vendégposztok hete 7.

Közzétéve Szerző:

Jaj, vendégségben vagyunk, alszom és eszem, jól vagyunk tartva, de így estére:

a törzsolvasó elbeszélgetett a blogbulin, majd megírta.

…és mi a panasza..?

Az empátia és az őszinte érdeklődés teljes hiánya közepette kimondott kérdés – ami, ha jobban belegondolok, nem is kérdés, hanem egy odavetett három szó, amit ki sem kéne mondania, az van benne leginkább, hogy mi a faszért nem tettétek már ki táblán ezt a kérdést, hogy húsz (harminc, negyven) éve mindig meg kell kérdeznem. Nem egyszerűbb lenne egy tábla a „kérem, kopogtatással ne zavarja a rendelést!” alá kisebb betűnagysággal: „kérem, kérdés nélkül is mondja el panaszát!” – egy pillanatra elgondolkodtat. Hogy van nekem panaszom? Van persze, csak sem érdeklődéssel, sem anélkül nem szokta ezt megkérdezni tőlem senki. Tényleg! Kész szerencse, hogy van ez az éves rákszűrés. Kötelező.

— Nos?

Tényleg érdekli? Merengek tovább, aztán eszembe jut!

— …vannak ezek a vérzések.

— Igen. Igen. Köztes vérzések. Ez ebben a korban természetes.

— Nem, nem. Utána mindig. Meg persze közben is. Gyakran.

— Úgy érti, házasélet közben és utána?

(Istenem, micsoda szó ez! Házasélet! Ja ja ez nem jött a számra olyan természetességgel. Házasélet. Mifaszez? Eleve elkezdtem szexelni már olyan régen az idejét se tudom. Aztán szexeltem én házasélet helyett és mellett is. Az akkor mi lehetett? Na mindegy is, asszem.)

— Igen.

— Hát akkor írok fel egy gyógyszert. Ezt szedje be az utasítás szerint és akkor megszűnik ez a kis kellemetlenség.

(Kis kellemetlenség. Aha. Jó ezt tisztázni, hogy ez mi nekem, akkor most már minden érthető. Ez kicsi is és nem szar és nyomorék vagyok, hanem csak van egy kellemetlenségem. Mint a szűk cipő. Venni kell másikat, azt hadd szóljon!)

Átsétálok a patikába, pont útba esik vissza az iroda felé. Merthogy munkaidő van, de az éves szűrés az nekem munkaköri kötelességem is, így minő szerencse ezzel is tölthetem a munkaidőm egy részét. Írok egy jó kis jelentést, vagy előterjesztést a kettő között meg a nőgyógyász elmondja, hogy mim van nekem. Kellemetlenség. Aszondja. Kellemetlenség. Ezt mondogatom magamban. Sorra kerülök. Kérdezem a patikust (kérdezze meg gyógyszerészét orvosát, szót fogadok), hogy ugye ez egy olyan hormon, ami arra hivatott, hogy szabályozza a ciklusomat? Igen, válaszolja. Eltűnődöm kicsit. Aztán azt mondja, háromszázhúsz forint lesz. Visszakérdezek. Háromszázhúsz? Csak? Akkor köszönöm, nem kérem.

Ilyen egy hülye vagyok! Majdnem kiváltottam egy mérget és csak az tartott vissza, hogy nagyon olcsó.

Hogy akkor most mi van? Hormon. Beállítani. Szabályozni. Ciklus. Vérzés. Kellemetlenség.

De hát ha nem tenné be a farkát a vaginámba a zuram (házasélet. Tényleg! Milyen igaza van!), akkor ez az egész kellemetlenség nem lenne. Nem is tudnék róla. Nem is tudnám, hogy van nekem egy ilyen szűk cipőm. Csak ott árválkodna a gardróbban és nem tudnám, hogy van. Amiről nem tudunk, az nincs. Nem igaz?

Na jó, ez egy hülyeség, de azért nem hagy nyugodni a gondolat. Hogy a farok ott bennem, az most miért is?

Ja persze, a gyerekek. Oké ez egy.

Aztán van a szex. Élvezet. Balance. Simogatás. Jaj, de jó. Megnyugvás.

Valaha volt ilyen a szex? Valaha. Biztosan. Nyilván. Úgy emlékszem persze, hiszen rengeteg pasim volt. Nyilván élveztem. Egy pillanatra nem vagyok biztos már annyira mindebben. Hagyjuk inkább, nem fogom most marcangolni magam, mikor van egy kellemetlenségem, amin szintén lehet morfondírozni.

De nem. Csak jön újra meg újra ez a hülyeség, hogy minek is rakja belém a farkát, amikor nekem az nem jó. És ráadásul kellemetlenséget okoz. Ami nem is lenne, ha nem tenné belém. Szóval lássuk be végre: azért teszi belém, mert az neki jó. Az neki örömet okoz, és utána olyan nyugodt lesz. És olyan nyugodt lesz aztán minden. A gyerekekkel sem ordibál egy pár napig. Szóval nézzük a jó oldalát. Annyira rendes ember. Annyira. Vagy annyira mégse. Mert nekem ezt csinálta!

Nézzük csak. Főzök. Évek óta főzök. Egyrészt mert a gyerekeknek kell a főtt kaja (nem is, hiszen esznek a suliban), másrészt mert attól család a család, hogy együtt eszünk és anya főz apa mosdik, együtt a család.

Én a magam részéről utálom a főtt kaját. Azért csinálom, mert lásd fenn. Ja, ja. Akkor ez olyan, mint a farok bennem. Nekem nem igényem, nem is esik jól, de hát lásd fenn.

Asszem, lábon hordom ki az idegösszeomlást, ha ezt így folytatom.

Ja bassz!!! Megvan!!! Hüvelyi orgazmus. Bringásahegyen mondta is, hogy ja, ja, te írsz a hüvelyi orgazmusról! Igen. Hogyne. Ami nekem sosem volt. Végül is jogász vagyok, rengeteget tudok összehordani olyasmiről, amiről gőzöm nincs. Ez nem lehet probléma.

Nézzük csak. Azt írja a velvet (ezt sokan olvassák, ugye):

A nők kis százaléka élvezi, ha csak a hüvelyfalát ingerlik, a legtöbben direkt csiklóizgatással képesek csak a csúcsra törni.

Meg még ezt is:

A hüvelyi orgazmus mítoszként kering, ezt csak táplálják azok a női magazinok, amik bőszen erőltetik a nőkre, márpedig hüvelyi orgazmus nélkül egy nő nem nő. Ennek alapja is van, a hüvelyi orgazmus és a csikló orgazmus, azaz a dualisztikus orgazmuselmélet Freud nevéhez köthető. Freud úgy vélte, egy nőnek el kell hagynia a klitoriális örömöket, ha már felnőtté vált, neki köszönhető a téves hüvelyi, azaz vaginális orgazmus kifejezés is. A pszichológus csak azokat a nőket tartotta pszichoszexuálisan érettnek, akik képesek voltak elhagyni a klitoriális orgazmust. Akik azonban csak a csikló ingerlésével érték el a csúcsot, azok szerinte kezelésre szorultak. Ma már ennyire nem súlyos a helyzet, de beszélni azért még mindig fontos erről a kérdéskörről a tévképzetek eloszlatása miatt.

 Na jó van máááár! Éppen forradalmat akartam előkészíteni, de már a velvet is megírta!

Pont ezt akartam megírni. Tényleg egy senkiházi, gondolatnélkül, hülyepicsa vagyok, aki feltalálta a spanyolviaszt – apám mondása. (Meg még az is, hogy a kóbor apácák megtévesztésére. Mondjuk ez most nem illik ide, de ezt mindig mondja, ha valamit kérdezek tőle. Kiskoromban mennyi fejtörést okozott ez nekem. Te jó ég. A kóbor apácákkal egyáltalán nem tudtam mit kezdeni. Hogy azok mik? És ráadásul megtévesztésére. Húha, de jó volt akkor még! Azt se tudtam, kik azok a kóbor apácák, most meg még hüvelyi orgazmusom sincs. Szép kis karrier.)

Szóval minden itt van, kérem, szépen feketén-fehéren. Freud nagy károkat okozott. Amikor azt olvastam valahol (a Bringásahegyen-beszélgetés óta keresem a lakásban ezt a könyvet, de sem a címére, sem a szerzőjére, sem a témájára, sem a formájára, színére és állagára nem emlékszem), hogy Freud viszonylag rövid klinikai gyakorlat után rögzítette és előadásokon kifejtette, könyvekben le is írta, hogy a felnőttkori hisztéria mögött minden esetben gyerekkori szexuális bántalmazás áll. Minden esetben. Tehát minden hisztis felnőtt nőt a gyerekszobában vagy az apja, vagy a bátyja, vagy az unokatestvére, vagy az arra járó férfi felnőtt – benézek a gyerekszobába, olyan csend van ott – abuzálta. Ha nem volt gyerekszobája, akkor nem tudjuk mi történt vele (illetve tudjuk, csak erről Freud barátunk nem írt), mivel a pszichológus fehér, középosztálybeli, polgárok úri huncutsága volt akkoriban (meg most is).

Aztán ezt tényleg szépen leírta és elő is adta több helyen. Én annyira büszke vagyok erre a Freud fiúra, hogy erre így rájött. (Mifasz? Ezért kutatott, meg mélyinterjúzott, hogy egy teljes mértékben közkeletű tényt felfedezzen. Hogy ha valakin erőszakot követnek el, akkor az lelki nyomorék lesz és nagyjából a női lakosság teljes egésze ebben a tekintetben nyomorék volt. Kellett hozzá egy Freud, hogy ez így ki legyen mondva. Tényleg kurva nagy lépéseket tettünk meg azóta. Ja. Szavazhatunk, meg autót vezethetünk. Tényleg. Nagy dolgok ezek.)

Na, de nem lett a dolog vége hapiend. Merthogy ezek a fehér öltönyös faszik nagyon dühösek lettek ám! Hogy elvette ez a Freud fiú a játékszerüket. Meg is kérték őt szépen udvariasan, közben elképzelem, a nyakkendőjükön is igazítottak egy pöppet (ez a csöppet és a pöpecül szó összevonása, jó, nem?), hogy ugyan vonja már vissza ezt a sok baromságot, amit összehordott. Mert jó, jó, szép dolog a tudomány, de azért eddig és ne tovább!

Freud aztán jól vissza is vont mindent, ahogy azt kell. Írmagja sem maradt ennek az elméletnek, helyette (rendelésre, a fizetőképes kereslet igénye szerint – innen el is jutok egy pillanatra a főzőpultom fölé, ahol szintén mások igénye szerint kavarom a levest, de ez az én agymenésem, szóval bocsánat érte) megalkotta ezt az eszement hüvelyi_orgazmus_érett_nő_. Klitoriális_orgazmus_éretlen (vö. hisztéria)_nő- elméletet.

Innen hiányzik a jogorvoslat! Kiáltok fel magamban. Amikor ezt így megcsinálta, megírta, visszavonta, újat kreált – hol voltak a nők? Hol tiltakozhattak, mondhatták el kifogásaikat, emelhették fel a szavukat, terjeszthettek elő törvényt a nyakkendős erőszaktevők ellen?

Hol?

Gyerekszobákban. A konyhákban. Az étkezőben. Rosszulléttel küzdve a heverőn pihegve. Kinn a földeken (ők az egészről nyilván nem értesültek). Benn a gyárakban (nyilván ők sem).

Az állig begombolt ruhában mereven a zurukat hazaváró polgárnők. Hol voltak? Mindeközben?

Sehol. Sehol nem voltak. Ehhez az egészhez ők hülyék. A szakember, az ugye Freud. A vizsgálandó anyag, a matéria, az a nő. Lássuk be. Ennek így kellett lenni. Ennek így kell lenni.

Asszem, hiába minden. Még a velvet is megírta, aztán mégis itt vagyok, hogy bűntudatom van, és szarnak, kidobandó szelektív hulladéknak érzem magam a hüvelyi orgazmusom hiánya miatt.

A velvet is megírta. De hát megírta már egy csomó hülye újság azt is, hogy a nők sokkal több időt töltenek a család menedzselésével, mint a férfiak. Sokkal többet a házimunkával, és egyébként a munkahelyeken is ott vannak. Aztán? Történt valami. Nem.

Így lehet ez a hüvelyi orgazmussal is. Hogy leírta egy sor szak(szar)cikk, meg még film is készült belőle. Ez igazán nem akadálya annak, hogy három barátnőd nézzen le rád megvetően: neked nincs? Nem mondod? Meg lehet tanulni. Figyelj. Úgy kell csinálni – és mondják, hogy hogyan. Hogy úgy mozogj (újabb feladat), úgy igazítsd (még egy), úgy helyezkedj (még egy).

Itt is itt van, ni:

Akinek nincs “hüvelyi orgazmusa”, azaz behatolás közben, pusztán csak a hüvelyt ingerelve nem éri el a csúcspontot, nem kell aggódnia, mert nők milliói vannak ugyanígy ezzel. Ha azonban igényli, akkor megtanulhatja, hogyan élvezzen aktus közben, azonban ezt csak párban lehet elsajátítani, sok-sok gyakorlással. Ebben a szexpózoknak is nagy szerepük van. Azoknak, akik szeretnek irányítani, a lovagló pózt ajánljuk. Ebben a pózban tökéletesen gyakorolható a híd-manőver, azaz az átszokás: a férfin szemben lovagolva a vénuszdomb dörzsölődik a férfi testéhez. Ez elősegíthető puha, vékony selyemsállal is, amit a férfi péniszének tövéhez lehet lazán tekerni, ekkor lovaglás közben a csikló a sálhoz ér. A vibráló péniszgyűrűkkel ugyanezt a hatást lehet elérni.

Jaj de jó! Nincs már min rágódnom. Hiszen nem kell aggódnom, nők milliói vannak ezzel így. És ezt így leírják. Nők millióinak van ezzel egy kis kellemetlensége, de hát a szex az behatolás. Nincs mese. Ezzel együtt kell élni. Vagy meg kell halni.

A Freud-sztoriról itt olvashattok bővebben:

Judith Herman: Trauma és gyógyulás. Fordította: Herman Judit. Tudom, hogy ez vicces, de tényleg. Háttér kiadó.

A Velvet klitorális szóhasználatát a jóval elterjedtebb klitoriálisra javítottam. A szerk.

204 thoughts on “vendégposztok hete 7.”

  2. “Tehát minden hisztis felnőtt nőt a gyerekszobában vagy az apja, vagy a bátyja, vagy az unokatestvére, vagy az arra járó férfi felnőtt – benézek a gyerekszobába, olyan csend van ott – abuzálta.”
    Felröhögtem. Szuper lett, köszönjük.
    A kommentelő neve titok marad?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  3. “A nők kis százaléka élvezi, ha csak a hüvelyfalát ingerlik, a legtöbben direkt csiklóizgatással képesek csak a csúcsra törni.”
    tehát az orgazmushoz a nőknek általában nem feltétlenül szükséges a hüvely izgatása. ok.
    Freud, több más tiszteletreméltó férfigondolkodó és brit tudós viszont attól is tart, hogy a nőknek továbbá valójában sem a szexhez, sem a szex élvezetéhez, sem az intimitáshoz nincs feltétlenül szükségük a hüvelyi orgazmuson túl, a férfira sem. eddig ismeretlen okból ezt szintén nem szeretik annyira hangoztatni. majd előbb-utóbb ezt is megírja a velvet.
    lehet, hogy előbb-utóbb a férfiaknak sem lesz olyan egyszerűen hüvelyi orgazmusuk? mit ír majd akkor a velvet? 😉

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Talan hasonlo nogyulolo cikkeket, mint most is. Meg tobbet, meg hosszabban. A vagina kell nekik, ezert mindent bevetnek. Amig naluk a penz, hatalom, befolyas, es amig a nok gyengek ez igy is marad.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • A! Dehoyg! Utana volt meg egy hosszabb kor, aminek aztan mutet lett a vege. Az ok nem ciklus gond volt, hanem egy edes kis polip.(tanulsag:ha nem teszunk be oda bizonyos dolgokat, akkor is novekedesnek indul ott valami,:) aminek ilyen aranyos neveket adnak a doktor urak:polip, mioma, ciszta, es tarsai)

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Apropo! Az anyak megmentojerol jut eszembe. Mitol is mentette meg a noket kedves semmelweisignac? Kb. Sajat magatol. Amig a ferfiak nem kontarkodtak bele a szulesbe addig egeszen szepen mentek a dolgok. Kevesebb fajdalommal es halallal.
        Most pedig az urak egymas kozt adjak a lovet mindezert, a no meg a maga szuk ketrecebe zarva halasan pislog. Mindekozben.
        Hat? Nem tduom. Van meg hova erosodni…

        Kedvelés

      • “Most pedig az urak egymas kozt adjak a lovet mindezert”
        Nono. MI (nem én) egy nőnek adtunk. Egyszer. Másodszor már nem (otthon).
        A kontárkodásnak meg (mióta kezet mosnak boncolás után) sok egyéb mellett nagyon erősen csökkent nő- és csecsemőhalál is a következménye. Mert nem, korábban nem kevesebb, hanem nagyságrenddel több halállal.

        Kedvelés

      • Úgyis, mint osz párti: nem akarok vitát, adatokat szeretnék. Vagy indokot: akiket ma császároznak, koraszülötteket mentenek, stb. azok kizárólag a rendszer következményei ma? Nem az elektív császárt értem ez alatt, vannak nagyon indokolt esetek is. Pl. otthonszülésből kórházba kerülve (exem volt a doula). Ezek régen orvos nélkül meghaltak. Nem kevesen. Hogyan tudod megmagyarázni, hogy ha ezek ma túlélnek, mégis több a halál?

        Kedvelés

      • Adatok? Specialis terulet. Ha a csecsemohalandosag csokkeneset szeretnenk bemutatni a korhazi szulesek vedelmeben, maris tok jok az adatok.
        Ha az indokolatlan csaszarok adatait nezzuk, mar ott van a bokkeno:nincs, vagy ha van nem mervado az adat. Hiszen az orvos urak szerint a csaszar azert van, mert indokolt. Egyszeru ez!

        Azonban ha semmelweis ugyet megkapargatjuk azt latjuk, hogy egy kulso beavatkozas, – ami a mai un. Orvostudomany bele tenyerelese volt a hagyomanyos orvoslasba, egyreszt anyagi , masreszt tudomanyos hiusag es hirnev erdekeben, nem nem a noknek akartak jot! ne legyunk idealistak! – a noket a baba mellol es a sajat otthonukbol betereltek korhazakba. Aztan az urak boncolasa miatt elkezdtek sorban meghalni. Aztan jott S. I. es jol megmentette oket. Vicces , na!
        El kell ismerned!

        Kedvelés

      • Elismerem. Nem véletlen vagyok (részben, tehát nem veszélyeztetett terhesség, stb. esetében, és persze ha az anya akarja) osz párti. Free Geréb!

        Kedvelés

      • Én értem, hogy miről beszélsz, de azt jó tudnunk, hogy maga Semmelweiss ennek hatására semmilyen elismerést nem kapott, sőt, a kollegái kinevették és teljes szakmai elutasításba ütközött. Ez persze voltaképpen a rendszer romlottságát igazolja, de ne már szegény Semmelweiss legyen a bűnbak.

        Kedvelés

      • “Egyetértek, persze hogy lehetne. De azért a régen minden jobb volt dolog mégsem igaz.”

        ilyet nem is állítottam.

        azt vetettem fel, hogy nekem nem tetszik, hogy a nőgyógyász urak belerondítottak a szülés körül szinte mindenbe. kiszorítva a hagyományosan jól működő rendszereket (bába, dúla – ami itthon nem is nagyon tudott és tud gyökeret verni, hangsúlyosan a nőgyógyászok lobbija miatt, – otthon szülés, háborítatlan szülés, szülőotthonok)
        beterelve ezzel nők százezreit egy lélektelen és mocskos rendszerbe, ahol a pénz mondja meg, hogy ki vagy.

        és minderre rohadtra nem érv, hogy de az orvostudomány mennyit fejlődött. mert nem ez volt amit felvettem.
        (és akkor is haragsom Ignácra és kész!)

        Kedvelés

      • Teljesen egyetértünk sok mindenben. A dulaság kezd azért terjedni, első gyermekem kórházi születésekor a kórházban is volt, a szülészorvos (kell mondanom, hogy NŐ) még tanult is tőle. A második otthon született 😉
        Nem, nem érv! De az sem érv, hogy korábban nem haltak a nők a szülésbe, meg az újszülöttek. Azért nagyon veszélyes érv, mert nem igaz, és az orvostudomány felkentjei (és hívei) gyorsan lecsapják a labdát. A szülés valljuk be, veszélyes üzem. Csak épp a kórházban a teljesen normális terhességek, nehéz szülésre, egyéb problémákra utaló jelek hiánya esetén pont olyan veszélyes, mint az OSZ, ezt a felkentek el szokták felejteni, sőt le is szokták tagadni.

        Kedvelés

      • Semmelweis – Geréb. Jut eszembe, rég jár a fejemben: GÁ-t gyakorlatilag boszorkányüldözős módszerekkel jogi úton lehetetlenítik el. most. S.I. diliházba jutott derék orvostársai hathatós közreműködésével – majd egyetemet neveztek el róla. Szegény Ági, halála után róla minimum egy bábaképzőt fognak elnevezni, azok a derék orvosok, akik most épp börtönbe juttatják. És hányan fogják verni a mellüket, hogy ők látták GÁ zsenijét.

        Kedvelés

      • Ha a beavatkozás nélküli szülés veszélyesebb lenne, mint a steril, műszeres kórházi, amőbakorában kihalt volna az emberiség. Ez egyszerűen önszabályozó dolog volt. A szülés a városi életforma, angolkór, hiányos táplálkozás, szennyezett levegő, járványok, az iszonyatos nyomor miatt lett veszélyes, és akkoriban került a férfiak monopóliumába.

        Kedvelés

      • Nem lennék ebben ennyire biztos. Nagyon sokan halnak meg természetes körülmények között is szülésben. Az ember nehezen szülő fajjá vált. Anatómiailag. Medence, csontos szülőút/csecsemő koponya arány. Nem csak fájdalmasabb, hanem veszélyesebb is a szülése, mint a legtöbb emlős állaté. Akkor is, ha a mai kórházi protokoll a lehető legrosszabb testhelyzetet írja elő a nőknek (bár ez már erősen változik), illetve anélkül is. Sokan meghaltak. Igen, még többen túléltek, elegen ahhoz, hogy a faj szaporodjék. A koponya méret növekedésének ez a gátja, ezen az áron. Nagyon téves érv, hogy mivel az emberiség nem halt ki, tehát a szülés alapból nem veszélyes. Akkor a mamutvadászat sem lett volna veszélyes.
        Ettől még nyilván igaz, hogy az általad felsoroltak nagyon erősen növelték tovább a veszélyt. A mozgáshiány, a magzat gyakori túl nagy súlya fenntartja most. Viszont, és a lényeg: abból a szempontból, hogy beavatkozás nélkül akkor (és erős a gyanúm, hogy most is) biztonságosabb volt-e a szülés, lényegtelen, hogy mi volt a veszélyes szülések oka.

        Kedvelés

      • blacinak
        abból, hogy sokan meghaltak a babák és a mamák közül, logikailag nem következik a mai megoldás
        másként is lehetne

        Kedvelés

      • Azt pl. tudjuk, hogy olyan népeknél, akik a huszadik század elején átvették a civilizált táplálkozást (fehérliszt, cukor, konzerváru), egyéb problémák mellett a nők csípője is keskenyebbé vált a csontrendszer hiányos fejlődése miatt, ami az addiginál jóval fájdalmasabbá és veszélyesebbé tette a szülést. (Ezek a tényezők egyébként ha nem is ilyen durva formában, de minket is érintenek – tegye fel a kezét, aki nem evett több kenyeret életében [gyerekkorában], mint húst).
        http://gutenberg.net.au/ebooks02/0200251h.html

        Szóval nekem gyanús ez a „nehezen szülő”-dolog. Gyanús, hogy ha tényleg nagyon sok nő halt volna meg, akkor azt az ilyen pár száz fős emberi közösségek nem élték volna túl se számszerűen, se pszichológiailag. Egyszerűen akkor nem lenne értelme annak, hogy tíz-tizenöt évig kelljen gondoskodni egy gyerekről, hanem az lenne a cél, hogy minél hamarabb jöjjön az utánpótlás. Nem azt mondom, hogy soha senki, hanem hogy normális körülmények között (tehát nem pl. mélyszegénységben meg politikai okokból évente szülesztésben) valószínűleg elég ritka volt az, hogy valaki meghaljon a szülés miatt.

        Kedvelés

      • Tudtommal talán tízezrelékes arány. Nem nagy evolúciós szempontból, de elég nagy egyéni szempontból. Viszont éppen a nehezen jött utód gondozására érdemes nagy figyelmet fordítani, pont a tízezrével, millió szám szaporodó fajok azok, amelyek a lehető legkevesebbet tesznek az utódok túléléséért.

        Kedvelés

      • Az utódgondozás milyensége tudtommal nem a nehezenjöttséggel, hanem a hosszú élet–kevés, lassan növő utód jellegű életúttal van összefüggésben, jó néhány más ilyen emlős van, tömeges szülési problémák nélkül. Nem látom logikusnak, hogy miért az ember lenne a nagy kivétel, leszámítva azt a tényt, hogy már jó ideje a nagy többség messze nem él biológiailag optimálisnak mondható körülmények közt.

        Kedvelés

      • Én csak azt mondtam, hogy éppen az a helyzet, hogy a kevés utód (és a nehéz szülés, az anya és/vagy az újszülött más emlősfajokhoz viszonyítva gyakori halála ezt is jelenti) éppen a hosszú utódgondozás felé mutat. Nem ennek a következménye a nehéz szülés, hanem a felegyenesedett tartás (medenceöv hozzá alakulása) ÉS az arányaiban nagy fej (relatíve intelligens lény) következménye. Daniel Quinn (Izmael) szerint a bibliai leírás a tudás almájának elfogyasztása és a fájdalommal szüld gyermekedet átok közötti összefüggésről ennek a ténynek a szimbolikus leírása (nagyon egyszerűsítve, és rosszul emlékezve).

        Kedvelés

      • A bibliai leírás szimbolikája pont összefüggésbe hozza a nehéz szülést és a földművelés kezdetét – azt speciel tudjuk, hogy a korai földművelés sokrétű életminőségromlást hozott a vadászó életformához képest, többek között megnövekedett gyerekhalandóságot, szóval nem tudom, mennyire természettől adódik ez a dolog és mennyire arról van szó, hogy rákényszerültünk olyan életformákra, ami egyéni szinten kockázatosabbá tették a túlélést.
        (pl. itt van egy összehasonlító elemzés: http://www.proteinpower.com/drmike/low-carb-diets/nutrition-and-health-in-agriculturalists-and-hunter-gatherers/)
        Sajnos ennyi idő távlatából nagyon nehéz azt megállapítani, hogy régen (mondjuk úgy 8-10000éve) mekkora volt a halálozás szülés körüli okból (szerintem anyai részről nem szignifikánsan több, mint most, inkább az okok változtak – a gyerekek más tészta, ők természetes környezetben nyilván jóval sérülékenyebbek), és nem tudom, hogy van-e erről használható kultúrantropológiai vizsgálat, úgyhogy ez valószínűleg csak véleménycsere marad. 😀
        Meg aztán ma kb. senki nincs abban a helyzetben, hogy az ember eredeti életformáját megvalósítsa.

        Kedvelés

      • Vannak viszonylag hasonló életmódot élő népek, törzsek, ott lehet vizsgálódni. De mondom, a kórházi szülés – amellett, hogy feleslegesen sok nőt tereltek be a kórházba, és teszik ezt ma is – az akkori helyzetre volt válasz, arra az életmódra, az azokból eredő problémákra, amiket te is elismersz. Tehát ne a 10000 évvel ezelőtti halálozásból induljunk ki, hanem a 19. századi városi halálozásokból. Ugyanis abban az időben azért vidéken bőven bábák voltak. A 19. század végén indítottak Magyarországon bábaképzést, ha nem tévedek.

        Kedvelés

      • Ebben egyetértünk, mai körülmények között sok nőnek van szüksége segítségre a szüléshez, van, aki meg is halna. Jó lenne a végére járni, hogy ezt hogyan lehetne megelőzni.
        Abszolút nem sírnám vissza a tizenkilencedik századot, vagy a klasszikus paraszti életformát, mint sokan. 😀

        Kedvelés

      • Van egy ilyen sejtésem, és bevallom, a mamutvadászokét sem. Az orvostudomány tehetné, hogy más válaszokat (is) keres a problémákra, lassan teszi is, tehát a megelőzésre fektetni a hangsúlyt, az egészségre és nem a betegségekre, stb. Meg az egyénre. De azért az életmódért az orvostudományt nem lehet felelősségre vonni. Annak pedig, hogy igenis egyre gyakoribb lesz a nehéz szülés, az életmód mellett pont az orvostudomány következménye – azzal tudniillik, hogy életben maradnak azok a nők és csecsemők, akik korábban belehaltak volna a szülésbe-születésbe, következésképp (ha örökletes okai vannak a nehéz, problémás szülésnek) továbbadják ezt az örökletes problémát, míg korábban a szelekció (gyötrelmes halállal ugyan, de) alacsony szinten tartotta ezeket a genetikai variációkat.

        Kedvelés

      • > De azért az életmódért az orvostudományt nem lehet felelősségre vonni.
        Jah, ezt nem mondtam én se:)

        > Annak pedig, hogy igenis egyre gyakoribb lesz a nehéz szülés, az életmód mellett pont az orvostudomány következménye
        Hát, nem tudom, hogy annyi tényező meg változás mellett száz év orvostudomány mennyire befolyásolja mérhetően a dolgot. Egy faj génállománya aránylag stabil, komoly meglevő genetikai változatosság nem hiszem, hogy volt egy ennyire kardinális kérdésben (mint ahogy abban sincs, hogy az embernek van-e szeme – néhány extrém ritka genetikai rendellenesség vagy genetikai sérülés biztos létezik).
        Plusz nem tudjuk felmérni, hogy a problémás szülések közül mennyi vezethető vissza genetikai okokra, életmódbeli vagy epigenetikus okokra, plusz Magyarországon az egészségügy maga is egy tényező.
        Plusz ha valóban van is genetikai oka egy problémás szülésnek (én nem tudok ilyen ismert tényezőről), vajon mennyire befolyásolja a gyerekszámot? Mennyivel csökken az esélye annak, hogy valaki belevág a második, harmadik gyerekbe?
        A természetben is legalább annyira valószínűbb, hogy valami balesetben halnak meg a gyerekeid vagy elviszi őket a tíígris, mint hogy valami inherens, genetikai okból. A genetikai változatosság durva hibákat leszámitva többnyire apróságokban nyilvánul meg, amennyire tudom, ami a megfelelő irányú szelekciós nyomás hatására fog terjedni, magától nem.

        Kedvelés

      • Hát, belemehetünk populációgenetikába, meg a “mennyiségi” tulajdonságok genetikájába – a nehéz/könnyű szülés, bármilyen hülyén is hangzik ilyen, tehát sok gén és a környezet által is meghatározott tulajdonság, szemben a minőségiekkel, mint a szín például, ami JELLEMZŐEN alapvetően kis számú gén által befolyásolt, a környezet pedig alig hat rá. Szívesen teszem, része a munkámnak. Elég nagy genetikai változatosság lehet, de nem mondom, hogy kizárólag a szelekciós nyomás csökkenése akár száz év alatt már jelentős változást hozott volna, nyilván nagyságrendekkel nagyobb a környezeti hatások szerepe – de szép lassan bizony ez is növeli, és tovább fogja is növelni a problémát.
        A csontos szülőút átmérőjétől a baba fejének nagyságáig mindent befolyásol különböző mértékben a genetika. Nem egy gén okoz tehát normális esetben nehéz szülést, hanem ezek együttes hatása mondjuk hajlamosíthat rá. Ezek a hatások részben összeadódnak, additívek, ezek hatása viszonylag követhető, jelenleg populációgenetikai, statisztikai jellegű módszerekkel. Embernél nem tudom, hogy van ez, de pl. a szarvasmarhánál már van szelekció a nehéz ellés ellen, ott probléma több fajtánál – de csak az intenzívebbeknél, az ősi marháknál nem. Mindenképp lehet annyira elvonatkoztatni a fajtól, hogy elmondhassuk, hogy a szelekció hathat a szülés nehézségére.
        Nagyobb populációkban a genetikai változatosság valóban lényegében kizárólag a szelekció hatására változik, azonban megfigyelhető az is, szintén állattenyésztésben, hogy a szelekció hiányának is van következménye, pl. a teljesítmény visszaesésében. És azt se felejtsük el, hogy annak, hogy kit visz el a tigris, igenis vannak genetikai okai. Ez az evolúció alapja. Illetve egyik alapja.

        Kedvelés

      • Úgy gondolod, a ritka fogantatás, hosszú, terhes kihordás, nehéz szülés, sok kiskori veszély van összefüggésben a figyelmes utódgondozással? (megkérdezem Tibit is a lomtárban, ne érezze, hogy te vagy itt az okos!)

        Kedvelés

      • Amennyire tudom, két dolgot szoktak (nem csak embernél) a hosszú ivadékgondozással összefüggésbe hozni. Az egyik a viszonylag kevés ivadék. Ezt az embernél messze nem elsősorban az anya- és csecsemő halandóság (mármint a szüléssel kapcsolatba hozhatóval) okozza, az csak hozzájárul kis mértékben. A másik pedig a tanítás, a nem öröklődő információk elképesztően nagyobb aránya az ember életében gyakorlatilag bármilyen más állatfajhoz viszonyítva, de már a farkasok, emberszabású majmok esetében is. A kérődzők mondjuk a teljes elválasztásig (magyarul a szopás teljes befejezéséig) nagyjából mindent megtanulnak, ami a túlélésükhöz kell, addig a csimpánzoknál is évek kellenek az információk átadásához – egy kakukkfióka meg a teljes tudáskészletet genetikailag kódolva hordozza, a fajra jellemző tudást a nevelő madár nem tudja átadni. Más példa: egy feketerigó fióka tanulás nélkül is fél a macskáktól. A sokkal okosabb csóka fiókája nem, meg kell tanulnia. Az embernél az extrakromoszómális információmennyiség az ún. primitív népeknél is, de vélhetőleg a neandervölgyinél is nagyságrendekkel nagyobb, mint akár a csimpánzénál. (És ugye ehhez a szoftverhez megfelelő hardver kell, minden más emlősállathoz viszonyítva rendkívül nagy fej/test arányt eredményezve.)

        Kedvelés

  5. Lux Elvira csodálatos szösszenete a hüvelyi orgazmus “tanulásáról” illetve arról, hogy milyen káros, ha a fiatal lányok maszturbálnak. http://www.szexologia.hu/cikkek/cikk_a_nok_titkai.html
    A fejemet fogom… és eszembe jut, hogy csillogó szemű egyetemistaként imádtam az előadásait, mert vicces volt a néni és mert nem tudtam még úgy szelektálni, mint most. Szaktekintély volt és minden szavát elhittem, most pedig látom, hogy milyen káros.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  6. Szépen írtad meg ezt a “kellemetlenség” témát. Pont így csinálja velünk a világ.
    Nem veled van valami, csak egy apró, elidegeníthető dolog történik függetlenül.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

  8. Hogy a lényeget ragadjam meg:
    ‘csiklóizgatással képesek csak a csúcsra törni’
    Ebben azért van egy kis finom, rebbenésnyi képzavar, nem?

    Másrészt, nekem a pecsételő vérzés kontra rendszeresen késő menstruációmra kétféle reakció érkezett:
    -fogadd el a nőiességed, biztos az a gond, hogy nem fogadtad még el! (garázse.)
    -itt van egy vérzésmeghozó gyógyszer, hormonális, hasonló elven működik mint a fogamzásgátló tabletta, csak több benne a hormon, ötezer, köszönöm. (szakorvos)

    Harmadrészt. Érdekelne, hogy valakivel előfordult -e már olyan, hogy huzamosabb ideig (hónapok) abszolút nem érdekelte a szex, semmilyen formában? Sem közösülés, sem maszturbálás, sem vágy, sem semmi. És nem a szülés előtti-utáni közvetlen időszakra, vagy valami szervi baj által kiváltott állapotra gondolok.

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

      • 🙂

        Köszönöm a választ! Számomra ismeretlen és szokatlan ez az állapot, azért kérdeztem meg.

        Kedvelés

      • A depi mindenképp lehet oka, de életkor függő is és ami fontos a fogamzásgátlókgyógyszereknek van libidócsökkentő hatásuk! Erre én is akkor jöttem rá anno amikor azért nem szedtem, mert szerettünk volna gyereket és jéééé, lett kedvem és nem a gyerek miatt csak úgy az ízéért:) – és elmúltak a migrénjeim stb stb… Szedsz gyógyszert?

        Kedvelés

      • Nem, nálam más oka van, valószínűleg egy nagyon régi igény a befeléfordulásra, egy hosszú, méltatlan szexuális gyakorlat utána újra- rendeződés, és a preferenciák is másak most.
        Viszont látom, hogy ez egy elég fontos téma.
        Köszönöm a segítséget!

        Kedvelés

      • Te rájöttél már hogy mi az oka?
        Mert engem már nem zavar, csak foglalkoztat, hogy mitől lehet?
        Képviselőné írt fentebb néhány alternatívát, az én magánvéleményem az, hogy a sajátom oka az ‘elég volt’ érzés. Hogy egyszerűen most én nem bírok adni magamból, és nem is kérek senkiből.
        Tudom, hogy ennek vége lesz egyszer.
        Ehhez ráadásul nálam kötődik egy amolyan, ‘de jó lenne tök egyedül’ hangulat is. Pedig, nálunk szeretet van, nagy, és vonzalom is. Szóval azt hiszem, nem a jelenlegi helyzet az oka, hanem valami sokkal régebbre visszanyúló, felhalmozódott kiraboltság -érzés.
        Meg aztán, az is eszembe jutott, hosszas elmélkedéseim során, hogy lehet, hogy ez egy normális állapot, csak ugye manapság heti öt pózban szokás vadul kufircolni reggeli kávé, esti vacsora és napközbeni munka helyett, alatt és közben, és ez a belénk sulykolt baromság nem engedi, hogy normális állapotként tekintsünk arra, amiben vagyunk. Vagy épp ez a rengeteg szex is hozzájárul ahhoz, hogy ne kívánjam?
        Hmm, ez érdekes, ezen eddig még nem gondolkoztam.
        Egyszer az egyik öcsém mondta, hogy néha, annyi pucér csajt lát munkába menet, és onnan haza az újságokon meg a plakátokon, hogy akármennyire vonzó a barátnője, akit ráadásul nagyon szeret, idő kell, mire ingerenciája támad a szexre miután hazaért.

        Kedvelés

      • “valami sokkal régebbre visszanyúló, felhalmozódott kiraboltság -érzés”
        Nálam is ez, igen. Meg más ok is, hosszú lenne elmesélnem, a mi kapcsolatunk ilyen téren elejétől hátrányból indult. Sose volt sok szex, egyikünk sem “olyan”.

        Öcséd is jót mondott, nyilván ez is bejátszik férfiaknál. Ránk ez sem áll viszont, tekintve, hogy 3 km-es körben mozgunk.

        Nem tudom, mi lesz, de már nagyon komoly probléma ez a kapcsolatunkban. Döglök belefele, meg a zember is.

        Kedvelés

      • Szoktam mondani, hogy az az év, amelyikben 5 orgazmusom volt, nagyon jó év. 😦

        Kedvelés

      • 😦

        Az is érdekes kérdés, hogy az egészséges (vagyis erőszakmentes, nem abúzuson, sérülésen alapuló, vagy addiktív állapotban megélt, stb) szexuális aktivitás milyen széles palettán mozog?
        Feltételezem, hogy a jelenlegi agyonszexualizált kommunikáció és infóáradat egyáltalán nem tükrözi a társadalmi igényeket, mindössze ez az újdonság, a korábbi prűd és tabusító módhoz képest.
        Biztos vagyok benne, hogy a mennyiségbéli igények is teljesen különbözők, személyenként és életszakaszonként is.

        Kedvelés

      • Úgy értem, az egyni igények is egyik napról a másikra változhatnak, az aktuális partnertől függően.
        Na, nem az én műfajom az értelmesen kifejezem magam.

        Kedvelés

      • mindkettőtök élménye az enyém is.
        minden amit leírtatok igaz rám is.

        néha felteszem ezeket a kérdéseket. aztán van, hogy arra jutok amire Te Pikareszk: ez a normális. ebbe a korba értem. eddig volt a szex és ahhoz a köretek, most jön a megnyugvás és az egymásra nézés bizalommal.
        annyi a különbség nálunk, hogy nincs egymásra nézés, nincs bizalom, emiatt nincs vonzalom és nincs intimitás egyáltalán semmi nincs.
        mert – lehetséges – csak a szex volt és más semmi. ahelyett, hogy a szex helyébe beléphetett volna mindaz, amit te felsoroltál, nálunk azok helyébe a sérelmek, kerülendő témák – egyre kevesebb közös tevékenység és annak is veszekedés a vége _ került.

        szar. meg még szarabb…

        Kedvelés

      • ‘eddig volt a szex és ahhoz a köretek, most jön a megnyugvás és az egymásra nézés bizalommal.’
        Én ezt az állapotot még nem éltem meg, valószínűleg fiatalabb is vagyok nálad, de el tudom képzelni, úgy értem, bele tudom nagyjából képzelni magam.
        Ilyenkor a szex újratanulható, legalábbis én úgy képzelem, de ennek feltétele a szeretet, esetleg újra kiviruló szerelem, érdeklődés, vonzalom.
        Van mód és lehetőség változtatni? Akár kilépni, akár a kapcsolaton belül?

        Hajnalkám, neked meg itt egy óriásmilka, élethű méretű tehén van az oldalán, ecsém, ebből jut a Jolinak, de még takarózhatsz is vele, lila báliruhát varrunk a bevonatból, és ha már nagyon kínlódunk, simán belehempergünk a fóliába, hörögve morogva jól befaljuk meg lenyaljuk a maradványokat.
        Na?

        Viccet félretéve, a kérdés ugyanaz, mint Árnikánál. Lehetőség a váltásra?

        Énazt érzem most, hogy teljesen újra kell tanulnom a szexualitásomat, a testemhez való viszonyomat, elhagyni a mértéktelen önkritikámat, a kisgyerekkori maszturbálásokkori lebukások miatt érzett bűntudatot, az abúzus mentén kialakult szennyesség – érzést, és azt a felemás érzékiséget, amiben hatalmam nincs, de (sajnos) megtanultam az alárendelődésben meglelni némi maradék örömöt, ha már más úgy sincs.

        Kurva sok a dolog ezzel.

        Kedvelés

      • újra tanulás. sok a dolog ezzel.
        igaz.
        nekem elment a kedvem tőle. nincs sem erőm, sem motivációm már ezzel kapcsolatban bármit tanulni.

        Kedvelés

      • Én megértem ezt, teljesen.
        Az újratanulást inkább kérdésnek szántam, hogy valóban az -e?
        Semmiképp sem kioktatásnak, vagy tanácsadásnak.
        Remélem, hogy egyébként így van, és tényleg újratanulható..
        😦

        Kedvelés

      • Ha ez színesíti a képet, mondom, hogy kb 3 éve nincs gyakorlatilag semmilyen nemi életem. Nem tudom, mikor lesz, de egy idő után kevésbé hiányzott, mint eleinte. Mondjuk nem vetném meg, csak a partner, ugye…

        Kedvelés

      • HA van társad és nincs szex, illetve csak egyre ritkábban, arról mindketten tudtok, az mindekettőtöket zavar, mindeketten érzitek,hogy nincs ez így jól, ingerültebbek, türelmetlenebbek vagytok és így lesz a szar mégszarabb, ahogy ti is írtátok. Szánni kell rá időt és érzést, magatokért és igen, szerintem is újratanulható, ha kicsit sűrűsödnek az együtlétek, a testetek újra akarja majd a másikat, de ehhez kell a szeretet és legalább egy kicsi kívánás. Utálkozva biztosan nem megy.

        Kedvelés

    • Én is így vagyok most. A legfőbb oka az, hogy más felé koncentrálódik a figyelmem eszembe se jut a szex, ősz van, a vágyam őszi álmot alszik, és az intimitás és érintésigényem maximálisan ki van elégítve az összebújással, ölelésekkel. Velem ez többször volt már, és általában akkor lendült vissza a dolog, amikor spontán történt valami jó, amitől egyszercsak megint volt vágyam, nem csak olyan válaszjellegű, hanem saját.
      Mondjuk az is közrejátszott korábbi kapcsolataimban, (meg gondolom majd most is így lesz), hogy hajlamos vagyok a kapcsolat kezdeti egy-másfél év hormonlöketével száguldó szexualitást tekinteni az origónak, és elégedetlenkedni magammal és a partneremmel, ha már nem remeg a láb.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Jaj, de jó hogy ezt leírtad, köszönöm!
        Igen, ez is benne van, hogy az alkotói energiáimat csatasorba állítottam, más célokra. (nem tudom pontosan, hogy a szexuális energiának van -e köze az alkotóihoz, csak úgy tippelek).
        Aztán az ősz, igen. Ilyenkor mindig a tanulás, a kreativitás felé fordulok, és csökken a ibidóm.
        Aztán amit a kapcsolat szexuális dinamikájával kapcsolatban írsz, az megintcsak elgondolkodtató. Mondjuk én most teljesen jól érzem magam így, de az elégedetlenkedés mechanizmusa ismerős.

        Kedvelés

      • Én Soma mama könyvében olvastam az általatok leírt jelenségről (én még fiatal vagyok és szerelmes), szóval ő írta,hogy nála is vannak ilyen aszexuális periódusok az életében, jellemzően főleg akkor, mikor az energiáit (libidó, vagy nevezzük bárminek) másra irányítja, pl alkotó munkára fordítja. De máskor is normális lehet, ez az élet velejárója, és én örülök, hogy olvashattam róla,mert nem fogok szívrohamot kapni, ha magamon tapasztalok ilyet majd. Nekem a hormonos fogamzás gátló szokott bekavarni annyiban,hogy érezhetően csökken tőle a libidóm sajnos.

        Kedvelés

      • Juj, jaj, Soma, azzal tessék vigyázni…

        Én is szedtem tablettát évekig, az amúgy sem szárnyaló libidómat szinte a nullára csökkentette, ez csak egy ok volt a sok közül arra, hogy abbahagyjam a szedését…

        Kedvelés

      • Szerintem nekem is bejátszik a fogamzásgátló, méhen belüli, 5 évig dolgozik, sok galibát csinál nálam, asszem. De nem szedetem ki, egy vagyon volt, még van 2 éve, addigra tán fel is döglök, má mindegy.

        Kedvelés

      • Tud a nőci érdekeseket mondani, de én tőle hallottam először életemben, hogy létezik ilyen. Mivel többen írjátok, ez nyilván normális dolog. Persze, lehet ezer más oka, trauma, depresszió stb.
        Sajnos nem látok más megoldást, mint a tabletta…pedig nagyon utálom és zavar engem is,hogy ez a mellékhatás.

        Kedvelés

      • Én azt tapasztaltam, hogy a túlfűtött szexuális vágy annak a jele is lehet, hogy az adott kapcsolatnak elakadtak a más közeledési csatornái.

        Kedvelés

      • Pont ezen gondolkodtam én is a napokban… Amikor plö nincs más mód, hogy közel legyetek egymáshoz, bizonyos okokból…

        Kedvelés

      • Vagy nincs vagy hiányos az intellektuális kapcsolat, nincs közös hobbi stb. Netán kisebb feszültségek vannak (vö békülősszex).

        Kedvelés

      • A szex közkedvelt intimitás-pótlék, bármilyen paradox is. Épp tegnap mondtam ki egy beszélgetésben, amikor a fiú nagyon ajánlkozott a szexre, és mintegy fokozatos közeledés gyanánt megkérdezte, hogy hogy vagyok és meséljek az életemről, hogy kisapám, ha én neked tényleg elmondanám, hogy vagyok és milyen az életem, olyan gyorsan menekülnél, a hátadat is alig látnám.

        Kedvelés

      • Tényleg paradoxnak hangzik, de rohadtul igazad van. Hogy ti mindig a legjobbkor találjátok ki a gondolataimat!
        Velünk ez van most, és nem jó ez így.

        Kedvelés

      • Ha engem kérdezel, az Ébresztő című könyve.Szerintem vannak jó meglátásai, bár kicsit ezós..

        Kedvelés

      • 🙂
        Köszi, erre gondoltam. Az már volt a kezemben. Igen, sokszor nagyon garázsezo, sokszor nagyon mennyiségi a jelenléte, de kritikusan olvasva és a magad problémáját pontosan ismerve hasznos gondolatai is vannak.

        Kedvelés

      • A tablettától 21 évesen egyszerűen megszűnt a libidóm. Amikor abbahagytam, változatlan formában tért vissza.

        Kedvelés

      • fabula,
        én esemény utánival és gumival kezdtem tinédzser koromban. TUDTUK, hogy a postinort nem szabad túl gyakran használni, mert lórúgás, de néha ráfanyalodtunk. aztán a kilencvenes években bejöttek az ún. többfázisú, szabályozott hormontartalmú tabletták. az nekem nagyon bejött, mert kis hormonadagot tartalmaz, de kétszer maradtam terhes, mert a családban gyakori két petesejt egyszeri beérése (vannak ikrek is), ahhoz pedig nem volt elegendő a négyfázisú hormonadagja.
        így első szülésem után feltétettem a legegyszerűbb spirált, amitől pár hónap után begyulladtam. visszatértünk a jó öreg gumióvszerhez. aztán a második gyerek után elbeszélgettem egy jófej nőgyógyásszal, aki elmondta, hogy jobbfajta, a szervezet által jól tolerált (általában szilikon vagy nemesfém) spirált kell választani, aztán meg kell beszélned magaddal odafenn a fejecskédben, hogy ez olyan eszköz, ami jó és segít neked, tehát elfogadod, hogy együttélsz vele.
        nem tudom, hogy a minőség vagy a fejemben lezajló minőségi változás tette, de immáron második éve élek vidáman az újabb spirállal, ezúttal panasz nélkül.
        igen, tudtommal magyarországon már kapható férfi fogamzásgátló, de most fejből meg nem mondom a nevét.

        Kedvelés

      • Szerintem lehet köze, a termékenység nem csak az utódlás szempontjából értelmezhető, hanem az alkotótevékenységként is.
        Én is teljesen jól érzem magam így, az elégedetlenséget valahogy úgy akartam érteni, hogy amikor megszokom a páromat, mint szexuális partnert, akkor belül lázadozom, hogy miért nem maradhat minden úgy mint az elején.
        Pedig is tök nagy hülyeség. Erről a lenyugvás, megszokás dologról sosem szólnak a női magazinok, a barátnők is ritkán mondanak ki ilyesmit, mert nagy tabu.

        Kedvelés

      • Olvasol a gondolataimban, mert én is oda lyukadtam ki, hogy a szexelésnél is nagyobb tabu a nem szexelés.
        Tudom én hogy mindenki, hatvan fölött negyven év után is hetente négyszer minimum szexel, bezzeg régen, fénykorukban reggeli helyett is ezzel táplálták magukat.

        Én meg lesek ki a fejemből, hogy mostmár nem csak méretileg (minden túl hosszúa, mi nem az szűk) számítok kisebbségnek, hanem szexuálisan is, mert valami naaagy-naaagy bajom van.
        Igen, értettem amit az elégedetlenségről írtál. Azt gondolom, hogy a magunk jól -létét felült tudja olykor írni a nonstop szexualitás eszméje, az elvárásrendszerek, amihez képest az enyém nemhogy ősrobbanás, de csak egy fáradt kis öngyújtó. Igaz, Eddára nem lobban 🙂

        Zsebszualitás.

        Kedvelés

      • Igen, pedig ez így van! Mi még nem értünk ebbe a szakaszba,elég új a dolog, és nagyon nem is várom…Állítólag max 1-2 év, és utána mérhetően csökken a hormonszint is, a megnyugvás szakaszában. Bár a tabletta elég sokat ront a helyzeten sajnos.

        Kedvelés

      • pikareszk, én is írtam, de nagyon a végére szúrta, a fogamzásgátló tablettákhoz. (lehet, hogy igazából ott a helye? fogamzásgátló módszer lenne?)

        Kedvelés

      • Épp most olvastam, köszönöm!

        Most meg épp azon gondolkozom, hogy ebben a problémában is mennyire benne van a tökéletesség illúziójának kergetése.
        Ha alkotó emberekről olvasok, azok mindig minden téren helytállnak, alig tapasztalok olyat, hogy valaki bevallaná, hogy az élete bizonyos téren ellaposodott, vagy hiányt szenvedett. Az átlag ismerőseimmel meg alig beszélünk ilyesmiről, valóban nagy tabu ez.
        Művész urak szokták bevallani, hogy az asszony mennyire ott volt mikor ők nem, de nők ezt nem szokták elmondani, nem merik, nem lehet talán, a nem tökéletes nő az nem divat.
        Emlékszem, egyszer Ágens, az énekesnő mondott valamit arról, hogy aszexuálissá vált egy időre (ha lehet ez időszakos, egyáltalán?) és az nagy meglepetést okozott akkor.

        Kedvelés

      • De azért azt is oda kell biggyeszteni, hogy ez nagy meglepetés, mert amúgy hát persze ő nagyon sokat és szívesen.

        Kedvelés

      • Az okozott meglepetést, hogy felvállalta, nyíltan beszélt róla, de arról nem, hogy előtte milyen volt az élete ilyen téren.

        Kedvelés

      • van egy határ. az az állapot, amiről én beszéltem, még nem jelent aszexualitást, mert annak, hogy nő vagy, továbbra is tudatában maradsz. sminkelsz, öltözöl, tetszeni akarsz, foglalkozol magaddal, csak épp a szex nem hiányzik.
        viszont megtapasztaltam az aszexualitást is, amikor balesetet szenvedett férjem mellett kénytelen voltam két évre ápolóvá vedleni. akkor valóban elfeledtem, hogy nő vagyok, nem is érdekelt, hogy mi vagyok, mit veszek fel, hogy nézek ki, csak az, hogy jól teljesítsek gondozóként és elérjem kitűzött céljaimat. két év után olyan elemi erővel tört fel belőlem a vágy egy igazi férfi után, hogy naponta fohászkodtam érte (és sajnos pontosan tudtam, hogy nem a férjem kell, hanem valami egészen más — ennek pedig nem volt semmi köze az állapotához, hanem csak és kizárólag ahhoz a szerephez, amibe én száműztem saját magam). nem hiszem, hogy egészséges, önmagában bízó nő örökre aszexuálissá válhat. mindenképp időszakos állapotnak tekintem. ha feltűnően hosszú ideig az valaki, annak magával van baja (viszont szinte biztos, hogy a maradandó károkat más/mások okozták benne).

        Kedvelés

      • Feljebbihez, de ott nincs már hely: Hörögve-morogva lenyaljuk… Okéka! Már látnám! Azt az óriásmilkát. 😀

        Nem váltok, nekem ez a faszi kell, eddigi életem során már volt alkalmam bőven szűrni, ennél jobbat nem fogok ki, ezt szeretném már megtartani holtomiglanig. (na, jó, esetleg a tibi még szóba jöhet)

        Ha meg tudnánk oldani az egyéb szembenállásainkat, nyilván visszatérne a vágy is, addig meg ez van. De az indulásnál el lett ez b.szva, azóta eltelt 5 év, ezt behozni nem tudom, lehet-e még.
        Dógozunk rajta erősen, de nem látom a végét.
        A szex témát kerüljük. Most ott tartunk, hogy kibeszéltük, kinek mi baja ezzel, nagyjából érti is, én is őt, csak ezzel még nincs megoldva. Annyi az “eredmény”, hogy azt mondta, nem fog kezdeményezni, megvárja, míg én. Na, szegénykém, arra várhat. Már bevetettem a pornót nézek trükköt, de nem úgy sült el, ahogy vártam. Innentől ötletek nulla.

        Kedvelés

      • Ha egyszer blogtallálkozó ideján hazajutok, egy milka erejéig felugrok, ezt megígérem!

        Nálunk kevés dologgal lehet úgy zavarba hozni a pasimat, mint a pornóval. Azt mondta egyszer, kimegy csinál egy szendvicset, én meg épp az új szaténszettemben ájultam épp a takaró alatt, olyan melegem volt tőle. De legalább lett egy kis huzat, ennyi haszna volt, ha már a mű maga nem jött be.

        Amúgy úgy mondanék valami okosat, de sajnos nem tudok. Tán csak annyit, hogy mivel semmiféle szabályok nincsenek arra, hogy miből mit lehet kihozni, ha mindkét fél akarja! Úgyhogy én nagyon drukkolok!

        Kedvelés

      • 🙂

        A drukkot köszi, nagyon ránk fér.
        Este nagy balhé lett a beszélgetésünkből, megint csak visszaesés, nem haladás. 😦

        Kedvelés

      • No, tapasztalatból nem beszélhetek, de ahogy itt olvasgatok, és körbenézek, és morfondírozok magamban, arra hajlok leginkább, hogy mindenfajta szexualitás normális, és ahogy itt fentebb írták, az is, amikor az ember életében napról napra változik.
        Hiszen a szexualitás nem valami olyan dolog, ami az embertől (hangulatától, érzéseitől stb.) markánsan külön kezelhető… nem? Legalábbis általában. (Főleg nőkre értem most persze.) (Bár azt gondolom, hogy ez is kondicionálás kérdése…)

        Egyben biztos vagyok, hogy sokféle, na.

        Azt nem gondolom, hogy mindig úgy a jó, ahogy van, mert az emberek legalább felének a szexualitása meg van nyomorítva, és akkor tudnánk csak igazán jól látni, hogy milyen lenne az alá natúre, önmagában, akkor ismernénk meg, milyen is igazából, ha ezek a romboló tényezők, ez a közeg, ami van, nem volna. (Tudom, szép álmok, de elgondolkodni ezen nagyon érdemes.)

        Kissé összezavarodtam már saját magamtól, de az a lényeg, hogy rettentő károsnak találom azt, hogy mindig és mindenhol és mindenkivel kapcsolatban meg akarják mondani az okosok, hogy mi hogyan volna a normális. Egy kapcsolatban, ennyi és ennyi évig, hét év, két év, tíz év, egy gyerek, két gyerek után, satöbbi…
        És ha a te vágyad, igényeid nem a megadottra hasonlítanak, akkor érezd magad szarul.

        Na, e fenti meg más támadások, megmondások miatt is alakult ki bennem (elég rövid idő alatt) egy olyan dac, hogy nekem ne akarják megmagyarázni, hogy amit érzek, az nem normális, az túl ilyen, vagy túl olyan. Olyan, amilyen, és kész, akinek fontos vagyok, az lesz szíves elfogadni, nem pedig relativizálni azt (a saját érdekében, persze). Ha ez nem megy, akkor menjen a büdös picsába.

        Nem vagyok robot, sem valami szalagon gyártott egyenakármi, nekem ne hányja a szememre senki, hogy tegnap kívántam a szexet, most meg mé’ nem!

        Phühh.

        És nagyon rossz látni, hogy ennyi nő nincs kibékülve saját magával, szerintem óvatos becslések alapján is a nőknek a nagy része rohadtul nincs tisztában és jóban a saját testével, vágyaival. Borzalom, elszomorító. Mindig van valami, ami miatt szégyellhetjük magunkat.

        Kedvelés

    • A megadott időben való “kötelező” nem aktus (oka: gyerekcsinálás) is terheket tud róni a spontán nemi vágyra. Főleg ahol ez nem sikerül elsőre meg másodikra.
      Aki beírja erre válaszul, hogy csak lazán és ne görcsöljek, azzal százszor leíratom az Apukákkal beszélgetek című dolgozatomat.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nálunk volt ilyen, mikor tudtam, hogy csak azért mászik rám, mert gyereket akar, engem meg annyira magam miatt nem kívánna. De szar volt!

        Kedvelés

    • A fogamzasgatlo tablettarol irtam mar. Nekem ez eleri a hataraimat. Mindig.
      Es most itt ujra, ahog irjatok is. Kiiktatja a libidot! Kerdem en nok millioi megis miert szedik? Igy? Ezzel a hatassal is? (A rengeteg mas egeszsegkarosito hatasrol nem is beszelve)
      Motoszkal bennem a kis ordog: ezek a nok, akik szedik nem erzik a libidobeli kulonbseget?talan csak nem azert mert gyogyszer nelkul sem volt, olyanjuk, hogy libido?
      Nem tudo, hogy igy van-e. Csak mintha logikailag helytallo lenn ez a kovetkeztetes. Ugy tunik.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Ha fiatalon kezdik el szedni (és általában tizenhat évesen a kezedbe nyomja a nőgyógyász) akkor szerintem hosszú idő telhet, mire feltűnik. Én akkor nem gondoltam, hogy a gyógyszer okozhatja a libidócsökkenést, azt hittem velem van a baj, amikor már problémák miatt abba kellett hagynom (ez is megérne egy misét, hogy micsoda makacs gondokat okoz a tabletta!) akkor jöttem rá, hogy nekem végül is van vágyam, meg akarok még szexelni a barátommal. 21 voltam, és ez siralmas.

        Nekem is vesszőparipám a fogamzásgátló, szemrebbenés nélkül lökik oda az orvosok a lányoknak, nem hívják fel a figyelmet a veszélyeire, de ha fel is hívják, egy szexelni akaró tinilány csak azt nézi sajnos, hogy ne legyen kényelmetlen a pasijának, meg ne legyen terhes.
        Az anyukák ritkán partnerek ebben a kérdésben, csak azon izgulnak nehogy terhes legyen a gyerek.

        Akkora elvárás hogy a pasik “kényelmesen” tudjanak szexelni, hogy a nők nagy része gondolkodás nélkül vállalja az eltűnt libidót. (Ez mondjuk nem azt jelenti, hogy a kicsit megunt, kicsit rossz szerető partnerrel tablettaszedés nélkül is állandóan ágyba ugranának)

        Kedvelés

      • Ami engem illet, én nagyon fiatalon, húszévesen szedtem, és akkor még gőzöm sem volt, merre hány méter, szerintem a fiatal nőknek általában nincsen. Szóval ha volt is ettől libidócsökkenés,ezen nem is gondolkodtam, és főleg nem a gyógyszernek tulajdonítottam, na nem mintha az orvos aki felírta erről ejtett volna akár egy szót is, na ez problémás.
        Megjegyzem a fogamzásgátló tabletta annak idején amikor feltalálták nagy fegyvertény volt a nők emancipációjában, feminizmustörténeti ajánlónkat hallották.

        Kedvelés

      • Ettol meg szomorubb, hogy fiatalon miert nincs egy jozan szo, hang?
        En nagyon hatarozottan lmondtam a lanyaimnak. A nagynak hiaba, a kicsit is csak a cukorbetegseg tartotta vissza…
        Igy aszem meg is van a valasz a kerdesemre.
        Mondjuk a nagy most letette es kezd ebredezni, ha ez szamit valamit.(szamit, nekem nagyon is sokat)

        Kedvelés

      • Baromi sokat számít, hogy veled tudnak a lányaid erről beszélni, én nem tudtam az anyámmal, ezzel a dologgal egyedül voltam hagyva. Mondanom sem kell, ennek nem csak az élet ezen területén érzem a negatív hatásait, de ez egy másik történet.

        Kedvelés

      • bizony. velem sem beszélt erről anyám. fogott, és vitt a nőgyógyászához, miután egy évvel az esemény megtörténte után bevallottam neki, hogy már nem vagyok szűz. jó lórúgás hormont írt fel a muzeális doki, csoda, hogy nem lettem meddő tőle.

        Kedvelés

      • Ahogy mondod,én is nagyon korán kezdem tablettát szedni,annyira féltem a nem kívánt terhességtől,ez tűnt a legmegbízhatóbbnak.Hogy libidó,mit tudtam én róla!Gondoltam így normális,ilyen vagyok én .Ráadásul megoldotta a fájdalmas,hosszan tartó menstruációt is,úgy éreztem én uralom a testemet,mindenben úgy tűnt, hogy teljes a tökély.Majd tova két évtized után,miután abbahagytam,jöttem rá:elvesztettem,nem tudtam élvezni a szexuális életemet.De mi a megoldás?Nem inkább a férfiak kellene szedjék a fenenagy késztetésük csökkentésére?Egyből megoldódna a fogamzásgátlás és a nemek közti “étvágykülönbség”.Hát nem vagyok egy nagy zseni ? 😀

        Kedvelés

      • Az enyémet, kétszer fél év alatt míg tablettával próbálkoztam, kiirtotta. De annyi mellékhatása volt ezen kívül is, hogy hamar abbahagytam. Nem emiatt.
        Szomorú.

        Kedvelés

      • Vagyis nem a libidó miatt. Hanem azok miatt a borzasztó mellékhatások miatt, amiket tapasztaltam. Az állandó fejfájás, a hetekig tartó pecsételő vérzés, a havi egy kilogramm biztos hízás (ennyit magától is hízni, ez nem a tabletta miatt van!), fél év után nem bírtam tovább.
        Aztán, amikor lett egy jó orvosom, megértette a kérdéseimet és elmagyarázta, hogy a hormonháztartás milyen iszonyú kényes, és hogy abba mesterségesen beleavatkozni olyan megrázkódtatás a szervezetnek, ami ilyen reakciókat vált ki, és évekbe telik kiheverni, ha egyáltalán.

        Kedvelés

      • Azért ezt sem kell túldramatizálni, van, aki érzékenyebb, van, aki kevésbé. Én például az elmúlt pár évben sokszor hálát rebegtem, amiért léteznek hormontartalmú gyógyszerek. Bár lehet, hogy csak meghosszabbították a szenvedéseimet, de ez még nem lejátszott meccs. Akut helyzetekből kisegített. Persze egészséges ember az könnyen tud mérlegelni, és tegye is meg.

        Kedvelés

      • De ilyenkor gyógyítás a cél, nem a kényelem, tehát gyógyszerként működik. A fogamzásgátlás céljából szedett tabletták.. azok jót nem tesznek.

        Kedvelés

      • nekem nem tunt fel hogy libido csokkenest okozott volna nalam a fogamzasgatlo. es en biztonsagosabbnak ereztem a tabletta szedest mint a tobbi modszert, ugy ereztem itt rajtam mulik a vedekezes eredmenyessege es nem azon hogy epp kilyukad vagy lecsuszik-e az ovszer. ezen kivul nekem az is szuper volt hogy napra pontosan tudtam mikor menstrualok majd, eveken at szedtem tablettat. az is igaz hogy a legutobbi gyogyszer amit felirtak nagyon nem nekem valo volt, par honap utan abba is hagytam. en azt tapasztaltam hogy proba szerencse alapon kiserleteztetik ki velem melyik az a fogamzasgatlo ami nekem epp nem okoz panaszokat, se vervetel, se semmi. egyszeruen felirnak valamit ami vagy jo vagy nem.

        Kedvelés

      • Én az voltam, elég érzékeny ezek szerint.
        Másrészt valóban, én is kerülhetek még olyan helyzetbe, hogy ilyesmire lesz szükségem.
        Sajnálom!

        Kedvelés

      • ne feledjük, hogy most már létezik férfiak számára is felírható fogamzásgátló (ha jól tudom, injekció és tapasz formájában). úgyhogy hajrá, fiúk! én úgy megnézném, hányan vágnak bele gondolkodás nélkül libidójuk és homronháztartásuk hazardírozásába. mondjuk kb. úgy, mint ahogy a nőtől élvárják: magától értetődőn…
        (és rögtön ugyanitt: mély tiszeteletem a kivételnek!)

        Kedvelés

      • Én szedtem pár évig régen, és semmi hatása nem volt, sem közben, sem utána.
        Illetve, mivel előtte 22 naponta menstruáltam több napig, ezt szabályozta, ami kellemes volt.

        Kedvelés

      • Én is a fogamzásgátlóra fogok néhány dolgot, de ha jobban utánagondolok, a libidócsökkenést mégsem hoznám az én esetemben összefüggésbe vele, mert 16 éves korom óta szedtem 42 éves koromig, amikor már nem volt orvos, aki hajlandó lett volna felírni, ezért a méhen belülit ajánlották, be is rakattam.(azért ez is érdekes, mi a különbség a kettő közt, tudja valaki?)
        Lényeg az, hogy volt olyan pasim, aki isten volt az ágyban, azzal mindig akartam, a következővel meg nem, mert bénus volt.

        Kedvelés

      • ha logikailag vizsgáljuk,akkor nincs összefüggés.
        – egyidősek vagyunk
        – te szedtél tablettát
        – én soha
        eredmény: a jelenlegi állapotunk, ami nagyjából ugyanaz
        (még abban is, hogy addig én is eljutottam, hogy igen, nem kell más, ezt olyan kurva nehéz volt megtalálni. de annyi már köztünk a szakadék, hogy sokat kéne kondi terembe járnunk, hogy átugorjuk. ezért van ez az állapot: ezt hívja úgy a közbeszéd, hogy vannak akik elváltak és vannak akik együtt maradtak)

        Kedvelés

      • Jó sok. És mióta vagy úgy, ahogy most vagy?
        Bocs a kérdezősködésért, belőled nem vagyok a topon nagyon infóilag.

        Kedvelés

      • jaj drága Hajnalkám! kifejezetten szeretem ha valaki érdeklődik (lsd a bejegyzésben is)!
        én viszonylag jól követlek. éppen nyaraltunk németo.-ban a nyáron. július végén, amikor megjelentél itt. azóta is mindig a szállodai pihe puha ágyikó jut eszembe rólad, mert ott böngésztem két program között a gépet.

        2008. februárjában jelzett a szervezetem. akkor még nem tudtam, hogy a kapcsolatunkkal van a baj. azt hittem csak egy betegség és annak a továbbélése (egy hónaos nagyon magas lázzal járó betegség, ágyból nem tudtam kiszállni, majd fél év igen mély depresszió)
        aztán 2010-be újabb jelzés érkezett. ekkor szerelmes lettem egy nálam idősebb férfiba.
        közben persze nem volt teljes a csőd, de lényegében három éve abszolút stagnál. te öt orgazmus /évet emlegettél. én kettőt tudok felmutatni 2012-ben. 2013-ban aszem szintén kettőnél vagyok.

        Kedvelés

      • Megtisztelsz a pihe-puha ágyikóval való, gondolatban történő összefésülésért, meg azért, mert követsz, komolyan. 🙂 Kérsz milkát? Igaz, hogy nekem sincs, de ha lesz és tolom arcba, gondolok rád.

        Hát, siralom, amit írsz, együttérzek veled és bekussolok az évi 5 orgimmal. Az ideit nem tom nekem pontosan, de szerintem 1, segítséggel, 3-4 saját erőből, de azt nem számítom bele az éves statittikába.

        Amikor annyira beteg voltál, a férjed hogy bánt veled?

        Mi lett a szerelemből? Vele sem volt másképp?
        És mért tartottad fontosnak úgy írni: “egy nálam idősebb férfiba”?

        Köszi, hogy érdeklődhetek, rohadt kíváncsi természetem van, nem mindenki szereti, ha faggatom.

        Kedvelés

      • Hajnalka, nekem a dinnye jut rólad eszembe, mikor itt toltuk százszámra, neked meg egy se volt. Remélem, nyár végére megoldódott a helyzet.

        Kedvelés

      • 🙂 Ettem aztán vagy 4-szer is.

        p.s.: másnak is eszébe szokott jutni rólam a dinnye, csak más “konnektuszban”.

        Kedvelés

      • betegség az mindenkinek nagyon furcsa volt. mert én egy amazon vagyok, akit kurva nehéz kikapcsolni.
        kis időbe telt (egy hét aszem) mire már nem tudtam járni, ágynak estem. aztán jöttek a tünetek sorra. nem részletezem. durva volt. akkor nem volt gond. sőt utána a depressziós időszakban is azt lehet mondani, hogy nagyon jól kezelte.
        aztán persze az alapproblémák fenn maradtak:
        – empátia hiány
        – érzelem nélküliség
        – nagyfokú önzőség
        – minden a pénzből indul és oda érkezik vissza
        – csak akkor segít, ha beleszólhat
        – a segítség a kontroll érdekében történik
        stb.

        aztán a szerelem (a kora nem is az intelligenciája, az intellektuális úrt kitöltő szerepe volt hangsúlyos, ja meg hogy af érjem viszont fiatalabb nálam)

        aztán most azt lehet mondani kifejezetten operatív a kapcsolatunk

        Kedvelés

      • Érdekes, nekem is voltak ilyen tök megmagyarázhatatlanul beeső betegségeim, akkor kezdtem keresgélni, mi lehet a dolgok mögött.

        Operatív, az meg milyen?

        És hová lett a nagy szerelem? Már nincs?

        Kedvelés

      • Az én intellektuális űrömet ti töltitek ki. Hálás köszi.

        Senkivel se beszélek ilyenekről, nincs is kivel.

        Kedvelés

      • Dehogynem veszik észre, csak megunják a baszogatást, hogy megint gumit kell húzni, és abban nem olyan jó :/

        Kedvelés

      • Nekünk egyikünknek sem lenne baja a gumival, csak úgy elég hosszúra tud nyúlni az együttlét, és ez nekem csak egy ideig jó 😀 másrészt leesik, kilyukad, stb.. Nem biztonságos egyáltalán.

        Kedvelés

      • Én utálom a gumit, engem “nyúz”.
        Ezt is csak mi, nők szívjuk be megint csak. Tegnap szóba hoztam itthon a védekezés dolgot(többek közt), jó nagy balhé kerekedett belőle. 😦

        Kedvelés

      • Hajnalka! Síkosítóval is nyúz? Persze, kicsit más az érzés, de még simán bevállalható(bb lenne, ha nem esne le meg ilyenek). A spirálok között tudom,hogy sokféle van,talán rábeszélem magam majd egy szuper jóra, de mi van,ha mellette lesz terhes az ember? Hová lesz a spirál és hogy lehet eltávolítani?Csak szüléskor? Az nem veszélyes? Kikérdezem majd anyut, de gondolom az ő idejében még ilyen ősi spirálok voltak, ő terhes lett vele. Én azért is ódzkodom,mert nagyon termékeny vagyok, elég, ha rám néznek, egy ilyen spirálocska szerintem az én petéimnek sima ügy 😀

        Kedvelés

      • Három lányom van, még kicsik, de ha nagyok lesznek, hogy kezeljem majd ezt a dolgot? Én tudom, hogy nem jó a fogamzásgától, nekem sem volt az, persze,hogy miért arra csak akkor jöttem rá amikor már nem szedtem. Szóval ne szedjen fogamzásgátlót mert az neki rossz és mindenképp csak gumival szexeljen, mert ha még szedne is gyógyszert, akkor is az a betegségektől nem véd… Tehát csakis gumival mehet a szex, de a fiúk meg ugye nem nagyon szeretnek gumit húzni. Vagy is,hogy ez a mostani generáció milyen, azt nem tudom, de én majd azért a fiam igyekszem úgy nevelni, hogy szeressen:) Szóval kin múlik a dolog és mit mondjak majd nekik?
        Mi lesz a lányokkal? Marad a szűzen férjhezmenés, de szigorúan csak 25 éves kor után, amikor már túl vannak egy pár kapcsolaton? Hmm?

        Kedvelés

      • Mire ők mnegnőnek, már lehet, hogy lesz erre is orvosi megoldás. Én személy szerint azt gondolom, ha hormontabletta még mindig sokkal jobb, mint egy nem kívánt terhesség. A gumi pedig az meg első számú szex-szabály.

        Kedvelés

      • Ehhez mondok olyat, levizeled a bokád!
        Nevelt lányom 15 volt, mikor összeszerelmesedtek a fiammal. Sunyiban nyomták már az ipart, lebuktak. kérdem a védekezést. Hááát…gumi, ha van rá pénz. Jájjj! Apja aszongya, dugni luxus, ő nem szponzorálja, fizessék ők. Mondom, ne csináld, hát az abortusz 15 évesen mekkora luxus!? Na, végül az lett, hogy elküldtem a lányt nőgyógyászhoz, azóta tablettát szed. Idióta-e vagyok? Nem láttam más megoldást.

        Kedvelés

      • Szerintem a biztos módszer a betegségek ellen, a terhesség ellen és minden más nemkívánatos dolog ellen a gumi+tabletta+Algopyrin

        Kedvelés

      • árnika! Nem tudom hová teszi. Én már érzékeltem a különbséget, ezért is agyalok nagyon valami más lehetőségen, de egyelőre nincs ötletem. Nálam is vannak mellékhatások azon kívül is,hogy csökken a libidóm.

        Kedvelés

    • igen, többször is életemben, egyszer két évig.
      nem estem pánikba, megvártam, míg elmúlik. egyértelmű befele fordulásos időszak volt. nem akartam adni magamból, nem érdekelt a külvilág, nem volt társam, pasim, nem maszturbáltam, élveztem a szingliséget a szó legkonkrétabb értelmében. kitűnő időszakok voltak egyéb élvezetek felfedezésére, spirituális tisztulásra, fejlődésre, tanulásra, elmélkedésre. egyetlen alkalommal sem fordultam orvoshoz vagy pszichológushoz. elfogadtam, hogy ez is egy állomása életem ciklusainak.
      aztán jött egy férfi, aki megihlette a libidóm, és hopp, fényévet ugrott a korszak. vagy csak jött a hormonváltozás, és mindegy, milyen férfi volt a közelemben. 🙂
      (ha párválasztási készségemet vizsgálom, egyértelműen az utóbbi.)

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Köszönöm az őszinte szavakat ribizli!
        Te akkor már tudtál valamit, én alapvetően pánikkal kezdtem. Na ez mára elmúlt, de továbbra is foglalkoztat a gondolat, és milyen jó hogy megkérdeztem!

        Kedvelés

      • A férfiak ódzkodnak a fogamzásgátlótól, nem is hallottam még olyan férfiról, aki maga védekezne, de én monnyuk, kizárt, hogy 100%-ig megbíznék abban, hogy rendesen csinálja, nem biztos, hogy rá merném tenni a nyakam.

        Az én uram tanulmány lehetne ebben a témakörben, egyem a szivit nekije.

        Kedvelés

      • Olvasom, hogy többen írjátok, hogy fiatal kortól kezdtétek a tablettát, így nem is nagyon volt, lehetett összehasonlítási alapja az embernek,hogy milyen lenne nélküle. Nálam is ez volt a szitu, mindig 40-45 napra jött meg, és persze minden hónapban az ideg, hogy akkor terhes vagyok e vagy mi a szösz, lórúgás tabi, de jól bírtam. Egy ideig…utána migrénes görcsök, tabi váltás, megint egy ideig bírtam, jöttek a migrénes fejfájások, minden kihagyáskor. Aztán abbahagytam, terveztük és jöttek a gyerekek (végre, nem kell szedni semmit, ezért is szeretek terhes lenni :-)) és most szoptatás mellett szedem, amit lehet, ettől eddig semmi bajom,csak a libidó csökkenés. Sajnos nagyon könnyen terhes leszek, a gumi szerintem abszolút semmire nem jó (múltkor elveszett…bennem találtuk meg). A spiráltól irtózom és nem bízom benne, így nincs más választás. A férfi fogi gátló érdekelne, van már itthon forgalomban?

        Kedvelés

  9. Beavatkozas nelkuli szules akkor kivitelezheto sikeresen, ha minden rendben van a varandossaggal, stb. Ha komplikacio lep fel, korhazba mennek azonnal.
    Szerintem kicsit eros Semmelweiset hibaztatni…vagy eltagadni, hogy amiota fejlodott es azota is folyamatosan fejlodik az orvostudomany mennyi olyan gyerek is eletben maradt akik amugy nem maradtak volna… rossz helyre ment a komment, sajnos nem volt lehetoseg hozzaszolni feljebb,elnezest

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

    • Igen, ez kicsit (hangsúlyozom, kicsit!) olyan, mint azt mondani, hogy az orvostudomány fejlődése hozzájárult a túlszaporodáshoz és az emberi faj geneteikai gyengüléséhez, az igazán életképesek életben maradnának úgy is. Amiben azért végülis van valami, de sajnos én is abba a körbe tartozom, aki orvosi segítség nélkül meghalt volna születés közben.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

    • nem volt benne tagadása annak, amit ma az orvostudománynak köszönhetünk.
      inkább az volt benne, hogy egy, ugyan egészségügyi állapottal összefüggő, azonban korántsem orvosi probléma (a gyermek kihordása és megszülése nem orvosi probléma, nem betegség, amit kezelni kell, ebben talán egyetértünk) , ami a szülés hogyan, miként került a modern orvostudomány, képviselőienk, azon belül pedig az igen jól fizetett nőgyógyászainak a kezébe, különösen hazánkban.

      ennyi volt részemről ez a felvetés.
      elnézést kérek Semmelweis Ignáctól és a hozzá hasonló lelkiismeretesen gyógyító orvosoktól. és mindenkitől, aki a modern orvostudományba veti bizalmát a múlt és a jövő miatt.

      én nem vetem bizakodó tekintetemet a modern orvostudományra. vessetek meg érte, de nem megy.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Nekem sem megy. Szinte sose vagyok beteg, de mikor voltam, mindig félre- és lekezeltek. Orvoshoz én csak akkor, ha visznek.

        Kedvelés

      • Olyan elképesztő példákat tudnék mondani, hogy meg kell bolondulni, hogy ilyen van.

        Kedvelés

      • Draga Arnika
        vigyazz mit kivansz, es mikor miben kell hogy bizzal! sokszor, mondjuk orvoskent mindennap talakozok hozzad hasonlo gondolkodasuakkal, es nem kivanom senkinek azt a “luxust “hogy valahol Afrikaban kössön ki ahol üvöltenek hogy jöjjön vegre egy orvos aki megmenti a gyerekeket, a szülö nöket stb…..
        en külföldön dolgozon nincs közöm a rendszerhez amiben ti eltek, itt masfele pokol van, de kesz kiabrandulas hogy ezt minden nap el kell halgassam,… ez azt jelenti hogy hiaba dolgozom 80 orat egy heten?
        es igen is allitom hogy mindenkinek lehet egy varatlan balesete vagy masfele szerencstlenseg az eleteben amikor a modern orvostudomany embereletet menthet,…
        en minden nap atelem ezt a csodat!

        Kedvelés

      • Senki nem vitatja az életmentést, de jól menő szülésekbe minek belepiszkálni, oxitocinozni, repeszteni, hasba könyökölni, meg vírusra antibiotikumot írni, végig sem hallgatott panaszra azonnal hormont stb.?

        Kedvelés

    • Ez csak arra a tényre utalt, hogy Semmelweist az anyák gyermekágyi láztól való „megmentéséért” szokás ismerni, ami viszont egyértelműen a rossz orvosi gyakorlat miatti halálozási ok volt. Ha nem lettek volna kórházak, akkor S-nek ettől senkit se kellett volna „megmentenie”.

      Kedvelés

      Hozzászólás ↓

      • Az azonban megdöbbentő, ahogy a “kollégái” nem akartak tudomást szerezni a felfedezéséről. Nem akarták beismerni és felvállalni a bűnrészességüket, így még hosszú ideig a javasolt intézkedések is elmaradtak. Őt meg bolondnak nyilvánították, szanatóriumba dugták majd agyonverték. Férfiként is megszívod, ha a nők érdekeit képviseled férfiakkal szemben. Tanulságos történet ez….

        Kedvelés

      • és még képzeljük el azt is, hogy mondjuk ha S.I. nő lett volna. jobb nem belegondolni, hány asszony halt volna bele a szülésbe. és hány okos doktor úr mondta volna, hogy kedves S.I. ne hisztérikázzon már ezzel a hülye boncolás-kézmosás dologgal. ha ilyen finnyás minek jött orvosnak?

        Kedvelés

      • Rémlik valami riport a közelmúltból, ahol azt mondták, manapság is sokan a kórházi fertőzésektől lesznek a kórházakban betegebbek, mint, mikor bekerültek oda.
        Van egy ismerősöm, koraszülött gyereke kórházi fertőzéstől lett vegetáló, vak, stb, évente több alkalommal kap fertőzést kórházi kezelés alatt pluszban, sorozatosan. És nem egyedüli eset. Érdekes, hogy otthon nincs baja, ha kórházba kerül a növése miatti készülékigazítás miatt, hónapokig benn ragad újabb és újabb fertőzések miatt.
        Ignác bácsi óta se lett annyival jobb, mint várná az ember.

        Kedvelés

      • Ó igen. A tök egészséges húgom egy rutin bütyökműtét (de hülye egy neve van) során kapott el egy fertőzést, aminek következtében térdig lemállott a lábáról a bőr. Nagy sóhajtozások, meg kézszéttárások között mondták, hogy hát megesik az ilyen. Köszi.

        Kedvelés

      • 😦
        Rengeteg ilyen van, de senki nem beszél ezekről, nem fura?

        Meggyógyult a tesód?

        Kedvelés

      • Igen, visszanőtt a bőr, szép puha bababőrként, de sajnos a szőr felnőtt maradt 🙂 Nem volt szerencséje a szerencsétlenségben.

        Kedvelés

      • Ezekkel sajnos nem nagyon lehet mit csinálni, sok beteg emberrel összezárva érthető ha össze-vissza fertőzik egymást (plusz a rezisztens kórokozók se viccesek). Talán az ellátás decentralizálásával lehetne ezen segíteni valamennyit, de az meg a jelenlegi helyzetből kb. fizikai képtelenség.

        Kedvelés

      • Úgy emlékszem, ezek kimondottan valami speckó kórházi bacik, csak ott vannak, nem betegről betegre terjedőek, másfélék.

        Kedvelés

      • Azért az a koraszülött a kórházon kívül vsz. nem is maradt volna életben. Jó kérdés persze, hogy ez a vakon vegetálás jobb-e, de ez már közelít a passzív és aktív eutanázia kérdéséhez.
        A kórházi fertőzések – nos nyilván jobb, ha kórházba csak akkor megy az ember, ha nagyon muszáj. De van, hogy muszáj, és akkor persze mások is (fertőző) betegen vannak ott szép számmal. És persze, aki már bekerül, annak az immunrendszere az alapbetegségtől gyenge, hát persze hogy elkap mindenfélét.
        Biztos én is elfogult vagyok: három évesen meghaltam volna, ha nincs orvostudomány.

        Kedvelés

      • Nem, nem csak a sima kórokozók, a folyton fertőtlenített kórház kifejezett táptalaja, melegágya a mindenre rezisztens, iszonyú agresszív baktérium- és vírusmutációknak, és ezzel nem lehet mit csinálni, talán csak jó messze tenni a fertőző meg a gyermekágyas és sebészi részleget. Egészséges terhesként, szülve, újszülöttel ezért is jobb elkerülni.

        Kedvelés

      • Most látom, hogy írtad már, bizony, még úgy is ezt mondom, hogy vissza kerültünk a kórházba egy agresszív fertőzéssel, aminek nem igazán találták meg az okát (sebes mell miatt mellgyulladásra gyanakodtak,de szerintem nem az volt…)

        Kedvelés

      • Hát asszed, emlékszem rá? Annyit tudok, hogy súlyos mandulagyulladás miatt megfulladtam. Nem kis híján, újra kellett éleszteni, a szívem bemondta az unalmast, oxigén nélkül nem volt hajlandó tovább dolgozni. Visszahoztak, aztán mikor műthető lettem, kivették a mandulámat (nem az volt az első vicce, csak a korábbiak nem voltak életveszélyesek).

        Kedvelés

      • Igen, én is sajnálnám, ha akkor meghaltam volna. Vagy hogy is? Szóval ha teljesen meghaltam volna.
        “Istenem, istenem, milyen üres lenne nélkülem.” Hogy kissé átalakítsam MP szövegét (Sziámiét mármint, bár újabban ő is kezd ezotériássá válni).

        Kedvelés

      • Állítólag a kórházakban szuperbacik is terjednek,mivel ott nagyon sokat fertőtlenítenek,csak a legerősebb bacik élik túl és terjednek,amik az otthoni baciktól nagyon eltérnek, ezért nem ajánlatos kórházban lenni, ha nem muszáj és ezért is küldik haza a megszült nőket mielőbb pl. Angliában. (Mi 14 óra múlva már otthon voltunk)

        Kedvelés

      • Mázlista!
        Én is kaptam fertőzést szülés után kórházban, nővérem lánya 3 hetesen halt bele vérmérgezésbe, amit szintén kórházban kapott.

        Kedvelés

  10. Jut eszembe: jó lenne megint egy találkozó! Nyáron havonta volt, és már ketyeg a biológiai órám.
    Nem várom Évától, hogy megszervezze, mi is akcióba léphetünk.
    Mit szóltok? Gyerekbarát kávézó?

    Kedvelés

    Hozzászólás ↓

Hozzászólás a(z) képviselőné bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .