb a helyzet, évtizedekig olyan székrekedéses voltam, hogy még, és nem a rossz táplálkozástól, hanem pszichésen. Ez maradt belőle, vagy mondjuk így, hogy most itt tartok. 🙂

        Kedvelés

      • Tényleg, erre nem gondoltam, hogy ez milyen szorongások forrása/következménye lehet. Most szerencsésnek érzem magam 🙂 (Én viszont brutál körömrágó vagyok.)

        Kedvelés

      • Nálam a munkában történik meg elég gyakran, hogy hirtelen kell kirohanjak a durranás elkerülése végett. Eddig sikerült |:

        Kedvelés

      • Nálunk szerintem nagyon erős az intimitás, de például vécézni nem megyünk a másik előtt – kifejezetten jó, hogy a lakásban külön van a vécé és külön a fürdő. Az ajtót is mindig becsukjuk, és nem beszélgetünk közben. Ha egyedül vagyok itthon, akkor viszont nem csukom be az ajtót, mivel a macskák a zárt ajtó láttán nyivákolni kezdenek, hogy miért van csukva és utálok így vécézni, inkább jöjjenek be – az állatok látványa engem nem zavar, ráadásul az ő almuk a slozi mellett van pont, így szinkronban is szoktunk pisilni.

        A szellentés nem gond, azt szoktunk egymás előtt, nem direkt, de nincs semmi gond, ha úgy jön ki a lépés. Hánytam is mér a férjem előtt, tartotta a hajamat.
        Böfögni viszont én például nem tudok, pedig biztosan jó lenne, de nekem sosem sikerült még. 😦

        Kedvelés

      • Szinkronpisi, ez se semmi. Amikor a lányom még totyogó korában volt, volt egy szakasz, amikor azonnal visított, ha nem látott. Akkor egy ideig nyitott ajtónál vécéztem, és folyamatosan beszélgettem vele, hogy tudja, a közelben vagyok. Időnként bekúszott hozzám, a térdembe kapaszkodva felállt, és közvetlen közelről, várakozva meredt az arcomba a naaaagy kék szemével. Na, úgy szarni, hogy közben egy kisgyerek mórikál a privát szférámban, az se ment egykönnyen, de kénytelen voltam rászokni átmenetileg.

        Kedvelés

      • Azért ez nagy különbség, hogy elszellenti magát, vagy direkt durrogtat. Utóbbi tipikusan bunkóság kategória énnálam. Böfivel is úgy vagyok, hogy ha kiszalad, váljék egészségére, de aki megpróbálja elböfögni az ábécét, az már csomagolhat is. Hasonlóképp filmekben sem tartom humorosnak a fingot, böfögést, csapba fosást sem.

        Kedvelés

      • Én vállalom, hogy velem van a baj, de ez nekem nem intimitás. A fogpiszkálást, fingást intézze mindenki a fürdőszobában. Nincs abban ellentmondás, hogy hol a bélszagomat érzi, hol a parfümöm illatát?

        Kedvelés

      • 😀
        nem ismertem 🙂
        Pál apostol mondá vala
        hangos fgnak nincsen szaga
        De melyik fg hangnélküli
        annak szaga rendkívüli

        mi a rímképlet ?

        De viccen kívül nálunk a serdűlő fiunk a legszemérmesebb családtag.

        Kedvelés

      • Jó, de férfiak esetében nem? Ott elnézőbbek vagyunk? Persze, egészen más kategória az a férfi/ nő, akinek már mindegy, bárki előtt, bármit megtesz. A nők is emberek és igen, van emésztőrendszerük. Nem lehet mindig, mindent udvariasan a mosdóban intézni.
        A jókislány effekt egyik tünete, hogy a nők megszállottan tisztogatják, szőrtelenítik, szépítik magukat, nehogy taszítóak legyenek a férfiaknak. Na nem. Elsősorban emberek vagyunk, egy működő, szőrős, izzadó testtel.

        Kedvelés

      • Én alapvetően mással vagyok elnéző, nem a férfiakkal. Barátnőim közt is van, aki előttem fingik (de utálom ezt a szót), meg aki szarás közben az ajtón keresztül beszélget velem, ez engem nem zavar, de én nem csinálom.

        Kedvelés

      • Ha ez feltevődik így, hogy kinek mi az intimitás, akkor beszéljünk erről. Tényleg, ki hogyan éli meg az intimitást, mert nekem ez azt jelenti, hogy van egy ember, aki elfogad mindenestől. Nektek mit jelent az intimitás?

        Kedvelés

      • Enyémpasi okozott nekem egy kisebb kultúrsokkot a kapcsolatunk elején, hogy járhattunk vagy 3 napja és nekiállt pisilni miközben én zuhanyoztam. Kicsit ledöbbentem, aztán rájöttem, hogy ők otthon nyitott ajtónál pisilnek és a fürdőszoba a konyhából nyílik, tehát a többiek reggeliznek valaki meg pisil, de ő is részt vesz a társalgásban. Mikor ott vagyok most már becsukják, mert rájöttek, hogy ez nekem nagyon szokatlan. Természetesen én is becsukom a fürdőszobaajtót náluk, aminek a belsején tükör van tehát az ember premier plánban bámulhatja magát miközben vécézik.
        Érdekes, a nagydolog kevésbé volt problémás, miután a pasimmal kölcsönösen kipróbáltuk az análszexet már nem volt ciki. (igen, nekem nincs farkam, de vannak dildóink) Azért nem kakilunk direkt egymás előtt, csak ha úgy jön ki a lépés. Meg többnapos túrán néha kihisztizem, hogy velem jöjjön mikor a dolgomat végzem, mert unalmas egyedül elvonulni meg félek a viperáktól, és tudom, hogy attól még megmarhat a vipera, hogy ő is ott van, de akkor is megnyugtató a tudat, Meg egyszer volt egy panorámás szarásom, mikor nagyon kellet, de a sziklafal oldalában másztunk éppen, és ő fogta a kezemet miközben konkrétan ott a magasban. 😀

        Kedvelés

      • Panorámás szarás? Én ettől szartam be majdnem, úgy röhögök. Nagyon vizuális vagyok, előttem a kép, hogy ti fent a magasban, alattatok lomb és madárdal, enyhe szélben lengedezik a biztosítókötél míg te diszkréten nyögve termelsz…

        Kedvelés

    • Haha, ez nekem is megvan, amikor stírölöm a spontán detonáció határán egyensúlyozó, túlérett pattanást, de még nem vagyunk annyira természetesen egymás privát zónájában, hogy tettleg kozmetikázzam. Én nem vagyok oda a nyomkodásért, nem vagyok rosszul se tőle, de amikor már majd’ eldurran, akkor kényszert érzek, hogy megszabadítsam a szenvedésétől. És profin, fertőtlenített tűheggyel fakasztom ki, hogy ne kelljen izomból nyomni, amikor a környéke már véraláfutásos lesz. Utána pedig könyörtelenül lealkoholozom, nem érdekel, kit mennyire csíp.

      Nekem amúgy nem pattanásos, hanem mitesszeres a bőröm, de azt már nem nyomkodom, hanem kamaszoknak való arcradírral ledörgölöm kétszer egy héten.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • Én meg sem vártam, hogy kilépjünk a friss időszakból, annyira kényszeres voltam. Talán egy hónap sem telt el, mikor előálltam a farbával. Szegényt azóta is kezelem, kinyüsszögöm, mint valami jutalmat.
      Magamat is, pedig elég kemény meló találni nyomhatót, mert szép a bőröm. Sokat gondolkodtam, hogy miért csinálom, valószínűleg el akarom csúfítani magam, meg hát az tűrhetetlen, hogy _ott van_, csináljunk helyette egy 6x nagyobb véres krátert és elő a hámosítókenőccsel!
      Sokat javult a dolog, ha a nyomkodással töltött idő csökkenéséből erre következtethetünk, de van létjogosultsága a terápiás csoportnak.
      Más miért nyomkodja az amúgy szép bőrét???

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Én azért nyomkodtam a szép bőrömet, mert annyira sima volt, hogy akár csak egy nagyítóval is nehezen látható kis pötty is zavaró volt, ha simítottam. Na meg persze kényszeres tevékenység is volt. A körmömet csak pár évig rágtam, de akkor nem csak a kezemről, hajlékonyságom megengedte. Tényleg bbbbrrrrrr lehet végigolvasni sokféleségeinket 🙂

        Kedvelés

      • Kicsit elemezgetve a dolgot, engem talán a sikerélmény is hajt. Látni, ahogy kijön, tudom előre, hogy milyen lesz, és igen, a körömrágás szorongáscsökkentő hatásával bír.
        Tovább kell csiszolnom a siker fogalmát az életemben 🙂

        Kedvelés

      • Ugyanez nálam is, főleg a hátamon csinálom és a kis mitesszerek helyén is képes vagyok hatalmas véres krátereket kaparni. Tele van hegekkel és pigmentfoltokkal a hátam, ha nyáron lebarnul kicsit jobb, de még látszik. Sztem nálam a szociális szorongásom miatt van.
        Pasimon is mindent kinyomkodok, akkor is ha nem kéne mert még nem jön ki, sőt akkor is, ha nem is engedi meg, totál kényszeres vagyok.

        Kedvelés

      • Egy barátnőm ilyen, ő , ha stresszes vagy frusztrált teljesen szétkaparja az arcát az idegesség miatt.

        Kedvelés

    • “és nem hülyéz le, mert szerinte ez szimpla kurkászás, és miért is ne csinálnánk, ha már a majmok is.”
      Hasonló lehet, de megfigyeléseim szerint csak nők szeretik így karban tartani a szerelmük bőrét (vajon megromlott kapcsolatban is vagy az már fúj kategória? Érdekes fokmérője lehetne a vonzódásnak nem? 🙂 ). Szóval majmoknál a hímek is szeretnek kurkászni, embernél vajon miért nem, vagy igen, csak én nem hallottam még erről?

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nekem volt olyan pasim, aki folyton a hajamat babrálta, vakargatta a fejemet (ezt amúgy azóta is imádom 🙂 ), de nyomkodóssal valóban nem találkoztam még.

        Kedvelés

      • “de nyomkodóssal valóban nem találkoztam még.”
        Mi lehet ennek az oka? Engem érdekelne. Ugye a majmoknál a kurkászás az egyik legbensőségesebb, elmélyült társas tevékenység, ami kifejezi a szeretetet, ragaszkodást és hierarchiát is (az alacsonyabb rangú hosszabb ideig végzi, mint a rangsorban magasabban álló, az előbbiek leginkább kurkászással próbálkoznak az utóbbiak kedvében járni). Nem lehetséges, hogy a patriarchális társadalomban egyszerűen elsorvadtak a férfiak ezirányú késztetései, mivel nem illettek a képbe? Hol egy humánetológus, ide nekem izibe 🙂

        Kedvelés

      • Én régebben szívesen nyomkodtam a párom pattanásait – és jól viseltem, ha nyomkodja az enyémet, bár magamnak is szerettem kinyomni. Aztán nem szívesen nyomkodtam, és nem szerettem, ha kinyomta az exem. És a magamét sem nyomkodom akkora “élvezettel”, nincs rá késztetésem, persze avar, hát kinyomom, de nem keresem pl. Szóval amíg maga a nyomkodás jól esett, addig másnak is szívesen nyomtam ki.

        Kedvelés

      • “Én régebben szívesen nyomkodtam a párom pattanásait ”
        Na végre egy ellenpélda! Te vagy az első fecske…hm már megint a fecskénél járunk, kész ezt nem úszod meg soha 😀

        Kedvelés

      • Nekem volt olyan pasim, aki szemöldökcsipesszel kiszedte a szakállamat, és nagyon szerette fésülni a hajamat (akkor még hosszú volt).

        Kedvelés

      • “Nekem volt olyan pasim, aki szemöldökcsipesszel kiszedte a szakállamat”
        Az én férjem a fogával szereti kihúzni, ez most perverznek számít? Akkor nem mondtam el 😉

        Kedvelés

    • Bajusz! “De boldog voltam, amikor a kapcsolatunk elért arra a pontra, hogy a hónapok óta neurotikus izgalommal bámult hatalmas mitesszert kinyomhattam a hátán! 😀 ” – épp az járt a fejemben, mielőtt ideértem az olvasásban! 🙂 Szóról szóra ugyanez a sztori. Pacsi! 😀

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Anyám ennek kapcsán ma mesélte, hogy neki volt egy pasija, aki kifejezetten HÁLÁS volt a nyomkodásért, mert ő magának úgyse tudja megcsinálni. Képzelheted az estéiket. 😀

        Kedvelés

      • Ó, a romantika netovábbja. 😀 Remélem, anyukád legalább olyan örömmel nyomkodta, amilyennel a pasi fogadta! 🙂

        Kedvelés

      • Anyukám kamaszkoromban engem is folyton vadászott, amíg hagytam… szóval sejthető, hogy gyümölcsöző kapcsolat volt. 😀

        Kedvelés

      • Nekem is volt pasim, aki kifejezetten szerette, jé és most jut eszembe, ő viszonzásképpen is szerette csinálni. Olyan régen volt, hogy el is felejtettem…majdnem 😉

        Kedvelés

    • Bajusz, testvérem vagy! Én is csak vágyakozva nézegettem hónapokig a férjem mitesszereit, azon gondolkodva, hogy vajon mikortól megengedett egy kapcsolatban kinyomkodni ezeket. Aztán megtört a jég, de azóta pont mint te, én vadászom a nyomkodni valót, hálisten szállítja is szép mennyiségben. 🙂 Ő is hagyja magát, mikor olyanja van, de néha menekül és le kell fogni – amúgy érti, hogy ez kurkászás, meg hozzá tartozik az élethez, de rosszabb pillanataiban azt szokta állítani, hogy igazából szadista vagyok.

      Egyszer volt egy olyan élményem, amitől tök betegnek éreztem magam: gimis voltam, amikor felszállt egy fiú a buszra – ronda, agresszív feje volt, de az arca és a nyaki is hátul tele volt hatalmas fekete és sárga mitesszerekkel, és pont elém ült le. Kilométereken keresztül evett a fene, szinte le kellett fognom a kezeimet, hogy neki ne álljak kinyomkodni…

      Mellesleg én bolhát fogni is nagyon szeretek a kutyában, macskában – most utóbbiak vannak, múltkor bolhásak voltak, nekem kifejezetten jó esti program volt levadászni a dögöket. Aztán persze vettünk bolhairtót.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • “rosszabb pillanataiban azt szokta állítani, hogy igazából szadista vagyok.” 😀 😀 😀 Sírok!

        “Egyszer volt egy olyan élményem, amitől tök betegnek éreztem magam: gimis voltam, amikor felszállt egy fiú a buszra – ronda, agresszív feje volt, de az arca és a nyaki is hátul tele volt hatalmas fekete és sárga mitesszerekkel, és pont elém ült le. Kilométereken keresztül evett a fene, szinte le kellett fognom a kezeimet, hogy neki ne álljak kinyomkodni…” – Velem ez rendszeresen előfordul, és éppen ugyanígy, nem lehet, hogy minket tényleg elkevertek valahol? Utána kéne nézni a családfának! 😀

        Kedvelés

      • Hááát, Arita, neked is köszi. Ilyenem nekem is számtalan akad, de akkor mégsem vagyok ufó, vagy ha igen, legalább nem egyedül. 😀 Mások az undor miatt nem bírják az ilyet nézni, én a kényszer miatt, hogy rendbetegyem.
        Na jó, azért van az a szint, amitől undorodok, de ez viszony kérdése is nyilván – vagy csak lehet, hogy nem vagyok még elég hardcore. 🙂

        Kedvelés

      • Ez azért olyan jó… Nem kell azt énekelgetnünk Süsüvel, hogy “ezt a vágyat senki sem érti, se gyerek, se nő se férfi”

        Kedvelés

      • 😀 Ó, új értelmet adtál gyerekkorom egyik kedvenc dalának. 🙂 Biztosan már akkor sem véletlenül lett kedvenc, de sosem gondoltam még bele. 🙂

        Kedvelés

    • Szintén zenész. Egy ideig feszülten vizslattam őt és visszafogtam magam. Még is csak kapcsolatunk elején járunk, nem kéne ezzel kezdeni, ugye… Aztán egyszer nagyon kedvesen és udvariasan megkérdeztem, hogy nem bánná-e, ha a bőréről eltávolítanék egy ilyen csúnyácska “bőrhibát”, hát na… Mondta kedvesen, hogy hát hiszen dehogy, sőt köszöni, ő úgy sem látja ilyen jól és ügyetlen is hozzá. És ezzel elindultam lefelé a lejtőn…. Azóta nincs megállás. Nem ugrom neki állandóan, de folyton nézem. Kényszeres vagyok és szerintem már koránt sem olyan hálás érte, de képtelen lennék úgy hagyni.
      Viszont, ha más csinálja másnak, depláne nyilvános helyen, strandon, stb, attól konkrétan hánynom kell. Ez tök intim dolog…. Ki a faszom akarja azt nézni, ahogy egymásból operálnak ki gennyes keléseket miközben én a naplementét akarom nézni és zavartalanul inni a sörömet?!

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  7. Nekem ritkán vannak kinyomható izék a bőrömön, de olyankor élvezettel nézem, ahogy kijön belőle, ami benne van. Emlékszem, tinédzser koromban, amikor voltak miteszereim, azoknál külön öröm volt a kis fekete pötty a végén:) És benőtt szőrök megműtése fürdés közben, igen.
    Lehet, hogy nem ez a kategória, de hasonló érzés a sebek elvakarása. Azt is gyerekkorom óta csinálom, és az intelmek ellenére mindig nyom nélkül begyógyulnak végül. Mások miteszerei viszont nem izgatnak (a videókat se néztem meg), de nagyítós tükröm az van!

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Én általában a semmit nyomkodtam magamon , mert pattanásos sosem voltam, a mai napig tiszta a bőröm. Na de a sebek, azt kiskoromtól, huszonéves koromig mindig elkapartam, sőt kiskoromban meg is ettem, és ahogy hallottam, olvastam erről, nem vagyok vele egyedül 😦 🙂

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Sebkaparás nekem is, mai napig. Én kiskoromban a fikámat ettem meg, arról viszont leszoktam. De orrot túrni sokat szoktam, úgy érzem, fulladok, ha pár óránként nem pucolom ki. Viszont azt tényleg fürdőszobában.

        Kedvelés

      • Fantaszikus coming out-ok 😀 Csúcsszuper a mai téma. A fikáról én nem mertem írni, le a kalappal foxi. Az orrszárazságra én tengeri vizes orr spray.t (Sterimar, de készíthető sóoldat házilag is ) használok. Egyre több ember szenved ezzel a szárazságérzéssel. Az allergiásoknak folyik, nekünk meg száraz, akik még küzdenek.

        Kedvelés

      • Azt se szokták említeni a nevelési/gondozási kézikönyvek, hogy anyuka készüljön fel arra az időszakra, amikor a gyerek kreativitásának legfőbb megnyilvánulása, hogy milyen trükkös, rejtett zugokba keni a fikáját, csak hogy ne kelljen két lépést megtennie a legközelebbi papírzsepiig.

        Kedvelés

      • Ez nagyon ciki és nem hiszem el hogy leírom. Amikor kicsi voltam anyukám nem volt hajlandó elárulni mire valók a betétek, azt mondta, majd megtudom, ha nagylány leszek és én emiatt bosszúból mindig a betétekbe kentem a fikámat. De pl úgy, hogy kivettem egy tisztasági betétet, lehúztam róla a csíkot amivel oda kell ragasztani, egyenletesen bekentem fikával a ragasztós részét, visszatettem rá a papírt, majd az egészet vissza a dobozába.

        Kedvelés

      • Ez mekkora! :-))
        Szerintem abszolút nem ciki egyébként, miért is ne mondhatta volna el édesanyád, hogy mire való. Én tuti nem járok így, mert a lányom (kicsit több mint 3 éves) már “mindent tud” a betétről, intim tölcsérről.
        Én már korábban bevallottam körömrágást, orrpiszkálást, és élvezettel nyomkodom évente kétszer édesapám mitesszereit.

        Hol a 28 éves lány virágmagos videója?

        Kedvelés

      • A virágmagosat én se találtam, ellenben egy olyat igen, ami egy fickónak tehéntőgy nagyságú zsírmirigye van a hátán… Azóta is sokkos vagyok.

        Kedvelés

      • Azt én is megtaláltam véletlenül (khm), de szerintem kamu. Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen létezik, valami trükk lehet benne.

        Kedvelés

    • Na nekem is mindig azt mondták, hogy ha elvakarod, akkor mire megnősz hogy fog kinézni a térded, meg a könyököd. (Néhányan finoman kilátásba helyezve a “kinek fogsz így kelleni” kérdést, amit sose értettem, mert az összes barátom ugyanúgy teli volt sebbel.)
      Mindig elvakartam aztán megnőttem, de nem maradt nyoma.
      Viszont még mindig gyakran kék-zöld és sebes a könyököm meg a térdem, mert még mindig beverem. Csak azt sajnálom, hogy már nincs időm kapargatni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Bocsi, csak idefér, vagy mijaszösz. Foxinak: Ahogy arról sem szól a fáma, hogy esetleg a férj sem nőtte ki eme mulatságosnak gondolt tevékenységét, amikor is a fotelek, székeke karfája alá gyurmássza a golyóit 🙂

        Kedvelés

      • Ez milyen mar…nekunk az orosz tanarunk volt ilyen kreten. Az osszegyurt fikagolyobisokat az osztaly koze pockolte. Gusztustalan mandro volt. Utaltuk is.
        Van, hogy latom itt (kulfold),az utcan, hogy nem csak gyerekek de felnott ferfiak is elvezettel csocsaljak amit elobb az orrukbol cibaltak ki. Kiabrandito. Sajnalom, de nekem ettol felfordul a gyomrom. Biztos nem csokoloznek egy ilyen hapsival. Egy fiummal emiatt szakitottam. ( a masikkal meg azert, mert belepisilt zuhanyzas alatt a furdokadamba, holott a wc ket meterre sem volt, nagyon utalom ezt is. Tele vagyok skrupulusokkal)
        Az orrturka is maganugy en nem zaklatom vele a kornyezetemet.

        Kedvelés

      • A meleg víztől beindul a pisilési inger, mert ellazulnak az izmok. Csak mondom 😀

        Kedvelés

      • Lehet, hogy ugy van…de ennek ellenere bekaphattya, utolag is.
        Egy baratnom pasija meg a mosdokagyloba fosott, na attol a vallomastol (en is fultanuja voltam) szegeny baratnom hetekig lelkibeteg volt.
        Egyszer en egy kirandulastol fostam be a cseresznyetol (kastely vizit). Minden klotyo foglalt volt es ugyan megprobaltam kirangatni egy japan not aki elfelejtett bezarkozni, de nem hagyta magat. Kenytelen voltam befosni. Rettenetes volt. Igyekeztem megszabadulni a maradvanyoktol, de a buz velunk utazott a buszon.
        El szerettem volna bujdosni szegyenmben, de nem volt hova.

        Kedvelés

      • Jaj Lucerna, ne haragudj én úgy röhögök, pedig gondolom, hogy akkor iszonyú lehetett, de ahogy elképzelem a japán nőt, aki mit sem sejtve pisil, miközben minden tiltakozása ellenére megpróbálják kirángatni a budiból…hát lehet azóta sem dolgozta fel szegény, és meséli mindenkinek otthon, a magyarokkal nagyon kell vigyázni a klotyóban, mert teljesen kiszámíthatatlanok 🙂

        Kedvelés

      • Jaj, szegény! Ez mondjuk tényleg durva. Eddig azt hittem, hogy az én szemüveget-budibaejtős sztorim a legcikibb, de valahol megnyugtat, hogy nem.

        Kedvelés

      • Hehehehe Vacska…en ebbol az aspektusbol meg sohasem gondoltam az esetre. Magyarorszag imazsara ejtettem egy szeplot.
        En a vadiuj telcsimet pottyantottam egy tojtojba… ha tarcsaztak segelykeron csorgott meg egy darabig.

        Kedvelés

      • Jajj, Lucerna, ne haragudj, de ezen én is röhögök most… Persze nem vicces, ha megtörténik, de sztorinak állati. Egyébként én csak kisgyerek koromban emlékszem, hogy befostam, mert öregapám megetetett kelkáposztafőzelékkel, és az is szörnyű volt, felnőttként sokkal gázabb gondolom.

        Kedvelés

      • Aritanak lentre: Nem voltam meg igazan felnott. 14 voltam, de ugy is verciki volt. Ahh…

        Kedvelés

      • Fúj, az orosztanár elmebeteg lehetett. A fikaevést és a kádba pisilést meg a mosdókegylóba fosást én s tolerálnám senkitől sem.

        Kedvelés

      • Coming out. A férjem időnként a mosdókagylóba pisil. o.O

        De utána kidomesztoszozza. 😀

        Kedvelés

      • Én lazának és spontánnak tartom az ilyet (mosdóba pisilés), és nem bánom, általában a testi dolgokat nem bánom, legyél csak önmagad, valld be a titkaid, mondjuk ne legyen büdös a mosdó, de amúgy rajongok a testnedvekért, a pisinek pláne költészete van, szeretem a szagát, ha szeretem a kibocsátóját. Asszem, az anyaság és a szexuális felszabadulás, valamint a rákbetegség alatt a mindenféle testnedvekkel való találkozás fokozta ezt bennem.

        Kedvelés

      • Bevallom, én rendszeresen pisilek zuhanyozás közben. Régebben fürdés közben sem zavart, mert simán áztattam magam két órán át, és eszem ágában sem volt kiszállni, letörölközni, átslattyogni a wc-be, dideregni pár csepp pisiért aztán visszamerülni. Most csak azért nem csinálom, mert nincs kádam. De zuhany után mindig kimosom a tálat meg a csempét, úgyhogy nem tartom gáznak. Széklet viszont mindig a wc-kagylóba kerül.

        Comingout: egyszer pisiltem vízcsapba. Osztálykiránduláson voltunk, a szobánkban volt ugyan mosdókagyló, de wc nem, csak a folyosó végén. Valami régi koleszben szálltunk meg. A fiúk hamar berúgtak és a folyosón ordibáltak, bevallom, féltem kimenni. Bezártam az ajtót, egyik lábam felraktam a csapra, megeresztettem a vizet, elvégeztem a dolgom és rögtön meg is mosakodtam. Ettől az egy alkalomtól eltekintve rendeltetésszerűen szoktam használni a fürdőszobaberendezést.

        Kedvelés

      • Volt egy pasim, aki úgy szeretett fogat mosni, hogy közben a pöcsét belelógatta a mosdókagylóba, pisilt. Amikor először láttam, nem hittem a szememnek. Ő meg győzködött, hogy ez így van kitalálva, másképpen mi a fenének lenne PONT derékmagasságban a mosdó. Mentségérére legyen szólva, hogy nálam nem csinálta. De így is broáf.

        Kedvelés

      • Baszki… Ez annyira… Most elképzeltem és nem tudom, hogy röhögjek vagy sírjak. Összekötötte a kellemest a hasznossal? Vagy a hasznost a hasznossal?

        Kedvelés

      • Nem, a mosdó nem ezért van derékmagasságban, hanem hogy pisilés után a pasik meg tudják mosni a pöcsüket. A férjem, akinek a nagymamája azt tanította, hogy minden pisilés után meg kell mosni a pöcsét, meg van erről győződve. És munkájában is a derékmagasságú mosdókagylókat szorgalmazza emiatt. 😀

        Kedvelés

      • Muszaj nyeritenem. Mik vannak, elkepeszto. Most mar csak abban remenykedem, hogy tesom nem a mosdokagylomba hugyozik amig en nem vagyok otthon. De ha ez ilyen altalanos…nem vennek ra merget.
        En meg egy dolgot nem viselek el, ha valaki wc-es utan nem mos kezet. Foleg ha utana nekem keni a vajaskenyeret. Jujj.
        Egy pasimrol vagy 1 ev utan derult ki, hogy miutan kitorolte a segget, nem mosta meg a kezet, tobbnyire soha alkalomadtan, talan. Belegondolni is szornyu, hogy kesobb ugyanazzal a kezzel cirogatta az arcomat…bakker. Hat akkor nyulcipo fel!

        Kedvelés

      • Jaj, követő, ezt elmesélhetem?
        Ő biciklin szerzett sérülést és maradandó heget a térdén gyerekként, orvos apja azt mondta: nem baj, ha megnősz, azt fogják csókolgatni a fiúk.
        Ezt nekem elmesélte, és annyira megtetszett, hogy amikor anyósom (No. 1) előtt pelenkáztam féléves fiamat, és a heréjén egy tartós pirosságot fedeztem fel, azt találtam mondani…
        Na, elég furán nézett rám a katolikus asszony.

        Kedvelés

    • “Lehet, hogy nem ez a kategória, de hasonló érzés a sebek elvakarása. Azt is gyerekkorom óta csinálom, és az intelmek ellenére mindig nyom nélkül begyógyulnak végül”

      Én ekcémás vagyok. Nincs olyan négyzetcenti rajtam, amit az elmúlt évtizedekben ne vakartam volna ki tízszer, hússzor, százszor, és valahogy mégis mindig meggyógyul. Jobban belegondolva, már az is csoda, hogy egyáltalán még van bőröm. Oké, néhol sebhelyes, vékony, érzékeny, satöbbi, de legalább van, és relatíve ép. Néha elcsodálkozok azon, hogy az emberi szervezet milyen hihetetlen módon képes regenerálódni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  8. Köszönöm a figyelmeztetést. Sanszosan nem esett volna jól a látvány, így éhgyomorra. Láttam témával kapcsolatos videót, nem volt kellemes látvány. Szemtől szemben nem zavar a művelet. Nem rajongok érte, de nem is taszít. A pelenkázáshoz hasonlít számomra. Szűk (ex)családi körben 2 “hölgyeményt” ismerek, akik: “rajonganak a mitesszerek kinyomásáért”. Nem épp halk sikkangatások kíséretében vetették rá magukat a kiszemelt áldozat fenti jelenséget produkáló testrészeire. Amennyiben nem jártak sikerrel, agitáltak engem, aki mindig tutira megoldom. “Az ember szépnek látja a másikat, és vizsgálgatja és gondozza a bőrét.” Ez vajon csak női tulajdonság? Férfiaknál hasonlót nem tapasztalok. Lassan leszoktattam magam a gondozásról. Felhívom a figyelmét a jelenségre. Választhat, hogy mit kezd vele. Megkérhet engem, és akkor nem tűnik a tevékenységem erőszaknak, igénybe veheti szakember segítségét, avagy kezelheti önmagát. A kényszeres önnyomkodósokról most nem írok, túl hosszú lenne, ahogy lehetett volna ez a hozzászólás is, ha belemerülök.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  9. Hát, nem tudom, mennyire volt kompetens a déemes eladó, mindenesetre én a helyi Müllerben még mindig négyfélét találtam, az orrcimpámon még pihe sincs, gondolom, leszedte a tapasz.
    A férjem előtti szerelmemen még kedvtelve vadászgattam a nyomkodnivalókat, nem volt sok. Egyszer apámon kinyomtam egy k*rva nagy mitesszert, de nem volt mámor. Konstatáltam, hogy ez azért nem egy mindegy ki-mindegy mi téma. Ezért aztán ilyen videókat biztosan nem nézek meg. Pedig amúgy semmilyen anatómiai téma nem borzaszt, évekig jártam a SOTE-ra a boncterembe.
    A férjemen aztán egy darabot sem találni, nagyon tiszta a bőre.
    Nem vizslatom mások bőrét közelről, persze azért feltűnik, ha valakinek nagyon szép tiszta, vagy nagyon szennyezett a bőre.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  10. Óóóóó, hurrá, végre egy disorder, amilyen nincs nekem, ez is valami 🙂

    Középiskolás koliban volt egy lány, a legjobb fej volt a százvalamennyiből, gyakran állt a központi helyiségben az egyetlen használható tükör előtt, és cserkészte a pattanásnyomkodókat, hogy hadd nézze, sikongatott a különösen nagy példányoktól örömében. Ebből most azt gondolom ,hogy ez olyasmi jelenség lehet, ami közel áll a Főcső által kidolgozott orális kényeztetés-elmélethez, közel és még közelebb a másikhoz (mert egyébként ez egy ilyen lány volt, imádnivaló, nagyszívű, nagyon közvetlen, már-már tolakodó, de éppen mégsem, és bepisilősen fetrengető humorú).

    Én nagyjából racionálisan viszonyulok ezekhez, már azt is kinőttem, hogy idő előtt, erőszakkal akarjam kinyomkodni az éretleneket, és az orromon a nagy pórusokat is el tudom viselni, ha már eltüntetni nem tudom. Ha épp van időm rá, kezelgetem is, de amíg nem rusnya, nem bántom.
    Anyámon tudnak irdatlan mitesszerek nőni, az biztos videóba illik, amekkorák, gusztustalan, ahogy bugyog elő az anyag, mint a láva, és csak nézek, hogy honnan jön ennyi? De persze ha találkozunk, és kéri, kinyomkodom őket (háta, hónalja, hát mekkora kicseszés, hogy pont oda nő, ahol nem éri el), nem akarom, hogy ennyi trutymót hurcoljon a bőre alatt (hm, izgalmas lehet a téma pszichoszomatikája, vajon mit írna róla Dethlevsen).

    Nem néztem meg egy videót sem, mert valszeg nem fordulna fel a gyomrom, de talán igen, és kár lenne a zöld turmixért, nem kockáztatok 🙂

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nem témába vágó, de épp ma határoztam el, hogy holnaptól megint rendszeresen iszom a zöld löttyeimet, itt a szezonja, méregtelenítésre fel 😀 Én nagyon szeretem az ilyen “imádnivaló, nagyszívű, nagyon közvetlen, már-már tolakodó, de éppen mégsem, és bepisilősen an fetrengető humorú)” embereket! Van ilyen barátnőm. Nem győzöm csodálni 9 év után is a bátorságát, ahogy vállalja magát a világban. A legcikibb gyengeségét is. Nagyon leszűkítettem a baráti körömet 1-2 éve. De ez egy másik topic.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Kifelejtettem, hogy hasonlóan doppingol (tudom, nem csak engem) a blog írója is. Sokat tanulok itt a határaim sikeresebb betartatásáról. Nagy falat ez most az életemben, mert ütközök rendesen falakba a magánéletemben. De nem bánom, ez már hozzám tartozik. Változom, ahogy ő is, ahogy mindenki, aki úton van. És jó, ha vannak értő útitársak. És vannak.

        Kedvelés

      • Bár ma épp a határaink sikeres átlépése a lecke.
        Szerintem pedagógusnapon csináltassunk Évának egy nagy csokrot. Mikor is van?

        Kedvelés

    • Dethlefsen ide vagy oda, ez az étkezéssel, életmóddal, környezeti hatásokkal, életkorral, lélek- és hormonális állapottal is összefügg, az alkatról nem is beszélve. Én pl. már egy Loire-menti kastély árát tuti otthagytam kozmetikusoknál, de csak annyit értem el vele, hogy nagyjából szinten vagyok tartva. Hogy kamaszkoromban hogy néztem ki, arról jobb nem is beszélni.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  11. Pfuj de undorító téma ! 🙂
    Nem nyomkodok senkit. 6 hetente elmegyek a kedvenc kozmetikusomhoz és rábízom a fejemet. Kényeztet, kenceficézik, kitisztítja a bőrömet. Ennyi.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  12. A kényszeres ön-nyomkodáshoz: van egy érzésem, hogy ez, különösen mikor már véraláfutás, meg sebhely lesz miatta, az elég hasonló a falcoláshoz, nem? Mondom, érzés csak, sosem csináltam egyiket sem, de nekem olyasmi.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Nekem rituális méregtelenítés, csatorna a túl sok rossz érzésnek kifelé belőlem. Mindig akkor a legerősebb a kényszer, amikor a legrosszabbul vagyok, tele rossz érzésekkel, és nem tudok szabadulni tőlük. Aztán kinyomkodom magamból, a tisztulás a fontos, hogy eltűnjön belőlem minden, ami zavaró, nem odavaló, kikívánkozik, méreg.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Értem, de ez még nem az – ha jól értem -, hogy fájdalmasan, vörösre nyomkodod, véresre vakarod, stb.

        Kedvelés

      • Nem, tényleg nem, csak akkor a fájdalmas, véres verzió – ha maga ez a cél – valóban hasonlít a falcoláshoz, de akkor az nem leginkább, hanem csak az. Az önnyomkodás mint olyan viszont egyáltalán nem feltétlenül. A téma tehát ennélfogva tudományos megalapozottsággal két egészen jól elkülöníthető ágra osztható. 🙂

        Kedvelés

      • Van egy olyan érzésem, hogy nem megy nekem most a fogalmazás. Azt próbálom mondani, hogy szerintem az, amit te írsz, nem feltétlenül egy erősebb fokozata az én verziómnak, hanem talán egész más tőről fakad. Csak az eszköz ugyanaz, de más lehet a cél és az elérés módja.

        Kedvelés

      • Pont így értettem. Igen, egész más az alapja, csak a pattanás közös bennük. Kb. annyi, mint a falcolás meg a borotválkozás között.

        Kedvelés

  13. Ezekben a temakban teszem az angolt. Mindenki szarik, mindenkinek van mitesszere es végbele, de nem veszek róla tudomast. Az letezes ilyen aspektusai nem erdekelnek, sőt, nehezen bocsatom meg hogy ezekkel a prozai jelensegekkel zavarjak az egyebkent elvezetes gyonyorkodest az embertarsaimban.
    Mindenki ilyen jellegu vonzalmat es erdeklodeset elfogadom, de ugyancsak teszem az angolt, es jotekonyan elnezem az extremitasaikat 😀 .

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  14. Nagyon vicces olvasni, hogy mennyire máshol vannak a határok különböző embereknél. Én extrém finnyás vagyok, nehezen viselem a testi funkciók megnyilvánulását még közeli családtagoktól is, és én magam sem tárom mások elé. Soha, semmilyen körülmények között nem nyomnám ki mások pattanását, kevés ennél gusztustalanabbat tudok elképzelni. Rémes például strandon is látni, hogy egyes nők nekiesnek a pasijuknak. Ez tényleg valami addikció lehet, ha nyilvánosan sem bírják türtőztetni magukat. A férjem szerint korán szoktattak bilire, azért taszítanak ennyire ezek a dolgok. 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  15. A hozzászólásokat olvasgatva eszembe jutott egy nagyon régi történet. Tini koromban betegesen nyomkodtam a pattanásaimat és a mitesszereimet. A bőröm nagyon zsíros és pattanásos volt, és tanulás közben is vakargattam a már begyógyult hegeket. Végül, csak úgy oldódott meg a problémám, hogy annyira rettenetesen néztem ki, hogy bőrgyógyásznál kötöttem ki, de ez egy másik történet.
    Szóval, nagyon fontos bulira készültem, és természetesen addig nyomogattam az arcomon diszkréten meghúzódó pattanást, amíg egy hatalmas, gennyes kráterré nem alakult.
    Némi alapozó segítségével leplezni próbáltam a borzadályt, ami hellyel-közzel sikerült is. a jótékony félhomály, ahol a házibuli zajlott, némileg megnyugtatott, amikor pedig végre felkért lassúzni a a srác, aki miatt akkoriban érdemes volt élni, mindenről megfeledkeztem. A tánc végén az összebújás után elállt a lélegzetem, amikor a borostáján felfedeztem a pattanásom teljes tartalmát felnyársalva. Mondanom sem kell a kapcsolatból nem lett semmi, csöndben felszívódtam a buliból….

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  16. Hú. A videókat nem néztem meg, nem nagyon van rá késztetésem. (Viszont evés közben olvastam a bejegyzést, abban például nem zavart.) Én nem nyomkodok, csak ha nagyon muszáj, másokat meg aztán egyáltalán nem, jájj. A benőtt szőrszálakat viszont előszeretettel bányászom. 😀

    Kozmetikusnál sose voltam, most már nem is szokom rá szerintem. Kamaszkoromban anyukám felajánlotta, hogy engem is bejelent, ahova ő jár, ha akarom… hát nem akartam. Volt egy ilyen kényszerképzetem, hogy ott majd az én mindenféle bőrhibáimat fogják elemezgetni, és abból én nem kérek. Ez azóta mondjuk elmúlt, de változatlanul mindent magam intézek itthon.

    Vécén viszont lehetőleg ne nyissanak rám. Mondjuk ha olyan helyen vagyunk, ahol egyben van a fürdő-wc, akkor a férjem jelenléte nem zavar, de ez a maximum. Vele egyébként nem nagyon vannak tabuink egymás előtt. Fingás-böfögés témakörben néha rászólok, ha megelégelem, de legtöbbször elröhögjük. Egyszer meg a frászt hozta rám éjszaka, akkorát fingott, hogy felébredtem és halálra rémültem. Ő nem kelt fel rá. 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Az exem szellentett akkorakat,hogy neha oklendeztem tole. Es tobbnyire viccesnek talalta. Nekem ez mar a bunkosag kategoria, nem az intimitas es a szeretet fokmeroje. En is ember vagyok, nekem is vannak belgazaim, de igyekszem diszkreten intezni, es nem piruettezni hozza, de legalabb lehuzni az ablakot az autoban, ha megis ugy alakul, hogy ott jon ram a szukseg. Aztan el lehet intezni egy ‘bocs’- csal, meg vihogni is, ha olyan a helyzet. De az allando bofoges- fingas poen kiabrandito es kozonseges nekem, foleg ha nem a jo humorhoz tarsul, hanem azt helyettesiti.
      Ezt amugy nem is neked szanom, csak a te kommented kapcsan jutott eszembe mindez.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Na, hát vannak fokozatok attól kezdve, hogy a legártatlanabb pukival is elbújunk a másik elöl az általad leírt mértékig – ez utóbbi nyilván bunkóság, szerintem ezzel senki nem vitatkozna. Nem poén, igénytelen, a másik semmibe vevése, sőt valamilyen szintű pszichés defekt is ez a szintje a lazaságnak, olyasmi, mint a biciklisversenyeken a magamutogató mankinis (most tudtam meg én is, hogy így hívják) pasik, akik azt hiszik, vicces és érdekel valakit, hogy gyakorlatilag pucéran futkosnak a versenyzők között.

        Kedvelés

      • Sógornőm simán fingóversenyt rendezett a férjével meg a gyerekeivel és nemegyszer ő győzött. Még direkt hatalmasakat böfögni is tudott. Azt mondta nem nagy kunszt csak jó nagy levegőket kell benyeldesni. Nekem nem sikerült, már a levegőnyelés sem 😦

        Kedvelés

    • Te jo eg, hogy ennek NEVE van?! Hat nem is tudom, h most sirjak v nevessek. Regebben azt hittem a dolgaimra, h mindenki igy van vele, aztan azt, hogy tok freakseg mindegyik, mostanaban meg botlok bele sorra az elnevezesukbe es a szabatos definiciojukba.
      A szamoknak, hangoknak szine van, nem? Neked milyen szinu a harom? – kerdezgettem eleinte az embereket. Aztan mar nem. Par eve meg kiderult, hogy ez a szineztezia. De hogy ennek a meghatarozhatatlan, dobbenet finom fejtetobizsergesnek is van neve, az most kiutott. Semmit sem tudok. Semmit. 🙂

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Szerintem is színe van a számoknak. 🙂 Meg a szavaknak is, de csak az írásképüknek, kimondva már nincs.

        Kedvelés

      • Szóval úgy van színe, hogy ha elképzelem, hogy hogy írják akkor különböző színűek a szavak. Nyelvtanulásnál emiatt sokkal könnyebben tanulom meg leírni a szavakat, mint kiejteni.

        Kedvelés

      • A három piros, a négy világoskék. ( a magas és alacsony hangrendű szavaknak szerintem köze van ehhez)

        Kedvelés

      • és ha szex közben sokszor színeket érzékelek különféle anyagokkal-mintákkal az mit jelent?

        Kedvelés

      • Szintén zenész. Nálam a betűknek, számoknak, a hét napjainak, és a hónapoknak is színük van. Sőt, a neveknek és maguknak az embereknek is. Ez néha tök praktikus, volt már, hogy egy titkos számkódot színekkel jegyeztem fel magamnak.
        Alapvetően is nagyon vizuális típus vagyok, elsősorban színekben látok mindent. A csakazolvassa oldalnál például nagyon tetszik a fehér alap – zöld linkek kombináció. Ha elvontabban gondolkozok, maga a jelenség (oldal, Éva, kommentelők, stb.) nekem zöld-fehér-narancssárga színű, egy árnyalatnyi barnával és citromsárgával. 🙂

        Kedvelés

  19. Végre egy termékeny téma 😀

    Én is gyönyörrel nyomkodtam pattanásaimat de a máséval nem szerettem foglalkozni.
    Ki nem állhattam amikor a lányok mosatlan kézzel ugortak egymásnak miteszereket nyomkodni.Vagy rúzs ,körömvágó közös használata…Én nem szálltam be ezekbe a közös tevékenységekbe.
    Nálunk a férjem nyomkodós.Állandóan nyomkodja magát. Engem is kérlel hogy kinyomjak neki valamiket de én nem szeretem.Inkább kenegetem.
    A fiamnak mikor 5 éves volt annyira eldugodott egy faggyumirigye az arcán hogy ki kellett műteni.Előbb azt hittem hogy pattanás de mind nagyobbra nőtt 😦
    Száraz a bőre a gyereknek,és ezért érzékeny. Mindig hidratáltam.
    Most van a miteszeres időszak nála, meg a pattanások 🙂
    Szerencsére az idők során felfedeztem egy jó gyógyírt tehéntőgy kezelő krém az állatgyógyszertárból.
    .Ez az egy ami bevált pattanások gyógyítására.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  22. Durva, hogy ennek is neve van. De miért ne lenne? Magamat nyomkodom, megnyugtat, meg kell, meg a férjemet esetleg. Mást nem bírnék. A videókat sem néztem meg. Hányingerem lesz, ha a kifröccsenő pattanásokra gondolok. Sosem lennék kozmetikus. Sem pedikűrös. Ahhoz lelki kapocs kell, hogy én azt megfogjam.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  23. Rákattintottam a videóra és meg is néztem belőle 12 másodpercet, mielőtt egy fúúúújbazmeggel lezártam, mert hányingerem lett. (Miután ma 3 órát matattam vidáman egy hasüregben, ez azért vicces, de hát kinek mi jön be, ugye. :D)
    Nekem a benőtt szőrszálak kipiszkálása volt az addikcióm sokáig, meg rászoktattam az emberemet az említett mitesszeres tapaszra, mert nem bírtam nézni az orrát, oldja meg, én nem piszkálom szívesen.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Neeeem, én állat még tovább is kattintottam! Éva, de jó neked, hogy téged már nem lehet meglepni, engem meg lehetett! Kurvaélet, hogy el se tudtam képzelni, hogy ilyen van!!!

      Arita sokkos állapotban…

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

  26. jaaaaj, nemtom lehet en vagyok ilyen kis borsoszemhercegkisasszony, de en sosem szerettem senkit sem nyomkodni, meg magamat sem. szerintem tok gusztustalan, oke, hogy termeszetes, de egy atlagos hetkoznap a parom segget se torlom ki, csak mert a szar termeszetes. persze, ha sok a mitteszerem, vagy van patim, azt azert eltuntetem, de volt mar ugy, hogy hagytam, hadd muljon el magatol. szerencsere aranylag szep borom van, bar nem tukorsima, meg foltmentes stb, de kulonosebben nem zavarnak a porusaim. a parom pedig nyomja ki maganak, vagy menjen kozmetikushoz 🙂 ha van valami, ami kenyszeres nalam, az a szam belulrol valo ragasa… na legyszi irjatok meg, hogy szerintetek ez meg a normalitas keretein belul van, vagy csak siman tulerzekeny vagyok? ? ? :D:D ja a videoktol pedig majdnem hanytam 😀

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • Száj alatt ajakra gondolsz vagy a …szájüreg belső falára? Nyilván rágom mindkettőt 🙂
        Milyen izgi, hányféle terápiás csoportot lehetne alapítani, páros csütörtökök és páratlan keddek világa!

        Kedvelés

      • Száj alatt ajak csak úgy pótcselekvésből, nagy idegesség esetén szájüreg belső fala. 🙂
        Én benne vagyok a tepicsopiban, csak valaki vállalja, hogy vezeti, különben káosz
        esz. 😀

        Kedvelés

      • Nehéz ügy, kiválasztani a sok öntépő kényszerből egyet, amiben a legtépőbb vagyok, de mégis talán a nem látható-nem érett kis izék véres kráterré mélyítésében vagyok a legkompetensebb, így én azt a csopit vállalom! Ha más nem indul a pozícióért, szerdánként összeülhetünk, bort hozzatok, én biztosítom a neogranormont. A szájrágás lehetne más napokon, hogy arra is elmehessünk!
        (Szörnyű ez, szeretni kéne a testünket és simogatni, nem kínozni még ezekkel is.)

        Kedvelés

      • en megfigyeltem, hogy altalaban nem unalmamban ragom a szam, ha epp nem tudom mire hasznalni 😀 vagy olvasas kozben.

        Kedvelés

      • Éva, ez hogyan van, hogy egyszer ezzel a nevvel, masszor meg a masik nevemmel irok. Volt regebben egy elfelejtett jelszavam, meg registraciom, de mar feltunt, hogy akaratomon kivul eletre kelnek, pedig csak entert nyomok a kommentek utan :))

        Kedvelés

  28. Na én most viccen kívül megkérdeztem az asszonyt, hogy ebben az írásban mi a mögöttes tartalom mert nem értem. De felvilágosított, hogy az most nincs. 🙂
    Amúgy mi is szoktuk nyomkodni egymást. Nagyon intim dolog.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  29. majdhogynem egyedül érzem magam. szerintem kurvára nem egyedül abban lehet mérni az intimitást, hogy fingunk vagy szarunk-e egymás előtt. egy csávóm előtt sem fingtam, maximum álmomban, de arról nem tudok, vagy max néhányszor nagyon véletlenül, mondjuk röhögés közben, de amíg bírtam, visszatartottam, illetve távoztam a szobából, és nem gondoltam ezt olyan baromi nagy áldozatnak. a böfögés más, mert annak nincs szaga. és szerintem a retyin történő történések szigorúan magánügyek. na jó, az állva pisilő csávó látványában van valami szexi. akkor én is beteg vagyok 🙂 az ülve pisilő csávó látványa viszont kifejezetten kiábrándító, nem azt mondom hogy ne csinálja, de ne előttem 🙂 és állva is csak akkor, ha véletlenül meglátom, vagy ha zuhanyozok és közben muszáj bejönni pisilni, szóval nem megyek oda direkt nézni 🙂
    ez a bőrnyomkodás úgy látszik teljesen össznépi sport, majdnem egyedül maradtam, de fúj. csinálja mindenki magának, nekem meg főleg ne csinálja senki, de ha lehet, nekem se kelljen a másét. nem vagyok benne biztos, hogy ha én ezt utálom, akkor hiányzik az intimitás. az sem hiányzik, hogy például teszem azt, a csávóm lábkörmét vágjam.
    amúgy szerintem lehet a kádba vizelni zuhanyozás közben, mert úgyis kifolyik még kurvasok víz, és leviszi. de a mosdóba ne fossunk azért 🙂
    ja, és én is dobogós körömrágó vagyok, illetve köröm melletti bőr.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Az állva-ülve pisiléshez:
      Apám állva csinálta, azt hittem, minden pasi így teszi. Életem első együtt lakós nagy szerelme ülve pisilt. Akkor jöttem rá, hogy én menthetetlenül szerelmes vagyok belé, amikor ezzel szembesültem. Ha más pasit láttam volna ülve pisilni, férfiatlan dolognak tartottam volna.
      Azóta már nem ezen mérem a férfiasságot, és a világ legtermészetesebb dolga, hogy a férjem is ülve pisil. 🙂

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Apám, aki egyébként egy hímsovén (kivétel lányaival) állítja, hogy rendes családos ember ülve pisil, mert ha már úgyis az asszony takarítja a vécét, akkor ő meg nem koszol feleslegesen.

        Kedvelés

      • ha meg ő maga takarítja, akkor elég gyorsan elkezd ülve pisilni és még ideológia sem kell hozzá
        🙂
        (vicces egyébként, mert ez a téma volt már a blogon, akkor írtam is: jó megoldás a külön férfi, női vécé. ez esetben szinte kivétel nélkül az ülve pisilés lesz a norma a fiú vécében is – na vajon miért?
        kezdem azt gondolni, hogy az állva pisilés is annak jogán létező jelenség, hogy valaki más takarít a károkozó helyett. mihelyt neki kell takarítania kurvára nem lesz fontos, hogy férfias-e, vagy sem az ülve pisilés)

        Kedvelés

    • Szerintem nem hangzott el, hogy EGYEDÜL abban lehet mérni az intimitást. Az meg, hogy egy csávó milyen pozícióban pisil, magánügy, ha takarítja is a wc-t. Ha viszont megállapodtunk, hogy ez az én feladatom, lesz szíves letenni a seggét és nem telefröcskölni mindent.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • hát, valami erősen hasonló hangzott el, képviselőné írta arra, amikor valaki mondta, hogy csak bizonyos idő után nyomott ki valami pattanást:

        “Igen, vannak a kapcsolati intimitás mélyülésének fázisai. Van még az is, amikor már a másik előtt vécézel (nem csak pisi). Én beszélem olyan emberrel, aki még fingani se mert a “párja” előtt. Na ebből biztos voltam benne, hogy még nem volt szerelmes (legalábbis kölcsönösen).”

        nekem ez azt sugallja, hogy ha valaki nem így szokta, vagy nem jut el ebbe a fázisba, az nem is igazi intimitás.
        egyébként persze és természetesen nem szólok bele semmilyen faszi vizelési szokásaiba. csak azt mondtam, hogy ha állva pisil valaki, akkor azt nincs ellenemre nézni, mert az valahogy tetszik. bocs, ha rosszul fogalmaztam

        Kedvelés

      • én ezt a fingásról írtam, és erről tényleg ezt gondoltam, de már árnyalódtam, mert a kommentekből azt olvastam, hogy mennyi szorongás kapcsolódhat ehhez (ami nekem szerencsére nincs)

        Kedvelés

      • de amúgy szerintem nem k3ell hogy feltétlenül szorongás legyen. engem különösen nem szorongat a gondolat, de nem tartom túl gusztusosnak. egymás pattanásainak nyomogatását, meg az egymás előtt fingást-szarást sem. ennyi magánügy legyen már. nem úgy értem, hogy másnak – nekem. úgy értem, lehet ez ízlés kérdése, nem feltétlenül gondolom, hogy ha nem nyílsz meg ebben az irányban, akkor az egy szorongás, ergo valami rossz dolog.

        Kedvelés

  30. No, akkor bevallom, én is kényszeres nyomkodó vagyok, bár nem mennék el kozmetikusnak (azoknál lehet ilyen rejtetten azért megvan a dolog?) én csak magam és a szeretteim iránt érzem ezt, másokétól irtózom. Nekem úgy lett ez, hogy kamaszként volt egy nagyon csúnya aknés bőröm, ami oda vezetett, hogy állandóan nyomkodtam, persze heges és még ocsmányabb lett, ettől olyan frusztrált lettem, hogy az utcára is alig mertem kimenni (anyám persze nem szólt volna, hogy létezik alapozó) és ettől a frusztráltságtól persze még inkább nyomkodtam. Lehet volt benne valami önbántó hajlam is, nem tudom, aztán kaptam rá végre egy spéci gyógyszert, fél év és elmúlt, azóta nem bántom magam, de azért ha van egy egy pattanás, azzal végzek:

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  31. Na, én ezt végigolvastam, meg megnéztem a videókat, engem ez annyira nem undorít. Vagy csak nagyon rosszra számítottam. Bónuszként megnéztem a kapcsolódó videók közül egy olyat, ahol egy 25 éves mitesszert, vagy mit piszkálnak ki tűvel.
    Engem anyám nyomkodott, amíg hagytam, nagyon utáltam, és szerintem nem is jó. Nem nyomkodom magam, csak ha valami nagyon csúf van, és lehet rajta ennyivel segíteni. Másokat sem. Nemrég valami fertőzés miatt egy ideig iszonyú sok pattanásféle volt rajtam, de egy orvos által felírt antibiotikumos krém szépen megoldotta, és azóta rendben van a bőröm, még ha nem is tökéletesen szép. Soha nem voltam kozmetikusnál, már nem is fogok járni.
    Az erős szagokat nem szeretem, érzékeny az orrom amúgy is, ezért nem bírom a gátlástalan fingást, és nem mennék be máshoz a wc-re sem, de az olyasmi, hogy zuhanyba pisilés pl szerintem nem gáz, sőt, kifejezetten víztakarékos módszer.
    Egy igazán undorító dolog volt,, amit csináltam, és majdnem el is feledkeztem már róla, de volt róla most egy videó. A manduláim nagyon vacakok voltak már, és sok lyuk volt bennük. Ezekben időnként összegyűlt valami sárgásfehér trutyi, és egész keményre összeállt. Ki szoktam piszkálni, állati büdös is volt, és utáltam, ha ott volt a torkomban. Mindig hányingeres akció volt, a torokban piszkálás meg a cucc tulajdonságai miatt is. Nem is bírtam sokáig, és korai huszonéveimben elmentem az orr- fül- gégészetre beutalóért, és kivetettem a manduláimat.
    Elnézést, azt hiszem, az nagyon undorító volt.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  32. De jó, hogy ez a bejegyzés megíródott az összes kommenttel együtt, nagyon örülök neki. Egyrészt némileg megnyugtat, hogy ennyi sorstársam van, és nem csak én küzdök ezzel a problémával (lelki eredetű kényszeres önnyomkodás), másrészt nem gondoltam volna, hogy a téma szakértőjeként, 30 éves tapasztalattal a hátam mögött még megtudhatok új dolgot erről. Az eltávolító eszköz az volt. Kár, hogy nem tudtam a létezéséről 20-30 évvel ezelőtt, amikor még menthető lett volna a bőröm. (Mondjuk más módszer még inkább megmenthette volna, amiről szintén csak pár hónapja értesültem.) Mára ugyanis már visszafordíthatatlan elváltozások következtek be a bőrömön, nagy felületeken. Sírok, ha rágondolok, mivé lettem és milyen lehettem volna. És hogy ez mennyire negatívan befolyásolta az egész életemet. Most is sírok, ahogy ezt írom.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  33. Visszajelzés: de basszus, én már | csak az olvassa — én szóltam

  35. Visszajelzés: különvélemény gyerekfotókról | csak az olvassa. én szóltam. minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő

Hozzászólás a(z) Ellie bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .