A titkos bűn: éjjel a saját idő. A teljesen más világ.
Most is, amidőn e sorok írója e sorokat írja. Hű, az e sorok írójáért ölök, főleg publicisztikában. A picsába nincsen annyi öntudata annak, aki publicisztikát ír, hogy azt írja: én. Bizonyára objektívebbnek hat harmadik személyben.
Az éjszakázás (nemlefekvés) egyébként kicsinál — főleg télen, fényhiányosan, táplálkozási hanyagsággal, mozgásszegény életmóddal és virtuálisinger-kereső, súlyosan függő állapottal –, be is fejeztem, nagyon durva állapotban voltam már, rusnya lett a szemem környéke, és borzalmas reggeleink voltak. Meg aztán mondta is az anyukám is eredetien, hogy időben kell lefeküdni, valamint az éjfél előtti alvás számít, így aztán már ezt is tudom (nem hallgatom ezt tízéves korom óta, áhh!).
Noha tisztes, adófizető polgári időben lefekszem mostanában, és mindig hét előtt ébredek, amikor még tűnődve keresi a helyét a fény, van ilyen is, mint most: bőven tíz előtt mézes, belezuhanós két-két és fél óra a gyermekekkel, annak kissé mocorgó tudatában, hogy nincsen meg a holnapi bejegyzés, valamint nincs elég víz az ágy mellett, van viszont égő lámpa, vagy főleg mécses. Majd éjfél után ébredés. Csönd, mély éj, félbehagyott dolgok. Tiltakozik a kontaktlencsém is.
Ilyenkor az ember kábán mérlegel, aztán indul. Lemegy pisilni, vizet ad a kutyának, elolt még egy további fényt, vizet tölt. És biztosan ír valamit. Így, hogy alvás szigeteli a nyüzsgő nappaltól a szöveget, és tudok igazán egyedül lenni, máshogy jutnak eszembe a dolgok.
De nem, várjunk csak. Mert ekkor, még az írás előtt, mocorogni kezd a kisördög az emberben. Kávé, ez biztos. De ráeszmélek, hogy én ma voltaképpen nem is ettem semmit, csak azt a kaszinótojást, ami rendkívül retrón hangzik, de létezik, és milyen jó! Nem voltam olyan tudatállapotban, hogy egyek. És akkor átbillen az éjszaka szikár alkotói órákból a… tudjátok, a darócruhás költőt asztalára borulva cirógatják a hajnal első sugári szegényes padlásszobájában — ez pont Az apostol, némi naturalizmussal tetézett fullromantika:
Sötét a város, ráfeküdt az éj,
Más tájakon kalandoz a hold,
S a csillagok behunyták
Arany szemeiket.
Olyan fekete a világ,
Mint a kibérlett lelkiismeret.Egyetlenegy kicsiny fény
Csillámlik ott fönn a magasban
Bágyadtan s haldokolva,
Mint a beteg merengőnek szeme,
Mint a végső remény.Padlásszobának halvány mécse az.
Ki virraszt ott e mécs világa mellett?
Ki virraszt ott fönn a magasban?
Két testvér: a nyomor és az erény!Nagy itt, nagy itten a nyomor,
Alig hogy elfér e kicsiny szobában.
Kicsiny szobácska, mint a fecskefészek,
S a fecskefészeknél nem díszesebb.
Kietlen, puszta mind a négy fal,
Azaz hogy puszta volna, ha
Ki nem cifrázta volna a penész,
S csikosra nem festette volna az
Eső, mely a padláson át befoly…
Aláhuzódik az
Eső vastag nyoma,
Mint gazdagok lakában
A csengetyűzsinor.
A lég olyan nyomasztó
A sóhajoktól s a penész szagától!
A nagy urak kutyái tán,
Amelyek jobb tanyához szoktanak,
Eldöglenének e helyen.
Fenyőfaágy, fenyőfaasztal,
Mely a zsibvásáron sem kelne el,
Az ágy lábánál egy vén szalmazsák
S az asztal mellett egy pár szalmaszék
S az ágy fejénél egy szuette láda,
Ez a szobának minden bútora.Kik laknak itten?
A lámpa fáradt pislogása mellett
Küzd a homály és fény… az alakok
Mint álomképek el vannak mosódva
S a félsötétben félig rémlenek.
A mécs világa csalja a szemet?
Vagy e födél alatt lakók mind
Oly halványak valóban,
Oly kísértetszerűek?
Szegény család, szegény család!Az ágy fejénél űl a ládán
Csecsemőjével az anya.
Boldogtalan kis csecsemő!
Rekedt nyögéssel szíja, szívogatja
Anyjának száraz emlejét,
S hiába szíja.
Az asszony elgondolkodik,
S fájók lehetnek gondolatjai,
Mert mint megolvadt hó a házereszrül
Sürűn omolnak könnyei,
Omolnak végig arcán
A kisded orcájára le…
Vagy tán nem is gondolkodik,
Csak megszokásból, öntudatlanúl
Szakadnak a könnyek szeméből,
Mint a sziklából a patak?Idősebb gyermeke,
Istennek hála, alszik
(Vagy csak alunni látszik?)
A fal mellett a nyoszolyán,
Mely födve durva lepedővel,
Amely alól kikandikál a szalma.
Aludj, kicsiny fiú, aludj,
S álmodj, aszott kezedbe kenyeret,
S álmad királyi lesz!Egy ifju férfi, a családapa,
Az asztalnál sötét homlokkal űl…
Tán e homlokrul árad a ború,
Mely a szobát betölti?
E homlok egy egész könyv, amibe
A földnek minden gondja van beírva;
E homlok egy kép, melyre miljom élet
Insége és fájdalma van lefestve.
De ott alatta a sötét homloknak
Két fényes szem lobog,
Mint két bolyongó üstökös,
Mely nem fél senkitől,
S melytől mindenki fél.
Tekintete
Mindig messzebb, mindig magasbra száll,
Mig elvesz ott a végtelenben,
Mint a felhők között a sas!
— szuggesztív, nem? De lehet a Hajnali részegség is:
Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka — háromkor — abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altatókkal.
Az, amit irtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba le- föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek
s amint botorkálok itt, mint részeg,
az ablakon kinézek.
— ez a költői éjszakázás két csodálatos leírása.
De én nem éjszakázok, hanem álmomból ébredek, bele a titkos bűnbe, egyenesen bele. Átbillen az éjszaka szikár alkotói órákból a bűnbe. Megmondom, mi az igazi, csiklandozó bűn: az állati zsír. Csúnya kacsamájak kerülnek elő ilyenkor libazsírban, boursin, parmezán, szolid császárhúsok, esetleg bécsi virsli, csakis sütve, foszlós zsemlye, kávéba egyértelműen tejszín, és most pirítok mandulát is, mert a zsíron túl még egy vágyam van, és az a pörkanyag. Jobb ez így — adja isten, hogy ne a vödör epres Häägen Dazs legyen az áldozat.
Elképesztő a magányos, elszigetelt, bamba élvezet. Természetesen ágyban, fekve, kommentolvasás közben, és szólhat nekem Herbie vagy Keith vagy Caro vagy Michael. Hallgatom a kicsinyek moccanásait, és már tudom, mit fogok írni. Írom is. Szép komótosan, eleinte sűrűbb a falat, aztán a sor lesz több. Elégedett vagyok.
Aztán, mire csitul az a borzalmas vágy, nincs pofám itt fent hagyni a szutykot, leviszem, el is mosogatom. Rámhunyorít csodamosógépem, a Mása, te jó ég, a csupa piros–narancssárga mosomány bennrekedt.
És kilépek a teraszra, ahogy vagyok, jellemzően mámorítóan alulöltözötten. Hallgat az erdő. Csillagokat szimatolok, hallgatom, ami moccan. Teregetek. Intenzív minden szag. Meglocsolom a zöldborsót. Ha már, kiviszem a szemetet, ami ötven méter legalább. Elfog a szeretetroham a kutya iránt, aki persze aludna, de hát ez van.
És jellemzően eszembe jut valami, amit a nappal elrejtett, egy számla, egy teendő, egy kulcs. Megkönnyebbülten állok. Mehetek aludni. Zsepit is viszek. Összeér az éjszaka a hajnallal. Betakarom a kicsinyeket. Köszönök a kontaktlencsémnek. Aludni mégiscsak ilyenkor a legnagyobb eksztázis, amikor megszólalnak a első madarak.
(Épp hat éve is volt egy éjszaka, csak sírt a fekete pihés újszülöttem, igen, ez a Julis, semmit nem lehetett vele kezdeni, amíg ki nem hányta a magzatvizet, azt hittem, ott pusztulok el, egyébként az István kórházban.)
csak az olvassa. én szóltam 
Legyen hát slusszpoén: az ámokfutás közepette kint maradt a vaj a nem túl magas izén a grillsütő mellett, szóval rendetlenség van. Csinálom itt reggel a zsemlyét Lőrincnek, nem találom, gyanút fogok, mondom, nézd már meg a kutya ágyát, nincs-e benne egy vajpapír. És de. Az igazi titkos bűnös, akinek annyira figyelek a magas fehérjetartalmú elit tápjára. Röpke nyolcszáz kalória, és örülök, ha nem hány össze mindent. Most meddig ne kapjon enni?
KedvelésKedvelés
Egy kevés száraztápot szerintem adj neki, vagy elit táp ide vagy oda, rendesen letisztított, zsírmentes csontot, ha van. Ha hányni nem is fog, fosni mindenképpen, azt valamivel le kell kötni. Aztán holnap diéta. Nem fog neki tetszeni, de hát kutyasors… 😀
KedvelésKedvelés
Magasabb izén kell kint hagyni a vajat, mert úgy könnyebb kenni. (Én mondjuk jobban szeretem, ha darabos.) Túl magas a kutya, az a baj. Bár, ha nem kap enni egy darabig, akkor sem lesz alacsonyabb. Nincs megoldás, tanácstalan vagyok.
KedvelésKedvelés
Bár, ha nem kap enni egy darabig, akkor sem lesz alacsonyabb…
😀
KedvelésKedvelés
Nálunk egyszer, egy óvatlan pillanatban, bezabált a három kutyánk 10-15 kiló húst, mert egy “kicsit” nem néztünk oda, míg kitakarítottuk a hűtőt. Azt hittük ebbe belepusztulnak, de szerencsére “kutya bajuk” sem lett. Mondjuk éhesek nem voltak egy darabig 🙂 Szerintem egy kis vaj sem lesz probléma.
KedvelésKedvelés
Hű, kedvem támadt éjszaka dolgozni!
(A tálcás csendélet olyan ismerős. Egy negyedmásodpercre elakadt a lélegzetem, hogy talán az én vacsorámat fotóztad.)
(És honnan van nekünk baglyos kiskanalunk?! Én már rendesen elhitettem magammal, hogy gyerekkori örökségem, de lehet, hogy mégiscsak ikeás?)
KedvelésKedvelés
Ez egy gyerekszett része, nem ikeás, és imádnivaló méret, forma. Ez pont egy reggeli, az éjszakait nem mertem lefotózni.
KedvelésKedvelés
Tényleg. És zsiráfos a villa, ha jól emlékszem. Vagy a kés? Megyek a konyhába, megnézem, úgyis pont megéheztem.
KedvelésKedvelés
A kés zsiráfos.
KedvelésKedvelés
Nekünk is van! Pont ilyen! Munkába a salátámhoz mindig a papagájos villát viszem, pont jó méret.
KedvelésKedvelés
Boldog szülinapot Julisnak, én is az Istvánban szültem anno, remélem neked szebb emlékeid vannak arról a helyről.
KedvelésKedvelés
Jájj, a magzatvízkihányás. István, szintén. Nem tudom, erről pl. miért nem mesélnek, egy újszülött kishíján belefulladt a szemem láttára ebbe. Pont akkor botorkáltam be a szobába éjjel, a hullafáradt húszéves főiskolás anyukája simán átaludta volna. Pedig próbálta is úgy többé-kevésbé oldalt fektetni, de nem jött ki a száján a cucc, csak blugyogott benne, és még jöttek föl az újabb adagok. (Felkaptam, megfordítottam, kipaskoltam belőle.)
(Elnézést, ez off, és még egy másikat is leírtam, de aztán kitöröltem. De ezt hagyom, hátha más sem hallott még ilyenről, ha lesz újszülöttje, kalkulálja be az esetleges kikívánkozó magzatvizet az első napon. Én sem tudtam róla eddig az esetig.)
KedvelésKedvelés
Első szoptatás után elvitték a lányom, x órával később úgy kaptam vissza, hogy arcára-nyakára-ruhájára száradva ott volt egy nagy adag hányás. Senkinek nem szúrt szemet a bababarát kórházban.
KedvelésKedvelés
Igen… A bababarát kórházban a másik eset az volt, mégis elmesélem akkor, hogy a nem egész 12 órája császározott, előtte egy napot vajúdott, csövekkel megtűzdelt anyát felültetik, karjába adják és mellére teszik az (első!) babát, otthagyják semmibe lógó lábbal az ágy szélén, egyetlen önálló mozdulatra képtelenül, hogy akkor csak szoptasson nyugodtan. Az a baba szerencsére sugárban kihányta a barna cuccot (és később még egy adagot), de azért volt pánik így is, és rendesen beterítette a padlót. Elképesztő, mi tud beleférni az elméletileg cseresznyényi gyomrukba. És ha az ember nem számít ilyenre, értelemszerűen halálra rémül. Szép kezdet.
KedvelésKedvelés
Én olvastam ilyenről, eleinte mindig hason altattam emiatt. Nem egyszer ébredt összehányva, de így ugye nem tudott visszafolyni szerencsére.
KedvelésKedvelés
Jó hogy leírtátok ezeket. Nem értem miért nem beszélnek ezekről.
KedvelésKedvelés
Engem a baba-mama fórumokon azzal kussoltattak el mindig, hogy a gyerek él, egészséges, te is megúsztad egy vágással a hasadon, hát mit akarsz még? Erre mondom azt, hogy normális civilizációban ez az abszolút, említésre sem méltó minimum.
KedvelésKedvelés
Nem, ez annál sokkal kevesebb.
KedvelésKedvelés
Én azt hittem, már nem érhet újdonság, de ilyenről nem hallottam, enyémek nem hánytak, csak visszabukták a tejet néha. Megint tanultam valamit.
KedvelésKedvelés
Sose hallottam, és nem is olvastam még ilyenről… el vagyok képedve 3 gyerek után (a legnagyobb 16, a kicsi 5).
KedvelésKedvelés
“Mit akarsz még?” Jézus. Borzalmas, mintha ha valami vágóhídi állatok lennénk.
KedvelésKedvelés
Hogy on is legyek, respekt az önmegtartóztatáshoz, amivel ilyen pofásan összeállítod az éjszakai menüt. Én ilyenkor nekiesek, és befalok mindent szépen sorban. A gyerekezésben nekem az a legnehezebb, hogy ab ovo a reggeli, sőt hajnali órákban lennék a leghatékonyabb, éjjel, mikor ők lefekszenek, már hulla vagyok, de kell még legalább egy óra, mire annyira magamhoz térek, hogy egyáltalán elmenjek aludni én is, és onnantól meg jönnek az éjjeli szopik, nyűgök, pisik, lázak, redőny- és napellenző-leengedések, ismerős lemez – esélye nincs a hajnalnak. Addig maradok vízszintesben, amíg nem muszáj közbelépnem. Így aztán saját idő nulla.
KedvelésKedvelés
Óh, én ínyenc vagyok, kis kolbászkák körben, ahogy Eperjes mondja a Sose halunk megben (? nem biztos), “csak csipegetek”.
Ez olyan felháborító izé, hogy éjjel zsírosat. Engem, aki kedvelem önmagam, inkább az háborít fel, hogy egész nap nem jutott eszembe enni, és nem is éreztem éhséget. Majdnem háromórás kihallgatás, aztán születésnapügyben rohangálás, aztán tévéstáb. Leszünk a Fókuszban.
KedvelésKedvelés
A Sose halunk meg-ben nincs Eperjes emlékeim szerint. Szerintem Koltai utolsó jó filmje.
KedvelésKedvelés
De valami nagyon hasonló hangulat, jaj, tudom: A turné.
KedvelésKedvelés
Jaja, tényleg. Cseh Tamás, a színész.
KedvelésKedvelés
Éjszaka oliva, főleg fekete, nehezebbtől nem tudok aludni.
KedvelésKedvelés
az István kemény hely, nekem ott akartak mūvi befejezést ‘elhalt’ terhesség után. Pár hete ünnepeltük az 5. szûlinapját… egész jó formában van, nagyon örült a görkorinak 🙂
KedvelésKedvelés
Egyik barátnőm majdnem belehalt az első gyereke születésébe, mert a fogadott orvos nem tudott menni, az ügyeletes meg úgy összekaszabolta, hogy két napig imádkoztunk érte, de annyira be voltunk szarva, hogy csoportos rózsafüzért nyomtunk, az meg nagyon ritka. Van azóta még egy gyereke, de őt már nem ott szülte, vajon miért?
KedvelésKedvelés
“Ú.”
KedvelésKedvelés
De jó !
Én is ilyen elhalt újszülött vagyok 🙂
Anyám bevérzett úgy 4 hónapos terhesen velem, 7 évi gyermektelen házasság után,
apám kinn áll a kórház folyosón, orvos ki, és odaszól a nővérnek, hogy “mosakodjon nővér, lesz egy nehéz vetélés”.
Na akkor az apám utánament az orvosnak, és elmesélte a 400 Ft-os fizetése mellett néhány ezressel megerősítve, hogy nem lesz itten semmiféle nehéz vetélés.
Több gyerekük se lett, bár ha tudja, hogy lány leszek, szerintem nem lép az orvos után, hanem jószerencsének nyílvánítja a dolgot és reménykedik a következőben.
A szelektív abortusz kora csak ez után köszöntött a lánymagzatokra…
KedvelésKedvelés
Amikor valami rövid határidős munkám van, a bevált módszer az, hogy lefekszem 8-kor (a gyerekekkel együtt, amikor még kicsik voltak), felkelek éjfélkor, dolgozom éjféltől 4 – fél 5-ig, majd (madárdal közepette!) visszafekszem még 1-2 órára. Az éjszakai munka intenzív, olykor akár eksztatikus élmény, a csicsergésben elalvás mámoros. 14 évvel ezelőtt egyszer 2 teljes hónapon át bírtam ezt a menetrendet, 3 pici gyerek mellett, és nem készültem ki.
KedvelésKedvelés
jaja, én lefekvés után 3 órával úgy tudok kipattanni és boldogan pizsamásan-takarósan dolgozni, hogy tele van a fejem gondolattal és eredeti ötlettel. Ráadásul valahogy a délelőttre is visz egy adag extázist.
KedvelésKedvelés
mármint elég jó, ám elég rosszul dokumentált órákat lehetett így tartani.
KedvelésKedvelés
Hű-ha! Ezt ki kell próbálnom! Szendvics-munka 😀 alvás-munka-alvás 😀 Egyetemista koromban kizárólag éjszaka tudtam tanulni, mert még az is zavart a könyvtár olvasótermében, ha valaki lapozott, vagy hangosabban lélegzett (ne adj’ Isten, szipogott, mert azért ölni tudtam volna!). Így éjfélkor mentem ki a tanulószobába, és madárdalos hajnalokon tértem aludni. (Orromban érzem a júniusi reggelek illatát!) Most, két gyerekkel meg kínozom este, de nem megy. Merthogy… hiszen tudjátok! De ez eszembe nem jutott! Kösz az ötletet!
KedvelésKedvelés
Julisnak még sok szép szülinapot. Az én lányom is fekete bolyhos volt, 7,5 éve, és majdnem az Istvánban született.
KedvelésKedvelés
pannim is fekete bolyhos volt 8,5 éve 🙂
KedvelésKedvelés
😉 Lányom viszont kivilágosodott, nem túl sötét barna. És a fekete szőrök is eltűntek a válláról, hátáról. Ja, és a szeme kék.
KedvelésKedvelés
jézusom, milyenaza fekete bolyhos ? mint a cica ? Nekem mind3 kopasz volt 🙂
KedvelésKedvelés
Enyém lány nem csak hajas volt, de vállán, hátán, arcán is fekete pihék – na jó, mondjuk ki: szőrök.
KedvelésKedvelés
Úgy szeretem ezt a szót: szeretetroham!
KedvelésKedvelés
Nagyon pontos diagnózis. Én nem is tudom hány éve próbálom “visszatenni” a bioritmusomat a helyére. Hogy ne éjfélkor, hajnal 1-2-kor feküdjek le. Eddigi legjobb eredményem 1/4 12. Aztán reggel beájulok, de mostanság fél 7-kor mindig felébredek. Annyira bosszant, hogy este pörgök és nem tudok rendes időben lefeküdni. Aztán délelőtt meg úgy szedem össze magamat. Az evés nélküli órák miatt aztán megfájdul a gyomrom, de azt most már sikerült önfegyelemmel betartanom. A legdurvább a több napig hajnal 3-kor történő lefekvés vizsgára készülés miatt, 3-4 óra alvás. Aztán 4. nap durva migrén.
Szóval muszáj igen korábban lefeküdni, és igen az éjfél előtti alvás tényleg fontos.
KedvelésKedvelés
Mar gimnazista koromban sejtettem, hogy en ejjeli bagoly tipus vagyok, vagymi, aztan ez a felnött evek alatt csak egyre erösödött. Ejfel elött en sem tudok elaludni, leginkabb 2 körül. Ez nem jo. De par eve tanultam is, hogy ezt nem lehet teljesen megvaltoztatni, ez adott. Vajon igaz-e? Mindenesetre en alkotmanyba foglaltatnam, hogy mindenkinek joga legyen a “kronobiologiaja” szerint elni, dolgozni. Na ezert nem tudok en pek lenni. Büromunkak idejen is reggel kilenc elött ritkan ebredt fel az agyam. A legjobb az volt, amikor kezdökent volt egy reggel üvöltözö fönöknöm. Iszom a masodik kavemat 8-kor, fel 9-kor, erre ö mar valamelyik kollegaval üvöltözik a heveben… Na megyek is a pekbe az okoskodasommal.
KedvelésKedvelés
Fiatalabb koromban, amikor két munkahelyen dolgoztam, én rengeteget dolgoztam éjszaka. Tipikus volt az, hogy kb. este 10-kor elájultam, beállítottam a vekkert 3-ra, és felkeltem dolgozni.
Ezt 8 évig csináltam így, akkor fejeztem be a két munkahelyet, amikor megszületett a lányom.
Ma már biztosan belehalnék, de huszonévesen még ment.
A gyerek születése után maradt az egy munkahely, a legnehezebb a szoptatós időszak volt, amikor két szoptatás között éjszaka dolgoztam.
Nekem jó volt éjszaka dolgozni, nagyon nagy volt a csend, remekül lehetett haladni, de megvan az az élmény is, amiről a poszt ír – amikor az elcsent saját idő is belefért még ezekbe az éjszakázásokba. Akkori panellakásunk erkélyén nézni a hajnali napfelkeltét, hallgatni a csendet …
Manapság a hobbim miatt csúszom bele az éjszakába – van olyan, hogy egyszerűen muszáj befejezni egy-egy résztevékenységet, mert annak akkor és ott van az ideje.
KedvelésKedvelés
Nekem egyre jobban felértékelődik a pihentető alvás. Legjobb kozmetikum.
KedvelésKedvelés
Irigylem a borsódat. Nem elég ,hogy én jóval később ültettem el de meg se öntöztem. A tavasz rohamos bejövetele számomra támadás mert megnőttek a füvek mindenütt, és nagy a kertem.
Még nem találtam ki a számunkra előnyös megoldast hogy
harmóniában maradhassunk a természettel meg magunkkal is.
Isten éltesse Julist !
Az én ujszülöttem szőkeségét már akkor megtudtam mielőtt kibujt volna .Jelezte az orvosnő ,hogy jön a szőke fej 🙂
A kórhazban nem adták mellénk a gyereket, én nagyon kivoltam és örültem is ,hogy vigyáznak rá.
Igaz amikor annyira erőre kaptam ,hogy meglátogattam az ujszülötteknél hálótársa is volt az enyémnek. Becsomagolták mint a töltött káposztát és háttal egymásnak rakták őket. 🙂
Mi otthon ijedtünk meg az orrfolyás miatt .Meghült a gyerek…Pedig tisztult a magzatviztől…
Magamra ismerek amikor latom a fiamat a tanulasi ritusaiban.
Ha leül tanulni rögtön eszébe jut ,hogy éhes. Jókat eszik ilyenkor, és sokat. Amugy nincs ideje enni 😀
KedvelésKedvelés
Nekem a tepertö a bünös elvezet, jol kinyomva, hogy ropogos legyen, melegen. Abbol barmennyit meg tudok enni, kenyer nelkül is.
Baglyos kanalam nekem is van, fogalmam sincs honnan került ide 🙂
KedvelésKedvelés
Nekünk manós eszcájg maradt a gyerekekről, az egy olasz Tramontina készlet volt. 25 éve. Erre kb. 1 hónapja ott huhog köztük ez a bagoly.
Itt nekem valami gyanús 🙂
KedvelésKedvelés
Különösen májusban, júniusban jók az éjszakázások. Imádom a hajnal előtti pillanatot, amikor a testünk észreveszi, hogy változik a hőmérséklet, a levegő illata, és a páratartalom. Aztán kékes árnyalat jelenik meg a feketén, és a keleti horizont világosodni kezd. Megszólalnak a hajnalban éneklő madarak. Elmegy az első autó és az első biciklis a ház előtt a kertvárosi úton. Ilyenkor már régen nyitva az ablak és elégedetten, álmosan figyelem a kertet, az ébredező világot. Nagyon jók az éjszakázások. Szeretem. Az éjszaka, akár egy titkos szerető, ami jól ismeri álmaimat, vágyaimat, és mindet őrzi. Érdekes, hogy egyedül is boldog tud lenni az ember. Persze fele-fele arányban vagyok egyedül és társaságban. 🙂
Megjegyzés: Személyes tapasztalatom, hogy személyiségfejlesztő hatása van az egyedüllétnek.
KedvelésKedvelés
Ez szép volt nagyon.
KedvelésKedvelés
Titkos bűnöm a Nicorette rágó, amiről tényleg senki nem tud.
Úgy utált mindenki a dohányzásért, hogy még, pedig én egy “kulturált dohányzó” voltam (lennék is még, szívem szerint, de már éreztem a negatív hatását, így le akartam tenni).
Titkos szenvedélyem lett a blog olvasása rágózva, éjjel.
KedvelésKedvelés
Én akkor határoztam el, hogy leteszem a cigit, mikor felmentem a szokásos tempóban a harmadikra egy barátomhoz, csak épp szokástól eltérően meg kellett állnom lihegni csengetés előtt. Ja, ez leszerelés után volt. Mert a katonaság edzetté tesz.
KedvelésKedvelés
Ingrid három órán keresztül jött, centinként, a férjem megsimogatta az éppen kilátszó feje búbját…. Fekete volt, és akkor gyönyörû, most nėzem a képeket, és jaj de kis összenyomott majom…. mostanra kinyílt nagyon.
A titkos bûnöm pedig a tonhalas-szárított paradicsomos tészta, amit a férjem fôzött ebédre, ipari mennyisėgû parmezánnal. Ôk már lefeküdtek, én meg túrom befelé…. ez a szar a fogyókúrában. Egész nap alig ettem, de most új állásom lesz jófej emberek közt, és zabálással ünnepelek….
KedvelésKedvelés
Bezzeg neked, hogy a fé rjed annyit főz.:) Az enyem inkabb szerelmes tipus.
Mindig valami elektronikus szerkezetet javit. Amikor a gyerek rotobilben volt egyeb nem volt csad dót-dót. Nyulkalt utanuk.
Az elso osztalyos csaladi rajzan: En főzök ,az apja sepreget Ő meg büszken ül a comp-előtt.
KedvelésKedvelés
en a hajnali madarcsicsergest elvezem, a kertre nezo haloszobamban fekve a pehely paplanom alatt, mielott meg elindulna az elso metro zaja.
KedvelésKedvelés
Az én lányom is fekete pihés volt, helyes kis barkóval többek közt. 😉
Nekem az orvos szólt, hogy már ott a feje, megsimogathatom… én meg csak mondtam, hogy nem, nem, és nyomtam tovább. Akkor már semmi másra nem tudtam koncentrálni, mint hogy kint legyen végre, a külvilág majdnem teljesen megszűnt. A férjem később mesélte, hogy kb. ekkor egy orvos megállt az ajtóban a következő szöveggel: “Megjött az ebéd, átveszi valaki?” (12:20-kor született a lány.) Őelőtte meg már pánikhangulatban lepergett, hogy akkor most ezek, akik engem épp körbeálltak, eldobnak mindent és mennek ebédelni. Na, nekem ebből SEMMIT nem regisztrált már az agyam.
KedvelésKedvelés
En lassan tagultam es az orvosno hazament ebedet fozni. Miutan visszajott ugy 15:30 kor jott el az ido. A gyereket megmutattak nekem es ismerosnek tunt. becsomagoltak es leraktak a fűtőtestre amig erkezett a neonatologus….
KedvelésKedvelés