— avagy: savanyú a szőlő, de nem csak nekem, sőt, még rohadt is —
Tegnap volt a Goldenblog díjátadója a Grundon.
Török Monika a Nem ebben állapodtunk meg!-gel elvitte az Ego fődíját, ugyanitt Dizzy-Adél ötödik lett, gratulálunk nekik!
Nem vagyok sem az év felfedezettje, sem a könyvkiadás nyertese, sem a zsűri top 10-ese, sem nagyon meglepve.
Nagyon extra ruhám volt, fodrásznál is voltam, a hátsó fogaimat is megmostam, de még a lábkörmeim alatt sem maradt lódarázstetem, és egy igen szép titánium-ezüst fülbevalót is találtam a ruhához.
Aztán itthon lefotóztam, kárba ne menjen a szürke szemhéjpúder (a harmadik szemem helyén fehér por tekintetterelésnek, az csillog ennyire), ehhez lemostam a tükröt is végre. Tiszta haszon a Goldenblog, én mondom!
Jobbról csúnyán leraboltuk a fasírtokat, gyanútlanul, abszolút Bridget Jones: szolidan balra néztünk, ott állt a kígyózó sor merev gyűlölettel, sisteregtek a megjegyzések. Ennél jobban a magyar néplelket nem jellemzi semmi. (Illetve:
és az milyen szánalmas már, hogy néhány száz éve valaki rosszul csukta le a láda tetejét, elferdült a koronán a kereszt, és azóta egyetlen egyszer senkinek, hangsúlyozom a mai napig SENKINEK nem jutott eszébe kiegyenesíteni azt a kibaszott keresztet, hanem ehelyett így lett rányomtatva tízmillió útlevélre meg személyigazolványra, FERDÉN? erről miért nem beszélsz? ez többet elmond nyomorúságos magyar néplélekről és kultúráról mint bármi!
Ez az újságírót számon kérő löket a 444-ről van, az alól a cikk alól, amelyik arról szól, hogy az izlandiak az ottani Pride idején kicsinálták a homofób evangélizátort. Tökéletes off, napokig sírtam, amikor eszembe jutott.)
Na, Adél kicsit, Balázs nagyon röhögött. Amúgy is sokat röhögtünk. Megismerkedtünk a reposzt.hu erdélyi gyökerű bloggerével is, aki néhány évvel előttem végzett magyar szakot.
Megdöbbentő volt, a blogírást mennyire csak üzleti, könyöklési, marketinges eszközként tárgyalták a kerekasztalbeszélgetésen. Tanulságos volt figyelni a fogaskerekeket, tudjátok: “minden érdekesebb, mint amennyire elkeserítő”. Hasított a kíméletlen logika itt is, a lenézés minden iránt, ami nem forintosítható, csak olyan öncélú szenvelgés, ego, irodalom. De le se nézik, mert észre sem veszik, nem tényező. Ezeknek nem tűnne fel Kosztolányi Dezső.
Kevésbé volt meglepő, hogy női blogok csak ártalmatlan angolt tanítókként, travellinaként, színes ötletekként kaptak díjat, társadalmi, közéleti témában nem.
Úgy tettek a beszélgetők, a nagyon vagányul öltözött, fiatal és fiatalos négy férfi, mintha háromféle felület: a facebook, a youtube és a blog.hu létezne, tehát az összes többi blogszolgáltatóról, a blogspot.comról, a postr-ról, a wordpressről és az öszvérekről, a félig közösségi, félig blogszerű felületekről, a tumblr-ról, twitterről egy vak hang sem esett. Tehát nem csak a rivális magyar szolgáltatók, mint a caféblog estek ki. Ehhez tudni kell, hogy a blog.hu a legnagyobb magyar blogszolgáltató, de nem a Hvg-é, hanem a CEMP csoporté, akié az Index is, továbbá a Velvet, a Dívány, a Totalcar és a Sportgéza. Itt valami együttműködés lehet, mert a Goldenblog Mindeközben a blog.hu-n címmel mindig kidobozolt a honlap jobb oldalsávjába néhány bejegyzést, amelyekben gyanúsan sok meztelen nő volt. Szinte hallom is a hanyagul artikuláló negyvenes hatalmasokat: azért inkább a blog.hu-t kellene kihozni. És lőn. Nézzétek meg a blog.hu arányát az indulók és a zsűri top 10-e között. De még különdíjat is osztottak a blog.hu-soknak.
Győzike-effektus: azt sugalmazták, mintha mindenkinek a minél több olvasó elérése lenne a célja, blogketrec, kattintások, reklámok, és nem számítana a színvonal vagy bármilyen hajlam, elv, meggyőződés. Mintha mindenki be akarna állni valahova, feltörni, kiharcolni. Mintha nem lehetne vállrántva, csendesen, csak úgy blogot írni. Biztosításiügynök-logika.
Módom van mostanában eltűnődni a magam blogolásán egyébként is. Írok is egy metablog című sorozatot arról, hogyan kezdtem el, mit tanultam bő egy év alatt, hogyan bővült az olvasók köre, hogyan kristályosodnak ki a rutinok és célok, mi való nekem és mi másnak, mi a must és mi a never, mi a legélvezetesebb, és mi a legnehezebb és legidegesítőbb a blogírásban, tehát hogy hogyan látom a Csakazolvassát. Miért egyre fontosabb, hogy független legyek, és jól átderengjen a személyiségem a bejegyzéseken.
Két nappal ezelőtt a caféblogtól kerestek, hogy költözzek át oda VIP blognak. Nem szólnak bele semmibe, technikailag segítenek. A húsz legolvasottabb VIPes blog között havi egymilliót osztanak szét az olvasottság arányában, fél évre szerződnének, gondolom, kísérleti fázis. A hirdetési felület a Sanomáé. Hohó, kéne a teljesen egyedül elért olvasottságom, teve a sivatagban. Valamint az otthon ülő kismamákban amúgy is nagy potenciál van. Nincs is jobb a sorban bedőlő nagy múltú lapok és a megfizethetetlenné vált profi újságírók korában, mint az önként, lelkesedésből, ingyen változatos tartalmat és hirdetési felületet gyártó aranybányák, akik egymás sarkát tapossák, mi meg, akiknél a technikai háttér, a döntés és a pénz van, hátradőlünk, úgy nézzük a küzdelmet, aztán alamizsnát vetünk nekik. Cicaharc, jut eszünkbe a Bloggerina gúnyos minősítése az egyik munkatárstól. Ha egy fillérem nem lenne így a blogból, akkor is maradnék szerencsés amatőr, és nem állnék be a gasztroblogok és édibédi tartalmak, meg a kifejezetten nőgyűlölő Borisz mellé mások üzleti tervébe illeni, nekik bevételt termelni.
És még azt ígérik, hogy lehetőség van publikálni is a nyomtatott lapjaikban. Én meg örülök, hogy túl vagyok rajtuk, akárkire nyelvemet ölthetem, megírhatom az ÉVA magazin árulását és hogy mennyire gáz Fejős Éva meg a Bloggerina. A blogom legfőbb erényének azt tartom, hogy nincs átjárás közte és a Rendet szolgáló, hirdetésekből élő, olvasóikat túlfogyasztásra biztató női lapok között. Az én olvasóimat nem lehet célcsoportba rendezni, ezek dacosan nem isznak Bailey’s-t, vagy a tűzhelyet pucolják vele.
Egyre jobban örülök, hogy a Csakazolvassa egyszemélyes és független, reklámmentes (erre költök is), és hogy nem tartozom a magyar médiajog fennhatósága alá. A szövegeim érzelmileg érintik meg az olvasókat, jó a hangulat, állandó az íkúpezsgés, és elkötelezett, intelligens, magasan kvalifikált a törzsolvasók csapata. Nektek köszönöm a leginkább, hogy húzzátok a blogot, mint Lohengrint a hattyú.

És nem vagyok megsértve, továbbra is indulok mindenen, és csak mosolygok, mert tudom, amit tudok.
Vaslédi, de hiszen rád sem vonatkozik a magyar sajtójog, nem is perelhetnek be. Te is öltheted a nyelved bárkire.
Tudjatok róla:
http://vasledi.wordpress.com/2013/08/01/miert-nem/
http://vasledi.wordpress.com/2013/08/12/meg-mindig-nem/
Sajnálom.
Látom, milyen lelkesen és reménykedve készülsz ezekre a megmérettetésekre.
A havi egymillió húsz blog között szétosztva az 50 ezer/hó átlagosan.
KedvelésKedvelés
Átlagosan igen, azért írom, hogy az olvasottság arányában.
Közben frissítettem.
KedvelésKedvelés
Megnéztem a cafeblog nyitólapját, szerintem sem az “anya, apa, baba, háztartás”, sem a “sweet home”, “lakber” kategóriákba nem passzol a blog. Talán a “történeteinkre” gondoltak? Itt ma a
Fapiac: Holland szafari egy rakás informatikussal… az milyen?
Jólkinézni: Igen, azt is kell! A pasiknak számít!
A mi lombikbébink: És egy ideje nem mesélek rémtörténeteket kismamáknak…
Onlányka: A pasik azokat a nőket szeretik, akik kihasználják őket!
bejegyzések vannak fenn.
Olvasták vajon a szövegeket, vagy csak a szavazatszám vonzotta a ragadozókat?
KedvelésKedvelés
Az a helyzet, Éva, hogy amikor az ember nagyon sok éven keresztül része a médiának, akkor egy perrel fenyegetőző ügyvédi levél, amit a lakására küldenek, mindenképpen üt, akkor is, ha külföldi blogszolgáltatónál írok. És a fenyegetettség érzése mellett, amit el akartam kerülni, hogy ne kelljen több ilyen levelet olvasnom tőlük, legalább így megmutatták, hogy milyen nagyon liberálisak is valójában. Vaslédi voltam, bocs, csak így van beállítódva a profil, a boltosra.
KedvelésKedvelés
Értem, de tényleg nem tudnak veled mit kezdeni. Nem tilthatnak be amerikai felségvizeken úszó tartalmakat.
A helyreigazítás mint műfaj nagyon vicces amúgy, a diktatúra beszéde, Örkény István.
És én ezt csak tegnapelőtt láttam döbbenten.
KedvelésKedvelés
Tudom-tudom, de beparáztam.
KedvelésKedvelés
” Nem tilthatnak be amerikai felségvizeken úszó tartalmakat.”
Nekem úgy rémlik, hogy igen, vagy nem lett ebből végül törvény? Pont a kurucinfo kapcsán.
Mindannyian a médiajog hatóköre alá tartozunk, nem lehet pl. uszító tartalmakat elhelyezni az oldalainkon.
KedvelésKedvelés
Igen, közben átgondoltam, nem ilyen egyszerű, ők névtelenek és nem is itt élnek, azért nem perelhetők, és törölni nem tudják a tartalmat a magyarok karhatalmilag, ha amerikai a szerver.
KedvelésKedvelés
valami olyasmi volt a terv, hogy nem engedi megjelenni a tartalmat.
Meg hogy büntethető is lenne, nem lehetne arra hivatkozni, hogy de hát külföldi szerveren van.
Azt hiszem, végül nem vitték keresztül, csak tervezet maradt.
És ez az ilyen durva esetekre vonatkozott volna, mint a kurucinfo, excsajok stb.
Persze egy dörzsölt ügyvéd előtt nincs akadály.
KedvelésKedvelés
Adél azért kicsit röhögött, mert Bridget Jones élet neki alapélmény. Gps- sel gyalogolt oda a metrótól meglepődve, hogy miért kerülteti a gép kilómétereket (az egyirányú utcák miatt), kétszer akadt a cipősarka a deszkák közé (casualt írtak!), és feküdt neki, hogy Hamupipőke módjàra kiszabadítsa onnét. Hogy a fasírtot menetiránnyal szemben marta el, szinte jóleső volt ezek után.
Norah Jones jó volt meg a bor is. A többire ebben a formában szàmìtottunk.
KedvelésKedvelés
jaja… a biznisz nagy úr! (ez már feltűnt? márhogy ÚR a biznisz?)
KedvelésKedvelés
Szervezek tüntetést! A demonstráció nagy HÖLGY!
KedvelésKedvelés
az jó lenne! megyek én is. nem olyan régen a családon belüli erőszak btk-s kihagyása ellen is működött…
KedvelésKedvelés
bár itt kevésbé egyértelműen megfogalmazható a cél. vagy igen?
KedvelésKedvelés
Nagyon is egyszerű: az úr és a hölgy szavak száműzése a béna kontextusból, nem is gender ez, hanem stilisztika.
Egyébként az angolszászok sokat újítottak a nyelvükön, hogy ne legyen annyira férficentrikus.
KedvelésKedvelés
Intellektuális ember lévén a legfontosabb momentumra szeretnék reflektálni: állati jó ez a láthatóan nem poliészter ruha/felső !
KedvelésKedvelés
Köszönöm. Nem áll jól, mert nincs jó lábam, viszont az exkluzivitása öntudatot adott legalább. A NUBUtól.
KedvelésKedvelés
jó volt a fodrász is. és mondd, ez a természetes hajszíned?? :))) Milánóban a Buenos Aires utcában hatalmas őszi leárazás van a Benetton boltban.
KedvelésKedvelés
Nem, irdatlan összegeket költök arra, hogy úgy tűnjék, nincs festve.
KedvelésKedvelés
🙂
KedvelésKedvelés
Bailey’s, fúj!
KedvelésKedvelés
Pedig a Goldenblog anno, az első 1-2 évben szórakoztató esemény volt, ahol szinte az összes blogger ismerte egymást, nem volt igazán tét, hogy ki hanyadik lesz, nyer-e egyáltalán, és ingyen volt a pia. Aztán ebből is mi lett, ezek szerint… Bár, igazából nem vagyok meglepődve, amint pénz is lesz valamiben, fossá megy az egész.
KedvelésKedvelés
A pia most is ingyen volt, magam is igénybe vettem másfél deci irsai olivért és Adéléból két korty sört, és otthagytunk húsz kupont.
KedvelésKedvelés
Ó, nahát, érdekes ezt így olvasni, nem mintha úgy gondoltam volna, valamiről lemaradtam nagyon tegnap este – elvileg mehettünk volna mi is, a kitudjamilyenkategóriába benevezett minket valaki (nedudki, tényleg fogalmam sincs kicsoda, nem mi voltunk), de nem mentünk.
Én tizenpár évig álltam üzleti célból csocsirogyi fogadásokon, sose feledem, amikor kékvérű herceget köszöntöttem egy fekete bársonyruhában, amit 2 napja vettem a Rákóczi téri csarnokban egy illegálisan áruló cigányasszonytól, aztán billegtem hazafelé a metróban, miután az unokanővérem magassarkúját bakancsra cseréltem, és tűnődtem hogy lehet, még nekem is nagyobb szabadságfokom van mint említett kékvérűnek, ha valami mellékúton surranok, nem szalad utánam a fél titkosszolgálat:) – irsai olivért meg már rég tudok venni, magamnak, ha szeretnék. A gyerekek óta megfogyatkoztak a csocsirogyi fogadások, és valahogy nem nagyon hiányoznak.
De volt valami szimbolikus amúgy abban, hogy a díjátadó vagy mi alatt én épp otthon próbáltam a kedves kommentelők által összehordott, nem épp aranyból való kupackát puculni pár segítőtárssal azon a bizonyos blogon, dolgos hétköznapok. De amatőrként legalább abbahagyhatom bármikor ha már nem jó, kicsit és átmenetileg beszagoltam ennek a “profi” részébe, utána meg néztem, mit keresek én itten. Pedig más területen tudok üzletiesen viselkedni, de blogolni nem épp ezért kezdtem, és később kiderült, igen nagy ára van annak, ha ebből akarnék megélni. Hálistennek egyelőre nem kell…..
Pedig vannak jó blogok itt, hogy mitől jó, az félek, nem fér kategóriákba, se Goldenblogosba, se másfélébe nagyon.
KedvelésKedvelés
Érdekes,amit írsz. Meglep, hogy titeket is így agyonhallgatak.
Miféle trollok, mutiii!!! Nekem van rózsaszín és pónis, cserélünk?
KedvelésKedvelés
Nem tudom, itt volt-e már ilyen, amikor elvileg viszonylag normális kommentelő, vagy átlagos, csak kissé “egyszerű”, egyszer valamire beszól. A másik vissza, és a hangerő csavarodik, a stílus kocsmásodik, aztán előkerül mindkét oldalon pár fogadatlan prókátor, akik évekkel ezelőtti állítólagos sérelmeket kezdenek (vadidegen, sose látott!!!) nickeknek felhánytorgatni, aztán még pár csavar után már mindenki úgy beszél, mint a Sarki Rókában a fogavesztett munkanélküli hat hitelbe ivott feles után, másvalakik meg elkezdik valamelyik ellenfél valódi identitását piszkálni (egy tizenötezres blogon, hm), és mivel a jó szóra, csitításra nem figyel már senki, kimegy a csősz a seprűjével, feltakarítja azt ami ott van (a legjobban azon röhögve, hogy a legcsúnyább szájú kér sértődötten moderációt valaki másra), és ha az időzítése is rossz a hisztinek, kifelé menet közli, hogy ti vagytok-e a felnőttek, mert ezek szerint egy fogatlan kaktuszt se lehetne rátok bízni – innentől persze lehet a moderátor ellen fordulni, az megint szórakoztató kiszólásokat eredményez.
Mi elvileg lettünk valamilyen listában valami tíz alatti szám, fogalmam sincs miben és kik által, de idén már mi nem is jelentkeztünk, úgyse illünk egyik kategóriába se, a “nőinek” tekintett területeken meg minden matyóhímző le szokott hagyni, különben is, mit kezdjenek egy bloggal ahol egyik héten mozgásfejlesztés, a másikon munkaerőpiaci elemzés, a harmadikon mély önvallomás a gyerekkori bántalmazásról, a negyediken meg cukkinis receptek épp a sláger.
KedvelésKedvelés
De jó összefoglalás!!!!
KedvelésKedvelés
Rózsaszín pónis az jóóóó, a lánykám mostanában kezd kinőni belőlük….
KedvelésKedvelés
Azt, hogy ezeket olvasom, nem a Marie Claire-t. 🙂
KedvelésKedvelés
Egyébként ide úgy látom sokan járnak át, akik minálunk is olvasnak, de valahogy nem ők másznak bele az ilyen később feltakarítandó csörtékbe….
és érdekes, pont az az írásod van legfelelül, amelyre valaha linkelt valahol valaki, és ami nyomán én elkeveredtem anno ide.
KedvelésKedvelés
Döbbenetes nálatok látni, ahogy kialakul egy szabályos hadjárat valaki ellen. Először egy kommentelő bedob valami fikázást, arra reagál a megtámadott. Aztán ketten-hárman a fikázó pártjára állnak, sőt még túl is tesznek rajta. Az áldozat próbál védekezni, ami olaj a tűzre. Egyre többen szállnak be, egy-két józanabb hang próbál a többi eszére hatni, de vagy figyelmen kívül hagyják, vagy őt is támadni kezdik. Aztán van egy pont, ahonnan már csak a személyeskedés, meg ősrégi kommentek felhánytorgatása megy.
És akik ezt csinálják többnyire normális stílusban előadott véleményt szoktak nyilvánítani más témáknál. Mintha hirtelen elfogná őket valami örömféle, hogy szabad a pálya, lehet alázni.
Nekem ez a középiskolát juttatja eszembe, ahol a kipécézett ellen hadjáratot folytatnak az erre hajlamosak. Felnőtt, tanult emberek bandába tömörülve élvezkednek valaki kínjain.
Amikor olyan történet van, hogy fiatalok öngyilkosok lesznek, mert állandó szekatúrának vannak kitéve, mindegyik elítéli a tetteseket, aztán nem veszik észre, hogy ugyan azt csinálják.
KedvelésKedvelés
Így jönnek létre pl. a pogromok.
KedvelésKedvelés
És a résztvevők nem látják. Pedig közülük mindegyik tudja, hogy mi az a progrom. Tanult róla, elítéli, azt gondolja, ő aztán soha. Aztán ha helyzet van, akkor mégis.
KedvelésKedvelés
Én ebben nem lennék olyan biztos, hogy tudják, mi az.
KedvelésKedvelés
Én amúgy ezt évek óta nem értem, hogy ebben mi a bús túró az élvezet, vagy miféle komplexusokat öröm leverni totál vadidegeneken, akinél még olyan élvezet sincs hogy látod az arcát. Lehet hogy ő nem is az és röhög hogy bevették az álcáját, bár én asse értem ha valahol ez elindul a többség mért nem kattint másik oldalra és húz el intelligensebb tájakra, én komplett oldalakról kattantam le így, olyan rövid az élet és olyan drága az idő, ilyen hülyeségekre….
KedvelésKedvelés
és ez az a pillanat, hogy megosztom…megváltozott a világ! mi még láttuk a másik arcát, amikor…
http://modoros.blog.hu/2013/09/13/bekacigiztetes_macskaoszites
2010-ben ő nyerte a kult-szórakozás kategóriát.
KedvelésKedvelés
Igen, gyönyörű, főleg, amikor már nem is arról van szó, akit eredetileg fikázni kezdtek, hanem annak a családjáról, férjéről stb. Én is azt gondolom, hogy élvezik.
KedvelésKedvelés
Bevallom, én is olvasok ide is, oda is, és ott épp azért nem kommentelek, amit itt Évában nagyra tartok, hogy figyel arra, mindenki a maga portáján söprögessen ha akar, de ne legyen fogadatlan prókátor senki életében. Ott hajlamos mindenki a másik háza táján keresni a porcicákat, szekrényben a csontvázakat, miközben saját portáján már hónapok óta nem söpröget. Bár én még reménykedek hogy ott is csak ideiglenes a hullámvölgy.
KedvelésKedvelés
Bailey’s mit vétett? beszólt? jó az is néha.
KedvelésKedvelés
A Bailey’s, az annak a jelképe, hogy a nőket meg akarják célozni a hirdetők a magazinokban, miután gondosan felmérték, milyenek, mit isznak, hova járnak szórakozni. Ilyen lusta fiatalnős nem túl ízléses valami. Bocsánat, mert a Nutella sem jobb, de értitek.
KedvelésKedvelés
“Lusta fiatalnős nem túl ízléses valami”, ez az, pontosan. Fénylős, térdig érős steppelt dzseki övvel, szőrmés kapucnival. Teekanne. Bizsugyűrű. Müzliszelet. Janet Evanovich. Naná, hogy Bailey’s. Szeretem, egyébként.
KedvelésKedvelés
Frey Wille szettben
KedvelésKedvelés
Bailey’s, brrr, akkor már inkább Trojka ízesítésű szeszesital. Voltam több olyan buliban fiatalabb koromban, mikor a bélízű likőrt megitták a maccsók, a lányok meg elvonultak a kert végébe az ötvenfokos házivébével.
KedvelésKedvelés
Továbbra is indulj mindenen! Ez a blog fontos és csodás! Majd rájönnek. Akik pedig nem, azoknak adjanak extra adag francia salátát a fasírt mellé! Meg kaszinó tojást is, igen! 🙂
Menő volt az egész szerkód, nagyon ott van!
KedvelésKedvelés
Nem tudom azt a folyamot folytatni mert nem látom a gombot, de erről az jutott eszembe hogy egy közepes programozó is bírna ebből a szövegből egy olyat csinálni, hogy megcsinálod a “változóhelyeket” mögéraksz egy bazi nagy adatbázist kulcsszavakkal, a júzer beír egy évszámot oszt kijön az arra az évre aktualizált szöveg:)
Tényleg meg lehet írni, komolyan….
KedvelésKedvelés
Na, ezt részletesebben, a Goldenblog éveire gondolsz? És miért volna jó ez? Arra utalsz, hogy mindig ugyanaz a móka megy?
KedvelésKedvelés
A modortibi bezzegazénidőmben ezekamaiifjúság szövegére gondoltam, hogy elég nagy adatbázissal lehetne egy ilyen évszámgenerátoros izét gyártani belőle, mit mondtak 1920-ban, 1960-ban stb, megfelelő helyekre illesztett változókkal, vicces lenne sorozatban nézni és lekoppanna.
a Goldenblog amúgy érdekes, az elején arra baromi jó volt, mint afféle tehetségkutató feljöjjenek tényleg jók, a többi meg lassan megtanulja mimindenre és hogyan lehet használni a műfajt, lettek ikonikus helyek (pár nyilván azóta bedőlt vagy elkurvult vagy mittomén), és még az se volt baj, hogy páran rájöttek hogy ebből akár meg lehet élni – mert hogy ugye azok nem abból éltek meg tulképp hanem AMIRŐL írtak, abból.
Aztán sztem már a műfaj eléggé túlnőtt a tehetségkutatón mára, ráadásnak bejött ugye a közösségi média ezzel a “nyomj egy lájkot és szavazz rám ha szerecc” megosztásokkal, a mi közönségünk amúgy az elején úgy reagált erre hogy ééééén, a faszbúúúúkra? hogyénanevemmel? hogyoda???….most már nagyrészt megszűnt, felkerültünk, megszokták, de mióta ezek elkezdődtek pénzben mérhető dolgok lenni, amik MÉGSE mindig mérhetők pénzben jól – lásd eseted a VIP bloggal ugye – azóta bekeveredett a móka, bár olyan szempontból tök mindegy, hogy legyen bármilyen tehetségkutató és díjátadás krumplisalátával, van egy réteg, aki messze nem ez alapján tájékozódik, és van némi érzésem afelé, hogy nagyjából te is főleg nekik írsz meg elég sokszor én is.
KedvelésKedvelés
Én nem vagyok meglepve, sajnálom a vakságukat.
A cafeblog meg szánalmas. És most megyek és meghívlak tíz kávéra, és köszönöm a lehetőséget!
A többieknek figyelmébe pedig (bár csak érintőlegesen vonatkozik, de talán itt az ideje, hogy változtassunk a módon, ahogy adunk):
KedvelésKedvelés
Gratulálok! És szerintem Török Monika egy csónakban evez veled. Neki is.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: nem mondom, hogy nem | csak az olvassa — én szóltam