tíz pro és tíz kontra (sport)

Én már nem vagyok fekete-fehér, sem csodaváró. Nem úgy van az, hogy jaj, csak találnék valamit, valami módszert, hitet, elvet, titkot, amitől egyszerre minden jó lesz. Tudom, hogy ilyen nincs. De gyerekes is ez, megváltást, egyértelműségeket remélni! A repedést a konyha falán nem oldja meg az, ha végre nyugodt és pihentető az alvásom, és a családommal való zűrjeimre sem válasz az alacsony testzsírszázalék. És nem is úgy van, hogy megtalálom a nagy módszert, változtatok, beleszerelmesedem valamibe (a beleborul szavamat is elvitték innen), és akkor onnan nézve, retrospektíven minden korábbi állapotom bénaságnak és vázlatnak tűnik, mert most már minden hepinesz.

Én nem leszek zászlóra tűzős, mindent egy pontból nézős, életstílus-oldal alapítós, hogy akkor mostantól minden más, és csak ez, és új ketogén barátok, minden barátom low carb, vagy mit tudom én. Én a testem átalakításától sem azt remélem, hogy akkor majd minden működni fog. Ha még nagy, gömbölyű mellem is lenne, akkor… Akkor se lenne semmi különös, csak egy nekem tetszőbb arányú test. És az csak a test, nem több. Nem gondolom, hogy beköszöntene a teljes boldogság, hogy például ettől lenne nekem csodálatos pasim. De ha lenne, bárki, akkor egész biztosan felszabadultabb lennék úgy. Meg anélkül is. Mindenesetre a test, a mell részletkérdés.

Annyi biztos, hogy most jobb a testem állapota, és folyamatosan javítom. Kevésbé lesz siralmas folyamat az öregedés, több erőm, életkedvem lesz, jobban fog működni a szívem, tüdőm, keringésem, satöbbi, és nem tehetek szemrehányást magamnak, ha mégis beteg leszek.

De én ugyanaz vagyok, aki voltam. Szeretem azt, akit szerettem, hiszem, amit mindig is, csak vannak új témák, új szokások, más alapanyagok a konyhámban. Másról álmodom és mást viszek anyámnak, és van olyasmi is, amit lassan megelégeltem. Meglátom valakinek a nevét mondjuk egy e-mail feladójaként, és azt gondolom, hogy jaj, ne, ez engem már nem érdekel, el se olvasom. Lassú folyamatok zajlanak, hullámzások tolnak odébb bennem vagy kereszteznek más hullámokat.

Nem vagy-vagy, nem az egy igazság keresése zajlik, hanem pontgyűjtő verseny: érvek ezen az oldalon, érvek a másikon. Most, ezt bemutatandó, leírom, hogy az elmúlt kilenc hónap változásai közül mi nagyon üdvös, és milyen új nehézségek vannak.

A keringés. Jó az izom, jó a kevesebb zsír, de ami a legjobb, legfényesítőbb, legújjászületősebb: a turbókeringés. Ahogy az edzés, szauna, hidegnek való kitettség, állandó mozgás, megnövekedett érkapacitás miatt az eleven vér eljut a hajszálereimbe, átmossa a szöveteimet, és visszafelé eltakarítja azt, ami nem kell oda.

Felelősség. Ó, nem csak “fogyok, izmozok, mert az egészséges”. Hanem nézetem a vérképem, figyelek alvásra, vitaminra és vízivásra, és elmentem nőgyógyászati ultrahangra és rákszűrésre is végre (van egy kis miómám, negatív a kenetem).

Pisiakrobatika. Könnyedén tudok vécédeszka fölött egyensúlyozva pisilni, mozgó vonaton is. Ezen a minap teljesen megdöbbentem, emlékszem a régi érzésre. A sok guggolás, lábtoló megerősített.

Ketogén. Olyan jókat eszem, tiszta ünnep minden étkezés, naponta leterítek egy tonhalat, tejszínben fürdök, kisült bacon zsírját iszom, mandulával hajigálom a kutyát.

Súlyemelés, ez annyira poén. Már összeszerelni a tárcsákkal a súlyt, az is. Itt nincs az a “na, még hatot”: a mozdulat szépsége a lényeg, olyan, mint valami tánc vagy előadás, és eközben komplexen erősít. Ott koncentráció és eksztázis van, órákkal később érzem csak, mennyire lezúzott.

Másféle emberek megismerése, ez nagyon jót tett. Nagyon sokat voltam hiperintellektuális bölcsészek, tanárok, XI-XII. kerületiek, anyukák, építészek között. Felszínes csak az új élmény: látom őket, mondataikat hallom — nem gondolom már, hogy csak olyan emberek léteznek, mint én, vagy mint akiket megszoktam. Nem idegenkedem, látom, mi köt össze velük.

Az edzőterem mint vidámpark-játszótér. Visszatér a gyerekkor, ahogy jé, üres a mászóka, pattanok fel rá (ez egy hármas korlát mondjuk a Flexben). Lógok lefelé, lengek, úgy bogarászok a falon egy angol feliratot. Odakészítek két dögméretű súlyzót, megpróbálom így emelni őket, lógva. Senki nem néz hülyén.

 

kettlebell2

Jó cuccok. Ezt nehéz érteni, sznobizmus, izé. Én nem gondolom, hogy jó cuccoktól valaki leszek (ez volna a sznobizmus), hanem azt gondolom, hogy a jó cuccok (sportfelszerelés, élelmiszer, protein, vitamin) jók, és ezért jó cuccokat veszek, és hogy mi jó, azt persze én döntöm el, és ettől jól érzem magam.

cropped-fullsizerender-13.jpg

A narancsbőr eltűnt, fényes, feszes, eleven a bőröm a combomon. Narancsbőr nincs, zsír van, kártékony cukor van, és rossz vér- illetve nyirokkeringés.

99 százalékos csoki, ez olyasmi, mint a hangversenyorgona meg az orgonahangverseny: meg kell tanulni élvezni. Mámorító a nettó kakaó. Vasforrás. Szerotonin. Apró kockák, eleve 40 grammos a tábla.

Van, ami zűrösebb, nehezebb:

Ólomfáradtság. Kiütöm magam mindig, a teremben nem tudok leállni, még-még-még, és mindig csalódott vagyok: akkor csak ennyi, mennem kell, kihoztam én ebből a legtöbbet? Később érzem, hogy kész vagyok, csak feküdnék, de feladat van, menni kell, oviba, mosni, kutyázni, a gyerekeknek enni adni. Ilyenkor gyanítom, hogy én tulajdonképpen alárendelek ennek mindent, és elviszi az egész napom egy-egy edzés. Este kellene mennem, akkor úgyis szénhidrát- meg nassolási rohamaim vannak, ahelyett milyen remek volna egy edzés, és utána lehetne aludni.

Állandó éberség. Hát nem lehet belelazulni a létezésbe? Úgy, csak úgy, hogy vagy eszem, amit érek, megyek futni, ha olyanom van, vagy pedig valaki mindezt elém teszi, gondoskodik, edz engem? Most már mindig enyém a döntés, a felelősség? A mámoros szabadság és autonómia másik arca, hogy oda kell figyelni. Éppolyan nehéz ez, mint más téren is az önreflexió. Milyen jók is a boldog automatizmusok.

Egyébként nincs ebben semmi tudományos, a vád nem igaz: nem számolgatok, nem mérek, újabban a testsúlyomat se; csak a ketogén étrend elején néztem a vércukromat és Ketophan tesztcsíkkal a vizeletemet. Inkább a tudatosság van, állandó üzemmódként, hogy most mi van, mi zajlik. Nem akarok visszahízni. Éhes vagyok, vagy nem? Belefér most egy marék pirított mandula, ami annyira finom lett? Hogy lehet, hogy ezen gondolkodni kell, miért nem működik megbízhatóan az éhségem? Ha nem figyelnék, ha csak ennék, ahogy jólesik, milyen testi állapot lenne abból hosszabb távon? Ez most igazi éhség, vagy kívánósság, cukoréhség, vagy unalom? Én teljesen elbasztam sok év alatt az evéstémát, nem azért ettem, mert éhes voltam, és ehettem eléggé büntetlenül (mert nagyon pörgött az anyagcserém). A földimogyoróvaj értékes fehérjeforrás, vagy nasi?

És nem akarok rejtőzködni, szégyenkező ruhadarabokat hordani többé, és nem akarok hülyén kinézni. Azt akarom, hogy érje a nap a bőröm, ugyanakkor nem pakolhatom ki mindig az összes testrészemet, mert nem illik, meg nem akarom, hogy csak ezt lássák belőlem, vagy úgy felmérjenek. Nem szoktam hozzá, nem ez volt a téma sosem. És most sem az, szeretném ezt mellesleg, nem örök önreflexióban. Hiú vagyok? Legyek dögös? Kis piros miniruhám merénylet? Mások járnak kis piros miniben? Igazából ritkán találkozom szexualizáltan öltözködő emberekkel, egyik barátom sem ilyen. Hogyan kell viselkedni egy teljesen testhezálló ruhában? Ez most szexualizált? Az baj, ha valami szexualizált? Mennyire lehet annak lenni? Mennyire illik hozzám? Érdekel, ki mit gondol? Poénkodhatok azért, ha felveszem a pirosat, ugyanúgy, lehetek szabad, vállrántós, ahogy szoktam, vagy az akkor harsányság? Azt csak farmeban-bakancsban lehet? Lehetek így anya, vagy gyűlölettel néznek a gyerekeimmel? És miért néz ez a férfi így? Takony lóg az orromból, kilóg a márkajelzés, túlzás a ruhám, vagy izmos a testem?

Sose lesz tökéletes. Már látom, már nem áltatom magam, már nem nézek félre. Tökéletesnek nem valami álomalakot nevezek, más testét, tehát nem akarom megváltoztatni pl. a csöves csontjaim átmérőjét, a vonásaimat vagy ilyesmi, hanem az én saját testem maximumát. És azt látom a testemen, amit elrontottam, és nem lesz már olyan sose. Csíkok, például. Vagy, oldalt, a gluteus maximus mellett lett egy-egy gödör, annak a bőre nem feszes. Vagy a köldököm.

Testképzavar. Néha új és üde vagyok, vékony a combom, máskor még mindig a réginek látom magam. Nyilván karakterre és arányaimban hasonló vagyok, csak sokkal-sokkal vékonyabb mindenem (kivéve a derekamat, amin sose volt sok cucc — az oldalsó hasizmok vastagodnak). Na de most ez milyen, ez jó már? Ebből a nadrágból M-es kell, egy másikból nagy rám a 36-os, a farmerméret 27. Én nagydarab vagyok? Túl izmos? Én még az vagyok, vagy már ez, vagy már túl ez? Tényleg nem tudom. Nem nézegetem amúgy magam a tükörben. Ez egészséges? Erre volt jó a DEXA mérés: képalkotó, felszeletelős vizsgálat. Innen tudom tényszerűen, hogy március 24-én ötször annyi izomszövetem volt, mint zsír, a teljes testem zsírszázaléka meghökkentően alacsony, és hogy a csontjaim ritka sűrűek.

Képernyőfotó 2015-04-28 - 15.11.57

De nem csak ez van. Honnan tudom, hogy amit érzek, például a fáradtság, az érthető, mert nehéz nap volt és hőség, vagy épp súlyzóztam, vagy a ketózis okozza, és nem jó nekem? Honnan fogom tudni, hogy már elsodort az edzésszenvedély? Van a female athlete triad, a (megszállottan) sportoló nők hármas tünetegyüttese. De hiszen én hülyére zabálom magam rendszeresen, minden rendben a ciklusommal, és kilógok a percentilistáblázatból, olyan sűrű a csontom.

Elmagányosodtam, nem értenek. Az emberek kérdései. Akik csak annyit láttak, hogy lefogytam, és ebből visszakövetkeztetnek, hogy akkor én fogyókúrázom. Más szerint testépítő lettem. Miért csinálom, nem túlzás-e ez. Ne gyötörjem magam. Én mosolyogva mondom, hogy ez jó nekem, élvezem, jó, hogy tűnnek el a komplexusok, és hogy az ember, ha megteheti, szívesen merül (angol: indulge) olyan tevékenységekbe, amelyben sikere van, fejlődik. Magyarázzák, hogy ők miért nem (mozognak semmit, jönnek le a szénhidrátról, járnak edzőterembe, tartják szépnek az izmokat). De hiszen én nem akarok tőled semmit, nem beszéltelek rá semmire, jó, ha jól vagy a testedben, és jó, ha találsz módot, hogy még jobban legyél. Én nem nézlek téged, nem tudom, nem firtatom, mit csinálsz (ezt is hányadszor írom…).

Nincs mellem, elfogyott, önmaga emléke, az izom tolja előre, A és B közötti méret, a szegycsontnál pedig, a két mell között zsírját vesztett üreg. Ez ilyen, és már ilyen is marad, mint a sportolóké, kész. Új melltartók? Mi legyen? Leszorítsam, kiemeljem? Hamisítsam? Irtózom a dupla push uptól, ami két méretet növel, majdnem megvettem, visszaraktam. Implantátum nem lesz, az tuti.

img_1846

Nagyon furán néznek az emberek, közénk áll a testem. Szeretem az elismerést, szeretem, hogy látszik a munka eredménye a vállamon (főleg), de az a benyomásom, hogy vannak ők, a normálisak, és vagyok én. Én nagyon élvezem, hogy ilyen vagyok, de nem jó mindig ugyanazokra a kérdésekre válaszolni vagy magyarázkodni, hogy én bírlak titeket, és egyáltalán nem csak az edzőterem a téma.

Új szorongás: elinduláskor. Bár nem megyek időre, szeretek korán elindulni, hogy ne kelljen rohannom vagy kompromisszumosan edzenem. Nosza, mi kell, gyorsan… az edzéshez sokféle holmi kell, még ha lecsupaszítom az arzenált, mert utálom a százféle cucctól nehéz táskámat, akkor is. Nem viszek például fésűt, második törülközőt, sminkkészletet, zoknit, tusfürdőt. Viszek cipőt, nadrágot, pólót, edzőkesztyűt, sportmelltartót, fürdőruhát, törülközőt, vizet, fehérjét, edzés előtti szert, zacskót az izzadt cuccoknak. Viszem a csekkeket, a pénztárcát, a laptopot. Feltöltöttem? Jaj, hol a hátsó lámpám. Azzal szembesülök, hogy félek kilépni a lakásból, félek, hogy elszúrok valamit, ott toporgok az ajtóban. Ez valahogy elhatalmasodott, ha angolszász újságíró volnék, nevet adnék neki (“elindulási tünetegyüttes”).

Persze nem tíz-tíz, figyelmes olvasó észreveszi. Jó pihenést, iszonyúan nem magyaros hangsor ám ez, hogy pünkösd, de hát nem könnyű a nemzetnek, amely három darab kétnapos ünneppel gazdálkodhat, és ebből csak az egyik neve saját szó. Holnap, hétfőn a tudomány:áltudomány meccsről lesz szó feminista fitneszblogunkon, melyet okvetlen leegyszerűsítés bárminek is titulálni.

80 thoughts on “tíz pro és tíz kontra (sport)

  1. “A narancsbőr eltűnt, fényes, feszes, eleven a bőröm a combomon.” Akarom. Annyira inspirál, amiket írsz, holott annyira durván önigazoló voltam ebben a kérdésben. Csomót bujkáltam az alapvetően jónak tartott kinézetem mögé. A mell kérdés nagyon foglalkoztat. Most sem túl nagy, de legalább van. Annyira értettem, amikor arról írtál, hogy volt benned némi tartás azzal kapcsolatban, hogy milyen a valódi tested a kerekségek alatt. Mi marad ott, ha ez nem lesz? Engem is érdekel. Annyira érzem, hogy egy igazán egészséges, feszes, ruganyos test mekkora önbizalmat tud adni. De nehéz elindulni. Annyira beleszoktam már egy testbe, testképbe. Önbizalom – önuralom, az irányítás az enyém. Teljesen vállaltan az írásaid miatt töprengek ezeken.

    Kedvelés

    • Én is önigazoltam, hogy jó lesz így, meg túlzás lenne a teljes testátalakítás. És nem is volt nagy elhatározás, hogy most akkor…!, hanem lassan haladtam, és egyre intenzívebb lett. Csak a kalóriadificit megy már nagyon nehezen, valószínűleg ahhoz kíméletesebb edzés vagy csak futás/gyaloglás életmód kell.

      Igen, nem tudtam, milyen alkat vagyok, és meglepett, hogy atletikus és könnyen izmosodó. Önmagában jó ilyesmiket az élet delén megtudni: jé, én szeretem a konditermet, jé, én súlyt emelek, jé, ilyen az alkatom. Nem nagyon más, egyébként, de a fitneszes test edzés kérdése, nem alkaté. Az is döbbenet, hogy tanulékony vagyok, motivált, erős, ügyes.

      Meg hogy nem a reménytelenség, valami ködös ideál hajszolása van, hanem létezik olyan módszer (súlyzós edzés, megfelelő táplálkozás, protein), amellyel látványos a változás. És hogy nem akarok nagyon mást, többet (leszámítva a mellparát, de mellem is lesz, csak nem implantátum).

      Nem azért ad önbizalmat a test, mert szép, hanem mert erőfeszítés eredménye (ebben lényegileg különbözik mondjuk egy mellplasztikától).

      Ha nem fogysz sokat, nem lesz pici melled, lehet formásodni kevés fogyás mellett is. Én sokat fogytam, és még fogok is.

      Örülök, ha inspirál, menjünk edzeni! Csatlakozzatok, és kérjetek jelszót a sportrovatba (a kép alatt kattints az életmódváltók pontra).

      Kedvelés

      • Oda csak az kérhet, aki veletek jár terembe? Bocs az értelmi deficitért, de nem akar leesni.

        Kedvelés

      • Dehogy. Aki aktívan beszélgetett eddig is, és/vagy érdeklődik, és én bizalmat szavazok neki. Nem is tudunk ennyien, ennyifelől együtt terembe járni. Négyszer vagy ötször voltam eddig olvasóval teremben, mindig egy-eggyel.

        Kedvelés

      • Én speciel futópajtikat keresek. 😀 De szívesen mennék másokkal edzeni, tök nyitott vagyok. 🙂

        Kedvelés

      • Merre futsz? Nehéz műfaj az együttfutás, de lehet jó is. A Délinél crossfit-játszótér-súlyzó-kardió-testépítés-szauna jellegű edzés délelőtt, kora délután jó lehet neked?

        Kedvelés

      • nekem meg pont pajti kell ahhoz, hogy megmozdítsam a fenekemet és menjek, mert ha egyedül vagyok, akkor megesznek (még) a démonjaim. (Így is amikor lementem, nos vadidegen emberek leszólítása előtt – ami nekem őspara – szokott ekkora stressz lenni rajtam, itt mondjuk eufóriával, meg testi bajokkal végződött, viszont menni akarok megint.)

        Kedvelés

    • Sziasztok! Most kommentelek először, de már régóta próbálom felvenni a ritmust, beszippantani mindent léleknek és testnek. (Nő, 49, mozog, de nem elégedett.)
      Most úgy érzem, én is ezt akarom… Inspirálnak az írások, tetszenek a kommente(lő)k – na jó, nem mind 😀
      Hogy kérhetnék jelszót, hogy pótoljam a életmódváltóknak szóló bejegyzéseket??

      Kedvelés

      • Jelentkezem én is. Köszönöm, hogy segítettél elindulni az úton.
        Felelősség mint érv: szerdán megyek teljes egészségügyi szűrésre, vérkép, ekg, hasi ultrahang, csontsűrűség, anyajegyszűrés, szemészet. Nem engedhetem meg magamnak, hogy ne legyek egészséges.

        Kedvelik 1 személy

    • Sem akkor nem lógott, se most nem lóg, hanem előrehajolok. Nem az a baj vele, hogy lóg (ceruzateszttel sem), és nem szégyellem, hogy bajom van vele, nem is keltek illúziót. Szép a testem. Csak szeretnék jobb mellet.

      Nagyon intelligensnek és jóindulatúnak tűnsz, üdv a blogon!

      Kedvelik 1 személy

      • Tudom, hogy nem ez volt a hozzászólás lényege, de azért leírom:
        Szerintem a kis mell tök jó! Legalábbis nekem az van, és szeretem. Ha sportol az ember, akkor meg még praktikusabb, kényelmesebb is, mint a nagy.
        Persze, ha neked a nagyobb jobban tetszett, akkor ezzel nem vagy kisegítve 😦

        Kedvelés

      • Nem az a kérdés, mi tetszik, ez nem kívánságműsor, hanem 85D volt, ilyen volt a testem, szerettem, hogy olyan, és most eltűnt. Nem vagyok arányos.

        Kedvelés

      • Nem cizellált nem vagy, hanem kukkoló, szándékosan bántani akaró, érzelmi fogyatékos szerencsétlen vagy.
        Hajolj előre, nézd meg a sajátodat (bár nem biztos, hogy nő vagy).
        Formás, szép mellem volt. Mármint szerintem, nem akartam jobbat.

        Kedvelés

      • Megcsinaltattam. Pont ilyen oknal fogva. A mellem nem allt aranyban a gyerekek utan vegre kezelesbe vett hasammal, labammal, csipommel. 400-as cseppalaku.

        Kedvelés

      • Ezzel a beszólással, ha nem nő, akkor is megnézheti a saját melleit… Biztosan van neki úgy is, lógó, azért szólt. Felháborító! Az ilyennek a peep showban szöget! Bocs, Éva, ha gondolod, töröld, de most ezt muszáj volt.

        Kedvelés

      • Szerintem a lógó mell nem sértés, hanem ténykérdés. Én nem nézek le senkit azért, mert lóg a melle, és leírnám azt is, ha lógna. Csak hogy hogy nem lehet kibírni, miért kell ilyen idegenkedő odavetett leszólással nyitni, nem értem.

        Kedvelés

      • (Valamint aki sok műtött mellet vagy pornót néz, annak olyanná válik az eszménye, és annak ez az előrehajolós kép már lóg. Nekem elég izé szépségmérciéim vannak, de nem tévesztem szem elől az emberi anatómiát és az életkort. Mindemellett, ha katalógusból választhatnék testet, habozás nélkül közepesen nagy, telt, kissé lógó mellet választanék.)

        Kedvelés

      • Nem is az, én tudom, milyen volt és most milyen, amúgy meg nem vagyok ellene annak, hogy bármiről elbeszélgessünk. Ha lóg, hát lóg (szerinte) (a képen), csak nem értem, miért kell belém beszélni, hogy én milyen mellet akarok, miért nem mondhatom meg én, ismerve magamat, mit látok magamon megfelelőnek. Ugye, pont az itt a téma, hogy nem mások fogják megmondani, milyen legyen a testem vagy hogyan diétázzak, és én sajnálom, hogy a mellem nem olyan, mint régen, és bár pont nem lóg, de nem, nem szebb most, bár az izom előreemeli, de ilyen atletikus, nem szép formájú. A zártba teszek majd képeket, tényleg érdekes. Ha lógna, akkor csak felvarrás+implantátum volna a megoldás, örülök, hogy van egyszerűbb út. A posztban annyi minden volt, megint olyan lelki meg sokrétű lett, és olyan kicsinyes, primitív első kommentben pont erre rárepülni, na. Nem nekem ciki ez megint csak.

        Kedvelés

      • idejött, jól beszólt, tovább is állt
        megvolt a titkos csokiadagja (szalonna, bukkake pornó, valaminek a lezúzása stikában 😉 )

        Kedvelik 1 személy

      • nekem is jelentős csöcs-csökkenésben van részem éppen 🙂 ami a durva, hogy három év edzéstől nem, most hat heti kevesebbet-evéstől egészen súlyos mértékben. 75D volt, most 80B. onnan gondolom, hogy B, mert két hete vettem egy már csak C-s melltartót, akkor még jó volt, és már abból is ilyen hülyén hiányzik egy karéj, tudjátok, hogy néz az ki, na. nekem tulajdonképpen tetszik. nem tudom, honnan számít lógásnak, lehet hogy ez már az, bár nekem egyelőre normálisan néz ki. tök fura a fogása, elfér a tenyeremben, ilyen még sose volt. de ilyen puhább. nem zavar egyébként, azért így se kicsi még, de valahogy a tükörben olyan furcsa, sosem nyújtottam még ilyen látványt, világéletemben ilyen nagycsöcsű lány voltam, azt jól ki is raktam, most meg hát ha nem is az van, hogy nincs ott semmi, de az biztos, hogy nem ezt fogják már megbámulni rajtam. nem bánom a változást, de fura.

        Kedvelés

      • Nekem meg forditva lett. Mindig kis melleim voltak “elfertek egy pezsegos poharban” es miutan hiztam egy huszast, lettek teltebbek, bar igy is elfertek a tenyeremben. Viszont en nem szerettem annyira, mert fajtak is tobbszor mint nem es nem volt jo erzes, hogy sulyuk van. Azota viselek melltartot. Most kezd kisse visszacsoffadni, de nem banom. Kevesebb a macera vele. En akkor orulok, amikor a melltartoban van egy ures resz, mert az azt jelenti, hogy vissza kicsisedett a mellem.

        Kedvelés

      • hehe..most elkepzeltelek mint egy lepket csak Evaba a mikoroszkop uveglapjai kozt. Azon lamentaltam, hogy szembol vagy-e. Mert felsotest szerint igen, de terdtol meg olyan mintha hatat forditanal es pipiskednel. Mintha a sarokcsont sejlene at ott, fent meg az orrod, aztan meg a mellkasod.

        Kedvelés

      • Muff=panni. Tobbeknek (neked is) tetszett a noi nemiszerv es kornyekenek ilyenten elnevezese.
        Az enyemet egyszer egy venseges nogyogyasz ” szerkezeti feluletnek” hivta. Hat en meg sem irhattam ugyanezt a fenti kepet latva. A panni nem vulgaris, csak az igazi Pannik ne vegyek zokon. Kozmetikusom hasznalja ezt a kifejezest. “pannit is gyantazunk?” szigoruan kiskezdobetuvel. Remelem nem zavar, hogy uatlatam ra, de tenyleg terdig szembol tunsz, terdtol lefele hattal. de most mar ertem miert.

        Kedvelés

      • Mindent egyszerre mutat, átlátszóvá tesz a vizsgálat, olyan, mint az óvodások rajzai, amikor belerajzolják a bútorokat a házba és a ruhákat a szekrénybe.
        Fekszem, hanyatt.

        Kedvelés

  2. En hozzatennek meg egy pontot a prokhoz: magabiztossag. Legalabbis en annak szoktam erezni magam. Bar csendben csak csodallak, mert nincs ilyen lelekjelenletem, mint neked. Egy jellem vagyok, csak eppen gyenge. Javulok egyre inkabb, tobbet es tobbet mozgok, de hianyzik a nagy elszantsag. Van valami recepted erre?
    Ami a melleket illeti, sokszor kedvesen megkapom, hogy kicsik a melleim. De en jol erzem magam igy. Dehogy fekudnek kes ala. En jobban orulok, ha engem vesznek eszre , nem a melleimet mustraljak.

    Kedvelés

    • De jó, hogy ezt éled át! Nem, receptem nincs, talán annyi, hogy a szenvedély-mozgásformát, ami a csillagzatod része, vagy hogy mondjam, találd meg, és akkor rohansz minden edzésre. Én nagyon belemenős vagyok, szeretem intenzíven csinálni a dolgokat, mások óvatosabb duhajok, vagy nincs ennyi idejük. És nekem sok a feladat, mert évekig nem figyeltem oda főleg a kajálásomra, azt rakom rendbe. Élvezd, az a fontos! Annyi, amennyi, de érezd magad erősnek, sokkal többet teszel magadért, mint a többség.

      Én csak a régi cicim felét szeretném vissza, hogy boldogan járhassak alkalmanként melltartó nélkül.

      Kedvelés

      • A bevalt dolog megvan (sulyzos edzes) es csinalom is. A kajcsizas, na igen, amivel neked is meggyult a bajod, a mumus. Talan egyszer ujra vennem kene egy nagy levegot es megprobalkozni ujra egy huszarvagassal.
        Ido? Ezt a legkonnyebb mondani, hogy nincs. Alt este 8 elott nem lehet ilyen helyeken latni engem, mert addig munka, gyerekek, haztartas stb. De attol meg bele kell fernie es elmegyek keson. Nagy elonye, hogy olyankor mar nincs embertomeg 🙂
        De amugy, ha nincs is szamottevo vizualis eredmenye, csinalom es elvezem azokat a prokat amiket te is leirtal.

        Kedvelés

      • Konditerembe jársz? Miket eszel?

        Én is újra szeretném installálni az étkezést, mert sok a tejtermék, sok a (proteinben a) mesterséges édesítés, kevés a züld, és iszonyú macerás mindig mindent beszerezni. És hiába remek a 99,5 százalék földimogyorótartalmú (+ só) mogyoróvaj, ha van itthon, akkor átszakad a gát. És nem tudom, a súlyzózás tesz-e ilyen kajássá, meg izmosodom-e (a lábam, seggem, hasam állagát tekintve igen), vagy ezek a makacs étkezési zavarok, falánkság, szénhidrátfüggés.

        Tegnap a szomszédék almás pitéjéig süllyedtem. A legszarabb ez a konyhában keringés, együnk valamit, mit egyek, még egy kicsit, szelet sajt, mandula, kis túró, kacsazsír. Ha esemény van, beszélgetek, vagy írok, vagy belemélyedek valamibe, vagy főzök a gyerekeknek, ez nincs. Lehet, hogy az is megoldaná a dolgot, ha többet futnék. De most is zuhog az eső, én bírom, csak a szépséges cipőimet nem tenném ki ennek.

        Kedvelés

      • Ez erdekes. Mert az en etvagyam meg pont csokken, edzes utan meg plane nem vagyok ehes. Csak akkor vagyok ehes, ha nem eszem orakig. Mondjuk alig van itthon kajam hetek ota es adodik ugy, hogy este otkor eszem eloszor es utoljara. De valahogy ugy jon ki a lepes mostanaban, hogy ketszer ha eszem es ez sem jo az tuti, legalabb haromszor kellene. Csak az a fura, hogy ezzel egyutt rikan ehezem meg ugy isten igazabol es ha ehetnekem van, akkor sem vagyok biztos abban, hogy igazan ehes lennek. Nagyon fura ez nekem. Most peldaul kororg a gyomrom, de nem erzem ehesnek magam. Az a gyanum, hogy valamim elromlott…ugy erzem ez nem normalis vagy mi. Gyanitom, hogy a feji-elnehezulesem valami modon osszefugg ezzel, mert ha ezt erzem es eszem valamit akkor utana elmulik, de elkepeszto, hogy ez motival az evesre, mert az ehesegerzet elhalvanyult.
        A macska joval tobbszor jon konyorogni kajaert, legalabb otszor eszik egy nap. Irigykedve nezem, ez macskalany allandoan ehes.

        Kedvelés

      • Ha képes vagy kétszer enni, akkor nem hintáztat a glükóz, és ez nagyon jó jel, ami az anyagcserét illeti. Összeszűkül a gyomrod is.
        Mondjuk szerintem az örök nassolók, folyton megéhezők nem éhesek igazán, ez az inzulin játéka.
        Akkor baj a ritka evés, ha kínlódós koplalás, és utána aránytalan túlzabálás következik, illetve a testépítőknek fontos a folyamatos fehérjeellátás, mert rettegnek az izombontástól. Az IF jó cucc, nem csak ketogénben. muscleforlife Mike is ajánlja, pedig ő eszik szénhidrátot, cukrot is.

        Kedvelés

      • Ez megnyugtato. Ha eszem, mert addigra ehes lettem sem falasrohammal es nem tobbet mintha, sot alapjaban veve joval kevesebbel beerem most mint tavaly decemberben pl.
        Miota nincs semmi edes, csak max. stevia a kaveba, kevesebb a ch. csak amennyi a zoldsegekbol es idonkent a gyumolcsbol, de csak ala natur, azota maskepp erzekelem az izeket. Ami edes valahogy tul edes. (tegnap veletlen hozzaertem anyam sutijehez, lenyaltam a kremet az ujjamrol es azt hittem halucinalok, annyira durvan edesnek, ehetetlennek ereztem, hogy kioblitettem a szamat) Viszont minden mas is fel van fokozva, sokkal finomabb. Anyukam tok jo fej, mar otthon o is ugy kesziti az eteleket, ha veletlenul betoppanok, ne kelljen elutasitanom. Cukrot, lisztet egyeb ch.t nem tesz az etelbe.

        Kedvelés

      • Nahát, nagyon jó fej az anyukád.

        Én tegnap egy darabka őszibarackbefőttől éreztem, hogy megfordul a világ. Viszont a zsírt, semmilyen zsírt nem érzek túl zsírosnak a ketogén óta. Egy velőscsont vajjal, oirítós nélkül volt a kivétel, ott tényleg elnehezültem, émelyegtem a végére.

        Valaki kérdezte, de már nem tudom hol. Tehát, én nem azért törekszem 60-40-20-0 gramm szénhidrátbevitelre, mert fúj-fúj, szénhidrát, minél kevesebb, annál jobb, tűzzel-vassal irtandó, hanem mert a ketózis, ami egy sporthoz nagyon is alkalmas, előnyös, gyógyító üzemmód, csak így érhető el. Kényszeríthető ki, ha tetszik. Aki nem kotogéndiétázik, annak is jót tesz, ha kevesebb a szénhidrát, és a liszt, és a hozzáadott cukor meg zéró, de nem cél, hogy ne legyen szénhidrát egyáltalán. A minősége nem mindegy.

        Kedvelés

      • valamennyi szenhidratot eszem en is, bar joval kevesebbet es hatarozottan jobban erzem magam. Nem tudnam ezt miben megfogni, de ugy altalanossagban, jobb a kozerzetem.
        Ma talaltam fel kilo sertes daralt hust. Fasirtot keszitettem belole es meg jo is lett, (leszamitva a beletett tojasokat, legkozelebb kihagyom,) lenmagpelyhet (tultolva) szortam bele, es uj hagymat, meg zoldfuszereket es egesz fincsi lett. Valami reszelt zoldseg elfert volna benne, zukkini vagy repa, de meg igy is izlett. ugy fest az eletmodvaltas lelemenyesse tesz bennunket, hogy a meg megszokott kaja is egeszsegesebbe valjon. Ez is egy tok jo hozadeka ennek, korabban ilyesmi (lenmag kenyer helyett) eszembe sem jutott volna.
        Egyre jobban elvezem es egyre tobb aspektusat.

        Kedvelés

  3. Megfigyeltem, hogy engem a futás tesz falánkká. Ha rendszeresen futok, éhes vagyok mint a Farkas. Ha csak súlyzózok nordic walking mellett, simán megy a dinner skipping. (anglománia rulez)
    Persze, nem úgy súlyzózok, mint Éva. Sajnos nekem a futás Volt/lenne az, ami a lelki alkatomnak megfelel, amibe bele tudtam borulni – szerintem az oxígénfüggés miatt. De elcsesztem a térdemet, mert nem figyeltem oda, ti leányok, ne tegyétek. A súlyzós bohóckodás itthon a szönyegen, vagy a gépek a teremben nekem unalmas, kevés az oxigén és sok az ember (itthon: a gyerek 😉 De igyekszem megbarátkozni azzal, amire amúgy is rákényszerülök.
    A blog amúgy még azokat is motiválja, akik amúgy sportolnak és nagyjából jól kajálnak, mert ad egy rendszeres inputot, ami külsö kontrollként hat pl. rám és megkönnyiti hogy ellenálljak az alkalmankénti csábitásnak, amit úgyis csak megbánnék.

    Kedvelés

  4. Kedves Éva! Ez az első hozzászólásom a blogodon, bár már egy hónapja napi szinten követlek. Lenyűgözöl! Köszönöm! És ami számomra a legfontosabb, inspirálsz a pár hónapja újra elkezdett edzéseimben. Más…cicitéma…nekem van implantátumom és nagyon vágytam rá kamaszkorom óta a mellem formája miatt. Most gyönyörű, de képzeld nem okozott katartikus élményt, “csak” azt, hogy megszűnt egy kifogás, hogy miért nem tökéletes a testem. Nemrég jöttem rá, amit ha jól olvastam soraid Te is magadénak vallasz, hogy magamhoz képest kell jól kinéznem és ez az elérendő cél, hogy a saját testi adottságainkból hozzam ki a maximumot, nem pedig retusált címlaplányokon keseregni. bár, megjegyzem a teremben, ahova járok is sok az irigylésre méltó test, retus nélkül:) Inspirál.

    Kedvelés

  5. Oh, sok butasagot eszek. 🙂 foleg mikor a lelkem ossze van torve, vagy celtalan vagyok. Ez hiba. Meghat fozok a csaladnak nap mint nap es az is elcsabit. Ez is hiba. De valoszinuleg a legfontosabb ( nem is az hogy mit eszek), hanem hogy fejben eldontom, hogy akkor ez most igy es igy lesz.
    Amitol eddig odzkodtam, a feherjek. Eddig valahogy ugy gondoltam, hogy az csak azoknak jar akik igazi testepitok. Na de en?
    Ami a mozgast illeti, kondiba jarok. En ezt szeretem es jol erzem magam ott. Este jarok es szerencsere utana mar nem vagyok ehes. Nemregiben irtal termekrol. Ez ilyen onkiszolgalos terem. Van egy belepo kartyad, nincs felugyelet, also korhatar 18 ev. Kulturalt kornyezet, takaritas 100% ban megoldott. Szuper felszereles. Imadnad. 🙂 Neha puskazom, hogy a tobbiek illetve egy ket szemelyi edzo mit csinal, de leginkabb a womanhealth cikkei koszonnek vissza. Futas nem az en vilagom. Legalabbis nem volt az par hettel ezelottig. Kollegaim elrangattak egy nagy futos megmozdulasra. Ooo micsoda elmeny volt. Szoval eltokeltem, hogy osszehozok valami kis allokepesseget jovore. Talan meg meg is szererem addigra a futast.
    De azert szerencsere van mast is csinalni, ma bicikli tura lesz.

    Kedvelés

    • A fehérjeturmix bárkinek sokkal jobb reggeli vagy uzsonna karcsúsági, izommegőrzési szempontból, és különösen kalóriadeficites diétában, mint egy bármilyen szendvics, müzli, süti, tejberizs vagy keksz+banán, vagy nem tudom, ki mit eszik, és aki sportol, és érezte már, hogyan követelőznek edzés után a megtört izmai, annak nem is kérdés.

      Vannak nagyon drágák is. Ma szembesültem vele, hogy prémiiumnak mondott, ám adalékanyagdús fehérjéknek micsoda áraik vannak a TPW-hez képest. Ó, TPW, hűtlen voltam hozzád, visszatérek hamarosan, ha végre nekiülök a rendelésnek.

      Kedvelés

      • Hm, hat TPW-t nem talaltam. Erre fele nem divat ugy latszik. Vagy nem jo helyen keresem. De mar szemeztem helyette masikkal. Lassankent meggyozom magam es kiprobalom.
        Amugy koszi a biztatast, egy kicsit legalabb felbuzdultam.

        Kedvelés

  6. Visszajelzés: segítsünk-e másokon? | csak az olvassa — én szóltam

  7. Visszajelzés: álomalak | csak az olvassa — én szóltam

  8. Visszajelzés: változatok hárításra és halogatásra | csak az olvassa — én szóltam

  9. Visszajelzés: “nem leszel boldogabb, csak vékonyabb” | csak az olvassa — én szóltam

  10. Visszajelzés: pór ági @trustyourbodyprojekt nekiesett pataki andi HIITnek | csak az olvassa. én szóltam

  11. Visszajelzés: strandra menni olyan szorongató… | csak az olvassa. én szóltam

csak okos-jóindulatú írhat ide

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .