azon tűnődöm

, hogy ha én mondjuk nem vagyok soviniszta, és kifejezetten nem vagyok hajlandó a román melléknévbe, népnévbe semmilyen negatív töltetet beleérteni, és amúgy is rajtam múlik, hogy hogyan fogom fel a külvilág szándékait és szavait, és, teszem azt, azt mondja nekem egy indulatos taxis, akit lehagyok a dugóban, hogy

a román kurva anyádat!

, mert tényleg ezt mondta, akkor én ezt mégis sértésnek érzem-e, érzékelem-e az ő dühét, és ha igen, miért.

Meg mondjuk nem is gondolom, hogy a származás, tehát hogy valakinek édesanyja milyen foglalkozást űz, annyira meghatározó vagy szégyen lenne (vö. fattyú, son-of-a-bitch). És mégis.

Vagy nézzünk egy másik példát: tegyük fel, kifejezetten szeretem a szájjal kényeztetést a szexuális életemben, már ha épp van hozzá kedvem, mindenesetre, még mindig tegyük fel, semmiképpen nem érzem megalázónak, és otthonom bejáratánál azt mondja nekem a tűzifát szállító kisiparos, mert jelzem, hogy ez nem épp kuglifa és bajosan egy teherautónyi, hogy

szopjá’ má le!

— akkor ez miért marad továbbra is sértő, bántó, a primitív átverés és tahóság jele, miért nem lehet afféle kedves felszólítás az orális szexre ezzel a daliás legénnyel.

Mindez allegória, és azoknak írom, akik úgy gondolják, hogy a felháborító egyenlőtlenségeknek, jogtiprásoknak egyszerű a megoldása: világosuljunk föl, gyógyítsuk meg magunkat, zárjuk ki az életünkből azokat, akik bántanak, vezessük be a saját életünkben az új rendet, és akkor ügyet sem kell vetnünk a nagy igazságtalan világra, mit nekünk sztereotípiák és szerepek, minket az nem érint, élhetünk boldogan.

Csakis Örkény Istvánnal zárható ez a bejegyzés:

Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányba haladjanak, nagy igazságoknak jöhet nyomára.

46 thoughts on “azon tűnődöm

  1. Nekem kiskoromban néhány ilyen “átvitt értelmű” kifejezést nehezemre esett megérteni. Ezekkel a bizonyos szexuális interakcióra való felszólításokkal még kamasz koromban is bajban voltam. Úgy értettem ilyenkor a felszólító férfi arra céloz, hogy Ő ki akarja elégíteni a nőt, anélkül, hogy fizikailag vagy érzelmileg bevonódna. Ilyen frigid-játszmát képzeltem a pasik fejébe, hogy “lám, nekem nincs szükséged rád, te mocskos k….., bezzeg Te hogy oda lennél értem, ha megb…nálak. ” Kifejezetten ez az orális tematika okozott egy kis fejtörést, de azzal magyaráztam,hogy nyilván ejakuláció nélkül értik, hogy a nő csak próbálkozzon keményen,és lássa meg, hogy kevés,amit nyújtani tud a férfinak. Azóta rájöttem, hogy éppen fordítva értik egyoldalúan, csak kapni szeretnék a gyönyört, és ezzel akarják a hatalmukat fitoktatni, de logikailag még mindig nem értem. Magát a nemi erőszak cselekedetét sem értem.Miért igényük belekeverni a saját testi gyönyörüket? Olvastam már a magyarázatot, hogy éppen az a borzalom elégíti ki őket, amit ilyenkor az áldozat átél…. De sem értem. Logikailag. Érzelmileg. Mert pl. a testi fenyítésnél, verbális agressziónál értem, hogy milyen folyamat zajlik a fejében, aki alkalmazza.

    Kedvelés

  2. Szerintem már nem az a sértő, amit mondanak, hanem az agresszió amivel közelednek, és az értelem a háttérben: “te az én szememben egy utolsó ember vagy, egyenlő a semmivel, stb”. De nekem azt tanitották, hogy azt nézzem ki mondja, ne azt, hogy mit. Nem mindig sikerül betartani 🙂

    Kedvelés

      • Van olyan is, hogy elvileg nincs semmi bajom a románokkal de kikérem magamnak: nehogy már lerománozzanak … Lehet hogy legbelül mégsem vagyunk olyan elfogulatlanok, mint szeretnénk?! De ez már egy másik téma.

        Ha valaki engem illet efajta kijelentésekkel és én felháborodom, az nem arra vonatkozik, hogy én milyen véleménnyel vagyok a románokról, vagy akár az orális szexről, hanem az illetőre. Azzal ahogy és amilyen körülmények közt kimondja, tudatja velem a kedves kis véleményét rólam.
        Meggyőződésem, hogy ahelyett, hogy “a román kurva anyádat!” vagy “szopjá’ má le!” elküldhetne anyámba is (vagy ajánlhatna más intim közeledést is a részéről 🙂 ) mert ezek már nem arról szólnak, hogy valójában meg is óhajtaná tenni ezt velem, csak azért mert pl elébevágtam az autópályán.

        Kedvelés

      • Ha neki baja van a románokkal akkor úgy érzi, hogy megsért enegem azzal, hogy lerománoz. De ahhoz, hogy megsértődjem, ahhoz: a-vagy nekem is olyan véleményem kell legyen rólunk, mint neki, b- ismernem kell, hogy általános jelenség utálni pl a románokat. Mert ha azt mondaná, “hülye egyiptomi” akkor csak elröhögném magam, hogy ez most hogy jön ide. 🙂

        Kedvelés

  3. Nos, ez utóbbi: tudod, hogy általános jelenség, és valami durvát jelent így, a kurva szóval együtt. Kötött kifejezés, idióma. Nem tekinthetek el tőle, hogy ez durva. Mert a következő élményem esetleg az lesz, hogy megindul felém ököllel. Persze megsértődni nem muszáj, nem kell, de akkor is sokk, mert mi is benne vagyunk abban a kultúrában nyakig, fülig, amely ezt mondja és tartja sértésnek.

    Kedvelés

  4. Ezúton is áldom az őseimet, hogy a Rohmann-t (nyers ember) Románra “magyarították”, elintézve ezzel az óvodás és iskolás éveimet. Érdekes módon Németh, Horváth, Lengyel de még Orosz vezetéknevű társaimat sem csúfolták.

    Kedvelés

    • Én is gondoltam rád közben. A Rohmann miatt meg,akár sváb, akármi, azt gondolták volna, hogy zsidó vagy. Jobb így. De súlyos házasodási-névfelvételi indíték, akárcsak testvérpár olvasóimé, akik a férfi arcszőrzettel kapcsolatba hozható nevük miatt gyötrődhetnek.

      Én a sváb nevem tettem le egy németből magyarosított, zsidó, ma már ártatlanul hangzó, tükörfordított névért.

      Kedvelés

  5. Tegnap egy kedves apuka a provokatívan viselkedő (de senkit nem bántó!) 4 évesemnek ilyet szólt: “anyád picsáját, hülye vagy, te gyerek?” No, köpni-nyelni nem tudtam, ott hagytam az épp hintázó kisebbiket, és dühtől remegő tagokkal próbáltam kulturáltan leosztani az emberkét, hogy azért ne már… és semmi, de semmi értelme nem volt. :((( Én itt kérem túlteszek az összes konfliktuskerülő hajlamomon, anyatigris vagyok, ez a hapsi meg önelégült vigyorral mondott annyit a végén, hogy nem a gyereknek szólt, hanem az anyjának, mert mér nem neveltem meg a fiam.
    Hát, komolyan, lehet, hogy jobb lett volna meg sem szólalnom. 😦

    Kedvelés

      • Azért én ennyi ismeret birtokában óvatosabban fogalmaznék.
        Mondjuk megmaradnék annyinál, lehet, hogy csak egy suttyó barom volt az illető.

        De anélkül, hogy több tényt tudnék a konkrét esemény körülményeiről, lehet, kicsit nagyívűnek érezném ilyen következtetésre jutni.

        Kedvelés

      • Tutko, az anyja picsáját emlegetni egy vadidegen gyereknek mitől is nem nők és gyermekek elleni erőszak? Belegondoltál már, ezeknek hány arca van? Én nem ügyvéd vagyok, nem fogom elkapni, de megállapítom, hogy ez igenis az. Miért, mi? Szófordulat? Nyelvbotlás?

        Kedvelés

      • Nem. Nem nyelvbotlás.
        Egy botrányosan sötét bunkóság.

        Visszakérdezek, ennek nem láttad még számtalan arcát?

        És én nem erre utaltam, hanem arra, hogy sem te sem én nem ismerjük a történetet. Ezért nem a pont felől írnám a mondatot, bár lehet, az kerül a végére.

        Kedvelés

      • Nos, ez olyan, mint a nyelvi adat: nem számít, ki mondta, meg hogy előtte mit mondott. Az ilyen mondatnak nincs kontextusa. Lehet, hogy más a definícióm, mint a tiéd.

        Kedvelés

  6. Ha már tűnődünk, azon elgondolkoztatok, elgondolkoztunk, h vajon egy-egy nemzet, vallás miért vált ki nagyobb indulatot mint a másik? Miért éppen a román, a cigány lett szitok szó, vagy a zsidó ? Mi a forrása? Mert, azt nem hiszem, h jött két ember, és kitalálta, h legyen szitokszó mondjuk a román. ÁÁ, nee, legyen a német. Neeem, az nem hangzik túl jól.
    Értitek mit akarok mondani, kérdezni, felvetni?

    Horváth vagyok, szidtak. Szidtak, m cigány is lehetnék, m ronda a hangzása, m uncsi, m kemény, m ….ok mindig volt.

    Kedvelés

    • Nos, történelmi, mentalitástörténeti, szociálpszichológiai és nyelvtörténeti magyarázatok vannak.

      Azokat szoktuk nagyon utálni, akikkel szemben lelkiismeretfurdalásunk van.

      Akiknek a másságát nagyon irritálónak érezzük. Akik szegényebbek és esélytelenebbek nálunk: ők azt szolgálják, hogy mi magunkat jónak érezhessük. Érthető, mélyen emberi, de nem visz előre.

      Akiket, amikor még ők voltak a mi kisebbségeink, sokat sanyargattunk, és akik emiatt joggal idegesek (vö. ezt a tótok lenézésével).

      Akik elhúztak mellettünk, mi meg, Pató Pál úr és A magyar nemes leszármazottai csak néztünk: de hát ők jöttek ide, mi van? Akik megteremtették szinte az egész századfordulós kultúrát, épületestül, irodalmastul, színházastul: mindenhol ők vannak — paranoia, néztük őket, ők meg, más választásuk, grófi címük, földbirtokuk nem lévén, igyekeztek, tanultak, gyűjtögettek, összefogtak, olimpikonok lettek, mi meg hoztunk ellenük egy frusztrált és embertelen törvényt, aztán még néhányat, végül huszonnégy évvel később a halálba küldtük, aki el nem menekült közülük, irodalmunk, orvostudományunk, színművészetünk, mecénásaink színe-javával.

      Kedvelés

  7. Ha járnátok olyan úton, ahol román kamionosok vannak…. Tudom, itt általában nem a román nép lenézéséről van szó, hanem a román mint szitokszó fordul elő. A cigány helyett használják, mert a cigányokkal már együttélés van.
    Mondjuk jobb, hogy nem látunk román fejébe, ahol a magyar mint alantas nemzet szerepel.
    Nem kell ahhoz naponta magyart verni, hogy tudjuk van magyargyűlölet, mint ahogy nem kell vonatot sem indítani egy bizonyos helyre, miszerint mi magyarok nem kedveljük a ….

    Kedvelés

    • Mi magyarok nem kedveljük minket, zsidókat.

      Te milyen jogon vitatod el az én Ybl-díjas férjemtől a magyarságát, te László? És még kitől? Lechner Ödöntől? Molnár Ferenctől? Szerb Antaltól? Hajós Alfrédtól? Hatvany Lajostól? Nem, nem kell vonatot indítani, sőt, de ha indítottunk, mert azt bizony nem a magyarság zsidó származású polgárai indították, akkor ne csodálkozzunk, ha nem annyira lelkesek a nézeteink iránt.

      Kedvelés

      • Most nem tetszik érteni. Elfogadom, hogy az ember alig várja, hogy kimondhassa: “Bazd meg medve az ásódat”
        Vannak ám olyan magyarok is, akiknek szintén kétségbe vagyon vonva az “állampolgársága”.

        Kedvelés

      • Azért szerintem volna érdemes beszélgetned romániai magyarokkal, többet.

        A másik meg, hogy én pl. nem “a zsidók” vagy “a cigányok” magyarságát kérdőjelezem meg, hanem pl. személy szerint Scweitzer Róbert főrabbiét, akinek irodájában Izrael állam zászlója van ízléses redőkbe rendezve televíziós interjúban jól látható módon.

        Kedvelés

  8. A nevek kapcsán nem hagyhatom ki, volt egy lány a “faipariban”, akit Ondó Mártának hívtak. Ő vajon hogy élhette meg? Volt-e olyan bunkó aki legecizte? Csongrádon bármi előfordulhatott, a néven szólítás problémaköre kapcsán.

    Kedvelés

  9. Azért volna értelme beszélgetned romániai magyarokkal, többet.

    Egyébként és pl. nem “a zsidók” “a cigányok” magyarságát kérdőjelezem meg, hanem pl. személy szerint azét a főrabbiét, akinek az irodájában a háta mögött Izrael állam lobogója van ízléses redőkbe rendezve, a televíziós interjúban jól láthatóan megmutatva.

    Kedvelés

      • Nem vezet sehova.
        De azt írtad, hogy minket, mint csoportot, nem akart megsemmisíteni senki. Erre írtam, hogy beszélj a romániai magyarokkal többet. Ne az “utca emberével”. Történészekkel. A “szimmetriatengely” bármely oldalán álló értelmiségiekkel.

        Egy vallási vezető háta mögött ne legyen sem izraeli zászló, sem nagy Magyarország térkép. Sem semmilyen állami jelkép. Legyen vallási jelkép. Ha így jelenik meg, azzal egyet tudok érteni.

        Kedvelés

      • Nem igaz, hogy nem látod a (minimum) furcsaságot abban, ha valaki a magyarságát, a magyarságba való beilleszkedését akarja hangsúlyozni egész (köz)szereplésével, mégis, a képi megjelenésével pedig mást üzen.

        Szerintem ez a válaszod kicsit “megmondósra” sikerült…
        🙂

        Kedvelés

  10. Én nem az utca emberével beszélek. Az egyes emberek műveletlen gyűlöletét nem tudom beilleszteni a világképembe, el fogják nekem mondani, hogy én nem tudom, mert ezt eltitkolják, de igazából a zsidóság/a románok kétszáz éve készül arra stb. Mindegy, csak szembe ne kelljen néznünk önmagunkkal, sírhatunk katartikusan, hogy minket bántanak. A zsidókat viszont tényleg elvitték, miután kiverték belőlük a vagyonukat, és azzal a céllal vitték el őket, hogy mind egy szálig mint népcsoportot kiirtsák őket.

    Inkább olvasok Molnár Ferencet meg azokat, akik “nemzetvesztő liberálisok”, közben meg sejtenek valamit a világról, illetve bírják édes anyanyelvünket. Furcsa, hogy Bencsik András, Bayer Zsolt, de még Borókai Gábor is és társaik mind-mind kihullottak ezen a rostán.

    Olvasok erdélyi blogokat, sajtót, tanulmányköteteket, történészeket. Mit olvassak? Adj linket, címet.

    Kedvelés

    • Fogok neked szerezni linkeket, írásokat, sőt, ha szeretnéd, személyeket.

      Nekem vannak barátaim, akik a sűrűjében éltek a kinti forradalomnak, abban a házban voltak benn, amelyikben Sütő szemét kiverték, stb.

      Ők tudnak mesélni arról, volt-e szándék a magyar, mint csoport elsorvasztására.

      Kedvelés

      • Mivel a premisszák sem stimmelnek, és én nagy erőkkel, húsz évig törtem ki egy ugyanilyeneket hajtogató közegből, amelyben a többségi biztonságomból soha nem mérlegeltem a másikak szempontjait, most meg igen, inkább csevegjünk másról.

        Kedvelés

      • Nem vagyok biztos benne (mert nem ismerem a tényeket) de azt hiszem, úgy érzem, nem tartozom abba a közegbe.

        Kedvelés

      • De most nem arról beszélünk, hogy mi a szándék, hanem, hogy mi az ami megtörtént azért, mert “a magyar, mint csoport”

        Egyébként igen. A szándék oda-vissza, és ez ocsmány.

        De nem tagadható, hogy volt szándék és példa fordítva is.

        Kedvelés

  11. Én ebben a bejegyzésben nem írok nemzetiségekről, politikáról, tényleg nem értem, hogy jutottunk idáig. Arról beszéltem, hogy be vagyunk ágyazva a közegünkbe, és kevés az egyéni szándék, nincs menekvés, vö. hímsovinizmus, patriarchátus.

    Kedvelés

    • Persze,hogy a bejegyzés nem erről szól.
      Csak egy hozzászólás révén elcsúszott ebbe az irányba, mert rákérdeztél, mi magyarok miért nem kedveljük magunkat, magyarokat.

      Kedvelés

  12. Ez a beszólogatósdi szerintem főleg a hatalomról szól. Hatalmu(n)k van más népek felett, hát hisz szitokszóként használjuk a nevüket, meg különben is tanulják meg, hol a helyük (vö. némber).
    A megjegyzések sem az esetleges román mivoltom, hanem a hatalomgyakorlás miatt zavarnak. Mindegy hogy román, kurva, vagy szép cica vagyok, hogy orálra, análra vagy klasszikra szólítanak fel, a tehetetlenség frusztráló. Mert visszaszólni nem merünk, nem okos dolog!, “oszt úgy jársz, mint a pécsi kurva”.
    A verbális erőszak pedig praktikus, nincsenek konzekvenciák.

    Kedvelés

Hozzászólás a(z) agneci bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .