ők csak ne szaporodjanak

Legutóbb Harrach Pétertől hallottuk, hogy a tanulatlan népek az ő sajátos kultúrájukat örökítik tovább, és ez aggasztó. Egész pontosan:

Bebizonyosodott, hogy nemcsak a fiatalok érintettek abortuszkérdésben, hanem az idősebb korosztály is, amelynek tagjai esetleg már egy vagy több gyermeket nevelnek. Összefügg a kérdés a gyermekvállalással is, hiszen ha megnézzük, hogy az iskolai végzettség szerint hol születik több gyermek, a legkisebb a születések száma a középfokú végzettségűeknél, a legtöbb pedig a nyolc általánost el nem végzetteknél. Ez önmagában azt mutatja, hogy az általam felvázolt kép – az, hogy mi lesz itt a század végén – azt is jelenti: az iskolázatlan rétegek adják tovább a gyermekeiknek az ő sajátos kultúrájukat. Tehát nem elég, hogy kevesen leszünk, hogy öregek leszünk, még képzetlenek is leszünk.

Hagyjuk most az abortusszal való, vitatható összefüggést (nem nemkívánt gyerekeknek kellene megszületniük abortusz híján, hanem sok-sok családban kellene gyereket kívánni és szülni ahhoz az egyébként is kérdéses célhoz, amiről a frakcióvezető beszél). Amiről most írok, azzal a témával kapcsolatban a mondandó lényege: ne ők szaporodjanak, abból baj lesz.

Felhördülünk ezen, persze, de ez vajon kötelező liberális-jogvédő reflex, úri huncutság? Tetszene csak leköltözni közéjük…?

Legyünk kíméletlenek önmagunkkal, és szedjük szét ízekre, mi a baj ezzel a lépten-nyomon hangoztatott nézettel: amazok túl sokat szülnek, bezzeg mi, a társadalom felelős tagjai kihalunk! Mit mondjak erre? Hát szüljetek, ti felelősek! A lelkünk mélyén ugyanis mindannyian hiszünk a gyermekvállalás multiplikációs (megsokszorozó) funkciójában: ha az ilyen fajtáknak (társadalmi helyzetűeknek, gondolkodásúaknak, vallásúaknak) lenne több gyerekük, nem amazoknak, szebb lenne a világ. Én is elküldöm a magaméit a világba a magam útravalójával, és hüledezem mások útravalóján (de érdekes, nem a szegényekén, hanem a régebben emlegetett kedvező társadalmi helyzetű ikerpár-osztálytársén, például).

No hát, kezdjük az emberi jogi vetülettel: a világnak ezen a felén, a francia forradalom és kultúránk más fordulatainak eredményeként sok évtizede jogegyenlőség van. Szépen össze van szedve alapdokumentumokban, mi az, ami minden embernek jár, nem érdemeinél fogva, hanem abból fakadóan, hogy ember. Elvileg persze, de akkor is, ha ez a többi egyenlőnek nem tetszik. Mivel ennek az áldásait mindannyian élvezzük, bármelyikünk kezdheti alul és törhet magasra, megválaszthatjuk, legalábbis elvileg, lakóhelyünket, foglalkozásunkat és házastársunkat, és a reprodukciós jogunkat sem korlátozzák, senkit sem sterilizálnak erőszakkal (csak néha cigány nőket a császármetszéssel egybekötve, és nem is olyan régen még tömegesen, skandinávéknál is, tudtátok?). Szóval, amazoknak is, nekünk is szívünk joga eldönteni, hány gyereket vállalunk. Ezért aztán dohogni sem illik.

Lépjünk már ki a húsz négyzetméteres perspektívánkból, képzeljük magunkat a döntéshozók helyébe, és akkor tessék nekem javaslatokat tenni, azaz a törvény nyelvére lefordítani ezt az óhajt: ők (kik?) ne szaporodjanak.

Tegyük fel, hogy ez a cél, próbáljunk akkor mögé tenni valamilyen jogelvet. Aki szegény, nem szülhet, csak mondjuk egyet. Ki számít szegénynek? És mi van, ha gazdag, öt gyereke van, majd levágja a lábát a villamos, és elszegényedik? Mi a szempont? Faji alapon? Vagyoni cenzus? Körömtisztaság? Deviancia? És ha szülnek, mi van? Rendőrt minden hálószobába? Vagy szüljenek, de akkor úgy kell nekik, ne kapjanak semmit? Oda is megyek, fekete ruhában lehetőleg, és az Audimból végignézem jó keresztényként, ahogy felfordulnak? (Tanulságosak itt a kommentek, onnan idéztem az utolsó mondatot.) Komolyan kérdezem: hogyan?

De mire szülnek? Hát nincs munkájuk!

Úgy látszik, ez nem függ össze, sőt, szegény országokban sokkal több gyereket szül egy nő átlagosan (és azoknak a gyerekeknek sokkal rosszabbak az életben maradási esélyei). Világszerte a dolgozó nők átlagosan kevesebb gyereket szülnek, mint azok, akiknek nincs munkahelyük.

De nem csak az anyákról van itt szó. Miért nincs munkájuk a családfenntartóknak? Nekem a nagy műveltségemmel vajon lenne-e ott? Nem kellene komolyan ezzel foglalkozni akkor, hogy legyen? És ne köz-?

Ők csak a segélyért szülnek!

Anyukám, azt a segélyt (családi pótlék, gyes) te ugyanúgy megkapod, és te is örülsz neki, sőt, te is ügyeskedsz ám, ha jövedelmet kell bevallani. Ha annyiból és úgy kellene élned, te is arra lennél jogosult. Cserélnél vele? Nem? Nahát!

Hát eltartatják magukat, élősködnek, a zénadómból…!

Azért egyszer megnézném, a költségként elszámolható bármi, az áfavisszaigénylés, a támogatott lakáshitelek, a devizahitelesek megmentésének korában, itt, a járdával, ivóvízzel ellátott elit kerületemben, ahol nemrég még tébére csináltattak cicit asszonytársaim, hogy egy főre lebontva ki mennyit vesz el a közösből. Csúnyán lehajtanánk a fejünket, azt hiszem.

De nem is szeretik, hát otthagyják a kórházban, ütik-verik! Nem is nevelik őket, csak nőnek, mint a dudva!

Ööö… biztos vannak ilyenek, én több százezer családról ezt nem merném így kijelenteni, sőt, ahogy az Egy sor cigány meg a Cigánysor című könyvekből rémlik, a nehéz élet ellenére sok szempontból jó (volt) ott gyereknek lenni. Egész biztos vagyok benne, hogy mi itt a biztonsági rácsaink mögött kifinomultabban és tettenérhetetlenebbül hanyagolhatjuk el és bántalmazhatjuk az amúgy elkényeztetett gyerekeinket. És ugye nem gondoljuk, hogy ha valahol más az értékrend, akkor ott nincs nevelés? Legnagyobbrészt indirekten nevelünk, nem különórákkal és erkölcsi olvasmányokkal, ki-ki a maga kultúráját adja tovább (mi mást adna?) — e különbségeket hivatott homogenizálni, közelíteni a közoktatás. Jó, ha mindezt a különbségek iránti megkérdőjelezhetetlen tisztelettel teszi.

Hát úgy kell bekényszeríteni őket az óvodába!

Az óvodába járatás adminisztratív ösztönzésének célja a többségi társadalomhoz való asszimiláció. Érthető, de nekik nehéz feladni a saját nyelvüket, normáikat, megismerkedni sosem látott tárgyakkal, vagy cipő nélkül odamenni, amikor otthon mondjuk senki se piszkálja őket, és vigyázniuk kell esetleg a kisebbekre.

Agresszívek, nem lehet velük együtt létezni, lehúzzák az egész csoportot!

Szerintem meg kiszolgáltatottak, megvetettek és esélytelenek. Én is agresszív lennék, talán már előbb is. Mi a cél? Ha ilyenek, akkor ne létezzenek? Hallottunk már ilyet pár évtizede, egy nagy múltú nép dicső vezére kiabálta bele a világba mindezt.

Ugye nem gondoljuk, hogy ha valaki nehezebb sorú családba születik, tanulatlan vagy munkanélküli szülők gyermekeként, akkor kész, ő elveszett? Épp az lenne a társadalom, a döntéshozók feladata, hogy őnekik is legyen esélyük. Legyen járda és ne legyen tébécé, és a tébétámogatott tápszert ne kelljen kenyérre kenve ennie a családnak. Eltüzelték a szociális lakás parkettáját! Találós kérdés: vajon miért? Ha megveted, mert nyomorult, megvetendő lesz. Ha önigazolsz az ő rovásukra, akkor tényleg fenyegetést jelentenek majd.

Nem is a gyerekeikről van szó, már ő magukról és a szüleikről is: az lett volna a feladat már húsz és több éve, önelégült polgártársaim, hogy ne legyen annyi képzetlen és kétségbeesett ember, hogy őket segítsük nem hallal, hanem halászati alapismeretekkel, szeretettel, türelemmel. Akkor nem itt tartanánk most. Akkor egy kicsit jobban elviselnénk, hogy vannak, akik máshogy élnek, mint amit mi egyedül érdemesnek tartunk és eszményítünk (és amikor nekünk se sikerül úgy, akkor hazudozni kezdünk).

Komolyan gondoljuk, hogy, csak mert mi iszonyodunk a kinézetüktől, életmódjuktól, ők majd jól megtartóztatják magukat?

Alulírott csakazolvassa fehér bőrű blogíró kijelentem, hogy mivel beleszülettem ebbe az értelmiségi, budai közegbe, ennek megfelelő kulturális és erkölcsi értékrenddel, ahol utak vezettek mindenfelé, ahol elérhető volt betű és csatorna, ahol norma, hogy a szülők minden egyes gyereküket saját lakással bocsátják útjára, ahol tébécé, rüh és megvetés nem fenyegetett sose, és ahol egyértelmű volt, hogy van mit ennem, és eldönthetem, melyik gimnáziumba járok, és e szerencsés ajándékoknak köszönhetően lehetett később munkahelyem, ezért nem néztek ki sehonnan, és mit tagadjam, az adófizetés sem az én döntésem volt, hanem levonták szépen,

hogy rengeteget kaptam az emberi közösségtől, amelyben élek,

és hogy ami most lehetek, serrano sonkástul, premierestül, göndör gyerekestül, az nem az én egyéni erőfeszítéseim eredménye, hanem nagyrészt determináció,

kinyilvánítom továbbá, hogy a helyzet annyi, hogy őnekik (kiknek is? akiknek mindez nem jutott), mit mondjak, tautológia következik: nekik mindez nem jutott, sőt, egyre távolabb kerülnek az esélyétől,

ÉS MÉG LE IS NÉZZÜK ŐKET, mi, akiknek bőven jutott,

hogy a mindenkori nemjutást aljasság a származásuknak tulajdonítani,

kijelentem ezen kívül, hogy én is születhettem volna oda, és ott én sem lennék ennyire törekvő (nem vagyok itt sem),

mindezért a magam részéről nincs pofám az “ők csak haljanak ki szépen, mert karcolják a kerek életemet” ordas nézetet jól hangzó érvekbe csomagolni, és szerintem szégyellje magát mindenki, aki ezt teszi.

Nem tagadom ugyanakkor polgártársaim mentalitásbeli különbségeit, az értékek létét és egyes értékek fontosságát (de nem feltétlenül a többség birtokolja őket). Nem tagadom a kiáltó problémákat, a fenyegető tragédiát, esélytelen embertársaim millióinak megoldandó helyzetét. De hogy ez a gőgös, gyűlölködő megközelítés nem segít, az biztos.

Bár az, amit homlokom megett viselek, sok mindentől megóv, én is lecsúszhatok, én is állhatok még ott sorba. Mi azért a társadalom e naposabb felén is nehezen éltünk, és jól tudom, hogy nincs garancia, és hálátlan és nyafogó sose leszek. Szeretnék viszont egy mobilabb, befogadóbb társadalomban élni. Ahol nem ítélnek el ennyire a vakvilágba senkit, aki másképp él: gyermektelen, vagy más neki a fontos, vagy, teszem azt, életrajzdiktálás helyett színes papírokat vág ki.

Kiborulok és tiltakozom, hogy tegnap a fiam felvételijén a szimpatikus anyuka összekapcsolta a két mondatot: Ez jó suli, nem? Nem láttam itt egyetlen cigányt sem. (Mit lehet erre mondani? Híres a zenei képzés, már miért ne lenne itt cigány? — a válasz tanulságos: Ja, a zenészek, ők nem olyanok. Hömm). Ha ők, ha közülük sokan ilyen épületbe járhatnának, a jövőjükért ennyire aggódna bárki! Akkor ők is képmutató, hálátlan rohadékok lennének vajon?

Maradok, és a gyerekeim is maradnak
a vesztesek örök adósa.

Ez a bejegyzés a Népszabadság 2012. szeptember 3-iki számában megjelent.

32 thoughts on “ők csak ne szaporodjanak

  1. Ahogy néhány osztályt végzett falusi nagymamám mondta annak idején: “Én is éppen így gondolom lányom, csak nem tudom ilyen jól kibeszélni!”
    Köszönjük a segítséget!

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: akarsz nagyot rúgni másokba? és más lózungok | csak az olvassa

  3. Tökéletesen egyet tudok érteni a poszt írójával. Ezért remélem, hogy “a vesztesek örök adósa” következetes lesz és, ha ki akarják rabolni, szépen odaad mindent önként és nem hív rendőrt rasszista, kirekesztő módon.

    Kedvelés

    • Kedves Filiszteus, nem a bűnözők örök adósa vagyok, hanem a veszteseké, és nem értek egyet azzal a sugalmazással, hogy a vesztesek egyben bűnözők is. Ha kirabolnak, abban a helyzetben én leszek a vesztes, bárki is az elkövető, és rendőrt hívok természetesen. De ettől még nincs jogom ítélkezni azok felett, akiket nem ismerek, akiknek az a bűnük, hogy felismerhető a származásuk, és akik ellen honlapok tucatjai, újságírók százai és kommentelők tízezrei gerjesztik a gyűlöletet.

      Kedvelés

      • Kedves “csak az olvassa”!
        Hogy kik gerjesztik a gyűlöletet? javaslom tanulmányozzon néhány közösségi oldalt, ahol cigányokat szinte nem látni másként a felrakott fotókon, mint boxoló állásban, vagy szamurájkarddal a kézben és kedvelt az a képaláírás, hogy “megyek magyart ölni” illetve gyakoriak a “parasztokon való élcelődések.
        Tudja az előítéleteket a nagy számok törvénye és a tapasztalt gerjesztik. Nekem már mindkét fiamat kirabolták, pedig a XII. kerületben lakunk a Zugligetben. És érdekes módon mindkét esetben cigányok voltak a tettesek.
        nem állítom, hogy ennek genetikai okai vannak, de nem lehet azért mindent a szegénységre sem ráfogni, hiszen sok idős ember inkább megfagy, éhen hal, de nem nyúlna a máséhoz és még a számláit is befizeti a rabló közműszolgáltatóknak.
        Cigányok legalább olyan régóta élnek velünk, mint a svábok. Hogy integráció terén nem ugyanott tartanak, annak azért valószínűleg egyik fő oka a két nép hagyományainak és szokásainak különbözősége. ha egy közösségben dicsőség a “parasztok” kifosztása, ha Choli Daróczi József úgy emlékszik vissza, hogy az egyik nagybátyja híres lótolvaj volt és az összes rokon gyereknek ő volt a példaképe, akkor talán itt nem szegénységről és kirekesztésről van talán szó.
        A szegény béemwés enyingi bodzaszedők esete marian Cosmával sem erre mutat. Még jó emlékszem bari Károly cigány költőpalánta esetére is. Feltűnt a Ki mit tud-on, körbeajnározták, felvételi nélkül bejutott a Színművészetire, ahol aztán összeférhetetlenül viselkedett, meglopta a társait és mindenre az volt a válasza: “azé mee cigány vagyook??

        Kedvelés

      • Itt azért jó hírnév meg minden, írjon, kedves filiszteus, csak tartsunk mértéket.

        Minket is fosztottak ki, állítólag cigányok, örültek a rendőrök, mondták is a cébébe, egyébként én nem láttam a besurranókat, és szintén XII. kerület. De mit mond ez vajon “a” cigányságról? Arról, hogy mi volna a dolog ahelyett, hogy megvan a véleményünk?

        A facebookos ostobaságokat, cickós pucsítást, fütyis agresszívkodást is gyűlölöm, de azok által a fotók által, amelyeket említ, én nem érzem magam fenyegetve többségi magyarként. Ön igen? Ha Ön igen, akkor a Jobbik, a hungarista és jóval szelídebb honlapok, üzenetek elérték a céljukat.

        Engem az érdekel, hogy jutottunk idáig. Féltek-e az Ön szülei mondjuk 1982-ben? Félt-e Ön mondjuk 1996-ban? Ha nem, miért nem?

        Kedvelés

  4. nem a Jobbik honlapja szerint tájékozódom. Ezzel együtt a Jobbik nagyon helyesen tette, hogy elővett bizonyos tabu témákat és nevén nevezett dolgokat.
    A fotók láttán pedig fenyegetve érzem magamat és a gyerekeimet is, mert a fotók is arról árulkodnak, hogy a cigány életérzés szerves része az erőszak és az agresszivitás. Látogasson el egy boxklubba és megláthatja, milyen népszerű ez “szép sport” a cigányok körében.
    Talán ismeri a Kozák Rajmund ügyet. Ifjúsági boxoló, aki valamely sérelemért a társai által lefogott iskolatársát úgy megütötte néhányszor, hogy az pár órával később belehalt.
    Sokkal öregebb vagyok, mint gondolja, ezért vannak személyes emlékeim még a 60-as évekből is. Egy iskolai ügy miatt a 8. osztályt az Attila úti Ált. Isk, helyett az akkor Népköztársaság út 68. alatti általánosban kellett végeznem. Olyan élmény volt, mint, amikor a nyúl agarak közé keveredik. Nos már akkor tele volt az a pesti iskola cigányokkal és nem volt kellemes egy osztályba járni velük egy szolid, budai gyereknek. Hasonló élményeim voltak a SZOT gyereküdülőkben is. Általában fejlettebbek, erősebbek voltak a hasonló korú fehér gyerekeknél és ezt az előnyt ki is használták.
    Aztán 89 után tényleg elszabadult a pokol. Ennek sok oka van. Az egyik (gondolom Őn szerint ez a fő és legfontosabb), hogy a képzetlen cigányok kikerültek a munka világából a racionalizálások miatt.
    Szerintem viszont egy ennél is fontosabb ok a liberalizmus hazug lózungjai voltak. Szép lassan tudatosították a cigányokban, hogy ők áldozatok, mi tartozunk nekik és ők ebből leszűrték, hogy akkor szabad a vásár. Ma már ott tartunk, hogy egy hamis riasztással kihívják a cigánytelepre a rendőröket, hogy megtámadhassák őket valamely sérelem miatt.
    Ha a rendőr üldözőbe vesz egy körözött bűnözőt és a bűnöző a szívbetegsége miatt belehal a futásba, akkor meghurcolják a rendőrt.

    Kedvelés

    • Kedves filiszteus, én gondolkodás nélkül beengedtem az első hozzászólását, de most kénytelen leszek moderálni. Ez a blog nem jelenít meg sem személyeskedő, sem egyes csoportok ellen uszító, általánosító tartalmakat. Nagyon sajnálom az Ön által személyesen megtapasztalt sérelmeket, érzései jogosak, de a többire, a következtetéseire azt kell mondanom, téved: olvassa el A valóság röge című cikket Révész Sándortól: http://nol.hu/belfold/20110827-a_valosag_roge

      Cigány olvasóim is vannak. De a cigányok túlnyomó többsége, sőt: a magyarok túlnyomó többsége sem olvas sem Magyar Narancsot, sem az én blogomat, egyáltalán semmi liberális muníciót, viszont mindenkinek baromira megvan a véleménye a liberálisokról.

      Kérem, a budai lét és a cigányok összefüggéséről pedig az én fenti bejegyzésemet olvassa el újra.

      Ajánlom továbbá az Egyszer olvassuk el című nemrég közzétett bejegyzést, és vezessük le abból, mi volna a feladat és milyen lehet a teendők színtere a sok-sok megélt történetből és következtetésből szőtt, veszélyes dzsungel helyett.

      Kedvelés

    • Ez most így nagyon durván törvénysértő, nem véletlenül kockázta ki az összes törvénytisztelő portál, és még nem gyilkos, egyelőre terhelt, esetleg vádlott. Ezért aztán cseréltem a linket, de nem kell idejönni megnézni a kockázatlan arcot sem.

      Kávézni eljön-e velem, filiszteus?

      Sem az elkövetőnek, sem az áldozatnak nem releváns a nemzetisége vagy származása, hacsak nem etnikai indítékú a gyilkosság(sorozat).

      Kedvelés

      • Lehet még reménykedni, hiszen a remény hal meg utoljára.
        Köszönöm a meghívást. Alapvetően nincs ellene kifogásom, bár valószínűleg nem tudjuk egymást meggyőzni. A Budagyöngye megfelelne Önnek? Nem vagyok teljesen képben, hogy jelenleg melyik kávézó működik éppen, de a
        McDouglesz működik az biztos.
        Egyébként van esély rá, hogy ismerősök vagyunk, mert kicsi a világ. Mondták is a kínaiak, hogy jó a magyaroknak, mert biztos mind ismerik egymást.

        Kedvelés

      • Kedves filiszteus, nem tagadtam és nem reménykedem, maga P. László sem tagadta, csak ismerem a törvényt, hogy mikortól tettes valaki és hogyan jelenítjük meg az arcképét.

        És én azt érzem: uramisten, ha cigány is, hajléktalan is, akkor itt polgárháború lesz. A gerjesztett gyűlölet miatt.

        Ön meg azt: ugye megmondtam, háhá…!

        Nem kívánom semmiről meggyőzni, csak inni önnel egy kávét.

        Kedvelés

  5. Ez esetben nem is feltételeztem, hogy cigány az elkövető, mert a rendőrség egészen más profilt adott közre, egy jól szituált, konszolidált ember körvonalazódott belőle.
    Annyira elszomorító eset ennek a szép fiatal lánynak a halála, hogy a legkevésbé sem az elégedettség és az öröm tölt el, hogy esetleg az előítéleteimet igazolva látom.
    A kávét nem vállalom, mert nem iszom kávét (nem is tudom miért isszák az emberek) de majd fagylaltot eszem (az az egyetlen ehető étel a Mekiben)
    Mikor alkalmas Önnek?

    Kedvelés

  6. miért van az, hogy a cigány-kérdés az emberek többségéből a saját sérelmeik felsorolását hozza elő?
    talán ez egy tök normális emberi hozzáállás? hiszen ha tanár-kérdés kerül elő (csak tényleg a példa kedvéért) akkor is hasonló történik. az emberek többsége feleleveníti jó és rossz élményét ÁLTALÁBAN a tanárokról KONKRÉT eseteken keresztül.
    a különbség ott vigyorog: jó és rossz élmények. a cigány-kérdésnél a jó élmények hova tűntek? mert vannak-voltak-lesznek ebben biztos vagyok, csak akkor könnyeden legyint a kibélelt környezetben élő, elpuhult nyárspolgár: az már nem is cigány, rendes magyar ember…

    Kedvelés

  7. Úgy gondolom, Harrach Péterrel belemagyarázás nélkül nem lehet vitázni.
    Sehol sem mondja azokat a rasszista gondolatokat, amivel a hozzáfűzött megjegyzések alapján megvádolható. Amit vázol, egyszerű statisztika, a legkézenfekvőbb következtetéssel, mindenféle rasszizmus nélkül. Tetejébe a szegénység a magyar statisztikák szerint nem faji jellegű. Elfogadom, hogy a rasszizmus vagyoni fajtáját 45-ben a megvalósították a kommunisták (vesszen, aki gazdag!), de itt erről sincs szó. Egyszerűen a valóság ábrázolja Harrach, és az idézett bekezdésből nem tűnik ki, hogy korlátozni szeretné a szegények szülési kedvét. Máshol elhangzott mondatai éppen az ellenkezőjét sugallják, tehát nem helytálló a vád.

    Kedvelés

    • Attila, olvasd el a teljes interjút. Szerintem tiszta sor: aggasztja őt, hogy a reménytelenek szaporodnak.

      Én nem beszéltem rasszizmusról. Ő sem cigányokról, de azért értjük. Társadalmi gőgről beszéltem, amelyben jeleskednek egyes keresztény csoportok, és ami szíve joga bárkinek, de talán ne legyen politikus akkor az illető.

      Kedvelés

  8. Állandósult probléma ez. És egyetértek az egyik hozzászólóval, hiszen valóban sokunkból előjön a saját tapasztalat. És persze elkezd mindenki érvelni, ki-ki a saját tapasztalata szerint.
    Az egyik fél azt kérdezi: “Azért nem kapok lakást, mert cigány vagyok?”
    A másik fél: “Azért nem kapok lakást, mert nincs nyolc gyerekem?”
    Vagy még: “A házunkban megüresedett egy önkormányzati lakás. Ugye nem akarnak cigányt odatenni?!”

    Szép elképzelés, amit leírtál, de időnként felvontam a szemöldököm. Egy ideális világban még elképzelhetőnek tartanám a kivitelezést. De nem abban élünk.
    Arról nem is beszélve, hogy oly sok a vélt, vagy valós sérelmünk (nem az enyém, hanem úgy általánosságban), hogy ez csak egyre rosszabb lesz.

    És hiába szeretnék hinni abban, amit leírtál, valahogy egyfolytában ott villog az agyamban, hogy egy fecske (Te) nem csinál nyarat. Bár úgy lenne. De talán elindítasz valamit. Elvégre, ahogy olvasom, elég hamar igen nagy érdeklődésre tettél szert. Talán nem ezzel a céllal jött létre ez a blog, de úgy látszik, hogy a véleményed elég sok embernek számít.
    Kérdés, hogy mennyire vevők egy újfajta gondolkodásmódra.

    Félő, hogy nagyszabású agymosásra lenne szükség.

    Kedvelés

    • Jaj, de szépeket írsz te rólam.

      Én még csak fecske se vagyok. Miért gondolunk rájuk (cigányokra) csoportként?

      A kulturálatlanságot én sem szeretem, ezzel támadnak vissza azonnal a buták, hogy akkor költözz az én szomszédom mellé stb.

      De a kérdéseim, sorrendben:

      — kulturálatlan/bűnöző-e minden cigány? vagy a többség?

      — attól kulturálatlan-e, hogy cigány?

      — miért alakult ez így, ha igaz, hogy sok cigánynak nincs perspektívája, vesztenivalója, társadalmi normákhoz illeszkedhetnékje, munkája? ki a felelős, ki a haszonélvező? ki ad munkát, jogot kinek? miért is?

      — a nemcigányok mentális színvonala milyen? akarnék-e melléjük költözni? azok mellé, akik nem tetszenek? a cigijükkel, terepjárójukkal, flexükkel, pitbulljukkal, illegő-billegő lányukkal? miért nem tetszik a cigány?

      és a legfontosabb:

      — mi a megoldás? a rendpártiság-e a megoldás? a jogilag félművelt, emberileg műveletlen követelőzés a parlamentben? a masírozás a házaik előtt? mi van, ha holnap visszatámadnak? alig várják ezek, értitek, alig várják, hogy kijöjjenek a házaikból, és azt mondják, elég!

      én is kimennék

      és akkor lángba borul az egész ország.

      Tény, hogy én kaptam bérleti jogot, és cigányok is álltak sorba, ők meg nem. Talán nem tudták teljesíteni a feltételeket. (Ezek nem szociális lakások, nem rászorultságra megy.) (Most van az, hogy rászorultságra is kapnánk.)

      Úristen, azért úgy érzem magam néha, mint társadalomismeret órán kilencedikben.

      Kedvelés

  9. Visszajelzés: a legtöbben ezeket olvastátok | csak az olvassa

  10. Visszajelzés: nem születnek meg | csak az olvassa

  11. Visszajelzés: megengedhetem magamnak | csak az olvassa

  12. Visszajelzés: a hét főbűn 1. | csak az olvassa

  13. Visszajelzés: manapság minden második házasság | csak az olvassa

a kommentelés lehetőség, jóakaratú és nyitott olvasóknak

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.