az volna a normális

A-nak, de úgyis tudja

Néha meghatódom, milyen szép volt a mi kapcsolatunk. Erős, intellektuális, sok derűvel. Igen, szerettük egymást. És vállalt engem.

És megérzek mégis ebben a gondolatban valami hamisságot.

A hamisság nem az, hogy nem is volt erős stb., hanem az, hogy ez, mindez volna az, amiért egyáltalán érdemes. Nem a non plus ultra: aminél nem is lehet jobb, hanem a sine qua non: ami nélkül nem érdemes. Hogy jó együtt, és hogy vállal. Hát persze!

Értékeld a jót benne. Végül is…

Nem értékelem. Nem érdekel a végülis. Ez az én egyetlen házasságom. Hát persze, hogy jó volt. Azért a házasságom. Az enyém. És azt akartam, nem csappanó hittel, hogy még jobb legyen.

Gondoljatok ti is a magatok kapcsolatára így. Azért vagyunk együtt, mert jó együtt, mi másért lennénk. Szeretünk egymással lenni. Hét év után és három gyerekkel azért vagyunk együtt, mert jó együtt. Tizennégy év után és egy megcsalós történet után azért vagyunk együtt, mert együtt akarunk lenni. Így van-e?

Istentelennek tűnik. Ha már nem jó, eldobom a másikat? Nem. Ha már nem jó, sőt, a szándék sincs meg valamelyikünkben, mindkettőnkben, hogy jó legyen, akkor egyszerűen már nincs a kapcsolat. Az a kapcsolat nincs, aminek van távlata, tartalma. Ez nagyon nehéz, nagyon sok fájdalom így is elszakadni, de nincs.

És ezt, hogy már nincs, pontosan szoktuk érezni, és ha ezt kimondjuk, el szoktak hallgattatni, bűntudatkeltéssel, fenyegetésekkel.

Azért van egyáltalán a kapcsolat, hogy jó legyen, értelme a jóság. Ez nem gőg, nem túlzó elvárás. Párkapcsolat: intimitás, összetartozás, egymás támogatása, közös örömök. Ez a definíció, és nem csak a szerelem első öt hónapjában. Enélkül nem párkapcsolat. Nem egyformák a kapcsolatok, de a párkapcsolat attól párkapcsolat, hogy akármiben — szex, főzés együtt, nagy beszélgetések, közös hobbi, gyereknevelés –, akármiben, ami fontos a feleknek, van kapcsolódás.

Nem az, hogy nincs jobb. Nem az, hogy félek lépni. Nem az, hogy mi lenne vele nélkülem. Nem az, hogy nem is tudom. Nem a gyerekek, nem a hitel, nem az anyós, nem a közös cég. Szeretek vele lenni, szeret velem lenni. És ez magunknak is követelmény, feladat. De lejjebb adni nem érdemes.

3 thoughts on “az volna a normális

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s